Az állóalapok üzembehelyezésének statisztikája

u; rf'DJACSKOV:

AZ ÁLLÓALAPOK ÚZEMBEHELYEZÉSÉNEK STATISZTIKÁJA$

Az építkezési objektumok üzembehelyezésének alapvető számviteli okmánya az üzembehelyezési jegyzőkönyv.

*Mínden lakás— és polgári építkezésnél (azaz a nem termelési építke- zéseknél) az üzembehelyezést **jegyzőkönyvet az állami épitési ellenőrzés

szervei által megállapított típus—minta alapján készítik el. Az egyéb épít- kezési tipusok tekintetében az üzembehelyezési jegyzőkönyveket az egyes főhatóságok által megállapított minta alapján készítik el a fennhatóságuk

alá tartozó építkezések körét illetően.

Az egyes jegyzőkönyvekbe felveszik az üzembehelyezés idejére az objektum alapvető műszaki ismérveire, rendeltetésére, területére, az objek—

tum térfogatára, vagy teljesítőképességére, értékére vonatkozó adatokat.

Ezért akár a típus—mintán készült üzembehelyezési jegyzőkönyv, akár pedig a fentemlitett formában felvett jegyzőkönyv egyformán alapul szolgálhat az objektumok vagy kapacitások üzembehelyezésének statisztikai szá—mvitelére.

Az objektum üzembehelyezési jegyzőkönyvének felvételi időpontja alap-—

vető számbavételi ismérv az építkezés által befejezett objektumok statisz—

tikájában. Az építkezés által befejezett és az üzembehelyezési jegyzőköny—

vek alapján átveendő objektumokhoz csak azokat az objektumokat számit-

ják, ameyeknél mindazokat a munkákat teljesítették, amelyeket a terv meg——

szabott és amelyek ezeknek az objektumoknak normális üzemeltetéséhez

szükséhgesek Emellett az összes termelési objektumokat az üzembehelyezési jegyzőkönyv alapján valo átvételük előtt a felszerelt berendezések teljes megterhelésével a szükséges előzetes próbavizsgálatoknak kell alávetni.

A gyakorlatban előfordulnak esetek, amikor az objektumokat a vonat—

kozó jegwönyvek felvétele nélkül ténylegesen üzembehelyezik, megszegve az objektumok elkészültségére vonatkozó megállapított követelményeket Az ilyen objektumok statisztikai számbavételét külön kell elvégezni Az objektumok e kategóriájának vizsgálata elősegíti az üzembehelyezés elő— , irt rendjétől való eltérések mértékének és jellegének feltárását és e jelensé- gek okainak megszüntetését

Figyelembe kell venni, hogy az üzembehelyezési tervteljesítés mutató—

számainak rendszerint csak azokra az objektumokra vonatkozó adatokat—

kell kifejezniök, amelyeket a jegyzőkönyvek felvétele mellett helyeztek tény-

legesen üzembe. Az olyan ténylegesen üzemben lévő objektumoknak a be- számolójelentésbe való felvételét amelyeknek üzembehelyezéséről az elő—

irt jegyzőkönyv nem készült el, az állami beszámolójel-entéshez történő

, *M. F. Diacskov: Beruházási statisztika, Goszszta'tizdat, Moszkva, 1952, 47—53. old.

36 , ;

DJACSKOV'_

törvényellenes hozzáírásnak tekintik, amely az üzembehelyezési terv tel—

jesitését jogtalanul magasabbnak tünteti fel. '

A jegyzőkönyv nélkül üzembehelyezett objektumokat továbbra is a be—

fejezetlen beruházási munkák terjedelmében veszik számba és nem vehető fel az újonnan" létesített állóalapok állományába. Az építkezés beszániöló—

jelenté-sében ezeket az objektumokat a befejezetlen építkezés összvolumené- ből külön mutatják ki, mint olyan objektumokat, amelyeket az előírt jegyzőf '

könyvek felvétele nélkül helyeztek üzembe. ,

' A beruházási munkák terjedelmével együtt azlobjektumok és kapacitás *

sok üzembehelyezését is a gazdasági szervek (építtetők) és a kivitelező Ö szervezetek állami tervében határozzák meg. Ezért az objektumok-üzembe— __

helyezésének számbavételére vonatkozó általános alapelvek vonatkoznak, mind aVkivit—elező szervezet üzembehelyezési tervteljesítésének mutatószá—'-

maira, mind pedig az építtetői beszámolójelentés mutatószámaira.

A vállalkozásbaadás útján épitett össze-s objektumokra vonatkOZóamraz üzembehelyezési jegyzőkönyvet a fővállalkozó kötelező részvételével állít—

ják össze, aki feielős az összes munkáknak a tervben előírt módon való pon-

tos teljesítéséért és az objektumnak .a kitűzött határidőre való üzembehelye-

zéséért. *'

A kivitelező szervezet üzembehelyezési tervmutatólszámai és beszlá-

molási mutatószámai azon—ban , eltérhetnek az építtető mutatószámaitól.

Az állami terv sok esetben azt írja elő, hogy az építési munkálatokat a fővállalkozó végzi el, a szerelési munkákat pedig közvetlenül ,az építtető vagy a berendezéseket szállitó üzem végzi. A kivitelező szervezet állami tervében az üzembehelyezési mutatószámok az ilyen objektumok tekinteté—

ben termész-etesen nem mutathatják azok teljes befejezését, mivel a kivite—

lező szervezet funkciója a termelési területnek a berendezések szerelése'hez való átadásáig terjed. Ezért itt a termelőkapacitások üzembehelyezési mutatószámai helyett a kivitelező szervezet tervében és beszámolójelénté—

sében a megrendelőnek a berendezés felszerelése végett átadott termelési területet mutatőszámait tüntetik fel.,

Az üzembehelyezésre vonatkozó statisztikai adatokat természetes mér—

tékegységben és értékben fejezik ki,

Az ilyen számbavételi eljárás Wraz üzembehelyezés tervmutatószám—

rendszeréből következik. A természetes mértékegységben kifejezett mutató—

számok feltárják az üzembehelyezési terv konkrét tartalmát, mutatják az épülő vállalatok és objektumok állományát és termelési Rapacitását.

Az értékben kifejezett mutatószámok pedig lehetővé teszik a beruházások eredményeképpen az állőalapokban bekövetkezett általános növekedés leméré—

sét az egyes ágazatok és konkrét gazdasági egységek szerint, lehetővé teszik továbbá a növekedési ütem különböző irányban való összehasonlítását.

Rendszerint az üzembehelyezési terv teljesítésére vonatkozó természe—

tes és értéki mutatószámoknak szoros összhangban kell lenniök egymással.

Sok esetben előfordul azonban, hogy ezek a mutatószámok egymástól eltérnek, Vizsgáljuk meg az ilyen eltérések leh-etSéges eseteit. és ezek okait:

1. Az üzembehelyezésiterv teljes-ítése természetes mértékegységekben *

magasabb, mint érték szerint. _ _

' 2. Az üzembehelyezési terv teljesítése természetes mértékegységekben

alacsonyabb, mint érték szerint.

ATL'OALAPOK UZEMBEHELYEZÉSÉNEK STATISZTIKAJA 37

, '

1. sz. példa

Tervszerimi Tényleges . . , ,

üzembehelye- üzembehelye- Tervszermtl .A Tényleges,

zés költség— zés költséga- uzembelhelye— uzenilbehezes

vetési árakon vetési árakon Zés m —hen m —ben

Ipari építkezés ... , ... 2 000 090 2 000 000 1 500, 1 500

Közüzemi építkezés ... 2 000 000 1 900 000 2 000 2 000

Lakásépítés ... 800 000 780 000 1 000 1 000

Összesen ... I 4 800 000 4 680 000 4 500 , 4 500

Példánkban az üzembehelyezési tervet értékben mindössze 97*,5%—ra, természetes mértékegységben pedig —— IOOO/o—ra teljesítették.

Az ilyen eltérést főként a befejezetlen munkák okozhatják. Egyes befeje- zetlen munkák jellegüknél fogva nem jelentenek akadályt az objektumok üzembehelyezése szempontjából (süllyedés utáni javítás, kisebb hibák stb.).

Az ilyen hibákat meg kell különböztetni azoknak 'az alapvető munkáknak

nem teljesítés—étől, amelyek nélkül az üzembehelyezett objektum normális

üzemeltetése lehetetlen. — "ll

A különbség másik oka lehet az üzembehelyezett objektum beszámolási értékének szerkezetében a tervszerinti strukturától való eltérés. Ha például

az üzembehelyezési tervet az egyes objektumok szerintnemxegyenlő mér—

tékben teljesitik, amikoris az üzembehelyezést egyes objektumoknál ered—

ményesebben végzik a területegységre (m?) eső viszonylag alacsony elő—

irányzati költséggel, .akkor az üzembehelyezési terv teljesítése m2-ben szá—

mítva felülmúlhatja ugyanennek a tervnek költségvetési árakon számított

teljesítését. ' '

Ellenkező eset is lehetséges, amikor az objektum üzembehelyezési terve teljesít—ésének költségvetési árakon számított mutatószáma magasabb a ter- mészetes mértékegységben megadott üzembehelyezési mutatószámnál.

" 2. sz. példa

Tervszerinti Tényleges _ , ,

üzemhehelye- üzembehelye— .Tervszerm U ,_ Tenyleges

7. (;§ költség- zés költség- uzembePelye- uzenghehezés

vetési árakon vetési árakon zes m —hen m "be"

Épitőipar ... 4 000 000 4 000 000 4 000 3 500 Lakásépítés ... . ... 800 000 800 000 1 000 950

Összesen ... l 4 800 000 4 800 000 ' 5 1700 ! 4 450

Az adott esetben az üzembehelyezést költségvetési árakon teljesítették,

természetes mérték—egységben kifejezveazonban nem. Az ilyen eltérés külön—

böző tényezők eredménye lehet, Az egyik ilyen tényező lehet az egy ni?

területre eső Visz0ny1ag magasabb átlagos költségelőirányzatú objektumok üzembehelyezési tervének eredményesebb teljesítése, amikoris éppen ezek—

nek az objektumoknak üzembehelyezése felülmúlja az_adott tervévben üzembehelyezendő kevésbbé költs—éges többi obj—ektumokét.

38 " DJAcsxoV *

A különbség másik oka lehet a tervtől való eltérés, például az előirány—

zatban nem szereplő költséges díszítési munkák végrehajtása stb. A kő t-

ségvetéstőllvaló ilyenfajta eltérések a költségvetési és terviegyelem meg—

sértését jelentik Ezeknek minden egyes objektumnál való elemzése az ' egész építkezés ve'igeredményeinek helyes értékelése szempontjából elenged—

hetetlen.

A beruházási munkák eredményességét jelentős mértékben meghatá—

rozza az épülő" rekonstruált vagy helyreálított Objektumok üzembehelye—

zésének üteme. Az egyes objektumok aránytalan építési menete, az esz—

közöknek és a készleteknek több másodrendű objektumra való felaprózása olyan objektumokra való összpontosítás helyett, amelyektől függ az építő vállalat üzembehelyezési tervén-ek teljesítése, az objektumok építési és üzembehelyezési ütemének meglassulásához vezet

Az építkezési gyakorlatban alkalmazzák az úgynevezett üzembehelye—

zési minimum mutatószámát Az üzembehelyezési minimum a beruházási ' "

munkáknak az a komplexuma, amelynek teljesítése nélkül valamely objektum _ vagy kapacitás üzembehelyezése nem lehetséges. Az üzembehelyezési mini,— , mum mutatószáma lehetővé teszi, hogy helyesen határozzák meg az egyes , munkák soriendjét egy adott konkrét épitkezésnél és hogy biztosítsák az egyes építkezési objektumok üzembehelyezési tervének idejében való telje—

sítését.

Az építkezési objektumok határidőre való felépítésének statisztikai elemzésekor azokat a beszámolási adatokat hasznáiják fel, amelyek feltün—

tetik az egyes épületek, építmények és kapacitások építésének megkezdését és üzembehelyezési határidejét. Az üzembehelyeZett objektumokat eiemzés céljából rendeltetésük szerint lakóházakra, ipari, kulturális—jóléti. egyéb épületekre, szerkezeti típus szerint pedig: kő, ia, fém vasbeton stb. élpü e—

tekre csoportosítják, Az egyes csoportokon belül az objektumokat tovább tagolják 'az építkezési határidők szerint. Például a lakóház-építkezések gaíáriídő szerinti elemzésénél az alábbi csoportosítő táblázatot alkaIIrnaz-

a pl

Lakóház—tipusok (a falak anyaga szerint)

A házak Tfé g l a r a

száma

Az Salak-

üzembe— földszintes több— előre- blokk Egyéb

helyezés és egy— emeletes gyártott gerenda

határideje emeletes

6 hónapon belü l'

6—tól 12 hónapi

12—től 18. ,,

18—tól 24 ,,

24 hónapnál több '

Az épületek száma szeiint való csoportosítás a legkönnyebb és leg—

egyszerűbb. Az ilyen csoportosítás azonban nem nyújt lehetőséget annak megállapitására, hogy terjedelmüket és területüket tekintve hány épü letet építettek fel valamely .a—dott határidőre

Magától értetődik hogy az előregyártott faházak száma túlnyomó lehet 1 ' *—

- és ugyanakkor minimális határidőre felépíthetők Ezeknek a házaknak a lakas—

ue

ALÉOALAPOK UZEMBEHELYEZÉSÉNEK STATISZTIKAJA * 39

építkezés összterjedelmében elfoglalt aránylagos súlya azonban terü' etüket vagy köbtartalrnukat tekintve jelentősen alacsonyabb lehet a házak számá—

ban elfoglalt aránylagos súlyuknál Ezért az építkezések befejezésének határ- idők szerinti jellemzéséhez nemcsak az objektumok számára; hanem azok

területére és tériogatára vonatkozó adatokra is szükség van.

Az ilyen adatok lehetővé teszik az építkezési objektumok üzembe—

helyezésének határidő szerinti elemzését azok terjedelmétől függően. Ha eze- ket a különböző időszakokra vonatkozó adatokat összehasonlítjuk, megálla—*

...

építkezési munkálatok ütemének meggyorsulását

Az objektumok terü etére és köbtartalmára vonatkozó táblázatot az alábbi formában állítjuk össze:

Lakóház—típusok (a falak anyaga szerint)

Téglaházak ] Faházak [ Salak-hlokk házak l Egyéb házak

X

Az üzembehelye—

zés határideje

területe mZ-ben térmgata száma területe m'—ben térfogata száma' területe rni-ben száma területe' rni-ben térfogata

száma térfogata

6 hónapon belül 6-tól 12 hónapig 12-től 18 ,, 18-tól 24 ,, 24 hónapnál több

__

l l

Míg a különböző épületfajtáknál: ipari épületeknél, lakóházaknál, kul—

* turális—jólétl és egyéb épületeknél a területre és térfogatra Vonatkozó ada—

tokra van szükség, addig az építményekne'l —— bányáknál nagyolvasz ók- _nál martinkemencéknél kokszoló telepeknél, vízierőműveknél stb. —— ugyan—

ezen célra a termel ési kapacitás mutatószámára van szükség.

elemzése lehetővé teszi annak feltárását, hogy hol akalmazzák a legjobb gyorsépítési módszereket a legeredményesebben és ugyanakkor azoknak az építkezés kategóriáknak meghatározását, amelyek a munka elvégzésének ' , határideje tekintetében elmaradtak

Minthogy az építési idő megrövidítése az építőipar általános szerveze- tének megvitatásától, az iparosítás és a munka gépesítése'nek színvonalától függ, a különböző típusú és rendeltetésű objektumok üzembehelyezési idejét—

jellemző mutatószámok egyben az egyes objektumok épitési ütemének terv- szerű szabályozására és az építőipar fejlődésének, valamint az építkezési [technika elért színvonalának jellemzésére is szolgálnak

