A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA.
AZ I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
GYULAI PÁL
08ZTÁLYTITKÁR.
x r v . K Ö T E T . I V . S Z Á M .
JELENTÉS
UJHELLÉN MUNKÁKRÓL.
D
1T E L F Y IYAN
L. TAGTÓL.
Á r a 3 0 kr.
B U D A P E S T .
1887.
A NYELV- ÉS SZÉPTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.
E l s ő k ö t e t . 1 8 6 7 — 1 8 6 9 .
I. Solon adótörvényéről. Telfy Ivántól. 1867. 14 1. Ára 10 kr. —II. Adalé- kok az attikai törvénykönyvhöz Télfy Ivántól. 1868. 16 1. 10 kr. — III. A legújabb magyar Szentírásról. Tarkányi J. Bélától. 1868. 30 1. 20 kr. — IV. A Nibelung- ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. Szász Károlytól. 1868. 20 1. 10 kv. — V. Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása Toldy Ferenrztől. 1868. 15 1. 10 kr. — VI. A keleti török nyelvről. Vambéry Ármintól. 1868. 18 1. 10 kr. — V I I . Geleji Katona I s t v á n főleg mint nyelvész.
Imre Sándortól. 1889..98 1. 30 kr. — V I I I . A m a g y a r egyházak szertartásos énekei a X V I . és XVII. században. Bartalus Istvántól. Hangjegyekkel. 1869.
184 1. 60 kr. — IX. Adalékok a régibb magyar i r o d a l o m t ö r t é n e t é h e z . (1. S z t á r a i Mihálynak eddig ismeretlen színdarabjai. 1550—59. 2. Egy népirodalmi emlék 1550—75-ből. 3. Baldi Magyar olasz Szótárkája 1583-ból. — 4. Báthory I s t v á n országbíró m i n t író. — 5. Szenczi Molnár Albert 1574—1633). Toldy Ferencztől 1869. 176 1. — X. A magyal- bővített mondat. Brassai Sámueltől. 1870. 46 1.
20 kr. — X I . Jelentés a felső-austriai kolostoroknak Magyarországot illető kéz- iratai- és nyomtatványairól. Bartalus Istvántól. 1870. 43 1. 20 kr.
M á s o d i k k ö t e t . 1 8 6 9 — 1 8 7 2 .
I. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codexről. Mátray Oábor 1. tagtól. 1870. 16 1. 10 k r . — II. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. Szász Karoly r. tagtól. 1870. 32 1. 20 kr. — ü l . Adalékok a magyar szóalkotás kérdé- séhez. Joannovits Oy. 1. tagtól 1870. 43. 1. 20 kr. — IV. Adalékok a m a g y a r rokonértelmü szók értelmezéséhez, Finaly Henrik 1. tagtól. 1870. 47 1. 20 kr. — V. Solomos D é n e s költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. Télfy Iván lev.
tagtól. 1870. 23 1. 20 kr. — VI. Q. H o r a t i u s satirái (Ethikai tanulmányi. Szék- foglaló. Zichy Antal 1. tagtól. 1871. 33 1. 20 kr. — V I I . ü j a b b adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez (I. Magyar Pál X I I I . századbeli kanonista. II. Mar- git kir. herczeguő, mint ethikai iró. I I I . Baldi B e r n a r d i n magyar-olasz szótárkája 1582-ből. Második közlés IV. E g y XVI. századbeli növénytani névtár X V I I . és XVII. századbeli párhuzamokkal. V. Akadémiai eszme Magyarországon Besenyei előtt) Toldy Ferencz r. tagtól. 1871. 124 1. Ára 40 kr. — V I I I . A sémi magán- hangzókról és megjelölésék módjairól. Gr. Kuun Géza lev. tagtól. 1872. 59 1.
20 kr. — I X . M a g y a r szófejtegetések. Szilady Áron I. tagtól. 1872. 16 1. 10 kr. — X. A latin n y e l v ós dialektusai. Székfoglaló. Szénássy Sándor 1. tagtól. 1872. 114 1.
30 kr. — X I . A defterekről. Szilady Áron lev. tagtól. 1872. 23 1. 20 kr. — XII. E m l é k b e s z é d Árvay Gergely felett. Szvorényi József lev. tagtól. 1872. 13 1.
10 krajczár.
H a r m a d i k k ö t e t . 1 8 7 2 — 1 8 7 3 .
I. C o m m e n t a t o r commentatus, Tarlózatok H o r a t i u s satiráinak magyarázói után. Brassai Sámuel r. tagtól. 1872. 109. 1. 4-0 k r . — II. Apáczai Cséri J á n o s Barezai Ákos fejedelemhez b e n y ú j t o t t terve a m a g y a r hazában felállítandó első tudományos e g y e t e m ügyében Szabó Károly r. tagtól. 1S72. 18 1. 10 krajczár. — I I I . Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. Szabó Imre t. tagtól. 1872. 18 1. 10 kr. — IV. Az első m a g y a r társadalmi regény. Székfoglaló Vaduai Károly 1. tagtól.
1873. 64 1. 20 kr. — V. Emlékbeszéd Engel József felett Finály Henrik 1. tagtól 1873. 16 1. 10 kr. — VI. A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre.
Barna Ferdinand 1. tagtól. 1873. 135 1. 40 kr. — V I I . Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső 1. t a g felett. Riedl Szende 1. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. — V I I I . A nemzetiségi k é r d é s az araboknál. Dr. Goldziher Ignácztól. 1873. 64 1. 30 kr. — IX. Emlékbeszéd Grimm J a k a b felett. Riedl Szende 1. tagtól 1873. 12 1. 10 kr. — X. Adalékok K r i m történetéhez. Gr. Kuun Géza 1. tagtól. 1873. 52 1. 20 k r . — XI. Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. Riedl Szende lev.
tagtól 51 1. 20 k r .
N e g y e d i k k ö t e t . 1 8 7 3 — 1 8 7 5 .
I. szám. Paraleipomena kai diorthoumena. A m i t nem mondtak s a mit roszul m o n d t a k a commentatorok Virgilius Aeneise I l - i k könyvére, különös tekin- tettel a m a g y a r r a . Brassai Sámuel r. tagtól 1874. 151 1. 40 kr. — I I . szám Bálinth Gábor jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti t a n u l m á - nyairól. Melléklet öt khálymik d a n a hangjegye. 1874. 32 1. 20 kr. — I I I . szám.
A classica philologiának és az összehasonlító á r j a nyelvtudománynak mivelése hazánkban. Székfoglaló Bartal Antal 1. tagtól 1874. 182 1. 40 kr. — IV. szám.
A határozott és határozatlan mondatról. Barna Ferdinand 1. tagtól 1874. 31 1.
JELENTÉS
UJHELLÉN MUNKÁKRÓL.
DF T É L FY IYÁN
L. TAGTÓL.
B U D A P E S T .
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1887.
Jelentés új hellén munkákról.
(Előadatott a Μ. 'Γ. Akadémia 1S87 június (i-ήη tartott ülésében.)
1 8 8 3 óta, m i d ő n Újgörög irodalmi termékek czímü akadé- m i a i ertekezésem megjelent, több nevezetes újhellón m u n k a látott n a p v i l á g o t , melyekről Nyelvészeti mozgalmak a mai görögöknél és Heraclius ezimű akadémiai é r t e k e z é s e m b e n (1885. és 1886.) n e m volt a l k a l m a m szólni. Szerencsém lesz t e h á t m o s t azokat r é s z i n t i s m e r t e t n i , részint elősorolni.
I. C l a s s i c a i é s m o d e r n p h i l o l o g i a .
1. T l i e r i a n o s Dénes, a áO évig f ö n n á l l t Κλειώ czímű h í r l a p n a k volt szerkesztője, irodalmi vázlatokat írt 1885-ben. (Διονυσίου θε- ptavoü φιλολογικά} αποτυπώσεις. Triest, 1885.) Ezek h á r o m érteke-
zésből á l l n a k , az első az ó-kori görögök párhuzamos fejlődése a politikában és irodalomban. CΗ παράλληλος πολιτική χα} φιλολογική άνάπτυξιςτών αρχαίων Ελλήνων.) Α m á s o d i k : α Hellenismus szó- szerinti és tényleges értelmében. (Ό 'Ελληνισμός κατά λεκτική ν και πραγματική ν εννοιαν.) Α h a r m a d i k : Oekonomides János. (Ιωάννης ΟΙχονομίοης.)
Az első értekezés szerint az epopoea virágzása összeesik a hősi élet fejlődésével. A h o l ez m e g s z ű n t , ott a hősi költészet is h a n y a t l o t t . E z t a hősi életet kepviseli a h o m é r i eposzokban az egész h e l l é n n é p s azért a h o m é r i költészet az akkori hellén n é p költészete.
A m o n a r c h i á k f o k o n k i n t i fölbomlása s a demokratiák kelet- kezese ú j költészeti szellemet leheltek az e m b e r e k b e , a m e n n y i b e n a s z a b a d a b b j o g i n t é z m é n y e k az egyéni erélyről s politikai verseny- ről v a l ó n a g y o b b ö n t u d a t o t ébresztvén föl, a lyrai költészetnek a d t a k életet. A költőre kellemesen vagy kellemetlenül h a t n a k a
Μ. T . AK. É R T . A N Y E L V - ÉS S Z É P T . K Ö R É B Ő L . 1 8 8 7 . X I V . K . 4 . S Z .
körötte történő e s e m é n y e k s ő m e g n e m elégszik t ö b b é a rnult n a g y tettek m a g a s z t a l á s á v a l , h a n e m ö r v e n d vagy búsul a j e l e n m i a t t , dicsőíti s z e r e t e t é n e k s gyalázza gyűlöletének tárgyát. 0 a s a j á t p á r t j á n a k a d a l n o k a .
