5; szárn.
az: a
terület kiterjedése nem éri el a' 200 ezer kat. holdat,, Legnagyobb vízterülete a balatoni társulatnak van:
az érdekeltségi kimutatás szerint 107 ezer kat. hold, amely 44 birtokos között oszlik meg. A halászat jogát a társulat bérlet útján értékesíti. A Balatonban mint-
egy 35 halfaj el. Érdekes grafikon szemlélteti a Bala-
tonban 1900—tól 1930—ig történt halfogások eredmé- nyeit. Az összes fogás a három évtized folyamán 1930—ban érte el tetőpontját, amidőn 14 ezer g-t tett.
Mélypont az 1919. év volt: 3 ezer g—n aluli eredmény- nyel. A balatoni halászat eredménye általában már a háborút megelőzően erősen csökkenő tendenciát mu—
tatott s a rossz háborús évek előtt is ritkán érte el a 8—9 ezer g-t, viszont 1921 óta 8—14 ezer (] között ingadozott. A többi halászati társulatok közül leg—
nagyobb vízterülete a Dunaföldvár—bátai társulatnak van: 16.272 kat. hold.
A mesterséges halastavak, ú. n. tógazdaságok ma jóval jelentősebb szerepet játszanak, mint a háború előtti Magyarországon. A háború befejezésekor a régi országterületen 109 helyen volt tógazdaság 12.123 kat. hold kiterjedéssel. A trianoni határokon belül maradt a békekötéskor 72 tógazdaság 9.276 kat. hold terjedelemmcl. A trianoni béke utáni évtized alatt mind a tógazdaságok száma, mind területe fokozatos fejlődéssel kb. megkétszerezödött: 1930 végén 149 helyen 5 16.510 kat. hold területen folyt okszerű hal- gazdálkodás. Legnagyobb Debrecen város hortoá bágyi tógazdasága, területe 2.300 kat. hold. Tógazda- ságaink terméshozama versenyez a külföldi legjobb eredményekkel.
Magyarország haltermele'se a természetes vizek- ből átlag és évenkint 40—45 ezer g-ra, tógazdasá—
_gaink pontytermelése pedig 30—35 ezer g-ra tehető, z összes haltermelés tehát 75—80 ezer (]. Értékhen haltermelésiink a termelés helyén 7—8, a fogyasztás helyén 11—13 millió pengőt képvisel. Mennyiségben Magyarországon a haltermelésnek kb. a fele kerül ogyasztásra, aminek oka, hogy földmíves népünk halat alig fogyaszt. Pénzértékben még a termelés met sem teszi a belfogyasztás, az értékes halak ' ntős részét s a tógazdasági élőhalaknak 2/3-át kül- üldöz) érlékesitjük. Fejenkint az évi haltermelés nlegy 0'9 kg., a fejenkinti halfogyasztás azonban
; 7 éri ela 0'5 kg-ot. Ez a mennyiség, még ha az orv-
zok, sporthorgászok által fogott s a vízpartokon _ ', eladogatott halmennyiségeket is figyelembe jelentősen nem növekszik, holott számos államban a fejkvóta több kg-t tesz. így a gyasztás 8—9 kg, az angol 25 kg körül van.
állást és raktározást halnagykereskedelemmel n : cégek intézik, melyek birtokában 29 speci- tó vasuti vagón s számos nagy bárka ális vasuti kocsik közül 21 motoros és
*(ezek közül 15 motoros és 6 oxygénes a: Tógazdaságok R.-T. birtokában).
-——401— 1932
Halexportunk _az utóbbi évek folyamán elég szép emelkedést mutatott. Halkereskedelmünk jelen- legi súlya az élőpontykivitelen nyugszik. Élőhalkivi—
lelünk a következő volt?)
