12. szám
—— 1096 — 1940 ,_
ben állnak azokkal a román törvényekkel, amelyek az erdélyi magyarság kulturális szinvonalát 22 éven át igyekeztek leszorítani. ,,A román földreform és a magyar egyházak" c. munkájában statisztikai táblázatokkal bizonyítja, hogy az erdélyi román földreform végrehajtása során milyen veszteség érte a magyar egyházi birtokokat. Pontos adataiból kitűnik, hogy a földreform következtében az er- délyi róm. kat. egyház 290549 kat. hold birtokából 271645 kat. holdat sajátítottak ki. A református egyház 62.148 kat. holdnyi birtokából 25.222 kat.
holdat vettek el, míg az unitárius egyház 17.916 kat. holdból 11.389 kat. holdat vesztett.
Mester Miklós két tanulmányában (,,Erdély mint önálló fejedelemség" és ,,Erdély a Habsbur- gok uralma alatt") a történetíró tárgyilagosságával ismerteti az erdélyi nép örökös küzdelmeinek dicső és szomorú történetét.
A , ,,Nagyrománia keletkezése" e. fejezetben Szász Zsombor a trianoni szerződésben megduz—
zasztott Románia ,,hódításainak" kulisszatitkait fedi fel. Pragmatikus leírása megrendítő és gon- dolkozásra késztet.
Rónai András ,,Nagyrománia földrajzi és sta—
tisztikai áttekintése" c. tanulmányában a térképek- kel és grafikonokkal alátámasztott földrajzi ismer-' tetés után a romániai nemzetiségek statisztikai ké—
pét adja. A román statisztikai szolgálat megbíz—
hatóságára jellemző az a táblázat, amelyet szerző különböző források alapján a világháború utáni nagyromániai terület népességének 1910. és 1930.
évi nemzetiségi megoszlásáról közöl. Megállapítása szerint míg 1910-ben ezen a területen a magyar anyanyelvű népesség száma 1,819.688 (11'4%) volt, addig 1930—ban, a román statisztika állítása szerint, mindössze 1,556.000 (8'6%) lakos volt magyarajku.
Második tanulmányában ,,Románia és Erdély. gaz- dasági helyzeté"-ve1 foglalkozik. Statisztikai össze- állításokkal és grafikus ábrázolásokkal bizonyítja, hogy a román agrárreform a románság földéhségét az egyéb nemzetiségű állampolgárok kárára elégi- tette ki.
Fritz László tanulmánya ,,A romániai magyar kisebbség politikai helyzeté"-t tárja fel. A két év- tizeden át kisebbségi sorsban élő erdélyi magyar- ság személyi szabadság, sajtószabadság, egyesülési jog, nyelvhasználat és állampolgársági kérdés te- kintetében állandó zaklatásnak volt kit-éve. Meg—
kapó módon ecseteli, hogy valahányszor a magyar ság sérelmeinek orvoslásá-ért akár Bukaresthez, akár Genfhez fordult, mindannyiszor elutasításban volt része.
E kiváló munka mindegyik tanulmánya tudo—
mányosan bizonyítja, hogy Erdély Magyarország- gal összefüggő testet képez.
R. Gy.
Andrea Tamás: La Transilvania etntca e l'Arbitrato dl Vienna.
Róma — Rome. 1940. 49. l. —— p. 4- 5 térkép —-— cartes.
A Turnu-Severin-i sikertelen- magyar-román tárgyalások ismertetése után szerző a második bécsi döntés határozatairól ad részletes tájékoztatást.
A tömören, de jó szakismerettel és tárgyilagosan szerkesztett füzet második részében Tamás András Erdély néprajzi viszonyait tárgyalja. Statisztikai táblákkal és térképekkel bizonyítja, hogy Magyar—
ország a néprajzi elv elfogadásával jelentős áldo—
zatot hozott, mert lemondott Arad, Kisjenő, Kalota—
szeg. Torda és Brassó magyarlakta vidékeiről.
R. Gy.
P. M. Rövde: Ungarn gestern, heute, mor-gen.
Budapest. 1940. Verlag Ludwig Kókai. —— Louis Kókai, éditeur. Itt). 1. —— pages.
A szerző Magyarország norvégiai főkonzula, norvég újságokban és folyóiratokban megjelent magyar tárgyú cikkeit gyűjtötte össze s a gyüjte—
ményből színes, sokoldalú felvilágosító munka lett, elsősorban a németül beszélő külföld számára.
Egyik fejezet úgy kapcsolódik a másikhoz, hogy az olvasó előtt lépésről-lépésre alakul ki ,,a magyar kérdés" problémaköre;Kiindulópont a történelmi Magyarország földrajzi, gazdasági tökéletessége, ez a mult; a bemutatott út a jelen: a magyarság küzdelme Trianon óta, újjáépítés, gazdasági, poli- tikai eredmények, lerületvisszaszerze'sek (a könyv még csak a felvidéki területnek és Kárpátaljának visszatérését ismertethette). A röviden vázolt cél a jövő, mely nem jelent mást, mint visszatérést a mult nagyságához. Ezzel befejeződik a kör: Un- garn gestern, heuxte, morgen. A történeti fejlődésnek a föld és a nép anyagi és szellemi vagyonának, természeti kincsek, gazdasági kapcsolatok, nép- művészet, szokások, viselet stb.) felvázolása szol- gál liáltériil. Számos szép fénykép, térképvázlat és adatsor emeli a könyv értékét. Sz. B. dl'.
Der Umbruch in der Bevölkerungsentwick- lung im Gebiete der Ostmark.
Statistische Ergebnisse der natürlichen Bevötkerungs—
bewegung vor und nach der Wiedervereinigung.
Herausgegeben vom Statistischen Amt für die Reichs—
gaue der Ostmark.
Wien 1939. 59 l. — p.
A Németbirodalom hanyatló népmozgalmában kedvező fordulat csak a nemzeti szocializmus uralomrajutásakor következett be. A volt Ausztria születési mozgalma ezekben az években még tovább romlott s alakulása csupán a csatlakozáskor vál- tozott jellegzetes módon és mértékben meg. Kultúr- államokhan eleddig nem igen volt példa arra, hogy a születési szám zsugorodását ilyen nagy mértékű
—— és azóta tartósnak bizonyult —— javulás hirtele- nül váltsa fel. E rendkívül horderejű jelenség pon-
12. szám
tos figyelemmelkíse'rése tehát mindenképen tanul—
ságos és szükséges. Ostmark statisztikai hivatalának az 1937. előtti és az 1938. évi 5 1939. első félévi népmozgalom adatait taglaló tartalmas kiadványa éppen ezért a legteljesebb figyelmet megérdemli.
Azt, hogy a nemzet jövőjébe vetett hit meg- erősödése a kétségtelen gazdasági fellendüléssel és céltudatos népesedéspolitikai intézkedésekkel kar- öltve mit eredményezhet a születéscsökkenés elleni küzdelemben, a tartalmas kiadvány grafikonokkal, térképekkel díszített szövege, valamint a szöveghez csatlakozó táblasor nagy szakszerűséggel írja le.
A füzet foglalkozik a házasságkötési mozga- lommal —— itt főleg a területi vizsgálatokon s a házasodási korra vonatkozó adatok méltatásán van a hangsúly —, a születésekkel, mégpedig a területi részletadatokon kívül a törvényes és házas- ságon kívüli s a halva— és többesszületésekkel, végül a halálozásokkal, többek közt a halandóság kor szerinti alakulásával, a csecsemőhalálozással és a halálokokkal is. Rendkívül tanulságos, hogy a nyers házasságkötési ezrelék az 1936—1937. évi 6'9-1'ől a Németbirodalom és Ausztria egyesülésének évében, 1938—ban 13'5-re, sőt ez év utolsó negyedében 22'5—re, tehát igen magasra szökött fel. Az élve-
—— 1097 —— 1940
születési arány is 1937-ben állott 12'8%o-kel a mély- ponton (mégpedig európai viszonylatban is); az 1938-as adat már 14'2%o, azért, mert mindenekelőtt a vetélések száma fogyott meg; a csatlakozás után megfelelő idővel azonban a gyermek utáni vágy fokozódása s a házasságkötési gyakoriság emelke- dése következtében a születési mozgalom jóval na- gyobb mértékben megélénkült, úgyhogy az 1939. első félévi nyers natalitási arányszám már 20'8%o volt.
