(6) (7) A MEGYE! INTÉZMÉNY ALAKULÁSA ÉS MKÖDÉSE
268
0
0
Teljes szövegt
(2)
(3) i.
(4)
(5) '/.
(6)
(7) A MEGYE! INTÉZMÉNY ALAKULÁSA ÉS MKÖDÉSE. NAGY LAJOS. ALATT.. (OKLEVELEK ALAPJÁN.). FÜGGELÉKÜL KIADATLAN OKLEVELEK. :. A BUD.\PESTI. KiR. ;.\AGY.. TUD0AU?;Y EGYETEM BÖLCSÉSZETI KARAX A SCHWARTNERPÁLYAMUNKA.. DIJJAL JUTAL.MAZOTT. IRTA. D^. GÁBOR GYULA.. BUDAPEST,. GRILL KÁROLY. K Ö N Y V K 1908.. I. A D Ó V Á L L A L AT A..
(8) \^ JAN231969. .SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKE KÖNYVNYOMDA" SZÉKESFEHÉRVÁR..
(9) A. magyar Tudományegyetem bölcsészeti karán az 1905/6-ik évben a magyar történetbl pályatételül ki volt tzve budapesti. kir.. „A megyei intézmény (Oklevelek alapján.)" dolgozat volt. zatomat,. még. A. alakulása. és. mködése Nagy Lajos munka egyike a. pályadíjnyertes két. birálat biztató. hangja arra. késztetett,. alatt.. jelen. hogy dolgo-. némileg kibvítve, közreadjam.. Dolgozatom nyújtsak a. A. Nagy. czélja. fképp. az. volt,. hogy lehet tiszta képet Forrás-munkának szán-. Lajos-korabeli megyékrl.. tam azt, segédeszközül annak, ki a történettudomány magaslatáról a megyei intézmény physiologiáját meg fogja egykor irni. Ez alkalommal kedves kötelességemet teljesítem, midn a kutatás terén mestereimnek, Dr. Fejérpataky László és Dr. Marczali. Henrik tanár Dr. Csánky. mondok. uraknak,. Dezs. továbbá Dr. Poór Antal kanonok úr- és. orsz. levéltárnok. urnák hálás, meleg köszönetet. azért a szíves fáradozásért,. melylyel kutatásaimban támo-. gatni kegyesek voltak.. Budapesten 1907. október havában.. Gábor Gyula..
(10)
(11) ELOSZO. irodalmunk a kulturális és jogintézmé-. Történelmi. nyeket tárgyaló monographiákban. van ennek a maga lehet.. Nem. jó oka.. ma. szokás. is. feltnen. Históriát. A. már.. szegény.. kön^^ekbl. irni. Meg nem. középkor divatja volt. duobus facere tertium.- Ma már elvárjuk a történetírótól, hogy ujat produkáljon a saját önálló kutatásai nyomán. Csakhogy a kutatás m.eglehetsen nehéz dolog; latinul egyebektl eltekintve kettt tételez fel, sumeré duos. libros. et. ex. —. —. tudást és diplomatikai ismereteket. az,. Épp. ez a két feltétel. mely bennünk alaposan hiányzik.. Hogy iskolákat. latinul terheli.. tekintenünk,. itt,. nem. Még. tudunk, azért a felelsség a közép-. csak. a. múltba sem. kell. vissza-. a jelenben folyik a legkülönösebb szél-. malom-háború, melyben a latin nyelv ellenségei az a latin nyelv ifjúság legveszedelmesebb ellenségének tanítását kiáltják ki. így nyilatkoztak az elme- és ideggyógyászok. Paedagogust keveset láttunk a küzdtéren ;. azok lelepleztek volna egy. még nem Hanem egyelre ki van. és Tacitus miatt. házába.. igazságot, került. azt,. magyar. hogy Cicero a bolondok. ifjú. nevezve a. latin. nyelv.
(12) VI. nyelvnek;. idegen. törvényhozásunk-,. a. az. nyelv,. mely. hazai. igazságszolgáltatásunk-,. kultúránk-,. tudományos. hivatalos nyelve volt 850 éven át és egészben éve nem az, ime egyszerre idegenné (?) vált. 50 csak Hogy azután ennek a 850 évnek emlékeit, szellemi termékeit hogyan érti meg a modern ifjú, azzal ugyan ki. életünk. tördnék? Közönségesen azt az ellenvetést szokták használni a modern nevelk, hogy elég annyira megtanulnunk latinul, hogy a latin szöveget megértsük. De ezeknek fogalmuk sincs arról, mi az a „forrás-tanulmány", amit a történet-. búvár végez. Aki csak „ért" latinul, de akinek ez a nyelv vérévé nem vált, az hiába veszi kezébe a középkor sokteli okleveleit; az sohasem kellett állania az oklevél szúette, minek fogja elmosódott vagy kitöredezett helyein, különösen olyan esetekben, mikor a formula nem segít. Nem fogja kisütni sohasem, hogy mit akarhatott irni az oklevél irója, aki maga sem tudott latinul. Ezeknek az okleveleknek az. szor erszakos rövidítésekkel kisütni,. olvasása folytonos rejtvény-fejtegetés, amit olyan nyelven,. amelyet csak „megértünk", de amelyen „gondolkodni" tudunk, eredményesen végezni. De szükségünk van már csak. azért. is,. a. nem latin. nem. leszünk képesek soha. nyelv. exact. tudására. mert a munkálkodót mihelyest a köz-. müveket használni kezdi, az a kellemetlen csalódás éri, hogy még. jobb nev íróink latin tudásában sem lehet mindig megbízni. Bátor leszek ezt az állítást egy néhány példával illustrálni. kézen forgó. 1.. fontosabb. Pesty Frigyes. története" ez.. mvének. egy 1350-ben. kelt. >. Közölve Fejérnél. „A magyarországi várispánságok 20. lapján a gyri káptalannak. kiadmányában^ elforduló ezen IX.. 1.. 787.. tételt:.
(13) VII. „ubi non est usus tabellionum". igy fordítja: „ahol. nem. =. köz-. jelezni,. hogy. használnak telekkönyveket.'^ Pedig hát a tabellio. jegyz. a gyri káptalan. s. csak azt akarja. Magyarországon nincs meghonosodva a közjegyzi intézmény és ezért a káptalan maga ad ki egy hiteles kivonatot a Szent István legendájából.. Wenzel Gusztáv az „Árpádkori uj okmánytár "-ban köt. 1. 1.) egy oklevelet közöl, melynek szövegébl duximus dictum comitatum a kitételt: „ 2.. (III.. ezt. .. conferendum". .. „IV. Béla Luipoldot, Truslef testvérét. fispánjának kinevezi.. meg. érzi. .. .. .. .. teljesen félreértve, föléje ilyen regestát tesz:. finom. azt a. 1261. körül," distinctiót,. Semptey vármegye Lám! Wenzel nem. mely a. latin. „comitatus". szó kétféle értelme között létezik. Jelenti ugyanis a comitatus. az. ország. politikai. „területi egységét",. de. jelenti. az. (vagy hadászati). amit magyarul „megyének" nevezünk,. „ispáni hivatalt",. amit „ispánság". beosztásának. (féllatinosan. mint elvont fogalmat. „comes-ség''). is,. névvel jelö-. lünk s amely értelemben privilegiális okleveleink végsora azt tényleg használta is: „et aliis quamplurimis, comitatus. regni nostri tenentibus et honores." („És. mások számosan,. kik akkoron országunk ispánságait és méltóságait viselték.''). És mennyi más hibát. is. hoz magával ez a nyelvtani. botlás! így lesz a szövegbeli. „comitatus de Sempthey''-. bl „Semptey. vármegye*', holott az oklevél. „castrum"-ot. említ. az. adomány. tárgyául. maga s. a. is. csak. „c,. de. Sempthey" nem is akart egyebet mondani, mint hogy Luipold Sempte várának ispánja lett. Nagyon világos dolog ez magából az oklevélben foglalt exemptióból is.. A. király ugyanis a semptei várnépet („populos. kiveszi. sub castro"). ugy Pozsonymegye, mint Nyitramegye hatósága. alól s ezt az intézkedést az oklevél. „libertás" (kiváltság).