A d r á m a i költészet is p á r h u z a m o s a n nagygyá lett A t h é n politikai s t á r s a d a l m i n a g y s á g á v a l s úgyszólva egybeforrt a p o l g á - rok életével. Aescliylos költészete karöltve j á r a hellén n é p h a z a f i - s á g á v a l ; Sojjhokle3 m ű v é s z e t e legvilágosabban hirdeti az a t h é n i e k politikai elveit Perikies k o r á b a n , E u r i p i d e s drámái l e g h ű b b h a - s o n m á s a i a sophistikai i r á n y n a k . A régi vígjáték komoly t a n u l - m á n y a n é l k ü l lehetetlen m e g é r t e n i A t h é n t ö r t é n e t é t ; mert t á r g y a i t a politikai s községi életből m e r í t e t t e , k í m é l e t l e n ü l bírálta m e g az összes politikai s bölcsészeti p á r t o k a t és m a g a s z t a l t a Aristides, K i m o n , Aescliylos, S i m o n i d e s k o r á t .
H a s o n l ó p á r h u z a m o t észlelünk a politikai élet s a p r ó z a i i r o d a l o m között, h a t e k i n t e t b e veszszük a t ö r t é n e t í r á s , a bölcsészet, a s z ó n o k l a t á l l a p o t á t . V a l a m i n t a t r ó j a i h á b o r ú az épost t e r e m t é , ugy varázsolták elő a perzsa h á b o r ú k a t ö r t é n e t í r á s t . Ε h á b o r ú k u t á n pedig H e l l a s n a g y s á g a idézte elő a bölcsészet átalakulását is.
A s z ó n o k l a t is az a t h é n i d e m o k r a t i á n a k t e r m é k e s az első p o l i t i k a i szónok Athén első t ö r v é n y h o z ó j a volt.
A második értekezésben vizsgálja T h e r i a n o s a h e l l e n i s m u s é r t e l m é t . A m a i görögöknél a h e l l e n i s m u s azonos a h e l l é n n e m - zetiséggel. De h e t v e n évvel ezelőtt azt t a n í t o t t a Oekonomos az ö R h e t o r i k á j b a n , hogy a h e l l e n i s m u s a görög nyelv szavainak szaba- tos m a g y a r á z a t a , m e l y n e k czélja a tisztaság s világosság. Grote, a t ö r t é n e t í r ó , h e l l e n i s m u s n a k n e v e z t e az összes szellemi, erkölcsi és t á r s a d a l m i sajátságokat, m e l y e k e t a görögök szabad politikai éle- tök k o r á b a n f ö l m u t a t t a k . E z t el n e m f o g a d j a az angol Jebb, h a n e m azt á l l í t j a , hogy I s o k r a t e s k o r á b a n a h e l l e n i s m u s a közös m ű v e l t - ségben részesülő, de n e m u g y a n a z o n vérből származó, görögöket j e l e n t e t t e , s hogy az ilyen é r t e l e m b e n vett h e l l e n i s m u s n a k a prófé-
t á j a volt Isokrates, elöliarczosa pedig E p a m i n o n d a s . Más h e l y e n a z o n b a n összezavarja a h e l l e n i s m u s t a hellénekkel, s h a n g s ú l y o z z a , h o g y Nagy Sándor és u t ó d a i alatt H e l l a s szellemileg elvált a helle - n i s m u s t ó l . E n n e k ellenében t a g a d j a M a h a f f y , hogy I s o k r a t e s eszébe j u t o t t volna v a l a h a , a h e l l é n m ű v e l t s é g ű idegeneket görög n e m z e t i p r o g r a m m j á b a fölvenni. De M a h a f f y is összezavarja a
f o g a l m a k a t ; mert egyszer azt m o n d j a , hogy a későbbi kor helle- n i s m u s a a hellének és zsidók összeolvadása, máskor pedig a helle- n i s m u s szerinte Hellenendom (a n é m e t Hellenenthum), vagyis m i n d az, a mi a liajdankori Hellasra vonatkozik. I s m é t másutt azt m o n d j a , hogy Aristoteles hellenismusa egészen ellenkezője Nagy S á n d o r hellen icismusdnak. De ez az ú j faragású szó üres hang, mely semmikép sem fejezi ki a hellenismus ellentétét.
A francziáknál a n a g y t u d o m á n y ú Egger azt írta L'hellénisme en France czímű m u n k á j á b a n , hogy a hellenismus a szép h a j - d a n k o r lángeszének kifejezése, melyet leginkább Görögország- képvisel.
A németeknél Droysen azt vitatta, hogy a hellenismus a Nagy Sándor utódai alatt bekövetkezett á t a l á n o s állapot, melynek kiindulási p o n t j a a hellén nyelv s hellen polgárisodás, mely által Nagy Sándor az európai és ázsiai szellemet a k a r t a egymással ki- engesztelni. De B e r n h a r d y szerint a hellenismus az Ázsiában s m á s u t t lakók, n e m görög származású, de helyesen görögül beszélők nyelve. Hagenbach szerint pedig a h e l l e n i s m u s a régi görögséget (antikes Griechenthum) jelenti, mely a görögök műveltségének s polgárosodásának összege, Horner korától kezdve Plotinusig (205—
2 7 0 K r . u . ) H i l d e b r a n d ellenben a z t t a n í t j a , hogy a hellenismus a görög és keleti polgárisodás egyesülése, mely a makedóni világuralomból keletkezett. Biese visszamegy Droysen fölfogásához s így határozza m e g a hellenismus é r t e l m é t : az a görög szellemnek politikai, erkölcsi, társadalmi, tudományos, vallási és művészeti á t a l a k u l á s a . V a n n a k a z o n b a n többen a n é m e t e k n é l , kik az ó-kori Hellas helle- nismusát hellenségnek ( H e l l e n e n t h u m ) , a makedóni korszakét pedig hellenismusnak nevezik.
Ezek u t á n történelmileg vizsgálja Therianos a h e l l e n i s m u s szó értelmét. A classicusoknál péld. Thukydidesnél, P l a t ó n á l έλληνίζειν annyi, m i n t helyesen görögül beszélni, göröggé l e n n i , göröggé változni. A hellenismus pedig Aristoteles óta a tiszta, helyes görög beszéd. így használták ezt a szót a többi görög rhetorok és nyelvészek is.
Ilyen Sextus Empiricus értelemhatározása is, hogy t. i. a hellenismus a gondolatoknak világos és szabatos előadása.
I n n e n azt következteti Therianos, hogy a hellenismus a leg- régibb időktől fogva a mai korig n e m jelent egyebet, mint görög
n y e l v e n h i b á t l a n ú l beszélni, írni és olvasni. Később a h e l l é n e k és k e r e s z t é n y e k közötti e l l e n t é t miatt, a h e l l e n i s m u s szó é r t e l m e átvál- tozott u g y a n n y e l v t a n i b ó l vallásira, de azért a h e l l e n i s m u s első és f ő j e l e n t é s e , m o n d j a T h e r i a n o s , el n e m h o m á l y o s u l t s el n e m avult.
A z u t á n érdekesen vázolván a h e l l é n míveltség befolyását Ázsiára, E g y i p t o m r a és a r ó m a i a k r a , megjegyzi hogy ez u t ó b b i a k a h e l l e n i s m u s szó m i n t á j á r a képezték a latinitas szót, mely a h i b á t l a n latin beszédet és írást j e l e n t e t t e .
D e volt-e befolyása a h e l l e n i s m u s n a k a byzanti korbeli görö- gökre ?
D i v a t t á vált, m o n d j a T h e r i a n o s , h o g y sokan m i n d e n f é l e vá- dakkal s ú j t j á k a byzanti kort. M o n t e s q u i e u g ú n y o l t a a b y z a n t i gö- rögök v a s t a g b a b o n a s á g á t . Gibbon s z e m ö k r e veti, hogy ezer év alatt s e m m i t u d o m á n y o s fölfedezéssel n e m dicsekedhetnek, hogy a t ö r t é n e l e m b e n , bölcsészetben, költészetben valami említésre valót n e m a l k o t t a k , hogy s e m m i t se tettek az emberiség dicsőségének s b o l d o g s á g á n a k előmozdítására. F a l l m e r a y e r szerint B y z a n t a szel- lemi k i h e r é l é s m e g v e t e n d ő m ű s z e r e vala. Tafel Byzantot szerzetesek városának nevezi, hol s o k k a l t ö b b t e m p l o m és szerzetes volt, m i n t k a s z á r n y a és harczos. M é l t á n y o s a b b a n ítél Macaulay, azt m o n d - ván, hogy a byzanti b i r o d a l o m összekötötte egymással a világosság századait. H a semmivel s e m s z a p o r í t o t t a is az e m b e r i ismereteket, h a egyetlen egy költőt, prózaírót, m ű v é s z t sem m u t a t föl, az az érdeme v a n m é g is, hogy a b a r b á r s á g n a k közepette m e g m e n t é a h e l l é n lángész r e m e k m ű v e i t . Carriére szerint pedig B y z a n t volt a h e l l e n h a j d a n k o r valóságos k i n c s t á r n o k a .
G i b b o n és F a l l m e r a y e r állításainak h i á b a v a l ó s á g á t bizonyítja a byzanti b i r o d a l o m n a k ezer évet t ú l h a l a d ó fönnállása. Ez valóban lehetetlen volt volna, h a a b y z a n t i b i r o d a l o m a t u d a t l a n s á g , b a b o n a , sötétség, erkölcsi romlottság, m i n d e n b ű n t a n y á j a volt.
