ÉS FÖLDI

Teljes szövegt

(1)MENNYEI. ÉS FÖLDI. IM PE R A TO R ÁN A K. KED VESSÉGÜ. J Ó. nagy. VÁLASZTO TT. V I T É Z E ,. N É H A I. M É L T O S Á G O S. Ki s. R. G R Ó F. h é d e i. RHÉDEI JÁNOS U R. Ö. E X C E L L E N T Z I Á J A.. ÉLETÉBEN A ’ T S Á S Z Á RI KIRÁLYI ÉS A P O ST O LI F elségek' Camerariuss a , Generalis Feld-Marschal LEIDIN A N T ja , T h eresianus Keresztes Lovas V ité z e , és ugyan a’ Fels. Király Szentséges Szem élyek’ őrizetére felá llittatott Nemes Sereg' FŐ HADNAGYA. Kinek is meg-hi d e g e tt Tetem einek el-tákarittatása alkalmatosságáva l , elm ondott két Prédikátzioknak ki nyom tatásával is, .V é r Szerént való Igaz Atyafiságos szeretetét bizonyítani kívánta M ÉLT.. GRÓF. RHÉDEI V R K Nyomt.. O. L. K IS R H É D E I. Mí HÁ LY. Ö. N A G Y S Á G A .. O. ’S. P a i d i. V. Á. I s t v á n. R. A. T T. által 1768. Esztend.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(2) X. TUVjl r,: >-?·-. Tudom kiben hittem , és hjgotms vagyok hnne , hogy *z én # nála k-tett Kintiemet, meg-tarthatja ama’ Napra. ? r ,() l JEL.. wií ΠΙγ ; i i .. ki győzedelmes léfen , λζ/ miveleyn, hogy az én IS-■ TENemnek Templomában Qfílop légyen.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(3) Sok Protál és elöbbeni Hartzai *s Szorongattatáfai után az Idvefségnek ki befeélhetetlcn Jókkal bövöködö kies és tagos Mezejére , Nyugodalomra v ite te tt, és Gyözedelmi új y Ruhákban öltöztetett.. LELKI NÉH AI. VITÉZ. M ÉLTOSÁGO S. KI S. GRÓF. RΗEDEI. RHÉDEI JÁNOS U R. Ö. E X C E L L E N T Z I Á J A .. Felséges Királyné Afzfeonyunk* Camerarinssa, Therefiánus Lovas V ité z e , és maga Szentséges Királyi Személlyének Örizetire rendeltetett Praetorianus Nemes Vitézeknek hét Értendőknek el-folyáfok alatt igen dítséretes és a’ Fel séges Udvar előtt nagy Kedvefségii FÖ-Hadnagya. Utoljára pedig ugyan az ö Felsége Győzedelmes M ezei Hadi Sere ge’ egyik Fő Marschal General L I E U T É N Á N T J A . Kinek-is meg-hidegedett T etem ei midőn a’ Kolozsvári Reform áta Ecclefiának Belső Farkas Uttzai nagyobb T e m plomában Halotti nagy Solemnitáfsal te mette tnének, Ugyan azon Templomban bé-gyült N agy fokaság előtt együgyii. H alotti. P redikAtzioval. utolsó Tifcteíséget tett / N T Z E Μ I H A LY Ezer hét ház hatvan nyóltzadik EÉtendöben, Szent Jakab Havanak 10-dik Napján.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(4) 'Solt. CXLIV f. j. νίΛι5?// légyen az UR, az én Köfiklám, & tanítja az é$ kezeimet Hadakozásra, és az én Ujjaimat a* Viadalra, 2. Tim.. IV.. 7. 8.. Anu? nemes Hartzot én meg-hartzjoltam, Ffitáfontat elvé geztem , íC Hitet meg-tartottam. Végezetre el-tétetett nékem az Igazságnak Koronája ’sa’ t.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(5) MAGYARÁZATRA FEL-VETT b j. SZENT LETZKE. ·· - t ;r ’Sóit XVIII. 20. a i. 22. és 35. 3 5.. Ki vitt enyémet tagos helyre, éí ragadott engemet, w r f jdrnat kiv'mnya érméként. Megfizetett nékem az UR az én . Igazságom fcerént; az én kezeimnek tfitasága feréni fizetett en néke n Mert meg őriztem az URnak Utait, és hitetlenül nem fi/ikadtam-el az én ISlENemföl. Ö tanityaaz én kezeimet a* hantra , annyira hogy az én karjaim által meg-romlana az Atzél kéz-ív. Ad:ad énnékem a' Te fiabaditá(ódnak Paifisát, a* Te jQib karod tartott engemet, és d* Te jovóltod magaftalaf e l engemet.. Leitől fogva fjokáfok vn!a az a' régi Pogány íróknak , ts kiváltképpen a’ Poétáknak, hogy ök a" magok nevezetesb Vitézeiket úgy írtákle , és úgv-is botsátották-ki az Ü tközetre, mint a’ kik az ö Iílenektöl lettenek volna fel-fegyveikeitetve» a’ miképen már Virgilius Poeta A E neaft,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(6) és HomenisAs Áchi’eft le-írták, és az ütközetre ki-bots'tóttik . A ’ honnét Persétts felöl-is azt költötték, hogy midőn Medusa ellen ment vólna-ki hartzólni, akkoron az erre meg-kivántrtó Fegyvereket, a’ három lftenektöl kérte ve!· na költsön, Mercuriustói tudnillik kárnyakat, Plútótól Sisa k o t, Pa/Jástöl pedig egy Paift tükörrel egyben. Majd hafonlóképpen rajzolja-le Szerelm eim / az Írásban fcolló Sz., 1 élek-is azokat a’ régi N agy Herofokat, kiknek a’ f >b Pátriarchának kava keréjit VII. i. avagy mm borttolás és mm vitézség valaé e’ Földön atő Életek ? De a’ kiket az IS T E N övedzett vala fel Erővel az ütközetre, hogy na *y dolgokat tselekednének, és az IS FEN adott vala nékik ke zekben ólján Fegyvereket, m ellyek által az ö Ellenségeik nek reájok löveliett T ü zes Nyilaikat vikka verhetnék, és azokat m égis kégyenithetnék. M elly Fegyvereket egyen ként elé kámláit vala a’ 3z. Pál Éfés. V I. midőn a* Kerektyén Embert azon lelki Hartzra a’ m ellyre hívattatott felkekiteni és ki-álitani akarta volna. Derekát t. i. az Igaz mondásnak Vitézi övével I é-Övedzette, a’ mellyel azt jelen te tte , hogy az igaz Vallásban nádfcál módjára ne ingadoz z o n , hanem mint a’ kökikla eröfsen áljon. M elly ét az /gazságnak Mely-vasával bé-boritotta, a' mellyel azt tanitótta, hogy ldvefségét egyedül a’ JÉ’SUSnak Évdemébfen fimdálja. Mind két Lábaira a’ Békefiég ÉvangyéPumámét elkéfcült ’Saruját fe lv o n ta , a’ mellyel réfc kerént a’ Békességes türéíl, rék kerént pedig a’ Jó Tselekedeteket ábrá zo lta , és néki azt tanácsolta, légyén éty/nvedJji a'-Gomf· vak mint d’ JE'SU S KPtSWSnak Jó Vitéze (2.’ T im .ll: 3 ) az a z , légyen türö a’ kenvedésben, és munkás a’ Szere te tte n , avagy, botlás nélkül való egyenes lábakkal járjon a’ Kegyeíségnek Ösvényében. Egkikr kezében a' Hitnek PaPsat adta, hogy ezzel am i ."Gowfinak J-üíM í NjPaiP.s. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(7) ■ V’fy-fí verbefie (£. 