11. szám. ——-992—— 1934
a gazdasági élet fellendülését és a nagy krízis ki- fejlődését.
Ennek a gazdasagi ciklusnak lefolyását és
eredményeit foglalja össze a kötet az országok követk—ező sorrendjében: Németország, Ausztria, Belgium, Kanada, Spanyolország, Amerikai Egye—sült Államok, Franciaorszag, Nagy—Britannia, Ma—
gyarország, Olaszország, Japan, [tj-Zéland, Német-
alföld, Lei'igyelorszz'ig, Svedorszag, Cseh—Szlo'ákial A száinottevt'ibb győztes, vesztes, semleges és újállamok pénzügyeinek, ar— es berviszonyainak, ke-
reskedelni-enek es ittl'lltPiÓSÖnOk, t'orgaliiianak esmunkapiaeanak a mondott időszak alatti valtozi-
sairól számolnak be evi, sok vonatkozásban havi indexek vagy abszolut szamok, melyeknek tanul—
manyozasa megdi'mthetetlen bizonyítékát adja an- nak, hogy a világgazdaságba kapcsolódott nemzet—
gazdasagok egyikere sem ma'adliatnak hatastala- nok a világgazdasági 'i'amlatok, legfeljebb itt—Ott
később, vagy kisebb i'nertekben éreztetik hatasukat.
Majd adatgyiijtemenyót egy
gazdasagi kronológia előzi meg, melyben a mon- minden ország
dott időszak fontosabb gazdasagi esemenyei van-
nak időrendben felsorolva, ami egyrészt fokozzae rendkívül értékes munka használhatósagat azok
akik a jelenlegi
számszerű előzményeire esszámú 'a, példátlan világkrízis
erednit'enyeire'*_ kivan—
csiak, másrészt nelkiilözhetettlen t'orrasniunk ja'a
teszi mindazoknak, akik ennek az esemenyús ciklusnak gazdasagi történetet akarjak megirni.
Megjegyezzük meg, hogy ugyanezt a munka a Conference of eeonoinie services angol nyelven
is kiadta. G. G. drl
Ledermann László: A japán ipari probléma.
Efy fejezet a világgazdasági strukturaválto- z sok koreből.
Ladislas Ledermamt: Le probléme industriel Japonais. Un changement de la structure émnomigue
mondiale.
Budapest, 1934. 88 l. —— 31.
A ko'iibban
észlelhető japan tert'oglalas újabban gazdasági téren
inkabb katonai es; potlitikai teren
is nagyarányú. Az ország, iparának tervszerű fejű l-eszlesevel, a legfőbb ipari allamok so *;iba lepett.
Ez felelmetes armlömj'nnghen nyilvanul. A könyv azonban a japan dömpinget, mely nem termelesi költségen aluli arut'eeserlt'fs, atmeneti jelentősr'vgti- nek tartja s a japan problemat altalanos vilaggiaz' dasági erőtenyezői es tei'ideneiúi szempontji'ibók tehat magasabb nezt'ípontl'a'd vizsnúlia. Látja a nep erős szaporodásának t'esztitt'terejet, (le azt is, hogy a kivz'indorlz'isnak szamos nehe: lóg allja utjat. Ke- pet ad Japan gazdasagi szerkezetéről. Japan szénen, rézxen, selymen *kíviil mezőgazdasági és ipari nyers anyagokban szeg—ény. Az iparosítás szükséget éppen
azzal indokolják, hogy kereskedelmi mérlegét az
ország csak iparcikkek kivitelével tarthatja egyen—súlyban. A nagy behozatali többletet az ;idők folya—
mán sikerült is fokozatosan leapasztani. Az iparosí-
tás nagy nemzeti (tél. A termelési költséget erősencsökkenti a japan munkás feltűnő igénytelensége.
Az orosz-japán háború s a világháború Japán ipa-
rosítasanak új lendületet adott, A japán áruk ver—senye Európában ma még nem túlveszélyets, a japán kivitelnek Európában csak 6v8%—a helye-
ződik el. Mindjobban elönyomul azonban Japán az azsiai piacokon. Különösen Angliának okoz nagy gondot a Tavol Keletet elárasztó japán t—extiláruk-nak feltartt'iztatasa. Szerző rámutat arra is, hogy
Mandzsúria, mely fontos nyersanyagokkai látja el Japánt, egyben erős versenyt is támaszt a japán iparnak, li t'öludresz japan telepítésre faji, éghajlati és gazdasági okokból alig jön tigyelembe. A intand—zsúriai terjeszkedés tehát inkább strabőgni—politikai
jelentőségű. Utal a tanulmány Japán gazdasági elő—nyomulzisanak nehézségeire is. Az alacsonyabb eteti színvonal es munkabérek örökre fenn nem tarthw
tok A prosperitás—
fokozo hatása is megszűnik. Szerző szerint Japan
yen zirt'olyamesökkenesénekpéldájában a vilz'ijgazdasag fontos strukti'iravál'to—
zását szemlólhetjtik,
Sztar—Atlas.
