figyelmet a késői gyermekvállalás kockázatai- ra. Figyelembe kell vennie, hogy a Ratkó- unokák a gyermekvállalás tekintetében lassan kifutnak az időből, növekszik az akaratlan gyermektelenség mértéke, és elveszíti hege- móniáját a kétgyermekes családmodell. A ter- mékenység szempontjából különösen fontos a családi állapot szerinti összetétel változásának hatása, de kérdéses, hogy ezt a családpolitikai hogyan tudja befolyásolni.
Az előadásokat rövid szakmai vita követte, majd szakosztályi tisztújításra került sor. Az
elnök dr. Harcsa István, a vezetőségi tagok dr.
Vukovich Gabriella, dr. Lengyel György, a Corvinus Egyetem tanára és Kovács Marcell, a KSH vezető tanácsosa (titkár) lettek.
Kovács Marcell,
a KSH vezető tanácsosa E-mail: Marcell.Kovacs@ksh.hu
Sebők Csilla,
a KSH vezető tanácsosa E-mail: Csilla.Sebok@ksh.hu
Az adatvédelmi biztos 2009. évi beszámolója*
Az adatvédelmi biztos beszámolójának be- vezetőjében jelzi, hogy legfontosabb feladatá- nak a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánosság között néha az előbbi javá- ra megbomlott egyensúly helyreállítását tartja.
A jogalkotó 1992-ben élen járt Európában, amikor megalkotta az első kombinált, adatvé- delmet és adatnyilvánosságot (információsza- badságot) együtt szabályozó törvényt, és fel- ügyeletére felállította az Adatvédelmi Biztos intézményét. Kezdetektől fogva sajátos egyol- dalúságot tükröz azonban nemcsak az intéz- mény elnevezése (amelyet Magyarország nyomán éppen a kettős, az adatvédelemi és az adatnyilvánosságon őrködő szerep miatt, az Egyesült Királyságtól Szlovéniáig információs biztosnak neveznek), hanem az, hogy a közvé- lemény előtt a törvény is „adatvédelmi” tör- vényként ismert. Szintén figyelmeztető az a tény, hogy az információszabadság körébe az ügyek 5-10 százaléka tartozik.
A korábbi évekhez képest a beszámoló szerkezete megváltozott: az első rész az adat- védelmi biztos által indított projektekről (pél- dául etnikai adatkezelés projekt, adatmegőrzé- si projekt, elektronikus kapcsolattartás projekt) szól. A biztos itt két kiemelt ügyet tárgyal: a teljes listás lakossági hitelinformációs rend- szert és a cégvezetők juttatásainak nyilvános- ságával kapcsolatos adatvédelmi problémákat.
A teljes listás lakossági információs rend- szert felállító törvényjavaslat kiterjesztette volna a nyilvántartást azokra is, akik kötelezettségeik- nek időben eleget tesznek, és nyilvántartás ké- szült volna azokról is, akik nem járulnak hozzá hiteladataik átadásához. Az adatvédelmi biztos az – immár teljes körű – új nyilvántartással kap- csolatban a nyilvánosság és az Országgyűlés bi- zottságai előtt is kifejtette azon álláspontját, amely szerint a rendszer létrehozásának kezde- ményezése a pénzügyi válságot ürügyként hasz- nálva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti
* Az adatvédelmi biztos beszámolója 2009 [2010]. Adatvédelmi Biztos Irodája. Budapest. A beszámoló tel- jes anyaga megtalálható a következő honlapon: http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=beszamolok/2009/0.
Az adatvédelmi biztos 2009. évi beszámolóját a magyar Országgyűlés még nem tárgyalta.
érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok – köztük a meg- bízható adósok – alkotmányos jogait. A szük- ségtelen jogkorlátozás tényét a biztos nemzet- közi példákkal támasztotta alá, a törvényjavas- lat indokolásában szereplő valamennyi érvet adatokkal cáfolva. Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a biztos érvelése nyomán nem találta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot, majd ezt követően a törvényhozási folyamat meg- állt.
A teljes listás hitelinformációs rendszer ki- építése érdekében, 2009-ben a pénzügyi szféra a parlamenti vita folytatása helyett további lépé- seket tett. E törekvések célja a rendszer „önkén- tes” alapon, a hitelesek hozzájárulásával történő létrehozása. A több piaci szereplő által kezde- ményezett modellben a banki hitelszerződések- be olyan ügyféli hozzájáruló passzus kerül, amely felhatalmazza a bankokat, hogy a „jó”
adósok adatait is továbbítsák egy központi rend- szerbe. Az adatvédelmi biztos számos esetben kinyilvánította, hogy aggályosnak tartja, ha egy gazdasági érdekcsoport az Országgyűlés erre rendelt fórumát megkerülve önkényesen kívánja korlátozni az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait. A formális önkéntességre alapozott, de valójában a gazdasági kényszer miatt nem önkéntes jogkorlátozást eredményező megoldások ellen a korábbi adatvédelmi bizto- sok is felléptek, kiemelve azt, hogy az üzletág szabályozása nem alapulhat a pénzügyi szerve- zetek által önkényesen meghatározott szerződé- si feltételeken, hanem csak törvényen.
A cégvezetők juttatásainak nyilvánosságá- val, vagyis azzal, hogy a köztulajdonban álló cégek működése legyen átláthatóbb, az adat- védelmi biztos egyetértett. Ezt segítheti a jö- vedelmekre vonatkozó személyes adatok köz- zététele. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a kor- mányrendelet nem határozta meg pontosan az érintett személyi kört. Javasolta, hogy rendele-
ti szint helyett törvényben szabályozzák újra a kérdést.
Az adatvédelmi biztos beszámolójának második része a biztosi hivatal által lefolytatott vizsgálatokról szól. Ebben először a személyes adatok védelmének helyzetéről tájékozódha- tunk. Évek óta tart az az örvendetes állapot, hogy a KSH adatkezelésével kapcsolatban sem a személyes adatok védelme, sem a köz- érdekű adatok nyilvánossága tekintetében nincs dolga az adatvédelmi biztosnak.
Az adatvédelmi biztos megállapítja, hogy a képfelvevő berendezések egyre szélesebb körű alkalmazása a rendőrség munkáját is be- folyásolja. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. § (1) bekezdése általános felhatalmazást tartal- maz arra nézve, hogy rendőrség az intézkedés- sel, illetve az ellátott szolgálati feladattal ösz- szefüggésben az érintett személyről, a környe- zetéről, illetőleg a rendőri munka szempontjá- ból lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A gyakorlat során fel- merül a kérdés, hogy ezzel a felhatalmazással milyen helyzetekben lehet élni, illetőleg mi- lyen korlátok között használhatók a kamerák azokban az esetekben, amelyekben a rendőrség végrehajt egy feladatot, de az például a gyüle- kezés szabadságát is érinti. Az adatvédelmi biztos elfogadhatatlannak tartja, hogy a rend- őrség az egyes demonstrációkon rutinszerűen rögzítsen kép- és hanganyagot, hiszen ez a gyülekezés jogának gyakorlása során a szemé- lyes adatok védelméhez fűződő jog Alkot- mánnyal össze nem egyeztethető korlátozásá- hoz vezetne. Ezért az adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy
„…a demonstrációk rendőri biztosítása kapcsán ideiglenesen elhelyezett képfelvevő eszközök működéséről, valamint arról a tény- ről, hogy a kamera csak rendőri intézkedés szükségessé válása esetén rögzít, megfelelő
módon tájékoztatni kell a demonstráció részt- vevőit. Nem fogadható el az az eljárás, mely- nek során a demonstráció résztvevői nem tud- hatják, hogy az esetlegesen rájuk irányuló ka- merák rögzítenek, vagy csak megfigyelő funk- cióval vannak üzemben.
