A KIÜLTETETT FÁK ÉVENKÉNTI KEZELÉSÉRŐL.

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) VEZÉRKÖNYV A GAZDASÁGI FANEVELÉS, SZAPORÍTÁS ÉS RENDEZÉS VALAMINT. A KIÜLTETETT FÁK ÉVENKÉNTI KEZELÉSÉRŐL.. A MAGYAR NÉPISKOLÁK SZAMARA, KÉZIKÖNYVÜL SZERZÉ. E G G E N B E íT G ^ Ö ^ 'F 'E K D I N A K D , akadémiai könyvkereskedése tulajdona. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(7) E mü az országos magyar gazdasági egyesület részéről is melegen ajánllatott. *. Pest, 1864. Nyomatott Bartalits Imrénél. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(8) FŐMÁGASSÁGU ÉS FŐ T IS ZT ELEN D Ő. NAGY-KÉRI. S CITOVSZKY K E R . JÁNOS URNÁK, a római szentegyház jeruzsalemi szent keresztről címzett áldozárbibornokának, a római szent birodalom herczegének, esztergomi érseknek, az apostoli szent szék született követének, Magyarország prímása- és legfőbb titkos korlátnokának, a k. hétszemélyes tábla közbirája- és a m. k. helytartótanács tanácsosának, Eszter gom vármegye örökös főispánjának ; szent István apostoli király jeles rendje főpapjának,ugyanazon és a es. Lipótrend nagykeresztésének, ő es. k. ap. felsége v. b. t. tanácsosának , aranymisés áldozárnak, a magyar tudós társaság igazgató tagjának, a szépművészetek, bölcsészet és szent hittan bekebelezett tudorának sat. NAGY. PAP. ÉS. HAZAFINAK,. a népnevelés buzgó apostolának és attyának, minden szép és jó kegyes pártfogójának fiúi hódoló tisztelettel ajánlja. a Szerző.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(10) E L Ő S Z Ó. Hazánkban az agriculturai viszonyok az éven ként mostohábbra forduló climaticai változások által folytonosan sujtatnak; ennek oka a nagyban űzött er dőirtásokban, a nádasak, tavak és vízállások lecsapolásában fekszik. „Vétkeztünk, s a vétek megboszulta magát!“ Hihetőleg még jobban nehezedik reánk a boszú terhe, ha hibánk következményeink elejét nem vesszük. De mikép tegyük ezt ? hiszen a lecsapolt vizeket a már kiszárított földnek vissza nem adhatjuk, a kiirtott er dők már felszántott téréit nem varázsolhatjuk ismét lombkoszorúzott erdőkké! — Ezt kívánnunk nem lehet, de igen is azt, hogy oly eszközöket használjunk, melyek által azon rend szeres s gazdasági viszonyainkra jótékony éghajlati állapotot újra létesítsük, vagy létesítését megközelitsük. Ily. eszköz a gazdasági dűlők, utak, válaszvo. nalok, rétek, mocsáros vizenyős helyek és partok fávali beültetése. E z által idézzük ismét elő a harmatot, mely esőtlen években egyedüli jótékony üdítője, éltetője a nö vénynek; — © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) ez által veszszük elejét a szél pusztításainak, mely gyakran még reményre jogosító években is tönkre teszi kifejtett szorgalmunkat; ez hozza meg a koraibb tengélet fejlődhetését, mint ezt az angol-kertek bizonyítják, hol már három héttel előbbre van a vegetatio mint kívül; ez óvja meg vetéseinket a nyár, tél, tavasz és ősz hőmérsékleti szélsőségei ellen. Nézzük a hajdan virágzó Babyloniát, mily elha gyott puszta sivatag, s nézzük hazánk homokos terű alföldjét a Duna és Tisza között, hol a szem a végtelen egyhangúságon elfárad, hol a harmattalan homokos szántóföldekbe kárhozott növény alig teng, hogy vető jét jutalmazza, hol a szél néha mértföldekre terjedő vetéseket ront meg, mondom nézzük ezt •, nem a mai sivár Babyloniának kezdőbetűje áll-e előttünk ? Ültessetek tehát fákat, s gondoljátok meg, hogy „egy országi, ez az ősök vérétől annyit áztatott drága hon fölvirulása függ tőletek. — Hiszen nézzetek a külföldre, avagy Badent, Schweizot, Belgiumot, a Provencét, Lombardiát, Hollandot, Würtenberg egy részét, Szászországot sőt Angliát is tán a nagybirtokosok varázsolták ezt édenné? oh nem! mind a kisebb birto kosok szakadatlan szorgalma s küzdése nyomán virult föl.“ Kis gazdaságban szinte oly szükséges sőt még szükségesebb a földek körülültetése, mint nagy gaz daságban, mert a nagy gazdaságban, ha egy helyen, egy dűlőn nem sikerül a növénytenyésztés, sikerülhet más dűlőn; de a kis birtokosnak, ha földje csekély részén nem sikerült, el van veszve munkája végkép,. s vesztesége érezhetőbb. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) A „Gyümölcsfa iskolák" czímü munkában Lucas Ede után Lukácsy Sándor által elég tüzetesen tárgyaltatik a gyümölcsfa iskolázat, de „gazdasági faisko lákra" nézve semmi útmutatást nem ad irodalmunk, pedig ka ennek fontosságát tekintjük, alig van a gaz daságnak nagyobb érdekű ága, s még is ez az első munka, mely e kiáltó hiányt pótolni törekszik. Általános bevezetésül felvette szerző e munkába a növény-szervtant, mert hiszi, hogy ez oly érdekű, hogy munkája becsét csak emelheti, — ha iskolákban használtatik, — e munka, úgy növényszervtana alap ját képezheti a tovább-képzésnek, — ha magány-hasz nálatra szereztetik meg, eszközül szolgálhat a növény életről létező sok téves nézetnek elejét venni. Mivel számos tapasztalatok s figyelmes kísérletek sok évi gyakorlatom alatt gazdagítottak, kincsnek te kintem s nyugodt lélekkel teszem hazám népe elé, csupán az óhajtást tartván meg, hogy e munkámmal használjak, s nemzetünk gazdászati érdekeinek felvi rágoztatásához egyszerű napszámosként vigyek egy porszemet. Vegyétek az egészet, s tegyétek minden részecskéjét próbakőre, használjátok a benne lévő jót, ha netalán itt-ott tévedések fordulnának elő, gondol játok meg, hogy oly úton haladtam, melyet magam tör tem meg, magam egyengettem.