F i n t a y , a ki n e m n a g y csodálója a byzanti b i r o d a l o m n a k , mégis m e g v a l l j a , hogy egy o r s z á g n a k s e m volt a n n y i n a g y l e l k ű s tetterős f e j e d e l m e , s hogy egy o r s z á g n a k fejedelme sem teljesí- tette oly ügyességgel a h i v a t á s á t , m i n t a b y z a n t i császárok. Alattok t ö b b n y i r e k i f o g á s t a l a n o k és szabályszerűek voltak a közigazgatási, törvénykezési és közgazdasági ügyek. A n y u g a t i r ó m a i b i r o d a l o m m e g s z ű n t é t ő l (47G) K o n s t a n t i n á p o l y b u k á s á i g (1453) a b y z a n t i a r a n y p é n z v o l t egész E u r ó p á b a n a tiszta a r a n y m i n t á j a . A császá-
rok alatt verték m e g a görögök a perzsákat, a r a b o k a t , szaraczénokat, oroszokat, bolgárokat stb. A byzanti birodalom azt a csodálatos látványt n y ú j t j a , liogy midőn haldokolni látszik, r ö g t ö n feléled s mintegy varázsvessző által óriásilag szerepel.
S így volt ez a szellemi világban is. P a t r i a r c h á k , püspökök, szerzetesek s világi tudósok magyarázatokat írtak a b y z a n t i biroda- l o m b a n a hellén classicusokhoz, oly szakavatottan, hogy a szakértő liellenisták még m a is csodálják azokat. Irt-e valaki Nyugaton e b b e n a k o r b a n o l y a n magyarázatokat Virgil Aeneiséhez, m i n t a m i n ő k e t Eustatliios, Thessalonika érseke, az 1Hashoz és Odysseához?
Kicsoda értelmezte úgy Nyugaton Cicerónak bölcsészeti m u n k á i t , m i n t Keleten Eustatios, Niksea érseke, Aristotelesnek Nikomachi Ethikáját'? Kicsoda írt úgy a latin igékről, m i n t Synkellos Mihály, p a t r i a r c h a , a görög igékről? Kicsoda irt oly jó m u n k á t a latin nyelvről, m i n t a k o r i n t h i Gergely a görög dialektusokról ?
Nyugaton a legnagyobb t u d ó s n a k tartották Albertus M a g n u s - t ; de ez elenyészik a byzanti birodalom görög t u d ó s a i h o z képest.
Szerinte az Epikur név össze van téve a görög ént és a l a t i n euró- ból, m i n t h a bizony 342-től 270-ig Ivr. e. a görögök a rómaiaktól neveket kölcsönkértek volna. Azt a baklövést is követte el Albertus Magnus, hogy Hesiodot nevezte az epikureusok f ő n ö k é n e k , s hogy P y t h a g o r a s t , Sokratest, Platót a stoikusokhoz s o r o l j a ; végre az eleai Zénót, a ki 4 6 0 körül Kr. e. virágzott, ö s s z e z a v a r j a a kiteumi Zenóval, a stoikusi bölcsészet alapítójával, a ki száz évvel későb- b e n élt.
A művészetek terén is főszerepet vittek a b y z a n t i birodalom görögéi az egész kozépkorhan. Choisy m e g m u t a t t a n e m r é g a b y z a n t építészek t a l á l é k o n y eszét. Italia volt a pisai Miklósig a b y z a n t i építészetnek. Cimabueig a byzanti festészetnek, A r n o l f o di L a p o i g a byzanti s z o b r á s z a t n a k szolgálója.
A III-ik értekezésben e l ő a d j a Therianos, m i n t hálás t a n í t v á n y , Oekonomides J á n o s n a k , egykori t a n á r á n a k , é l e t r a j z á t .
Oekonomides J á n o s született K y p r u s szigetén 1812-hen feb- r u á r 28-án (márcz. 12-én). Gazdag szülei 1821-ben a török gyilko- lások elől Triestbe menekültek, o n n a n pedig h a r m a d f é l év u t á n K o r f u b a költöztek, hol iijok a j ó n i a i , a k a d é m i á b a n végezte tanúl- m á n y a i t . 1844-ben t a n á r a lett ott a hellén és r ó m a i philolo- giának. Első n a g y o b b irodalmi dolgozata szólt Kleanthesről,
a stoabeli bölcsészről. E z t a dolgozatot m a j d n e m egészen közli T h e r i a n o s .
Oekonomides kritikai ész volt. Az ő éleslátása, összekötve hosszú gyakorlattal, a b b ó l az elvből i n d u l t ki, hogy a h e l l é n nyelv a leglogikaibb, m e l y b e n s e m m i sem ö n k é n t e s , s e m m i sem vélet- len ; ezért biztosan h a t o t t b e e nyelv szentélyébe, széttaglalta cso- dálatos szervezetét, k u t a t t a h a s o n l í t h a t a t l a n szerkezetét s így f o g t a föl m i n d e n í r ó n a k a g o n d o l a t á t . Szem előtt t a r t á m i n d i g a régi szabályt, m e l y azt m o n d j a , hogy a legjobb kritikus az, a ki gyor- san fölfog, de lassan ítél. Azért soha sem vakmerőleg, s o h a sem henczegve, h a n e m m i n d i g tartózkodással, szerényen m o n d t a ki v é l e m é n y é t .
De kritikai e r e d m é n y e i v e l soha sem a k a r t zajt ü t n i . Ilyenkor T h e r i a n o s emlékeztette őt Reisigra. Ez t ö b b órán át t ö r t e a fejét egy s o p h o k l e s i versen, végre éjfél u t á n két vagy h á r o m órakor sikerülvén neki a vers é r t e l m é t fölfogni, t r o m b i t á t r a g a d o t t meg, kinyitja az ablakot s t r o m b i t á l n i kezd. A hely lakosai f ö l u g o r n a k ágyaikból s aggályosan f u t n a k oda, a hol a t r o m b i t a h a r s o g o t t . S m i d ő n m i n d n y á j a n az a b l a k alatt összegyűltek, Reisig kinéz az a b l a k o n s j e l e n t i nekik az örvendetes hírt, hogy é p e n ez ó r á b a n sikerült n e k i egy sophoklesi verset m e g m a g y a r á z n i .
Oekonomides jó í z ű t nevetett, de azért tovább is megtartá szerénységét és soha sem h e n c z e g e t t .
O e k o n o m i d e s sokat foglalkozott az i n d o g e r m á n ö s s z e h a s o n - lító nyelvészettel is, m e l y n e k t ö b b tételét megczáfolta. í g y például a nyelvészek azt állították, h o g y a χραύω-ban (a f e l ü l e t e n érintek, karczolok, megsebesítek, m e g t á m a d o k ) a gyökhangzó az υ ; de az ugyanegy j e l e n t m é n y ű έγχράω-, έγχρίμπταιi-ban n y o m a sincs az y-nak. S z e r i n t ö k egy h e l l é n szó sem kezdődik r-rel, h a n e m az r előtt vagy s vagy d i g a m m a ( / ) állt, t e h á t n e m ρέω, ρίπτω, h a n e m σρέω, ßρίπτω! ! De megfeledkeztek, hogy egy legrégibb f ö l i r a t b a n e szó ροαΐσιν így van írva PHOßAIII; t e h á t n i n c s e n y - j a ρ előtt, mert PH=p; következőleg a h a j d a n k o r i igealak n e m volt σρέω, h a n e m ρέβω. Azt m o n d j á k t o v á b b á , hogy a φεύγω, τεύχω, πεύίίο/jtat λείπω s h a s o n l ó igékben az ε n e m tartozik a gyökhöz, h a n e m csak az úgynevezett sanskrit guna (hangerősítés) m i a t t áll az u és 1 előtt, m e r t az έτυχαν, τύχη, εφυγον, φυγή, εΐιπον, v a l a m i n t a meg- hosszabbított φυγγύνω, τυγχάνω, πυνάάνομαι, λιμπάνω nélkülözik az
ε-t. E r r e azt m o n d j a Oekonomides, h a a gyök u-ját c s a k u g y a n meg kellett erősíteni, m i é r t n e m hosszabbították meg m a g á t az y-t,
m i n t φρύγω·\)Άα ? S h a a λείπω az ε-t csak gyökerősítésül vette föl, m i é r t dobta megint el a ÁsAorar«-ban és Aofjrós-ban s m i é r t he- lyettesítette mégis o-nal ? Vagy t a l á n elégséges azt m o n d a n i , hogy az ε az ú g y n e v e z e t sanskrit ivritta által o-vá e r ő s ü l t ? Azután h a a nyelvészek szerint ,τνεω-nak a gyöke πνο, m i é r t nincs meg a πνοή- b a n az állítólagos g y ö k h a n g ?
L e g n a g y o b b hírt szerzett m a g á n a k Oekonomides a lokrok gyarmati okmányairól szóló m u n k á j a által. (ΕποΙχια Λοχρών γράμματα, Athén 1869.), m e l y b e n a nyelvészek számos tévelyeit h elyre igazította. *)
Ο a b b ó l az elvből i n d u l t ki, hogy m i n d e n görög szó gyöke mozgást j e l e n t , mert az életben is m i n d e n mozgás. 8 ezen az ala- p o n m a g y a r á z t a meg s z á m o s szónak a s z á r m a z á s á t s j e l e n t m é n y é t .
L e s s e p s a suezi c s a t o r n a bevégzése u t á n soknyelvű fölirattal ellátott oszlopot a k a r t ott f ö l á l l í t a n i ; a z é r t a franczia föliratot Klotznak, lipcsei egyetemi t a n á r n a k , küldte, hogy fordítsa görögre.
Midőn a z o n b a n a fordítás m e g j e l e n t , Oekonomides 1869-ben a Κλειώ czímű h í r l a p b a n m e g b í r á l t a s m i n d e n tekintetben helyte- l e n n e k nyilvánította.
Oekonomides m e g h a l t 1884-ben, n o v e m b e r :17-én.
2. Rankavis Kleón, a ki m i n t költész is ismeretes, m e g í r t a a hellének házi életét H o m é r szerint. Ό χ a f f "Ομηρον οίχιαχος βίος.
(Lipcse 1883.) M i n d e n k i n e k melegen a j á n l h a t o m .
3. Kleanthis kiadta P i n d a r t f o r d í t á s s a l ós jegyzetekkel. Ihv- δάρου τά σωζόμενα μετά μεταφράσεων, αημεωαεων. l - s ő k ö t e t ; Triest.
4. Stamatiádis E p a m i n o n d á s írt E u p a l i n o s a l a g ú t j á r ó l Sa- m o s b a n . Περί του ορύγματος τοϋ Εύπολίνου. (Samos 1884.) H e r o d o t tett először említést (III, 60) erről az alagúti vízvezetékről, m e l y e t a m e g a r a i E u p a l i n o s létesített. Sokáig h a l l g a t t a k e r e m e k m ű r ő l az í r ó k ; csak Georgirinos József, S a m o s érseke, említette 1670-ben.
K é s ő b b t ö b b e n keresték föl e r e m e k m ű v e t . Stamatiádis valószínű- nek t a r t j a , hogy E u p a l i n o s a VI. s z á z a d b a n Kr. e. költözött Mega- r á b ó l S á m o s b a s hogy P o l v k r a t e s k o r á b a n vitte véghez ezt az óriási
*) L. T é l f y : Athén harmincz zsarnoka. Jegyzetek. 228—230. 1.
m ű v e t . 1 8 8 1 — 1 8 8 2 - b e n S á m o s f e j e d e l m e , Adosidis K o n s t a n t i n , á s a t á s o k a t rendelt a H e r o d o t á l t a l leírt t á j é k o n , és sok f á r a d s á g u t á n sikerült az a l a g ú t i vízvezetéket megtalálni.
5. Oekonomópulos k i a d t a az Alexandriai jegyzéket vagyis az A l e x a n d r i á b a n virágzott hellének és hellenisták táblázatait a város a l a p í t á s á t ó l a n n a k bevételeig.1)
G. Brokinis L ő r i n c z írt é l e t r a j z i vázlatokat az i r o d a l o m b a n , s z é p m ü v é s z e t e k b e n s m á s á g a k b a n híressé vált korfubeliekről.2) 7. Papadópulos kiadta a M a u r o k o r d á t o s i k ö n y v t á r t vagyis az á t a l á n o s leíró katalógust a Kelet k ö n y v t á r a i b a n t a l á l t a t ó h e l l é n kéziratokról.3) A költséget hozzá n a g y l e l k ű e n a d t a M a u r o k o r d á t o s T ó d o r . Ε könyvjegyzékből látszik, hogy Lesbos k ö n y v t á r a i b a n 4 6 0 g ö r ö g kézirat v a n a IX. századtól kezdve. A könyv facsimilékkel is el v a n látva.
8. Dosios Miklós kiadta E u r i p i d e s Hekubáját L a m p r o s P h o t i a d e s kéziratából s más ú j a b b m a g y a r á z a t o k b ó l m e r í t e t t ka- lauzolással s L a m p r o s P h o t i á d e s arczképével. Εύριπίάου 'ΕχάΔη αετα ψυγα.γιογίης έξ Ιδιογράφου Λάμπρου του Φωτιά.οου χαι νεωτέ- ρων έξηγ'ητ'.χων σχολίων χαι σημείασεον. (Galatz. 1884.)
9. Kastroménis kiadta A t h é n m ű e m l é k e i t . Tu μνημεία των 'Αθηνών. (Athén. 1884.) Nagyon j ó kalaúz.
10. Korais A d a m a n t i n o s h á t r a h a g y o t t m u n k á i n a k 2., 3. és 4-ik kötetét, melyek Korais leveleit t a r t a l m a z z á k , kiadta Damalás Miklós. Αοαμαντίνου Κοραή επιστολαι, έπιμ.ελ.εία Χιχολάου Μ.
Δαμαλα. (Athen. 1885, 1886.) K i a d á s u k a t kezdte M a m u k a s , de b e l e h a l t .
11. Stephanovik Skylitzi Virginia k i a d t a a h e l l é n m y t h o l o g i a és t ö r t é n e l e m f ő p o n t j a i t k i v o n a t b a n . Έλληνιχης μυθολογίας χαι Ιστορίας τ ά. χυριώτερα. έν επίτομη. (Lipcse. 1887.)
12. Pentákis G e r a s i m o s írt h e l l é n - a r a b s szótárt. Αεξιχόν
1) 'Αλεξανδρινός διάκοσμος ϊ/τοι πίνακας των εν , Αλ,εξανδρία άκμασάν- των ' Ελλήνων και 'Ελληνιστών από της κτίσεως μέχρι της άλ.ώσεως αντης.
Alexandria. 1884.
2) Βιογραφικά σχεδάρια των εν τοις γράμμασι, ώραίαις τέχναις και άλ.λ.οις κλ.άδοις διαλαμιράντων Κερκυραίων. Korfu. 1884.
3) Μανρογορδάτειος βιλλ.ισίλήκη, ί/τοι γενικός περιγραφικός κατάλ.ογος των εν ταϊς ανά τϊ;ν ':Άνατολ.ήν βιβλιοίλήκαις ευρισκομένων 'Ελληνικών χειρο- γράφων. Konstantinápoly. 1884.
έλληνο-αρα^ιχόν. (Alexandria 1885.) A szótáron kívül m a g á b a n fog- lalja E g y i p t o m legjelentősebb városainak s m ű e m l é k e i n e k leírá- sát, — az egyiptomiak nemzeti és vallási ü n n e p e i t , — az arabsok erkölcseit, szokásait, nézeteit, előítéleteit.
13. Chatzidákis közrebocsátotta a Nyelvészeti helytelenségek CZáfolatát. Γλ,ωσιτιχών ατοπημάτων αναίρεσες. ( A t h é n . 1886.)
14. Typaldos írt t a n u l m á n y t a G o r t y n b a n , Kréta v á r o s á b a n , talált t e r j e d e l m e s fölirat fejtegetésével e v á r o s n a k törvényeiről.
Μελέτη περί των νόμων της Γύρτυνος. (Athén 1886.)
15. Sakarraphos fordította n é p n y e l v r e E u r i p i d e s Hecubáját bevezetessel ós jegyzetekkel. Athén. 1885.
16. Vythulkas kiadta Isokrates Panegyricusát, magyarázó jegyzetekkel. Athén 1885.
1 7. Rhallis kiadta Sophokles A n t i g o n é j á t kritikai m a g y a r á - zatokkal. A t h é n . 1 8 8 5 .
18. Busópulos írt régészeti leveleket.Επιστολ.αέι αρχαίο),o- γιχαι. Antigoné ókori képéről, m e l y n e k h a s o n m á s á t is közli.
Athén 1886.
19. Kalaisákis irt hellén mythologiát. ' Ελλ.ηνιχη μυθολογία.
Athén, 1886.
20. Kontopidos: a hellén nyelv h a l h a t a t l a n s á g a vagy a lioméri nyelv fölfedezése a jelenkori hellén n y e l v népdialectusaiban.
Αθανασία της έλληνιχης γλώσσης η άνεόρεσις της όμηριχης γλώσσης έν ταίς όημώόεσι διαλ.έχτοις της συγχρόνου έλληνιχης. Athén. 1884.
21. Vythulkas fordította I í o r á c z ódáit, bevezetéssel és szótár- ral. Athén, 1886.
22. G ö r ö g szótárt írt Sakellarios Athanáz, melynek 3-dik kiadása 1885-ben jelent meg.*) Az 1-ső kiadáshoz képest, mely öt évvel előbb jelent meg, n a g y o n m e g s z a p o r o d o t t . Szerzője igen számos szót vett föl K u m a n ü d i s m u n k á j á b ó l : Συναγωγή λέξεων αθησαύριστων, melyet Nyelvészeti mozgalmaik a mai görögöknél czímü m u n k á m b a n ismertettem. A szótár h á r o m kötetből s 3 0 0 ívből áll. A r a 48 d r a c h m a .
23. Franczia-görög szótárt írt Kontápulos Miklós, f r a n c z i a nyelvtanár az athéni g y m n a s i u m o k b a n , m e l y r ő l dicséretes említést
*) Λεξικοί' της έλληνικης γλώσσης, ίχδοαις τρίτη μετά μεγάλων βελ- τιώσεων. Atlián.
tesznek az a t h é n i lapok. Έπιτομον λεςιχόν γαλλοελλψιχον. (Athén, 1886.)
I I . T ö r t é n e l e m .
24. Gedeon Mánuel m e g í r t a a k o n s t a n t i n á p o l y i p a t r i a r c h a i a k a d é m i a évkönyveit 1454-től 1830-ig. (Xpovixá της πατριαηχιχης αχ αδ η μίας. K o n s t a n t i n á p o l y 1883. (8-adrét 270 1. A r a 3 f r a n c 12 cent.)
S z o r g a l m a s a n á t k u t a t t a és kiaknázta a m a m u n k á k a t , melye- ket a K o n s t a n t i n á p o l y b u k á s a u t á n élt t u d o m á n y o s férfiakról Do- sitheos, Oekonomos K o n s t a n t i n és fia Sophokles, P a r a n i k a s , Eretos, Zavíras, Sáthas, D i m i t r a k ó p u l o s A n d r o n i k , P a p a r r i g ó p u l o s K o n s t a n t i n , Veludis J á n o s s m á s o k görögül a d t a k ki.
K o n s t a n t i n á p o l y n a k elfoglalása u t á n a törökök á l t a l K a m a - rióta Máté volt az első, a ki a p a t r i a r c h a i t a n o d á t igazgatta s a b b a n t a n í t o t t . A t a n í t á s r a szánt m u n k á i később n y o m t a t á s b a n m e g is je- lentek ; u. m . 1. a r h e t o r i k a k i v o n a t o s előadása, συνοπτιχη παράδο- ση της μητοριχης (Augsburg 1597. és ü p s a l a 1697). — 2. H e r m o - genes r h e t o r i k á j á n a k áttekintete. σΰνοφις ix της μψοριχης 'Ερμο- γένους. ( H a m b u r g 1675). N y e l v t a n t is írt, a mely szerint t a n í t o t t . K ö r ü l b e l ü l h a r m i n c z évi t a n á r k o d á s a u t á n meghalván, helyét elfoglalta a k o r i n t h i M á n u e l , a ki 1581-ben h a l t meg, de csak hit- t a n i tárgyú m u n k á k a t h a g y o t t h á t r a . U g y a n e b b e n a XVI. század- b a n elhíresült T h e o p h a n e s E l e a b u l k o s m i n t a p a t r i a r c h a i t a n o d a igazgatója, kinek keze alól sok t u d ó s férfiú került ki. T a n á r t á r s a volt H e r m o d o r o s Mihály, Z a b y n t h o s b ó l , a ki K ó m á b a n és F e r r a r á - b a n t a n u l v á n , Chiosban t e l e p ü l t le, m i n t orvos és t a n á r . O n n a n
1547 körül II. Dénes, p a t r i a r c h a , K o n s t a n t i n á p o l y b a liítta m e g . í r t észrevételeket D e m o s t h e n e s beszédeihez. Παρατηρήσεις εις τα του Δημοσθένους.
Zygomalás J á n o s 1 5 5 5 - b e n lett az a k a d é m i a igazgatója, m e l y b e n halálaig, 1580-ig t a n í t o t t . M u n k á i közöl említésre m é l t ó k
1. a n y e l v t a n kézi könyve, έγχειρίδιον γραμματιχης, 2. J e g y z e t e k D e m o s t h e n e s h e z . σημειώσεις eig τον Δημυσθένην.
Vele együtt s h a l á l a u t á n is fia, Theodóz, t a n á r k o d é k sokáig az a k a d é m i á b a n ; s ő volt az, a ki C r u s i u s n a k küldte az a n y a g o t Turcograecia ezimü m u n k á j a s z á m á r a .
K a b a s i l á s Simon, a ki kedvvel t a n u l m á n y o z t a A r i s t o t e l e s
Meteorologiáját és Gálén a n a t ó m i á j á t , 1577-től 1588-ig t a n í t o t t az a k a d é m i á b a n . Görög n é p n y e l v r e fordította Aesop meséit s Isokra- tes beszédeit.
Korydallevs Theopkil, s z ü l e t e t t A t h é n b e n , h o l m i n t bölcsész n a g y h í r t szerzett m a g á n a k . O n n a n k a p o t t m e g h í v á s t a k o n s t a n - tinápolyi a k a d é m i á b a . Később visszament A t h é n b e , hol 1646-ban végezte be életét. Ο általa lett a p a t r i a r c h a i t a n o d a valósággal a bölcsészet és irodalom a k a d é m i á j a . M u n k á i h o z t a r t o z n a k e z e k :
1. M a g y a r á z a t o k és kérdések Aristoteles egész logikájához, εις άπασαν την λ.ογιχήν τον 'Αριστοτέλους υπομνήματα χαϊ ζητηματα.
(Velencze. 1729); 2. L e v é l m i n t á k . Περί έπιστολιχων τόπων. ( L o n d o n . 1624, s a z ó t a t ö b b velenczei kiadás). E z két századon keresztül szolgált Bzabályúl a levélírásban. 3. Több k é z i r a t á t Aristotelesről Kelet k ö n y v t á r a i b a n látta Gedeon.
M a u r o k o r d á t o s S á n d o r , a későbbi nagy államférfiú, szintén volt az a k a d é m i á n a k igazgatója. 1698-ban II. M u s t a p h a kinevezte őt titkos t a n á c s o s á n a k (έξ απορρήτων) s 1699-ben öt h a t a l m a z t a föl a karloviczi béke a l á í r á s á r a . Leveleit k i a d t a 1879-ben L i v a d á s e czím a l a t t : 'Αλεξάνδρου Μαυροχορδάτου του εξ απορρήτων.
(Triest.) — í r t m a g y a r á z a t o t Aristoteles m u n k á j á h o z a származás- ról és enyészetről. Ερμηνεία ε:ς τα περι γενέσεως χαι φ δοράς του 'Αριστοτέλους; — Rlietorikát kérdésekben és f e l e l e t e k b e n . Τέχνη jóητοριχή χατα π εν σ tv χα'ι άπόχρισιν.*)
Az a k a d é m i a i t a n á r s á g b a n következett u t á n a Sebastos Tra- p e z u n t b ó l . I r t m a g y a r á z a t o k a t Aristoteles M e t a p h y s i k á j á h o z s I s o k r a t e s n e k Demonikos és Nikokleshez intézett beszédeihez és Apollonios Dyskolos nyelvtanához. Ε m u n k á i a z o n b a n csak kéz- i r a t b a n léteznek.
A XVIII. századig a bölcsészet, m a t h e m a t l i i k a , természettudo- m á n y o k , nyelvészet, irodalom, hit- és o r v o s t a n voltak az a k a d é m i a tárgyai. De az exact t u d o m á n y o k s z á m á r a m á r a XVII. század végén o l y a n intézetet hoztak be az a k a d é m i á b a , mely a m a i egyetemi s e m i n a r i u m o k h o z hasonlít. M i n d e n s z o m b a t o n t. i.
f ö l a d v á n y o k a t tűzött ki a t a n á r , m e l y e k e t a t a n u l ó k n a k kellett m e g o l d a n i o k s ezek fölött egymással vitatkozniok. A z o n k í v ü l a
*) Lásd czikkemet az Egyetemes Pliilologiai Közlönyben. 1879. 571.
és köv. 1.
t a n u l ó k kötelesek voltak évenkint az a k a d é m i a a l a p í t ó i n a k s fön- t a r t ó i n a k tiszteletére beszédet í r n i .
A X V I I I . s z á z a d b a n e l h í r e s ü l t m i n t a k a d é m i a i t a n á r D i a m a n - tis, a ki egyebek között e p i g r a m m á k a t is írt. Ezeket k i a d t a Pikkolos Miklós Supplement ά Γ Anthologie grecque czímű m u n k á j á b a n . (Páris. 1853.)
M á n o s J a k a b r ó l azt í r t a K a n t e m i r (Histoire de 1' e m p i r e Othoman.) hogy kitűnő nyelvész volt, ki őt (Kantemirt) k o n s t a n t i - n á p o l y i t a r t ó z k o d á s a a l a t t a bölcsészetben o k t a t t a .
D o r o t h e o s Lesbosból szintén n a g y h í r ű t a n á r a volt az a k a d é - m i á n a k . K é z i r a t b a n v a n n a k m e g a többi közt a következő m u n k á i i s : 1. Bevezetés a l o g i k á b a ; 2. Kételyek a földnek f o r g á s á r ó l a p y t h a g o r e u s o k ós K o p e r n i k u s s z e r i n t ; 3. Aristoteles és D e m o k r i t elveiről 4. A rovarokról, hogy n e m keletkeznek az ú j a b b írók sze- r i n t ondóból, h a n e m Aristoteles szerint r o t h a d á s b ó l . Π ε οι εντόμων, ότι ουκ ix. σπέρματος χ ατά τους νεωτέρους, «77 έχ σηφεως χαζά τον φιλόσοφον.
17:17-ben az egyházi zene s z á m á r a is voltak t a n á r o k az a k a - d é m i á b a n .
Bulgaris Eugenios, K o r f u b ó l ; született 1716-ban. 1742-ben t a n o d a - i g a z g a t ó lett J a n n i n á b a n , hol Locke, Leibnitz és Wolf bölcsészeti rendszereit a d t a elő. 1753-ban a p a t r i a r c h a m e g h í v á - s á r a átvette az Athos-hegyi a k a d é m i a igazgatását, 1761-ben p e d i g t a n á r lett a k o n s t a n t i n á p o l y i a k a d é m i á b a n . 1775-ben é r s e k n e k nevezték ki Oroszországban, hol 1806-ban kilenczven éves korá- b a n m e g h a l t . Munkái közül a legnevezetesebbek ezek: 1. L o g i k a régiekből és ú j a b b a k b ó l összeállítva. Η λογική έχ παλαιών τ ε χα.) νεωτέρων συνερανισ'Ιεϊσα. (Lipcse 1756.) 2. Α bölcsészek vélemé- nyei Ία άρέσχοντο. τοις φάοσόφοις (Bécs. 1805). 3. Görögre fordí- t o t t a Virgil Georgikáit (Sz. P é t e r v á r . 1786), Virgil Aeneisét (U. o.
1791 — 1792).
A XIX. században öt igazgató u t á n K u m á s K o n s t a n t i n t h í v t á k meg 1814-ben az a k a d é m i a igazgatására, melyről a z o n b a n m á r egy év m ú l v a l e m o n d o t t . 1836-ban T r i e s t b e n b a l t meg. Munkái közül említésre m é l t ó k : 1. Wieland A g a t h o n j á n a k és az Abderiták törté- n e t é n e k görög f o r d í t á s a ; 2. Az e m b e r i tettek t ö r t é n e t e Ιστορία των avbpiοπίνων πράξεων, 12 k ö t e t b e n .
A p a t r i a r c h a i a k a d é m i a igazgatóinak sorát 1830-ig b e z á r j a
Logádis Miklós, a ki p á r h u z a m o t irt a bölcsészet és keresztény- ség k ö z ö t t Παράλληλου φιλοσοφίας xat Χριστιανισμού. (Konstanti- n á p o l y . 1830.)
1454-től 1830-ig 4 4 igazgatója volt az a k a d é m i á n a k , kiknek mindegyikéről életrajzi a d a t o k a t közöl G e d e o n . 1831-től 1883-ig pedig 14 i g a z g a t ó n a k csak a neveit s o r o l j a elő.
Mind ezek az igazgatók egyszersmind t a n á r o k is voltak. E l l e n - ben azok közül, kik c s u p á n csak t a n á r k o d t a k , h u s z o n h a t o t említ G e d e o n .
A t a n í t á s s a l foglalkozók lizetései k ü l ö n f é l e időkben k ü l ö n - böztek. 1748-ban a bölcsészeti t á r g y a k t a n á r a i k a p t a k é v e n k i n t 500 régi g a r a s t , vagyis k ö r ü l b e l ü l 5 0 0 f r t o t , a n y e l v t a n á r o k 2 5 0 f r t o t ; ez u t ó b b i fizetést a z o n b a n négy év m ú l v a 4 0 0 f r t r a emelték.
1769-ben a bölcsészetiek t a n á r a k a p o t t 1000, a nyelvészeti pedig 600 frtot. 1778 óta Sergios Makraeos fizetése volt 1250 forint, Selymhriai Arseniosé 750 f r t , s később 1000 f r t . 1785 óta K y p r o s i Photios k a p o t t 2000 f r t o t , s u g y a n e n n y i t az Aenosból való Máté, Makários pedig 2700 frtot. Azonkívül az a k a d é m i a 1 0 — 1 2 növen- déke is k a p o t t évenkint 100—200 f r t n y i segélyt. *)
E z t az egész költséget pedig az a k a d é m i a az ersekek s p ü s p ö - kök évi j á r u l é k a i b ó l s világi jótevők a l a p í t v á n y a i b ó l fedezte.
A p a p i állású t a n á r o k idővel püspökök és érsekek, a világiak pedig m a g a s r a n g ú hivatalnokok lettek.
Az a k a d é m i á b a n fősúlyt fektettek a h i t t a n r a s a bölcsészeti t a n t á r g y a k r a , melyekhez az ó-kori h e l l é n költészek és p r ó z a í r ó k is tartoztak. De a m a t h e m a t i k a i t á r g y a k a t sem h a n y a g o l t á k el s E u k l i d elemeit vették a l a p u l . A m a t h e m a t i k a i t a n f o l y a m h á r o m évig t a r t o t t . U g y a n e n n y i ideig t a n u l t á k ott az aristotelesi böl- csészetet. E l l e n b e n a többi görög í r ó k n a k s z e n t e l t t a n f o l y a m öt évből állt.
25. Ugyan ez a Gedeon M a n u e l k i a d t a 1848-ban a p a t r i - a r c h a i h á z és t e m p l o m évkönyveit. Χρουιχά τοϋ πατριαρχιχοϋ οϊχου χαί υαοτ. 'Πν Κωυσζαυτιυοοπόλει. (8-adrét. 208 1. A r a 3 f r a n c
12 cent.)
A p a t r i a r c h á k névsorából k i t ű n i k , hogy A n d r á s apostol Ό A garas (törökül pers, yurus, grus) m á s k é p piaxter, melynek értéke idővel annyira csökkent, hogy m a csak tíz k r a j c z á r t ér.
B y z a n c z b a n t a n í t v á n a keresztény bitet, Stacbyst nevezte ki ottani p ü s p ö k n e k s h á z a t ós t e m p l o m o t építtetett a számára Argyropo- lisban (a mai F a n t u k i ) , mely az isten a n y j á n a k volt szentelve. Itt voltak eltemetve Byzancz első püspökei u. m. Stachys, Onésimos, I. Polykarp, Plutarch, Sedekión, Diogenes vagy Diomenes, Elevthé- rios, Félix és I I . Polykarp.
Minthogy a keresztyének s z á m a mindinkább szaporodott, Athenogenes vagy Athenodoros püspök a III-ik században Kr. u . egy második t e m p l o m o t és püspöki házat építtetett, melyet később Nagy-Konstantin keresztalakban megnagyobbíttatott.
A h a r m a d i k püspöki lakot és t e m p l o m o t a dúsgazdag Pertinax emeltette G a l a t á b a n szent Irén tiszteletére s ez patriarchion-nak neveztetett.
Ez a h á r o m templom külvárosokban volt elhelyezve. E z é r t D o m e t i a n vagy Dometios p ü s p ö k a III-ik század végén m a g á b a n Byzancz városában éjúttetett püspöki lakot és templomot, s ezt szent E a p h e m i á n a k szentelte. Midőn a z o n b a n az isten bölcseségé- nek (Θεοΰ Σοφίας) nagy t e m p l o m a s mellette a püspöki lak fel- é p ü l t , akkor az lett a patriarchai templom, a nagy egyház (μεγάλη έχχλησία) vagy Szent Sophia.
A p a t r i a r c h a házával, m e l y n e k neve volt έπισχοπεϊον (püs- pöki lak), ιερόν άνάχτ opov (szent palota), Ιερόν αρχείο ν (szent levél- tár), egy könyvtári épület is volt összekötve, melyet Tamás patri- a r c h a 707 és 710 között emeltetett. Ez azonban 790-ben leégett s ekkor a többi között a lángok m a r t a l é k á u l estek Aranyszájú sz.
J á n o s m u n k á i is. De a könyvtár n e m sokára Theophil császár a l a t t i s m é t felépült.
A patriarcha p a l o t á j á b a n voltak nagy termek (τρί/hvot), melyekben zsinatokat tartottak, a patriarchai hivatalnokok dolgoz- tak, s az orthodox keresztények viszályait kiegyenlítették.
A legnagyobb terem volt a θωμαίτης τρίχλινος (Tamás terme), melyet ugyan egy időben a k ö n y v t á r r a l építtetett Tamás p a t r i a r c h a . De ez is ú j r a fölépíttetett, m e r t 1092-ben a Tamás-teremben tar- tott zsinatról tétetik említés.
Az öt tricklinen kívül voltak még m á s hivatalos helyiségek is a patriarcha p a l o t á j á b a n , m e l y e k b e n az egyházi jószágok igaz- g a t ó j a (μέγας οικονόμος), a jövedelmek főnöke (μέγας σαχελλ.ά-
pioς),*) az egyházi edények főfelügyelője (μέγας σχέυοφύλαξ), az o k m á n y t á r főőre μέγας γαρτοφύλαξ), és a főügyész (πρωτέχδιχος) dolgoztak. Ε helyiségek neve volt σέχρετα. E z t a szót D u c a n g e tribunalia juridica-val f o r d í t o t t a , m i n t h a ott m i n d i g csak pöröket t á r g y a l t a k v o l n a . Gedeon azt véli, hogy a σέχρετα szertartási és gyülekezeti t e r m e k is voltak.
Az e helyiségekben dolgozó f ő h i v a t a l n o k o k teendőit részle- tesen í r j a le Gedeon. Az ezek alatt álló közegek s z á m a 200-at tett ki.
K o n s t a n t i n á p o l y bevétele után a 12 a p o s t o l t e m p l o m a volt két évig a p a t r i a r c h a t e m p l o m a és l a k h e l y e ; o n n a n átköltözött a p a t r i a r c h a az isten a n y j a t e m p l o m á b a (ναός της ΙΙαμμαχαρίστου), h o l 131 évig m a r a d t . E k k o r lett a p a t r i a r c h a t e m p l o m a és szék- helye az oláh fejedelmek p a l o t á j a 1597-ig E b b e n az évben ismét átköltözött szent D ö m ö t ö r t e m p l o m á b a a F a k a p u n á l (ναός του άγιου Δημητρίου έν Ευλοπόρτη). Végre 1G00 óta a patriarchá- t u s h o z t a r t o z ó összes épületek a F a n á r b a n v a n n a k , szent György t e m p l o m á v a l . E z t m e g n a g y o b b í t o t t a 1614-ben I I . Timotheos pat-
r i a r c h a .
1 7 2 0 - b a n leégvén e t e m p l o m és a p a t r i a r c h a i é p ü l e t , II.
J e r e m i á s p a t r i a r c h a n a g y o b b m é r v b e n építtette föl. 1738-ban ismét a lángok m a r t a l é k a l e t t a p a t r i a r c h a háza, melyet V. Ger- gely p a t r i a r c h a 1797-ben úgy építtetett föl, a m i n t m é g m a is látható.
1627 óta a p a t r i a r c h a t u s n a k s a j á t k ö n y v n y o m d á j a is van.
A függelékben m o n d j a Gedeón, hogy 1585-ben 5 5 görög kéz- i r a t a volt a p a t r i a r c h a i k ö n y v t á r n a k , s hivatkozik két bizonyító m u n k á r a . Az egyik: Supplementum Epitomcs bibliothecae Gesneri- anae D u Verdier Antaltól ( L y o n ) ; a m á s i k : De antqnitatibns et libris manuscriptis Constantinopolitanis F a r s t e r Bikáidtól (ltostock
1877), a ki a z o n b a n csak 51 k é z i r a t o t j e g y z e t t föl. De ezek közül csak 3 világi t a r t a l m ú ; u. m . Kedrenos György időrendes törté- nete a világ t e r e m t é s é t ő l k e z d v e ; — C h o n i a t e s Niketas története;
— Magyarázat E u k l i d e s l i e z ; — D a m a s k u s i J á n o s L o g i k á j a ; — Vazul, K o n s t a n t i n és Leo császárok t ö r v é n y k ö n y v e ; — Seth magis-
•) A σάχχος-tó 1 (erszény, zacskó), m e l y n e k kicsinyítöje σαχχίον és σάχιον.
Μ. Τ . AK. KR Γ. A NYKLV- KS 8 Z K P T . K Ö R K B Ő L . 1 8 8 7 . X I V . Κ . 4 . BZ. 2
ter időrendes története a világ teremtésétől kezdve D u k a s Kon- stantinig ; — Nagy könyv az o r v o s t a n r ó l ; — Nagy J u s t i n i á n Lexi- k o n j a ; — T a k t i k a ; — H e r m o g e n e s ; — B a r i n o s F a v o r i n o s szó- tára b e t ű r e n d b e n ; — H o m é r I l i á s a ; — Suidas Lexikonja.
Ugyanebben a f ü g g e l é k b e n elősorolja Gedeon m i n d a m a férfiak neveit, kik 1500-tól 1880-ig a p a t r i a r c h a t u s b a n világi mél- tóságokat viseltek.