(14) VIII. adásnak nevezi, amit a király „ex nostra grácia" concedál. Már pedig ha megyérl és fispánról lenne szó, akkor „ipso facto". más. nem bíráskodhatnék. megye. hatósága. akkor. és. megye. ezen. területén. szükségtelen. lenne a. adományozása.. „libertás". Czinár Mór, a Fejér Codexéhez készített „Indexében (101. lap, 1. hasáb) igy idéz a „Congragatio" czim3.. szó. „In. alatt:. Thurocz praesente Lud.. C.. —. 1374. IX. 4. 647.",. pedig a. celebrata.. I.. csak azt mondja, hogy a congregatio „in persona Lodovici regis" jelzett oklevél. különbség van a király „jelenlété„nevében" (személyében) kifejezések és. celebráitaíott és jókora. ben'' és a király. azok jelentsége között.. 4 Néha már humorossá válik az irók latin nyelvbeli gyöngesége. így pl. Fessler „Die Geschichte der Ungarn und ihrer Landsassen" czimü müvében idéz egy hadbahivó parancsot, melynek következ helyét: „contra canes Tartaros" „ gegen den Tartar-Khanen"-re .. •. csavarja között, a. el. és. •. •. nem tudva. „tatár. .. .. különböztetni canus és canis. kutyák"-ból. „Khánokat". csinál.. —. Már. hogy ezt a hadbahivó parancsot, mely a sásvári várnagyhoz (castellanus) van intézve, Fessler a „káplán"-hoz azt,. (capellanus). intézettnek. veszi,. azt. inkább. a. felületes. historikusnak lehet betudni. 5.. Méltóan társul a. zsidó oklevéltár",. fenti. mfordításhoz a „Magyar-. mely a Kálmán. király törvényében,. II.. §-ában elforduló „dominus furtivae rei"-ben m. 4. I.) és compromittálja hivatkozásával a millenniumi törvénytárt, melynek Árpádkori része k.. 3.. fej.. 1.. „tolvaj"-t vél (id.. a legclassicusabb. még szebb. munka. az a fordítás,. törvényfordításaink között.. amivel. (id.. m. 411.. 1.). De. Mária. királynénak Ferdinándhoz intézett levelébl ezt a helyet:.
(15) IX. rem nobis valde gratam, quam felicissime ad multos annos valere optamus" imigyen neki, fordítja (?) „Nagy szívességet tenne ez által amit még késbbi években is meg akar hálálni" (!) A mondat helyes értelme „Nagyon kedves dolgot fog ebben nekünk cselekedni felséged, akinek kívánjuk, hogy sok „Faciet maiestas vestra in hoc. :. éven. át. igen boldogul éljen.". hogy cselekedték meg.. a szerzknek,. Minek. ezt. folytassuk. e. —. Mentségére szolgáljon. a fordítást. a saját szakállukra. vigasztalan. seriest?. Másik. mint említem, íróinknál. baj,. Hiszen az. „Longus post me. utolsó még mindig azt fogja kiáltani: ordo idem petentium sequítur.". (tisztelet. az ujab-. baknak) a diplomatikai ismeretek hiánya.. Csak így érthet, hogy. ..... N. Lajos. comítatus. Ugochiensis" czímü. közöl, egy évszázadon keresztül idézték. nem. ismerték. korabeli. f-. melyet Szírmay Antal „Notítia politíca. ispáni kinevezést, historica. azt a. fel,. mvében. történetíróink és. hogy hitvány hamisítvány,. mint azt a. dolgozat során bátor leszek kimutatni. Csak a diplomatikai adja magyarázatát annak,. irástan. hogy. terén való. járatlanság. Katona a „História Cri-. ticá"-ban (X. köt. 674.) Erzsébet királyné végrendeletében „ezüst diókat". (nuces argenteas). hagyományoztat, holott. a végrendelet „ezüst kereszteket" (cruces argenteas) említ.. (Ugyanígy Fejér. IX. 5. 400-. és köv.. 1.). És végül, csak a diplomatikai kortanban való. teljes. idegenségnek tudható be, hogy Bartal Antal „Glossaríum"-. ában a „Cathedra Petri"-t (íd. m. 112. 1. 2. hasáb) „templom"-nak magyarázza, nem tudva, hogy ez a kifejezés egy ünnepnapnak, az u. n.: „üszögös Szt. Péter" ünnepének megjelölése (v. ö. Knauz: Kortan: 153. 1.),.
(16) amit pedig az lálhatott. hungaris. önmaga. volna: in. idézte. „Regia Mstas. cathedra Petri. példából indixit. könnyen kitageneralem dietam is. proxime ventura Posonii." Az. a „proxime ventura" világosan beszél. De legyen elég. Csak ráakartam mutatni. hogy És jól. arra,. milyenek a magyar historikus „segédeszközei." van ez igy. El a könyvekkel. Diszes kötéseik alatt sok-. Csak az elsárgult oklevelekben van az igazi élet, melyekbl hamisítatlanul buzog elénk a maga serejével a történeti igazság. És a megértésükhöz nem kell semmi ördöngösség. Csak egy kevés szorszor. hazugság lappang.. galom és a multak emlékein lelkesedni tudó. sziv..
(17) RÉSZ.. I.. A megye. és közönsége.. BEVEZETÉS. I.. történelmünk. Hazai. monographiai irodalma. eddig. legkeve-. megyék történetével. Akadt ugyan egy két Írónk, akik egyes megyék történetének megirására vállalkoztak, ámde magának a megyei (vármegyei) intézménynek történetét tárgyazó mvet eddig összesen kettt produkált a magyar irodalom. Az egyik Botka Tivadar munkája/ a másik Csutorás Lászlóé.* sebbet foglalkozott. Magyarország. a. politikai történetének irói. szoktak. még. az egyes kor-. mveldéstörténeti részben foglalkozni röviden a megyék történetével, végül a magyar jogtörténet irói szenteltek a megyei intézménynek néhány fejezetet. Jogtörténeti iróink eddigelé vagy mereven ragaszkodtak azon szakaik végén. alkalmazott. felosztáshoz, melyet az ország politikai története mutat,. valamely, szerintük a magyar. eseményt állítanak. fe!. jog. történetében. határk gyanánt. Ezen korszakok kaptájára. azután ráerszakolják az összes jogintézmények a. Imre^. bírósági. szervezet. és. perjog. egész. folyamatát egy fejezet alá fogván, a megyét gyalja. évig,. *. Jogtörténeti tanulmányok a. A. é\'f.. 245. és köv.. ^. Gábor. :. keretben tár-. A. magyar vármegyék szervezetérl. (Budapesti. magyar vármegye rendszer magyar. Magyar alkotmány. A megyei. történeti fejldése és politikai jelentsége.. évf.). bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyesházi királyok. (Budapest 1899. 77. és köv. *. azon. Hajnik. fejldés-. 1.). (Magyar Igazságüg>' 1888. és 1889. alatt.. is. történetét.. középkori. Tímon Ákos* els korszakul a legrégibb idtl az 1000-ik második korszakul az 1000-tl— 1308-ig, végre harmadik. Szemle 1866. *. vagy pedig. korszakot alkotott. intézmény.. 1.). és jogtörténet. (Budapest 1902.) 1.
(18) korszakul az 1308-tól vel. a. a határjelet. létezik,. kort azután. alszak. 1. Va. a. sort,^. foglalkozik.^. Tripartitumában. Werbczy. 1000-ig,. terjed alszakokra. terjed idközt vévén. korszakban. Werbczy. nagy korszak. els. — 1608-ig. 3-ik. és. 2-ik. osztja.. 1000-tl— 1308-ig,. Gusztáv^ csak. két. utáni.. Az. Szerinte. keresi.. eltti és a. a megyé-. fel,. Wenzel. Werbczy és. 1308-tól— 1514-ig. Ezek közül a megyének szentel a második Györgye. a harmadik alszak egy szót sem. Bartal. 15 könyvre osztja. be a középkort.. Ezek közül a. egyedül. 12-ik. Lajos koráé. Ladányi Gedeon^ 6 szakaszra osztja a középkort.. Nagy. Ezek közül a IV. szakasz a Anjouk korszaka, V. szakasz Lajos halálától Mátyás haláláig terjed kor, végre VI. szakasz a Jagellók kora.. A. jogintézményekkel korszakonkint foglalkozik.. Botka Tivadar történeti fejldését. említett jogtörténeti. négy korszakra. katonai megyei szervezet kora, tart;. tanulmányában a megyék. osztja.. Az els kor. mely kezdettl. szerinte a. századik. a XlII-ik. a második korszak a democratizált megyék kora,. IV.. Bélától. a XIV. század végéig terjed; a harmadik korszak az aristocratizált. megyék kora a mohácsi vészig, végre a negyedik az autonóm megyék kora, mely innen 1848-ig terjed.. Ami. végül Csutorás László említett értekezését. illeti,. ez szóról-. szóra magáévá teszi a Botka felosztását, (különben az egész. nem más, mint Botka reproductioja). a megyék Mindeme munkákban,. —. —. történetének. munka. szempont-. hogy az egyes korszakok túlságosan széles keretekbe vannak rajzolva. A megye egész más képet mutat az utolsó Árpádok alatt, mást Róbert Károly, mást Nagy Lajos, mást Zsigmond és mást Mátyás alatt. Helyesen a megyék történetét csak ilyetén kisebb fei'ezetekbe osztva lehet tárgyalni. A politikai megye az Anjouk korában még gyermekkorát éli. Ezen forrongó állapotban a fejldési folyamat elég rohamos és az intézménynek gyorsan váltakozó képét mutatja. Mindegyik kép más, néha még az átmenet is meglepen hirtelen áll be. A Nagy jából tekintve. s ez az,. '. Id. m. 178. és köv. s a 646. és köv. lapokon. Magyarország jogtörténetének rövid vázlata 9.. ». Id.. *. Commentariorum ad históriám XV. (Pozsony 1847.). *. medü. egy közös hibát találunk. m. 34.. (Pest 1872.). 1.. 1.. status. iurisque. publici. Hungáriáé aevi. libri *. A. mag>'ar alkotmány története. (Debreczen 1873.. III.. kiad.).
