(6) Az erdészeti kísérleti állomások nemzetközi szövetségének

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..



(6) Az erdészeti kísérleti állomások nemzetközi szövetségének. VII. nagygyűlése hazánkban. 1914. A liptóujvári m. kir. külső erdészeti kísérleti állomás. Irta:. Szaltzer Lajos m. kir. erdőmérnök.. Kézirat gyanánt.. Selmecbánya Joerges Ágost özvegye és fia könyvnyomdája 1914.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(8) A liptóujvári m. kir. külső erdészeti kísérleti állomás. A liptóujvári rn. kir. külső erdészeti kísérleti állomást a kon gresszus során sajnos nem tekinthetjük meg, mivel a különben is hosszú kirándulási programmot túlságosan kinyújtani nem akar juk. Meg kell elégednünk avval, hogy a nevezett állomást röviden ismertessük. Rózsahegyről Csorbára utazva érintjük Liptóuj várat ott, ahol már szemünk elé tárul a Magas Tátra legnyugatibb nyúlványa, a 2496 m magas Kriván. Ez a csaknem függőlegesen égnek meredő gránittömb a vidék legjobb időjósa, mert ha tisztán látható, szép időre van kilátás, viszont esős időt jelent, ha ködbe borul. A liptóujvári m. kir. erdőőri szakiskola az 1898. óta hozzá csatolt külső erdészeti kísérleti állomással együtt útirányunktól balra közvetlenül a vasút mellett fekszik úgy, hogy a vonatról a parkot valamint a szakiskola épületét egész jól láthatjuk. Az utóbbi nemsokára újra épül. Itt is tervbe vették a rendes két évi kur zusnak továbbképzővel való kiegészítését oly módon, hogy ez utóbbira csak korlátolt számban lesznek felvéve olyan növendékek, akik a két évi kurzust legalább jó sikerrel elvégezték. Liptóujvár a magyar erdészet történetében mindenkor nagy szerepet játszott. Itt állította fel 1796-ban morgensterni Wiesner Ferenc, a liptómegyei kamarai uradalom akkori vezetője az első erdészeti iskolát, amelynek költségeit egy ideig részben sajátjából, részben magán adakozásból fedezte. Kérelmére a kormány kisebb megfelelő pénzösszeggel látta el Wiesnert, aki azzal kezdetleges iskoláját felszerelte és egész új iskola-épületet emelt. Ebben az előadások 1799-ben kezdődtek. Minthogy azonban 1808-ban a sei© OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) 4. mecbányai bányászati akadémián hosszas huzavona után végre az erdészetnek is tanszéket adtak, 1811-ben megszüntették a liptó ujvári erdészeti iskolát, illetőleg olyan közönséges elemi iskolát csináltak belőle, amelyben Ferenc király személyes kívánságára még éveken át tanították az erdészeti ismereteket. Csak 1815-ben sikerült rábírni a királyt arra, hogy egy Reiner főherceg által alá írt leirattal az erdészeti tárgyakat a tantervből töröltesse. Magyarország első erdészeti iskolájának épülete még most is fönnáll és jelenleg is iskola; kettős kapubejárója felett márványba vésett felírás hirdeti Wiesner emlékét.1 A liptóujvári m. kir. külső érd. kísérleti állomás, éppúgy mint a többi külső állomás, személyzet hiányában sokat szenved, s ez itt annál is inkább érezhető, mivel ennek a szakiskolának a tan személyzete is kevesebb. Itt még most sincs a kísérleti állomásnak külön adjunktusa, hanem a szakiskola mindenkori tanársegéde mellékesen végzi a kisérletügyi teendőket is. Hogy ez csak a kisérletügy rovására lehet, az természetes. A kísérleti állomás 1902. óta négy területen végez erdőlési kísérleteket olyan fenyőállományban, amely felerészben belgiumi, felerészben svéd erdeifenyőből áll s a kísérlet kezdetén 15 éves volt. A magot annak idején közvetlenül Belgiumból és Svédország ból hozatták, s azt saját csemetekertjükben vetették ki. Az erdő sítés 2 éves csemetékkel és egyöles oldalú