A Saar-kumtobizottszig meghízásábr'a szerkesztette és kiadta (_)Yerheck Hermann és Santo Georg,r W'illielm.
Rédigfé e! puli/ie pur MM, Hermann ()1'61'1764'76 el Wil- helm Same (hm-g, rhargés a cet ejfel par la Como mission lies Ne/trn'hes sur la Sarrz.
Gotha,11):§4. 1341. ——- pages —1— X 1. képgyűjtemény. m-
— pages d'illusírations —— _t— 40 1. térkép és kar—
togramm. — pages de carries et de caríogrammzsi
Lotharingiútúl eszakra a Sztar-folyo közepsf'i '. szalmszzinal fekvo 1.912 kmí'vnyi szenben rendkívül az(lag,y (isi nemet területet nevezik Sztar—vidéknek, ilyet a versaillesi béke NimetorSztág'tol elszakított
épszövetseg vegyes bizottságának fennhatósága alá sndelt if) evre. li"! idő eltelte után népsza 'azx'is
dont terület hovatartozandt'isz'igart'yl, addig azon- ban hahatja 0 Ennek
ikz'trpotlas fejében F'anciaorszag hasznal—
:riilet szenbz'znyait.
:: területnek történeti, föld—, néprajzi.
gazdasagi, t rsadalmi és kulturális rajzát kapjuk a jelen munkal) n szöveees ismertetés kereteben, mely magában is különösen a hozzája csatlakozo topog'atiai, geol'fiai es történeti térképeivel, nep—
nn'ivesze ")rteneti
rajzi es; kepgyiijterményt/wet. to—
úbbá nepesedesi. s l'ieiz'ilgazdasagi kartogr'aimnjaif val példája lehet egy
tető munkának.
'i—keletesen sikerült honismer—
A terület vegleges hovatartozása felől faló don—
iéS idejének M— 1935 januar lit—ának közelgese, az érdekelt hatalmaknak s a Népszövetsegnek a nep—
szavazás zavartalan lebonyolításának biztosítására tett intézkedései a Sam—vidék kérdését a világpoli—
tikai érdektlődós homlokterébe á'llíották. Nem lesz
tehát érdektelen ha a szóbanforgó terület fontosabb
adatait az előttünk fekvő könyv nyomán felsora—koztatjuk.
11. szám. ——993— 1934
Az 1.912 km2 területű Saar-Vidék lakossága 1933, január l-én 833444 volt, n'égyzetkilométerenlkinti népessége tehát 431. Legnagyobb városa Saar—
brücken 130000 lelket számlált a mondott időben.
A népesség megoszlásának részletei csak a ko-
rábbi —— 1927. július 27—én tartott népszámlálásból ismeretesek. Az akkori 770000 főnyi nép—esség 1.000 fértijára 997 nő esett, 72'6%—a volt katolikus, 26'1%—a evangélikus, 0'5%-a zsidó. Anyanyelvi kérdést,
ami egy népszavazás előtt álló területen feltette
fontos lett volna, az 1027. évi népszám lás nem tett fel, így csak az utolsó, 1910. (évi, né et nép—számlálás eredményei
lakosa volt a mai Sam-területnek, melyből össze 339 (00570) vallotta anyanyelvét franci'
l$l27-hen a népesség foglalkozás szerint a k' kezőkép oszlott meg: Mezö_ és erdőgazdaság
ipar, krézmü 58'95, kereskedelem és forgalom 15 7,közszolgálat, szabadfoglalfkozás 4'65, egészségű y-
jólétügy 1'07, házicselódek, stl). 210, egyéb és isme—retlen 9'24%; az egész népesség 39'700—át találta az
1927. évi népszámlálás kereső foglalkozásban.
Érd—ek—esebbek, mert a Sztar—vidék gazdaság—i sú-
lyát azok az adtatok, melyek
ipari és bányászati termelését a Nlémetbiro- dalom hasonló adataival vetik össze. Ezek szerint mig a Sztar-vidék területe a Németbirodalom terü- let'—ének 0'4'%-a, népessége pedig a Német—birodalom népességének 1'2%-a, addig sörltermelése 1'7, cement—
termelése 1'9%, elektromos áramtle-rmele'se 28, am- moniáktermel-ése 5'7, koksztermelése 6'5, kőszén-
termellése 8'3, kátrányte'rmetése 9'0, benzoltermelése
9'7, nyersacéltermelése 12'1, ny—ersvaasterwemlése 13'7, thomassalaktermel-ése 16'2, táblaüvegtermelése 200%—a volt az 1925/1930. évek átlagában az egész né—
metbírodalmi termelésnek.
