A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2016. évi beszámolója
Péterfalvi Attila, a NAIH (Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatóság) elnöke beszámolójának bevezetőjében megál- lapítja: a 2016. év mérföldkő volt az európai és a hazai adatvédelem történetében, hiszen többéves előkészület után, 2016. április 27-én elfogadták az európai uniós reformcsomagba tartozó általános adatvédelmi rendeletet és a bűnügyi irányelvet. E jelentős jogszabályi változás komoly kihívást jelent a nemzeti adatvédelmi jogalkotás és jogalkalmazás számára, mivel fel kell készülni azoknak az új eljárási és anyagi jogi mechanizmusoknak az adaptálására, melyek a személyes adatok kezelésének folyamatát gyorsabbá, hatéko- nyabbá, az állampolgárok számára biztonságo- sabbá teszik. A NAIH elnöke két évfordulóról is megemlékezik, az egyik, hogy 1992-ben született meg Magyarország első adatvédelmi és információszabadság törvénye, a másik, hogy 1995-ben választották meg az első adat- védelmi biztost, mely jogi intézmény hamar elnyerte az állampolgárok bizalmát: az adatvé- delmi biztosnak szava és súlya volt.
A NAIH beszámolója részletesen bemutat- ja az Európai Parlament és a Tanács új 2016/679 adatvédelmi rendeletét, annak fő jellemzőit, valamint arról is szól, hogy a jelen- leg hatályos magyar szabályozás mennyiben felel meg, illetve szorul kiegészítésre e tekin- tetben. Péterfalvi Attila felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban az új európai adatvédel- mi szabályok alkalmazása jelentős feladatokat ró minden szereplőre, nem csupán az adatke- zelőkre, hanem az adatvédelmi hatóságokra is.
A beszámoló e fejezetének ismertetésétől most eltekintünk, mivel a témáról részletes áttekin- tést és elemzést a rendelet magyarországi jogszabályokba történő beépítését követően (melyre a beszámoló szerint két éven belül kerül sor) érdemes közölni.
A NAIH működésének 2016. évi statiszti- kai adatai jelzik, hogy információs jogok szerint a beadványok megoszlásának többsége (65 százaléka) továbbra is az adatvédelemmel kapcsolatos, míg 20 százalékuk az információ- szabadságot érinti. A korábbi évekhez képest az előbbi iratok száma kismértékben csökkent, az utóbbiaké némileg emelkedett. Az adatvé- delmi ügyek fele konzultációs típusú vizsgálati ügy. A Hatóság nem indított eljárást, vizsgála- tot az esetek 20 százalékában; a teljes ügyszám egynegyedét vonta ténylegesen vizsgálati eljárás alá, és ezek közel felében állapított meg jogsértést. Mint korábban, a 2016. évre is elmondható, hogy a vizsgálati eljárások száma nagyobb, mint a hatóságiaké. Az utóbbiak általában nagyobb súlyú, összetett ügyek, melyek részletes tényállástisztázáson alapul- nak, formalizáltabb eljárásban zajlanak, és hosszabb ideig tartanak.
A NAIH működésének 2012. évi kezdete óta nagy hangsúlyt helyez(ett) arra, hogy a gyakran előforduló, azonos témájú beadvá- nyok kapcsán összefoglaló jellegű, de részlete- iben kidolgozott ajánlásokat, tájékoztatókat, közleményeket bocsásson ki. Ilyen volt példá- ul az előzetes tájékoztatás követelményeiről szóló, 2015-ben nyilvánosságra hozott ajánlás is. 2016-ban a NAIH megvizsgálta, hogy
miként valósult meg a gyakorlatban az adatvé- delmi témakör e fontos követelményének betartása. A tájékoztató szövegek áttekintése- kor többek között a következő jellemző hibá- kat tapasztalta: nem különítik el a kötelezően és az önkéntesen megadandó adatok körét; az adatkezelés időtartamának megjelölésénél nincs megadva abszolút határidő; a tájékozta- tók közérthetősége továbbra is komoly prob- léma a jogszabályok szövegének – így például a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról (a továbbiakban Infotv.) értelmező rendelkezéseinek – szó szerinti ismétlése, valamint különböző, szakzsargonban alkalma- zott kifejezések használata miatt stb.