négyzethálózatban történt. Amint a mellékelt kimutatásból látható a svédfenyő gyen gébben fejlődött. Az erdőlés oly módon történt, hogy egy-egy sort teljesen kivágtak. Hogy ez az eljárás kedvező eredményre nem vezethe tett, az előrelátható volt; mindazonáltal mint kísérletet helyesel nünk kell, mert ezt az erdőlési módot itt-ott ajánlották, sőt ä gya korlat részéről még 1914-ben is javasolva lett az „Erdészeti La pokéban. Czillinger J., a szakiskolának akkori tanársegéde, hogy a jelzett erdőlési eljárás szemmellátható hátrányait némileg ellen súlyozza, azokat a sorokat vágatta ki, amelyekben általában gyen gébb törzsek állottak. Ezek a páratlan sorok voltak. Az erdőlés adatait a mellékelt kimutatás tünteti fel.1 1 Ezeket az adatokat a likavai kísérletek ismertetésénél már említett Teschler Béla plébános munkájából vettük. Teschler a liptóujvári erdészeti iskola történetét igen érdekesen és egészen részletesen irta le, s a többi között ismerteti azt a tantervet is, amelyet Wiesner dolgozott ki.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) 5 A kisérleti terület. száma. terü lete. Az erdőlés előtti fatömeg sS Törzsszám drb. m2. Vastag fa. m8. Összesen zöld. száraz. m8. m8. m3. Megjegyzés. O'Ö bD<X». SS. hektáron ként. I.. 3086. 3716. 92*71. 61-99. 23-78. 178'48. —. II.. 3010. 3823. 79-52. 58-21. 17-38. 155-11. —. III.. 2821. 4261. 33-79. 65-07. 1-86. 100-72. —. IV.. 2890. 3593. 15 26. 29-69. 1-22. 46 17. 1 belgiumi erdei1 fenyő. > svéd erdeifenyő. J. Kivágott fatömeg: I. II.. 348. 888. 5-82. 3*32. 18-02. 10. 365. 1-46. 345. 0-04. 495. 11. —. III.. IV.. —. Lábon maradt fatömeg: I.. —. 3368. 83-83. 56-17. 20-46. 160-46. —. II.. —. 3823. 79-52. 58-21. 17 38. 155-11. —. III.. —. 4261. 33*79. 65-07. 1-86. 100-72. —. IV.. —. 3228. 13-80. 26-24. 118. 41-22. —. Egy másik kisérletsorozat. amely a központi kisérleti állo más kezdeményezésére lett megindítva, a lúcfenyőcsemeték neve lésénél követni szokott eljárások összehasonlítására szolgál. Erre a kísérletre itt kiváló alkalom nyílik, mivel a szakiskola csemetekertjében nagy területen és nagy mennyiségben nevelnek lúcfenyőcsemetét. A szóbanforgó kisérletsorozat első része már be van fejezve, második része most van folyamatban. A kísérletek a csemetesoroknak ollózással,1 tépegetéssel és 1 Az ollózást a máramarosszigeti erdőigazgatóság kerületében széké ben alkalmazzák. Az ezen eljárásnál alkalmazott ollót éppen ezért „máramarosi ollódnak hívják. Az eljárás alkalmazkodik a máramarosi különleges viszonyokhoz s ott meg is felel, bár bizonyos tekintetben hátránnyal jár.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) ß. átiskolázással való ritkítására szorítkoztak. Összehasonlíthatás ked véért egy ágy mindig érintetlenül maradt, A kísérletet két éven át megismételték, még pedig mind a kétszer olyan módon, hogy a ritkítást csak a harmadik év tava szán alkalmazták és a csemetéket már a negyedik év tavaszán — tehát 3 éves korukban —• további felhasználás céljából kiemel ték. Ez az eljárás nem jogosított kedvező eredményekre, mégis ezzel az eljárással kísérleteztek azért, mert csemetekertjükben már azelőtt is így nevelték a csemetéket. Most azonban már oly módon folytatják a kísérletet, hogy a ritkítást — amint az helyesebb is — már a második év tavaszán alkalmazzák, s a csemeték még két évig helyükön maradnak. A kísérlet kiviteli módja egyébként a következő. A kereken 4200 m2 kiterjedésű terület 3 részre lett osztva, s mindegyik rész háromféle sűrűségben lett bevetve és pedig 20, 30 és 40 gramm m-’-kénti magmennyiséggel. Normális csíraképes magból 20 gramm