39. Lazaridis f o r d í t o t t a Villedart Japánnak történeti leírását.
'/στοριχη περιγραφή τϋς 'Ιαπωνίας ( K o n s t a n t i n á p o l y . 1883). R a j -zokkal.
40. Makoros k i a d t a Tomson m u n k á j á n a k : A mennyei biroda-lom vagy a khinaiak és indokhinaiak fordítását. Tó otpávtov χρά-τος ητοι oi Σίναι χαι οί'/νδοσίναι. (Konstantinápoly. 1884,)
41. Kyphiótis J á n o s leírta K o n s t a n t i n á p o l y t és külvárosait.
Κωνσταντινούπολις μετά των προαστείων αυτής. (Athén 1884.) 42. Pános Kontogeorgis közrebocsátotta értekezését a régi T o m i helyéről. Περ'ι της θέσεως της αρχαίας ' Ελληνιχης πόλεως 73-μεως. (Braila. 1884.). Ovidius száműzetésének ezt a helyét t ö b b e n kisérlették m á r m e g h a t á r o z n i , Strabo (VII, 6) m e z ő v á r o s n a k nevezi, de C a r a c a l l a császár alatt m á r m i n t Scythia fővárosát talál-j u k . Szerzőnk szerint T o m i a m a nagy helyen f e k ü d t , mely magá-b a n foglalja m a az Anadolkidi és P a l á s i f a l v a k a t s é s z a k n y u g o t r a t e r j e d el a K a m a r á s f a l v á n tul.
43. Pervánoglos J á n o s angolból f o r d í t o t t a S m i t h Ágnes tekin-teteit a h e l l é n életre és helyrajzra. ' Αγνής Σμίθ βλέμματα έπι τοϋ έλληνιχού βίου χαι της έλληνιχης τοπογραφίας. (Lipcse. 1885.) Α t ö b b i között van b e n n e egy fejezet a görög nyelvről, j e l l e m r ő l ós vendég-szeretetről.
44. tíikélas D ö m ö t ö r leírta az u t a z á s á t Nikopolisból
Olym-piába. Από Νιχοπόλεως εις Όλυμπίαν. M e g j e l e n t f r a n c z i á u l i s : De Nicopolis a Olympia (Paris, O l l e n d o r f ; 1885.)
45. Schinas Miklós, ő r n a g y a m é r n ö k i k a r b a n , í r t ket ú t i n a p l ó t ; egyet M a c e d ó n i á r ó l , a m á s i k a t a h a t á r s z a b á l y z ó vonal-ról. !)
46. Zoyraphákis leírta H e r m ú p o l i s t (Syrát) k e r e s k e d e l m i , ipari és h a j ó z á s i t e k i n t e t b e n . S a könyv j ö v e d e l m é t a f ö l d r e n g é s által m e g k á r o s u l t p e l o p o n n e s u s i lakosok fölsegélyezésére szánta.
M u n k á j á h o z előszót írt Gabrielidis, az Akrópolis szerkesztője. ί/ερι 'Ερμουπόλεως υπό έμποριχήν, βιομηχανικήν και ναυτιλιαχήν εποφεν.
(Athén, 1886.)
47. Phrankúdis E u r y b i á d i s irta Ivyprus h e l y r a j z á n a k s átalá-nos t ö r t é n e t é n e k kézikönyvét. 'Εγχειρίόιον χορογραφίας και γενικής ιστορίας τής Κύπρου. (Alexandria. 1886.) I d e g e n e k s főleg angolok már sokat irtak K y p r u s r ó l , de t ö b b n y i r e tévesen. E l l e n b e n P h r a n -kúdis, m i n t született cyjirusi, szabatos s h i t e l r e m é l t ó író.
48. Miliarákis Antal, m e g í r t a Argolis ós K o r i n t h i a megye új és régi politikai f ö l d r a j z á t . 2) Ο 1884. és 1885-ben b e u t a z v á n az általa leírt helyeket, saját t a p a s z t a l á s a a l a p j á n szerkesztette m u n k á j á t . Azt m o n d j a , h o g y az európai írók t ö b b n y i r e csak a régi Hellas f ö l d r a j z á v a l f o g l a l k o z n a k s h a n é m e l y k o r a m a i Hellas földrajzáról is írnak, m a j d n e m mindig b o t l a n a k .
1884-ben kiadta a kykládok leírását. 8)
49. Sakellários Anasztáz kiadott földrajzi Atlaszt földrajzi ós statisztikai jegyzetekkel.3) A g ö r ö g o r s z á g i t é r k é p e n m e g v a n n a k jelölve az o r s z á g u t a k o n kívül a vasúti v o n a l a k is, m e l y e k hossza 520 kilométer, de 1 8 8 7 - b e n m á r 109 k i l o m é t e r r e l n a g y o b b lesz.
A statisztikai jegyzetek s z e r i n t van G ö r ö g o r s z á g n a k egy millió 948,174 lakosa, 21 e l s ő r a n g ú és 10 m á s o d r a n g ú t o r p i l l á j a , 3 1 6 4 vitorlás és 6 0 g ő z h a j ó j a , 4 5 5 millió 661,192 d r a c h m a adóssága, sat. A többi á l l a m o k r ó l is részletesek a statisztikai a d a t o k .
9 Νικολάου Σχινα 'Οδοιπορικού Μακεδονίας, és Όδοιποριχόν της νέας οροθετικής γραμμής. Athén. 1886.
2) Γεωγραφία πολιτική νέα καϊ αρχαία τον νομον Αργολίδος και Κο-ρινθίας μετά γεωγραφικοί πίνακος τον νομον. Athén. 1886.
3) 'Υπομνήματα περιγραφικά των Κυκλάδων νήσων. Athén.
") "Ατλας γεωγραφικός μετά γεωγραφικών και στατιστικών σημειώ-σεων. Athén. 1886.
50. Kapralos írt «Föl a hegyekre; utazási jegyzetek* czímü m u n k á t . A". Α. Καπράλου ' Ανά τά όρη, οδοιπορικοί σημειώσεις.
Athén. 1886. M u n k á j á b a n olvassuk, hogy 1885-ben az A t h é n és M a r a t h o n között fekvő Kropiában tűz t á m a d v á n , negyvenezer fenyőfát h a m v a s z t o t t el.
51. Gedeon Mánuel, a kiről, mint történetíróról, f ö l e b b szól-tam, írt Athos hegyéről. Ό Αθως. Konstantinápoly, 1885.
IV. Bölcsészet.
52. Moschákis Ignácz értekezése a szabad akaratról. Ί1 ελευ-θέρα θέλησις. (Athén, 1881·.)
53. Valettas J á n o s francziából fordította Eichthal Gusztáv, m u n k á j á t Socrates istentanáról s gondviselési nézetéről s függe-lékül csatolta Xenophon Emlékezetességeinek a m a helyeit, melyek a m u n k a tökéletesebb fölfogását elősegítik. Ό Σωκράτης και τά. καθ' ημάς. θεολογία το~. Σωκράτους. Το περι προνοίας δόγμα.. Πραγματεία γαλλιστι συγγραψείσα. υπ ο Γουσταύου J Εϊχθάλ. ' Εζ ελληνισθεΐσα δε μετά προσθηκης εν παραρτήματι των 'Απομνημονευμάτων του Ξενο-φώντος. οπό'Ιωάννου Ν. Παλέττα. (Lipcse. 1884.) Ε m u n k á b a n ki van m u t a t v a a nagy hasonlatosság a vallási válság között Sokrates idejében és a jelenkorban, és az isteni gondviselésről szóló t a n , melyet Sokrates a t u d o m á n y o s skepticismus s a sokféle b a b o n a ellenében hirdetett. A fordító e l ő a d j a a bevezetésben Sokrates egész bölcsészetét és Sokrates arczképét a Louvre-ben megőrzött márvány mellszobra u t á n .
54. A görög bölcsészet történetét Zellertől kivonatilag görögre fordította Evangelídis Margarítis, kiadta pedig saját költségén Nikodém, jeruzsálemi patriarcha.*) Evangelídis azelőtt Zeller hall-gatója levén, legjobban fogta föl az ö m u n k á j á t . Nagyon czólszerüen cselekedett, hogy m u n k á j a végéhez két átnezetet is csatolt. Az egyik a d j a a bölcsészek i d ő r e n d é t ; a másikban megtalálja az olvasó a bölcsészeti értelemhatározásokat s m i n d e n fogalomnak a tör-ténetét.
*) Σΰνοψις της ιστορίας της ελληνικής φιλοσοφίας έξελληι>ιτ&εϊσα υπό Μαργαρίτον Εναγγελίδον. 'Εκδίδοται φιλοτιμώ δαπάνη της Α. Μ. του Πατρι-άρχου Ίεροσολνμον Κυρίου Νικοδήμον. Athén 188G.
55. U g y a n ő írta e l ő b b az ismeret elméletének a történetéi Ιστορία της >1 ε ω οίας της γνωσιως. A t h é n . 1885.
56. Skaltzúnis J á n o s írt t a n u l m á n y t a vallásról ós tudo-mányról.*) Czélja az u r a l k o d ó v a l l á s t a l a n s á g o t a t u d o m á n y fegy-verével legyőzni. Ο n e m t á m a s z k o d i k v a l a m e l y positiv vallásra, s n e m h i v a t k o z i k dogmákra, h a n e m a m a t e r i a l i s m u s hirdetőit a val-lásos érzet m e g m á s í t h a t a t l a n igazságaival t á m a d j a meg, mely érzet m i n d e n ü t t és m i n d e n k o r nyilatkozik.
V. Theologia.
57. Kalogerás Niceplior, l e k ö s z ö n t p a t r a s i érsek, a hellén t r ó n ö r ö k ö s volt tanítója, az a t h é n i egyetem tiszteleti t a n á r a kiadta először egy régi kéziratból Sz. P á l leveleinek m a g y a r á z a t á t Zigabe-n u s E u t h y m t ó l . Ευθυμίου τοϋ Ζιγαβηνοί ερμηνεία εις τ ά. ς ιο επιστο-λής του αποστόλου Παύλου χαί εις τάς ζ χαθολιχάς. νυν πρώτον έχ πα-λαιού χειρογράφου έχ διδομένη μετά προλόγου χαί σημειωσεων υπο Νιχηφόρου Εαλ.ογερά, άρχιεπισχόπου πρώην Πατρών, διδασχάλου της Α. Τ. του επιδόξου Διαδόχου τοϋ έλ/.ηνιχοΰ θρόνου Κωνσταντίνου, χαί επιτίμου καθηγητού της θεολ.ογίας έν τω Αδηνησι πανεπιστημίου.
Τόμος πρώτος, περιέχουν την έρμηνείαν της προς 'Ρωμαίους επιστολής, των δύο προς Κορινθίους χαί\της προς Γαλάτας. — L a t i n czíme is v a n , u . m . : E u t h y m i i Z i g a b e n i C o m m e n t a r i u s i n X I V epistolas Sancti P a u l i et V I I . catholicas, n u n c p r i m u m ad fidem codicis a n t i q u i cum prologo et a n i m a d v e r s i o n i b u s edidit N i c e p h o r u s Calogeras, olim a r c h i e p i s c o p u s Patrensis, magister s e r e n i s s i m i principis hellenici C o n s t a n t i n i et universitatis A t h e n a r u m p r o f e s s o r h o n o r a r i u s tlieo-logiae. T o m u s prior, c o m p l e c t e n s p r i e f a t i o n e m et interpretatio-n e m epistolae ad R o m a interpretatio-n o s I. et II. ad Coriinterpretatio-nthios et ad Galatas.
(Athén. 1887.)
58. U g y a n ez a szerző kiadta 1883-ban a Lelkipásztorságot.
Ποιμαντιχη.
59. Kalliphron k i a d t a a p ü s p ö k i és egyházi szónokok beszé-deinek g y ű j t e m é n y é t 1861-től 1886-ig. Συλ.λογη έχχλ.ησιαστιχών λόγων έχφιονηθ έντων ύπο ιεραρχών χαί ϊεροχυρήχων της ορθοδόξου
*) Θρησκεία και επιστήμη. Μελίτη. Triest. 1884.
άνατολιχής έχχλησίας από του α,ωξα — αωπς . (Négy kötet. Kon-s t a n t i n á p o l y , 1886.)
VI. Nevelészet.
60. B i ó n i György beszéde az athéni oktatási t á r s a s á g 50-ik é v f o r d u l ó j á n , a t á r s a s á g j e g y z ő k ö n y v é b e n . Πραχτιχά της έν'Αδη-ναις ψιλεχπαιδευτιχής εταιρίας. Λόγος έχφωνηδε'ις εν τη εορτή της πεντηχονταετηρίδος. (Athén. 1886.)
VII. Jogtudomány.
61. Momphcrratos Antal, ügyvéd, írt egy értekezést a h á z a s -ság előtti a j á n d é k r ó l a r ó m a i s k ü l ö n ö s e n a b y z a n t i jog s z e r i n t . Πραγματεία περί προγαμιαίας δωρεάς χαζά τυ ρωμαϊχόν χα} ιδίως χατά τό βυζαντιαχόν δίχαιον. (Athén. 1884.) Α m u n k a két részből áll. Az elsőben ( 1 — 1 0 9 . 1.) megbeszéli a szerző a XIX. század előtti f r a n c z i a és n é m e t jogászok elméleteit a h á z a s s á g előtti a j á n dékról, kik m i n d a n n y i a n azt t a n í t á k , hogy a h á z a s s á g előtti a j á n -dék czélja a h o z o m á n y biztosítása. Azután szemlét t a r t a X I X . szá-zad n é m e t j o g á s z a i n a k ide v o n a t k o z ó értekezései fölött. Burchardi szerint a h á z a s s á g előtti a j á n d é k a v a g y o n n a k egy része, m e l y e t a f é r j vagy vőlegény vagy e helyett egy h a r m a d i k azért ad, hogy, h a a f é r j m e g h a l s gyermekek m a r a d n a k h á t r a , a m a vagyon haszonélvezete a n ő t illesse. Gliiek úgy vélekedett, hogy a házas-ság előtti a j á n d é k lényeges czélja az özvegyasszony e l t a r t á s a . Francke szerint az a férj a d o m á n y a a nő s z á m á r a , melylyel ez m a g á t f é r j é n e k t e t s z é s szerinti elválása ellen b i z t o s í t j a , s m e l y n e k eredetét a t a r t o m á n y o k szokásjogában kell keresni, melyet a csá-szári rendeletek o l t a l m u k b a vettek. Warnkönig szerint pedig o n n a n keletkezett, hogy a h o z o m á n y i s z e r z ő d é s e k b e n a n ő h a l á l e s e t é r e a h o z o m á n y egy része a férj s z á m á r a biztosítva volt. A m é l t á n y o s -ság m e g k í v á n t a t e h á t , hogy a f é r j is v i s z o n a j á n d é k o t , viszonhozo-m á n y t n y ú j t s o n a n ő n e k . A h o z o viszonhozo-m á n y n a k és a h á z a s s á g előtti a j á n d é k n a k az a l a p j a a házasfelek jogegyenlősége, a czélja pedig a megegyezés ezen jogegyenlőség t á m o g a t á s á r a . Llihr elmélete szerint a h á z a s s á g előtti a j á n d é k a f é r j részéről a n ő s z á m á r a ke-letkezett vagyon, m e l y n e k úgy, m i n t a h o z o m á n y n a k
köz-vetetlen czólja, a h á z a s s á g t e r h e i n k ö n n y í t e n i . — Ezeket az elméleteket v i s s z a u t a s í t j a a szerző (4—24. 1.), mivel n e m illenek m i n d e n k o r r a . A z u t á n e l ő a d j a a h á z a s s á g előtti a j á n d é k n a k m a j d n e m ezeréves történetét. Az ó r ó m a i jog n e m ismerte ezt az a j á n -d é k o t ; a l a p e l e m e i t a z o n b a n m e g t a l á l j a a szerző a jegyesek viszonyos a j á n d é k a i b a n , a k á r arrha, sponsalia vagy sponsalitia, akár m á s volt legyen a nevök. I n n e n fejlődött ki valószínűleg a házas-ság előtti a j á n d é k , m e l y r e n é z v e m á r Severus, A n t o n i n u s , Gordianus, V a l e r i a n u s , GallieGordianus, A u r e l i a n u s , D i o c l e t i a n u s és M a x i m i a -nus rendeleteket (de donationibus ante nuptias vei propter nuptias) bocsátottak ki, a m i n t ezt a j u s t i n i a n u s i Codexből (V, 3) l á t h a t n i . A b y z a n t i b i r o d a l o m b a n Nagy K o n s t a n t i n említi először a házas-ság előtti a j á n d é k o t és pedig a 319-iki és 336-iki t ö r v é n y é b e n . Legrégibb n y o m a i t a z o n b a n a szerző az ó-görög erkölcsökben és s z o k á s o k b a n t a l á l j a , h i v a t k o z v a a h o m é r i k ö l t e m é n y e k r e és Pol-luxra, hol a f é r j által az a r á n a k adott a j á n d é k o k neve sdva. De Solon t ö r v é n y e , m e l y r e s z i n t é n hivatkozik, s e m m i t sem bizonyít, m e r t az csak azt határozza meg, hogy m i b ő l á l l h a t a h o z o m á n y . (L. T é l f y : Corpus iuris attici graece et l a t i n é . 1359. ós a Comm e n t a r i u s hozzá.) Sokkal i n k á b b hivatkozhatott volna H a r p o c r a -t i o n r a az άποτιαητο'ι szó a l a -t -t : «Ha a f é r j h e z m e n -t n ő n e k a roko-n o k h o z o m á roko-n y t a d roko-n á roko-n a k , követeljeroko-nek a f é r j t ő l a h o z o m á roko-n y roko-n y a l egyértékű zálogot, p é l d á u l h á z a t vagy telket». (U. o. 1360. §.) E z t a szokást n e m h a g y h a t t a figyelmen kívül sem a keleti sem a nyu-gati r ó m a i b i r o d a l o m , h a n e m szabályozásra szoruló t á r g y n a k kellett tekintenie. II. T h e o d o s i u s előtt a jegyesek viszonyos aján-d é k a i n a k érvényességéhez t a r t o z o t t az á t a aján-d á s u k (traaján-ditio) a házas-ság előtt. E z t Theodosius 4 3 7 - b e n eltörülvén, azt rendelte, hogy a
házasság előtti a j á n d é k ígérete is elégséges. De még f o n t o s a b b volt a m a rendelete, m e l y s z e r i n t a túlélő fél úgy a házasság előtti a j á n -dékot, m i n t a h o z o m á n y t a g y e r m e k e k s z á m á r a tartozott megőrizni.
Ε r e n d e l e t vetette m e g a l a p j á t a szorosabb köteléknek a h á z a s s á g előtti a j á n d é k és a h o z o m á n y között. Később I. -Justinus császár meg-engedte, hogy a házassági a j á n d é k o t a házasság t a r t a m a a l a t t is a h o z o m á n y teljes értékéig l e h e s s e n fölemelni. J u s t i n i á n császárnak 539-ik évi Novellája pedig r e n d e l t e , hogy a házasság előtti aján-dék és a h o z o m á n y e g y é r t é k ű e k legyenek, mivel ő szem előtt t a r t á a házasfelek jogegyenlőségét. Azért v á l t o z t a t t a e kifejezést ante
nuptias donatio erre propter nuptias donatio. Leo es C o n s t a n t i n u s C o p r o n y m u s császárok ( 7 1 7 — 7 7 5 ) rendeletei s z e r i n t n e m kellett t ö b b é egyértékűnek lennie a házasság előtti a j á n d é k n a k a hozo-m á n y n y a l . S a túlélő f é r j , h a n i n c s e n e k gyerhozo-mekek, n e hozo-m csak azt k a p t a vissza, a mivel a házassághoz h o z z á j á r u l t , h a n e m még a ho-z o m á n y negyedrésho-zét is, m i n t háho-zassági n y e r e m é n y t (γαμιχόν χέρ-α ος). A t ú l é l ő asszony pedig az egész h o z o m á n y o n kívül f é r j e h a g y a t é k á n a k negyedrészét k a p t a meg. Ε h á z a s s á g i n y e r e m é n y r e egy ú j mükifejezés is keletkezett, t. i. ες άπαιδίας χάσος (gyermek-telenségből származó eset). B a s i l i u s császár 8 7 0 és 878 között ú j t ö r v é n y g y ű j t e m é n y é b e n , m e l y n e k neve Πρόχειρος Κόρος, meg-k ü l ö n b ö z t e t t e az eljegyzési a j á n d é meg-k o meg-k a t úgy a felpénztől (appa-βων, a r r h a ) , m i n t a házasság előtti a j á n d é k t ó l . A f e l p é n z n e k csak az volt a czélja, hogy a h á z a s s á g létesüljön. Az eljegyzési a j á n d é -kok ( d o n a t i o n e s sponsalitire) csak a n e m e s érzület (έλευθεριότης) kifolyásai voltak. A házasság előtti a j á n d é k o t a z o n o s í t o t t a u g y a n a h o z o m á n y n y a l , de hogy ezzel egyértékű legyen, a r r ó l a Πρόχειροs Νόμος s e m m i t sem szól.
A Basilica czímü t ö r v é n y e k 887-ik évi rendelete szerint, h a az elvált felek közül egyik sem lép ú j h á z a s s á g r a , a n ő v i s s z a k a p j a h o z o m á n y á t , a f é r j pedig házasság előtti a j á n d é k á t . C o n s t a n t i n u s P o r p h y r o g e n i t u s azt r e n d e l t e a X. században, hogy, ha a férj gyilkos-s á g b a n maragyilkos-sztaltatok el, a h o z o m á n y égyilkos-s a házagyilkos-sgyilkos-ság előtti a j á n d é k a nőé l e g y e n ; de h a g y e r m e k e i v a n n a k , akkor csak a haszonélvo-zet illesse. — A Πρόχειρος Νόμος-1 a X I I I . század végén s a X I V . század elején névtelen szerzők bővítették s a z ó t a Prochiron aucturn név a l a t t szokták idézni. Ε szerint a h á z a s s á g előtti a j á n d é k n a k n e m szabad n a g y o b b n a k l e n n i a h o z o m á n y n á l , de kisebb lehet.
A Πρόχειρος ,Υόμος-nak egy m á s bővített k i a d á s a az Επαναγωγη nevet v i s e l i ; s ez azt rendeli, hogy, ha az igért h o z o m á n y ki n e m fizettetik, akkor m e g s z ű n i k m i n d e n igény a házasság előtti a j á n -dékra. H a pedig a h o z o m á n y n a k csak egy r é s z e fizettetik ki, a k k o r a nő csak arányos részt követelhet a házasság előtti a j á n d é k b ó l . De h a a megkínált h o z o m á n y t a f é r j vagy a t y j a vagy n a g y a t y j a el n e m f o g a d j a , akkor a f é r j elválás esetében m e g n e m t a g a d h a t j a a h á z a s s á g előtti a j á n d é k kifizetését. — Az u t o l s ó byzanti jogász, H a r m e n ó p u l o s ( 1 3 2 0 — 1 3 8 0 ) azt m o n d j a u g y a n , hogy az ő korá-b a n Basilius, Leo s a későkorá-bkorá-bi császárok t ö r v é n y e i még érvényesek
voltak, de az ö ' Εξάβιβλος czimü m u n k á j á n a k kedvező fogadtatása s á l t a l á n o s h a s z n á l a t a a z t bizonyítja, h o g y a föntebbi t ö r v é n y e k n e k n e m l e h e t e t t m á r n a g y g y a k o r l a t i értékök. Görögországban a török u r a l o m a l a t t a s z a b a d s á g h á b o r ú i g H a r m e n ó p u l o s m u n k á j a szol-gált t ö r v é n y k ö n y v ü l .
M u n k á j á n a k 2-ik részében ( 1 1 3 — 2 1 8 . 1.) a szerző s z á m o s t ö r v é n y e k és r e n d e l e t e k a l a p j á n így h a t á r o z z a m e g a házasság előtti a j á n d é k o t : ez a m a v a g y o n , m e l y e t a vőlegény vagy a férj vagy egy h a r m a d i k vagy az ú j a b b b y z a n t i jog szerint a törvény a r r a r e n d e l , hogy először a házassági t e r h e k s a h o z o m á n y támogatására s másodszor az özvegységre j u t o t t n ő házassági n y e r e m é -n y é -n e k biztosítékáúl szolgáljo-n, k ü l ö -n ö s e -n h a ilye-n házassági - nye-r e m é n y a túlélő fénye-rj s z á m á nye-r a is a h o z o m á n y b ó l szenye-rződésileg biz-tosítva v a n .
62. Phlogaitis k i a d t a Görögország bíráskodási törvényeit.
01 διχαστικοί νόμοι της 'Ελλάδος. Az egész m u n k a nyolcz kötetből fog á l l n i . E d d i g két kötet j e l e n t meg. (Athén. 1886.)
63. Angelópulos í r t a a közigazgatási j o g r e n d s z e r é t . Σύστημα διοικητικού δικαίου. (Athén. 1886.)
V I I I . P o l i t i k a .
64. Mikónios, j o g t u d o r , olaszból f o r d í t o t t a Minghetti m u n -k á j á t a politi-kai p á r t o -k r ó l s azo-k befolyásáról az igazságügyre és k ö z i g a z g a t á s r a . Τά πολιτικά κόμματα χαι η τούτων έπέμβασις εις τά της διχαιοσύνι,ς χαι της διοικήσεως. (Lipcse 1884.)
IX. N e m z e t g a z d a s á g .
65. Sutzos, az a t h é n i egyetem t a n á r a , második k i a d á s b a n bocsátotta közre két kötetben Gazdagságtan (Πλουτολογία) c z i m ü m u n k á j á t . E b b e n n e m csak a gazdagság s z á r m a z á s á t , f o r g a l m á t s elosztását m a g y a r á z z a , h a n e m a t á r s a d a l m i t u d o m á n y l e g n e h e z e b b kérdéseivel is foglalkozik s n e m z e t g a z d a s á g i vizsgálatait k ü l ö n ö s e n a m a i H e l l a s p é n z ü g y i s f ö l d b i r t o k i á l l a p o t á r a terjeszti ki. N a g y o n szépen a d j a elő az e t á r g y a k r a vonatkozó r e n d s z e r e k e t Platótól kezdve a j e l e n k o r i g s k e m é n y bírálat alá veszi G ö r ö g o r s z á g n a k m a i adóztatási m ó d j á t .
66. Zappas, jogtudor, f r a n c z i á b ó l f o r d í t o t t a a h í r e s G a r n i e r nemzetgazdasági kézikönyvét. Οικονομολογικοί έγχειρίδιον. (Buka-rest 1887.) Az élőbeszédben azt m o n d j a , hogy a gazdasági kérdések képezik m i n d e n helyes és előrelátó politikának az a l a p j á t s h o g y m a a l e g e l ő h a l a d o t t a b b s l e g t ö r v é n y s z e r ű b b e n k o r m á n y z o t t alla-m o k azok, alla-melyek n a g y o b b g o n d d a l és észszerüséggel f o g l a l k o z n a k ezekkel a kérdésekkel.
67. Trikúpis Charilaos, Görögország m i n i s z t e r e l n ö k e , k i a d t a k ü l ö n füzetben (nagy 8-ad rét, 4 5 1.) azt a beszédét, melyet a görög képviselőház 1887-ik évi m á r c z i u s 24-én (ápril 5-én) t a r t o t t ülésé-b e n m o n d o t t , m i d ő n a k o r m á n y p é n z ü g y i r e n d s z e r é t t á r g y a l t á k .
Χαριλάου Τρικούπη πρωθυπουργού αγόρευσες εν τη βουλή κατά ζην συνεδρίασιν της 24 Μαρτίου 1887, συζητουμένου του οικονομικού συστήματος της κυβερνήσεως. A t h é n . S e beszédével n a g y diadalt a r a t o t t .
X. T e r m é s z e t t u d o m á n y o k .
68. Phustános János, orvos, irt az á l o m l á t á s r ó l vagy életi d e l e j e s s é g r ő l . ' Υπνωτισμός ή ζωικός Μαγνητισμός. (Syra. 1885.) Való-b a n t u d o m á n y o s m u n k a . A függelékValó-ben szól a Való-b ű v é s z e t r ő l és spi-r i t i s m u s spi-r ó l . Ιίερι μαγείας και πνευματισμού. E b b e n figyelmezteti az olvasót, hogy ne h i g y j e n e k ilyen f a j t a á m í t ó k n a k és c s a l ó k n a k .
69. Damvergis, a vegyészet t a n á r a , í r t az ételek és italok hamisításáról. Νοθεύσεις εδωδίμων και ποτών. (Athén. 1 8 8 7 . ) E b b e n ú t m u t a t á s o k a t ad a liszt, kenyér, kétszersült, ételek, t e j , irósvaj, bor minőségének megvizsgálására.
XI. O r v o s t u d o m á n y .
7(). Pados J á n o s írt sebeszeti kézikönyvet 'Εγχειρίδιον χει-ρουργικής. A t h é n . 1884.
X I I . S z é p i r o d a l o m .
71. Drosinis György beszélyeket és emlékezéseket t e t t közzé.*) Egészben véve h a t d a r a b o t . Legérdekesebb az Amaryllis czímü, m e l y n e k k i v o n a t a ez :
*) Γεωργών Δροσίνη Διηγήματα και 'Αναμνήσεις. Athén. 188(i.
István, j o g t u d o r i vizsgálatai után, idűlni m e n t Athénből n a g y b á t y j a jószágára. Szándoka volt ott két hétig i d ő z n i : lett a z o n b a n belőle két h ó n a p . Athénbe visszatérvén, elbeszélte egyik b a r á t j á n a k e hosszú távollét okát.
A t e n g e r p a r t o n , a hol kiszálltam, m o n d j a István, egy óriás e m b e r várt reám, n a g y b á t y á m gazdatisztje. L ó r a ü l t ü n k s a legbá-jolóbb vidéken át n a g y b á t y á m jószágára é r t ü n k , a ki a z o n b a n má-sutt lakott. Este sétálni m e n t e m s a falu összes állatai s asszonyai l á t á s o m r a f u t á s n a k indultak s a kutyák szörnyen m e g u g a t t a k ; úgy látszik, hogy öltözékemtől ijedtek meg. Visszatérvén a lakásomba, mely két n y o m o r u l t a n bútorozott szobából állt, megijedtem az ottani piszoktól, m e r t a gazdatiszt, úgylátszik, féregtani gyüjte-m é n y n y é változtatta át n a g y b á t y á gyüjte-m házát. Egész éjjel n e gyüjte-m t u d t a gyüjte-m a l u d n i s b á n n i kezdtem, hogy nagybátyám kívánságára két hétre j ö t t e m ide. M á s n a p este látogatójegyet t a l á l t a m az asztalomon, F. Anasztáz névvel, melyen ez volt í r v a : «Szomszéd u r a m ! Eljöt-tem, hogy Isten hozott-at m o n d j a k , de nem t a l á l t a m otthon. Nem lesz t a l á n szerénytelenség, h a h o l n a p reggelre kertembe hívom meg, hogy együtt tejczzúnk.» A gazdatiszttől m e g t u d t a m , hogy ez az Anasztáz egy becsületes ember, a ki tavaszkor a szőllőjébe szo-kott j ö n n i s a s z ü r e t u t á n ismét eltávozni. M á s n a p reggel t e h á t oda i n d u l t a m a gazdatiszt kíséretében. A kert a j t a j á n á l megszólít egy szolga, hogy várjak a kert kéj lakában, míglen az u r a haza jövend. A m i n t a szép és nagy kertben vártam, egyszerre hallok a fák mögött egy gyönyörű h a n g ú dalt az aratónéról. S m i n d j á r t reá m e g p i l l a n t o t t a m egy leányt, a ki a z o n b a n engem n e m vett észre.
Szőke h a j á t piros és fehér rózsák ékesítették. F ü l b e v a l ó helyett arcza m i n d k é t oldalán egy p á r cseresnyét viselt. Egyik kezében egy nagy rózsacsokrot tartott, a másikban pedig cseresnyével telt kosarat. Egyszerű, f e h é r r u h á b a n volt, mely m i n t a h a b ömlött el a testén. Ο közéig a kéjlakhoz, s a mint engem, az ismeretlent, meglát, a n n y i r a megijedt, hogy a virágok kiestek a k e z é b ő l ; a z u t á n gyanítván kilétemet, elpirult, lerázta fejéről a rózsákat s a fülbe-való g y a n á n t szolgáló c s e r e s n y é t : «Sajnálom kisasszony, m o n d á n ^ hogy az első érzelem, melyet önnek okoztam, a félelem. Bocsásson meg.» 0 mosolyogva n y ú j t o t t a n e k e m a kezét. «Az én helyzetem, mondá, r o s s z a b b ; mert reggeli cziczomámmal nevetésre indítottam önt. A mezei tartózkodás gyermekké változtatja az embereket. Az
a t y á m is, kora daczára, velem együtt itt g y e r m e k k é lesz.» E b b ő l m e g é r t e t t e m , hogy ő A n a s t á z u r leánya. L e h a j o l t a m és segítettem n e k i a szétszórt rózsákat fölszedni. Ε közben megérkezett Anastáz ú r s megköszönte, hogy e l f o g a d t a m a m e g h í v á s á t . Amaryllis, így hítták a leányt, eltávozott, h o g y elkészítse a reggelit, Anastáz pedig e l m o n d t a n e k e m ezalatt s a j á t é l e t t ö r t é n e t é n e k egy szakaszát.
Ο kereskedő volt Marseilleben s tíz évvel ezelőtt G ö r ö g o r s z á g b a j ö t t s megvette ezt a j ó s z á g o t ; de h á r o m évvel k é s ő b b e n m e g h a l t a neje s fiatalabb l e á n y a . A m a r y l l i s visszajővén a j u h t e j j e l , kér-deze, v á j j o n az egész n y a r a t t ö l t e n d e m - e n a g y b á t y á m j ó s z á g á n ? S h a l l v á n tőlem, hogy csak nyolcz n a p i g szándékozom m é g m a -r a d n i , kecses mosolylyal azt válaszolta, hogy a b b ó l s e m m i s e m leend. A z u t á n abban á l l a p o d t u n k meg, hogy délután öt óra felé k i r á n d u l u n k a Ivis-Forráshoz, m i r e a leány n é h á n y rózsát n y ú j t o t t n e k e m s én h a z a i n d u l t a m . D é l u t á n öt ó r a k o r ismét o t t t e r m e t t e m
/
s együtt i n d u l t u n k a K i s - F o r r á s h o z . Ú t k ö z b e n Amaryllis zerge fürgeséggel f u t k o s o t t a sziklákon s bársonyvirágot szedett.
Az a t y j a leült, hogy p i h e n j e n , én pedig tovább m e n t e m a l e á n y n y a l b á r s o n y v i r á g o t szedni. Egyszerre csak elnevettem m a g a -m a t . Midőn a leány n e v e t é s e -m okát kérdezte, így válaszolta-m :
« H a tavaly valamely c z i g á n y n ő azt m o n d t a v o l n a n e k e m , h o g y egy év m ú l v a G ö r ö g o r s z á g n a k valamely t e n g e r p a r t i p u s z t a s á g á n b á r s o n y virágot fogok szedni, kikergettem v o l n a . É s m é g is.» E z t n a g y o n zokon vette Amaryllis s az összes b á r s o n y v i r á g o k a t , m e -lyeket neki á t n y u j t é k , a t e n g e r b e dobta, és s z ó t l a n ú l v i s s z a m e n t ü n k az a t y j á h o z , a kinek kérdésére, vájjon hol v a n a bársonyvirág, azt felelte, hogy darázs volt r a j t a , azért a t e n g e r b e d o b t a . Visszatérvén Anastáz lakába, m e g v a c s o r á l t u n k , de Amaryllis kedvetlen volt, keveset evett, hidegen m o n d o t t n e k e m jó éjt s aludni m e n t . É n l ó r a ü l t e m s h a z a m e n t e m , t ö p r e n k e d v e A m a r y l l i s rossz kedve
m i a t t . M a j d n e m az egész éjt á l m a t l a n u l t ö l t é m . Heggel k a p t a m a n a g y b á t y á m t ó l levelet és h í r l a p o k a t . Ezeket elejétől végig, az u t o l s ó hirdetésig e l o l v a s t a m , a mit azelőtt s o h a sem t e t t e m ; de legalább m e g ö l t e m az időt. M á s n a p u n a l m a m b a n k i l o v a g o l t a m m i n d e n czél nélkül s észrevétlenül a Kis-Forráshoz érkeztem. Ott leszállok, körülnézek s egy p a p í r d a r a b o t találok, m e l y e n u g y a n -azok a versek voltak fölírva az aratónérói, melyeket Amaryllis a k k o r elénekelt a k e r t b e n , m i d ő n legelőször m e g l á t o g a t t a m . E z t e h á t ,
Μ . Τ . Λ Κ . É R T . A N Y E L V - ÉS S / . É P T . K Ö R É B Ő L . 1 8 8 7 . X 3 V . K . 4 . S Z . 3
g o n d o l á m , az ő írása, Megcsókoltam s e l t e t t e m . E s t e ismét Anasztáz látogatójegyét t a l á l t a m , a m e l y e n m á s n a p r a , (t. i. v a s á r n a p r a ) m e g h í v o t t a k á p o l n á j á b a . E n e l m e n t e m . A mise u t á n Amaryllis a legnagyobb szívességgel elém j ö n s kezét n y ú j t j a . S e m rossz kedv, sem hidegség n e m volt m e n n y e i l e g ragyogó s z e m é b e n l á t h a t ó . Azután m e g m u t a t t a n e k e m a n y j a s n ő v é r e sírköveit ; m i n d e g y i k e n egy b á r s o n y virág-koszorú függött, s h o z z á m fordulva m o n d á : «hát oly nevetséges az, h a valaki b á r s o n y virágot szed?» E n e l p i r u l t a m s l e s ü t ö t t e m a s z e m e m e t . Azóta m i n d e n n a p m e g l á t o g a t t a m , né-melykor kétszer h á r o m s z o r is Anasztáz s z o m s z é d o m a t , s boldognak éreztem m a g a m a t . B o l d o g s á g o m a t a z o n b a n m e g z a v a r t a egy k a t o n a -csapat h a d n a g y a , a kit A n a s z t á z h o z beszállásoltak. A h a d n a g y nagy szájhős volt s Amaryllis eleinte szívesen látszott h a l l g a t n i az ö henczegéseit, a m i e n g e m bosszantott, a n n y i v a l inkább, mivel a h a d n a g y u d v a r o l n i is kezdett a l e á n y n a k , a m i t a z o n b a n n a g y m e g n y u g v á s o m r a Amaryllis hidegen fogadott. E z n é h á n y n a p m ú l v a p a n a s z k o d o t t n e k e m , hogy a r ó k a m e g f o j t o t t a a t y ú k j á t a csirkéivel együtt. A h a d n a g y m i n d j á r t a j á n l k o z o t t , hogy előbb el n e m távozik i n n e n , m í g l e n az összes r ó k á k a t ki n e m p u s z t í t j a . E z az a j á n l a t sem n e k e m , s e m A n a s z t á z n a k és l e á n y á n a k n e m tetszett, m e r t ezen ü r ü g y a l a t t a h a d n a g y még egy évig is itt m a r a d h a t o t t volna. De a j á n l a t á t visszautasítani n a g y o n bajos volt. Az ö hadi terve s z e r i n t t y ú k o t kellene egy fa törzséhez k ö t n i s egyik lába körül hosszú zsineget csavarni. Mi elrejtőznénk a cserjében s egyi-k ü n egyi-k m e g h ú z n á a zsineget, mire a tyúegyi-k egyi-kárálni fog. E r r e előjön a a róka s m i agyonlőjük. A m u l a t s á g o s tervet elfogadtuk. S este tíz óra u t á n a h a d n a g y , r u m t h a r a b l ó k üldözésére i n d u l n a , linndsárral, kétcsövű p u s k á v a l és revolverrel fegyverkezett föl. A m a r y l l i s m é g soha sem l á t v á n revolvert, n a g y kíváncsisággal nézte a szerkezetét.
Rögtön elsül a fegyver : a leány két kezével b e t a k a r j a az a r c z á t s földre rogy. Az a t y j a azt vélvén, hogy l e á n y a m e g h a l t , i j e d t é b e n elájult. É n k a r j a i m b a vettem a leányt s a h á z b a vittem. Ott l á t t a m , hogy n i n c s megsebesítve, h a n e m csak a h a j a van megpörzsölve.
Gyorsan m e g l o c s o l t a m hideg vízzel s ő m a g á h o z tért. N é h á n y perez m ú l v a föleszmélt az a t y j a is s ö r ö m k ö n n y e k e t hullatva, keb-lére s z o r í t á a leányt. De a falubeliek hallván a lövést s a leány balesetét, fölfegyverkezve f u t o t t a k a helyszínére, h o g y agyonverjék a h a d n a g y o t . 0 a z o n b a n bezárkózott a s z o b á j á b a s m á s n a p
eltávo-z o t t . N é h á n y n a p múlva k i r á n d u l t u n k a Boseltávo-zorkány-barlanghoeltávo-z.
Amaryllis elbeszélése szerint itt h a j d a n egy szép, fiatal b o s z o r k á n y lakott, a ki a vidék összes l e á n y a i t r ú t a k k á tette, az i f j a k a t pedig úgy elbűvölte, hogy m i n d n y á j a n belészerettek. Az anyák megátkoz-ták s egy szent szerzeteshez f o l y a m o d t a k , a kinek i m á d s á g á r a az Isten földrengés á l t a l elrepesztette a sziklákat, melyek a boszor-k á n y t a g y o n n y o m t á boszor-k .
E l é r k e z e t t az aratás is s m i m a j d n a g y b á t y á m , m a j d Anasztáz aratóihoz r á n d u l t u n k ki, a kik ezt k i t ü n t e t é s n e k vették, főleg m i d ő n A m a r y l l i s n é m e l y k o r csupa mulatságból m a g a is aratott.
Ilyen a l k a l o m m a l fölkértem Amaryllist, hogy énekelje el az aratónérói szóló dalt. A leány m e g d ö b b e n t és s z e m e m r e h á n y t a , hogy én l o p t a m el tőle az elveszett dalt. B e hallván, hogy a K i s - F o r r á s n á l találtam, m e g n y u g o d o t t b e n n e , hogy emlékül m e g t a r t s a m , h a az á l t a l a m eszközlendő m á s o l a t á t cserébe a d a n d ó m neki, mire én t e r m é s z e t e s e n a l e g n a g y o b b szívességgel reá á l l t a m . E z ó t a könyveket a d t a m neki kölcsön, m e l y e k b e n azon-ban a l á h ú z t a m a m a helyeket, melyek v é l e m é n y e m szerint az ő j e l l e m é r e és s a j á t s á g a i r a v o n a t k o z t a k , hogy értse meg az ő iránta való s z e r e l m e m e t . Ο sokszor megkért, h o g y m a g y a r á z z a m meg neki az a l á h ú z o t t helyek értelmét. De én m i n d i g v o n a k o d t a m . Végtére egy este háza erkélyén ülve, m i d ő n az a t y j a a, szobában s z u n d i k á l t , A m a r y l l i s h a r a g o s a n m o n d á : «Jól v a n ; n a g y o n s a j n á l o m , hogy e n n y i r e m e g a l á z t a m m a g a m a t , a ki m á s e m b e r t ő l soha s e m k é r t e m valamit.» E r r e b e m e n t a s z o b á b a s n e m is b ú c s ú z o t t el t ő l e m .
Nem s o k á r a meglátogatott e n g e m Anasztáz s b i z a l m a s a n közié velem, hogy két évvel ezelőtt odaígérte l e á n y a kezét. J ö v e n d ő veje, m o n d á , epen o l y a n , a m i n ő t ő kíván és szereti a leányt, a m i leg-f o n t o s a b b , m e r t a házasság n e m kereskedelmi társaság. A leány is szereti őt. S v á r h a t ó , hogy f é r j e boldog leend vele. E r r e fölkiálték : a világnak legboldogabb e m b e r e lesz. Anasztáz mosolygott s kezét n y ú j t o t t a n e k e m és mondá, hogy az én v é l e m é n y e m m e g n y u g t a t j a s ígéretében megerősíti.
T á v o z á s a u t á n kétségbeesésemben e l h a t á r o z t a m , hogy más-n a p visszautazom Athémás-nbe s k i a d t a m a cselédekmás-nek az úti remás-nde- rende-letet. Estefelé e l m e n t e n i A n a s z t á z h o z elbúcsúzni. Ο n a g y o n csodál-kozott, mivel reggel még s e m m i t s e m szóltam neki. E n azt
hazud-3*
tarn, hogy d é l b e n s ü r g ö n y t k a p t a m , m e l y A t h é n b e szólít.
0 g ú n y o s a n mosolygott, m e r t leolvasta az arczomról, hogy f ü l l e n -tek. A b e l é p ő A m a r y l l i s m e g d ö b b e n t a n n a k h a l l a t á r a , hogy bú-csúzni j ö t t e m , s kért, hogy ne t á v o z z a m A t h é n b e . D a c z á r a a n n a k , hogy édes, elbájoló h a n g j a m e g i n g a t t a e l h a t á r o z á s o m a t , m é g is azt válaszoltam, hogy t á v o z n o m kell. «Ha kell, jól van,» m o n d á a leány, s elválásom perczéig, éji 11 óráig, hidegen, b ü s z k é n viseltetett i r á n t a m . Csak azt m o n d t a , hogy jó m u l a t s á g o t kíván A t h é n b e n .
É n h a z a f e l é lovagoltam, de útközben ezer gondolat g y ö t ö r t . Most éreztem csak, mily v é g t e l e n ü l szeretem Amaryllist. Visszafor-d u l t a m t e h á t , p a r i p á m n a k n e m n a g y örömére, s m e g á l l t a m a l e á n y a b l a k a a l a t t . Ο k i n y i t j a az a b l a k o t s n y u g t a l a n ú l k i á l t j a : «Ki az'?o É n szívemet a k a r t a m előtte f ö l t á r n i , de féltem, hogy m a j d k i n e v e t . Azt m o n d t a m t e h á t , hogy s z i v a r t á s k á m é r t , m e l y e t elveszettnek gondoltam, j ö t t e m vissza, de í m e , m o s t látom, hogy a másik zse-b e m zse-b e n van. Amaryllis s e m m i t sem válaszolt, h a n e m zse-b e c s a p t a az ablakot. M á s n a p e l u t a z t a m A t h é n b e .
M i d ő n I s t v á n végig elbeszélte volt a fölebb előadott é l m é -nyeit az ő b a r á t j á n a k , b e t o p p a n t a n a g y b á t y j a , Aristides s igy s z ó l t : É n m i n d e n t tudok, a m i a j ó s z á g o m o n t ö r t é n t . T u d o m , miért szöktél meg o n n a n , te esztelen. H a l l j a t o k most egy kis mesét. V o l t egyszer egy derék ember, a kinek volt egy m é g derekabb b a r á t j a . Evésivás k ö z b e n m o n d j a az e g y i k : n e k e m van egy a r a n y o s u n o k a -öcsém s neked egy g y é m á n t o s l e á n y o d . H a d d a d j u k össze a gyé-m á n t o t az a r a n y n y a l . Jól v a n ; gyé-m o n d á a gyé-másik, de egy kikötéssel.
Annak idején k ü l d hozzám az u n o k a ö c s é d e t a n é l k ü l , hogy m e g -á l l a p o d -á s u n k r ó l neki v a l a m i t s z ó l n -á l . H a megtetszenek e g y m -á s n a k , áll az alku. I t t a kezem. E z e n e m b e r e k egyike Anasztáz, m á s i k a én.
E r t e t t é l most, te tökfilkó !
I s t v á n össze-vissza csókolta a n a g y b á t y j á t s boldogan vissza-sietett Amaryllishez, ki őt szívesen fogadta, m e r t szerette.
72. Bikélas D ö m ö t ö r öt beszélyt adott ki,1) melyek legsike-r ü l t e b b j e a Csúnya nővélegsike-r czímü.2) Rövid t a r t a l m a e z : Bizonyos Platéas, a syrai g y m n a s i u m t a n á r a , 1880-ban s z o m o r ú a n vette
9 Διηγήματα. Athén. 1887.
2) Ή άσχημη αδελφή.
észre, hogy negyven éves k o r á b a n n a g y o n kezd elhízni. Azért n a p o n k i n t h o s s z a b b sétára indult, s h a v o n k i n t egyszer m e g m é r e t t e m a g á t a v á m h á z m é r l e g é n , hogy t u d j a m e g , vájjon a p a d - e a s ú l y a ? A sétáláson kívül orvosi tanácsra t e n g e r i f ü r d ő t is h a s z n á l t . De egy a l k a l o m m a l úszás közben a n n y i r a m e g i j e d t egy közeledő czá-p á t ó l , hogy n e m birt ú s z n i s b i z o n y o s a n a h u l l á m o k b a n leli sírját, h a a közelben f ü r d ő Diákos, törvényszéki ü l n ö k , m e g n e m szaba-d í t o t t a volna. A m e g m e n t e t t P l a t é a s m e g e s k ü szaba-d ö t t , hogy s o h a t ö b b é n e m megy a t e n g e r b e úszni, s hogy élete m e g m e n t ő j é r ő l , Diákosról, soha sem fog megfeledkezni. S valóban azóta m i n d e n -n a p fölkereste Diákost s biztosítá, h o g y érette m i -n d e -n áldo-z a t r a késáldo-z.
Diákos m e g v a l l j a neki, hogy szerelmes M i t r o p h á n i s i f j a b b l e á n y á b a s hogy a leány viszont s z e r e t i ; de az a t y j a csak a k k o r a k a r j a neki adni, h a előbb az idősebb l e á n y a megy f é r j h e z . E z u g y a n c s ú n y a , m o n d j a Diákos, de n a g y o n jószívű, a m i n ő t a föld h á t á n n e m lehet t a l á l n i . Ο maga keri az a t y j á t , hogy változtassa m e g h a t á r o z a t á t . Ο valóságos a n g y a l ; i m á d j a i f j a b b n ő v é r é t . Ο viszi a h á z t a r t á s t . Kevés nő olvasott és tud annyit, m i n t ő. Az i f j a b b szebb u g y a n , de a lélek szépsége m e g van m i n d a k e t t ő b e n . Az idősebb is kincs s boldognak m a g a s z t a l h a t j a m a g á t , a ki fele-ségül k a p j a .
«Miért magasztalod annyira, m o n d á Plateas, t a l á n csak n e m a k a r o d n y a k a m b a v a r r n i ? Igaz, hogy n e k e d köszönöm az e l e t e m e t ; de h a h á l á m fejében azt kívánnád, hogy m e g n ő s ü l j e k , vezess inkább a t e n g e r h e z s fojts m e g ott, a hol megmentettél.»
Később a z o n b a n P l a t é a s s z e m r e h á n y á s o k a t tett m a g á n a k . Ο legyen tehát az oka Diákos b o l d o g t a l a n s á g á n a k ? így h á l á l j a m e g eletének m e g m e n t ő j é t ? Szóval, e l s z á n t a m a g á t , hogy elveszi a c s ú n y a leányt. S találkozván az útczán Mitrophánissal, m i n d e n t e k e t ó r i a nélkül m e g k é r i az idősebb leányát. Mitropliánist meg-d ö b b e n t e t t e ez a s z o k a t l a n eljárás, v a l a m i n t az is, hogy most kérik legelőször idősebb l e á n y á n a k a kezét. S n é h á n y n a p i meggondo-lási időt kért. N e m sokára P l a t é a s n ő ü l vette a csúnya, Diákos pedig a szép nővért.
73. Fhachri Angelika írt m e g h a t ó beszélyt, m e l y n e k c z i m e : Erőszakolt házasság. ΙΙίαιος γάμος, διήγημα πμωτότυπον όπο Αγγε-λικής Φάχμη. B u k a r e s t , 1885.
73. Valavánis G y ö r g y nyolcz beszélyt bocsátott közre egy kötetben. Γεωργίου Παλαβάνη Διηγήματα. A t h é n . 1887.
75. Α k o r á n e l h u n y t Vasiliádis S p y r i d o n d r á m a i m u n k á i Attikai éjek czíme a l a t t m e g j e l e n t e k 2-ik k i a d á s b a n . Άττ xac Νύχτες. Tu "Απαντα Σ. Ν. Βασιλειάδου. "Εχάοσις β'. (Athén. 1884).
Közöttök v a n az angolra, f r a n c z i á r a s Kállay B é n i által m a g y a r r a fordított Galatea is.
76. Balbis Stamalios j o g t u d o r , Pandareus leányai c z i m ü költeményt írt, melyet l y r a i époszocskának nevez.*) Balbis a l a p ú i vette a m y t h o s t , mely szerint P a n d a r e u s ellopta Zeus t e m p l o m á b ó l a Hephsestus által készített a r a n y k u t y á t ; s a z é r t feleségével együtt n y o m o r ú l t a n elpusztult. Á r v á n m a r a d t ket l e á n y á t A p h r o d i t e s a j t -tal, m é z z e l és borral nevelte f ö l ; H ó r a az összes n ő k e t f e l ü l m ú l ó szépségét s okosságot, A r t e m i s s u d á r t e r m e t e t adott nekik. A t h e n e pedig r e m e k m ü v e k r e t a n í t o t t a . D e m i d ő n A p h r o d i t e az O l y m p o s b a ment, hogy Zeustól f é r j e k e t k é r j e n a l e á n y o k s z á m á r a , a z a l a t t harpyák e l r a g a d t á k a l e á n y o k a t s az E r i n y s e k n e k adták, hogy ezeknek szolgálói legyenek.
E z t a m y t h o s t 527 h e x a m e t e r b e n dolgozta föl Balbis. H e x a -metereit a z o n b a n n e m a h a n g m e n n y i s é g ( h a n g h u z a m ) , h a n e m a hangsúly s z e r i n t irta.