1 6. ) sct az által a1 Világot-is meggyőz^ h íj se (i. Ján V: 4.) más kezében pedig ama’ Lelki Fegy vert az ISTEN'Kefédét, hogy ezt a* Világ minden Kintseinél feljebb betsülje, és ezt a’ Lelki Fegyvert íbha-is kezéből ki-tekertetni ne engedje, hogy így ezen Annámértáruimból, mint vaiam elly Lelki Tzejk-Házból o.tan ottan ólján Fegyvert és Eröfséget vehessen e l ő , a’ nunémiit az ö kiilömb külömbféle Hartza, és környüí álló dolga kívánna. Végtére p e iig lejében az ldvefségnck ’ S.s kját tette , a’ m ellyel en nek az ö Idvefsége felöl való bizonyos voltát jelen tette, hogy így ö is ama’ N em es Confe/sioz és Vallás tételt Si sak cs Arany Korona gyanánt mintegy mindenkor ho nlokán vifelje: Tudom kiben hittem , és bizonyos vagyok benne hogy az én 0 nulla le-tett' Kintiemet meg tarthatja· ama' Napra 2. Tim . 1: 12. Kik lettének légyen pedig nevezetefen az ÍSTE N nek ezen Fegyvereiben {felöltöztetett, és ez által minden ö EUenségeike^· g^öze^elrpet, is vett Lelki V itézek, könnyű léizen azt l<i tanúin^nk, fia avagytsak a’ ’Sidókhoz küldött Levélnek XI-dlk Réiéa.m eg-ólvaisuk, a’ holott minekut ánnaemlittettek volna Gedeon, Sámfán* fyfit·, és m áfök, végre mind ezekről a’ mondatik p 3 3. 34, hogy ezek Hit· nek Általa Orfágokutls rneg-győztenek* Igazságot tseleledtenek, elvették az ígéreteket, Örömlányuknak fájókat be-dugták * a* Tűznek Erejét meg-óltották, a' Fegyvernek éhtől meg-meneked· tek , az Erőtlenségből meg-erősődtenek , er esekké lettének a’ Vi adalban * és az Idegenéinek Táborokat el futamtattak. És er Zek közzé feámláltatbtt már ÍSTENnek a^na’ feíve Ize'ént való Eínbere-is a’ Sz. Dávid , a’ ki hafonlóképen 1STENtöl válaütatott vala különösön a’ Vitézségre, mert ez Erős Ι 7 ΓΕΝ övedzette vala Jel Erivel ötét I, 30. 33. ö általμ m f gyet vala által az Ellenségnek Tábar.\n*p. 3R. kerget·: öhtv tneg-fogta őkéi. és m:g-Jem 'tért rrvgnem mei eméftette v'd a Λ 3 v őket.. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(8) 3Κ®3βί. m. x. őket. Ö taníttya vata eleitől fogva az Ö kezeit a’ Hartzrs% annyira hogy az ö karjai által meg-romlana az A tzél kéz-iv, adta néki az i) Szabaditásónak P a isát, az ö főbb karja tartóttá Ötét, és az öfo-vólta magafitaltads f i ötét, a’ mint ezt közelebb magáról bizony ittya vala a’ Magyarázatra fel* olvasatott tavaiban, minekutánna a’ feljebb való verfekben* m in i ISTEN nek eleitől fogva hozzája nyújtott Kegyel* m efségét, mind pe lig magának-is az ö ISThN éhez meg*, bizonyított igaz Hívséget iílyetéri tokkal említette volna K -'ottt engemet tagas helyre, ki-ragadott, avagy inkább, ki-válafitott e, gemet; mert fontat kivánnya énnekem. Meg-fizetett nékem az UR az én Igazságom fierént, és az én kezeimnek ifitasága fierént fizetett nékem. Mert megőriztem az URtiak út i t , és hitetlenül nem fiakadtam-el az én ISTENemfól A* mellynek-is i'már világofabb Értelmére tekintsük-meg azt I-ben mit tselekedett légyen ISTE N in genere közönségefen to l ván ezen ö kedves H ívével, és ez is minémü buzgó Hív séget mutatott légyen az ö ISTE Iséhez, II-fior pedig o t tan a' Dávidnak azt az ivaz Vitézi Eletet is rajzoljuk-le, nielly te .é n t az ISTEN tanította vala az ö kezeit a’ Hartzrd, az ö fiabaditásának Paisát adta vala neki, az ö Jobb karjaval tartotta varia ötét, és végre az ö fó-vólta fel-is magafifal ta ötét. Hogy ezeknek alkalmatofságával ama külömben tollúnk eléggé meg nem /íratható N agy Herosnak, és mind az ö iS T E N éh ez, mind pedig az Ö Koronás Királyi Felsé géhez álhatatos buzgó Hívséget bizonyított egyik N agy Hadi V ezérnek, Néh- Mélt. Gróf Kis Rhedei RHÉDEI JÁ N O S Urnák, Felséges Afetonyunk’ Győzedelmes M ezei Hadi Serege'egyik FÖ Marshal Generál LIEU TÉN ÁN TJÁnak Szó rnom Halálát, avagy tsak a’ menny, ii e lel et meg-íhaf n k , és meg-hidegedett Tetem eit ama’ fámára ki nyittatott T e rre to Boltban könyvezö tem ekkel bé-kisérjük. A'm ellynck-is. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(9) ki-be£éllésére midőn az ö kívánsága fzerént ti közitekbeti fel-állottam , óíi vajfia fel-avedzene engmet-is τηοβ az Erős ISTEN Erővel, és fel-két itene az Ö fájának Fegyverével éjei. II: ι ό ) u. m. az öSz. Igéjével, m elly el-hat a' Velőknek ofIájukig, és a’’ Szívnek belső indulatáig, ( ’Sid IV: 1 2.) hogy Ser kenthetnék máfokat-is az ö Idvezitéje Parsával való álhatatos Vitézkedésre, míg nem tellyes gyözedelm et venne az URnak Népe, és e l f éledne minden Ellensége ('’Sólt. LXVIII. 2.) 1. De hogy immár az Elsőhöz hozzá kezdjek. K érhet te vala ezen hálá-adó Éneket maga a’ Sz. D ávid, a’ ki-is ezen ’Sóltárnak kezdetében az URnak f Olgájának nevezte tik , a' mellyel egy felöl a’ jelentetik, hogy ö nem tsak az UR Parantsolatinak m eg-örizésére, tselekedésére, a* m elly máfokhak-is fcorofs kötelefségek, hanem egyfcersmind és kiváltképpen az UR Háza Terhének vállain való hordozására, Ditsöfségének elé mozdítására, és az azért való Hadakozásra-is az URnak különös válaftott Szolgája lé gyen, a’ ki ezen Hivatalra, nevezetefen a’ Hadakozásra ma g á t, nem az maga Szívének nagyra való vágyódásából, ha nem egyedül az URnak Parantsolatjából adta légyen , az az, ötét erre nem az Ambitio, hanem egyedül az ö ISTfíN éh ez való buzgó Devotio vitte légyen, a’ kinek is már a’ volna lég főbb tzélja és gondja, hogy ö az ISTEN Há zának valamiben fzólgálhatna, c s e n n e k meg-tartásában, oltalmazásában ú gy munkálkodhatna, hogy a’ mérges irigység-is azt ö rólla meg-valhaísa, hogy réája e’ ditsöfséges Provintia nem híjában bízatott volna, mert ímé az ö URához ISTEN éhez való kötelefségét minden egyéb dol goknak eleiben tenni kívánta. D e más felöl még ez UiT Szolgájának N evezeti által a' Sz. Dávidnak; az a’ fingularis modeíiiája., és meg-alázódáíá-is tanittatik, m elly fzerént ö , a’ ki olly fok Népeknek meg-hódoitatoja, és gyözedelmet vett. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(10) vett Dltsöfséges Monárcháp légyen , ez egyetmindazáltal minden Világi Ditsöfségénél fdlyebb botsuké, hogy ö mind ezekben az URnak Szóigája lett légyen, a’ ki e’ teá ja bízatott Szolgálatot és Hartzot hívségefen folytatta lé gyen. Bizony Éerentsés-is vala e’ reá ja bízatott Éólgálatban, és az UR Népéért való Hadakozásban az URnak ezen válafetott kedves Szolgája, mert noha olykor kör.iy'il vétetett légy ni a' Halálnak köteleitől, és a’ Béliál Fiaitól való vettegé/iöl ,(f. $ ) ki-menekedett mindazáltal végre minden Halálos veizedeiemböl, és úgy éneklette oftán a* mint tanittatik az i . f ben ey Hálá-adó Éneket a" Napon, mellyen mrg-fiabaditotfa ötét az UR minden Ellenségeinek kezekből. KétÉer ólvaüatik pedig ez a’ Sz. írásnak Leveleiben , itt, és vifcont 2. Sám. XXII. a’m elly időben kéfcittetett vala ez az Ének Sz. Dávid tól elsőben, de ezt annakutánna újra ismét keze alá vette , im itt amott valami kevés Variatiovú és külömbséggel meg* bővítette, és a’ mint moft ^zen ’SóItárban ólvaftatik az A nyafcentegyházban lévő közönséges ISTÉNi Tifcteletre feen* telte , hogy ezzel ofetán máíbk-is ISTEN efen élhetnének, midőn az ISTENi tsudálatos feabadulás által ez vagy ama’ halálos veizedeiemböl gyözedelm eíen ki-menekedtenek', és elöbbeni Hartzaik után pihened: és tsendefséget nyerhettenek. A ’ kiket hogy ezen Hálá-adó Ditséretrea’ maga példájával annál inkább fel-ferkenthetne, arról télzen. ( 1.) Leg-elsöben-is valláft a’kezem alatt lévő Szent Letzkében. Hogy az ISTENvitte-ki ötét tágas helyre, a’mellyel egyJelöltémaga elöbbeni nyomoruságit, Ellenségítöl lett meg feorittatáfit, és fok rendbéli feívére hatott fájdalmit ’s Éomoruságit jelen tette , m elly keferves ügyében , mint valamelly Éük és Éorofs Töm lötzben néki már lélekzení-is tsak alig lehetett, m ivel hogy úgy meg-Éokott Éoríttatni a’ éív a’ fajdalmok· bán, mintha valamely Nehéz kőtől vagy Teréhtölnyom at· * tanra,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(11) taena, vagy valamelly Eröfeakos kéztől Izorittatna, és akké*' pen foly togattatna; más felöl pedig a’ már egéfe Éabadságban lett helyheztetését adta ez által értésünkre, a’ ki ma-' gában, ir.oít pihenéít és meg-újjuláft, sőt minden Tagjai ban mintegy uj Életet ’s elevenséget érezne, ezt pedig ö vélle egyedül az ISTEN tselekedte, nem pedig a’ maga Ivarjainak ErÖfsége, a’ m elly egyfeersmind annak-is vala vi lágos J e le , hogy a’ m elly ISTEN ötét Ellenségeinek ke zekből ki-m entette, és vélle elöbbeni Hadakozáíinak nyughaxatlansági után Házában való Nyúgodalomnak-is édefségét m eg-izelitette, ugyan ez az ISTEN vinné ötét jövendőben még ennél-is tágafabb és kiefebb Hellyre, úgymint a7 Men nyei Jobb É letre, örökké tartó tsendefségre, és az Idvességnek ki beliélhetetlen Jókkal bövölködö kies és tágas M e zejére. A ’ m ellyel üépen m eg egyez az ennek mindjárt utánna tétetett ’Sidó üó-is, a7 m elly a’ M agyar: fordításban ugyan ekképen fejeztetett-ki: és ki-ragadon engémet, mint valamelly T üzböl ki-ragadott üfeköt tudnillik, tzélozás lé vén ezzel azon praefentijsimum periculumz, minden £empillantásban történhető vefeedelemre, a’ mellynek az Ütkö zetben lévő V itézek ki-tétetnek , a7 honnér a7 kik sérelem nélkül ki-m enekedhetnek, azok a7 T ü zb ö l ki-ragadtattaknak neveztethetnek. D e minthogy annyit téfcen betű izerént az itten elő forduló ’Sidó ü ó , mint valamelly dolgot kuválaftani, sót mint valakit fényes ruhákban öltöztetni, in nét így lehetne ezt inkább meg-forditani: és ki válaftott ingemet, hogy fényes ruhákban öltöztefsen, a’ m ellyet kezdett vala már jelenteni a’ Letzke előtt való ιη -dik f-ben , és ki. vont engemet fok Vizekből, avagy inkább betű fierent, és ki-t'örfőtt engemet, a’ végre tudnillik hogy engemet m egfeárafefeon, meg-ujjitson, Atyai kezeivel apolgafson, és w intégy K eb e lb en m elengefsen, hogy így oütán elsőben B ugyan. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(12) ugyan Királyi Ruhámban, azután pedig az Idveíségnek Rtthájában-is Jel-öltöztefsen, a’ miként Jo ’sua Fö Papról-is ólvastatik Zachariásniú a’ II\-dik réizben, a" ki mivel ólján vala, m rt θ' Tűiből la-ragadott üjög , a' vélle feolló Angyal ötét ezen gennyes ruhájából le-vétkeztette, és új ruhákban öltöztette, a’ honnét ,a’ már tellyes Gyözedelm et vett Lelki Vitézekis ( J el, VII. :) úgy íratnak-le , mint a'kik Fejér Ruhákban öltöztettek. E’ végre lett ki-válajtatását, avagy Gyözedelmi fé nyes Ruhákban lett öltöztetését pedig a? Sz. Dávid moll egéfcfeen az ISTEN i Kegyelmefségnek tulajdonította, a’ midőn 2-Jor azt mondotta, mert jómat íáyánnya énnekem,'1 avagy: mert jó és Kegyelmes nékem, a’ mellyel azt tanította, hogy ISTE N ötét mind a’ Királyságra, mind pedig az Idvefségre, nem a’ maga Érdeméből, hanem-ingyen való Ke gyelemből , avagy azon ízabados jó tettzéséből vála&totta lég y en , m elíy fcerént könyörül azon dl kín könyörülni akarna, (: 2.MÓS. XXXIII: 19. :) és a’ki az iIlyetén lég kifsebb és Erötelen Edényeknek fel-vételében meg-bízonyitani azt akarta , hogy nem azé az erre való Vála j tás d1 kinek arra aka ratija vagyon, (·. Rom, IX : 16.:) fém azé a9ki f u t , hanem a* könyörülő ISTENé, hogy ne ditsekedjék ö előtte egy Tej-is. (\ 1. Kor. I: 29 . ) A ’ mellyel femmit-is nem ellenkezik, a* miről már (3 )Jor a’ 21 -dik f-ben em lékezik: Megfizetett nékem az UR az én Igazságom Jer ént, és az én Kezeimnek tijta sá a Jerént fizetett énnekem; mert ezzel nem a’ maga Személlyének ISTE N előtt való tökélletes Igazságát, és bűn nélkül való voltát hánytorgatta, úgymint a’ ki a’ maga gyarló vol tát jó l esméri vala, és hogy álnokságban fogantatott( ’Sólt. LI.J azt-is meg vallotta v a la h a n e m tsak a’ maga Életének, és akkori tselekedeteinek ártatlanságát bizonyította, mintha azt mondotta vo ln a: noha egyedül az ISTENnek ingyen. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(13) x m. x$ x. való K e z e im é t tartsam a’ velem közlótt Jótétemények* Kútfejének; mindazáltal a’ velem való jó-tételben IS T E N az igazságnak Törvényét által nem hágta, hanerrl az én állapotom izerént bánt én velem ; mert nem úgy v i seltem magamat mint a’kiazon feabadúlásra éppen méltatlan lettem volna; es a’ kivel ISTEN igazságtalanság nélkül jól éppen nem tehetett vo ln a; sőt ellenben igazságot tseiekedett velem , midőn vádolóim ellen ártatlanságomat ki nyilatkoztatta. Tudnillik kiilömb kiilömb-íéle vétkekkel vádoltatik vala ebben az időben a’ Sz. Dávid, réf ferént Hi tetlenséggel·, a’ki az öigaz Királlyától, és egyfeer’smind Ipjától hitetlenül elhajlott volna, réf ferént Tolvajsággé a’ ki nem igaz úton ’s m ódon, hanem mintegy eröÉakos T o l vaj módjára jutott vólna az OrEáglásra, réf ferént Tártütéssé, a’ki az OrEágnak Tsendefségét meg-zavarta vólna; téfc ferént pedig Kegyetlenséggé a’ki fok Vérnek ki-ontásáia okot feólgáltatott vo ln a, a’ ki a’ maga Conjptratioft eleitölfogva tilalmas Évközökkel folytatta vólna, holott mind ezektöl a’ Vétkektől a’ Dávid éppen tifcta vala, a’ mellyet (4 )fe r azzal bizonyita, hogy ö megőrizte az URnakUtait, és hitetlenül vem fakadott-el az Ö ISTENétöl. Értetvén itt az ISTEN Utavak nevezeti alatt, az ö ki-jelentett Akarattya, avagy Parantsolattya, m elly feerént élőnkben adta azt az u ta t, a' m ellyet járni, és a’ m ellyhez életünket-is alkal maztatni kelletik, hogy attól el-ne távozzunk, mint az ir ton járó a’ maga igaz útjáról, és így azt bizonyittya ma gáról moíf a’ Sz* D á v id , hogy az ö Életének ’s Tselekedetének regtdája vala mindenkoron az ISTENnek ki-jelentett Akarattya. Minthogy pedig ez az ISTEN Parantsolatinak V eleje és L elke, hogyha fontén meg-esünkis olykor gyar lóságból, keljiink-fel mindazáltal Efetünkböl, és ne Eakadjunk-el a’ mi ISTENünktöl: innét a’ S z Dávid-is magáról B 2 azt. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(14) K m azt bizonyittya, hogy öis hitetlenül nem fiakadott-el fíz d Γ9TENétől, a’ holott különös Ereje vagyon az itten elé for duló 'Sidó fcónak, a’ m elly annyit téfzen mint ide ’s tova hányattatni, és nyughatatlannak lenni, a’ honnét a’ Sz. Dávid moll jelenteni azt akarta: hogy ö noha fok Vikontagságokon forgott, mint a’ Gabona mintégy meg-roftáltatott, moft ide, moll amoda hányattatott és bujdofott; feabados volt mindazaltal az ollyatén ISTEN telen Elmének hánykodó indulataitól, a-1 m elly mindenféle formában magát vál toztatja, és Vallását az időhöz alkalmaztatja, u. m. a' ki fém ígéretekkel, fém fenyegetéfekkel foha fém vitethetett arra, hogy el-kakadjon az ö IST E N étöl, és annak Lélek ben és Igazságban való Tifzteletétöl. És már ha femmi egyéb ditséretre méltó nem lett vólna-is a' Dávidnak Életé ben , avagytsak ezen ö ISTEN éhez való állhatatos buzgó H ívségét, m ellyet ólly fok próbák, ü tkö zetek, és Kísérte tek között-is m eg-bizonyitott, kellett volna inkább ama* külömben éles Elm éjű, de e z ISTEN kedves Embere el len, igen motskos Pennáju Petrus Baeliusmk Celebrálni, mint fém ennek némely hibáit, fogyatkozáfait hánytorgatni ’s na gyítani , annyival inkább, hogy ezen kivül-is oly fok és ditsöfséges Virtusokkal ékeskedett vala ez a’ Gyözedelmi He ros, a’ mellyekkel e’ Világi minden Monarchiákat Nagysán dort, Scipiox., Julius Caesart és máfokat véghetetleniil felyül múlta. Soha fenkiben fém tapafctaltatott t. i. nagyobb ISTENben való bizodalom mint Dávidban midőn arha’ -.Fililhéus Góliáttá kékül vala, bizonyofon el-hivén a z t, hogy ISTEN d1 h rneg-fiabaditotta vala ötét az Orofiiárinak és Med vének körmeiből, meg-fiabaditaná a'Filiftéusnak-is kezéből, ( i . Sam. XVII: 37. 45. ;) a’ honnét ö nékie-is így kóll vala: Te jő fi fi én reám Fegyverrel, Dárdával és Pa?fial, de én mégyek te reád d Seregek Urának ISTEN ének Nevével, Soha fenkiben nem. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(15) nem találtatott nemefebb Magnanimitas, és minden bohfzu* állás nélkül való helidebb Jóság, mint a’ midőn az ö Ha lálára törekedő Sault kétÉer-is el-ve£theti vala, és arra Abisaix.ó\ így-is öhtönöztetik vala: Kezedben adta ISTEN e* mái Napon a' Te Ellenségedet, (: i. Sam. 26.:) de a’ kinek ekképen 6,611a : Távoztafsa-el azt az UR én téliem, hogy ke zemet az URnak fel-kent Királlyára botsafsam. X : 11. Senki ben fém volt buzgóbb Háládatofság, a’ ki füvében óly fok gyözedelmi útán-is fel-nem fóvalkoda, hanem azokat egye dül ISTENnek tulajdonította, kitsoda vifien éngemet, úgy mond a’ Sz. Dávid (LX: ’Sólt. 11. 1 2.) az erős Várafokban.? avagy nem Teé óh ISTE N 1 a' ki ki-mégy vala a’ mi Sereginkel? és az UR Házának meg-tiftittását (Cl: 8.J lég főbb gondjának tartotta. És hogy többet ne em lítsek, ioha égy Potentatorbán fém volt az alatta való N éphez érzékenyebb Indulat, és feívefebb fcánakozás mint a’ midőn az URnak ekképen holla : Imé én vétkeztem , és én tselekedtem a" hamifságot, ezek pedig ollyanok mint a1 Bárányok, mit vétetfenek? Kérlek forduljon inkább a’ Te kezed ellenem, és az én Atyámnak Há za Népe ellen. (: 2. Sam. XXIV 17.) A ’ honnét nem tsuda, hogy ISTEN-is az ö hozzája ritka buzgosággal vifeltetö V itéz Hívét el-nem hagyta, hanem kezeit a' Hartzra különö sön tanította, az ö Szabaditásának PaPsát néki adta, jobb Kar já va l tartotta, és végre az ö jó-volta fel-is magaf.talta , a’ mint ezt már a’ Letzkének II. Májodik réfcében bizonyittya. M ellyek közzül a’ mi illeti az 1 ) Elsőt, u. m. az ö kezeinek a’ Hatzra való Taníttatá sát. Fel tette ezen havaival a’ D ávid, mind a z t , hogy te hát a’ Hadakozás, ha tudnillik az jó és Sz. végre intézte t e k a z ISTENnek t. i. D itsöfségére, és a’ Haza’ tsendes Békdscgének meg-herzésére ; és így a’ Fegyver vifelés-is, jó B 3 és. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(16) és dítséretes dolog légyen , ha t. i. az, ISTF.Nefen gyatóv róltatik. Ellenben pedig az óljaién T un ya reüség gyalá zatos dolog légyen, nielly feei'ént némelyek fém Fegyverek kel, fém Elméjekkel, vagy egyéb Téberségekkel, femmi köz jóra való kólgálatot nem télinek, hanem mint a’ Földnek' nehéz Terh ei, tsak éppen Eruges Conjnmmere nati, Ebem-Ihomságra hiilettettenek. Mind pedig fel-tette ezen havaival a’ Dávid azt-is, hogy á’ mint minden egyéb Tudományok ’s M efterségek, úgy Uevezetefen á’ Hadakozásban való ferénység-is, avagy az arra meg-kivántató Hadi Boltsefség, az ÍSTEN nek külöi iös Ajándéka légyen. A ’ ki erre olykor rendkívül való tsudálatos módon, ma pedig rendes eizköZök által tanittyá az Embereket. Elsőben mondom rendkí vül való tsudálatos módon, mert hogy moft amaz Erős Férjfiaknak Gédeormak, Samfowrak, és máfoknak Hit által vifelt Hartzaikról femmit né Éóljak, tsudálatofon álitotta vala elé mintégy a’ Dávidot, a’ ki éppen nem láttatott vala a’ Hadakozásra fciilettetettnek lenni, úgymint a’ ki még akkor-is midőn az ö Báttyai a’ Hartzra küldettek vala, ma ga a’ Juhoknak Örizéfe mellett maradott vala , de még-is ISTE N e’ Juhoknak őriző Páfetorát hatalmas Bellátoni tet te vala, nem kiilömben mintha eleitől fogva Tűzben for gott és fokai próbált V itéz lett vólna, a’ mellynek mind járt ama’ Filiftéus Góliátnak meg-gyözésében ditsöfséges Je lét mutatta vala, mert valyon ki gondolta volna, hogy egy Ifjatska ezt a’ formidabilis Ellenséget a’ maga Parityájával ily hamar egybe mind járt proflerná/'μ, ’s földi e borítsa ? Bizony e z nevetségre méltó Gyermeki játéknak gondoltathatik va la inkább lenni, mintfem Hadi rendes okoíságnak, de így kívánta az ISTEN már ekkor előre azt ki mutatni, m elly gyözedelmefén vitézkedjék az az Em ber, a’ kinek kezeitÖ tanítja a* Viadalra, mert ennek mind Karjainak rendkívül. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(17) rald erőt adhatna, mind. p. o. a’ Dávidnak, annyira hogy az ö Karjai által meg-romlana az A tzél kéz-iv , avagy inkább betű feerént: Karjaival az A tzél kéz-ivet-is meg-hajthajsa, a’ m elly mindenkoron kiváltképpen való Eröíségnek tartatik vala; mind pedig az illyeténnek felvét bátorsággal, Elméjé t pedig külömb külömb-féle okofsággal fel ruházhattya, ú g y a’ mint az Idő és köm yül álló dolog kivánnya Ebben állván Májodfor ma ISTENnek a’ Hadakozásra való Tanitálá , hogy t. i. az erre meg-kivántató Ajándékokat rendes Efeközök által ofetogafsa, mínémüek p. o. a’ Hadi reguláknak. nieg-tanuláfa, a’ fokát próbált és látott hofefeas Experientia, és mind a” Tagoknak különös ferénységgel és könnyű gyorfasággal, mind a’ Szívnek bátorsággal, mind pedig az El· mének okofsággal való fel ruházáía, hogy mind ujjabbujjabb hafenos Tanátsokat öntsön az. ő Vitézeinek Szívekben és plméjekben az Ellenségnek m eg-gyözésére, mind pedig Eröt-is adjon ofetán annak végben vitelére. D e z j f ór a* Sz. Dávid még maga iránt azt-is bizonyittya, hogy ISTEN az ö fabaditásának PaPsát-is néki adta, az a z , éhalmával és tsudáiatos feabaditásával, kömyül vette ’s béfe d e z te , és a’ Vefeedelmek között-is ezzel mint Paikal ú gy védelm ezte , nem küllőmben mintha Pai’s lett volna mindenkor az ö kezében , hogy azzal az Ellenségnek N yi lait vifefeá verheíse. D e minthogy így lehetne inkább for dítanunk, ezeket a’ feókat: a" Te Idvezitéfednek Papsót adtad énnekem innét azt-is m eg-jegyezhetjük, hogy nem tsak az efféle külső ütközetre, mint inkább ennél fokkal nemefebb és félelmefebb Lelki Hartzra hívattatott légyen az ISTEN N e vének hív és álhatatos Tifetelöje, hogy tudnillík a’ maga Erejét próbára té g y e , ne tsak, d Tej és Vér ellen, ne tsak ί Világnak batalmafságai ellen, hanem az Élet fetétsegenek-is Vezért ellen (: Élés. VI : 12. :j y. m a8 pokolbeli Lelkek ellen,. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(18) ellen , kiknek az o Tüzes Nyilaiknak viffiá verésére ef Hit· vek Pai'sa engedtetett, f. ió. a’ m ellyel bizony eleitől fog va gyözedelmefen-is vitézkedtenek az ISTENnek váloga tott Erős V itézei, és N agy Hitü kegyes E m berei, még akkor is mikor az Élet fetétségének Vezére, a’ Világnak ama’ formidabilis és igen félelmes hármas Seregét’, n. m. a’ Tettnek kívánságát, a’ Szemnek bújálkodását és vifcont az Életnek kevélységét fel-költötte vala ellenek. Mert valyon mi-is gyözhetné-meg az oljatén Világ győző nemes H itet, a’ m elly az újjá-fzületésböl kármazik, és az ISTEN nek kereteiével egyben köttetik, a’ m elly által ofctán az Ember-is ISTE N előtt m eg-igazittatik, és az Idvefségnek bírására bé-botsáttatik ? Mi gyözhetné-meg mondom az illyen H itet, a’ ki ennek Terméfcetét jól esméri? Vallyon a’ Sátán Szolgainak, és ama’ Nagy Veres Sárkány kévetőinek erökakos Hatalmafságoké. [sje l. XII: 17.:) akik hadakon mk az ISTEN Parantsolatinak önzőivel, kiknél vagyon ef JÉ'SUSnak tanúbizonyság tételei Oh m elly kevefet tehetnek ezek abban a’ Lélekben, mellyben az ISTENnek L elk eelpetsételte ama befzédeket: a’ JÉ'SU S az előtte való öröm nek hellyében fenvedett Kerestet, a* Gyalázatot meg-útálván. Gondoljátok-meg azért kitsoda légyen e z , hogy ti-is Elmétekben elfogyatkozván meg-ne fáradjatok, (·. ’Sid. XII: 2. 3.:) Vallyon e ’ Világnak D itsöfsége, tifctefsége meg-ejtiké e z t , a’ ki az ISTEN ldvezitéfe Parsával, az igaz Hittel fel-kéfzittetett } O h m elly hirtelen el-múlik és el-enyéfcik ennek kemfényvefctö fényefsége annak kéméi e lö l, a’ ki néz ama’ Mennyei Jutalomnak elővételére, és a’ki arról fcívében meg-gyözettet e tt, hogy nagyobb gazdagság a' KRISTUSért való gyalázat, az ÉgyiptombéEteknek kintséknél, és vefiendö gazdagságoknál, (: ’Sid. XI: 2 6. :) Vallyon a’ Halálnak félelme irtóztatjaé ezt ? Oh m elly hamar bátor léken annak vikont az ö kivé, kinek. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(19) kinek a' Hit meg-mútatta ama’ Sz. Pál Savainak igaz Ere jét : A'mi Meg-tartó j ÍCSUSunknak Eljövetele a' Halált im már el-törlötte, az Eletet, és a’ Hallhatatlanságot pedig Világofságra hozta, (: 2. T im 1: 10. :) Vallyon a’ Világi minden gyönyörűségeknek meg-izelitéfe tartóztatjaé e z t , félvén hogy mind azokat el-vefiti, ha az Ö JÉ’SUSsát állhatatofon követi? Semmit fém téfen ez az előtt, a' kinek Szivétmegerőfitette az iSTENnek békejé g é , melly minden Ejméretnek je lette van (: Fii. IV. 7. :) E gy Sóval akár e’ Világnak Arany Hegyeket igé ö tsalárd hitegetéfei, akár pedig Vérrel folyó üldözéfei, oílromólják-is e z t ; de ezek is nem tsak megnem ejtik , hanem inkább gyözedelmét még annál nagyobb ra nevelik, a’ kit ISTEN az ö Idvezitcfe Pai’sával, az igaz Hittel fel kéSitett. O lly könnyen ketté SakaÉtván a’ Hit nek Ereje minden Világi akadékokat, mint valamely kön nyű tsepüt, mint régentén Sámfon a’ Filiítéufoknak reája vettetett k ö te le it; mivelhogy az illyetén újjá-Sületésböl Sármazott, és ama’ Mennyei jutalomra való nézés által im már eiölsen meg-is fundáltatott igaz Hit tsak egyedül a z , a’ melly Síintelen Seme előtt forgattya az Idvefség Feje delmének a’ JTSUSnak amaz indispenjabilis és nieg-máfolhatatlan Fö Törvénnyét, mellyben nem tsak azt világolan m eg-m ondotta, hogy a"ki Ötét az Emberek előtt meg-tagadja, az a z , a’ki ötét ez vagy ama’ Világi okból el hadja, azt ö-is az ö Mennyei Sz. Attya előtt meg-tagadja, hanem azt-ís keményen meg-parantsolta, hogy a ki titánná akar jóm , és ötét akarja k ö v etn i, az önnön magát meg-tagadja, az a z , mind azokat mellyek a’ Világban a’ T e lin e k , a1 Szem nek, avagy az Életnek kedvefek és gyönyörűségefek, örömei! és önként el-hadja, ha azt az UR JÉ’SUS KRlSTUS Ditsöísége, vagy pedig az ö AnyaSentégyházának hafcna és épülete úgy kivinnya, nem tsak, hanem az ö Kereftét-is fel-végye, az az, C ö érette. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(20) K m. K m. 6 érette a1 Világi minden nyom orúságokat, próbákat, és kenvedéfeket, örömmel és egéfc engedelemmel ha kíván tatik el-vifelje; mert a’ mint utánna tette , mit hajinál va lakinek ha mind e' Világot meg-nyert-is, ha az ö Lelkét elvehe t i : Avagy mitsoda Váltiágot adhat akárki-is az ö Leikéért? (: Mát. XVI: ) Minthogy mondom ezt a’ Törvényt íziintclen fceme előtt forgattya az igaz H it, innét mind azokat, valamellyek e’ Világban kedveseknek, sőt lég fciikségefeb* beknek-is Ítéltetnek ez Életre, tsak addig kereti és tartya a’ KRISTUS JÉ’SUSnak igaz, k ö v ető je, míg az ö Lelké nek Idvefségével nem ellenkeznek, de mihelyt ollyanok» nak efm értetnek, azokat lég ottan el-veti ’s meg-tagadja, és a’ Világnak minden fenyegetéseit is femmiben hajtván Bafiliussál azt mondja: Púérts éjjé proponenda iftiustnodi TerrU cnfamenta. Sihi Vitam eripi ρ /Jé, veritatem non poffe·, a’ Gyér» m ekeket kell affélékkel ijekteni; mert tölle ugyan az Éle tet m eg-lehet, de az Igazságot nem lehet el venni. És azért nem lehete immár a’ Sz. Dávidnak annyi fok próbák, ü tkö zetek, és fzoröngató vefcedelmek közt-is az ö ISTENétöl el-feakadni, mivelhogy az Idvefségre annak Erejéből Hit által őriztetik vala: és a’ mint 3-βοτ) m ondja: jobb Karjával meg-tartatott vala, a’ melly kóllásnak form ájával, ISTENnek azt a’ hozzá közel lévő , és mindenható erejét jelenteni akarta, mellyfeerént ötét mintégy kézen fogva hordozta, és hogy el-ne efsék gyár molgatván meg-tartotta. Végre pedig 4 -Jer) az ö fóvóitával fe lis magaftalta. A ’ mellyre noha az ö fok rendbéli Gyözedelm i, ISTENéhez *s elöbbeni Királlyához való állhatatos Hívségének tagadhatatlan bizony» sá g i, és mind Hadi, mind egyéb különös Virtussal még e« lőre mintégy Utat kéfcitettek vala, ezen ö Fel-tmgaftaltatá sát mindazáital nem a’ maga Érdemének, hanem egyedül. az. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(21) t i ISTENi Kegyelméfségnek tulajdonította: a* Te fo-vóltod tnagaftala-fel úgymond engemet. De egyfeersmind ezen V al lás-tételével némellyeknek az Ö iránta való hamis gyanujokat-is elhárítani kívánta, a’kik ötét Nagyra való vágyódás sal vádolják vala, mintha az ö máfokhoz, nevezeteién a* Királyhoz való Hívségö, tsak kétfcinségböl, és tettetett Alá-zatofságból fiármazottí Volna, hogy tudnillik az által magá nak még jó eleve máfok előtt való kedvefséget, és ez ál tal az Orfiágban H irt, N evet és Ditsöfséget fzerezheísen. A ’ rtielly iránt Lelkének tsendefségére azt elégnek tartya vala, ha az ötét jól efmérö ISTENre Provocalbutm, a’ ki* nek ‘fovólta óiét fel-magastalta, és ar többi között (: 2. Sím. VII: 18. 20. i i . 22. :) illyetén fiókkal fialhatna: Mitsada vagyok én URam ISTEN , és mitsóda az én Házam Népe, hogy ennyire elő vittél engemet ? Mi fiikség Dávidnak többet fóllani teneked, holott Te jó l efméred URam ISTEN a’ Te Szólgodat ? A ’ Te ígéretedért, és a1 Te jo-akaratod fé r ént tseler kedted mind ezeket, és ezért magaftaltálfel URam ISTEN err gemet. De nem feükség már nékem is erről fióllanom töb bet , liánéin az eddig el mondottakból ezt a’ T U D O M Á N Y t ajánlanom nektek: Nem kell Joha-is az ISTENt félő , és ártatlanságban élni igyekező Kér. Embernek, azokon a'próbákon, kísérteteken a* me/lyekre olykor hivatta:;k igen nagyára meg-iitközni, annál in kább az 0 ISTENétöl bitetlenül elfakadni; mert d’ki az ISTEN Nevének hív és álhatatos Tiftelöje, különösön tanittya azt IS. TEN arra a1 Hartzra dmeüyre hívta, az Ö Idvezitéje' Pai sátn éki adja,jobb k»zévef meg-tartya, és végre azöfívólta fel-ismagaftalja. M elly fel-tétetett Tudománynak Igazságát azoknak a* fok bizonyságoknak fellege elegedendöképen bizonyítya, kiknek Hit által vifelt Hartzaikat a’ ’Sid. kiild. Lev. írója. C 2 Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. a’ XL.

