• Nem Talált Eredményt

Hajdu Ottó: Sokváltozós statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Hajdu Ottó: Sokváltozós statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazása"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE

197

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. HAJDU OTTÓ:

SOKVÁLTOZÓS STATISZTIKAI MÓDSZEREK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

(Időszerű gazdaságirányítási kérdések. 1987. 1. sz.

PRODINFORM Műszaki Tanácsadó Vállalat. Buda- pest. 1987. 98 old.

A szerző célja egyrészt a sokváltozós mód- szerek korrekt elméleti és alkalmazástechni- kai bemutatása, másrészt a kapott eredmé- nyek felhasználási lehetőségeinek illusztratív ismertetése. Hangsúlyozza az elméleti mód- szerek gyakorlati alkalmazásának fontossá- gát, olyannyira, hogy műve szerkezetében megfordítja az általánosan elterjedt — el- méleti leírás, gyakorlati alkalmazás sor—

rendet. Az eredményeket értelmezni és dön- téseiben felhasználni kívánó elemző közgaz—

dász számára a második fejezet (A bara- nyai iparvállalatok sokváltozós vizsgálata) önmagában is érthető.

Az első fejezet a sokváltozós statisztikai módszerekkel nyert információk ismertetésé- vel indul. Az egyszerű outputok ismertetésén kívül a módszerek egymásra— és egymásba- építhetőségének lehetőségeit is bemutatja.

,,Az adatbázis kiválasztásának szempontjai"

című alfejezet a gyakorlati alkalmazás szé—

les körű lehetőségeibe enged bepillantani.

Mégis némi hiányérzet támadhat az olvasó- ban, mert az új adórendszerrel kapcsolatos felhasználási lehetőségekről nincs szó a mű—

ben. A sokváltozós módszerek nemcsak az adórendszer kialakításánál és korrekciójánál jelenthettek és jelentenek segítséget, hanem a rendszer működési, működtetési értékeIé-

sénél is.

Az ismertetett esettanulmány konkrét adat- bázisra, iparvállalati adatokra épül. A szer- ző — tiszteletben tartva a statisztikai törvény rendelkezéseit — csak származtatott adato—

kat közöl, és a gazdasági egységek haté- konysági sorrendjét is csak fiktív sorszámok- kol illusztrálja.

'A második fejezet a termelés színvonala és feltételrendszere szerint vizsgálja a vál- lalatokat. A termelőtevékenység eredményes—

ségének kimutatása, összehasonlító elemzése alapvető feladat a közgazdaságtudomány- ban. Fontos tényező azonban a feltételrend- szer vízsgálata is. Lényeges annak eldöntése.

hogy a kedvezőtlen feltételrendszeren kell—e javítani, illetve azt részben adottságként el- fogadni, avagy alapvetően a gazdasági ha- tékonyságot kell-e növelni, A megalapozott döntésekhez szükséges információkat min- denkor e két szempont együttes elemzése szolgáltatja.

A bemutatott módszer alkalmazása lehe- tőséget nyújt a különböző szempontok szerint összeállított vállalati rangsorok (toplisták)

készítésére. A szakirodalomban közölt — ál- talában a létszám, a termelési érték alapján képzett — toplisták egysikúak, egy kiragadott szempont alapján rangsorolnak. Célszerű len- ne ezeket kiegészíteni a komplex szempont- rendszerekre épülő, sokváltozós módszerek- kel létrehozott toplistákkal, elősegítendő a gazdasági egység objektív megítélését. Ezek együttes elemzése adhat csak kielégítő infor- mációkat. Erre utal a szerző is: ,,Egy adott vállalat elhelyezkedése a rangsorban csak az illető vállalat, illetve a megye gazdasági ve- zetése szempontjából érdekes. A fajlagos eredményességi és hatékonysági rangsorok összehasonlításával viszont kitapintható a vállalatok jövedelmezőségben és hatékony- ságban való érdekeltségének, illetve érdek- telenségének ellentmondása." (29. old.)

A rangsorolás, a csoportosítás klaszterezés segítségével végezhető el. A ráfordítások és az eredményesség közötti kapcsolatrendszer modellezése, az ok—okozati összefüggés—

rendszer különböző mélységű és bonyolult- ságú feltárása a főkomponens-analízissel és a kanonikus korrelációszámítással lehetséges.

A módszerek egymásra és egymásba építhe—

tőségére is látunk példát. A stepwise-disz—

kriminancia-analízis a klaszterezés ellenőrzé- sére szolgál.

A módszertani segédlet az elemi matema- tikai elemzési eszközök bemutatásából indul—

va a sokváltozós módszerek korrekt, de még- is közérthető elméleti leírását tartalmazza.

Szemléletes ábrák, jól szerkesztett, áttekint- hető táblák teszik könnyebben érthetővé az első pillantásra bonyolultnak tűnő módsze- rek leírását. Az érthetőséget a szerző tömör- ségre törekvő, de emellett világos stílusa is segíti.

A sokváltozós módszerek bizonyos tekin- tetben a matematikai statisztikai módszerek egy kiválasztott szempont szerinti összefog—

lalásai. Ezért nem meglepő, hogy a gyakor—

lati felhasználási lehetőségek nagyon sokré- tűek. A gazdasági döntéshozók mind mak- ro—, mind mikroszinten haszonnal forgathat- ják a könyvet. Az elméleti megalapozottság mellett a didaktikus tárgyalás a szerző ok—

tatói tapasztalatainak köszönhetően — a munka tankönyvként történő felhasználását is lehetővé teszi. A posztgraduális közgazda—

sági képzésen kivül a gyakorló közgazda ön—

képzését is szolgálhatja.

A témakörben még inkább elmélyedni kí—

vánó olvasót segíti a jól szerkesztett iroda- lomjegyzék, amelyben a legfontosabb ma- gyar nyelvű szakirodalmi művek mellett a meghatározó külföldi forrásmunkák is meg- találhatók.

Dr. Herman Sándor

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Harmadszor, mélyen gyökerező meggyőződés, hogy a több adat jobb, mint a kevesebb, a kompozit indikátor sokváltozós elemzésként tudományosabb, mint az egy szempontot leíró

§-ában meghatározott 1.000 koronáról 3.000 koronára tervezte emelni (lásd a régi Pp. §-ához fűzött indokolást).. a kereskedelmi utalvány, a kötelezőjegy és a csekk

Kolmogorov akadémikus azt a véleményét fejtette ki, hogy matematikai módszerek alkalmazása a közgazdasági munkában csak akkor hozhat reális ered—. ményeket, ha ezek a módszerek

let rmegállapította, hogy a matematikai ,módszerek alkalmazása nem ássa-nala a statisztika társadalomtudományi jellegét, sőt a statisztikai kutatás nélkülözhetetlen eszköze.

Vll, 106 p, Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazása a társadalmi fogyasztás vizsgálatában... STATISZTIKAI IRODALMI

sánál is számolni kell. Az a sokaság, amely az elemzés tárgya, lehet ugyanis ismert vagy ismeretlen, valóságos vagy feltételezett. A valóságos sokaság fogalma nem kíván

A matematikai módszerek centralizált gazdasági alkalmazása érdekében szük- séges, hogy egységes számítási—központ hálózatot hozzanak létre az országban..

Goldberger nevét a statisztikai és matematikai módszerek közgazdasági alkalmazása terén —— jelentős elméleti és pedagógiai munkássága mellett —— az Egyesült Ál—..