Ledermann László: A japán ipari probléma. Egy fejezet a világgazdasági strukturaváltozások köréből

(1)

11. szám. ——-992—— 1934

a gazdasági élet fellendülését és a nagy krízis ki- fejlődését.

Ennek a gazdasagi ciklusnak lefolyását és

eredményeit foglalja össze a kötet az országok követk—ező sorrendjében: Németország, Ausztria, Belgium, Kanada, Spanyolország, Amerikai Egye—

sült Államok, Franciaorszag, Nagy—Britannia, Ma—

gyarország, Olaszország, Japan, [tj-Zéland, Német-

alföld, Lei'igyelorszz'ig, Svedorszag, Cseh—Szlo'ákial A száinottevt'ibb győztes, vesztes, semleges és új

államok pénzügyeinek, ar— es berviszonyainak, ke-

reskedelni-enek es ittl'lltPiÓSÖnOk, t'orgaliiianak es

munkapiaeanak a mondott időszak alatti valtozi-

sairól számolnak be evi, sok vonatkozásban havi

indexek vagy abszolut szamok, melyeknek tanul—

manyozasa megdi'mthetetlen bizonyítékát adja an- nak, hogy a világgazdaságba kapcsolódott nemzet—

gazdasagok egyikere sem ma'adliatnak hatastala- nok a világgazdasági 'i'amlatok, legfeljebb itt—Ott

később, vagy kisebb i'nertekben éreztetik hatasukat.

Majd adatgyiijtemenyót egy

gazdasagi kronológia előzi meg, melyben a mon- minden ország

dott időszak fontosabb gazdasagi esemenyei van-

nak időrendben felsorolva, ami egyrészt fokozza

e rendkívül értékes munka használhatósagat azok

akik a jelenlegi

számszerű előzményeire es

számú 'a, példátlan világkrízis

erednit'enyeire'*_ kivan—

csiak, másrészt nelkiilözhetettlen t'orrasniunk ja'a

teszi mindazoknak, akik ennek az esemenyús

ciklusnak gazdasagi történetet akarjak megirni.

Megjegyezzük meg, hogy ugyanezt a munka a Conference of eeonoinie services angol nyelven

is kiadta. G. G. drl

Ledermann László: A japán ipari probléma.

Efy fejezet a világgazdasági strukturaválto- z sok koreből.

Ladislas Ledermamt: Le probléme industriel Japonais. Un changement de la structure émnomigue

mondiale.

Budapest, 1934. 88 l. —— 31.

A ko'iibban

észlelhető japan tert'oglalas újabban gazdasági téren

inkabb katonai es; potlitikai teren

is nagyarányú. Az ország, iparának tervszerű fejű l-eszlesevel, a legfőbb ipari allamok so *;iba lepett.

Ez felelmetes armlömj'nnghen nyilvanul. A könyv azonban a japan dömpinget, mely nem termelesi költségen aluli arut'eeserlt'fs, atmeneti jelentősr'vgti- nek tartja s a japan problemat altalanos vilaggiaz' dasági erőtenyezői es tei'ideneiúi szempontji'ibók tehat magasabb nezt'ípontl'a'd vizsnúlia. Látja a nep erős szaporodásának t'esztitt'terejet, (le azt is, hogy

a kivz'indorlz'isnak szamos nehe: lóg allja utjat. Ke- pet ad Japan gazdasagi szerkezetéről. Japan szénen, rézxen, selymen *kíviil mezőgazdasági és ipari nyers anyagokban szeg—ény. Az iparosítás szükséget éppen

azzal indokolják, hogy kereskedelmi mérlegét az

ország csak iparcikkek kivitelével tarthatja egyen—

súlyban. A nagy behozatali többletet az ;idők folya—

mán sikerült is fokozatosan leapasztani. Az iparosí-

tás nagy nemzeti (tél. A termelési költséget erősen

csökkenti a japan munkás feltűnő igénytelensége.

Az orosz-japán háború s a világháború Japán ipa-

rosítasanak új lendületet adott, A japán áruk ver—

senye Európában ma még nem túlveszélyets, a japán kivitelnek Európában csak 6v8%—a helye-

ződik el. Mindjobban elönyomul azonban Japán az azsiai piacokon. Különösen Angliának okoz nagy gondot a Tavol Keletet elárasztó japán t—extiláruk-

nak feltartt'iztatasa. Szerző rámutat arra is, hogy

Mandzsúria, mely fontos nyersanyagokkai látja el Japánt, egyben erős versenyt is támaszt a japán iparnak, li t'öludresz japan telepítésre faji, éghajlati és gazdasági okokból alig jön tigyelembe. A intand—

zsúriai terjeszkedés tehát inkább strabőgni—politikai

jelentőségű. Utal a tanulmány Japán gazdasági elő—

nyomulzisanak nehézségeire is. Az alacsonyabb eteti színvonal es munkabérek örökre fenn nem tarthw

tok A prosperitás—

fokozo hatása is megszűnik. Szerző szerint Japan

yen zirt'olyamesökkenesének

példájában a vilz'ijgazdasag fontos strukti'iravál'to—

zását szemlólhetjtik,

Sztar—Atlas.

A Saar-kumtobizottszig meghízásábr'a szerkesztette és kiadta (_)Yerheck Hermann és Santo Georg,r W'illielm.

Rédigfé e! puli/ie pur MM, Hermann ()1'61'1764'76 el Wil- helm Same (hm-g, rhargés a cet ejfel par la Como mission lies Ne/trn'hes sur la Sarrz.

Gotha,11):§4. 1341. ——- pages —1— X 1. képgyűjtemény. m-

— pages d'illusírations —— _t— 40 1. térkép és kar—

togramm. — pages de carries et de caríogrammzsi

Lotharingiútúl eszakra a Sztar-folyo közepsf'i '. szalmszzinal fekvo 1.912 kmí'vnyi szenben rendkívül az(lag,y (isi nemet területet nevezik Sztar—vidéknek,

ilyet a versaillesi béke NimetorSztág'tol elszakított

épszövetseg vegyes bizottságának fennhatósága alá sndelt if) evre. li"! idő eltelte után népsza 'azx'is

dont terület hovatartozandt'isz'igart'yl, addig azonban ha

hatja 0 Ennek

ikz'trpotlas fejében F'anciaorszag hasznal—

:riilet szenbz'znyait.

:: területnek történeti, föld—, néprajzi.

gazdasagi, t rsadalmi és kulturális rajzát kapjuk a jelen munkal) n szöveees ismertetés kereteben, mely magában is különösen a hozzája csatlakozo

topog'atiai, geol'fiai es történeti térképeivel, nep—

nn'ivesze ")rteneti

rajzi es; kepgyiijterményt/wet. to—

úbbá nepesedesi. s l'ieiz'ilgazdasagi kartogr'aimnjaif val példája lehet egy

tető munkának.

'i—keletesen sikerült honismer—

A terület vegleges hovatartozása felől faló don—

iéS idejének M— 1935 januar lit—ának közelgese, az érdekelt hatalmaknak s a Népszövetsegnek a nep—

szavazás zavartalan lebonyolításának biztosítására tett intézkedései a Sam—vidék kérdését a világpoli—

tikai érdektlődós homlokterébe á'llíották. Nem lesz

tehát érdektelen ha a szóbanforgó terület fontosabb

adatait az előttünk fekvő könyv nyomán felsora—