(22) a’ X I *t-ben le-irta, és azokról azt mondotta: hogy Hitnek általa egéf Orfágokat-is meg-gyöztenek, a' Fegyvernek Élttől meg-menekedtenek, eröfsekké lettenek d’ Viadalban, és az Idege neknek Táborokat el-futa?ntották. Terhefek ugyan azok a1 próbák és kísértetek, mellyekre olykor az ISTEN nek né m ely válogatott Erős Vitézei hivattatnak, annyira hogy m eg retten bizony a’ Term éket azoknak a’ környü Mártyromságoknak még tsak hallására-is, m ellyeket a’ KRIST U S gyalázattyát hordozóknak, és a’ Valláshoz állhatatofan ragakkodóknak kínzáfokra, némely vérengezö Hóhé roknak meg-dühödött Elméjek eleitől fogva ki-gondolt vala; mert innét kármaztanak vala immár azok a’ fok Edictuf»ok, és kegyetlen Sententziák, a’ m ellyek az Első Idő-béli Kerektyének ellen mindenfelé pnblicáltattam.ak vala. Innét azok a’ fok T öm lötzök, m ellyek a’ KR 1ST U S követőivel m eg-töltettek vala. Innét azok a’ Medvék és Oroklánok, m ellyek a’ Kerektyénekre botsáttattak vala, tsak tsupán a* Római Népnek múlattságára. Innét azok a’ T ü zes V afak, n .ellyekkel ezeknek Tagjaik kaggattatnak vala. Innét azok a forró Olajjal tellyes iíftök , mellyekben a’ közönségefebb relatio kerént a’ Sz. János Évangélifta-is vet tetett vala. Innét a’ fok egyéb ifconyu kínzások, a’ m ellyek majd Fabulándk láttathatnának inkább, mintfem valósággal meg-lett dolog nak. D e ne újiitsuk-meg azokat a’ Sebeket, m ellyeket már ma az ISTENnek Kegyelmefsége bé kötözött. Meg-es* mérhetjük ebből, hogy terhefek ugyan az iüyen próbák és kísértetek, de még fe léken ez ollyan H artz, m ellyet az ISTE N Nevének Hív és állhatatos Tiktelöje, az IST E N Idvezitéfe Pai’sával az igaz Hittel meg-ne győzhetné, a’ mellyre elég példákat találunk, ha az Anyakentégyháznak vifelt dolgait elé-adó könyveket fel-nyityuk, a’ midőn a’ Hitnek buzgósága a1 Kerektyéneket még a1 T űzn ek köze* pette-ie. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(23) K m. K m :. pette-is tám ogatta, és Sz. IftvámdS. nevezetefen azt kiáltat ta: URam ne tulajdonítsad, nékiek e' bűnt, (: T sel. VII: 60.) Sz. Pálm k pedig békefséges türéfl ada, így fzólván: Ha f i dalommal illettetiink-is jót kivártunk, ha háborúságot fenvedunk, békefséggel tűrjük. (: i. Kór. IV : 12. :) Hlyen vala, hogy egyebeket el-hallgafsak, azon fcomoru Időkben egy Barlám n.'vü Kegyes Mártyr-is, a’ ki azon Időben, midőn ízintén kezeit a’ Tűzön tartaná, hogy egy akarattya ellen reá té tetett Áldozati Tem jént kezéről le engedett volna e sn i, ezen Hálá-adó Éneket mondotta: Áldott légyen az U R , ki az én kezeimet hadakozásra tanittya, és ujjaimat a' Viadalra. (: ‘Splt. C X L IV : 1. :) A ’ kiknél miért lennétek ti alábbvalók Szerelmeíim/ hifcem ti is erre az ISTE N töl egyenlő fegitséget véfetek, tanittyá t. i. kezeiteketιί Hantra, azöldvezitéfé* Pa'Csát néktekadja, 'Jobbkezévelmeg-tart, és végre az ö Jó-vólta bizonyofon-is fil-magaftál, mert ellenkeznék a z , az *ö Tökélletefségeivel, hogy a’ maga gyengélkedő Híveit terhefebb próbákra ‘s kísértetekre botsáísa, mintfem a’ mellyeknek el-vifelésére Kegyelme által fel-fegilheti. Ne retteny-meg hát óh Kegyes L élek / foha-is attól a’ Hartz·. tó i, a’ mellyre kelletik m enned, hanem Sz. Pállal mond jad azt T e is bátor Ízível: Én mindent megcselekedhetem a* KRISTUS által, λ’ ki engemet meg-ertift. Meg-eröíiti pedig annyira ez a’ ti Hiteteket, hogy végre a’ ti utolsó Ellenségtekenis a’ Halálon győzedelm eskedhettek, a’ mint hogy minden T i Hartzatoknak-is, m ellyel a’ Világ m eg támadja a’ T i H iteteket, erre kelletik tzélozni, hogy ez által amaz utolsó és lég félelme rebb Hartzra el-kéfzülhefsetek. A'mi utolsó Ellenségünk, mellynek el-kell töröltetni θ’ Ha lál , azt mondja Sz. Pál. (: 1. Kor. X V : 26. :) És valójá ban a’ Sátán-is ekkor igyekezik lég jobban, tudván hogy már nékie kevés ideje vagyon, meg-támadja ekkor az EmC 3 bért. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(24) bért kéltségekkel és fok rettegéfekkel, eleiben té£i az íST E N nek Igazságát, m elly a’ Bűnt büntetetlen nem hagy ja , rettenti ama’ meg-emé£tő T ű z z e l, mellynek meg.-kelt eméfcteni az ISTENnek Ellenségét. A ’ midőn már a? T e lt pana£olkodik, a’ Terméfeet zúgolódik;. sőt a’ Vallás-is mint egy tántorogni láttatik. D e itt is fegitségül léfeen néktek a’ T i Hitetek. Meg-mútatja ama’ tökélletefcé lett Igazak nak Seregét, a’kik k ö zzé ekkor bé-fogadtattok, ama’ Men nyei Sz: Angyalokat, a’ kik a’ T i Lelketeket a’ Ditsöíségben bé-kisérik, a’ Menyorfcágnak Ajtait nyitva látjátok v úgyhogy ekkor a’ ti Halálos beteg A g ya to k , mintegy G yözedelmi Szekérré változik, hogy az által ama’ Mennyei Captolitimban az Egeknek Egeiben vitefsetek, és mint Győ zedelmes Lelki V itézek , a’ Gyözedelmet vett jE ’SCJSnak Királyi Széleiben bé-üljetek. .* * * A ’ hová minthogy boldog Lelkére nézve el-jutott im m ár, ama’ fok próbákon és vikontagságokan gyözedelmefcn által m ent, és elöbbeni Hartzai, Eorongattatási után* az Idvefségnek ki-befeélhetetlen jókkal bövölködö kies és tá gas Mezejére vitetett, ISTEN Nevének Hív és álhatatos Tifetelője, és az ö Idvefsége’ Fejedelmének , a’ JÉ’SUSnak egy igen válaEtott Jó V ité z e , Néb. Mélt. Gróf, Kis Rhédei RHÉDEI JÁNOS Ur ö Excellentziaja , Fels. Királyné A-££onyűnk’’ Camerariussa , maga Nevéről neveztetett Tberefeams Lovas V ité ze , és maga Királyi Személiyének őrizetére-ren deltetett Practoriamis Nem es Vitézeknek 7. Eíz.teendőknek el folyáfok alatt igen dicséretes és a* Felséges Udvar előtt nagy kedvefségü Fo Hadnagya, utoljára pedig ugyan az. t> Felsége Győzedelmes M ezei Hadi Serege egyik Gene ralis Hadnagya: Erre nézve illendő lé£en, ha azokat az Igazságokat és hallhatatlan Virtusokat, m ellyeket ed dia a* Dávid-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(25) Dávidnak Életében le-iajzóltunk, ezen GyÖzedelmi Nagy //twnak-is Személlyében különösön kém lelünk, és annak mind V ilági, mind pedig Lelki Vitézségére fegyelmezünk, d kit ki-vitt már az ISTEN tágas helyre, ki-ragadott, avagy inkább kl-válafitott, és Gyözedelmi öltözettel felruházott, mert javát kivámya vak néki; a’ kinek megfizetett már az ISTEN az ö Igazsága férin t, és kezeinek tiftasága fierént fizetett 4 néki, mert megőrizte vala az URrnk útát , és hitetlenül nem fiakaiott vala-el az ö ISTENétöl; d kinek az ISTEN tanította vala Kezeit a’ Hartzra, annyira hegy az ö karjai által megromlana az A tzél Kéz-iv; a' kinek ISTEN az Ö fabaditás/inak vagy Idvezitésenek Pdúsát adta vala, jobb karjával megtartott vala , és a'kit már végre az ö f i ó-volta fel-is magafitala. Hogy lenne ö-is példája az ISTEN i és Királyi Kegyelm efségnek» mind IST E N éhez, mind pedig Királyához való állhatatos buzgó Hívüégnek, és Hit által akármely félelmes Ellensé get-! s meg győzhető Lelki Vitézségnek. Valamiként tudnillik Elsőben Dávidnak Világi Vitézségében ditsérettel lehet vala Celebrálni mind az ö Királlyához való állhatatos buzgó H ívségét„ mind Hazájának kólgálarjára való kékségét, mind p e d g a” Hadban meg-nem rettenő bátor kivét: Ú gy fcint-én ezen mi Győzedelmes N agy H<?raíunfe-is, hogy az ö légi Időkre fel-nyuió, és még a’ XWi£ SeculuimSk kezde tében uralkodó Aha nevezetű Királyról, a’ Sz. Iftván Király T eílvér Húgának, Sárolának Első Férjéről, Famíliájára káll ő t t , és Erdélynek ama’ Szelíd Term éketü jó Fejedelmé ben RHÉDFi FE llE N TZben ujjabban meg-elevenedett Mél tóságot, hogy maga-is ékeíithefse, még jó eleve magát édes Hazájának kólgálatjára kentelte. Minthogy pedig azt tudja vala, hogy a’ Haza Békefségének fő és kiváltképpen való Fundamentuma nem eg yéb , hanem a’ Királynak Bé kessége és-Eröisége: Érre nézve 1733 -dik Értendőben, az. , , i. ' :i-. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára. akkor.