Ezek az adatok, melyekhez még hozzátehetjük
nagyobb tájékoztatás kedvéért, hogy ennek a terü—letnek átlagos termelési eredménye évenkint 13 mil—
lió tonna kőszén és 2 millió tonna nyersacél, eléggé
mutatják a Sztar—vidék őserejű gazdagságát és ért-
hetővé teszik nemcsak az érdekelt államok, de 432egész világ érdeklődését a Sztar—vidéken a közel' jövőben tartandó népszavazás eredményei iránt.
G. G. dr.
reprezentálják
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrivés a la bibliothégue de KOffice central royal hongrois de siatt'stz'gue.
Nemzetközi
munkák. (Publications d'intérét international ou de
tliéorie générale.) — Bulletin de l'Institut inter-
national de statistiaue. XXVII. köt. 2. rész, Institutinternational de statistigue. La Haye.
La production mondiale et les prix, 1925/1933.
Société des nations. Geneve.
La comparaison internationale du coút de la vie. Étude de auelaues problemes relatifs á Péta—
blissen'zent de nombres-indices du coút de llalimen- tation et des loyers.'Bureau international du travail.
Geneve. 1934. (Étudezs et documents. N/20.)
La standardisation internationale des statistigues du travail. Apergu de l'oeuvre du Bureau inter—
national du travail et de di/i'érentes conférences internationales de statisticiens. Bureau international
du travail. Geneve. 1934. (Études et documents. N/19.)
Statistigues du commerce international, 1933.
Société des nations. Geneve.
Liberalizmus és etatizmus. A ,,Társadalomtudo-
many" körkérdésle. 80 1. Budapest. 1934.
Asztalos Miklós dr.: A Monarchiútól az utód-
államokig. (Honnan és hová vezet a magyarság útja.) 121 1. Budapest. 1934.
Balog—Garai: Világgazdaság mai helyzete. 71 l.
Budapest. 1934.
Dobrik Ferenc dr.: Eugénika és házasság. 12 l.
Kecskemét. 1934.
Gold Simon dm:
28 l. Kecskemét. 1934.
Lakner György dr.: A bankok és a pénzpiac.
130 l. Budapest. 1934.
Milhoffer Sándor: A búza ára a világválsáyban
és az újabb áremelési törekvések. 48 1. Budapest.1934.
Rudai, Dr, Rudolf: über Siaatslehre und Staat.
198 1, Budapest. 1934.
A biztosítási ügynökökről.
vonatkozású művek és elméleti
Magyarország. (Hongrie) —— A magyar közép- iskolák statisztikája az 1932/3. tanévben. Szerk. és kiadja a m. kir. központi statisztikai hivatal. Szö-
vegét írta: Asztalos József dr. Budapest.Financial position of Hungary in the third guarter of 1934. Twelfth guatrtenly report by Mr.
Royal Tyler, the representative in Hungary of the Financial committee. League of nations. Geneve.
A székesfőváros közigazgatása az 1932. évben.
Kiadüazkliudalpest székesfőváros stattiszltitkai hiva—
tala. Budapest. (Statisztikai közlemények. 66/IV.) Die Landwirtschaft Ungarns. Hrsg, vom kö-
miglichen ungarischen Ackerbauministerium. Bu-dapest. 1934. (Francia kiad. is.)
Ungarns Handel und Industrie, 1933. Hrsg. von der Budapester Handels. und Gewerbekammer.
Budapest.
A magyar királyi iparíeliigyelők tevékenysége az 1933. évben. Kiadja a m. kir. kereskedelemügyi miniszter. Budapest.
Jelentés a magyarországi szövetkezetek szövet- sége 1933, évi működéséről. Kiadja a Magyarországi
szövetkezetek szövetsége. Budapest.Magyar szövetkezeti évkönyv,
Pártos Szilárd dr. Budapest.
Ádám László: Mérlegek, 1933/1934. 40 l. Bu-
dapest. 1934. (A Konjunktúra barométer 7. számú külön tanulmánya.)Baclmer, Dr. Hans: Die Wirtschaitsbeziehun-
gen zwischen Ungarn und Deutschland. 19 l. Mün—
ehen. 1934, (Vortráge und Verőfl'entliohungen der Deutsch—Ungarischen Gesellschaft e. V. tin Mün- chen. 8.)
Garai———Pinte'r: Magyarország gazdasági helyzete.
34 1. Budapest. 1934.
Gergely Ernő dr. ifj.: Külföldi és belföldi va- lutatartozások fizetése és behajtása. Törvény, ren- 1934. Szerk.:
