elég szerencsés és jó munkahelyet talál. Ezért a diákoknak csak azt javasolhatom, hogy maradja- nak nyíltak a vizsgák után is, ne zárkózzanak el a világ majdani változásainak feldolgozásától és az ennek hatásait remélhetőleg majd követő, új köz- gazdasági elméleti fejlemények befogadásától.
Köszönöm a beszélgetést, jó egészséget kí- vánok.
Dr. Lakatos Miklós,
a Statisztikai Szemle főszerkesztője E-mail: miklos.lakatos@ksh.hu
Az adatvédelmi biztos 2007. évi beszámolója*
Az adatvédelmi biztos beszámolójának beve- zetőjében megállapítja, hogy a második ciklus úgy ért véget, mint az előző: bizonytalanságban, az Országgyűlés nem tudott utódot választani.
(Azóta több fordulóban, több jelölés kudarca után, végül az Országgyűlésnek dr. Jóri András ügyvéd személyében, 2008 szeptemberében sike- rült adatvédelmi biztost választania.) Dr.
Péterfalvi Attila hatéves mandátuma 2007. év végén járt le, ezért az évi beszámolóban utaláso- kat találunk a hatéves működésének főbb jellem- ző vonásaira. A bevezetőben szól arról is, hogy az ügyek száma a 2001. év előtti százas nagyság- rendről több ezerre emelkedett, egyformán érint- ve az adatvédelem, az információszabadság és a jogszabálytervezetek véleményezésének téma- körét. További különbség az előző ciklushoz ké- pest, hogy az Európai Unió tagjaként a magyar adatvédelmi biztos részt vesz az Unió adatvédel- mi biztosainak (az ún. 29-es munkacsoportnak) a munkájában, mely több általános kérdésben iránymutatásokat ad ki a tagországok részére. (Az elnevezés az Unió által elfogadott adatvédelmi irányelv 29. §-ára utal. A munkacsoport honlapja:
http://ec.europa.eu/justice_home/fsj/privacy/w orkinggroup/index_de.htm.) Jelentős hatása volt a hatéves ciklusra a 2001. szeptember 11-ei terrorakciónak, ugyanis ettől kezdve a legde- mokratikusabb államokban is egyre több jogot
kaptak az állami hatóságok a magánszféra meg- figyelésére, az adatok gyűjtésére.
A beszámoló felépítése a megszokott szer- kezetet követi, az előző évihez hasonlóan a konkrét állásfoglalások, közlemények már nem papíralapon, hanem csak elektronikusan jelen- nek meg. Ugyancsak hasonlóan a korábbi be- számolóhoz, az adatvédelmi biztos részletesen elemzi a beérkezett ügyiratok számát, megosz- lását és jellegét. Megállapítja, hogy a több éve tartó erőteljes ügyszámemelkedés a 2006. évi megtorpanást követően folytatódott. Örvende- tesnek tartja, hogy az információszabadsággal kapcsolatos beadványok aránya a személyes adatok védelmével foglalkozó ügyekhez képest némileg emelkedett. Az adatvédelmi biztos adatkezelési vizsgálatait tekintve a 2007. évben fordult elő először, miszerint több magán adat- kezelőt vizsgáltak, mint államit. Ez is alátá- masztja a beszámoló más részén is előforduló megállapítást, hogy szemben az előző ciklussal, egyre jelentősebb az adatvédelem számára a magánszféra adatkezelésének jelentősége. Ez utóbbival kapcsolatban az adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy egyfelől örvendetes a polgárok fellépése jogaik védelmében a rendőrséggel, az adóhatóságokkal szemben, másfelől viszont aggasztó, hogy védtelennek érzik magukat a bankok ügyfeleként vagy munkavállalóként.
* Az adatvédelmi biztos beszámolója 2007 [2008]. Adatvédelmi Biztos Irodája. Budapest. A beszámoló tel- jes anyaga megtalálható az adatvédelmi biztos honlapján (www.obh.hu).