Mind a vizsgálati, mind a hatósági ügyek- ben szerzett tapasztalatok alapján megállapít- ható, hogy ugyan fokozatosan javul a tájékoz- tatók minősége, és egyre nagyobb figyelmet fordítanak az adatkezelők a megfelelő tájékoz- tatásra, még mindig gyakran találkozik a Ható- ság átgondolatlan, kellően ki nem dolgozott adatkezelési folyamatokkal, és az adatkezelők továbbra sem nyújtanak minden esetben köz- érthető, világos tájékoztatást az érintettek számára. A NAIH azért is fordít kiemelkedő figyelmet az érintettek helyes informálására, mert könnyen belátható: ha tájékoztatás hiá- nyában az adatalany nem ismeri az adatkezelés körülményeit, annak jogszerű vagy jogellenes voltát, sőt adott esetben magáról az adatkeze- lésről sem értesül, akkor nem tud például rendelkezni arról sem, hogy az adatkezelő helyesbítse, törölje vagy zárolja a jogszabály- nak nem megfelelő személyes adatait.
A beszámoló az egészségügyi adatkezelés kapcsán érzékelteti azokat a visszaéléseket, amelyek a dokumentumkiadások anyagi fede- zetének megállapítása során fordulhatnak elő.
Az egyik beadvány szerint például egy édes- anya a terhesgondozás során keletkezett és a gyermek születésére vonatkozó iratokat kíván-
ta másolatban megkapni az érintett egészség- ügyi intézménytől, ám az ellenszolgáltatási díjként több mint százezer forintot határozott meg. A Hatóság 2015 végén ajánlást bocsátott ki az adatmegismerési/dokumentációmásolási jog gyakorlati alkalmazását érintően, az egész- ségügyi dokumentáció másolási díjának jog- szabályban történő meghatározása érdekében.
A Kormány, figyelembe véve ezt az ajánlást, a 301/2016. (IX.30.) Korm. rendeletben szabá- lyozta a közérdekű adatok iránti igény teljesí- téséért megállapítható költségtérítés mértékét.
E fontos jogszabály alapján, mely az előbb említett esetre is vonatkozik, azonosítani lehet, hogy mikor él vissza egy közszolgáltató a helyzetével, és állapít meg irreális költségeket.
(Ezt a témát a későbbiekben részletesen ismer- tetjük.)
Többször visszatérő téma, hogy milyen adatokat adhat ki, és a balesetek helyszínén milyen kép-, illetve hangfelvételek készítését engedheti meg az OMSZ (Országos Mentő- szolgálat). Személyes és különleges adatok esetén a mentőszolgálat diszpécserének adat- kiadási gyakorlatát harmadik személy részére az befolyásolja, hogy az adatkiadáshoz – törvényi felhatalmazás hiányában – az érintett ellátott írásbeli hozzájárulására lenne szükség.
A Hatóság ugyanakkor elismerte az érdeklő- dőknek, aggódó rokonoknak, hozzátartozók- nak azt a méltányolható igényét, hogy szeret- tük hollétéről információt szerezzenek, és sürgős ellátási esetekben nem tartja életszerű- nek, hogy a mentőegység a beteg ellátása közben az érintett írásbeli hozzájárulását is beszerezze az adattovábbításhoz. Így állás- pontja szerint amennyiben valószínűsíthető, hogy az érdeklődő valóban hozzátartozó – pontosan tudja az érintett nevét, életkorát – úgy közölhető a szállítás ténye és az átvevő intézmény neve. A riasztások dokumentálásá- val kapcsolatban a Hatóság kifejtette, hogy egy ember képmása és hangja személyes
adatnak minősül, amelyek kezeléséhez, illetve nyilvánosságra hozatalához – törvényi felha- talmazás hiányában – az érintett hozzájárulása szükséges; amennyiben egy (televíziós) mű- sorban a betegek különleges adatainak közlé- sére is sor kerül, elengedhetetlen a beteg írás- beli hozzájárulása. A felvételen szereplő kör- nyék, az ellátás helyszíne, a beteg ruházata és beszéde is különleges adatnak tekinthető adott esetben, hiszen a beteg faji eredetére, nemzeti- séghez tartozására, akár kóros szenvedélyére is engedhet következtetni még akkor is, ha a beteg arca ki van takarva, hiszen ismerősei még ilyen intézkedés mellett is felismerhetik.
