Holzer, J.Z.: Demográfia

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 1051

test nevű módszerrel vagy a maximum-like- iihood módszerrel), és ennek alapján hatá—

rozzuk meg a kommunalitásokat.

Közismert, hogy a kiinduló változók korre—

lációs matrixa alapján végtelen számú fak—

tor mátrixot lehet meghatározni. amelyeknél a kommunalitások azonosak. Ezért az első ka- pott (nem rotált) faktorsúlymatrix minden va—

lószínűség szerint nem a legmegfelelőbb a kutatás céljai számára. Ezért szokták a fak—

torokat rotálni. Többféle rotálási eljárás van attól függően, hogy milyen faktorokat kíván- nak nyerni. Cattel igen érdekes különbsé—

get tesz aszerint. hogy mi a célunk a fak—

toranalízissel: valamely hipotézist akarunk el- lenőrizni vagy új hipotézist akarunk kialakí- tani. Ettől függően más-más rotálásí eljárá—

sok szükségesek.

Nagyon határozottan állást foglal amellett is, hogy a rotálásnál nem szabad az egymás—

ra derékszögű faktorok meghatározásához ra—

gaszkodni, hanem meg kell engedni az egy—

máshoz viszonyítva ferdeszögű faktorokat is.

Az indoklás hasonló, mint a közös faktor módszernél: a derékszögű faktorok matema- tikailag tisztábbak, de az életben a faktorok nem szükségképpen korrelálatlanok, tehát

ferdeszögűek is lehetnek.

Szerző arra is rámutat, hogy a változók és a faktorok közötti kapcsolat nem minden eset- ben lineáris, ezért néhány esetben nem li- neáris faktoranalízist célszerű alkalmazni. Er-

re is ajánl technikákat.

Az elsődleges faktorok mögött Cattel sze- rint célszerű megkeresni a magasabb rendű

faktorokat, amelyek az elsődleges faktorok egy-egy csoportját összefogják. Erre a célra az első faktoranalízis rotált eredményein vé- geznek új faktoranalizist. Természetesen csak ferdeszögű elsődleges faktorok esetében le—

het erről szó, mert a derékszögű faktorok kö- zött nincs korreláció.

Az elsődleges faktorok értelmezésekor (]

szokásos eljárás az, hogy megnézik, mely vál- tozók mutatnak magas pozitív vagy negatív faktorsúlyokat a kérdéses faktorral, és mely változók faktorsúlya egészen alacsony, és megkísérlik megmagyarázni, milyen típusú változókat fog össze, és ennek alapján mi—

lyen alapvető tényezőt, dimenziót fejez ki az adott faktor. Cattel szerint azonban en—

nél tovább kell menni, mert meg kell vizs- gálni a magasabb rendű faktorokat is.

A faktoranalízis segtíségével végzett kuta- tások sémáját egy lHD (indukció-hipotézis- dedukció) ,,spirállal" írja le: először a meg- figyelések eredményeinek faktoranalízise alap- ján (indukció) kidolgoznak egy hipotézist, majd levezetik, hogy ennek alapján milyen további változókat kell megfigyelni, illetve a kísérletbe bevonni (dedukcíó), ennek alap—

ján új megfigyelést végeznek, új faktoranali—

zis következik (indukció) és így tovább.

Nehéz eldönteni, hogy a felsorolt módszer—

tani vítakérdésekben és javaslatokban Cattel—

nek vagy más szerzőknek van—e igazuk. A fel- vetett problémák azonban mindenképpen ala-

pos tanulmányozást igényelnek.

(Ism.: Andorka Rudolf)

DEMOGRÁFIA

HOLZER. J. Z.:

DEMOGRAFIA

(Demográfia) Panstwowe Wydawnictwo Ekonomicz- ne. Warszawa. 1980. 362 p.

Jerzy Zdzislaw Holzer professzor tankönyvé—

nek második kiadása eléggé jelentősen át—

dolgozott és kiegészített változata a tíz év- vel korábban kiadott első kiadásnak. Az át- dolgozás és kiegészítés eredményeit értékel—

ve elsősorban a könyv egyes fejezetein be- lül szembetűnők a szerkezeti változások és ki- egészítések; a könyv egészének felépítése

nem változott jelentősen.

A könyv tiz fejezete közül az első a de—

mográfia forrásait mutatja be. Eléggé átfogó, mindvégig összehasonlító és a változásokat értékelő jelleggel tájékoztat a lengyelorszá- gi népszámlálások történetéről és a népes—

ségre, a népmozgalmi események és jelen—

ségek átalakulására vonatkozó folyamatos és retrospektív népességstatisztikai megfigyelés.

adatfeldolgozás és adatközlés jelenlegi len- gyelorsza'gi helyzetéről.

A második fejezet a demográfiai elemzés főbb általános érvényű elveit és módszereit mutatja be. A szerző a hangsúlyt mindvégig inkább az elemzési módszerekre helyezi, ki- véve a kohorszmódszerű (longitudinális) elem- zéssel foglalkozó fejezetrészt. melyben az el—

vek megvilágítását tekinti csaknem kizáróla- gos feladatának. A transzverzális és longi- tudinális elemzés eredményei közötti kapcso- latok hasznosításának és elemzésének kérdé—

sére nem tér ki.

A harmadik fejezet a népesség számának és területi elhelyezkedésének alakulását mu- tatja be nemcsak Lengyelország népességé- nek régiókra és településtípusokra, hanem földünk népessége kontinensek és országok szerinti megoszlására kiterjedő jelleggel. Az urbanizáció folyamatának elemzésével külön fejezet foglalkozik.