Az adatvédelmi biztos a hagyományoknak megfelelően külön vizsgálja a nagy állami (ön- kormányzati) adatkezelőkkel kapcsolatos be- adványokat (ebben az évben is, hasonlóan az előző évekhez, a KSH-ról nincs szó a beszá- molóban). A fegyveres és rendvédelmi szervek közül a legtöbb beadvány a rendőrséget érin- tette. A rendőri igazoltatásokkal összefüggő panaszok – amelyek 2006 ősze óta megszapo- rodtak – állásfoglalásra késztette az adatvé- delmi biztost is.
„A panaszok leginkább arról számoltak be, hogy bizonyos helyzetekben, helyszíne- ken úgy került sor igazoltatásra, hogy annak látszólag indoka nem volt, így például békés demonstráción részt vevő, vagy az utcán nemzeti lobogóval sétáló polgárokat igazol- tattak. Ilyen esetekben rendre „zaklatásszerű”
intézkedésként élték meg a panaszosok az igazoltatást, illetve az ezzel járó adatrögzí- tést. Válaszul az adatvédelmi biztos, megis- mételve korábbi álláspontját, arról tájékoztat- ja a panaszosokat, hogy az eljáró rendőr csak azzal a személlyel összefüggésben rögzíthet adatokat, akinél ezt további intézkedés szük- ségessége vagy egyéb releváns körülmény indokolja. Amennyiben ez a feltétel nem tel- jesül, úgy az adatok tárolása jogellenes.
(2075/P/2007, 2266/P/2007, 2485/P/2007)”
(Beszámoló [2008] 36–37. old.)
Az adatvédelmi biztos a rendőrség munká- jának értékelése kapcsán felvetett egy tágabb összefüggésbe is helyezhető kérdést, mégpedig azt, hogy míg a vonatkozó jogszabályok a ha- gyományos levelezést tekintik általánosnak, és ezzel állítják párhuzamba az elektronikus leve- lezést, a gyakorlatban ez utóbbi vált elterjed- tebbé. A hagyományos levelek esetében eltérő szabályok vonatkoznak a kézbesített levelekre és a még „úton levőkre”, és megfelelő garanci- ák védik az érintetteket attól, hogy levelezé-
sükben tudtukon kívül kutakodjanak. Ezeket a szabályokat ugyanakkor sokszor nehéz leké- pezni az elektronikus levelezésre.
„Az elektronikus levelezés ‘hagyomá- nyos’ formája abban hasonlít a postai levél- re, hogy meghatározott személyek között történő kommunikáció, melynek tartalmát a feladó és a címzett ismeri, a levelek az ő számítógépükön (rendszerükön) találhatók.
Számos esetben azonban a levelezés tarta- lomszolgáltató útján történik, ilyenkor az adatok ténylegesen nem a küldő vagy a fo- gadó személy számítógépén vannak, hanem a szolgáltató szerverén, melyhez a feladó és a címzett az Interneten keresztül fér hozzá.
Ebbe e körbe tartoznak az ingyenes levele- zőrendszerek, melyeknél tényleges adat- mozgás nem történik. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban:
Be.) azonban nem szűkíti le az adatkört az elektronikus levelezésre, hanem tágabban fogalmaz, amikor ‘számítástechnikai rend- szer útján továbbított és tárolt adatokat’ em- lít, hasonló a logikája az Rtv.-nek is.”
Egyértelműnek tűnhet, hogy a hagyomá- nyos leveleket megillető védelem szintjét ki kell terjeszteni az elektronikus levelezésre is, a közlés jellege ezt mindenképpen indokolja.
Ugyanakkor, míg a postai levél „elfogása”, te- lefon lehallgatása hosszabb ideje szerepel a nyomozó hatóságok eszköztárában, és egyér- telműen szabályozott, addig napjainkra az e- mail, ezen belül a közbenső tartalomszolgálta- tón keresztül történő kommunikáció minden- napossá, és az előzőknél elterjedtebbé vált. Ezt azonban a jogalkotás nem követte. (Beszámoló [2008] 39. old.)