a minimum; ezen alul menni az itteni vidéken nem tanácsos. Az ennél sűrűbb vetés kísérletképpen azért lett beállítva, hogy meg állapítsák azt, hogy micsoda előnye van a még sok helyen szoká sos túlsűrű vetésnek. Hogy a csemeték fejlődéséről fogalmat kapjanak, az eredmé nyeket már az első év őszén számbavették; és ezt a második év őszén is folytatták. A harmadik év tavaszán azután megtörtént a ritkítás, még pedig mind a három táblában egyenlően. Ezeket a táblákat a cél nak megfelelően négy egyenlő részre osztották. A harmadik év végén számbavett eredményeket a 7. oldalon látható kimutatásba foglaltuk. Amint az előrelátható volt, a legszebb csemetéket az iskolá zás adta, de ennek költsége is a legnagyobb volt, Érdekes, hogy a különbözőképpen vetett és kezelt csemetesorok mindenütt ugyan annyi kiültetésre alkalmas csemetét adtak, még pedig folyóméte renként 90 darabot. Az ollózás és a tépegetés a csemeték minőségét tekintve közel egyenlő eredményre vezetett, de mind a kettő jóval visszamaradt az iskolázás mögött. A tépegetés valamivel olcsóbb volt. Megjegy zendő azonban, hogy az ollózás is jelentékenyen olcsóbb lenne, ha a sorokat válogatás nélkül ritkítanék. Ha azonban súlyt fektetünk arra, hogy a szebb csemetéket kíméljük, akkor ezeknek kiváloga tása valamivel több munkát és több költséget okoz, mint a tépe getés. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) co Cl. © Cl. 05 í> ib rd. 10 10. r-. ©. g 8. © rd. © X rH. k.0 »0. rd. © co © rd. rd. rd. Cl rd. rd T—1. © -d Cl. X rd CO. 1© co. © rd X. rd X 10 co rd rd. ©. 8. 3. o. © T—<. rd. Cl. Cl. X. T—1 o. © O. g. X [-. T-1. Cl. CJ. 8. t"4. 8 Cl. 8. 1co. rd. 8. Cl. 8. á. Cl >o éb rd. rd. © rd. ©. 3. rd. d rb. Cl. Cl. C1. rH. X © rd. co. co X. X © rd. r—1 r-H rH. t* X. Cl rd X. $ 8 rd rd. 8. -r l-. 8. o L'Cl rd. X tr X. 8. co. co. rd. 8. T—1 X. *. N. © rd. Cl Cl. CC. ©. 8. 8. eb. rd T— l. X JS O rd X X rd 8 X rd rd rd. r-H. rd. rd. Cl ©. 44 3. 8. s. 0. Cl. M0 rd. X rd. Sdi. 10. I> rd. X Cl Cl. © CO X. rd. 8. 5. X. X. t> 10 8 8 Cl Cl Cl. Cl © rd. Cl *^d Cl. »0. r-4. 8 T—|. Cl SP Cl. © X rd. 8 rd. 9? tO brd. 8 Cl lO X X r+l. 8. t>. rd ©. 8. Cl. Cl Cl. rd l.0 © rd. r—1 © © rd. 1 X. co 8. g. rd. Cl. Cl. Cl. Cl. ©. [> >o rd. 8. rd Cl. cm. a tö rz s a g y ö k é r hossza hossza. s ú ly a. 8 Gh. 8. 8. 3 8. o X. ÍO © £ W. ©. Cl. X L^d. g. rd rd. Cl ©. X ©. 10 ©. 8. s. rd © rd Cl. 8. r71. Cl. © Cl. 8. s?. © 10. 8. io. [>. t> rd. §. tö rd. © Cl. l> rd. X rd. © i—H. »0. g. X X Cl. rrH. -d rd. 8 8. 8. rd. w rd. rd. rd. X rd X. Cl © X. s. g. co. CO. © Cl CO. rd. X. Cl. DO. X o. © rd. © ©. >0. •. tí. 8. S 8. Cl. CO. rd rd. CO. t> Cl Cl. Cl © co. Cl rd co. Cl © co. q* ©. 8. Cl. [> © rd. " 0. Cl. rd. S be. £ £. lő. © Cl. T—i. ©. a 0 G. ©. !. o tr rd. 8. © rd. +5. +3. 4-3. ©. rd rd. ©. G. 0 GS +-> ® ti. .S. uwzsp^j,. -|_3. -t-3 O N. 'O. 0 N fco 'CŐ 0 ©. p,. 'W. G O. '0 H. -. (M. fC. g. C7 Ä. tí 0 +□ O ti ö. 1-Í. .. -4-i O. n. 'o G. 'W O. r-. CM. ti ti © 0 N öD 'CŐ 0 r± ©,3 'D Eh Ä +-> 0. -4-3. G. i—0i o. .. .. ... N 'cő —‘. Cl. X. rd. rd. Cl. 0 -JJ -4-J. £ ti. O. CG S •a S <| ■áj o h 2. rd. . .. o N. 0 be 0. Tépeg etett. Olló zott. Érintetl en. * ‘C 15. Isk olá zott.. . .. I. 08. q jp. á t s z á m a m é r ő je. rd. 60. tH. 05 4d Cl. 2 2 '7 9 4 0 - 9 2 2 4 -1 8 4 1 15 2 3 ’0 0 4 V 1 6. g. Ó3 rd. Cl. $. dd. $. lO Cl. X. 8. Td X 8 CT Cl. tH. Cl. Cl Tfl. X ▼-*. á. rd. 8. §. Ö St ©. >. 8. L*. rd. x. Cl. 8. 8. C. ©. 8. © x. a. g 8. 0. rd. Cl rd. 8. I. 8 •8 M 00. rd 00. g. g X. 343. H. CO. rd. X 10 Cl Cl. 8. 67 2 -5 3. rd rd. © rd. '0 7 1. cm cm. ©. 