1928 12.722 (; 9-5 millió pengő 1929 19.039 ,, 3—9 , ,,
1930 20.258 , 3—3 ,, ,
1931 20.125 ,, 2-5 a
Az 1931. évi kivitelböl 7.198 (; Németországra,
6.666 (; Ausztriára és 4.931 (; Lengyelországra esetti Bár haltermésünket ma nehéz a külföldön értékesíteni, remény van arra, hogy normálisabb viszonyok beálltával az exportot fokozni lehet. A szomszéd államok halszükse'gletének a mi feleslegiink csak kis részét teszi s a fejenkintifogyasztás is még messze elmarad az elérhető szinvonal mögött. A szomszédos államokban különösen a magyar ponty számíthat elhelyezésre.
Móricz Miklós: Az erdélyi föld sorsa.
Nicolas 'Móricz: Le sort des ter-res transylvaines.
Kiadja az Erdélyi Férfiak Egyesülete.
Budapest, 1982. 216 l. — p.
Résume'. Ce travail a pour but de faire con—
naitr'e, Ie plus objectivement possible, á Ilopinion hongroisc et á l'opínion étrangére, la réforme agraire roumaíne de 1921 et de réfuter, á liaide de statis- iigues autheniigues, les allégations, peu conformes () la vérité, diun volumineux ouvrage de langue unglaise, gue M. David Mitranl, sur liordre du gouvernement de Bucarest, écrivit sur cette réforme ugraire, et gui a para dans la série de travaux óconomigues édités par la fondation Carnegie.
Insistont, dans les deux premiéres parties de son livre, sur les différences marguées gue présentent, en Transylvanie et dans le Regat, Ilhistoire de la politigue agraíre et des institutions iniellectuelles, ainsi gut: I'exécutíon de la réforme agraire et Pinter- prétatíon de liégalité de droits, M. Móricz démontre parfaítement, dans la troisiéme partie de son ouvrage, traitant liapplication et les résultats de la réforme agraire roumm'ne, guiá Pe'gard des Hongrois de Transylvanie, celle-lá tendait () les a'é-
posséder de leurs terres.
Les arguments, exposés sur un ton trés objectif, de cet excellent travail, gui paraitra sous peu en un- glais, réussíront certainement d éclairer I'opinion
étrangére. '
*
Móricz Miklósnak ez a kiváló munkája az Er- délyi Férfiak Egyesülete Jancsó Benedek Társasá—
gának Könyvei címü kiadványsorozat II. kötete- ként jelent meg, s az 1921. évi román földreform- mal foglalkozik.
1) A könyv adatait az újabb hivatalos adatok- kal kiegészítettük.
5. Szám.
fm
—402 '— 1932
A szerzőt két nagyjelentőségű ok késztette a mű megírására. Az egyik, hogy hazai közvélemé- nyünk mindeddig. nem kapott olyan munkát, amely az Erdélyben földreform címe alatt végrehajtott román földhóditás lefolyását és eredményeit vele megismertette volna. A másik ok pedig, hogy a románok német—, francia- és.:mgolnyelvii munkák sorozatában igyekeznek a világ közvéleményét hi- vatalosan gyártott adatok bőséges terjesztése útján az erdélyi földreform igazi lényege felől félreve
zetni, anélkül, hogy azok megcáfolását magyar részről bárki is megkísérelte volna.
A közvetlen indítékot viszont az adta meg e mű megírására, hogy 1931 elején a román kor- mány megbízásából Dávid Mittany a Carnegie Ala—
pítvány közgazdasági kiadványsorozatában több mint hétszáz oldalas monografikus művet jelente—
tett meg, amely a romániai földreformmal foglal- kozik és mintegy összefoglalása mindazoknak a ferdítéseknek, amelyeket a román kormány az Er- délyben, vegrehajtott földhóditó hadjárat igazolá- sára és leplezésére tervszerűen összehalmozott és amelyekkel most már az angol—szász közvéleményt
igyekszik megnyerni a maga számára.
Az Erdélyi Föld Sorsa tulajdonképen erre a könyvre készült válasz, s a magyar kiadást csak- hamar az angol kiadás fogja követni.
A szerző művében a lehetőségig elfojtja az el—
keseredés hangját s csupán helyreigazít. Lerom- bolja a Mitrany-féle koholt tényállításokat, s meg- bizható statisztikai adatok alapján igaz képet rajzol _az erdélyi földreformról. A könyv csupa igazság :;
csupa olyan adat, amelyet tudományos munka és lelkiismeret hordott össze és bírált el. A könyv iró-
W
jának szeme előtt csak az a cél lebegett, hogy a ro—
mán ferdítésekkel és valótlanságokkal szemben az igazságot szólaltassa meg.