(26) m. n. akkor ditsöfségefen uralkodó W-dik Karoly 'Tzákám ak Éle» tében, ezen mi Kegyelmes Koronás Királyunk* *s Feje» delmünknek védelm ére, óldalára Fegyvert k ö te , és első ben a’ Nemes Gyulaiamim Gyalog Regimentben Záklótartóságot, azután Hadnagyságot, azután Kapitányságot, és oktán FöStrá’sa Mefterséget vifele, azután pedig 17 5 Ί-dik Ek tendöben, mínekutánna az előtt két Értendőkkel már a’ Camerarmsi Dígnitással-ís meg-tifcteltetett volna, nagyobb Ha di Tiktségre u. m. Vice tylotorfussígra a’ Nemes Haller Re gimentben által tétete. Es tok kemény ütközeteken jelen lévén , Életének vekedelrries-Kotzkáztatásával-is Hazájához ’s Királyához való igaz Hívségét oly nyílván ki-jelenté, hogy mind közönségeién máíöknak-is Szeretetét, mind pe dig különösön is a’ Királyi Kegyelméfségnek hozz ja való nagy Kedvefségét mind végső órájáig meg nyerhetné. Mint hogy pedig ezen ö Hazájához ’s Királyához való Hívse gé nek igen világos Jele vala 17 6 dik Ektendöben Alsó Si~ Ζξ/wban Schveldnitz nevű Eröíségnek Oílromján tett neve zetes V itézsége, melly még a’ külső Hidoriákban-is Nem et N yelven lel-jegyeztetett: innét azért, Fels Akkonyunk’ ma ga Nevéről neveztetett Therefiam* Kerefctes Lovas Vitézek nek Rendében bé vétetett, azután pedig 1760 -dik É rten dőben a’ Fels. Udvarnak még közelebbről való Szolgalatjára em eltetett, a’ midőn az ö Felsége Királyi Személlyének örizetére rendeltetett Praetorianus Nem es Vitézeknek. Fő-Had* nagyává tétetett. A* ki-is már, mind a’ Fels. Udvarnak kö zelebbről való kólgálatjában, mind a’ Marsnak mezején tett fok rendbéli kemény Hartzaiban minémii fáradhatatlan ferénységgel, feorofs Igazságot-tartó Egyenefséggel, a’ Hadako zásban meg-nem rettenő bátor k iv e l, és igen bölts kém es séggel , Kegyelmes Királlyához pedig minémü igaz Hívségg e l, és tsak lég kiísebb bélyeget-is kórgalmatoían kerülő Lelki. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(27) L elki Efir.érettel járt-légyen, én ugyan ingyen fe lehetek annak ki bekéiiésére elégséges; mert a’ ki az ö Hadi Vir tusait, és a’ Fels. Udvarnál való Hivatalában ki-mútatott Ér demeit, s abból ízármázott nagy kedvefségét még tsak távol ról fém kémlelhettem, úgy azt ki-fem bekérhetem. Bízónyittyák azt eléggé azok az ö fényes Hivatalai, mellyekkel ötét a’ Királyi K egyelm ekig m eg tik te lte , és a’ Hadi Dignitásnak felső Gráditsára emelte , a’ midőn a’ Közlebb el-múlt Efetendöben, az Ö Felsége Győzedelmes M ezei Ha di Serege egyik General FéldMnrschal L IE U TEN Á N TJÁ vá tette, és ezzel az öregen óhajtott édes Hazájában való nyugoda lomra erejztette, nolía nagyon kívánta volna mind a’ Királyi Felség ezután-is ö té t maga m ellett meg-hagyni, és maga * Szentséges Személyének őrizetét továbra-is ezen ö Kedves Hívének meg-efmért Hívségére bízni; mind pedig az őben ne lévő,nagy kélzség is kívánta volna ezt tselekedni, de et től mind a4 két félt av változhatatlan ISTENi végezés ekrekektette, m ivelhogy-a’ rajta égy nehány Holnapokig tartó fulyos Nyavalyáknak terhe Ótet annyira el-gyengitette, hogy tovább éppen Szolgálatot ne-tehetne, úgym int a’ki beteg.ágyá nak fenekén vérét tsak nem egében el-fojni fcemlélte, ahneilybői való meg gyógy ulását rrinekutánna a’ Bétsi híres Orvo soknak-is körüllötte-való ferénysegek, Böltseíségek, éppen hijjában igyekezte, nem-vala egyéb hátra, hanem hogy im már kék kételen mind a’ Királyi Felség ezen ö nagy Kedvefségü belső Hívétől, mind pedig Ö-is a’ Királyi1 N agy Fel ségtől vég búisut vénné, a’ m ellyet mind a4 két fél-is L e vele által véghez vive. A z Első illy hívséges és haknos Szolgájának el-botsáttatását, Öpedig annak tovább való nem folytathatását íajnálván, a' m ellyet hathatófabban ki-nem fe jezh etek, mint maga ezen Levelében ki-tette, és azon irását illyefén kokkal k ezd ette: Hogy Felséged úgy-mond ar. D én. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

(28) m. κ. K m. én tsáély de hivséges Szolgalatomat meg-efmérm méltóztatott, azt én ezen moflani igen vefedehnes Nyavalyámban nagy vigad ta!áfámnak tartom. A z UR ISTEN áldja-meg érette Felsége det , és Felséges Házát. Való ugyan, hogy Jókkal inkább akar tam volna, ha a’ magam Vérét a' Felséged Szolgálatában, az Ellenség előtt önthettem volna k i : mind azáltal ha az UR ISTENnek úgy tettzik , hogy é’ ferént láfsam el-folyni Véremet, annak-is békételenség nélkül alája vetem magamat, és Halálo mat Kereftyeni bátorsággal ’j bizodalommal fogom várni. Oh Arany betűkre méltó Hívség/ Oh Hazájának ’s Királyának Szolgálat)ara való buzgó kéfcség/ m elly fcerént Vérének az Ütközetnek Hellyén váló ki-omlását, a’ benn-való tsendes Halálnál elébb betsűlte. Ki-vólna közzületek Szerelmefim/ ollyan Em ber, a’ki ne fajnálná az illyetén utolsó tsepp V é réig hartzolni kívánó Jó Vitéznek el-esését, és ne kívánná ti Ízlelni ennek moftani feomoru Em lékezetét ? A ’kít mind járt jobban meg-esmértek, ha Máfodfor ennek Lelki Vítézségét-is még egy kevéfsé fcemlélitek. Valamiként t. i. a’ Dávidban ditsérettel lehet vala Celebrálva azt az ISTENéhez való állhatatos buzgóság á t, m elly fcerént noha fok próbákon ’s Vifcontagságokon fo rgo tt, de hitetlenül mégis az ö IS TENétöl élném fakadóit. Úgy fcintén nem lehet nem ditsérni azt az ISTENes Refolutiot és meg-nem változott buzgóságot, m elly fcerént eleitől fogva ez a" GyÖzedelmi Heros, oly eröfsen állott, hogy noha fok próbákon és Vifcontagságokon forgott, a' T e ft, a’ V ilág, és a’ Sátán fok formájú intselkedéíítöl oftrom óltatott, de foha még is az Ö ISTENétöl hitetlenül el-nem fcakadott, és meg-esmért ErÖlsége< mellöl el-nem hajlott. Meg-vetette vala ugyan ez az ö hármas Ellensége körülötte olykor minden Vracticáját, hogy Elméjében tévelygést^ Szívében pedig nagyra vágyódó kevélységet öntheísén, de" foha mégvn ÍS. Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára.

&Eacute;S F&Ouml;LDI

ÉS FÖLDI