77. Politis kiadott egy népdalt a megholt fivérről. (Τόοημοτι-χον άσμα περί τοϋ νεχροϋ άάελφοϋ. A t h é n . 1885.) E z a n é p d a l n é m i változtatásokkal el van t e r j e d v e az egész h e l l é n földön. P e l o p o n n é z , a görög s z á r a z f ö l d , a j ó n i a i szigetek, a cycládok, Thessalia, V a r n a , Créta, T r a p e z u n t egyaránt i s m e r i k és dalolják. F a u r i e l , a ki először adta ki ezt a n é p d a l t (Ghants populaires, 1825), h a s o n l ó s á g o t t a l á l t benne B ü r g e r L e o n ó r á j á v a l . Ugyanezt tette F a u r i e l n é m e t f o r d í t ó j a Müller (Neugriechische Volkslieder. Lipcse. 1825), a ki még angol, skót és s z e r b mondákkal is k a p c s o l a t b a h o z t a . B a g n o l o (Romanzi popolari dei Greci modernt. 1839) és Tommaseo (Canti popolari.
Velencze. 1842) nagy lelkesedéssel m a g a s z t a l j á k ezt a n é p d a l t . H a s o n l ó m o n d á k a t találtak m á s o k az isiandi, svéd, dán népkölté-szetben, sőt az E d d á b a n is.
Ε n é p d a l eredetéről k ü l ö n f é l e k é p e n vélekedtek a kiadók.
Nemelyek s z e r i n t a szerb az e r e d e t i ; ebből átvették a bolgárok ;
*) A! χόραι τον IIaνδάρεω. Λνριχόν έπύλλιον. Athén, 1885.
ezektől az albánok, kiktől a görögökhöz j u t o t t . S a t h a s ós L e g r a n d
(Basile Digénis Akritas, epopóe b y z a n t i n e . P a r i s 1876*) e l l e n b e n ι azt m o n d j á k , hogy a bolgár n é p d a l csak g y ö n g e m á s o l a t a a g ö r ö g
eredetinek. Ugyanezt t a r t j a Politis is. Szerinte az eredeti f o r r á s a görög, m e l y b ő l az a l b á n o k , bolgárok, szerbek s a t ö b b i szlávok h a s o n l ó n é p d a l a s z á r m a z o t t . Ο k i m u t a t j a , hogy az a l b á n d a l b a n több g ö r ö g szó f o r d u l elő, m i b ő l azt következteti, hogy az a l b á n o k a görögöktől k a p t á k a dalt. Ezek továbbá a bolgároktól s e m kap-hatták, m e r t a b o l g á r o k n a k a X. századig K r . u . n e m volt i r o d a l m u k . Csak ekkor kezdték a g ö r ö g egyházi k ö n y v e k e t fordítani, melyek a z u t á n tőlök az oroszokhoz és szerbekhez j u t o t t a k .
A k é r d é s b e n forgó görög n é p d a l n a k t i z e n h e t , egymástól itt-ott eltérő szövegét közli Politis. Az első szöveg, m e l y n e k lelhelye A t h é n , ezt t a r t a l m a z z a : E g y a n y á n a k van kilencz fia és egy l e á n y a , kinek neve Aretó. E z t n ő ü l kéri egy idegen, gazdag k e r e s k e d ő ; de az a n y j a n e m a k a r j a l e á n y á t külföldihez adni, m e r t fiai k a t o n á k s n e m h o z h a t n á k h a z a a leányt, h a i t t h o n ö r ö m vagy bií t á m a d n a . E r r e azt m o n d j a Kostantás, a l e g i f j a b b fiú: «add oda, a n y á m , a leányt, m e r t h a öröm vagy bú ér, én, akár éljek akar m e g h a l j a k , h a z a h o z o m Aretót». Az a n y a rááll, Aretót elvitték a k ü l f ö l d r e . De rögtön táborba kellett szállniok a fiúknak s az a n y j o k fölkiált b ú j á b a n : «Hol vagy K o s t a n t á s , hogy hozzad el Aretót, kit k ü l f ö l d r e a d t u n k n ő ü l ? Most u t á n a sovárgok, hogy z á r j a be s z e m e m e t . » K o s t a n t á s fölkel a s í r j á b ó l , h a z a megy, kivezeti a lovát, r á ü l , ellovagol, megáll A r e t ó n a k b e z á r t k a p u j a előtt, betöri s az u d v a r -b a n v a n . «Hogyan jősz ide, K o s t a n t á s , ilyen idő-ben?» «Kelj föl Aretó, j ö j j velem, m e r t a n y á m sovárog u t á n a d . » «Mondd, ö r ö m v a n - e a háznál, hogy a r a n y r u h á m a t vegyem föl, vagy s z o m o r ú s á g , hogy gyászba öltözködjem ?» «Siessünk, A r e t ó ; így is szép vagy.»
Az úton m a d a r a k énekelének s emberi h a n g o n m o n d á k : «Ki l á t o t t ilyen csodát, hogy élők h a l o t t a k k a l s é t á l j a n a k ? » «Hallod, K o s t a n t á s , mit m o n d a n a k a m a d a r a k ? » «Hadd beszéljenek, hiszen csak ma-darak.» «Azt hiszem, K o s t a n t á s , hogy síri szagod van.» «Az ú t o n eső l e p e t t meg s r u h á m megázott, a z é r t van síri szagom.» «Azt hiszem, Kostantás, hogy t ö m j é n s z a g o d van.» «Az ú t o n egy kápoln á b a m e kápoln t e m s m e g s z á kápoln t á m a r u h á m a t ; i kápoln kápoln e kápoln vakápoln a t ö m j ó kápoln s z a
-*) L. T é l f y : Középkori görög versen regények. Budapest. 1883. 12. 1.
gom.» -— Megérkeznek az a n y j o k házához s K o s t a n t á s ott h a g y j a ι a k a p u n á l Aretót. E z h a l l j a az a n y j á t s i r á n k o z n i : «Hol vagy
Aretórn, h o l vagy, h o g y s z e m e m e t b e z á r j a d ? » « I t t vagyok a n y á m , hogy láss és meggyógyulj.» «Isten hozott, A r e t ó ! Kicsoda vezetett ide?» «Kostantás h o z o t t ide s leszállt a lováról.» «Nem volt az K o s t a n t á s , h a n e m m á s valaki, m e r t K o s t a n t á s t negyven n a p p a l ezelőtt megölték.» «Jól m o n d t á k t e h á t a m a d a r a k : milyen csoda ez, hogy élők h o l t a k k a l s é t á l n a k ! » Anya és l e á n y egymás k a r j a i b a esnek s egy s ó h a j t á s s a l k i a d j á k leiköket.
A 2-ik s z ö v e g b e n , O l y m p u s vidékéről, az a n y a a n a p f é n y n é l m e g f é s ü l i a l e á n y á t s a holdvilágnál f o n a d é k b a szedi a h a j á t . S K o n s t a n t i n á p o l y b ó l j ö n n e k kérők s kérdezik, h o l t a l á l h a t n á n a k ilyen l e á n y t , ilyen n a g y , k a r c s ú t e r m e t ű t , ilyen fekete s z e m ű t . A kilencz fivér n e m a k a r j a o d a a d n i a leányt, Aretót, de Kostas azt
m o n d j a az a n y j á n a k , hogy ő n y á r o n kilenczszer s télen ötször l i o z a n d j a haza a l e á n y t . N a p o k m u l t a k , évek m u l t a k s a kilencz fivér m e g h a l t . M a d a r a k m e g s z ó l a l n a k Kostas s í r j á n : «Kelj föl, a n y á d átkoz téged, hogy külföldre adtad n ő ü l Aretót.» K o s t a s
m o n d j a az a n y j á n a k , hogy ő n y á r o n kilenczszer s télen ötször l i o z a n d j a haza a l e á n y t . N a p o k m u l t a k , évek m u l t a k s a kilencz fivér m e g h a l t . M a d a r a k m e g s z ó l a l n a k Kostas s í r j á n : «Kelj föl, a n y á d átkoz téged, hogy külföldre adtad n ő ü l Aretót.» K o s t a s