A mű négy részből áll. Az első rész a román történelem agrárproblémáját tárgyalja, s e célból szembeállítja az utolsó 150 évnek egymástól any- nyira eltérő regati és erdélyi agrár— és kultúr-, történetét. A második rész a román földreformmal és jogegyenlőséggel foglalkozik, s kétségbevonhat- lanul igazolja a regati és erdélyi földreform, vala- mint jogegyenlőség lényeges, s az erdélyi magyar.
ságra nézve rendkívül hátrányos különbségét. A harmadik rész a földreform végrehajtását és ered—
ményeit ismertetve, igazolja, hogy az erdélyi ma- gyarságot a végrehajtás során mily nagy sérel- mek érték, s hogy e sérelmek az eredményekben mily feltűnő módon jelentkeznek. A negyedik rész pedig azokat a táblázatokat foglalja magában, ame—
lyek a szerző megállapításait alátámasztó statiszti- kai adatokat tartalmazzák. Ezenfelül a szöveges rész is tartalmaz hasonló táblázatokat és a munkát—
két kartogramm is kiegészíti.
Móricz Miklós könyvének megírásával kiváló munkát végzett. Művének összeállításáról, beosztá- sáról és folyamatosságáról, a megállapításokat alá- támasztó statisztikai adatoknak helyes felhasználá—
sáról, valamint közvetlen írásmódjáról csakis a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. De ami a leg- fontosabb: munkájának tárgyilagossága, azonfelül, hogy teljes mértékben szolgálja azt a célt, amely őt annak megírására késztette, még azt is biztosítja.
hogy a mű angol kiadása is teljes sikert fog aratni.
K. T. Gy. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrive? á la bibliothégue de l*0ffice central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications (Pintérét international et de théorie générale.) —— The statesmanls year—book.
Statistícal and historical annual of the states of the world, 1932. Edited by M. Epstein. London.
Apergu de la démographie des diuers pays du monde, 1931. Office permanent de Flnstitut inter- national de statistigue. La Haye.
International migrations. II. Interpretatíons.
National bureau of economie research. New York.
Le premier recensement agricole mondial. 1.
État libre d'Irlande. 2. Estonie. Institut international d'agriculture. Rome. _
Statistigue forestiére de 31 pays. (Extrait de l'Annuairo international de statistigue agricole 1930/l.) Institut international diagriculture. Rome.
Les conditions de llagriculturc en 1930/1. (La crise agricole. Marchés et prix. Activités internatio- nales. Action des gouvernements et des organisa- tions libres. Situation des agriculteurs.) Commen- taire économigue [: I'A—nnuaire international de sta- tistigue agricole, 1930/1. Institut international d'agri- culture Rome.
La coopération agricole. I. (Allemagne. Bel- gigue. Danemark. État libre dilrlande. France.
Grande—Bretagne et lriande septentrionale. Hongrie.
ltalie. Pays-Bas. Suisse. Teh—écoslovaguie.) Institut international d'agriculture. Rome. 1931.
Bibliographie dlhygiéne industrielle.
Bureau international du travail. Geneve,
Biron, Max: Die Krise im Wellwirtscha/tssystem.
19 1. Budapest. 1932.
Fisher, Irving: Siabilization of commodity prices. Extract from hearings before the subcom—
mittee of the committee on banking and currency house of representatives. Seventy-second congres.
83 l. Washington. 1932.
Gáthy István: A munka társadalma. 425 l. Bu- dapest. 1931.
Gubrich Gyula: Városi közlekedés. Tanulmány a közlekedési politika köréből. Közgazdaságtudo- mányi doktori értekezés. 47 1. Budapest. 1932.
Hencz Lajos dr.: A posta, távíró és távbeszélő története. 464 1. Budapest. 1931.
Lázár László: A munkanélküliség megszünte—
tése. 63 1. Budapest. 1931.
1932/1.