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(14) BEVEZETÉS. N ö v é n y s z e r v ta n . Azon tan, mely a növényeket ismerteti meg velünk, n ö v é n y t a n n a k mondatik. A növények élő, szerves testek, melyek a föld -és légből önakarat nélkül táplálkoznak, nem éreznek s önkényt nem mozoghatnak. A legtöbb növényen megkülönböztethető: a g y ö k, a t ö r z s , v a g y s z á r , és a 1 e v e 1ek, mint tápszervek a v i r á g , g y ü m ö l c s és m a g , mint szaporítási és tenyésztési szervek. De nem minden növénynél vehetők észre ez utóbbiak, s ezeket v i r á g t a l a n n ö v é n y e k n e k mondjuk. A. gyök.. A gyök által a növény szilárd alzatot n yer, s általa vezettetnek a földben összegyűlt tápanyagok a növénybe. Némelyek gyöke azonban nem a földben, hanem más növényeken vagy a vizben terjed nek szét, az első nemű gyökérrel biró növényt é l ő d ö ' k n e k , az utóbbi nemüekkel birókat pedig v i z i n ö v é n y e k n e k nevezzük. Vezérkönyy.. f. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(15) A gyökön gyakran megkülömböztető a t ö r z s g y ö k , mely ágas vagy egyszerű, ág nélküli lehet, ezen vannak a finom szálú g y ö k rostok, melyek legvékonyabb ágait, h a j r o s t o k n a k mondjuk. Irányra és fekvésre nézve f ü g g é l y e s a gyökér, ha függélyesen áll a földben, v í z s z i n t e s , ha a föld föliiletével halad egy irány ban , h á r á n t o s , ha rézsut irányban van; m á s z ó ha a föld fölületén vonul odább, s helyről helyre lefelé gyökrostokot bocsát, föl felé pedig uj törzset hajt. A gyök idoma e g y s z e r ű , ha ágatlan; á g a s , ha a törzsgyök több ággal van ellátva; g u m ó s , ha húsos gumói vannak ; g ö m b ö s, ha gömb alakú; o r s ó a l a k ú , ha hegyével le felé álló kúphoz hasonlít; r é p a a l a k ú , ha fönn testes göm bded, alól pedig hegyes szállal végződik ; h e n g e r d e d , ha hosszú és egyenlő vastag; l e p é n y d e d , ha szélesre nyomott gömbhöz hasonlít; — c s o n k a , mely végén levágottnak látszik ; c s o m ó s , ha szálain egyes húsos csomók vannak; b o j t o s , ha több cso mós szál köteggé alakult; i z e s , ha helyről helyre mély bevágásokat izekhez hasonlókat mutat; p i k k e l y e s , ha pikkelyekkel födött, vagy ehhez hasonló izekből áll; f o g a s , ha fo gakhoz hasonló kinövései vannak. Állományára nézve a g y ő k : f á s , h ú s o s vagy r e k e s z e s . Némely növény föld alatti részén gyökhöz némikép hasonló szervezetet látunk , de ez kül© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(16) 3 sö és belső szerkezete által a tulajdonképi gyök től igen különbözik, ilyen a t ö k e , és a h a g y m a. A tökét a föld alatti törzsnek mondhatni; ennek gyakran vízszintes iránya van, s belőle erednek ki lefelé gyökrostok, fölfelé levelek és szárak. A h a g y m a legalsóbb része a h a g y n i at ő k e , melyből gyökszálak erednek lefelé, föl felé pedig a h a g y m a b ú r , pikkelyezett taka rói, melynek közepén a növény rügye van. A fák és cserjék gyökeinek, valamint azok törzse, gályái- és ágainak több évig, sőt több századig tart müködésök id eje, azért t a r t ó s n ö v é n y e k n e k neveztetnek; más növénynél a szár és levél évente leszárad, de a gyök minden tavasszal újra hajt, ezek a t a r t ó s g y ö k ű n ö v é n y e k . Némely növény az első évben gyököt, szárat, levelet hajt, a má sodikban virágzik, gyümölcsözik és végkép elhal, ezek élete tehát két évig tart, s igy k é t é v i vagy k é t n y á r i növények; ismét mások gyökeret, szárt, leveleket virágokat és gyümölcsöt egy év alatt hoznak, s ezzel életü ket befejezték, ezeket e g y é v i vagy e g y n y á r i növényeknek mondjuk. A cserjék a gyökből több törzset hajtanak, ha a cserjét gyököstül kiássuk s törzseit úgy választjuk el, hogy mindeniken arányos gyök rész maradjon, é műtétet, g y ö k f ö o s z t á s n a k nevezzük. A cserjék ily gyökfőosztás által szaporitatnak legsikeresebben. G y ö k d a r a 1*. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(17) 4 t o l á s n a k mondjuk azon műtétet, ha egy ujj nyi vastag gyök félhüvelknyi hoszszd részekre vagdaltatik , s e részecskék mint a magvak sza porítás végett elvettetnek. Ha a fák vagy cserjék föld alatt elágazó gyökei megsértetnek (szántás, ásás stb. által), ezek a megsértett helyen rendesen kifakadnak, s' törzset hajtanak , ily törzset g y ö k s a r j n a k nevezünk. — Az elaggott fák egész törzse vágatik k i, ú g y , hogy csupán a gyöktó' marad m eg , ennek uj hajtásai g y ö k fÖ s a r j a k n a k vagy u t ó d s a r j a k n a k mondatnak. A törzs vagy szár.. Ez a növény azon része, mely a gyökből fölfelé n ő , s melyen az ágak, a levelek, virá gok fejlődnek. Fáknál és cserjéknél fás és t ö r z s n e k mondatik; más növényeknél ha be lül üres s helyről helyre csomós s z ó 1m a vagy s z a l m a ; a szalmához hasonló, de nem üres s bem csomós a tolma, — (a kákánál); ha nem fanemü, de ágas s z á r , ha egyenes, ág és levél nélküli, csupán felső végén van virágzat t ö k o c s á n ; ha ágnélküli és csak felső leveleket hajt, mint a pálmák, a gom bák, szára t ö n k nevet visel. A törzs vagy szár 1 e v e s, h u s o s, b é 1y e s, üres, tömöttfás. Alakra a törzs h e n g e r d e d , h á r o m , n é g y , ö t stb. s z ö g ű , b a r á z d á s , i z e i t (ha izekre osztott). © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(18) Irányra nézve a szár majd e g y e n e s , majd h a j l o t t , majd f ü g g é l y e s , r é z s u t , m á s z ó , majd ismét k ú s z ó vagy t e k e r g ő . E g y s z e r ű a szár, ha nincsenek ágai, ellenkezőleg á g a s , ha pedig a sok ág miatt a főszár fel nem ismerhető, b u g á s - s z á r . Tekintetbe vévén a szár fölületét, lehet: le v e l e s , levéltelen, szőrös, meztelen, bibircses, tövises, bökös, mirigyes. Ha valamely növény rügyes ágát lemetszük, d u g v á n y t nyerünk. A lemetszett dugvány alsó része a metszés lapja n y e s h e 1y n e k , a nyeshely átellenében levő végén a dugványnak, az utolsó rügy fö lött meghagyott rész c s a p n a k mondatik. A fapemesités többnyire a törzsön vagy annak ágain történik. A nemesítés legközön ségesebb módjai: az é k e l é s , o l t á s , v a g y c s a p o l t á s , ha a vadfa törzsén csinált alkal mas hasításba nemesitett gályát ékelünk; a l a p o z á s ha a nemes fa és vadoncz egyenlő vastag törzse vagy galya czélirányosan metszett lapjait egymásra illesztjük; a s z e m z é s ha a nemes rügyet kérgestől (héjastól) lefejtjük s kérgét a vadoncz felhasitott kérge alá toljuk A gályák (ezek a törzs elsőrendű elágozásai) és ágak (ezek a gályákon vannak) létök idejére nézve lehetnek e g y , k é t , h á r o m n é g y stb. é v e s e k . Ezek rendszeres időnkénti lemetszését b o d 1á s s a 1 jelöljük.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(19) 6 A levelek. A levelek száron, törzsön és ágain levő s szabadon kiálló lapos növény-részek, melyek — mint az állati testben a tüdő — a légnemű és más mint párák lebegő testek be- s kilehelésre szol gálnak. A levél két főrészből áll: a tulajdonképeni l e v é l b ő l és l é v é Í n y é i b ő l , mely utóbbi nagyobbára vékony de gyakran húsos. A levelen a b o r d á k folytatásai a levél nyélnek, s mintegy vázai a leveleknek A l e v é l f e l s ő l a p j a nagyobbára sima, fényes, és bőre finom likacsokkal (szájacsokkal) ellátott, melyen a növényben levő fölösleges anyagok kipárolghatnak, a l s ó l a p j a nagyobb kisebb mértékben szőrös egyenetlen, hogy a földből föl emelkedő vizpárákat s légnemeket felfoghassa s belsejébe vihesse, miáltal a növényben levő anyagok folytonosan felfrisitetnek s táplálására alkalmasabbak lesznek. A levelen megkülömböztethetö a 1e v é 1a 1j , a levélhegy s a 1e v é 1s z él. Ha egy levélnyélen csak egy levél van , a l e v é l e g y s z e r ű , ha egy levélnyélen több levél van, a l e v é l ö s z s z e t e t t . A g y ö k l e v é l az, mely a gyökből jö n ; a s z á r 1e v é l a szárból; a v i r á g l e v é l a vi rágok közelében van , a c s i r a l e v é l közvet lenül a magból jön. A levelek vagy közvetlenül a száron ü l ö k s k i á l l ó k , vagy a szár körül tokát képeznek: s z á r ö l e l ő k, vagy nyéllel függnek ászáron, nyelesek. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(20) 7 Állásukra nézve a levelek v á l t o g a t ó k , ellenesek, gyűrűsek, sorosak, nya lábosak. A levelek alakja különféle: van s z i v a 1a k vi, t o j á s d a d, n y e l v a l a k ú , l á n d z s a a l a k ú , t ü a l a k ú stb. levél. Széleik lehetnek: é p e k , ha bevágásai nincsenek; k a r é l y o s a k , h a metszésük a le vél feléig nem érnek: h a s a d t a k , ha metszé sük a levél közepéig érnek ; o s z t o t t a k , ha a középen túlterjed metszésük; f ű r é s z e l t e k , c s i p k é s e k , f o g a s a k stb. A hegye lehet h e g y e s , t o m p a , k i m e t s z e t t ;7 l e m e t s z ett. 4 A fáknál és cserjéknél r ü g y e k képezödnek tavaszszal, melyből a levelek fejlődnek. A virág.. Mely részét nevezzük a növénynél virág nak ? fejtegetnünk nem kell. Azon rész, melyen a virág áll, v i r á g n y e l e c s k e , az pedig, melyen a virág nyelecskék állnak, a v i r á g n y é l . A virág többnyire különös szine és al kata, gyakran illata által is megkülönböztethető más növényrészektől, ez rejti azon műszereket, melyek a növény tenyésztésére, fajának fentartásárá alkotvák. Részei: a k e h e l y v a g y csésze, b o k r é t a v a g y párta, a por oda és a t e r m e. A k e h e l y v a g y c s é s z e a virág külső, többnyire zöld takarója; bimbókorban ez rejti © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) 8 a virág többi részeit, ez pattan fel és ebből jön nek ki a virág szépszines részei. Némely virág nak mint a liliomnak, tulipánnak, nincs kelyhe. A kehely e g y l e p ü , ha csak egy levélből áll, s valóságos csésze alakú, ez többnyire metszé sekkel díszített; t ö b b l e p ü , ha több levélből á ll, melyek szabadon (nem egymásba szőve) vannak egymás mellett. R e n d e s a kehely, ha egynemű részei egyenlők, ha egyik része a másiktól alakra vagy nagyságra különbözik, akkor a kehely rendetlen. A b o k r é t a vagy p á r t a , a virág azon része, mely közvetlenül a kehely által záratik b e ; ez ismét a porodákat és termét veszi köz vetlenül körül s többnyire szép és élénk (ritkán zöld) szinü lepüi (levélkéi) által tűnik ki. A bo kréta színes levélkéit s z i r m o k n a k nevezzük ; e g y s z i r m ú a virág , ha szirmai összenőttek; t ö b b s z i r m ú , ha a szirmok szabadok, összenemnöttek. — Az egyszirmúak alakja lehet: t ö l t s é r e s , c s ö v e s , h a r a n g - a l a k ú , aj a k o s stb. a többszirmuak lehetnek : k e r é s z t e s e k , ha keresztbe állók a szirmok (az ibolyá nál) p i l l a n g ó s a k, (az akácznál) s a r k a n t y u s , (a sarkantyií virágnál) s i s a k o s , (a sisak vi rágnál). R e n d e s a többszirmú bokréta, ha szirmai alakra s nagyságra egyenlők, ellenkező esetben rendetlen. A p o r o d á k a szirmok által vétetnek kö rül, ezek részei a p o r s z á l a k , melyek felső © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) 9 végén a zacskó nemű p o r h o n van, s ez rejti a virágport. A t e r m e a porodák által van körül véve. Ennek részei a m a g h o n , ez a terme alsó vas tag része, melybe a magvak rejtvék, a maghon folytatása fölfelé a t e r m e s z á r vagy b i b e s z á r , melynek legfelsőbb része vastagabb s b i b é n e k mondatik. Ha a virágban terme és poroda van, akkor a virág p o r o d á s — t e r m é s , ba csupán poroda van benne, akkor a virág p o r o d á s vagy t e r m é k e n y í t ő ; hapedig csupán terméje van,akkor t e r m é s vagy t e r m é k e n y í t h e t ő virágnak neveztetik. Ha ugyanazon növényen vannak porodák és termék , akkor a növény e g y l a k i n a k , ha pedig a porodák és termék nem ugyanazon, ha nem két elválasztott növényen vannak, akkor a növény k é t l a k i n a k hivatik. A virágpornak bibére való hullása által történik a termékenyítés. A növénynemesités egyik neme abban áll, hogy a virágpor vala mely rokon fajú diszvirág porhonából mester ségesen hullattatik a nemesítendő virág bibéjére, s az igy nyert mag válfajt ád , e műtét a k e r e s z t e z é s ; szinte ezen alapszik a növények elfajzása, mely történik, ha más rokonnövény virágpora száll vagy vitetik, (p. o. a rovarok által) a növény bibéjére.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) 10 A virágzat.. V i r á g z a t n a k nevezzük a virágok állá sában nyilatkozó arányt vagy csoportozást. Fóbb virágzatok : 1) A k a l á s z , ha a virágnyél kifejlődött, de a virág nyelecskék nem (p. o. a szederfánál.) 2) A f ü r t , ha a virágnyél és a virágnyelecskék kifejlődöttek (p. o. az orgona-fánál.) 3) Az e r n y ő , ha a virágnyél nincs kifej lődve , de a virágnyelecskék igen (p. o. a sárga répánál.) 4) A g o m b , ha sem a virágnyél sem a virágnyelecskék nincsenek kifejlődve (p. o. a lóherénél.) E négy fővirágzatnak ismét különbféle fajai lehetnek. A gyümölcs.. G y ü m ö l c s alatt értjük a magvat, az azt rejtő búrjával (p. o. a baraczk húsos része magvával együtt gyümölcs). A gyümölcs a maghon ból fejlődik, s tulajdonképen nem más, mint a teljesen kifejlődött maghon. A gyümölcs búrja (boritója) lehet: b ö r n e m ü , f á s , l e v e s , h ú s o s , e szerint külön félék a gyümölcsök nevei, u. m. 1) T o k , ez bőrnemü héjjal borított e vagy több rekeszti; érett korában felhasadó gyümölcs; a magvak a tok rekeszei közé rejtvék (p. o. a hársfánál.) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) 2) B e c z ö é s b e c z ö k e , az első hosszabb, az utóbbi szélesebb bőrnemű gyüm ölcs, mely a közepén egy fenállókét magrejtő rekeszt képező lap által tűnik ki; érett korában két oldallapja válik el, s magvai a közepén álló válaszlapon vannak (p. o. az ibolyánál.) 3) H ü v e l y , bőr nemű búrral, egyrekeszü; a magvak a rekeszbe zárva érett korában felpattan (p. o. az akácz, b a b , borsó.) 4) S z á r n y m a g , bőrnemü búrral, mely kivül levélnemű járulékokkal megtoldott (p. o. a jávornál.) 5) A l m a - g y ü m ö l c s , húsos búrral, kö zepén toknemü magrejtökkel (p. o. az almánál, körténél.) 6) C s ő n t á r g y ü m ö l c s , húsos búrral, közepén egy c s ő n t - k e m é n y magvai (p. o. a cseresnye, baraczk, szilva, mondola.) 7) B o g y ó , leves búrral, mely a csupasz magvakat rejti (p. o. a szőlőnél.) 8) M a k k , fanemü búrral, mely egy magvat rejt (p. o. a mogyorónál.) 9) T o b o z , fanemű pikkelyes búrral, mely alatt a magvak feküsznek (p. o. az erdei fé nyűnél.) A mag.. A magvak, melyek színre, alakra s nagy ságra nézve kiilömbfélék, legjelentékenyebb részét képezik a gyümölcsnek; a mag tartal mazza a c s i r á t , melyből uj növény fejlődhetik, © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(25) 12 a csirát többnyire iisztnemíi anyag veszi körül, e Iisztnemíi anyag nedvességet kapván, felda gad s tejhez hasonló lesz, e tejnedv a fejlődő csira első tápszere. Néha a magvak pamutnemü szálakkal vannak körülvéve, (p. o. a nyárfánál) ezeket a természet azért rendelő hozzájok, hogy a szél távolabb vidékekbe is vihesse. Ha a mag földbe tétetik, ez a v iz , levegő és meleg kellő aránybani hozzájárultával csírázni kezd, s lefelé gyököt, fölfelé pedig szárat, illetőleg törzsöt hajt. Némely mag csak nehány napig vagy hétig marad a földben, más nehány hóna pig, ismét más egy vagy több évig. A mag szándékos és tervszerinti földbe helyezését v et é s n e k mondjuk. A növények belső szervezete, táplálkozása és növekedése.. A növények bel-szervezete igen egyszerű ; némelyek csupán s e j t s z ö v e t e k e t , azaz: tömeggé alakult apró hólyagocskákat, melye ket s e j t e k n e k nevezünk , mutatnak. E sejtek ben folyadékok vannak ; az egymás mellé sorako zott sejtek nincsenek mindig szorosan egymás mellé illesztve, hanem gyakran kis hézagok maradnak közöttök, s ezeket s e j t k ö z ö k n e k mondjuk; a sejtközökön terjed a tápnedv a növény minden részeibe. Némely a sejtszövetek és sejtközök mellett még hosszú csöves sejte ket rejtenek , e hosszú sejtek a s e j t e d é n y e k, melyeknek tömege e d é n y k ö t e g nevet visel. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 13 Sok edényes növény, mint a fáit, fástörzszsel birnak, részei belsőleg: a b é l y , puha s laza tömeg a fa közepén (p. o. a bodza fánál); ezt közvetlenül körülveszi gyürü-alakban a k e m vagy a tulajdonképeni f a, ez a legkemé nyebb része a törzsnek, évenkint uj karikája, gyűrűje nő a fának, s e gyűrűk számából tud hatjuk meg a fa életkorát. A kém körül van a h á n c s , mely hoszszú szálakból áll, s melyen a fa legkülsőbb része a k é r e g van. A növény táplálékait a gyök legfinomabb rostjai által veszi a földből, a levegőből pedig az egész test folületével, főleg a levelekkel. A gyökrostok nagyobbára csak folyadékokat, nedvet, a test többi része s a levelek pedig a légnemű testeket, s az azokban lappangó párá kat szívják be. ■A n ö v e k e d é s a növény nem minden ré szeiben történik egyenlő mértékben, az egyes részek egymás után fejlődnek, igy fejlődik elő ször a törzs vagy szár alsóbb része, később a felső' rész, a rügyek, levelek, bimbók, virágok végre a gyümölcs és mag. A növények körületökben nagyobbodnak, évente uj gályák és ágak fejlődnek, s a kemben évente uj gyűrű támad. A növények szaporodása.. A növények mag által szaporodnak, mely ha megérett, vagy