Az önkormányzatok adatkezelésével kap- csolatban az adatvédelmi biztos az elmúlt évek beszámolóiban is utalt arra, hogy „...sok esetben nehezedik nyomás a képviselő testület hivatala-
inak adatkezelőire olyan ügyekben, amikor a helyi önkormányzat képviselő-testületének tag- jai olyan személyes adatok továbbítását igénylik a tisztviselőktől, amelyek megismerésére, keze- lésére semmilyen jogszabály nem hatalmazza fel az adatigénylőt. Teszik ezt annak ellenére is, hogy esetleg tudatában vannak, vagy lehetnének annak, hogy a személyes adatok jogszabályban meghatározott kezelőit törvény kötelezi az érin- tettek adatainak védelmére.” (Beszámoló [2008]
47. old.)
Az adatvédelmi biztos véleménye egy konkrét eset kapcsán a következő:
„A képviselői minőség azonban önmagá- ban nem jogosítja fel a képviselőket személyes adatok megismerésére és kezelésére. Az adat- védelmi törvénnyel csak olyan értelmezés van összhangban, amely szerint a képviselő konk- rét ügyben – az erre hatáskörrel rendelkező bi- zottság tagjaként, illetve a képviselő-testület ülésén – a személyes adatok kezelését igénylő eljárás részeként ismerheti meg a személyes adatokat. A jegyzői adóhatósági jogkör gya- korlása nem jelentheti az adótitok jogosulatlan továbbítását, nyilvánosságra hozását. Ameny- nyiben adótitkok mások tudomására jutnak, akkor ezen harmadik személyek sem jogosul- tak arra, hogy az adatokat továbbítsák, vagy nyilvánosságra hozzák. Az Art. alapján a helyi adók (például: adóbehajtás, adómérséklés és adóelengedés) ügyében a jegyző adóhatóság- ként jár el a törvényben foglaltak végrehajtása érdekében, és a képviselő-testületnek nincs ez- zel összefüggő feladata. Vagyis a képviselő- testület akkor kezelhet, ismerhet meg szemé- lyes adatokat, ha tevékenységéhez kapcsoló- dóan, meghatározott célból erre törvény felha- talmazza. (845/K/2007)” (Beszámoló [2008]
48. old.)
A 2007-es esztendőben az adatvédelmi biztos kiemelten figyelt arra, hogy mi törté-
nik az egészségügyi reform kapcsán a meg- szűnő vagy átalakuló egészségügyi intézmé- nyek sok-sok beteg adatait tartalmazó adat- bázisával. Az adatvédelmi biztos vizsgálata megállapította, hogy az intézmények átalakí- tásával összefüggően – mivel a dokumentáció sorsa nem tisztázott – az érintettek informá- ciós önrendelkezési jogát súlyos sérelem fe- nyegeti. Az érintettek számára ugyanis felte- hetően egyáltalán nem lesz világos és átte- kinthető adataik és egészségügyi dokumentá- ciójuk sorsa, így iratmegismerési joguk gya- korlása mellett az Eütv.-ben foglalt jogaikkal sem tudnak élni, azaz egészségük megőrzé- sét, gyógyításukat, illetve gyógyulásukat ve- szélyeztetheti az a helyzet, melyben az őket ellátó intézmény (orvos) nem tudja az érintet- tek egészségügyi „előéletét” megismerni. A dokumentáció sorsának nem szakszerű keze- lése miatt feltehetően sem az ellátó, sem az ellátott nem lesz abban a helyzetben, hogy a megszűnő, vagy átalakuló intézményben tá- rolt dokumentációhoz hozzáférhessen, illetve annak hollétéről tudomást szerezzen.” (Be- számoló [2008] 57. old.) Az adatvédelmi biz- tos ezzel a témával kapcsolatban részletes ajánlást adott ki. (903/H/2007)
Az adatvédelmi biztos ebben a beszámoló- ban is sokat foglalkozott a munkáltatók szemé- lyes adatokat tartalmazó dokumentumainak adatkezelésével. Például véleményt mondott a digitális arcelemző eszközről, amelyet egyes munkáltatók a munkaerő-felvételnél alkalmaz- nak. Az adatvédelmi biztos két jelenségre muta- tott rá. Egyrészt arra, hogy a munkavállalók magánszférájának, és személyes adatainak fel- térképezésére lehetőséget adó technikai eszkö- zök folyamatosan megújuló generációival kell számolni, másrészt arra a gondolkodásmódra, hogy ha rendelkezésre áll a technológia, akkor azt gyakorta alkalmazzák is, tekintet nélkül az érintettek személyiségi jogainak esetleges sé- relmére. A feltett kérdésre a válasz, hogy a jog-