Egy sürgős ellátási esetben azonban nem életszerű, hogy a mentőegység a beteg ellátása közben az érintett írásbeli hozzájárulását is beszerezze az adatkezeléshez, ezért a Hatóság egyetért az OMSZ álláspontjával, mely szerint a felvételek készítése ily módon nem valósul- hat meg.
A NAIH 2016-ban is több ajánlást adott ki annak érdekében, hogy egyes, sokakat érintő adatvédelmi kérdésekben útmutatóval szolgál- jon mind az adatkezelők, mind az érintettek számára a jogszerű adatkezelés kialakításában.
Ezek közé tartozott a hangfelvételek készítésé- ről, megismerhetőségéről és a másolat kiadá- sához való jogról szóló ajánlás is. A Hatóság beszámolója röviden ismerteti a témával kap- csolatban érkezett beadványok tapasztalatait, illetve az ajánlások lényeges elemeit. A hang- felvételek megismerhetőségéről leszögezi, hogy a hangfelvételek rögzítésével együtt járó adatkezelés esetén az biztosítja a legmagasabb szinten a tájékoztatás teljességét és közérthető- ségét, ha az érintettnek lehetősége van a hang- felvételt visszahallgatni, továbbá hogy nem az ügyfélszolgálatot működtető társaság hivatott megítélni, vajon indokolt-e a hangfelvétel felhasználása az érintett által. A NAIH tapasz- talatai szerint a hangfelvételt készítő cégek indokolatlanul korlátozzák az érintettek jogai-
nak érvényesülését, amikor például a hangfel- vételek másolatának kiadását a cég székhelyén vagy telephelyén történő személyes megjele- néshez/eljáráshoz kötik, a kiadás költségeként irreálisan magas összeget állapítanak meg, vagy a felvétel személyes visszahallgatásában való közreműködés címén ügyvédi díjat szá- mítanak fel az érintett terhére. A NAIH ezzel kapcsolatban – és az uniós szabályozással összhangban – kijelenti, hogy az érintettnek joga van a hangfelvétel másolatához, melynek kiadásakor a hangfelvételt készítő cégnek csak ésszerű másolási díj megállapítására van lehe- tősége. (E kérdés rendezéséhez is segítséget nyújt a korábban már említett kormányrende- let.) Az érintett, illetve a fogyasztó is készíthet hangfelvételt a szolgáltató munkatársával folytatott beszélgetésről. A NAIH azonban kimondja, hogy e tevékenység nem terjedhet túl azon a célon, amelynek elérése érdekében a fogyasztó is rögzíti a beszélgetést. Ennek megfelelően az érintett is kizárólag az adatke- zelővel folytatott jogviták rendezése során használhatja fel a rögzített beszélgetést, és azt nem hozhatja nyilvánosságra. A hozzájárulás az érintett hangrögzítéséhez nem tagadható meg üzleti titokra hivatkozással. Az üzleti titok jogosultjának a felelőssége, hogy alkal- mazottja üzleti titkot ne közöljön a telefonbe- szélgetés során. A NAIH ajánlását a témában a Kormány tudomásul vette, az Országgyűlés pedig annak megfelelően fogadta el az elekt- ronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXVIII. törvényt.
A beszámoló ismerteti a munkahelyek és a webáruházak adatvédelmi követelményeivel kapcsolatos tájékoztatók főbb jellemzőit is, bár konkrét példákat nem közöl.
A NAIH működésének statisztikai adatai szerint némileg emelkedett az információsza- badsággal kapcsolatos beadványok száma. A transzparencia érvényre juttatásáért 2016-ban
is sok állami, önkormányzati szervvel, vala- mint ezek többségi tulajdonában álló gazdasá- gi társasággal szemben kellett vizsgálatot folytatni, felszólítással élni, illetve amennyi- ben a Hatóság intézkedéseinek nem volt hatá- sa, jelentésben összegezni a mulasztásokat.
Egyes szereplők továbbra is a közfeladatot ellátó szervi státusukat vitatják, mások a nyil- vánosság megkerülése érdekében túl széleskö- rűen szeretnék értelmezni a hivatkozást a döntés megalapozását szolgáló adatokra.
Az információszabadság egyik alaptétele, hogy a közfeladatot ellátó szervek működése, gazdálkodása átlátható és nyilvános legyen. A vonatkozó törvények rendelkezéseit szem előtt tartva megállapítható, hogy a jelenlegi jogsza- bályi környezet nemcsak arra helyez hang- súlyt, hogy valamely szerv, személy jogsza- bályban meghatározott tényleges közfeladatot lát-e el, hanem a nemzeti vagyonnal való rendelkezés és gazdálkodás tényére is. E ren- delkezések és következtetések figyelembevéte- lével tehát irrelevánssá vált az állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok azon „védekezése” a közérdekű adatigénylések teljesítésének kötelezettségével szemben, amely szerint ők nem minősülnek közfeladatot ellátó szervnek, mert nincs jog- szabályban meghatározott feladatkörük. Tekin- tetbe kell venni azt is, hogy az Alkotmánybíró- ság a 6/2016. (III. 11.) AB határozatban kifej- tette: az információszabadság szempontjából csak az számít, hogy amennyiben az adott szerv közérdekű adatot kezel, – a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése érdekében – adatigény teljesítésére vonatkozó kötelezettség terheli. Ez az általános érvényű kötelezettség nem korlátozható úgy a címzet- tek körének szűkítésével, hogy az ne eredmé- nyezné egyúttal a közérdekű adatok megisme- réséhez való jog korlátozását.
Több beadvány is érkezett a NAIH-hoz ar- ról, hogy a nemzeti vagyonnal rendelkező
szervezetek nem adják ki azokat a szerződése- ket, melyek e vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatosak. A NAIH kimondta, hogy az Erzsébet Szolgáltató Kft., a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, a Nemzeti Eszközgazdálko- dási Zrt. és egy önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képező cég annak ellenére is kötele- sek kiadni az általuk kötött szerződések teljes anyagát, hogy arra hivatkoztak, nem tartoznak a közfeladatot ellátó szervek közé. (Ez azt jelenti, hogy a KSH által alapított STATEK Kft.-nek is – adott esetben – hasonlóképpen kell eljárnia.)
A NAIH 2016-ban is számos olyan üggyel foglalkozott, amelyben azt kellett vizsgálnia, hogy mennyiben ismerhetők meg a közfelada- tot ellátó személyek bizonyos személyes ada- tai. A beadványokban leggyakrabban az emlí- tett személyi kör részére adott egyedi vagy rendszeres juttatások, illetőleg a vagyonnyilat- kozatok nyilvánosságának kérdésköre merült fel. A NAIH elvi jelleggel kimondta, hogy a vezetőknek kifizetett rendszeres, eseti, pénzbe- li és természetbeni juttatások, így például a szabadságmegváltás, a jutalom, a helyettesítési díj, a keresetkiegészítés, a céljuttatás összege a közfeladat ellátásával összefüggésben keletke- zett személyes adatnak minősül, azt bárki megismerheti. A NAIH értelmezése szerint azonban a szociális vagy a rászorultsági alapon kapott juttatásokat – a lakhatási, a lakásépítési és a vásárlási támogatást, az albérletidíj- hozzájárulást, a családalapítási támogatást, a szociális támogatást – a közfeladatot ellátó szerv a magánszférához köthető eseményekre, élethelyzetekre tekintettel folyósítja a kor- mánytisztviselőnek. Ezért azokat név szerinti bontásban csak az érintettek hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni. Hozzájárulás hiányában ezek az információk kizárólag összesített formában, a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásával összefüggő közérdekű adatokként adhatók ki. (Itt meg kell jegyezni,
hogy az adatkérés a közigazgatási és a helyet- tes államtitkárok jövedelmére vonatkozott, akiknél a szociális és a rászorultsági alapú elbírálás kevésbé jöhet szóba, és a nevezettek anyagi helyzetére ezek a támogatások alapvető hatást gyakorolhattak.)
Amióta konkrét jogszabályokban rendel- keztek a közérdekű adatok nyilvánosságáról, a mindenkori közigazgatás szereplői gyakran élnek azzal a „kifogással”, hogy az igényelt közérdekű adatokat azért nem adják ki, mert azok ún. döntés-előkészítő iratok. A közfel- adatok illetéktelen befolyástól mentes ellátását szolgálja ugyanis az, hogy a döntés megalapo- zását szolgáló adatok, valamint az azokat tartalmazó dokumentumok legfeljebb tíz évig elzárhatók a nyilvánosság elől. Erre azonban csak akkor van lehetőség, amennyiben a nyil- vánosság kizárása nem vezet a döntési folya- mat átláthatatlanná tételéhez, illetve ha erő- sebb közérdek fűződik az adatok titokban tartásához, mint azok nyilvánosságra hozatalá- hoz. Az Infotv. alapján döntést megalapozó adatként indokoltan zárhatók el a nyilvános- ságtól azok az információk, amelyek ténylege- sen a döntési folyamat részét képezik, és nyil- vánosságra hozataluk veszélyeztetné a végre- hajtás sikerét, vagy egyes piaci szereplőket indokolatlan előnyökhöz juttatna.
Védelem a döntés meghozatala után is megilleti azokat az adatokat, amelyeknek a megismerése veszélyeztetné az érintett szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását.
A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény a döntés meg- hozatalát követően akkor is elutasítható, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja. Amennyiben tehát a kérdéses infor- máció olyan adatösszesség része, amelynek egyes elemei tekintetében már döntés született, de más elemei még további döntés tárgyai
lesznek, az utóbbi adatok tekintetében az első döntés meghozatala után nem érvényesül a nyilvánosság. Annak eldöntése azonban, hogy melyik adat kapcsolódhat adott esetben egy további döntéshez, nem teljesen egyértelmű.
Egy információ ugyanis gyakorlatilag számta- lan további tevékenység vagy döntés alapjául szolgálhat, az információszabadság korlátozá- sának ilyen tág értelmezése azonban alaptör- vény-ellenes lenne.
A közfeladatot ellátó szerveknek mérle- gelniük kell, hogy – a döntés meghozatalát követően – az egyes adatok tekintetében fenn- áll-e olyan közérdek, amely a nyilvánosság korlátozását indokolná. Amennyiben nem (például az adott döntés megszületett), egyéb intézkedések már nem szükségesek, és a dön- tés megalapozását szolgáló adatok megismer- hetőségét biztosítani kell. Hasonló mérlegelés- re van szükség a további döntések meghozata- lához szükséges információk tekintetében is:
itt azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan döntés, amelynek részrehajlás mentes megho- zatalát a korábban keletkezett döntés megala- pozását szolgáló adatok veszélyeztethetnék.
Ilyen indokok hiányában az információszabad- ság korlátozására nem kerülhet sor.
A NAIH beszámolója egy olyan konzultá- ciós ügy kapcsán érzékeltette a téma bonyo- lultságát, amikor arról kellett nyilatkozni, hogy az önkormányzat által felállított adattárház döntés-előkészítő adatnak minősül-e, vagy sem. A NAIH megállapította állásfoglalásá- ban, hogy a vizsgált rendelkezés olyan értel- mezése, amely szerint az önkormányzati adat- tárház teljes adattartalma döntés-előkészítőnek minősül, sértené mind az Infotv., mind az Alaptörvény rendelkezéseit. Az ilyen joggya- korlat következtében megszűnne a kormányza- ti és az önkormányzati döntések átláthatósága az önkormányzati adattárház vonatkozásában.