(19) Lajos korabeli megyét a Zsigmond-koritól csak pár év választja. el. különbség közöttük nagyobb, mint a mekkorát a késbbi korban századok alatt értek el. A Nagy Lajos korabeli megyét tehát a. s a. megyék történetében külön fejezet hatóság-jellege már Róbert Károly. Lajos. évre. amely. esik,. —. alatt. mert. bár politikai. a várszerkezet. teljes. — megszületik, igazi kialakulása mégis. felbomlásának eredményeként. azon 40. meg,. illeti. magyar. a. alatt. Nagy. trónon. királyi. ült.. n.. A. kérdések. megvilágítandó. értenünk „megye". igazgatásnak egy orgánumát, melynek letre. van szorítva. Ez a. elnevezésekkel. tulajdonképen. kell. ? Kétségkívül a politikai. mködése. egy bizonyos terü-. (földrajzi) terület okleveleinkben. különböz. Legáltalánosabb a „comitatus" elnevezés.^. jelöltetik.. Találkozunk azonban. mit. elseje,. Nagy Lajos korában. alatt. „provincia". elnevezéssel. s innen az. is^. ok-. leveleinkben gyakori „conprovinciales" elnevezés a „megyebeliség" megjelölésére.*. Használatos a „districtus". elnevezés. megjelölésekben azonban hiában keresnénk valami. is.*. Mindeme. rendszert.. Még. csak valamelyes megyei vagy vidéki szokást, gyakorlatot sem álla-. meg bennök. Maga a törvényhozás „comitatus vei disAz 1298:XXXn. ez. még a „provincia". píthatunk. trictus" kifejezést alkalmaz.^. szóval. élt. Kovachich. t.. ugyanezen törvény. f az. már a „comitatus". késbben. csak. kimutatta,^. szóval. függelékéül. jelöli. idézett,. de. mint. 1298:XLV. t. ez. Okleveleink ugyanazon. alkotott. a megyét.**. megyét, hol „comitatus", hol „provincia" néven említik; igy Szatmár-. ^ Lásd az oklevéltárak Anjou: V. 412.. ». Soproni:. 414., 431.; VI.. 240.,. I.. ». Zichy. *. ,In districtu. II.. Zichy:. anyagát.. II.. 551., Zalai:. I.. szolgáljon. 554.,. Soproni. Anjou: IV.. :. I.. 257.,. 250.,. 269.,. 556.. de Arwa" Akad.. Lipthoviensis, Mus. Tö.. a.. 1346.. II.. 10.. It.. 1351. «. ^. Kovachich: Sylloge 38. 1. Kovachich Suppl. ad. Vestigia.. «. Kovachich: Sylloge. XXII. és XXIII.. 1354.. ;. .vicecomes. .. .. .. comitis districtus. (vagy nov. 24.). *. :. Például. 96.. 91., :. b. ttczcz.. :. 42.. I.. 138. és köv.. 1.. 1.. 1*.
(20) megyét. „provincia". látjuk. ugyanazon oklevél. ritkán. „comitatus"^. és. mind a. említi. megye egy 1342. aug. 21-én. Nem. ;^. nem. alatt;. két elnevezést,. oklevelében. kelt. comitatus" kifejezést olvasunk.^. elnevezés. igy. Hont-. majd ismét „provincia. Nagy Lajos. találkozunk. alatt. „megye" értelemben. Egyetlen példát találtam,^ ahol Gömörmegye fispánja magát „comes Fejérnél parochie Gumur" nevezi. Különben a parochia szó csupán a „comes parochialis" és „comes parochianus" elnevezésekben maradt fenn.^ Mindezekbl kétségtelen, hogy az elnevezés gyönge alap lenne arra, hogy belle a megyék minémüségére következtetést vonhassunk. Hozzájárul ehhez az is, hogy a „comitatus" kifejezéssel középkori a. „parochia". elnevezéssel. okleveleink több félét jelölnek. Egyik jelentése kétségtelenül a terület,. „megyének"^ nevezünk.. melyet magyarul „comitatus". szó. sokféle. szokás volt minden olyan gatása alatt. Ámde. megjelölésére. terület. területet,. birtokok. (ispáni hivatal, comes-ség). Középkori. ugyanis kétféle. okleveleink. szóval az országos méltóságokat jelzik, amelyek. f jellemvonása az,. Anjou VI. 91. és 115.; és számos más esetben. Anjou IV. 257. .Ad scitum nostrum et tocius provincie comitatus. Sopronmegj'e hatósága 1362-ben. Soproni *. királyni. méltóságot ismernek, a „honor"-t és a „comitatus"-t. Honor. hivatali. ^. királyi,. noha azok nem. comitatus elnevezése,. megyék. Másik jelentése a „comitatus "-nak az „ispánság". voltak. ^. Általában. mely egy „comes" (ispán) igaz-. comitatus-nak nevezni. Innen a. állott,. birtokok, egyházi. ». okleveleinkben a. szolgál.^. Fejér IX.. 11.. 6.,. —. Az. 1291. :. :. IV.. I. t.. mondja. predicti'. 336. ez.. 2.. §-a. még. használja a parochia. kifejezést. *. Minden. némi támpont. esetre. gyanánt dereng ezen. dolgozat. arra,. Írójában,. ami ma még csak homályos sejtés hogy t. i. a megyék egyházi eredet. intézmények, amit megersít a .provincia" elnevezés plane. valószínsítik. Barana" (Anjou. I.. 40.). primiensis" 1214-ból. ®. Nagy. kifejezés.. ;. is.. A. régibb. in. oklevelei. (Fejér:. III.. 1.. Pl.. 166.). Lajos idejében a magyar nép nyelvében megvolt. „Abinde. idk. 1302-bl „comitatus tamen diocesis de ,cum comitatu duorum episcoporum Geuriensis et Ves-. ezt a nézetet.. eadem plaga. transientes. már. a. „vármegye*. venissent ad locum. appellatum" mondja a leleszi convent egy 1380-iki metálisában. Zichy. —. varmegge :. IV. 139.. „De varmegy* D. L. 29435. (1377-bI.) Korábbi nyelvemlékeinkben csak a megye (mega, mege) fordul el. V. ö. nyelvtört, szótár: Megye cztkkét. ' V. ö. Pesty Eltnt vármegyék I. 5 13. 11, :. —.
(21) hogy. hatáskörük kiterjed az egész ország területére. Ilyenek. hivatali. a nádori, országbírói méltóság, az udvari méltóságok. Ezzel szem-. ben a „comitatus" szóval az olyan zárt. Ami pedig. hivatalt jelölik,. Ilyenek a megyei,. vonatkozik.. területre. a bánságot és vajdaságot. illeti,. ezek,. az egész ország területére szóló joghatóságot tak ispánságnak, zatát illetve. hanem. Erdélyben. bán az egész Erdély,-. országoshoz. hasonló. —. ámbár nem adtak még sem mondatami magyará-. vajdai és báni méltóságnak/. hogy. abban,. leli. mely bizonyos. kamarai ispánságok.^. Horvátországra. illetve. joghatóságot. (particularis). ugyanott a megyei önkormányzat. Horvátországban. és. csak. vajda. a. kiterjed,. gyakoroltak,. az. mig. mellékes járuléka volt egy. sokkal nagyobb dolognak, a tartományi önkormányzatnak.^. Mindezeket szem eltt. tartva,. a megyét ugy kell tekintenünk,. mint az országnak közigazgatási és igazságszolgáltatási. mely. ségét,. már az. felett. 1291 :V.. területegy-. a joghatóságot a megyei ispán (comes) és pedig t.. ez.. §-a. 2.. óta. négy szolgabiróval. a. együtt. gyakorolja.^. Ezek után térjünk. megyék. át a. alakulására. Vizsgáljuk. a megyéket földrajzi szempontból s azután. lássuk,. kikbl. elbb. állott. a. megyék közönsége.. ^. Mit sem változtat ezen az méltóság). (ispáni. olvasunk.. a. körülmény, hogy néha „honor comitatus'-t. Lajos. így. dicti. Trencsénmegyéhez intézett 1357. hogy „inter ceteros comitatus honore. király. mart. 17-iki parancsába a nádorról mondja,. comitatus Trenchiniensis prefulgens." (Mus. Tö.. latban a „hivatali méltóságot", mint elvont fogalmat. a.). A. jelzi,. ,. honor' ezen kapcso-. melyet. „pro honore*. viseltek. ». Honor banatus, D.. '. Tagányi. bl. XVIII. *. :. L.. 35878.. Megj-ei önkormányzatunk. keletkezése.. (Ért.. a tört. tud. köré-. köt.). „Nec comes iudicium. nobilibus nominatis." Kovachich. recipére aut iudicare praesumat :. Sylloge. 17.. I.. absque quatuor.