szerűen lefolytatott, személyiségjegyek felmé- résére irányuló eljárásokban a munkavállaló ál- tal kitöltött teszt minősítését először az érintett- nek kell továbbítani, aki azt megismerve eldön- ti, hogy hozzájárul-e annak a munkáltató részére történő továbbításhoz. A digitális arcelemző eszköz azonban ilyen jellegű döntési lehetőséget nem ad az érintett számára, így szükségszerűen kiszolgáltatott helyzetbe kerül az eljárást lefoly- tató személlyel szemben. (2550/K/2007)
A multinacionális vállalatok adatkezelési anomáliáival kapcsolatban is állást foglalt az adatvédelmi biztos:
„Állásfoglalásában a biztos arra mutatott rá, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló sze- mély adatfeldolgozónak minősül, az anyavál- lalat pedig a tényleges adatkezelőnek. Ezzel a megoldással lényegében a munkáltatói jogo- sultság a Magyarországon bejegyzett gazdasá- gi társaságtól a magyar joghatóság alá nem tar- tozó anyavállalathoz kerülne, mely alapvetően ellentétes a munkavállalók jogainak védelmé- vel, tekintettel arra, hogy a német székhelyű anyavállalat által meghozott döntésekre a ma- gyar joghatóság nem terjed ki. Az adatkeze- lésnek ez a magyar joghatóság alóli ‘kihúzása’
akkor is sérti az érintettek személyes adatok védelméhez való jogát, ha azok az adatkeze- léshez a hozzájárulásukat formailag megadták, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság ál- tal megfogalmazott azon követelmény sérül, miszerint az érintett személy adatai kezelését jogosult átlátni, az azzal kapcsolatos jogait pe- dig jogosult érvényesíteni. (2511/K/2007)”
(Beszámoló [2008] 60. old.)
Ugyancsak terjedőben van az ún. „belső visszaélés-jelentési rendszer” egyes nagyválla- latoknál. A tavalyi beszámolóhoz hasonlóan az adatvédelmi biztos ez évben is foglalkozott a volt szocialista országokban különösen aggá- lyosnak tekinthető rendszerrel.
„Az adatvédelmi biztos egyik állásfoglalá- sában ismertette személyes véleményét, mely szerint a rendszer elsősorban a rosszindulatú vádaskodásoknak, mások ‘befeketítésének’
enged teret, növeli a munkavállalók egziszten- ciális kiszolgáltatottságát, és feleslegesen mér- gezi a munkahelyi légkört azzal, hogy azt üze- ni a munkavállalónak: a munkáltató elvárja a lojalitást, de nem bízik meg benne, és vigyáz- zon, mert minden kollégája potenciális besúgó.
Mivel a biztos a módszert elítéli, annak alkal- mazásáról nem folytatott személyes konzultá- ciót a hozzá forduló adatkezelőkkel, csak álta- lános tájékoztatást adott. (271/K/2007, 295/K/2007, 652/K/2007, 653/K/2007)” (Be- számoló [2008] 67. old.)
Az adatvédelmi biztos már többször leírta, hogy egyénekről kép- és hangfelvételt általá- ban csak az érintettek beleegyezésével szabad készíteni:
„Az érintettről készült hang- és képfelvé- tel személyes adat, ebből következően annak rögzítése, felhasználása és nyilvánosságra hozatala adatkezelésnek minősül. A felvétel- készítéshez és annak további felhasználásá- hoz – ideértve a televízióban történő nyilvá- nosságra hozatalt is – törvényi felhatalmazás hiányában a felvételen szereplő érintett hoz- zájárulása szükséges. A Legfelsőbb Bíróság egyik határozata szerint a képmás nyilvános- ságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj-, utcarészletekről készült felvételekre, amikor az ábrázolás módja nem egyéni, ami- kor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrá- zolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha megállapítható a felvétel egyedi- sége, egyéni képmás jellege. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint Az RTL Klub min-
két esetben a panaszosok beleegyezése nél- kül rögzítette és hozta nyilvánosságra a róluk készült felvételeket, és ezzel megsértette a panaszosok személyiségi jogát és a szemé- lyes adatok védelméhez fűződő jogát. Az adatvédelmi biztos tájékoztatta a panaszoso- kat a jogorvoslati lehetőségeikről is.
