666
STATISZTIKAI IRODALMI FIGY EBÖarr-ago]; és az anyagi-műszaki ellátás egyéb tárgyai, bofajezetlen termelés és saját termelésű félkészter- méhen,
késztermékek.
A statisztikai szervek a készletek nagysá- gáról csak ipari ágazatokra nézve publikál—
hatnak készletoző adatokat.
A Szovjetunióban és a többi szocialista or—
szágban könyvviteli és statisztikai előírások
kötik a vállalatokat. —
Az Egyesült Államokban a termelési kész- letek értékelésének két fő módszere a követ- kező volt: ]. Lifo módszn' (lastin first ont), azaz az utolsónak beérkező szállítmányt hasz- nálják fel először, 2. a lehetséges realizálás árainak alkalmazása.
E módszerek alkalmazása mesterségesen csökkenti a készletek értékét, valamint az ebből számolt- ös—szes mutatószámot.
Az utóbbi években a készletek értékelése ]. a tényleges költségek fígyelembevételével, 2. a piaci ár és a költség közül az alacsonyabb figyelembevétele útján, 3. egyéb módszerek segítségével történik.
A befejezetlen termelés és a raktáron levő késztermékek értékelésénél az Egyesült Álla-
mokban a költségek egy részét nem veszik figyelembe. A közvetett költségek állandó részét az önköltség n'iegállapításánál kihagy- ják, s nyereségosökkontő tételként kezelik.
A szerző által közölt tábla adatai szerint az utókalkulaciónál figyelmen kívül hagyott költségek növekvő tendenciát mutatnak.
Mindezek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint a szocia—
lista. országok között a készletek nagyságá- nak összehasonlíthatósága csak megfelelő korrekciók elvégzése révén biztosítható.
A készletek ágazati megoszlásának muta- tói több ok miatt nem összehasonlíthatók.
Az Egyesült Államokban a forgási sebesség mutatóját a havi átlagos termelési készlet és a havi átlagos értékesítési árbevétel viszonyítá- sával állapítják meg. E mutató a Szovjet- unióban szokásos mutatóval nem teljesen összehasonlítható. Többek között az a tény is zavarja az összehasonlíthatóságot, hogy e mutató súlyozott számtani átlag, aminek nagyságára az összehasonlitandó országok ágazati szerkezete is befolyással van.
Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a készletek fizikai volumenének összehasonlítása.
A szerkezeti különbségek azonban ez esetben sem hagyhatók figyelmen kívül.
Az említett okok miatt a készletek nagysá- gának pontos összehasonlítása az Egyesült Államok és a Szovjetunió között nem oldható meg, a mutatószámok dinamikájából azonban megfelelő következtetések vonhatók le a főbb tendenciákat és törvényszerűségeket illetően.
(Ism.: Kovács Tamásné)
NlKOLIC. M.:
A HIVATALOS STATISZTIKA! ADATOK FEL- HASZNÁLÁSA AZ IPARVÁLLALATOK
CÉLJAIRA
(Koriscenle podataka zvanlene statisztika savgledlsta potroha industrijskih preduzeca.) —— Siztisticka modjat.
1967. 4. sz. 262—276. p. ,
A vállalati elemző számára a statisztika az
olyan tényekre vonatkozó elemi információk
rendszerezett választéka, amelyeknek isme- -
rete a mindennapi életben szükséges. Továbbá a statisztika az ismert elemzési módszerek (alkalmazásával lehetővé teszi az egyes tarsa—
":dalmi folyamatok irányainak és fejlődésük ütemének áttekintését, ez pedig; lehetőséget nyújt a vállalatnak ahhoz, hogy termelési politikáját a népgazdaság általános fejlődésé- vel összhangba hozza. Végezetül a statisztika lehetővé teszi a vállalat számára saját ered- ményeinek összehasonlitását más Vállalatok eredményeivel, ez pedig a vállalati munka társadalmi elismerésének mércéjét jelenti.
A leggyakoribb forma, amelyben a statisz- tika szolgáltatásait igénybe veszik, az alap- adatok, azaz egyszerü információk felhasz—
nálása. Ilyen adatokból tudható meg például, hogy Jugoszláviának kb. 20 millió lakosa van, hogy 1965-ben az ország ipari termelése mint—
egy hét és félszer volt nagyobb, mint a háború előtt, vagy hogy India a világ legnagyobb cukornádtermelő országa.
Az egyszerű tényeken kívül a hivatalos sta—
tisztika olyan adatokat is képes nyújtani a vállalatnak, amelyek alapján értékelni tudja tevékenységének eredményességét. Első pilla—
natra ez nem tűnik ki, hiszen a hivatalos sta—
tisztika magától értetődően nem adhat több adatot a vállalatnak, mint amennyit attól kap.
A vállalat számára azonban a saját munkájára vonatkozó adatokon kívül igen fontosak a más vállalatok tevékenységére vonatkozó adatok.
Csakis a saját adatoknak más vállalatok ada- taival való összehasonlítása útján értékelhető helyesen az adott vállalat által elért eredmény.
Az ilyen összehasonlítás mutatja meg igazán valamely vállalat munkájának társadalmi ér- tékét. A statisztika ott nyújthatja a legtöbbet az iparvállalatoknak, hogy meghatározza az átlagos társadalmi normatívákat a vállalati tevékenység eredményes voltát illetően. Az ilyen normatívák jelentős mértékben bővítik ismereteinket az adott vállalatról. Most már nemcsak arra adható felelet, hogy a vállalat jobban vagy rosszabbul dolgozott-e, mint az elmúlt évben '— ami saját adatai alapján is megállapítható — , hanem ehhez hozzáfűzhető az a sokkal fontosabb információ, nevezetesen, hogy egyáltalán és miben dolgozott a vállalat jobban vagy rosszabbul más vállalatoknál.
(Ism.: Pataki Péter)
a