(22) I.. FEJEZET.. A megyék. földrajza.. I.. A megyének fentebb eszközölt fogalom-meghatározásából a következ kérdések tolulnak elénk 1 hány megyére volt az ország :. Nagy. felosztva. .. és szolgabirákat) találunk,. azon. tartanunk. kell. élén a megyeihez. melyek. területekrl,. alatt? 2. mit. Lajos. hasonló. amelyekben megyei. politikai. hatóságot (ispánt. életet látunk,. amelyek. alatt comitatus, districtus vagy promeg, de a melyeket ujabb történetíróink. okleveleinkben külön elnevezés szóval. vincia. még sem. jelöltetnek. megyéknek ? végre. tekintenek. amelyek a szorosan. vett. 3.. miféle területek léteztek,. megyei kapcsolatba nem tartoztak?. Az els kérdés a legnehezebbek egyike. Az Árpádkor krónikásai 72 megyérl tesznek említést.^ Ámde ezen 72 megye pontos jegyzékét eddigelé senkinek sem sikert összeállítani.'^ De még ha rendelkezésre állana. nem vehetnk nem maradt. mert a tatárjárás. helyökbe.. ujakat. teremtett. A. XIV.. A Hunyadi. ránk.. megyéknek,. pontos jegyzéke az Árpádkori. is. hasznát,. sok megyét elsöpört. s. századból a megyék jegyzéke. Mátyás korabeli Ranzanus Péter. (Mátyás udvarában követ) leirván Magyarországot, azt mondja, hogy az ország 73 megyére van osztva.^ Sajnos ezek sorol. közül. csak. 45-öt. névszerint.. fel. Miután az Anjou-kori megyék számának megállapítása dolgozatunk körén. kivül. munka. meg. lenne,. es, évek, kell. természetesen távolról. 1. tatus",. évtizedek szorgalmát igényl. talán. elégednünk egy közvetít módszerrel, amely. sem. vindikálja. magának a. tökéletességet.. ,Est omnibus non ignotum, quod septuaginta duo habét Hungária comimondja Rogerius váradi kanonok a .Carmen miserabile" czimü munkáScriptores rerum Hungaricarum, 375. 1.) Eltnt vármegyék. Bevezetés. „Universam Hungáriám in pagos conventusque dividunt,. jában. (Caput X. Bél *. V.. '. appellent. ö.. Pesty. :. :. Comitatus,. fit. ut et tota. ipsa regio in comitatus. autem comitatus complurimi, numero LXXIII.' Hung. Caput I. Bél i. m. 315. 1.) :. (Petri. divisa sit. Ranzani. :. cum. quos .. .. .. Sünt. Epitome rerum.
(23) :. Magyarországnak Mátyás halálakori térképét Csánki Dezs szerkesztette meg. Ez a térkép, mely különben 20 évi hangyaszorképét adja galmú búvárkodás becses eredménye, feltétlenül Magyarország 1490. évbeli politikai beosztásának. Ez a politikai. h. beosztás a következ 1.. Pilismegye. 32.. 2.. Pestmegye Heves (uj) várm. Nógrád vm. Gömör vm. Borsod vm. Abauj vm. Torna vm. Szepes vm.. 33.. 3. 4. 5.. 6.. 34.. 35. 36. 37.. Bodrog vm. Szerem vm. Valkó vm. Pozsega vm. Baranya vm. Somogy vm.. 10.. Sáros. vm.. 43.. 11.. Zemplén vm.. 44.. 12.. Ung vm.. 45.. 13.. 46.. 14.. Bereg vm. Ugocsa. 15.. Mármaros m.. 48.. 16.. Szatmár vm.. 49.. 17.. Szabolcs vm.. 50.. 18.. 51.. 19.. Középszolnok vm. Kraszna vm.. 52.. Vasvm. Zala vm. Sopron vm. Mosón vm. Veszprém vm. Gyr vm. Esztergom vm. Komárom vm. Fejér vm. Tolna vm. Pozsony vm. Nyitra vm. Trencsén vm. Bars vm. Hont vm.. 20.. Bihar vm.. 53.. Kishontm.. 21.. 54.. Turócz vm.. 55. 56.. Árva vm. Liptó vm.. 57.. Zólyom vm.. 58.. Kolozs vm.. 59.. Doboka vm. Torda vm. Belsszolnokm. 29.. Békés vm. Külsszolnok vm. Csongrád vm. Csanád vm. Zárán d vm. Arad vm. Temes vm. Krassó vm. Kéve vm.. 62.. Fejérmegye. 30.. Torontálm.. 63.. 31.. Bács vm.. 64.. Hunyad vm. Küküll vm.. 7.. 8.. 9.. 9.Íi) Szepesi. városok. lengyel zálogban. 22. 23.. 24. 25. 26.. 27. 28.. uj. 38. 39.. 40.. 41. 42.. 47.. 60. 61..
(24) 86. Fogaras vidéke (Szászf.). 65. Jászság. 87.. 67.. Kunság Maros szék. 88.. Krös. 68.. Aranyos szék. 89.. Zágráb Várasd Orbasz Szánna Dubicza. 66.. 69. Sepsi szék. 90.. 70. Orbai szék. 91.. íl. 71. Kezdi szék. 92.. 72. Csik szék. 93.. 73.. Udvarhely szék. 74. Segesvár 75.. Vercze vm.. 95. Jajczai. „. Khalom. 97.. Mácsói bánság. 98. Nándorfehérvári. Nagysink. bánság (kapitány-. 81.. Szeben. „. 82.. Medgyes. „. ság). bánság (Temes és Krassó. 99. Szörényi. 83. Selyk. várm.. 84. Besztercze vidéke 85. Brassó. fölsorolt. bánság. (ozorai és sói). Ujegyház. itt. „. (Bosznia). 79. Szerdahely. Az. „. 96. Szreberniki bánság. 77. Szászsebes. 80.. „ „. 94. Horvátország. 76. Szászváros. 78.. c o > „. b.). 100. Raguzai köztársaság.. 100. politikai. — 57.. terület-egység közül közvetlenül. megyék, melyekre a szorosan anyaország oszlott. Külön fejezet illeti az 58 64. alatti 7 erdélyi s a 87 94. alatti 7 slavon megyét. Az összes többi terü-. érdeklik dolgozatunkat az. 1. alatti. —. vett. —. letek a. megyei köteléken kivül. Lássuk ezek után,. megyék Nagy Lajos. állottak.. elfordulnak-e az. alatt is s. 1. — 57.. alatt. felsorolt. ha igen, mutatnak-e megyei. életet. és szervezetet?. A. legbiztosabb criteriuma valamely terület. megye mivoltának. kétségtelenül az lesz, vájjon tartattak-e az illet terület közönségé-. nek nádori köztörvényszékek ? Látni fogjuk dolgozatunk során,. hogy korunk igazságszolgál-. tatásának egyik legfontosabb jelensége a nádor vidéki bíráskodása volt.. Ez a megyéknek. gationes. proclamatae). hogy Nagy Lajos 40. tartott. évi. törvényszékeken. kikiáltott. gyakoroltatott.. uralma. Nem alatt. az. szenvedhet. anyaország. (congrekétséget,. jninden.