Amennyiben az adott demonstráció elve- szíti békés jellegét, vagy olyan esemény törté- nik, ami rendőri intézkedést indokol, illetőleg rendőri beavatkozásra van szükség, úgy a rendőrség nem vitathatóan jogszerűen él a kép- és hangrögzítés törvényben biztosított lehető- ségével. Az ilyen módon készülő felvételek ér- telemszerűen bizonyítékként szolgálhatnak mindkét fél számára, azaz olyan jogvitákban is, amikor az állampolgárok vitatják a rendőri intézkedések jogszerűségét. (119/P/2009)”
Az adatvédelmi biztos, elődeihez hasonló- an, a nem személyes adatokat érintő adatki- adásokat támogatja.
Az egyik egyház képviselője levelében fordult a biztoshoz és állásfoglalását kérte:
van-e lehetőség arra, hogy az egyház – mint kedvezményezett – a személyi jövedelemadó egy százalékáról való rendelkezésre vonatkozó adatokat megyei bontásban, technikai szám (felekezet) szerint, a megyében törvény alap- ján rendelkezésre jogosultak létszámával együtt megismerje.
„A technikai szám alapján megyei bontás szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem szemé- lyes adatok védelméhez fűződő jogot nem érin- ti. Erre hivatkozással nem is lehet elutasítani az ilyen típusú kérelmet. A közérdekű adat fogal- ma alapján az APEH-tól a kezelésében lévő, személyes adatnak nem minősülő adat szolgál- tatását lehet igényelni. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint az adatok egyes egyházra vonatkozó, megyei bontásban történő összegzé- sének elkészítése kizárólag számítástechnikai kérdéseket vethet fel. (3364/K/2009)”
Évről évre probléma, hogy egyes intézmé- nyek milyen részletezettségű személyes adato- kat kérhetnek. Álljon itt egy példa a szociális területről.
Egy panaszos azt kifogásolta, hogy a Bu- dapesti Műszaki Egyetem Hallgatói Önkor- mányzata a család közüzemi számláinak máso- latát és a bankszámlakivonatot kéri a szociális ösztöndíj megállapításához.
„Az adatvédelmi biztos állásfoglalásában kifejtette, hogy az intézménynek, illetve az in- tézménynél a pályázatok elbírálására feljogosí- tott szervnek a felsőoktatási törvényben meg- határozott joga a pályázatok elbírálásához szükséges adatok, iratok kezelése. Az intéz- ménynek azonban nagy körültekintéssel kell eljárnia a pályázatokhoz kért, személyes ada- tokat is tartalmazó okiratok kezelése során. A csatolt iratok ugyanis mind a pályázóra, mind a pályázó családjára vonatkozóan nagyon sok személyes adatot tartalmaznak. Az intézmény köteles ezért gondoskodni arról, hogy minden egyes pályázó esetében csak olyan adatokat, iratokat kérjenek, amely az adott személy jo- gosultságának elbírálásához feltétlenül szük- ségesek.
A csatolandó iratokról, a kezelt adatokról, illetve a pályázathoz benyújtott igazolások ke- zeléséről az érintetteket részletesen tájékoztat- ni kell, melyben ki kell térni arra is, hogy az egyes iratok csatolásának mi a célja. Az érin- tetteknek biztosítani kell, hogy pályázatuk ak- kor is érvényes legyen, ha a személyazonosító okiratok fénymásolásához (az azonosítás meg- történtét követően) nem járulnak hozzá, illet- ve, hogy bankszámlakivonatuknak azon részét, amely a havi jövedelem megállapításához nem szükséges, kitakarhassák. A pályázókat ezen felül is megfelelően tájékoztatni kell, ha a pá- lyázathoz kért iratokkal kapcsolatban kérdésük van. Az adatkezelő ugyanis minden bekért ira- tot csak célhoz kötötten kezelhet, az adott irat
kezelésének céljáról pedig az érintettet is tájé- koztatni kell. (518/P/2009)”
Szintén visszatérő probléma, hogy a médiá- nak mennyire joga a személyes adatok közzété- tele, magyarázata, különösen olyan érzékeny adatok esetében, mint az emberek egészségi ál- lapotára utaló adatok. Az egészségügyi adatok védelméhez fűződő jog súlyos sérelmével is szembesült az adatvédelmi biztos, amikor nyil- vánosságra került egy bűncselekményben meg- sebesített kisgyermek röntgenfelvétele. A felvé- telt, amelyen a gyermeket ért lövések jól látha- tók voltak, a Magyar Távirati Iroda (MTI) tette közzé, majd ezt követően hamarosan számos in- ternetes oldalon bárki számára elérhetővé vált.
„A vizsgálat során kiderült, hogy a lövöldö- zést követően a kórházat számos közfeladatot ellátó személy kereste fel, és tájékoztatást kér- tek a sérült személy állapotáról. Az egyikük kí- séretéhez csatlakozott az MTI fotóriportere, akiknek a kórház egyik vezetője megmutatta a gyermek röntgenfelvételét, fényképfelvétel ké- szítését azonban nem engedélyezte. Az MTI fo- tóriportere a röntgenfelvételt megjelenítő moni- torról feltehetőleg akkor készítette a felvételt, amikor a kórház munkatársa egyéb teendői mi- att kis időre elhagyta a kezelő helyiséget. A fel- vétel még aznap este megjelent az interneten, illetve másnap a nyomtatott sajtóban.
Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy a kórház nem tett meg minden tőle telhe- tő intézkedést az orvosi titok megtartása és az adatbiztonság követelményeinek teljesülése érdekében, és mulasztása nyomán különleges egészségügyi adatok jogellenesen rögzítésre kerülhettek, majd ezt követően a társadalom számára széles körben váltak megismerhetővé az interneten, illetve a sajtóban. A sajtó képvi- selői szenzitív adat jogalap nélküli nyilvános- ságra hozatalával nemcsak az érintett informá- ciós önrendelkezési jogát, de az emberi méltó-
sághoz való jogát is súlyosan megsértették. Az MTI nem tudta bizonyítani, hogy jogszerűen készült a felvétel.
Az adatvédelmi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy erőszakos bűncselekmények tudósí- tása során az áldozatok egészségügyi adatai nem kezelhetők, ha ahhoz az érintett (illetve törvényes képviselője) nem adott írásbeli hozzá- járulást. Az a tény, hogy az eset jelentős közéle- ti érdeklődésre tesz szert, nem szolgáltat jogala- pot az érintett bármely egészségügyi adatának nyilvánosságra hozatalához. (2545/P/2009)”
Az előző évekhez hasonlóan, idén is a leg- több beadvány a munkahelyi kamerarend- szerekkel, a munkavállalók helyzetének köve- tésére alkalmas GPS helymeghatározó és a munkahelyi mobiltelefon cellainformációival kapcsolatos adatkezelések kifogásolásával, va- lamint a poligráfos vizsgálatokkal összefüg- gésben érkezett az adatvédelmi biztoshoz.
A munkavállalók leggyakrabban a munka- helyi kamerás megfigyelések miatt fordultak az adatvédelmi biztoshoz. Tipikus esetnek mi- nősült az, hogy a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalókat a kamerás megfigyelésről, beleegyezésüket előzetesen nem kéri meg, és bár a cégek vezetői az adatkezelés céljaként vagyonvédelmi okokat jelölnek meg, a való- ságban a kamerás megfigyelés sokszor a mun- kavállalók munkavégzésének, munkaintenzitá- sának az ellenőrzését szolgálja.
„A munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, illetőleg munkahelyi visel- kedésének megfigyelése céljából nem helyezhe- tő el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik, ebből következően pedig, nem működtethető irodákban, illetőleg munka- helyiségekben. Kivételt képeznek az olyan mun- kahelyiségek, ahol a munkavállaló élete és testi épsége veszélyben lehet, így kivételesen működ- tethető kamera szerelőcsarnokban, kohóban, ipa- ri üzemekben vagy más, veszélyforrást tartalma-
zó létesítményekben. Csak abban az esetben működtethető kamera a munkavállalók élet- és testi épségének védelme céljából, ha a veszély ténylegesen fennáll és közvetlen, vagyis az eshetőleges veszély nem lehet elfogadható adat- kezelési cél. Nem lehet olyan helyiségekben kamerát elhelyezni és működtetni, amelyet a munkavállalók munkaközi pihenőjéül jelöltek ki, továbbá nem lehet kamerát elhelyezni öltözők- ben, illemhelyiségekben, zuhanyzókban sem.