kiesik búrjából, vagy búr jával együtt esik le később; a föld alá kerülvén © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(27) 14 meleg, nedvesség és levegő hatása által kifej lődik a k e l ö , é s g y ö k ö c s k e , az első fölfelé törekszik s később a törzset minden részeivel képezi, az utóbbi pedig lefelé nő , és gyökké lesz. l)e mesterségesen is szaporíthatok a nö vények u. m : d u g v á n y o z á s , g y ö k f ő o s z t á s , g y ö k d a r a b o l á s , g a 1j d ö n t v é n y stb. által. Növények , melyek az ember ápolása nél kül tenyésznek, v a d n ö v é n y e k , azok pedig, melyeknek szaporítására és kelló' fejlődésére az emberek gondos szorgalma kivántatik,t en y és zn ö v é n y e k névvel jelöltetnek. Különös tünemények a növény életben.. A legtöbb növényen bizonyos mozgást veszünk észre , igy p. o. hogy a levelek éjjel lecsüggő, nappal pedig merevebb állapotban vannak, némely növények oly érzékenyek, hogy érintésre is összehuzódnak; hogy a virágok éjeire becsukódnak, nappalra pedig kinyiinak; mások rendesen a nap bizonyos órájában , vagy borús időben nyílnak ki vagy csukódnakbe; ismét mások száraikat a nap után hajtják, úgy hogy reggel kelet felé, délben délfelé, este pedig nyűgöt felé hajolnak. E tünemények a növény ö n k é n y t e l e n m o z g á s a i , melyek részint a növény természetétől, részint a világosság, me leg , nedvesség vagy szárazság hatásának kö vetkezményei. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(28) A növények anyagtartalma. A növények anyagtartalma szilárd. puha vagy folyékony; a szilárd vagy hajlékony ros tok és sejtek képezik a növényrészek alaplé nyegét, ezek tartalmazzák a többi anyagokat. A r o s t a n y a g képzi a pörge edényeket, a sejtanyag pedig fává szilárdul a cserje és törzsnövényekben, a többi növényféléknél szá radás után, mint száraz rostféle vagy nemezes, a vizben nem oldható szövetet alkot. A n ő v é n y m é z g a s z i n - , szag- és íztelen, meleg és hideg vizben oldható anyag; nagy mennyiségben van a fehér mályva és kosbor gyökérben, a birsalma magvaiban és sok növény más részeiben. A eseresnye-, szilva- ésbaraczkfából szivárgó úgynevezett m a c s k a m é z nem más mint növénymézga, melynek vize részben elpárolgott. A l i s z t a n y a g finom fehér p o r , mely hi deg vizben változatlanul marad, melegben pedig p é p p é sűrűsödik., A hideg viz által kiáztatott p o r , k e m é n y í t ő n e k mondatik. Legnagyobb mennyiségben találtatik a gabna-magvakban, a burgonya-gyökérben és más növényekben. A c z u k o r a n y a g legnagyobb mennyi ségben van a czukornádban, . találtatik még a répában, a jávornyir és kőris-fában; mint g y ü m ö l . c s . c z u k o r a gyümölcsökben , p. o. aszöllőben, almában, körtében, cseresnyében s a többi. A n ö v é n y s a v a n y , mely savanyú ize © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(29) Ifi által ismerteti meg magát; legközönségesebb savanyok: a b o r k ő s a v a ny , mely a boros hordók dongáira iillepedik j a c z i t r o i n s a v a n y a czitrom, ribizke és közméte s más növények gyümölcseiben találtatik; az a l m a - és e c z e t s a v a n y az alma és más fák gyümölcseiben; a k é k s a v a n y (Blausáure) igen erős méreg, ta láltatik a keserű mondola, az őszi baraczk, szilva, cseresnye, megy stb. magvainak, b őrféle takaróiban. A n ö v é n y z s i r vizben fel nem oldható, meggyujtható , papíron maradandó zsirfoltot hagy; találtatik a mák, len, kender, repcze, dió stb. magvaiban, melyekből sajtolás által nyeretik és közönségesen olajnak hivatik. Az i l l ó - o l a j o k élénk illatuk által tűnnek ki, borszeszben feloldhatók, de vizben nem ,r a papiron zsirfoltot hagynak, de ez melegben on nan eltűnik; igen gyúlékonyak, sok növény gyökében, héjában, leveleiben, virágaiban, gyümölcseiben és magvaiban találtatnak, p. o. a gyökönkék gyökeiben, a fahéj fa héjában , a szikfü virágaiban, a narancs gyümölcs héjá ban , az anizs magvában stb. A g y á n t á k kiválóan a tűlevelű fák (a fenyvesek) törzseiben és leveleiben; a gyánta a levegő behatása által kemény és törékeny, melegben pedig folyékony lesz, meggvujtható, borszeszben és olajokban feloldódik, de nem vizben; illó-olajokkal keverve b a l z s a m n a k hivatik; ily terpetin név alatt ismert balzsamot adnak a fényük. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(30) 17 A t e j n e d v a gyánták és mézgákhoz ha sonló fehér vagy sárga anyag, ilyeneket tartal maz a füge uj hajtása, a mák szára, a kutyatej, a gódircz vagy fecskefü. Ezeken kívül a növények még számtalan anyagokat tartalmaznak, melyek összehúzó (fa nyar) erős étetb, k-ábitók vagy festők, e szerint a gyógyászat vagy ipar külömbféle czéljaira lesznek használhatókká. A földekről mint talajokról.. A növények életére legfőbb hatást gya korol a talaj; ez nem csak szilárd alzatot ad a növénynek, hanem tápszereinek legnagyobb ré sze onnan szivatik fel. Bátran mondhatni, hogy minden talajnak külön növényzete van, sőt a talaj a növény alakjára, elfajzására s egyes ré szeinek (p. o. a levelek, virágok, virágrészek, gyümölcsök, magvak) kiképzésére épen döntő hatással bir. A talaj ily hatását a növényre ta gadni nem lehet, mert naponta vannak szemeink előtt oly példák, melyek ez állítást minden két ség fölé helyezik. Azért szükséges, hogy minden növény, mely plántáltatik, kedvelt talajába ültettessék, minek figyelembe nem vétele a sikert kétessé teszi. A földeket mint talajokat felosztjuk : 1) A g y a g f ö l d r e , ennek alapvegyülék p o r r á t ö r ö t t e s i l l á n k ő (á ll: kovasavból, timsóból, s hamélegből) és k v a r c (áll: k o Vezérkönyy.. 2. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(31) 18. vasavból) ehhez többnyire járul vaskovag, vaséleg, vasélecs, óloméleg ? szénsavas mészéleg, keseréleg. — Az agyagföld e vegyíte tek egyikének tulnyomósága által különféle szinü lesz, igy : a v ö r ö s agyagban túlnyomó a vaséleg és vasélecs ; a s á r g a agyagban túl nyomó a kovasav és mészéleg; a f e k e t e , k é k e s és s z ü r k e agyagban túlnyomó az ólomé leg s atb. Mint legtisztább agyagot a p o r c z elá n f ö l d e t (áll: tiniből, kovasavból és vizböl) ismerjük. Oly agyagföld, melyben a s z i k é l e g vagy t i m s ó a túlnyomó, növénytenyésztésre nem alkalmas, ha csak kellő mennyiségű más földdel nem kevertetik meg. Az agyagföld a vizet 40 — 50 százalékig*) mohón veszi fel, s kiterjed (megdagad), ha a vizrészek kipárolog tak (az agyag megszáradt) összehuzódik, s re pedéseket mutat, miáltal a növények gyököcskéi szétszaggattatnak, s a fejlődés igen gátoltatik, ennek elejét a folytonos porhanyitás vagy kellő homok hozzá keverés által vehetni. 2) M é s z fö 1d r e, á ll: mészenyből, min talaj ritkán fordul elő tiszta állapotban, több nyire nagyobb-kisebb mennyiségű agyagfölddel vagy kovafölddel van keverve. A mészföld mészfaj vegyülékei: a m á r g a (á ll: 60 rész mészenyből s 40 rész timból, kovasavból és hamélegböl); a g y p s z = fősz (áll: mészenyből, kénsavból és vizböl) ; a k e s e r m é s z f ö l d (á ll: mészenyből, kesrenyböl és szénsavból). A vi *) Azaz : 100 rész agyagföld 40—50 rész vizet vesz fel. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(32) 19. zet 50— 80 százalékig felveszi. A tiszta mészföld (mészeny) a növény tenyésztésre nem alkal mas, de az agyagfölddel, kovahomokkal, s a mészfajokkal keverve a legtermékenyebb. 3) K o v a h o m o k f ö l d r e (közönséges homok vagy futóhomoknak nevezve); a kova homok nem más mint elporlott k a v i c s (áll: kovasavból és fémélegekböl, melyektől szinét veszi) egészen tisztán mint talaj ritkán találtat ik , többnyire folpáttal (áll: folanyból és m észenyből); mezőpáttal (áll: kovából, timból, szikélegböl és mészenyböl), csillámkővel (áll: kovasavból, timból és hamélegböl) s több másokkal van keverve. Vizet 25 százalékig vesz fel. A tiszta kovahomok a növények tenyésztésére nem alkalmas, de agyagos-meszes földdel keverve, termékeny. 4. T e l e v é n y f ö l d r e (korhanynak is ne vezve, miután elkorhadt szerves testekből ala kul) ; a televény felbomló (rohadó, állat és nö vényrészekből, valamint állathulladékokból (trá gyából) képződik; e föld-nemben van főleg azon e r ő , hogy a földben és légben szabadon lappangó vizpárákat, a szénsavat és légkönyent (ammonium) összegyűjtse és a növénynek átadja. A vizet 18,1 százalékig veszi fel. A televény földhöz számíthatjuk még a turfás tözeges föl det, mely többnyire kiszárított százados, ezre des, mocsárhelyeken találtatik: ez az ott rohadó és beiszapolt vizi növények gyökeiből, szárai b ól, leveleiből stb. képződik. E négy föld nem igen gyakran mintkeve2* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(33) 20. r é k , gyakran pedig mint rétegzet egymás fölé helyezve fordul elő ugyanazon egy földön. M egvizsgállásuk két legkönnyebb módját jegyezzük m eg : Az első mód kővetkező: l-sz ö r a megvizs gálandó föld egy csekély mennyiségét (V* fontot) a napon megszántunk, ha teljesen száraz, kevés sósavat (Salzsaure), *) öntünk reá. Ha a meg vizsgálandó föld a sósav hatására felpezseg, akkor m é s z f ö l d vagy mészföld-keverék van előttünk és pedig földünk annál több mészfoldet tartalmaz, minél nagyobb volt a reá öntött sósav hatása. 2) Ha a megvizsgálandó föld a sósav ha sára fel nem pezseg, tudjuk, hogy az nem mészföld, sem mészföld tartalmú; megkísértjük tehát tovább, ugyanis: csekély részecskéjét a földnek alkalmas kis üvegedénybe (Eprobette) teszszük, reá k é n s a v a t öntünk, hogy az a földet jóval fölözze, igy a kénsavat borszeszláng felett felforraljuk, ha ez a forró kénsavban feloldódik (mint czukor a vizben), akkor a megvizsgált föld a g y a g f ö l d ; ha a forrás előtt pezseg és a forrás alatt teljesen fel is oldódik, akkor a g y a g o s m é s z f ö l d van előttünk; a netalán oldatlanúl vissza maradt részek mu tatják , hogy kovaföld is van je le n , tehát a megvizsgált föld, mész-agyag-kovaföldkeverék. *) A gyógyszertárban kapható, a földnemek vizsgálására szükséges sósav (Salzsaure) , folysav (Flusssaure) és kénsav (Schwefelsaure,) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(34) 21 3) Ha a megvizsgálandó föld sósavra nem pezsdül, sem a kénsavbani forrás fel nem oldja, némikép tudhatjuk már, hogy kovaföld van előttünk, de ha megakarunk győződni, ekép járunk e l: a föld csekély részecskéjét alkalmas üvegedénybe (Eprobette) teszszük, reá kellő mennyiségű folsavat öntünk s az egészet borszesz-láng fölött fölforraljuk, ha a folsavban forralt föld feloldódik; semmi kétség nincs, hogy az valóságos kovaföld. A második m ód: Hogy földünk keveréké nek mennyiségi arányát is megtudjuk, vegyünk egy körülbelül 2 ‘/a itczés üvegpoharat, melynek feneke teljesen lapos s oldalai lefelé inkább szűk ebbek, (soha ne bővebb) legyen, ezt töltsük meg tiszta vízzel s tegyünk a vizbe .10 latot azon föld ből, *) melyet megakarunk vizsgálni; ha a föld teljesen szétázott, keverjük jól fel, ha leüllepedett, keverjük ismét fel, és állítsuk oly helyre, hol érintetlenül maradhat. Az iilledésnél a mészföld az edény fenekét (a legalsóbb rétegét, foglalja el, miután ennek fajsulya 2,7 **) a kovaföld csak 2,5 fajsúlyú, tehát könnyebb a mészföldnél, és igy e fölé ülled; az agyagföld. ismét könnyebb az imént említett kettőnél, mert fajsulya csak 2,3, tehát a kovaföld ülled; a legfelsőbb réteget képezi a televény, miután *) E föld tiszta , t. i. minden kavics , kő vagy növényrészek (gyökerek , levelek vagy fásrészek) nélküli legyen. **) Az az 2, 7-szer oly nehéz, mint ugyan oly térfogatú víz, r agy íb 2, 7-szer nehezebb a viznél, ha tehát egy meszely viz tiz latot nyom, úgy egy meszely mészföld 27 egész latot fog nyomni. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(35) 22 ennek fajsulya csak 1, 5; 24 óra múlva óvatosan vegyük le (kis lopótökkel) a vizet a mennyire lehet, de úgy, hogy az üveghez ne érjünk, vagy az iilledéket fel ne keverjük ; a le nem szűrhető vizet addig hagyjuk az ülledéken, míg elpárol gott, s az ülledék teljesen megszáradt. Ezt a teljesen száraz földet óvatosan kivesszük, egyes rétegecskéit vigyázattal szétválasztjuk s egyenkint megmérlegeljük; a talált sulyszámok ad ják a föld keverékeinek valóságos arányait, P. a kémlett fold mészföld rétege 2 lat. a kovaíoldé 4 lat, az agyagföldé 3 lat, s a televényrétegé 1 lat : mondhatom, hogy földem agyagos kovaföld keverve mészszel, mert túlsúlyban van a kova és agyagföld, melyet a mészföld körül belül '/ 3 -ban közelit meg. Százalékokban be szélve mondhatom, hogy földem keveréke á ll: 40% kovaföldből, 30% agyagföldből, 20% mész föld böl és 10% tele vény bői. A talaj föld keverékére s az abban létező vízmennyiségre nézve különféle neveket visel : S z á r a z a talaj, ha a reá hullott eső s hóviz a földben nem tartós, azaz a föld elemei által fel nem fogadhatik. Ilyenek azon kovahomok-földek, melyeknek alsóbb rétegei kovaka vicsok, ezek könnyen keresztül bocsátván a vi zet, azt föld alatt mintegy cs atornán vezetik to vább ; a kovahomok, mely agyagon vagy mészkövön nyugszik, tovább tartja a nedvességet s igy termékenyebb is. M é r s é k e l t a talaj, ha a vizet több ideig tartja meg, de azért nem nedves. A földnek ará © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(36) 23 nyos keverékeik által lehetnek mérsékeltek igy p. a mérsékelt kovahomok oly föld, m ely nek tömege agyaggal, vagy agyagos mészfölddel van mérsékelve; a mérsékelt agyagföld oly föld, melynek tömege kova-homokkal vagy mészfölddel van mérsékelve. L i g e t e s a talaj, ha nedves,de nem túlsá gos nedvességgel biró, ilyenek szoktak lenni a televényes vagy turfás földek, kivált ha agyag vagy mészkő' alzaton nyugosznak, azaz vizet nehezen keresztül bocsátó rétegeken. I n g o v á n y o s a talaj, ha túlságos nedves, ha süppedő puha, de nem viz-állásos, ilyenek szoktak lenni a turfás földek, ha mellettük ta vak, vízállások vannak. M o c s á r o s a talaj, ha az ingovány vizjárt s gyakran több ideig a viz színe alatt van. Mo csáros helyen a viz csak megapad, de végkép száraz természetes utón nem lesz, csupán a csa tornázás, ritkábban a vizelszivárogtatás (Drainage) teszi szárazzá. V i z á l l á s o s a talaj, ha vizjárt, de a víz állás tere nem ingoványos, hanem kemény, agyagos vagy kovahomokos. P a r t s z a k a d t (vizmosta) a talaj, ha a nagyobb térről összefutó viz a földben mintegy utat törendő, mélyedéseket mos ki; ez leginkább a lejtő agyagos földeknél fordul elő, s igen ve szélyes ; miután ily partszakadások holdakat tesznek terméketlenné, ha további terjedésöknek eleje nem vétetik.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(37) 24. I. Faiskolának való fóhlválaszfás.. Faiskola alatt értünk oly helyet, hol a szükséges (kívánt) fákat magról, dugványról vagy gyökdarabolásról a legzsengébb koruktól fogva bizonyos fejlettségig neveljük, honnan azok, ha arra alkalmasak, kivétetnek és czéluknak megfelelőleg felhasználtatnak. Vannak gyümölcsfa-iskolák és gazdasági faiskolák, mi tüzetesebben az utóbbiakról érte kezünk. Az a kérdés : minő földet válaszszunk fa iskolánknak ?*) A faiskolának szánt föld, hacsak lehet, ke vert, azaz több földnemek vegyületéből álljon; azonban lehet az kova (futó) homok is, de akkor televénynyel munkáltassák meg jól. A hideg homok nélküli sárga, fehér vagy vörös agyag föld és a tiszta kavics nem faiskolának való. Ezen földnemek csupán egy harmad, vagy egy fél részét tehetik a föld keverékének, s ha tö b b : már akkor silány a növény-tengés, A természet úgy rendezte el földünk termő fölületét, hogy azon a különféle földnemek több nyire fajonkint mint rétegek hevernek. íg y ha földünket megforgatjuk : azt úgy rendezzük, hogy a legfelső színére a legdurvább réteg ke *) Hogy a faiskolának szánt hely elég napos, kerített s a? utak által czélirányosan táblákra (szakaszokra) osztva legyen, mondanunk sem kell. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(38) 25 rüljön, hogy ősztől első vagy második tavaszigannak rögei a tél, fagy, hó, eső és ködök által mintegy szelídüljön, vagy megporhanyoljon.. II. Füldforgntás a faiskolában.. Bármi faiskolát akarunk alakitni, szüksé ges, hogy a földet már 1 — IV 2 év előtt elké szítsük : azaz őszkor 2 — 3 lábnyi mélyen meg forgassuk, hogy a belé ültetendő fák gyorsan és erőteljesen fejlődhessenek , a megforgatásekép történik : ássunk a faiskolára szánt táblá nak egyik egész szélén 1% lábnyi széles, és három ásó nyomnyi mély árkot, a földet jobbra szépen sorba rakva a kiásott árok mentében, és oly távol egymástól a barázdákat, hogy a har madik ásó nyom földje éppen az árkok mellékerülhessen. S igy ha ezen árok kiásatott : földje az árokparton három barázdában van végig terítve. K három barázdával, hogy mi történik, arról később szólunk. A származott ároktól balra l 1/* lábnyira az elsőbbivei párhuzamban ugyanezt tesszük, a mit elébb, azon külömbséggel, hogy a földet az elébb kiásott árokba hányjuk, s e nyomonként kiásott földet az árok fenekére terítjük, de nem már barázdákban, hanem egymás tetejére; — tehát az első ásó nyom az árok fenekére , a má sodik annak tetejére, a harmadik a két rétegre hányatik, s igy megtelik az árok. Ezen módon © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(39) 26 ássuk a harmadik árkot, negyediket, s igy tovább. Szélére érvén ekként a táblának, az utolsó nyitva maradt árokra kerül a sor. Erre nézve mint módunkban van, vagy szekérrel, vagy csak kézi taligával az első árokból kihányt földba rázdákat az árokba töltögetjük, ú g y , hogy az először kihányt föld az utolsó árok fenekére, a második ásónyommal kihányt ennek tetejére, s a harmadik ásónyommal kihányt föld pedig ennek tetejére kerüljön. Megjegyzendő abbéli munka közt : hogy a föld rögös részei minél apróbbra zuzatik, az ásóval elmorzsoltatik, kivévén az utolsó teríték föld rögei mindig érintetlen maradnak; mert igy sokkal könnyebben hatolhat a többi réte gekre is a kiil-levegö, fagy, hó stb. Az első tavasz beálltával ha látjuk, hogy a megforgatott földünk színe eléggé porhanyult, — mi különösen az erős tél következtében tör ténhetik — czélszerü lesz az ily földet oly nö vényekkel megelőzve ellátni, melyek nyáron át őszig kapálást kívánnak, p. o. a burgundi répa*) ás burgonya, ezek kapálása előmozdítja a föld porhanyitását, érlelését és a gyom kiirtását. Magától értetődik, hogy télre az ilyen föld * A burgundi répának az a jó tulajdonsága van földünkre, hogy gyökei időnkénti vastagodásával a földet megrepeszti; e* által a földet porhauyitja, és a terméketlen holt föld termékenyitő légnemeket vesz fel. Ezt leginkább bebizonyította Angol hon, midőn nedves, agyagos földjébe kezdtek répát termeszteni, miáltal még levegőjök is tisztább egészségesebb lön, földjök pedig oly annyira gyarapodott, hogy ott ma már a legdusabb arany buzakalászok hullámzanak. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(40) 27 még jól megásandó, s igy tavaszra kelve, már faiskolára használhassuk.. III. Fűmag veteinényezés.. Mindennemű fa- és cserje gyümölcsében a mag midőn megérik : a természet szerint azon nal a főidbe vetendő. A fák és cserjék gyümölcse, mint jó l tüdjuk, vagy nyáron vagy őszkor érik meg, azok tehát vagy nyáron vagy őszkor vetendők el. Yannak fa- és cserje-m agvak, melyek nyártól vagy ősztől fogva már az első' tavasz ban csirzanak, és olyanok, melyek csak a má sodik tavaszkor ébrednek fel, s igy nevezzük az elsőket egy évi, az utóbbiakat pedig két évi kelő magvaknak. o Minden nyár-, fűz-, szil-, szederfa magva még nyáron a gyümölcs-érés után földbe vette tik, és kikel 10— 16 nap alatt. Magas kőris 2 évi kelő, fekete dió 1 — 2 „ „ sóska borbolya 1 — 2 évi kelő, csere galagonya 2 évi kelő, csipke rózsa 2 évi kelő, rozsdás „ 2„ „ varjú-tövis 2„ „ húsos somfa 2„ ,, vörös gyűrű S. 2 „ ., Már most az a kérdés : megérdemli-e ez © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(41) 28 vagy amaféle mag, hogy annyi időig saját heveresére foglalja el földünket, még ez alatt egy más növényfélét termeszthetnénk, a föld addig is jobban megmunkáltathatnék? E végre, hogy czélszerüen gazdálkodjunk földünkkel, következőket jegyezzük meg : Nem lehet eléggé ajánlani, hogy az egy és két éves magvakat oly lyukakba helyezzük, hol kemény a föld, p. o. a kert egyik védett szögletében, hol sok eső nem érheti őket, s igy nem kell attól tartanuk, hogy a lyukak beomol janak. Itt, ha többféle magvaink vannak, sűrűn fél-fél lábnyi mély rendes gömbölyű lyukakat ásunk, melybe e magvakat rostált földdel ke verve teszsztik, vagy a nagj'obb mag-féléket egy sor mag és egy sor földdel rétegezzük, azokat fenékig megöntözzük, azután reájuk há rom négy ujnyi vastagon futóhomokot terítünk, s ezt azért, hogy alatta a rétegezés nyáron át sokkal tartósb nedvben részesüljön , valamint hogy annak idejében a fészkeket könnyebben megtalálhassuk. S hogy mindent renddel tegyünk: szüksé ges a különféle magvakhoz egy pár arasznyi magas fa-zsindelböl készült táblát adni, s azt fehér olaj festékkel bekenni, hogy reá Írhassuk a mag nevét s mikori rétegzését. Ezen mód szerint intézkedhetünk oly rend beli magvakkal is, melyek már a következő tavaszszal kikelnek, s igy őszkor vagy nyáron az illető helyre vetni kénytelenitetnék. Tavasz © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(42) 29 kor azonban mihelyt a föld megmunkálható, a tavaszra várt magvak— minekelötte nagyon nem csirásodnak — azonnal elvetendök. Ha a maggödrök mérsékelt helyen tar tattak, úgy a magvakat a földtől ahhoz alkal mas rostával egyszerűen elválasztjuk. Ezen el járással az a hasznunk van: hogy magvainkat először nyáron át kevés fáradsággal nedvesen tarthatjuk; — mit a mag pihenő korában meg kíván , ellenkező esetben nem egyszer öli el azt a penész, télen át az egerek pusztításától egy szerűbben megóvhatjuk, — mert igen gyakran történik, hogy télen át a laza földben a hótakaró alatt veteményeink sorszámra pusztulnak el. És végre, mi a főnyeremény? hogy addig földünket egyéb veteményekre használhatjuk, mert az idő alatt áshatjuk, kapálhatjuk, mi a földnek csak javára esik, inig amúgy a keskeny sorokat kevésbé használhatjuk, a mag baráz dákat meg mindig csak gyomlálni vagyunk kénytelenek, s ezt is legtöbbször a mag ro vására; nem egyszer történik, hogy a gyom gyökei kitépésével a magvakat illető helyeik ből szórjuk ki. Szóval, miután az ilyen földet még őszkor sem áshatjuk fel, magától értetődik, hogy földünk csak vészit, és nem nyer termő erőt. Ezeket előre bocsátván, térjünk át a veteményezésre: Tehát kora tavaszkor 5 láb széles ágyakat tiprunk ki déli nap irányában, az ágyak hoszsza két oldalain elmaradván, fél-fél lábnyi tér © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

A KI&Uuml;LTETETT F&Aacute;K &Eacute;VENK&Eacute;NTI KEZEL&Eacute;S&Eacute;RŐL.

A KIÜLTETETT FÁK ÉVENKÉNTI KEZELÉSÉRŐL.