(25) ;; ;. megyéjére. Kísérletképpen összeállí-. a sor legalább egyszer.^. jutott. tottam az ezen 40 év alatt celebrált nádori köztörvényszékek jegy-. következ eredményre jutunk:. zékét s abból a. Tartattak megyei közgylések:-. Abauj (Uivar, Wyuar, Abawyvvar) Arad (Orod) Bács (Bach) Bars (Bors); Bodrog (Budrug, Bodrug); Borsod (Bors); Baranya (Barana) Bereg Bihar (Byhor, Bychor) Békés Csongrád (Chong;. ;. ;. ;. ;. ;. (Gumur) Gyr (Jaurinum, com. Honi (Hunt) Kéve Komárom Heves (Heweswyvar) Jauriensis) Kraszna Mosón (Kamarun) Krassó (Craso, Crassow, Karasow) Pest Nograd (Neugrad) (Musun) Nyitra (com. Nyttriensis) Pilis; Pozsony (Posonium, com. Posoniensis) Sopron (Supron,. rad). Fejér. ;. Gömör. (Álba),. ;. ;. ;. ;. ;. ;. ;. ;. ;. ;. ;. ;. Soprun). Suprun,. Scypsiensis). ;. com. Scepsiensis,. Szepes (Scepus,. ;. Somogy. Symygh). (Sumugh,. ;. Szabolcs. Scipsensis,. (Zabolch,. Szerem (com. Syrimiensis, Scyrmiensis) Torna; Tolna; Trencsén (com. Thrynchiniensis) Temes Torontal (Turuntal) Ugocsa (Vgacha, Vgogch) Ung; Vas (com. Castri Ferri); Veszprém; Valko (Walkovv); Zala (com. Zaladiensis) Zemplén (Zemlyn) és Zaránd megyéknek. Az itt felsorolt 46 megye létezése tehát kétségen felül áll. Nem említettük tehát Árva Csanád (com. Chanadiensis) KözépEsztergom (com. Strigoniensis) Kis Hont (Hont minor) Szolnok (Zolnuk, Zonuk, Zownuk mediocris); Küls-Szolnok (Z. exterir) Lipto (com. Lypthoviensis) Marmaros (com. de Maromorosio) Pozsega (Posaga) Turócz (Thuruch) és Zólyom (Zolum) megyéket. Lehet, hogy ezek közül is tartott némelyiknek közgyZabocli). Szatmár (Zothmar). ;. ;. Sáros (Sarus). ;. ;. ;. ;. ;. ;. :. ;. ;. ;. ;. ;. ;. ;. a nádor, de nyomára nem akadtam. Azonban az itt felsorolt megye közül 8-nak megyei szervezetét és életét okmányilag feltétlenül igazolhatjuk. És pedig Árvamegye létezésérl tanúskodnak az árvái fispánok^ és hogy okleveleinkben Án/a vár és megye^ említtetnek. Csanád ösmegye, melynek fispánjait ismerjük.^ Eszterlést. 11. :. '. nádor. Hogy Erdélynek. — *. tartotta. Az. illet. a vajda, Horvátországnak pedig a. ezen közgyléseket azt. késbb. bán. megye mai elnevezése mellé szükségesnek. azon elnevezést (írásmódot). is,. amely. alatt. —. tehát. nem. a. látni fogjuk.. okleveleinkben. odatenni. latiam. leggyakrabban el-. fordulnak. ». Fejér IX.. *. ,in. ». Fejér VIII.. 2.. 421.. concumbium 3.. castri Ar\'a et tocius districtus. 280. és 503.. Árva." Anjou. :. IV. 399..
(26) :. 10. gommegye örökös fispánja. Küls-Szolnokhogy külön megyei közgyléseket tartott az erdélyi vajda parancsára.^ KözépSzolnok elnevezéssel nem találkozunk, korunkban még nem alakult ki, hanem Küls-Szolnok kiegészít része volt.^ Azt olvassuk ugyan Szirmaynál, hogy Közép-Szolnok 1350-ben Ugocsamegyével össze volt kapcsolva.^ Ez azonban nem igaz. Szirmay rosszul idézi Lechoczkyt, aki maga is csak azt mondja, hogy Közép-Szolnok és Ugocsamegyék 1350-ben közösen tartottak congregaíiót.* Hogy az. esztergomi. érsek. megye hatóságának kiadmányait ismerjük. még. az a körülmény,. seit,. nem. Lehoczky. már. és. a. jelent. már mindenki. két. tudja.^. család oklevéltárában. köt. 166.. (I.. alispánjának mondja 1370-ben.. —. rongált. oklevél. az oklevéltár. kérdéses oklevél ugyanis nagyon. szerkesztje. nolth vicecomes. az. m. Zolnuk. ". oklevéltár. et. Ugy. stb.. kötetének. I.. 160.. ezen. és. merhet. pecséten. Bernolthi Pál bels-szolnoki oklevelet igy egészíti. ^. 1345-ben. alispán. tartott congregatiójáról a. 466.,. eg}-szerüen „Zonuk"-ok említ;. lásd. I.. :. közölt két. lapján. kelt). világosan. felis-. Mind a 3 ugyanaz,. czimer.. Barabás. pecsétje.. a hiányos. ki. 1334-bl Károlyi I. 85. konvent 1351-bcn, Anjou V. 164.. lev. ki.. oklevélen, vala-. az. 161.. (mind a kett 1370-ben. alispáni. a. s. iudices nobilium comi-. teljesen ép oklevélen. az. —. tévesen egészítette. bevezet sora az eredetin így olvasható. „. tatus de. mint. Bernolthi Pált „Közép-Szolnok". 1.). A. „M^CCC^LXX"" épen maradt. éve. keltének. hiányzó részeket. Az. Szat-. gyléseztek.''. corrigálnom Barabásnak egy tévedését, aki a Teleki. kell. ki. két. mert Gelyénes mellett (Szatmármegye). Ugocsamegyék. Itt. ;. tudjuk,. megye együtt tartja közgylémegye között semmi kapcsolatot, azt ma E helyütt csak azt jegyzem meg, hogy. miszerint. tévedett,. is. és. ;. megye kiadmányát. Károlyi. közli. I.. alispánját és szoigabiráit említi a kolosmonostori. ;. (ez az oklevél hol. még Mus.. Tö.. a.. „Zonuk. hol. exterior'-t,. 1344. nov. 24. és Sztáray. 185. * '. V.. ö.. ,1350.. Pesty: Eltnt vármegyék. Cum. I.. 92.. comitatu Zólnok mediocri. unitus,. villa. Gelenyus. villa. Gelenyus celebrabat anno 1350." (Lehotzky ^ Lásd bvebben e dolgozat IL részét.. *. «. celebrat.. „Szolnok mediocris. Sztáray:. I.. congregationes. Stemmat. Lehoczky." (Not. comit. Ugocs. .. .. .. congregationes. 205. 218. 224. 226.. suas :. cum. 11.. in. Ugotsa in. comitatu. Stemmatographia. suas 1.). I.. 151.. 1.).
(27) 11. „[Nos magister Paulus quodi". de. vicecomes. Ber]nolth. et. iudices. memorie commendamus. de Zolnuk m[ediocri. nobilium comitatus stb.. A. Ez a kiegészítés hibás.. „de Zolnuk" szavak. után. látható. hanem a „memorie" szó kezd betje. A „mediocri" szó betoldásának semmi alapja, hiszen az ugyancsak. „m" bet nem a 1370-ben. csak. kelt. másik két oklevélen. „comitatus. van. Zolnuk". de. „m" kezd bet után. oklevelén az valódi. „mediocri",. oka csak a szövegben. szónak kétszeri. irása. (Teleki. 160. és 161.. I.. Lehet,. irva.. hogy az. 1.). is. eredeti. nagy hézag van, de ennek törlés, vagy valamely. túl. elforduló amivel. lehetett,. nyomon. lépten. találkozunk. az oklevelekben.. Pozsegamegye Turóczmegye hatóvégre Zólyommegyének is. Liptómegye hatósága elég gyakran. szerepel.^. létezésérl a pozsegai fispánok tanúskodnak.'-^. ságának fennmaradt számos oklevele,^ ismerjük fispánjait.*. Kis-Hontmegye Nagy Lajos alatt még nem létezik. Hontmegyének Nógráddal srn tartanak közgyléseket a nádorok, de soha sem jelzik a megyét „Hont major" névvel. Nagy- és Kis-Hont elnevezéssel találkozunk ugyan Bonifacius pápa 1397-iki oklevelében, melyben a dézsmát. de a. nyugtatja,. tényleges kettészakadás. csak a XV. század elején történt.. Mármarosmegye. nem. szintén. Csak kialakulását szemlélhetjük, találkozunk. kifejezésekkel. rosio". létezik. de,. még Nagy. már korunkban, ez. szabad megyei ispánokat képzelnünk.. A. Lajos. alatt.. „comes de Maromo-. bár a. alatt. nem. legrégibb adat, mely Már-. marost mint rendezett megyét tárja elénk, 1408-ból való.^. Az eladottakból három. király haláláig. megállapíthatjuk, uj. megye. hogy Nagy. keletkezett. :. Lajostól. Mátyás. Kis-Hont, Mármaros. és Közép-Szolnok. >. Fejérpataky. csal.. It.. Mus.. 1381. években. Máriássy csal. ». Anjou. It.. 1356.,. 1365.,. 1370.,. 1373.,. 1373.,. 1378. cs. Mus. 1365-bl.. IV. 35.. csal. It. Mus. 1351-bl Justh Kossuth csal. It. Mus. 1359-bl Mus. 1360-ból Szepesi Jakab országbíró a megyének a király parancsára közgylést tart 1374-ben. (Fejér IX. 4. 647.) '. csal.. Ivánka. ;. ;. It.. ;. *. Sztáray. *. V.. ö.. I.. 74.. Wenzel. :. Kritikai fejtegetések. 1857.) ez. értekezését (23. és 36.. I.). s. Mármarosmegye törtenetéhez. az abban közölt okleveleket.. (Pest,.