8. l e t t k e r e s z t Ív iv e. 10 Cl. nem. rd Cl. 2 ’5 3 1 6 - 9 7 3 ’09 18 16. co Cl. 2 59 2 ’6 6. © rd. rd tO ■^d Cl. 2 'ő 0 2 ’75 1 8 1 3. 8. 66 86. 8. 123. co Cl. 81 3 3 6 82 3 12. 1-. ©. rd á. Erdő sítésr e kiadható csemeté k átlaga: 4 3 ’ 7 3 1 2 3 2 ’ 4 4 2 '8 4 l ó ’ 8 9 2 2 '7 3 3 8 8 5 4 7 -6 6 9 7 2 7 4 2 9 1 1 7 '2 7 2 1 1 8 3 8 ’ 4 5 4 3 ’98 1 0 4 2 75 4 0 2 2 0 0 4 2 2 99 4 3 0 3 ü. rd. 8. 3. 1 7 -5 1 2 6 2 2 3 7 0 2 1 '8 1 2 5 ’ 8 5 4 -2 4 2 0 ’31 23 67. co Cl. 1. £ £. 10 Cl. r©. 00. e g y ü tt a tö rz ß la g y ö k é r hossza hossza. s ú ly a szám a hossza 1. hossza. s ú ly a. te. á t m é r ő je. a tö rz s a g y ö k é r. e g y ü tt. -Q rá. X. s X rd X © rd Cl. co. X Cl rd. O. 05 CO. 10 rd. £ £. rd t>. Cl CO. X L-. r> co. 8. .« i fo -o £. g. 8. © »0. Cl. bC. X. 8. »0 x. X. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018.. rd.

(13) 8 Egyik eljárás sem volt hátrányos a megmaradt csemeték fej lődésére. Az érintetlenül hagyott csemeték voltak a legolcsóbbak, de ezek voltak a legsilányabbak is. Az eredmények azt is igazolták, hogy helyesebb lett volna a ritkítást már második év tavaszán alkalmazni, mivel a túlsűrű állás hátrányai már a második évben fellépnek s az emiatt sinylődésnek indult csemeték csak nehezen jönnek magukhoz. Ebben a korban egyébként az átiskolázás olyan hátrányokkal jár, ame lyek sokszor egészen a csemete kiemelésig is megmaradnak. Éppen ezért a további ritkítási kísérleteket az eddigi ered mények tekintetbe vételével már a második év tavaszán végzik. Az állomás ezeken kívül a csemetenevelés, csomagolás és szétküldés terén más kisebszerű kísérleteket is végzett. Vezet növény phenológiai, meteorológiai stb. megfigyeléseket. A mellékelt képekben bemutatjuk az egész (nyílttéri) meteoro lógiai állomást1 és egy részletet a parkból.. 1 A 20—30. év előtt telepített park fái már annyira felnőttek, hogy a nyílttéri meteorológiai állomást többé-kevésbé elzárják, s azért az iskola újjá építésével más és nyíltabb helyre lesz áthelyezve.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(14) 1. kép. Meteorológiai állomás (nyilt terület) a parkban.. 2. kép. A meteorológiai állomás (nyilt terület) részletképe. 1. Csanadékmérő. 2. és 4. talajhőmérők. 3. Radiációs minimumhőmérő. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(16) 3. kép. Az erdei meteorológiai állomás részletképe. 1. Csapadékmérő. 2. Műszerbódé. 3. Talaj hőmérők.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(18) Az erdészeti kísérleti állomások nemzetközi szövetségének. VII. nagygyűlése hazánkban 1914.. VII. Versammlung des Internationalen Verbandes Forstlicher Versuchsanstalten in Ungarn. 1914.. Die kön. ung. äussere forstliche Versuchsanstalt zu Liptóujvár. Von. Ludwig Szaltzer kön. ung. Forstingenieur.. Als Manuskript gedruckt.. Selmecbánya Buchdruckerei August Joerges Wwe & Sohn 1914. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(20) Die kön. ung. äussere forstliche Versuchs anstalt zu Liptóujvár. Die kön. ung. äußere forstliche Versuchsanstalt zu Liptóujvár können wir leider mit dem Kongresse nicht besuchen, da wir das ohnedies lange Programm der Exkursionen nicht ungebührlich ausdehnen wollen. Deshalb beschränken wir uns darauf, eine kurze Übersicht derselben zu geben. Auf der Tour von Rózsahegy nach Csorba fahren wir bei Liptóujvár vorüber, in dessen Nähe die östlichsten Zinnen der Hohen Tátra, der 2496 m hohe Kriván, uns den ersten Gruß dar bieten, zugleich der Gegend als Wetterprophet dienend. Wenn das schroff emporragende Haupt des mächtigen Granitmassivs klar gegen Himmel ragt, ist Aussicht auf gutes Wetter, wenn