A munkahelyen tárolt, jelentős értéket képviselő eszközök, nyersanyagok, illetőleg egyéb értéktárgyak védelme céljából, a véde- lem szempontjából szükséges helyiségekben, így elsősorban raktárakban, és az azokhoz ve- zető folyosókon indokolt esetben elhelyezhe- tők és működtethetők kamerák, azok működé- séről azonban jól látható helyen és módon tá- jékoztatni kell az érintetteket.
Az üzlethelyiségben elhelyezett kameráknál a biztos javasolta, hogy a kamera elhelyezéséből egyértelműen derüljön ki az adatkezelés célja.
Kivételesen indokolt esetben – például pénztá- raknál – amikor az érintett érdeke egyértelműen megkívánja, kamera működtethető a védelem szempontjából szükséges helyiségben.
(368/P/2009, 1015/P/2009, 2047/P/2009, 2098/P/2009, 2900/P/2009, 2812/P/2009)”
Valószínűleg új típusú problémával találja magát szemben az adatvédelmi biztos, amikor arról kell véleményt nyilvánítania, hogy az in- ternetes közösségi portálokra feltett személyes adatokat hogyan lehet az eredeti céltól eltérően felhasználni.
„Egy ügyben a panaszos sérelmezte, hogy hozzátartozója az adatvédelmi törvény 5. §-ában szabályozott célhoz kötött adatkezelés elvét fi- gyelmen kívül hagyva az iwiw-es adatlapjáról megszerzett fényképeket bíróság előtt bizonyí- tékként kívánta felhasználni. Az ügyben az adatvédelmi biztos a következő tájékoztatást
nyújtotta: a célhoz kötött adatkezelés az adatvé- delmi törvény egyik legfontosabb alapelve, így egy természetes személy képeinek, illetve egyéb személyes adatainak az eredetitől eltérő célra történő felhasználása nyilvánosságra hozott adat esetén is jogszerűtlen. Ennek ellenére azonban annak, aki az interneten közzétesz adatokat, számolnia kell azzal a kockázattal, hogy ameny- nyiben önkéntes hozzájárulás alapján önmagá- ról adatokat szolgáltat ki újságban, vagy a vi- lághálón, fennáll annak a veszélye, hogy ezeket az adatokat akár a kívánttól eltérő célból is bárki felhasználhatja. Ennek az igen gyakori problé- mának az orvoslása céljából az adatvédelmi biz- tos megkereste a szolgáltatót, annak érdekében, hogy a jövőben technikailag tegye lehetővé, hogy a közösségi portálon elhelyezett fényké- peket sem másolni, sem nyomtatni, sem pedig elmenteni ne lehessen. (1302/P/2009)”
Állandó, visszatérő probléma a társashá- zak, lakásszövetkezetek adatkezelése, melynek lényege, hogy a közös költség fizetésében hát- ralékkal rendelkező tulajdonostársak adatait csak a tulajdonostársak ismerhetik meg, tehát nem lehet kapualjakba kifüggeszteni, vagy honlapon úgy közzétenni, hogy ne csak a tu- lajdonostársak lássák a honlapot. A kamerás megfigyelés problémája már ezt a területet is elérte. Sem a társasházi törvény sem a lakás- szövetkezeti törvény nem tartalmaz olyan ren- delkezést, mely a társasház vagy lakásszövet- kezet képviseletét ellátó személyt vagy mást arra hatalmazna fel, hogy a társasház területén, illetve az oda vezető úton megfigyelést végez- zen. Ilyen rendelkezés más hatályos jogsza- bályban sem lelhető fel. Törvényi felhatalma- zás hiányában az adatkezeléshez az érintettek hozzájárulására van szükség: minden lakó hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a közös használatú magánterületen (mint amilyen a ga- rázs, illetve a bejárati ajtók előtti tér) képfelvé- teleket rögzíthessen a rendszer, valamint jól látható, még a belépés előtt elolvasható helyre
el kell helyezni azt a figyelmeztetést, hogy az adott terület kamerával megfigyelt. Ezen felül tájékoztatást kell adni az érintett kérésére leg- alább a következő körülményekről: az adatke- zelés céljáról, az adatok tárolásának idejéről és módjáról, az adatkezelő személyéről, elérhető- ségéről, valamint az érintett azon jogáról, hogy az adatkezelőtől tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, illetve kérheti a róla készült felvétel törlését, és a jogorvoslati lehetőségek- ről. Fontos még, hogy a kamera látómezeje nem irányulhat közterületre.