(28) 12. Mieltt azonban vizsgálódásainkat tovább folytatnók, foglalkoznunk kell a két (Küls- és Bels-) Szolnokmegye alakulásával. Tudjuk, ezen kérdésnek egész irodalma van már, de egészen megvilágítva máig sem lett. Nem vitás, hogy Küls-Szolnok alatt a Tisza melletti azon területet kell érteni, mely késbben Hevesmegyével kapcsoltatott össze.^ Ez a megye székét Kéne (Kéme?) nev helyen tartja,^ majd Szarvadon.-^ Bels-Szolnok Erdélyben van, széke rendszerint Desvár (Deés) és nyugat felé áthúzódik az anyaországba.* Ebbl az áthúzódó részbl alakul idvel Közép-Szolnok, mely BelsSzolnokkal összefügg. Kétségtelen továbbá, hogy Küls- és BelsSzolnok nem képeztek összefügg területeket, legalább nem abban az idben, amikor már Közép-Szolnok is létezett. Csodálatos, hogy ennek daczára Küls-Szolnok oly helyen (Szarvad) tartja a székét, amely ma Közép- (tehát akkor még Bels-)Szolnok megyében fekszik! Hozzájárul ehhez az is, hogy Kun Lászlónak egy 1279-ben kelt oklevele azt mondja, hogy Szarvad helység Kéne, Tasnád, Girov (Girót) és Thenke falvak közelében fekszik Küls-Szolnokmegyében,^ pedig ezek a helységek mind a késbbi Közép-Szolnok-. megye Pesty. területén. Frigyes. Szolnok a. XIV.. Ezekbl Thorma Józsefe. feküsznek. arra. is'. a. században. következtetésre. még nem. hanem Küls-Szolnok kiegészít. bir. jutnak,. és. nyomán. hogy. Közép-. külön administratióval,. részét képezi. Elvitázhaílan,. hogy. m.inden oklevéladat ezen felfogás helyességét bizonyítja. Lehetetlen,. hogy a megye székhelyét idegen megye területén tartotta volna, hogy valamely megye idegen megye területére járt volna gylésezni. És mégis különösnek látszik (geographiai szempontból), hogy a késbbi Közép-Szolnokmegye területe ahhoz a Küls-Szolnokmegyéhez tartozzék, amelylyel területi összefüggésben „nem" állott. '. Lásd a Csánki. — Kogutovicz-féle. alakú kiadásból, sajnos, éppen Teleki. ». Mus.. T.. *. Lásd. a fenti térképen a 61.. 160. 161., a.. megyét. (A legkisebb. 1344. nov. 24.. Szolnok) megyéket. 5. Fejér V.. «. Társalkodó 1830. 173.. '. Eltnt megyék. 2.. sz.. Zichy IV. 6—7., 55.. ». I.. térképen a 22.. Küls-Szolnokmegye kimaradt.). 559. 560.. I.. 92.. 1.. sz.. (Bels-Szolnok). és. a. 18.. sz.. (Közép-.
(29) 1. és. ne tartozott. ellenben. fenntartással. század. mentén. elhúzódott. is. összeköt. tulajdonképpen. —. Én a dolognak egyeazon magyarázatát tudom adni, hogy a XIV.. —. összefüggött ?. is. még Küls-Szolnok. elején. Berettyó. ahhoz a Bels-Szol nokmegyéhez,. légyen. amelylyel területileg igen. lre. '^. a. nev. „Sárrété". késbbi Közép-Szolnok és Bels-Szolnok. a. és igy. területen, a. kapocs volt Küls-. között.. Nem két. oszthatom azonban Pesty Frigyes azon nézetét, hogy a. (késbb három) Szolnok tulajdonképen „egy" egységes megyét. képezett volna. Pesty egyedüli érve az,. juk. —. pedig korunkban. és. A. bizonyít semmit.. az. törvényhozás. hogy közös volt a fispánvajda. Ez azonban nem. erdélyi. még. késbben mon-. csak sokkal. hogy minden megyének külön fispánja legyen; Nagy Lajos korában igen gyakori, hogy három, négy, st Öt megyének is egyazon fispánja van. Van azonban egy körülmény, amit Pesty egészen figj^elmen kivül hagy. Küls-Szolnok az anyaország területén van és az országos jog szerint alakul, amit mutat az a körülmény, hogy 4 szolgabirája van.^ Ellenben Bels-Szolnok a partikuláris erdélyi jog uralma alatt áll, minek bizonyítéka az, hogy csak két szolgabirája van.^ Az „egységes" megye fogalma ez által ki van zárva. Erdély megyéinek jogfejldésérl sajnos vajmi keveset tudunk még. Annyit azonban tudunk, hogy 7 megyéje volt és hogy az dotta. ki,. erdélyi. vajda. választotta. szolgabíró. vajdai. a. maga. a. ki. képviselte. székre. ezen. birótársait.^. 7. megye. Vájjon. Küls-Szolnok. volna. széken? Annál kevésbbé valószín, mert a. amibl. szolgabirái. egy. az. megyét fenti. is. közül. szolnoki. a. vajdai. oklevélben 8 pe-. hogy Küls-Szolnok is És még valamit! Tárgyalt-e valaha az erdélyi megyék congregatiója valamely Küls-Szolnokmegyét érdekl ügyet? Sohasem! Küls-Szolnok megye az erdélyi vajda parancsából és személyében mindig külön tart congregacsét látható,. képviselve. T.. >. Mus.. «. Teleki. :. I.. azt következtethetjük,. egy szolgabíróval.. volt. a.. 1344. nov. 24.,. Anjou V. 466. Károlyi. I.. 85.. 238. 239.. " „Nos iudices nobilium comitatuura de Torda, de Álba, de Kukulieu, de Doboka, de Culus, de Zonuk et de Hunyad" kiadnak 1348. máj. 10-én István. erdélyi vajda congregatiójából. egy. oklevelet. D. L. 30647..
(30) 14. tiót/. amibl. hogy ez a megye nem. világos,. megyeszerkezetbe. nem. igy. s. volt beillesztve az erdélyi. Bels-Szolnokmegyével. lehetett. is. egységes megye. Kétségtelen azonban, hogy az anyaország többi. megyéitl Küls-Szolnok jogélete némileg elütött, mert köztörvénynem a nádor tartotta, hanem az erdélyi vajda. Ennek további folyománya lehetett, hogy a megye felebbezési hatósága a vajdai szék volt, amiben azonban semmi meglep nincsen. A székeit. adta meg a felebbezés útirányát más mehogy ha a megyei hatóságot a felek valamelyike érdekeltnek találta és hozott Ítéletével megelégedve nem. megyefnök egyénisége gyében. a. volt,. így tudjuk,. is.. késbben bvebben Mihály. Jánosy. macsói báni székre. fogjuk. alperes. terjesztetik fel,^. eltt s ez. befejezte. látni.. Mégis Bodrog-. Az. eladottak. egész. után. Lajos korában két és pedig. panasza. folytán. a per a. mivel Bodrogmegye akkori. ispánja a macsói bán. („inter ceteros. Nagy. per. a. hatóságától 1381-ben Horváthy János macsói bán parancsára. bizonyos. egy. még. után a királyi curiára került végleges döntés. Ítélet. végett, mint ezt. megye. panaszt. emelt. királynál. esetben az ügy. f-. comes Bodrugiensis."). nyugodtan. Küls-. és. hogy Bels-Szolnokmegye kimondhatjuk,. létezett.. Meg 65.. és. még jegyeznünk, hogy a többször hivatkozott térképen. kell. 66.. pontok. a. alatt. és „Kunság" területeket. „Jászság". kialakulva látjuk. Ezen területek ugyan tak. guk. már a megyei. igazságszolgáltatás. Nagy. alatt,. Lajos. de. alatt. sem. is. állot-. területi különállósá-. késbben alakult ki. hogy nem léteztek-e még más megyék. és autonómiájuk csak. Ezek után lássuk,. •. Károlyi. 164.. I.. ,Nos. magister Andreas. filius. Endree. vicecomes. is. et. Zonuk exteriori memorie commendantes significamus quibus expedit universis, quod in quadam congregacione nostra generáli, quam habuimus in persona domini Stephani voywode Transsilvani ex precepto et mandato eiusdem celebrare." Az oklevélen egy nagyobb és 4 kisebb pecsét nyomai látszanak, jeléül annak, hogy 4 szplgabirája volt a megyének. iudiccs nobilium de. .. .. .. iudicibus nobilium eiusdem comitatus' Idem Michael vos haberet pro suspectis iudicibus* és miután .in presencia iudicum suspectorum non sit tutum litigare' meghagyja a megyének, hogy ha a panaszos nem volna megelégedve a megye Ítéletével, terjessze fel .ipsam causam adiudicatam ad sédem nostram iudiciariam. Tehát a báni székre! Békássy csal. It. Mus. 1381. '. mondja. .Dilectis a. fispán,. vicecomiti. hogy. suo. .incattus. —. et.