es aber vom Nebel umzogen wird, verspricht dies für die nächsten Tage Regen. Die kön. ung. Försterschule zu Liptóujvár, der die Versuchs station seit dem Jahre 1898 angegliedert ist, liegt links unserer Fahrtrichtung knapp an der Bahnlinie, von der aus wir einen flüchtigen Blick in den Park und auf das Schulgebäude werfen können, das übrigens in kurzer Zeit ganz neuerrichtet werden wird. Auch hier ist eine Ergänzung des normal zweijährigen Kurses auf drei Jahre mittelst eines „Fortbildungskurses“ geplant, zu dem nur eine beschränkte Anzahl solcher Zöglinge zugelassen wird, die den zweijährigen Kurs mit gutem Erfolge absolviert haben. Liptóujvár spielte in der Geschichte des ungarischen Forst wesens stets eine große Rolle. Hier wurde die erste forstliche Unterrichtsanstalt im Jahre 1796 vom Prefekten der Liptóer Kameralbesitze, Franz Wiesner, Edler von Morgenstern als scola capitalis teils aus eigenen Mitteln, teils aus Gemeinspenden er richtet. Wiesner erhielt später auf sein Ansuchen Geldmittel von der Regierung zur Verfügung, mittelst welchen er seine primitive. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) 4. Schule ausstatten und ein neues Gebäude errichten konnte, in welchem der Unterricht im Jahre 1799 begann. Im Jahre 1808, nachdem an der Bergakademie zu Selmecbánya (Schemnitz) der forstliche Unterricht nach längerem Zögern doch aufgenommen wurde, wurde die Liptóujvárer Schule, die unter der Leitung Wiesners sehr Ersprießliches geleistet hatte, im Jahre 1811 ge schlossen bezw. in eine einfache allgemeine Schule umgewandelt, in der aber trotzdem auf persönliches Eingreifen des Königs Franz noch mehrere Jahre hindurch auch forstliche Gegenstände gelehrt wurden, erst im Jahre 1815 gelang es den König umzustimmen, daß er durch ein vom Erzherzog Rainer unterschriebenes Reskript die forstlichen Gegenstände aus dem Lehrplan streichen ließ. Das Gebäude dieser ersten forstlichen Schule Ungarns steht heute noch und dient zu Schulzwecken, oberhalb seiner beiden Eingangstore ist das Andenken Wiesners in je einei in Marmor eingegrabenen Inschrift verewigt.1 Die Versuchsanstalt zu Liptóujvár litt, ebenso, wie die anderen äußeren Versuchsanstalten, sehr unter dem Mangel an Personal, der hier umso fühlbarer ward, da auch die Försterschule hier kleineren Personalstand hatte. Deshalb konnte auch die Versuchs station kein rechtes Gedeihen zeigen. Die Versuchsanstalt besitzt auch heute noch keinen eigenen Beamten zur Durchführung der auf dem Gebiete des Versuchswesens notwendigen Arbeiten, die durch den jeweiligen Assistenten der Försterschule im Nebenamte versehen werden. Daß dies eine eingehende Beschäftigung mit dem Versuchswesen nicht gestattet, liegt auf der Hand. Die Station legte im Jahre 1902 in einem 15jährigen, zur Hälfte mit belgischen, zur Hälfte mit schwedischen Kiefern be pflanzten Bestand eine aus vier Teilen bestehende Durchforstungs versuchsfläche an.1 2 Der Samen wurde direkt bezogen und im hiesi gen Pflanzengarten ausgesät. Die Kultur erfolgte mit zweijährigen Pflanzen im Quadratverbände mit je einem Klafter Abstand. Die schwedischen Kiefern zeigten schlechteres Gedeihen, wie aus der beigefügten Tabelle ersichtlich ist. Die Durchforstung erfolgte in der Weise, daß je eine Reihe ganz herausgehauen 1 Diese Angaben sind ebenfalls dem bei der Beschreibung der Likavaer Versuchsflächen erwähnten Werke Pfarrer Béla TesMers entnommen, der die Geschichte der Schule sehr interessant und eingehend beschreibt, auch den von Wiesner entworfenen Lehrplan in voller Ausdehnung mitteilt. 2 S. J. Czillinger: Durchforstungsversuche im Lehrreviere der kön. ung. Försterschule zu Liptóujvár. Erdészeti Kísérletek. 1907. S. 63—72.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) 5. jGrösse. Stand vor der Durchforstung. S0+? © W. Holz mass e. Stamm der Versuchs zahl fläche. Reisig m3. Derb holz. grün Stück. in*. Gesamt masse. trocken. m3. m3. P r o. jn g. Nr.. vor. wurde. Daß dieses Verfahren kein günstiges Ergebnis abgeben konnte, war wohl vorauszusehen, doch da ein solches Verfahren manchmal hie und da empfohlen wird (ja, sogar noch im Jahre 1914 von praktischer Seite in der Zeitschrift „Erdészeti Lapok“ empfohlen wurde), kann es nur als richtig bezeichnet werden, daß man auch bei uns den Versuch machte, dieses Verfahren auf eigenen Versuchsflächen zu erproben. Der damalige Assistent der Försterschule, J. Czillingcr, versuchte auch, den aus dem Verfahren sichtlich erwachsenden Nachteilen wenigstens dadurch ein wenig vorzubeugen, daß er die im allgemeinen schwächeren Reihen aus hacken ließ, dies waren die unpaaren Reihen. Die Angaben des Aushiebes sind in der beiliegenden Tabelle enthalten.. ^-g CO H OO 2 Ti. Anmerkung. 1— 1. Hektar. I.. 3086. 3716. 92 71. 61-99. 23-78. 178 48. II.. 3010. 3823. 79 52. 58-21. 17-38. 155-11. III.. 2821. 4261. 33-79. 65*07. 1-86. 100-72. IV.. 2890. 3593. 15-26. 29-69. 1-22. 46 17. I.. —. 348. 888. 5-82. 3*32. II.. —. —. —. —. —. III.. —. —. —. —. —. IV.. —. 365. 1-46. 345. 0-04. I.. —. 3368. 83*83. 56-17. 20-46. 160-46. —. II.. —. 3823. 79-52. 58-21. 17 38. 155-11. —. III.. —. 4261. 33-79. 65-07. 1-86. 100-72. —. 3228. 13-80. 26-24. 1-18. 41-22. —. —. —. | Belgische Kiefer. 1 Schwedische Í Kiefer. Ausscheidender Bestand: 18 02 —. 10 —. —. 495. 11. Verbleibender Bestand:. IV.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) 6. Eine andere Versuchsfläche, die auf Initiative der Zentral versuchsanstalt angelegt wurde, bezweckt den Vergleich ver schiedener Verfahren der Fichtenpflanzenanzucht, der im Pflanzen garten der Försterschule große Flächen zugewiesen sind. Der erste Teil dieser Versuche ist abgeschlossen, der zweite ist jetzt eben in der Durchführung. Die Versuche erstreckten sich auf die Anzucht von Fichten pflanzen mittelst Durchschneiden mit einer Schere, behufs Aus lichtung der Reihen,1 dann auf das Durchrupfen der Reihen mit der Hand und auf die Verschulung. Zum Vergleiche blieb eine Tafel ganz unberührt. Der Versuch wurde zwei Jahre hindurch wiederholt in ganz gleicher Ausführung u. zw. in der Weise, daß die Eingriffe erst im Frühjar des dritten Jahres erfolgten, die Pflanzen aber im Frühling des vierten Jahres — also dreijährig — zur weiteren Verwendung ausgehoben wurden. Dieses Verfahren versprach wohl keinen günstigen Erfolg, wurde aber deshalb erprobt, da ähnliches Verfahren im dortigen Pflanzengarten auch schon früher in Anwendung war. Jetzt aber werden die Versuche in der Weise fortgesetzt, daß die pfleglichen Eingriffe im Frühling des zweiten Jahres erfolgen, die Pflanzen hernach aber noch zwei Jahre hin durch in den Beeten verbleiben. Der Versuch wurde in folgender Weise durchgeführt. Die ganze Fläche — rund 4200 m2 — wurde auf drei Teile geteilt, die mit drei verschiedenen Samenmengen bestellt wurden, u. zw. mit 20, 30 und 40 g pro m2. 