(1068/P/2007, 1665/P/2007)” (Beszámoló [2008] 98. old.)
A technikai szempontból egyre könnyebben készíthető kép- és hangfelvételekről az adatvé- delmi biztos megállapítja, hogy „... a technikai fejlődés eredményeképpen ma bárki olyan esz- közök birtokába juthat, amelyekkel néhány év- tizeddel ezelőtt csupán a titkosszolgálatok ren- delkeztek. Meglehetősen olcsón beszerezhető berendezések állnak a kíváncsi munkáltató, az alkalmi, esetleg hivatásos „paparazzo” vagy ép- pen a szomszédos öltözőbe bekandikáló diák számára. ... Addig, amíg a képfelvevők alkal- mazása a szűken vett családi-baráti körben szé- les körben elterjedt, szokásos használaton nem megy túl, az adatvédelmi törvény tárgyi hatá- lyán kívül esőnek tekinthetjük az általuk végzett rögzítéseket, hiszen a törvényt nem kell alkal- mazni a természetes személynek a kizárólag sa- ját személyes céljait szolgáló adatkezeléseire.
Attól a ponttól kezdve azonban, amikor a fel- használó kilép ebből a felhasználási körből, a rögzített vagy világhálón közvetített, arcok fel- ismerését lehetővé tevő felbontású képek már az adatvédelmi törvény védelme alá esnek. Arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a felvétel ké- szítője, illetve közvetítője tartozik felelősséggel az elvégzett műveletek jogszerűségéért. Ez a fe- lelősség magában foglalja az adatkezelőt terhelő összes felelősséget és kötelezettséget, az érintet- tek tájékoztatásától kezdődően egészen az eset- leges kártérítési kötelezettségig. A képfelvevő telepítésére készülőket ezért minden esetben ar- ra kell figyelmeztetnünk, hogy gondolják végig, eleget tudnak-e majd tenni kötelezettségeik- nek.” (Beszámoló [2008] 116. old.)
A statisztikai nómenklatúrák nyilvánossá- gával is kapcsolatba hozható, amit az adatvé- delmi biztos a cégadatok nyilvánosságáról tart.
Ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy „A Cégköz- löny közzététele a cégnyilvántartás nyilvános- ságát biztosító kötelezettség. A vizsgált kérdés az, hogy ha a Cégközlöny adatai nyilvánosak, akkor jogszerű-e a továbbfelhasználás, máso- lás tilalma, és jogszerű-e, hogy ha valaki cég- információhoz kíván jutni, akkor a Cégköz- lönyt nem csekély ellenérték fejében meg kell vásárolnia, ráadásul úgy, hogy az adatok köte- lező közzétételének költségét az adatot szol- gáltató cégek már megfizették. Alkotmányunk nemcsak a közérdekű adatok megismerésének jogát, hanem azok terjesztésének jogát is dek- larálja. Jelenleg a CD-formátumban elérhető Cégközlöny licencszerződése a szoftver egyedi használatát biztosítja, azt tilos másolni, módo- sítani, mivel – a kiadó, illetve a szerkesztő sze- rint – a kiadvány szerzői jogi védelem alá tar- tozik.