(31) .:. 15. E részben legjobban érezzük. a felsoroltakon kivül ?. az. lenne. oklevélforrásokból. eddigi oklevél-. érdekes és. publicatiónk kevés voltát. Pedig rendkivül. tanulságos. szemlélnünk azon területek. politikai. megyévé alakulásra való törekvés kezd stádiumát mutatják. Hogy nem tekinthetünk megyének minden olyan területet, amelyet okleveleink „comitatus" „districtus" vagy „provincia" szóval jeleznek, azt már láttuk. Ennek daczára legajánlatosabb kiindulási pontul épen azon legszerencsétlenebb megye„melyben minden olyan terület, mely összeállítást felvennünk, „comitatus" nevezet alatt fordul el, vagy amelynek „comes"-e említtetik, megye gyanánt fogadtatik el. Ez pedig Fejér Györgyé.^ eltekintve azoktól, amelyek megyei miEbben a lajstromban a következk említtetnek Bakony, voltát tényleg megállapítottuk beléletét,. melyek a. —. —. Bana, Kis-. —. Nagy-Csallóköz,. és. :. Kis-Hont,. Gerzencze,. Kis-Heves,. Horom, Patak, Rábaköz, Szörény, Szilágyság és Szolgagyör. Ezek közül említettük már Kis-Hontmegyét, mely Nagy Lajos alatt. még nem 1.. létezett.. A. Bakony.. Lássuk a. bakonyi. többit.. „comitatus". létezésérl. okleveleink. Nagy Lajos korában is beszélnek."^ Ámde a megyei életnek különben semmi nyoma. St egyenesen azt olvashatjuk ki ezen oklevelek szövegezésébl, hogy a Bakony megyei szerkezettel sem bírt, mert királyi parancsokat a megyéhez „comiti vei vicecomiti" szokták. holott. intézni,. például. Lajos. 1367-ben a bakonyi. királynak. nem a vicehanem az erd-. ispánhoz „comiti suo Bakonyiensi" intézett parancsa. comest. jelöli. meg. a fispán (?) helyettese gyanánt,. mestereket.^ Megvilágítja. még. némileg Bakony helyzetét. Erzsébet. királyné 1384-iki parancsa, melyet „fideli suo magistro Akus, inter alios. honores comiti. de. Bakon". intéz. amelyben elmondja a. és. királyn, hogy eltte panaszt emeltek „Thomas, febr.) vicecomes vester. miatt, amiért. Bokoniensis". által. Ákos comes még mindig nem. ». Fejér. :. X.. .Magister. 7.. 6.. (t.. i.. 1382.. hatalmaskodás. szolgáltatott igazságot,. „et insuper nioderni vestri in dicto comitatu de. *. tunc. elkövetett. Bókon. o///Wa/^5. ... 1.. Simon Posoniensis,. Jauriensis,. Boconiensis comes'. Anjou. VI. 150. '. .Et vicesgerentes seu ípsius sylve custodes. (Fejér: IX. 4. 44.). .. .. .. dari facere. studeant.*.
(32) 16. abbatem. et. suos homines ab usu. Bókon imhogy a bakonyi. et utilitatibus silve. pedire et gravere niterentur.^ Ez oklevél mutatja,. comes a hatósága. gazdatiszteket. .. .. (officiales). kik felett, valamint a vicecomese felett hatóságot gyakorol, ho-. tart,. lott. alá tartozott területen. .. —. a megyékben,. nem. mint alább. dése folytán felelsségre irálytan. most. látni. a fispán, hanem az országbíró. is arra,. hogy Bakony nem. idézett oklevélben a király „parancsolja". hogy adjon. fát. erdkbl. a bakonyi. az alispán. felett. ha hivatali ténykeNyújt azonban a diplomatikai. vonatott.. egyéb bizonyítékot. —. fogjuk. Ítélkezett,. volt. a veszprémi. A. Te-. apáczáknak.. Bakony. hette pedig ezt a király azért, mert az egész. megye.. a bakonyi ispánnak,. királyi birtok. Már ha megye lett volna, akkor nem parancsolhatott volna ilyet, mert a megye nem volt a királyé. Vannak példák, hogy a király valamit kivánt a megye közönségétl, igy pl. Sárosmegyétl meszet és fát kért Nagy Lajos Eperjes város építkezése czéljaíra,^ ámde ilyenkor a király nem parancsol („firmiter precipiendo mandamus"), hanem kér („diligenter requirimus") és kérelmét nem a megye hatóságához, ispánjához intézi, hanem magához a megye lakosságához („fidelibus suis universis nobilibus"). Bakony tehát nem volt megye, csak külön igazgatás alatt állott királyi birtok. Hogy politikailag be volt-e kebelezve valamely megyébe és milyen viszonyban állott a megyékkel, azt megállapítani eddig nem sikerült.^ Valószínleg nem volt beillesztve a megyei szerkezetbe, hanem volt.. közvetlenül a királyi udvartól függött. 2.. Bana.. Okleveleink. de. „comitatus. szólnak. Baná"-ról,. csak az Árpád-korban,^ de akkor sem jelentett megyét,. 1. ^. salutem. Pannonhalmi .Lodovicus et. .. .. .. 416.. fidelibus suis universis. Cum. gráciám.. nostra Eperies. okit. VÍII.. nos. commiserimus,. civitatis in silvis et terris vestris. fidelitatem. cementum cremare. permittatis. V.. ö.. —. Eltnt vármegyék. Pesty:. I.. 201. és köv.. és. 1.. erdispánság (Századok, 1876.) *. V.. ö.. Pesty. :. A. várispánságok. tört.. pro. et. concedere debeatis libere. Mus. T. a. 1370. decz. 28. Erzsébet királyn levele a sárosmegyei nemességhez. Mus. T. ^. vestram. civibus et hospitibus ad opus muri dicte. et ligna dare et. fice nostre peticionis intuitu.". de Sarus. comitatus. nobilibus. ut cives et hospites de civitate. eandem civitatem muro circumdare debeant,. diligenter requirimus, quatenus eisdem. cementi cremacione lapides. de. hanem csak. 159. és köv.. 1.. et. ipsius paci-. —. Hasonló példa. a.. 1346. decz. 5.. Pesty. :. A. bakonyi.
(33) 17. várispánságot, mely Fehérmegyében feküdt.. megsznt. vára. Árpádok 4.. rában. Lajos alatt. Bana. és a várföldek eladományoztattak.^. Nem. Gerzencze.. 3.. Nagy. Még. megye csak várispánság.. volt. megsznt. Horom. Várispánság. az. alatt. nem megye. Nagy Lajos kokésbben rendszerint a krassói. volt és. krassómegyei fispán,'^. a. alispánok viselték a horomi várnagyi. tisztet.". Kis-Heves megyérl korunkban az oklevelek egészen hall-. 5.. gatnak. Létezése nincs eldöntve. Pesty Frigyes szerint a régi Kemej. megyét. fesperesség. létezett.. Rendszerint. a. szokták. Sajátszer dolog ez a fesperesség kérdése. föesperességeket. létezett. megyék. létezett. megyévé nem fejldött soha. következtetni, hogy ily nev. Önálló. érteni.*. alatta. kell. Egykori megyeiségét abból. És. megállapításánál.. veszik. alapul. iróínk. a. nagyobb. Senki. viszont.'^. örömmel nem csatlakoznék ezen felfogáshoz, mint e sorok irója, De ki a megyét egyenesen egyházi eredet intézménynek tartja.. ma még. kutatásaink ez. nem. bizonyítani. állítást. képesek.. joggal Vácz,- Locsmánd,- Kalocsa-megyék létezését. Hasonló. is állíthatnók.. De. hátha tényleg léteztek is? 6.. Patak.. Nagy Lajos. már nem említik okleveleink. hanem csak Zemplén-. ideje alatt. Valószín, hogy nem külön megyét. jelentett,. megyének más elnevezéséi.*^ 7. Szolgagyr. Nem volt megye, hanem csak várispánság. Mint ilyen. még. Nagy. szerepel. Lajos alatt. is.. Korunkban mint bánság. Szörény.. 8.. de. szerepel,. még nem. megye. Csak sokkal késbben alakul Szörénymegye.^ 9.. Szilágy. Létezése mellett harczolt Pesty Frigyes.. nem. az oklevelek. ». Fejér: VII.. tesznek. 3.. 152.. róla. 153.. Fejér: IX.. =». V.. ö.. Pesty: Eltnt várm.. I.. 418.. *. V.. ö.. Pesty. Eltnt várm.. I.. 162.. '. :. 457.. ,E fücsperestség. (t.. a. i.. kémei). vezérelvül szolgálhatna az a körülmény,. felkutatásában. vármegyék szolgáltak. földleir.. a XIV.. század elején*. «. Pesty. :. '. Pesty. :. Eltnt megyék I. 140 és köv. A szörényi bánság tort.. :. A megyei intézmény.. területi I.. nyilván. jó és helyes. hogy fespcrestségcinknek létez vagy. létezett. Gábor. Törvényhatósági életének. említést.. '. 2.. Korunkban. Ortvay. alapul.. köt. XVII.. 1.. —. :. .Magyarország egyházi. így Pesty. is. több helyen.. 1.. 2.
(34) 18. semmi nyoma. A Pesty. idkbl. f-. közölt 2. által. és egy. alispán. korábbi. említtetnek. II.. A megyei. sokszor. alakulás kaleidoskopja. olyan képet mutat,. amelyet alig tudunk megmagyarázni. Látunk területeket alispánnal, szolgabirákat látunk a közigazgatásukban, fispánnal az élükön ;. közönségük közgyléseket. Mi sem volna megyéknek. Mégis. tartsuk.. nem. hogy. mint. természetesebb,. ezeket a területeket. (sedes iudiciaria),. districtus elnevezéssel. hol. comitatus,. hol. okleveleink. törvényszéket ül. tart,. azt tapasztaljuk,. ezeket. Területek, amelyeknek autonomiájok,. a. ket.. területeket. hogy történettudósaink. megyéknek.. tekintik. illetik. hát akkor. mik?. karuk van,. saját. De. tisztviseli. nevökben okleveleket adnak ki, aSniket a saját tisztviselik pecsételnek meg, ilyen területek megérdemlik, hogy behatóbban foglalkozzunk velük. Történetük ténetiróink. —. teszi^. —. teszik. sem gúnyolódással,. nem. átsiklani. lehet.. —. sem hallgatagon,. felett. —. mint. mint jogtör-. Pesty. Ezek a területek. Frigyes. Rábaköz,. 1.. 2.. Csallóköz és 3. Solt.. Rabakeuz,. Rábaköz, (de Rába, Rabakuz,. 1.. Rabakez, Raba-. districtus,^ majd comitatus,^ majd ismét néha sedes^ jelzvel irják, végre gyakran egyszeren Rábaköz elnevezéssel jelzik.*^ Legtöbbször azonban az oklevelek maguk a rábaközi területnek Sopronmegyéhez való tartozására,. cwz. Okleveleink majd. stb.). provincia,"^. attól. való függésére utalnak. Ez a. Eltnt megyék. függ. Pesty. „In comitatu Supruniensi in districtu. ban. (Hazai 3. I.. 195. és a hozzá fzött. I.. ..... item. ,. sajátszer.. 134.. 1. '. :. viszony igen. mondja. Rába". Lajos király 1346-. jeg>'zet.. iudices nobilium predicti comitatus. Rabakuz",. de. mondja 1378-ban maga a rábaközi hatóság; (Hazai I. 273.) „Nos magister Belud castellanus de Kapu et comes de Rabakuz ac iudices nobilium de codem comitatu". oklevelet adnak *. „. .. .. .. et. nos. ki.. (Dörj^ cs.. super. eo. mondja Rábaköz hatósága. (Döry iudices. *. 1421-ben. (Hazai. I.. 313.. It.. Mus. 1349.). universos csal.. nobilium. It.. .. .. requisivissemus". comitatus Suproniensis. sedis. de. Rabakez". 1.). ^ comes .... et iudices . adnak 1379-ben. (Hazai I. 276; I. 199; .. provincie. nobiles. Mus. 1349.). nobilium II.. 85.). de. Rabakeuz". tanúsítványt.
(35) 19. Néha magának a „Rábaköz^-nek is említtetik (f-)ispánja (comes),^ rendszerint azonban Sopronmegye fispánja ad neki egy vagy két alispánt,^ akik. azonban a közi. egyszersmind Kapuvári várnagyok. király. vonatkozik,. területre. Rábaközi fispánságát. Sopronmegyébe hatósága. is.^. nem említi egyszersmind az illetnek Ezekbl látható, hogy a rábaközi terület. volt bekebelezve s a. alatt. Ha. rendesen.. is. parancsot a soproni fispánnak, amely a rába-. ir. amit. állott,. ez. sopronmegyei fispán fenn-. néha közvetlenül. gyakorolt,'^ rend-. szerint azonban, mint fentebb láttuk, alispánja által.. A. rábaközi terület közigazgatási és igazságszolgáltatási. teen-. dit épp ugy megyei széken (sedes iudiciaria) gyakorolta, mint más megye ebben a korban. Székhelye rendszerint Bogyiszló (Bogyuzlo, Bugdezlo, Bodizlow),-'' késbben Keresztúr.*^ Idnkint megyei közgyléseket is tart.^ Rendes tisztviseli a szolgabirák, kiket kétségtelenül a saját nemesi közönségébl választ. Mi az tehát, ami Rábaköz megyei voltát mégis lerontja? Az, hogy saját fispánja rendszerint nem volt és hogy s ez a dönt csak két szolgabirája volt! Korunkban minden megyének négy szolgabirája van^ az 1291: XVI. t. ez. 1. §-a értelmében. Ez olyan sza-. —. —. ^. Döry. de Rabakuz. ;. csal.. Mus. 1349-bl, három kiadmányon. It.. Soproni. I.. Belud mester comes. is. 203. 1347-böl.. 1378-ban Erethlen Balázs és János kapui várnagyok „ac vicecomites de Rabakuz in persona magistri Frank, comitis Supruniensis" (Hazai I. 273.); 1399ben Sziráky Miklós „vicecomes de Rabakuz comitatus Suproniensis" (Hazai I. 1359-ben Zobonya János „vice Nicolai Kont, regni Hungarie palatini et 293.) iudicis Comanorum comes de Rabaguz et castellanus de Kapu" (Hazai III. 174.) ;. =>. *. Hazai. :. I.. 273.. „Nos. 1379-ben. magister. Ladislaus. Ugum. filius. castellanus. comes. et. comitatus Suproniensis et iudices nobilium de Rabakeuz" tartanak megyeszéket. (Hazai. :. I.. 276.). ^. Hazai. :. I.. 273, 276. 293.. 8. Hazai. :. I.. 313.. '. 1378-ban.. „. .. .. .. quod. in. congregacione. nostra. generáli. ..... cum. universis nobilibus et ignobilibus predicti comitatus in villa Bogyuzlo celebrata" a. megyei. ki a. iurati et assessores. tudományt tesznek. királyi parancsra.. rábaközi alispánok és szolgabirák tanúsítványt.. közi fispán 1349-ben,. elde. hivatali. által. in. tartott. (Hazai. :. I.. 273.). octavis Penthccostes (jmii 1-én) kelt. megyei közgylésrl. tesz. említést.. Errl adnak. —. A. (Döry. csal.. Mus. 1349.) *. Nem. szólva természetesen az erdélyi és a slavon. rába-. kiadmányában a. megyékrl. 2*. It..
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Fontos okokból, melyek közé különösen a költségek el kerülése tartozik, a kerületi hatóság va g y általában, vagy egyes esetekben fölhatalmaztathatik arra, h ogy
Ezenkívül azonban, minthogy a tapasztalás azt mutatja, hogy a verőfényes olda lon az erdő mindig legrosszabb, s ott a fák csakhamar kivesznek, a többi oldalak felől pedig a
Sem bírálni, sem dicsérni nem szándékozom e könyveket, mert arra egyrészt nem érzem magam hivatva s másrészt pedig, mert azok dicséretemet nem igénylik; hanem hogy
Az egyes részletekre nem térhetünk ki, hanem utalnunk kell a közölt táblázatra, amelyikből láthatjuk, hogy a két erdélyi állomás közül a Mezőségben fekvő Szabéd
De a tényleges kárt a kimutatás számadatai nem mutatják a maguk teljes valódiságában, mert az életben levő csemeték közt, különösen az érintetlen öt ágyban még sok
Daß dieses Verfahren kein günstiges Ergebnis abgeben konnte, war wohl vorauszusehen, doch da ein solches Verfahren manchmal hie und da empfohlen wird ja, sogar noch im Jahre 1914
1 méter annyi mint 3’ 16375 három egész tizenhatezer háromszázhetvenöt százezredrész bécsi láb.. 1 méter annyi mint 37’ 965 harminezhét egész kilenczszázhatvanöt
A munkásnak csupán arra kell vigyázni, hogy a kereket mindig a sorközök kellő közepén vezesse, nehogy a csemeték a mindig élesen tartott ekevassal megsértessenek,