A személyes adatok védelmével kapcsola- tos vizsgálatok ismertetése után az adatvédel- mi biztos rátér a közérdekű adatok és a közér- dekből nyilvános adatok vizsgálatának tárgya- lására, melyek többségében az állami szervek, az önkormányzatok adatkezeléséhez és az elektronikus információszabadság témájához kapcsolódnak. Az adatvédelmi biztos beszá- molójában egy fontos, új fogalmat is magya- ráz. Megállapítja, hogy a Ptk. az Avtv.-ben de- finiált „közérdekű adat” mellett bevezette a
„közérdekből nyilvános adat” fogalmát. A közérdekű adat ugyanis az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabály- ban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében van, illetve tevékenységekhez kapcsolódik.
A jogalkotói indokolás szerint közérdekből nyilvános adat minden olyan magánadat (akár természetes személyre, akár jogi személyre vagy más szervezetre vonatkozik), amely a közszférán kívüli szervezet vagy magánsze- mély kezelésében van, illetve rá vonatkozik, és amelynek nyilvánosságát a titokban tartáshoz fűződő magánérdek korlátozásával az infor- mációhoz jutás közérdeke alapozza meg.
A módosítás általános szabályként mond- ta ki, hogy – tekintet nélkül az adatkezelőre – nem minősülnek üzleti titoknak a költségve- tési pénzek felhasználására, valamint a köz- vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó
adatok. Egyúttal meghatározta azt is, hogy melyek azok az adatok (például technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-how stb.), amelyeket az üzleti tevékenység végzé- se szempontjából továbbra is védelemben kell részesíteni. A Ptk. szövegébe ekkor ke- rült bele az a rendelkezés, mely szerint bárki, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő közérdekből nyilvános adatokról tájékoztatást adni (81. § (4) bekezdés). Az információsza- badság ügye ezzel ismét igen jelentős lépés- sel jutott előbbre. A közpénzek felhasználá- sával összefüggésben ugyanis már nem csak a közszféra szerveit terheli adatszolgáltatási kötelezettség. E szabály a magánszféra (ma- gánszervezetek, magánszemélyek) meglehe- tősen széles körére terjesztett ki tájékoztatási kötelezettséget a közpénzek felhasználásával összefüggő közérdekből nyilvánosnak minő- sített adatokra vonatkozóan.
Az adatvédelmi biztos beszámolójának második része még kitér a jogalkotással kap- csolatos tevékenységére, valamint az államti- tok és szolgálati titok témakörébe tartozó állás- foglalásaira.
Az adatvédelmi biztos munkájának egyre fontosabb színtere a nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása. A beszámoló harmadik ré- sze ezt a témát tárgyalja, különös figyelmet szentelve az adatvédelmi biztosok 29-es mun- kacsoportjának tevékenységére.
A 29-es Adatvédelmi Munkacsoportot (a továbbiakban: Munkacsoport) az Európai Unió 95/46/EK számú adatvédelmi irányelvének 29.
cikkelye alapján hozták létre a személyes ada- tok védelmével foglalkozó független tanácsadó testületként. A Munkacsoport tagjai a tagál- lamok adatvédelmi hatóságainak képviselői, az Európai Adatvédelmi Biztos és az Európai Bi- zottság. Feladatuk minden olyan kérdés vizs- gálata, amely az adatvédelmi irányelv egysé-
ges alkalmazását elősegítheti. Az utóbbi érde- kében ajánlásokat, véleményeket, munkado- kumentumokat fogalmaz meg és hoz nyilvá- nosságra, konzultációkat folytat a nagy adat- kezelők képviselőivel.