Az adattárházban levő információk felhaszná- lása a majdani döntésekhez nem eredményez-
heti azt, hogy az adattárházban tárolt informá- ciókat elzárjuk a nyilvánosság elöl. Ez ugyanis teljes mértékben kiüresítené a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő alapjogot.
Már említésre került az adatigénylés telje- sítéséért megállapítandó költségtérítés problé- mája. A NAIH beszámolója külön alfejezetben szól erről a kérdésről, mely a KSH adatkiadási gyakorlatát is érintheti. A már idézett kor- mányrendelet az Infotv. vonatkozó rendelke- zésének megfelelően háromfajta költségelem felszámolását teszi lehetővé. A teljesítés során kizárólag a felhasznált adathordozó, a kézbesí- tés, valamint a munkaerő-ráfordítás költségeit lehet jogszerűen igényelni. Ezen túlmenően más költségelem nem vehető figyelembe, az ugyanis ellentétes lenne az Infotv.-nyel.
Az adathordozók tekintetében kiemelendő, hogy a rendelet a másolási költségek alapját oldalanként, nem pedig laponként határozza meg. Ugyanakkor a másolatok esetében csak a tíz oldal feletti rész költsége téríttethető meg, azaz a rövid – közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó – dokumentu- moknál másolási költségek nem számíthatók fel. A kézbesítési költségek tekintetében a kormányrendelet nem fogalmaz meg külön előírást. Ebben a vonatkozásban ugyanis a – belföldre vagy külföldre – postai úton történő kézbesítés díjait kell figyelembe venni.
A rendelet értelmében munkaerő- ráfordításként kezelhető az igényelt adat felku- tatásához, összesítéséhez és rendszerezéséhez, az igényelt adat adathordozójáról másolat készítéséhez, valamint a másolaton a meg nem ismerhető adatok felismerhetetlenné tételéhez szükséges időtartam. Amennyiben ez megha- ladja a négy munkaórát, akkor a költségelemet úgy kell számítani, hogy a közreműködő sze- mély által teljesített munkaórák számát meg kell szorozni az egy munkaórára eső tényleges munkaerő költségével. Utóbbi az adott sze-
mélyt megillető rendszeres személyi juttatások összegét, de – a rendelet értelmében – legfel- jebb 4400 forintot jelent. Járulékok, prémiu- mok, jutalmak és egyéb juttatások (például a béren kívüli juttatások) nem vehetők figye- lembe. Lényeges azonban, hogy a munkaerő- ráfordítás költsége nem a közérdekű adat- igénylés teljesítésének „ellenértéke”. A köz- feladatot ellátó szervek a közérdekű adatigény- lések teljesítésekor nem szolgáltatást nyújta- nak, hanem az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogból eredő kötelezettségeiket telje- sítik.
Végezetül a NAIH hangsúlyozni kívánja, hogy az Infotv. értelmében a közfeladatot ellátó szervek kötelesek tájékoztatni az adat- igénylőket a költségtérítés összegéről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e szervek kötelezettségei kimerülnek pusztán a költség- elemek után elszámolt térítési díj közlésével.
Az információszabadság mint alapjog érvé- nyesüléséhez ugyanis szükséges az is, hogy az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítésről szóló tájékoztatás kellően részletes legyen, abban a közfeladatot ellátó szervek kötelesek feltüntetni minden olyan indokot, illetve költségelemet, amelyek a megállapított összeg megalapozottságát alátámasztják. A megfelelő tájékoztatás ugyanis nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az igénylő valóban tisztában legyen azzal, vala- mint megértse, miért, milyen költségtérítést kell megfizetnie ahhoz, hogy a megismerni kívánt adatok birtokába jusson. A tájékozta- tás alapján továbbá képes lesz a megfelelő döntést meghozni az igénybe vehető jogor- voslati lehetőséggel kapcsolatban.