20 g sind erfahrungsgemäß das Minimum, unter das herabzugehen in dieser Gegend nicht rätlich ist. Die anderen Mengen wurden versucht, um ein Urteil über den eventuellen Vor teil der vielerorts üblichen größeren Samenmengen zu gewinnen. Die Ergebnisse wurden schon im ersten Jahre im Herbst aufgenommen um eine Übersicht über die Entwicklung zu be kommen; ebenso auch im Herbste des zweiten Jahres. Im Frühling des dritten Jahres wurden dann die pfleglichen Eingriffe unternommen u. zw. gleichmäßig in allen drei Abteilungen, die zu diesem Zwecke auf je vier Teile geteilt wurden. Die zu Ende des dritten Jahres erhobenen Resultate zeigen folgendes: 1 Dieses Verfahren wird im Bereiche der Forstdirektion in Máramaros sehr viel geübt, die dazu verwendeten gebogenen Scheren sind auch unter dem Namen „Máramaroser Scheren44 bekannt. Das Verfahren ist speziell auf die Máramaroser Verhältnisse zugeschnitten und dort auch gerechtfertigt, wenn ihm auch gewisse Mängel anhängen.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) c is. 1. &P-!. 00 o. co. CQ M. 05 CO. 8. 8. CO CM. T—1 t>. CO CM. 05 rH. co CM. T—l CM. lO CM. 8. © t> ib T—1. lO 2>. r—1. tH. O i—I M. 00 f> Ól. lO r-H. T-l. ©. tH. CO H. © ^]. CM © W. i—I l> M. © O CM. 00 O Ól. s. ?p ® 3 •s§|. ó-. tH. 8. T—l. l> co. oco. ö. 8. co. 00. CM. CM. CM. CM l<0. M T—I. O. co. ©. ©. ©. M. 02 %. 4-3. T—l. M. (N. <N. C0. 00 CM Ól. lO CM Ól. Ól. S3. g. &. 4=. 8. S. q. CM. 1—1. 8. 00. 53. 4,. Q S. N. 8. CO Mi. Ml M. 8. t> CM. M. 8. GO M. CO OO. co I-1 C0. rO C0. © T“I C0. © C0 CM. 00 >O CM. © í-O Ól. 00 t> Ól. CO 00. co ©. re § 1. S. m. CM. CM. ÍX. co O. _g £3. 8. co co. O. lO CM. H CM G-----N 05 © © O no. 8. 8. ló. □. M. 8. 8. co rH. co. co. M. co M. 8. 3. co CM. ©. o M. co CO. r© Ól. T—l. 42. Ctf. >. ?. {HBZ apuajneq. M © ÓO T—l. T—l. b T—1. s. §. lO r*. 00 (M. © co. co. co. T—l. CM. co. >ni CO Ól. co 00 Ól. CM. CM M Ól. M tO Ól. iO ©. M <M. W 2. 4S T. 02. ©. m. 2. ö. É*. Ä 15. T—l. <M. 33. co co 1—1. © 00. CM »O. O S-.. o co. co M. M M. G C0 CO. Q. tO 00. i—1 ©. co (M. M M. M ©. T—l. 1O. M. ©. M. T—l. 8. 8. CD 00. m. oo. O M. 00 CO. co 00. X ©. 00 T—l. t> I>. co. M. M. CQ. m. m. m. 1—1. co. co. o <M Ól. CM ©. M T—l. CM lO. © CO. 00 O. © CM. CM lO. M ©. CM ©. CO. co. co. 01. C0. C0. C0. co © Ól. © i—i. rO G &. Q. 33 ü. G Q. G Q. rH. CM. co. :G. Ph. <u. +=. 15 02. 5-4 o Q. 02. 4-3 E. G rG. 4-3 'S. O ►>. rG ü í-l G Q. G Q. <35 í>. M. rH. CM. co. M. 02. Ph. 02. CO. © O Ól. 05 lO Ól. CO © CM. 8. =s. 8. ®. (M CM. it. g. '. (M M. i—I CM. te g. G. <35. -. T—l. CO. rM. 05 05. g G. 05 00. &Jü. •. ’G S. G. 5h. rG ü. 33 ü 02. 5h. 4^3. rG :G í-4 <35 rO G. tH. G rG ö 02. rCM. 1-1 i—I. 00 Ól. © Ól. ?-i G 4-3. ' W $_. 3 8. bJD M. M. M. ói. ói. co <M. r05. ü. lO. p-. ói. <35 no. 00 ©. 15. ’. UO 00. 8. 02. T—l ©. -G. 3. lO. 00. © T—l. G Q. O". T—l. CO. CO. M. sFUT. CM. CO. CO. io 05. G <35. rG :G S-H Q5 rO G £>. ü. 8. Ól. CM CM. co iO Ól. 3. g. CM. G -G o. £> T—l. G ?-< rG Q. g. 8. T—l. 8. £. © T—l óo 1—1. 8. 02. o T—l. o. © T—l. g. CM. ■g. 1. I> ©. CO r—l óo T—l. 4-3----------------. o?. rG. LL>T—l. CO M. .. Ól. <M. £. ö. © T—l. M M. §8. © >O. lO lO óT—1. rG. N. $ 1—1. G <35. a T. T-l. CO. M CM. cö CM CO. 05 r-. T—l. rG. </}. C0 co. CM. .§> ó. <35. i—I »o. co 05. 3. 2 g r 1 © CM. 8. T—l. CO lO Ól T—l. 00. i-g c-c. T—l ©. © »O. r©. lO »O. 8 S. © M. 80. cn. $. 80. feCcc rt w :CÖT3 y-M G. Ól Mi. T—l. 05 M Ól. W. OQ. ?S © ó-. 05 T—l. 5!. ©. O «2 i- tß ö c o s. © co. CQ. CM. H. CM © őo T—l. 8. ph. S-o* -I £. CM ©. M co. §3. OS. 8. © i—1. co. r-l bÓl co. CO © Ól. 30. ■. >. 8. M M. '8 5. cn. ö « Q S. §. Ól M<. t>. O ©. S fl) m ca G. 8. tó. £. cc. © co. 8. tere e C a S M 2 a^gá -J g£. G <35. te a. G 5-1 rG. 4-2. 33. rG ü 5-3 G Q. 3. ü 02. G Q. <15 í>. CM. ©. M. 5h. 5h. te rG :G 5-i <35 rG G. i—i. 1. <15 02. a G 5-i. rG 15. G Q. CM. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018.. 2. -G o 02. 05. í>.