A negyedik fejezet a népesség nemek. kor és családi állapot szerinti. az ötödik fejezet pedig a népesség különféle társadalmi—goz- dasági ismérvek és iskolai végzettség szerinti

1 052 STATlSZTiKAl IRODALMl FIGYELÖ

megoszlásának alakulását

elemzi.

A hatodik fejezet a természetes népmoz- galom alakulását vizsgálja, elsősorban transz—

verzális szemlélet alapján. A táblamódszerű elemzés elveinek és módszereinek bemuta- tását tradicionális jelleggel a transzverzális halandósági tábla kiszámítási elveinek és módszereinek egyébként igen alapos és rész—

letes bemutatására korlátozza.

A hetedik fejezet a termékenység és rep- rodukcióelemzés során a transzverzálisan be—

csült bruttó és nettó teljes termékenység mé- résére használt mutatókat. valamint a transz—

verzális bruttó és nettó reprodukciós együtt- hatót mutatja be. Külön fejezetrész foglalko- zik a potenciális demográfia egyes módsze—

reinek és ez utóbbiak gyakorlati alkalmazá—

sának bemutatásával.

A nyolcadik fejezet a vándormozgalom ala—

kulását, ennek főbb közvetlen és közvetett becslési és elemzési módszereit világítja meg.

A kilencedik fejezet a népesség-előreszá- mitások kérdését tárgyalja figyelemreméltó részletességgel. Újszerű a munkaerő—tartalék és a háztartások prognosztizálásának sokol—

dalú bemutatása, amit az előző kiadós nem

tartalmazott. *

Az előző kiadásból szintén hiányzó tizedik fejezet a népességi modellekkel és a demog- ráfiai változásokat is magukban foglaló mak- roökonómiai modellekkel foglalkozik.

Jelentősen módosultak és kiegészültek az előző kiadáshoz képest a könyvben bemuta—

tott és használt adatok: a táblákban nap—

jainkig továbbvezetett adatokat találunk, a-

mutatja be és melyek lehetővé teszik Lengyelország jelen- legi népesedésí helyzetének alapos megis—, merését is. A népesedési helyzet elemzésé- hez értékes segítséget nyújt a könyvnek az az előző kiadáshoz képest szintén újszerű vonása is. hogy benne, amennyiben lehet- séges, legalább az európai országok. de számos esetben földünk Európán kívüli or—

szágainak népesedési helyzetére jellemző adatok is megtalálhatók. A bemutatott mód—

szerek alkalmazását illusztráló korábbi és újabb számpéldák többnyire szintén a leg- újabb adatok felhasználásán alapszanak.

Annak ellenére, hogy a szerző könyvét el- sősorban a társadalmi—gazdasági kérdésekkei foglalkozó szakembereknek, valamint a fel- sőfokú szociológiai, közgazdasági és statisz- tikai tanulmányokat folytató egyetemi és fő—

iskolai hallgatóknak szánta annak hozzáfű—

zésével. hogy áttanulmányozása csupán a demográfiai szakismeretek minimumának el—

sajátítását biztosítja, megállapítható, hogy a könyv egyes esetekben ennél többet nyújt.

A könyvet mellékletként az 1978. évi len—

gyel népszámlálás kérdőivének egy példánya egészíti ki.

Holzer professzor tankönyve (: benne fog—

lalt népességstatisztikai jellegű információk gazdagságán és rendszerezettségén túlmenő- en az igényesen és világosan definiált. jól rendszerezett formában előadott demográfiai elemzési elvek és módszerek igen hasznos gyűjteménye. Érdemes arra, hogy figyelemmel tanulmányozzuk.

(lsm: Valkovics Emil)

KULFÓLDI FOLYÓI RATSZEMLE

BM!!!

Bumm—ul!

A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATlSZTlKAl HlVATALÁNAK FOLYÓIRATA

1981. ÉVI 6. SZÁM

Korolev, M.: A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának tudományos és módszertani munkái.

Dulics, V.: Az építő—szerelő szervezetek tevékeny- ségének értékelése.

Popov, A. — Darenszkih, Ja.: A gépi berendezés műszakegyütthatójának számítása értékének figyelem- bevételével.

Szavuskin, V. — lvanickaia, L.: A tehergépkocsik kihasználásának elemzése (faktoranalizis).

Ignatcsenko, L.: Az idősorok trendjének kiválasz- tása.

Volkov, A.: A demográfiai folyamatok mérése és elemzése. Demográfiai együtthatók.

Mendelevics, L.: Az állami statisztika automatizált rendszere. gazdasági hatékonysága.

Klimenko, V. — Fulman. F.: A számítóközpont törzs- könyve.

Petroszian, G.: Az Örmény Központi Statisztikai Hi- vatal számítóstechnikai rendszere. szervezeti—gazda-

sági alapjainak továbbfejlesztése.

A szovjet külkereskedelem anyagi—műszaki alapja.

A városi villomosközlekedés.

A munkások, alkalmazottak és kolhozparasztak idő—

mérlege, 1980. március.

Mimomosu

unanimous.

A LENGYEL STATISZTIKA! FÓHIVATAL FOLYÓlRATA

1981. ÉVI 4. SZÁM

Míiakowska, I.: A népesség egészségügyi helyzete.

Kuropka, I.: A születéskor várható átlagos élettar—

tam és :: társadalmi—gazdasági fejlődés.

Kondrat. W.: A termékenység alakulása a nők is- kolai végzettsége szerint.

Nowak, E.: A társadalmi—gazdasági jelenségek szerkezetének előrejelzése.