Az ügy vizsgálatának lezárását követően ajánlás született. Az ebben foglaltak szerint nem indokolt és jogilag nem megalapozott a jogszabályban előírt közfeladatként előállított adatbázisok/dokumentumok szerzői jogi vé- delem alá helyezése. A Cégközlöny készítése és nyilvánosságra hozatala – az adatok fel- használást lehetővé tevő rendszerezése, adat- bázisba rendezése – közfeladat. E közfeladat ellátása közérdek – például a piaci forgalom biztonsága, jogbiztonság – érvényesülését szolgálja. A szolgáltató állam eszméjéből kö- vetkezően az államnak biztosítania kell az adatok könnyű elérhetőségét, egyszerűbb fel- használhatóságát, ezáltal is elősegítve a jog- érvényesítést. Mindezt nem előzhetik meg sem az állam fiskális szempontjai, sem a Cégközlönyt előállító Magyar Hivatalos Köz- lönykiadó üzleti érdekei. Az álláspont szerint jogilag nem megalapozott, ha a szerkesztő, illetve a kiadó szerzői jogi jogosultságokra
tart igényt, és korlátozza az adatok másolását, továbbítását. Mindez nem értelmezendő úgy, hogy a Cégközlönyért nem kérhető semmifé- le díjazás, és a cégnyilvánosság nem feltétle- nül teljes ingyenességet jelent. Méltányolható az adatok kezelőjének azon érdeke, hogy a sokszorosítás költségei megtérüljenek, a költ- ségtérítés azonban nem foglalhat magába egyéb díjelemet. Összefoglalva az ajánlást: a jogszabályban előírt közfeladatként előállított adatbázisokat nem illetheti meg a szerzői jogi védelem. Ezért felkértük (az adatvédelmi biz- tos L. M.) az igazságügyi és rendészeti mi- nisztert, hogy vizsgálja felül Cégközlöny szerzői jogi védelem alá helyezésének meg- alapozottságát, a Cégközlöny adatai felhasz- nálhatóságát, és tegye meg a szükséges intéz- kedéseket e kérdések rendezése érdekében.
(80/K/2007, 1663/K/2007)” (Beszámoló [2008] 144–145. old.)
A 2007. évi beszámoló újdonsága, hogy részletesen taglalja az uniós adatvédelmi biz- tosok ún. 29-es munkacsoportjának tevé- kenységét, munkaanyagait. Ezek a munka- anyagok főleg olyan témákról szólnak, ame- lyek az unióbeli országok többségét érintik (például vám- és biztonsági hatóságok felde- rítési technológiáiról, az utas-nyilvántartási adatok továbbításáról). A munkacsoport vé- leményt nyilvánít az adatvédelemmel kapcso- latos módszertani kérdésekről, például a sze- mélyes adat fogalmáról.
Az adatvédelmi biztos beszámolója immár hagyományosan a jogszabályok véleményezésé- vel kapcsolatos tevékenységek, az adatvédelmi nyilvántartás helyzetének bemutatásával zárul.
Dr. Lakatos Miklós,
a Statisztikai Szemle főszerkesztője E-mail: miklos.lakatos@ksh.hu
A Magyar Statisztikai Társaság emlékülése
Thirring Lajos halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Statisztikai Társaság (MST) Statisztikatörténeti, valamint Közgaz- dasági Igazságügyi és Jogi Informatikai Szak- osztálya emlékülést tartott 2008. szeptember 26-án, a Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly-termében. Az emlékülés elnöke Vukovich Gabriella demográfus-társadalom- statisztikus volt. Az előadásokat Klinger And- rás, a szociológiai tudomány kandidátusa, a KSH ny. elnökhelyettese; Kovacsics Józsefné, az állami- és jogtudomány doktora, az MST Közigazgatási Igazságügyi és Jogi Informati- kai Szakosztálya elnöke; Lakatos Miklós, a Statisztikai Szemle főszerkesztője, az MST al- elnöke tartották. Az elnökségben helyet foglalt Faragó Tamás egyetemi tanár, a Statisztikatör- téneti Szakosztály elnöke.
Emlékek Thirring Lajosról
Az elnök bevezető szavait követően Klinger András tartotta meg előadását, aki be- vezetőjében megköszönte a megtiszteltetést, hogy ő nyithatja meg Thirring Lajos- emlékülésen a megemlékezések sorát. Az elő- adó elsősorban nem Thirring Lajos tudomá- nyos, statisztikai vagy MST-beli munkásságá- ról beszélt, hanem a vele megélt élményeiről.
Mint ismeretes, Thirring Lajos 1919-ben, 20 évesen került a Hivatalba, részt vett az 1920.
évi népszámlálás előkészítésében, majd aktív résztvevője volt mind tartalmilag, mind szer- vezetileg az 1930. évi, az 1941. évi, valamint az 1949. évi népszámlálásnak is. Bár az utóbbi két népszámlálásnál mint vezető vett részt a munkálatok előkészítésében és lebonyolításá-