A születési szám ugrásszerű emelkedésétacsecsemő-
halálozás némi megromlása kísérte nyomon; a ha—
landóság 1937—1938. évi rosszabbodása (l3'3%o-ről ,14'3%o-re) és kivált az 1939. I. félévi visszaesés (az arányszám ekkor 17'2%o—re ugrott) azonban túl- nyomóan rendkívüli okoknak (pl. az 1939. éveleji influenzajárványnak) volt a következménye. A ter- mészetes szaporodás ezért nem javulhatott az élve- születéseknél látott mértékben; így is a nyers arányszám szerint korábban kimutatott természetes fogyást 1939. ]. felében már részben valódi javu—
lásnak elkönyvelhető (3'6%-os) természetes szapo- rulat váltotta fel. A lendületes javulás a születési mozgalom szempontjából abnormisan rossz hely- zetben lévő fővárosban, Bécsben mutatkozott külö—
nösen erőteljes ütemi'mek.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrivés 21 la bibliothégue de l'Of/ice Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications diintérét international ou de tliéorie générale.) —— Fifth revision of the inter- national Iist of causes of death. Bureau of the census. Washington. (Vital statistics —— Special
reports. VII. 54.) ,
Domány Gyula dr.: A háború hatása a valuta—
politikára. 39 1. Budapest. 1940. (Klny. a Magyar takarékpénztárak és bankok évkönyve 1940. év- folyamából.)
Domány Gyula dr.: Világgazdasági szemle az 1940. évről. 40 1. Budapest. 1940. (Klny. a Külügyi szemle 1940, évi 1—6. számából.)
Künkel Fritz dr.: A közösség. A Icözösséglélek- tan alapfogalmai. Ford.: Vető Lajos dr. 142 1.
Budapest. 1940.
Perneczky Béla dr.: A munkajog fogalma. Hl.
Budapest. 1940.
Stadler László: A gazdasági válság és a közle- kedés Icölcsönhalásai. 16 1, Budapest. 1940.
Székásy Miklós dr.: A liberalizmus. 25 l. Buda- pest. 1940.
Walton Ágoston dr.: A részvénytársasági igaz- gatóság és ielügyelőbizoltság felelősségének és ellenőrzésének problémája az újabb külföldi jog—
alkotások és a magyar részvény/jogi reform—törek- vések tükrében. 30 1. Budapest. 1940.
Magyarország. (Hongrie) —— Az Országos tár- sadalombiztosz'tó intézet jelentése az 1939. évi mű- ködéséről. Budapest.
Az Országos társadalombiztosító intézet költ- ségvetése, 1941. Budapest.
Az Országos társadalombiztosító intézet zár- számadása, 1939. Budapest.
Budapesti közigazgatási és üzemi útmutató, 1940. Budapest székesfőváros törvényhatósági bi- zottságának, ügyosztályainak, hivatalainak, üzemei- nek és intézményeinek és azok működésének ismer—
tetése az 1940 január l.-i állapot szerint. Budapest.
Magyarország helységnévtára, 1937. II. Pót—
füzet. A kárpátaljai községek és külterületi lakott- helyek névtára. Szerk. és kiadja a m. kir. központi statisztikai hivatal. Budapest.
Magyar statisztikai évkönyv, 1939. Szerk. és kiadja a ni. kir. központi statisztikai hivatal. Buda-
pest
Bikialvy Attila dr.: A közüzemi gazdálkodás új módszerei. 37 1. Budapest. 1940. (Klny. a Városi szemle XXV. évf.-ából.)
Dobrovics Karoly dr.—Kovalóczy Rezső dr.:
Anyaggazda'lkodás és árszabályozás. A termelés, forgalom és fogyasztás szabályozására, az anyag—
ellátásra és árszabályozásra vonatkozó rendelkezé- sek 1939 szeptember 1-től. 432 1. Budapest. 1940.
Ferdinándy Mihály—Gogola'k Lajos: Magyarok és délszlávok. 43 l.—t*32 képmelléklet. Budapest.
1940.
Gáldi László: XVIII. századi humanizmusunk és a románság. 63 1. Budapest. 1940. (Budapesti tudományegyetemi romanisztikai dolgozatok. l.)
Gönczy Lajos dr.: A mi fakultásunk. A kolozs- vári református theológiai fakultás ismertetése. 231.
Kolozsvár. 1940.
Groszmann Frigyes dr.—Vári Rezsö dr.: Érde—
keltségvállalás és elhelyezkedési lehetőség a zsidó-