A beszámoló negyedik része az adatvédelmi nyilvántartások helyzetével, az ötödik része az adatvédelmi biztos irodájának tevékenységével foglalkozik. A beszámoló szerint a 3953 iktatott ügyirat közül az adatvédelmet érintő ügyek száma 1715, az információszabadságot érintő ügyeké 158, mindkét információs alapjogot érintő beadványoké 94, a jogszabály-vélemé- nyezéseké 367, titokvédelmi ügyeké pedig 7.
Hivatalból indított ügyek száma 69, míg a nem- zetközi és európai uniós ügyeké 98 (2008-ban 111, 2007-ben 127 ilyen volt). Az adatvédelmi biztos hatáskörébe tartozó két információs jogot
érintő beadványok számát, illetve arányát meg- vizsgálva látható, hogy az információszabadsá- got és a közérdekből nyilvános adatokat is érin- tő 252 ügy aránya az 1715, tisztán adatvédelemi ügyhöz viszonyítva közel 15 százalék. Vagyis az elmúlt évhez képest (2008-ban 202 ügy, 13 százalék) ismét nőtt a közérdekű, vagy a közér- dekből nyilvános adatokat is érintő ügyeink száma és aránya.
A beszámoló hatodik része, a Függelék ismerteti az adatvédelmi iroda szervezetét és gazdálkodását, az adatvédelmi biztos által 2009-ben véleményezett jogi szabályozási ter- vezetek jegyzékét.
Dr. Lakatos Miklós,
a Statisztikai Szemle főszerkesztője E-mail: miklos.lakatos@ksh.hu
Hírek, események
Jutalom. Közszolgálati jogviszonyban töl- tött idejük alapján jubileumi jutalomban része- sültek 2010. július és augusztus hónapokban 25 éves szolgálatért: Beluch Sándorné (Vállal- kozás-statisztikai főosztály); Kissné Tolnai Erika (KSH Győri Igazgatóság); Némethné Kalácska Rozália (Igazgatási és nemzetközi főosztály); 30 éves szolgálatért: Hajcskó Gab- riella (KSH Pécsi Igazgatóság); Juhász Judit (Vállalkozás-statisztikai főosztály); Oláhné Borsos Ágnes (KSH Miskolci Igazgatóság);
Pintér Zoltánné (KSH Győri Igazgatóság); 35 éves szolgálatért: Nagyné Pulai Erzsébet (KSH Győri Igazgatóság); Waldhausel Péterné (Nemzeti számlák főosztály); dr. Barczaházi Ildikó (Szektorszámlák főosztály); Barnafi Jánosné (KSH Veszprémi Igazgatóság); 40 éves szolgálatért: Bánfalvi Istvánné (KSH Debreceni Igazgatóság); Csere Lajosné (Vál-
lalkozás-statisztikai főosztály); Farkasházi Il- dikó (Vállalkozás-statisztikai főosztály); Hor- váth Péterné (KSH Szegedi Igazgatóság);
Pálfalvi Zsoltné (KSH Szegedi Igazgatóság);
Máthé Frigyesné (KSH Győri Igazgatóság);
Csonka Istvánné (Vállalkozás-statisztikai fő- osztály); Vitányi Ágnes (Informatikai főosz- tály).
A spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal az EU soros elnökségi feladatok átadásáról, il- letve átvételéről, továbbá a Trió elnökség első féléves tapasztalatairól rendezett értekezletet 2010. július 8-án Madridban. A Központi Sta- tisztikai Hivatalt dr. Vukovich Gabriella elnök, dr. Laczka Éva főosztályvezető, valamint dr.
Bálint Csabáné és Pál Tamara osztályvezetők képviselték.