(25) 8. Die schönsten Pflanzen — wie ja auch zu erwarten war — lieferte die Verschulung, doch waren auch die Kosten die höchsten. Interessant ist dabei, daß bei jeder Samenmenge und jeder Be handlung pro laufenden Meter der Saatrille überall nahezu die gleiche Menge u. zw. ca. 90 Stück zur Auspflanzung geeigneter Fichtenpflanzen resultierten. Das Durchschneiden mit Scheren und das Durchrupfen lieferte in Bezug auf die Qualität ziemlich gleiche Resultate, die beide hinter denen der Verschulung weit zurückblieben. Das Durch rupfen war etwas billiger. Hierzu sei bemerkt, daß sich das Durchschneiden auch mit bedeutend weniger Kosten durchführen läßt, wenn die Reihen ohne Wahl einfach durchschnitten werden. Wenn aber Gewicht darauf gelegt wird, daß die schöneren Pflanzen geschont werden sollen, verursacht das Aussuchen derselben etwas mehr Arbeit und Kosten, als wie das Ausrupfen. Nachteilige Folgen für die verbliebenen Pflanzen wurden bei keinem Verfahren bemerkt. Ganz ohne Eingriffe ergaben sich die geringsten Resultate, aber auch die geringsten Kosten. Die Ergebnisse ließen auch erkennen, daß es besser gewesen wäre, die Eingriffe im Frühling des zweiten Jahres vorzunehmen, da die nachteilige Wirkung des zu dichten Standes eben im zweiten Jahre bemerkbar wird und die Pflanzen sich von der schon eingetretenen Kümmerung nur schwer erholen. Auch zieht besonders die Verschulung in diesem Alter schon nachteiligere Folgen nach sich, die dann bis zur Aushebung der Pflanzen oft nicht mehr verschwinden. Deshalb werden auch die weiteren Versuche unter Berücksichtigung der bisherigen Ergebnisse in dieser Weise fortgesetzt. Die Station führte außerdem kleinere Versuche mit der An zucht, der Verpackung und Versendung von Forstpflanzen aus, weiters fließen auch hier ständig pflanzenphenologische und meteorologische Beobachtungen usw. In den beiliegenden Bildern führen wir die ganze Anlage der meteorologischen Station1 (auf freiem Felde) vor, sowie auch ein Detail aus dieser Anlage. 1 Das Heranwachsen der Bäume des erst vor ca. 20—30 Jahren an gelegten Parkes verursachte einen gewissen Abschluß der Anlage, weshalb dieselbe nach dem Umbau der Schule an einen anderen, mehr offenen Ort verlegt wird.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 1. Bild. Meteorologische Freilandstation im Parke.. 2. Bild. Teilansicht der meteorologischen Freilandstation. 1. Regenmesser. 2. und 4. Bodenthermometer. 3. Radiationsthermometer. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(28) 3. Bild. Teilansicht der meteorologischen Waldstation im Parke. 1. Regenmesser. 2. Instrumentenhäuschen. 3. Bodenthermometer.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..





(33)

(34)

(6) Az erd&eacute;szeti k&iacute;s&eacute;rleti &aacute;llom&aacute;sok nemzetk&ouml;zi sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek

(6) Az erdészeti kísérleti állomások nemzetközi szövetségének