Az elmúlt években a NAIH által összeállí- tott beszámolókban fokozatosan csökkent a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával foglalkozó részek terjedelme, mivel a szerv honlapján teljes terjedelemben olvashatók a Hatóság tájékozta-
tói, ajánlásai, állásfoglalásai. Ezért a jövőben a beszámolók ismertetésén túl érdemes ezeknek a dokumentumoknak a lényegét is összefog- lalni, elemezni.
A NAIH beszámolója részletesen szól a terrorizmus elleni törvénycsomag elképzelése- iről, fő pontjainak adatvédelmet érintő kérdé- seiről, valamint arról a dilemmáról, hogy a terrorizmus elleni intézkedések és az állam- polgárok személyes adatainak védelme közötti egyensúly miként teremthető meg. A beszámo- ló összegzi a titokfelügyeleti és a minősített adatokat érintő eljárások tapasztalatait, majd rátér a NAIH nemzetközi ügyeinek ismerteté- sére. Az utóbbi rész az elmúlt évek beszámoló- iban egyre terjedelmesebbé vált, a 2016. évi beszámoló mintegy húsz oldalon keresztül tekinti át a Hatóság ezzel kapcsolatos tevé- kenységét. Ebben szó esik például a NAIH részvételéről abban a projektben, mely célul tűzte ki, hogy az európai iskolákban adatvéde- lemmel kapcsolatos ismereteket is oktassanak
és az európai uniós adatvédelmi munkacsopor- tokban kifejtett tevékenységéről is (többek között annak az egyre fejlettebb távközlési szolgáltatásokkal foglalkozó munkacsoportnak a munkájáról, melynek tagjai megállapították, hogy az okostelevíziók esetében már a készü- lék üzembe helyezésekor rengeteg személyes adat áramlik a gyártóhoz és egyéb szereplők- höz).
A 2016. évi beszámolóra is érvényes, hogy az csak a Hatóság honlapján elérhető részletes állásfoglalásokkal, ajánlásokkal, közlemé- nyekkel stb. együtt képes bemutatni teljessé- gében a NAIH munkáját. Miután a beszámo- lók többnyire csak utalnak e dokumentumokra, ezért a jövőben azok legfontosabb jellemzőit is át kell tekinteni a jelen íráshoz hasonló mun- kákban.
Lakatos Miklós,
a KSH ny. szakmai főtanácsadója E-mail: Miklos.Lakatos@ksh.hu
Hírek, események
Kinevezés. Kincses Áron, a Központi Sta- tisztikai Hivatal Szakstatisztikai Igazgatóságot irányító elnökhelyettese 2018. január 22-ei hatállyal Szigeti Juditot nevezte ki az igazgató- ság Elnökhelyettesi titkársága (szakstatiszti- kai) osztályvezetőjének.
Jutalom. Közszolgálati jogviszonyban töl- tött ideje alapján 2017. december, illetve 2018.
január hónapban jubileumi jutalomban része- sült 25 éves szolgálatért: Szarvasné Balogh Erika (Üzleti szolgáltatások adatgyűjtési fő- osztály), Demeter Miklós József (Szakstatiszti- kák horizontális főosztálya); 40 éves szolgála- tért: Balogh Mátyás (Lakossági adatfelvételek főosztály), Vasas Gertrud Szilvia (Életminő- ség-statisztikai főosztály).
2018. január 1-jétől hatályba lépett a 31/2011. (X. 24.) KIM rendelet módosításá- ról szóló 39/2017. (XII. 27.) MvM rendelet, melynek értelmében megváltozott a területi számjelrendszer. Az átalakítást nemzetközi és hazai jogszabályi változások indokolták, amelyekkel összhangban több területi osztá- lyozás is módosításra került. A felhasználói igényekre tekintettel, a területi osztályozások rendszerébe új nómenklatúrák is beépítésre kerültek. A változások alapján Budapest és Pest megye tervezési-statisztikai régió is, Közép-Magyarország pedig kizárólag statisz- tikai nagyrégió. További információk a Köz- ponti Statisztikai Hivatal honlapján (http://www.ksh.hu/teruleti_szamjel_menu) érhetők el.