Az épületek és berendezések ieleprtesr idejével kapcsolatos ugyanezek a mutatószámok vonatkoznak az építkezési önköltség elemzésére is, mert ezeknek a határidőknek a megrövidítéséhez olyan általános intézkedések

szükségesek, amelyek a termelési önköltség csökkentésére irányulnak;

Az építkezés ipari módszereinek alkalmazásával és a munkák gépesítésével kapcsolatos intézkedések maguk után vonják mind a munkák ütemének meggyorsítását. mind pedig az építkezési önköltség csökkentését.

40 , DJACSKOV: ALLOALAPOK ozameeneuezeser—fex STA'riszniwAí

_A munkák ütemének meggyorsulása jelenti az idő—egységre eső építkee ' ki zési termelés mennyiségének növekedését és szükségszerüen együttjár a

munkatermelékenység növekedésével. Ilymódon, az épületek és berendezé—

sek felépítési idejét vizsgálva, ugyanakkor nemcsak az építkezés ütemét és költségét elemezzük. hanem az építőipari munkások mun—katermetékenysé;

gét is.

Az üzembehelyezett objektumoknak teljesítőképességük vagy termé- mészetbeni terjedelmük szerinti csoportosítása meilett az épületek és beren—' dezések építési ütemének elemzésére széles körben alkalmazzák az üzembe—

helyezett objektumok terjedelmének értéki mutatószámait. Ezek a mutató—

számok j—ellegüket tekintve szintétikus mutatószámok. Ezek a ,mutatószáá-

mok az építkezések nagy sokaságát ágazatok és minisztériumok szerint (a

maga egészében fejezik ki. - .

Az épületek és berendezések épitési ütemének értéki adatok alapján ' vató jellemzéséhez viszonyszámokat alkalmaznak, éspedig: az üzembehelye—k

zett'objektumokra fordított munkák terjedelmét a befejezetlen építkezésre ,

fordított munkák terjedelméhez viszonyítják. , f _

Tegyük fel. hogy 1951—ben az építkezési mutatószámok a következők

(millió rubelben): , *

1. Befejezetlen építkezés 1951. I. hó 1-én (a befejezetlen objektumok elvégzett

beruházási munkáinak értéke) __. ————— M —————— 100 2. Az 1951—ben elvégzett munkák —————— —— —— —— — —— 300 3. Az 1951—ben üzembehelyezett objektumok —— ———— —— —— _, _ —— ... 320

4. Befejezetlen építkezés 1952. 1. hóban —————— ; —— —— — 80

A közbeeső időpontokban a befejezetlen építkezés állománykülönbözete a következő" volt: IV, hó 1-én 95 millió rubel; VII. hó 1—én 85 millió rubel;

X- hó 1—én 90 millió rubel- Ha ezekwl az adatokból kiszámítjuk a befeje—

zetlen építkezés évi átlagos állománykülönbözete't, akkor ez:

1004— 95-1— 85 4- 90 —1— 80

:: 90 millió.

5

és megállapíthatjuk, hogy az üzembehelyezett objektumokra fordított mun—

kák értéke ezt több mint 3,5-szeresen meghaladja '

(e).

Ha összehasonlítjuk a kapott adatot az előző beszámolási időszak adatai- val, megállapíthatjuk, hogy milyen irányban váftozik az építkezésiobjektu—

mok üzembehelyezési üteme. Ha például 1950—ben az üzembehelyezett ob—

jektumokra fordított munkák értéke 2,5—sZeresen haÉadja meg a befejezetlen

építkezés átlagos állománykülönbözetét, akkor világos, hogy az üzembe—

heTy-ezés üteme jelentős mértékben meggyorsult. * Ilyen viszonyszámot csak nagytömegű építkezés esetében lehet alkai— ' mazni, amely lehetővé teszi, hogy az építkezés folyamatát állandó folyamat—

nak tekintsük, amikoris az egyeb objektumok üzembehelyezése és más objek—

tumok építésének megkezdése megszakítás nélkül történik. ; ,