M u n k á j a adatait G e d e o n a p a t r i a r c h a t u s b a n őrzött kéz- iratokból s régi és u j a b b könyvekből merítette. Ilyenek : Ban- durii Imperium Orientale; — Leunclavii Jus Graeco-roma- num; — Migne P a t r o l o g i á j a : — Cave: Scriptorum ecclesias- ticorum história l i t t e r a r i a ; — Zonaras története; -— Choniátes Niketas; — Νιχηφόρος Κάλλιστος ό Ξανδόπουλος έχχλησιαατιχή ιστορία; M u r a l t : Essai de Chronographie b y z a n t i n e ; — Theo- phanes C h r o n o g r a p l i i á j a ; — 1Ράλλη χαϊ Ποτ λ/ Σύνταγμα ιερά ν χανόνων; — Da Gange: Constantinopolis c h r i s t i a n a ; — Miklosich et Müller: Acta p a t r i a r c h a t u s C o n s t a n t i n o p o l i t a n i ; — Ugyanezek- től: Acta et diplomata res g n e c a s italicasque i l l u s t r a n t i a ; — Sozome- uos, Sokrates egyházi t ö r t é n e t e ; — Χρύσανδος Νοταράς j e r u z s á l e m i patriarcha m u n k á j a a p a t r i a r c h a i méltóságokról és h i v a t a l a k r ó l neveik magyarázatával e czím a l a t t : Συνταγμάτων περι τών όψψι- χίων, χληριχάτων χαι άρχοντιχίων της του Χι ιστού αγίας εχχλησίας χΤι της ση αίσιας αυτών stb. Kiadta Metrophanes 1 7 1 5 - b e n ; Cru- sius Turcograeciája; — Skarlatos Byzantios : Κωνσταντινόπούλις;
— Monembasiai Dorotheos C h r o n o g r a p h i a ; — S á t h a s : Μεσαιω- νιχή βιβλιοδήχη; — P a p a d ó p u l o s : Συμβολαι είς τήν ιατορίαν χαι χρονολογίαν των μεταγενεστέρων πατριαρχών Κωνσταντινουπόλεως ;
—- Meletios: έχχλησιαστιχή ιστορία ; stb.
I n n e n látszik, hogy Gedeon nagyon lelkiösmeretesen írta m e g a m u n k á j á t .
26. Lampros Spyridon kiadta Történelmi Tanulmányait (Ίστοριχά μελετήματα) A t h é n b e n 1884., melyekben tizenegy k ü l ö n - féle tárgyat ad elő. Az első tárgy Görögországnak történelemelőtti korszaka. 1836-ban t a l á l t a k Attikában Pikermi mellett n e m messze Pentelikon hegyétől megkövesült állati csontokat, melyek az a t h é n i természetrajzi m ú z e u m b a n l á t h a t ó k s Gaudry m u n k á j á b a n Ani- maux Fossiles etgéologie de Γ Attique v a n n a k leírva. A kihalt állatok voltak fölismerhetök; a többi között: a pentelikoni f é l m a j o m (meso-
p t h e c u s Pentelici); — a l e g n a g y o b b kérődző állat, melynek neve helladotherium (hellasi v a d á l l a t ) ; két f a j a a mastodon-nak;— az óriási fogtálán amylotherium; de elefánt- és embercsontokat n e m ta- láltak ebből a vízözön előtti korból. A geologiai kutatások tehát n e m bizonyítják azt, hogy Görögországban v a l a h a troglodyták (barlang lakók) éltek volna. De régi görög írók belyei l á t s z a n a k ezt bizonyí- tani. í g y az Odysseában (IX, 113—114) olvassuk a kyklopokról,hogy m a g a s hegyek csúcsain boltíves barlangokban laknak.
Aeschylos P r o m e t h e u s á b a n (450—453. v.) ezt m o n d j a P r o - m e t h e u s az e m b e r e k r ő l : Sem a n a p n a k kitett téglaházakat, sem ácsművészetet nem ismerének, h a n e m föld alatt lakozának, m i n t fürge h a n g y á k b a r l a n g o k n a k verőfény nélküli zugaiban.
183G óta kőből készített fegyvereket és szereket is találtak Attikában oly m e n n y i s é g b e n , hogy 1867-ben m á r négy i l y n e m ű g y ű j t e m é n y t lehetett l á t n i .
A második czikkben t á r g y a l j a a régi h e l l é n e k érintkezéseit Phoeniciával. A 3 - i k b a n leírja a plaheai győzelemre következő n a p eseményeit. A 4-ikben foglalkozik Ctesias indiai törtenetének töredékeivel. Az 5 - i k b e n ír Dexippusról és A t h é n bevételéről a herulok által. A 6 - i k b a n közli a M o n e m b a s i a alapításáról szóló krónikát. A 7-ikben leirja K o n s t a n t i n á p o l y n a k második ostromát az arabok által, stb.
27. Ugyanez a L a m p r o s k i a d j a Hellas történetét képekkel a legrégibb időktől Otto királyságáig, melyből az 1-ső kötet j e l e n t meg. 1Ιστορία της Ελλάϋοςμετ εικόνων από των αρχαιοτάτων χρόνων μέχρι της βασιλείας "Οίλωνος. Athén 1886. Az egész m u n k a h á r o m vastag kötetből fog állni, mintegy 550 fametszettel, rajzzal s tér- képpel. 0 á t k u t a t t a ugyan a legújabb f o r r á s o k a t is, de sohasem fitogtatja t u d o m á n y á t , megemlékezve, hogy a nagy sokaság szá- m á r a ír.
Kineveztetvén az a t h é n i egyetemen a világtörténet r e n d e s t a n á r á n a k , szép székfoglaló beszédet tartott 1887. évi máczius 18-án (szerintünk 30-án), mely n y o m t a t á s b a n is m e g j e l e n t . Σπνρίόωνος Λομπροΰ λόγος εισιτήριος εις την όιοασκαλίαν της γενικής ιστορίας.
(Athen, 1887. 23 1.) E b b ő l kiemelem a következőket: Volt idő, m i d ő n a t ö r t é n e l e m csak h á b o r ú k a t , lázadásokat, a királyok soro- zatát, szerződéseket s a legfőbb politikai eseményeket beszélte el.
Az ilyen t ö r t é n e l e m n e m volt egyéb, m i n t az országok patholo-
2 *
giája. M a a z o n b a n h a s o n l ó érdekkel k u t a t j u k a n e m z e t e k életének ósszes n y i l v á n u l á s a i t . A köz- és m a g á n é l e t , a művészet és iroda- lom, a vallás és t u d o m á n y , a kereskedelem s polgári t ö r v é n y e k egyaránt érdeklik a t ö r t é n é s z t . Azért m a a t ö r t é n e l m e t a n é p e k p h y s i o l o g i á j á n a k n e v e z h e t j ü k .
28. Kazázisz Miklós í r t a h e l l é n szellemről a t ö r t é n e t b e n T6 έλληνιχόν πνεύμα έν τη 'ιστορία. A t h é n . 1884.
29. Koppótas Angelos i r t előszót a t ö r t é n e t bölcsészetéhez. *) 0 n e m Ιστορία-1, h a n e m ιστορία-1 ir, m e r t szerinte ίστωο-tói és ίσημι-tói (dórilag ϊσαμι) származik, m e l y az o m a - n a k n é m e l y a l a k - j a i b a n f o r d u l elő. Az ίσημι (ίσαμι) i s m é t ίσος-tól j ö n , m e l y t ő l az
ίσάζω is származik, m e l y e t a n é p n y e l v b e t ű á t t é t e l által σιάζιu-nak mond s m e l y n e k eredeti j e l e n t m é n y e egyenlítek, tárgyképítési j e l e n t é s e pedig készítek. Az ίσιος-t pedig a népnyelv ürms-nak
m o n d j a , a mi annyi m i n t egyenesen húzott, egyenesen feszített, á t - vitt é r t e l e m b e n pedig egyhangú, melyből a hasonló és igaz kelet- kezik. Az ιστορία tehát a m o n d o t t a k n a k a t ö r t é n t e k k e l való egyen- lőségét jelenti. Igaz u g y a n , h o g y ίστωρ, n e m pedig ίστωο a h o m é r i k ö l t e m é n y e k b e n is f o r d u l e l ő ; de hogy ότος-szal v o l n a rokonság- b a n , az n a g y kérdés. 8 m é g az is g o n d o l k o d ó b a ejt hogy m i k é n t j u t o t t a t az ιστορία-ba, h a ez ϊσαμι-tói származik.
De a b b a n igaza v a n Ivappótasnak, h o g y a t ö r t é n e l e m b e n t u d a t l a n politikus az o r o s z l á n b ő r b e öltözött szamárhoz h a s o n l í t . Πολιτιχός ανιστόρητος όμοιύ.ζει προς όνον ένδεδομένον λεοντην.
Αζ άνθρωπος szó s z á r m a z á s á v a l is foglalkozik. A f r i k á b a n , úgy m o n d , v a n egy ö k ö r f a j u állat, melynek neve χατωβλεφ, mivel mindig a földre néz. M i n t h o g y tehát az összes állatok közül egye- dül az e m b e r néz fölfelé, άνωβλεφ-nek kellene őt nevezni. S épen ezt j e l e n t i az άνΊριυπος szó, mely h á r o m szóból van összetéve, u. m . : άνωΛ/)εωρείν-ωψ. E z m i n d e n e s e t r e v a l ó s z í n ű b b , m i n t Curtius György v é l e m é n y e , a ki άνήρ ωφ-ból s z á r m a z t a t j a az άνβρωπος-ί.
Helyesebb v o l n a a z o n b a n az ανδρός ωφ (gen. ωπός)-ίό\ származ- tatni, a m i n t ezt a Πανδώρα 21-ik k ö t e t é n e k 28G-ik l a p j á n (Athén 1871) m á r L a m p r y l l o s K y r i a k o s tette, ki ott az ember-nek külön- féle n y e l v e k b e n előforduló elnevezéséről n a g y o n érdekesen érteke-
Προλεγόμενα ε/ς την φιλοσοφίαν της Ιστορίας. Tripolis, 1885.
zett. E z t az értekezest Curtius György n e m ismerte, m e r t n e m m é l t a t t a figyelmére a m a i görögök n y e l v é s z e t i i r o d a l m á t .
A törökök, m o n d j a t o v á b b , arnautáknak nevezik az a l b á n o - kat, m i az argonautákra s ezek által a t h e s s a l i a i pelasgokra emlé- keztet. E z e k n é l pedig a Σχοπάδαι képezték az u r a l k o d ó c s a l á d o t , melynek őse volt Σχύπας; s i n n e n keletkezett az a l b á n o k n e m z e t i neve Szkyp.
30. Paparrigópulos, a t h é n i egyetemi t a n á r , másodszor a d t a ki a hellén nemzet történetét öt k ö t e t b e n . Ιστορία τοϋ έλληνιχοϋ έθνους.
Α legrégibb időktől a j e l e n k o r i g . (Athén. 1885. és 1886.)
A h e l l e n i s m u s fogalmát s fejlődesét ő is ö t á r g y a l j a az ötödik kötetben *) melyből a következőket e m e l e m ki.
A keresztény egyház a IV. s z á z a d b a n fordult el a hellén neve- zettől, és k e r e s z t é n y n y é a l a k í t o t t a át a p o g á n y h e l l e n i s m u s t ; ez pedig a keresztény egyház által m a g á n a k t u l a j d o n í t o t t a a k o n s t a n t i - nápolyi m o n a r c h i a alapítását. Azért n e m kell csodálkozni, h o g y ez a n e m z e t , h a b á r görögül beszélt, h a b á r hellén o k t a t á s b a n n e v e l - kedett föl s h a b á r k ü l ö n f é l e h e l l é n emlékek s h a g y o m á n y o k ölé- ben élt, m é g sem a k a r t ú j , h a t a l m a s szövetségesétől e l s z a k a d n i s tovább uralkodók a Keleten római nevezete alatt, föláldozva s a j á t nevét a lényegnek. De m i h e l y t a bálványimádás m e g s z ű n t é v e l az e g y h á z n a k semmi oka sem volt többé a h e l l e n i s m u s ellen h a r c z o l n i , a k k o r a n e m z e t lassankint ú j r a fölvette a hellén nevet. Lassankint m o n d o m ; m e r t t a l á l k o z t a k még m i n d i g írók a XVIII-ik századig, kik a helléneket rómaiaknak nevezték. De a törökök a rómaiak alatt n e m csak a görögöket, h a n e m az a l á j o k k e r ü l t összes keresz- tényeket is értették.
Midőn K o n s t a n t i n á p o l y lett a byzanti b i r o d a l o m f ő v á r o s a , f o k o n k i n t szaporodó lakosai hellének és h e l l é n ü l beszélő i d e g e n e k voltak. Az összes p a p o k h e l l é n n y e l v e n t a r t o t t a k a n é p h e z s z e n t beszédeket. Az oda t ó d u l ó keresztény és p o g á n y t u d ó s o k m i n d h e l l é n e k voltak. Az i r o d a l o m , a t u d o m á n y , a m ű v é s z e t , az egész szellemi élet görög volt. M a j d n e m az összes polgári és k a t o n a i tisztviselők hellének v a l á n a k részint Hellasból, r é s z i n t Ázsia és Afrikából. K o n s t a n t i n á p o l y tehát épen olyan hellén v á r o s volt, m i n t azelőtt Nagy S á n d o r utódai a l a t t Alexandria E g y i p t o m b a n ,
'•') ' Επίλογος τΐ/ς Ιστορίας τον ίλληνιχοϊ ί&νονς.
Antiochia Syriában, N i k o m e d i a B i t h y n i á b a n . Ε városok c s a k a n n y i b a n különböztek K o n s t a n t i n á p o l y t ó l , hogy ők terjesztették a h e l l e n i s m u s t a vidékre, K o n s t a n t i n á p o l y b a pedig a v i d é k r ő l özönlött a hellenismus s i n n e n gyakorolta befolyását a b i r o d a l o m - nak egész j e l l e m é r e .
A VII. században Kr. u. az összes törvények, r e n d e l e t e k , hiva- talos o k m á n y o k csak görög nyelven voltak szerkesztve. A h a d i tes- tületek s a közigazgatási alosztályok a ίλέματα nevet k a p t á k . A p é n z e k e n kiszorították a görög feliratok a latinokat. A latin hadi m ű s z ó k helyett görögöket hoztak b e ; p é l d á u l longini helyett Χ'.λίαρχοι, — comites (χόμητες) helyett στρατηγοί.
31. Lampros Pál, Chios u r a l k o d ó i n a k középkori érmeit irta le *) Ο vagyonos levén, n y u g o d t a n foglalkozik évek óta kedvencz tárgyával, az é r e m t a n n a l . E d d i g mintegy husz érmészeti könyvet irt, ide n e m értve számos czikkeit, m e l y e k franczia, német, olasz folyóiratokban jelentek m e g . Könyvéhez 11 t á b l a van csatolva 156 chiosi é r e m h a s o n m á s á v a l .
32. Tzivanópulos irt átalános történetet. Ρενιχη Ιστορία (Athén. 1886.)
33. Baphidis kiadott egyházi történetet. Έχχλησιασττχή Ιστο- ρία.
1886.
34. Politis f o r d í t o t t a F a l k e Hellasát e czím a l a t t : Φαλχε-Πο- λίτου' Ελλάς. ϋίος τ τον αρχαίων' Ελλήνων. 300 képpel. A r a a 25 ívből álló m u n k á n a k 50 d r a c h m a . (Athén. 1886.)
35. Typaldos I. A. leírta a m a r a t h ó n i csatát Ε Ηέν Μ apad ώ ν μάχη. (Athén. 1886). Idézvén különféle u t a z ó k véleményét a m a r a t - honi síkság fekvéséről, azt s a j á t mérései szerint határozza meg.
36. Paspátis kiadta a régi Byzancz leírását. Nemcsak az épüle- teket s ü n n e p é l y e k e t irja le, h a n e m sok helyrajzi kételyt is távolít el. Jól jegyzi meg, hogy a byzanti írók legtöbbjei említést tevéu helyekről s épületekről, n e m írták le részletesen, mivel föltették, hogy k o r t á r s a i k ugy is ösmerik azokat. Már pedig ezek a helyek és épületek n e m kis részét képezik a byzanti t ö r t é n e t n e k . Azt is jól m o n d j a P a s p á t i s , hogy n é m e l y írók B y z a n c z n a k csak árnyoldalait emelték ki, fényoldalairól pedig mélyen h a l l g a t t a k . Ilyenek az első byzanti császárok igazságszerető törvényei, — a vakbuzgó a r a b s o k
*) Μεσαιωνικά νομίσματα των Jvvaaräv της Xiov. Athén, 1886.
elleni szerencsés csatájok a V I I I . század elején, mely h a r o s s z u l ü t ki, egész E u r ó p á t m u z u l m á n n á tehette volna, — n a g y s z á m ú iro- d a l m i m u n k á k , m e l y e k b ő l az európai s egyéb n é p e k k ö z é p k o r i életét i s m e r j ü k meg, — csodálatra méltó vízépítészeti m ü v e k , — a keresztény vallás l e g h e l l é n e b b a l a k u l á s a , — az Agia Sophia, az I s t e n n e k e l e g n a g y s z e r ű b b lakhelye. Mind ezek n e m b i r j á k a b y z a n - t i n o k r á g a l m a z ó i n a k száját bedugni.
37. Dimitza : A l e x a n d r i a t ö r t é n e t e alapításától kezdve az a r a b o k által lett meghódításáig. Ιστορία της Άλεζανδριας από της χτίσεως αεχρι της υπό των Αράβων χαταχτησεως αυτής.
(Athén. 1885.)
38. Palamas: Egyházi t ö r t é n e t . ' Ε χ χ λ η σ ι α σ τ ι χ η ιστορία.
K o n s t a n t i n á p o l y , 188G.
III. Földrajz és statisztika.
39. Lazaridis f o r d í t o t t a Villedart Japánnak történeti leírását.
'/στοριχη περιγραφή τϋς 'Ιαπωνίας ( K o n s t a n t i n á p o l y . 1883). R a j - zokkal.
40. Makoros k i a d t a Tomson m u n k á j á n a k : A mennyei biroda- lom vagy a khinaiak és indokhinaiak fordítását. Tó otpávtov χρά- τος ητοι oi Σίναι χαι οί'/νδοσίναι. (Konstantinápoly. 1884,)
41. Kyphiótis J á n o s leírta K o n s t a n t i n á p o l y t és külvárosait.
Κωνσταντινούπολις μετά των προαστείων αυτής. (Athén 1884.) 42. Pános Kontogeorgis közrebocsátotta értekezését a régi T o m i helyéről. Περ'ι της θέσεως της αρχαίας ' Ελληνιχης πόλεως 73- μεως. (Braila. 1884.). Ovidius száműzetésének ezt a helyét t ö b b e n kisérlették m á r m e g h a t á r o z n i , Strabo (VII, 6) m e z ő v á r o s n a k nevezi, de C a r a c a l l a császár alatt m á r m i n t Scythia fővárosát talál- j u k . Szerzőnk szerint T o m i a m a nagy helyen f e k ü d t , mely magá- b a n foglalja m a az Anadolkidi és P a l á s i f a l v a k a t s é s z a k n y u g o t r a t e r j e d el a K a m a r á s f a l v á n tul.
43. Pervánoglos J á n o s angolból f o r d í t o t t a S m i t h Ágnes tekin- teteit a h e l l é n életre és helyrajzra. ' Αγνής Σμίθ βλέμματα έπι τοϋ έλληνιχού βίου χαι της έλληνιχης τοπογραφίας. (Lipcse. 1885.) Α t ö b b i között van b e n n e egy fejezet a görög nyelvről, j e l l e m r ő l ós vendég- szeretetről.
44. tíikélas D ö m ö t ö r leírta az u t a z á s á t Nikopolisból Olym-
