NAGY S Á N D OR g ya k o r l ó is k o l ai t a n á r:
AZ ÉVKÖZI ISMÉTLŐ ÓRÁK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA
A megelőző években több hazai szerző választotta vizsgálódási témául az iskolai ismeretszerzés folyamatának elemzését [1]. Az iskolai gyakorlat alapján k i mu t a t t ák e folyamatnak lényegbeli megegyezését a dialektikus materializmus ismeretelméletével, ugyanakkor felt árt ák a pedagógiai specifikumokat is. Meg kell keresnünk e folyamatba n az ismétlő óra helyét, tisztázni kell az ismétlő óra funkcióját. Választ kell adni arr a a kérdésre, milyen órát t eki nt he tü nk ismétlő órának.
A didaktika még adós az ismétlő órák tekintetében egy sor fontos kérdésben. Oktatási gyakorlatunkban éveken át h átt érbe szorult az ismétlés. A leginkább kidolgozott az óratípusokon belül a vegyes típusú óra. A megszilárdítás, gyakorlati alkalmazás feladatait megoldó ismétlő, gyakorló és számonkérő órák tekintetében sok még a kidolgozatlan k ér- dés. Az okot kutatva, a leglényegesebbet a következőkben lehet idézni:
»Az ismétlő órák h á tt é rbe szorulásának fő okát a tantervek maximal iz- musában kell látnunk. Elsősorban ennek következménye, hogy a nagy anyag miatt ismétlésre, gyakorlásra alig ju t idő.« [2]. Mivel a minden- napos gyakorlat elmaradott volt e tekintetben éveken át, nem j u t h a t - tunk el az általánosításokhoz sem, és a felvetődő problémák jelentős része a mai napig sem talált megoldásra. A maximaiizmus kiküszöbölé- sében komoly eredményeink vannak, a tananyagcsökkentések lehetővé teszik, hogy a téma (tárgykör) egészére vonatkozóan is végigvezessük tanítványainkat az ismeretszerzés ú t j án. Ezt már a gyakorlat is m u t at ja , mert egyre nő az ismétlő, gyakorló, számonkérő órák száma.
Fontos kérdés az, hogy a téma (tárgykör) oktatásának folyamatába hova Illesszük be az ismétlő órát. A probléma ne m is olyan egyszerű, mert a folyamat mozzanatai rendszerint nem jelentkeznek »tisztán«
a gyakorlatban, hanem összefonódnak. Az órák rendszerében az ismétlő óra feladatát az ismeretek megszilárdításában, rögzítésében szoktuk megjelölni. Ezzel egyben az óra funkcióját is meghatározzuk, természe- tesen egészen vázlatosan. Az ismeretek megszilárdításának az oktatási folyamatban azonban más lehetőségei is vannak. Az ismétlés reprod uk- ciós folyamat, mely a t an ul t anyag lényeges kérdéseinek kiemelése, rendszerezése, új általánosítások megfogalmaztatása ú t j án eredményezi az ismeretek megszilárdulását. Mivel reprodukálásról nemcsak az ismétlő órával kapcsolatban beszélhetünk, hanem a gyakorló és ellenőrző órá- kon is, sokan nem látnak különbséget ismétlő, gyakorló és számonkérő
óra között. A különbségek aláhúzása pedig lényeges, mert az ismétlő órán középpontban álló didaktikai feladat más, mint az említett másik két órán. A gyakorló és számonkérő órákon központi feladat a jártasságok és készségek kialakítása, illetve az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése. E feladatok megoldása közben megszilárdítás is történik, azonban e mozzanat alá van rendelve a gyakorlati alkalmazás, illetve az ellenőrzés feladatának. Ilyen megjegyzések az ismétlő órával kap- csolatban is helytállóak, amennyiben az ismétlés során is ellenőrzünk és bizonyos esetekben megk ív án juk a gyakorlati alkalmazást, de itt is alárendelt szerepet játszanak ezek a mozzanatok.
Az ismétlő órák célja mindenekelőtt a tanult tények és az ezekhez kapcsolódó általánosítások megszilárdítása, rögzítése. Egy óracsoporton belül ezt a feladatot akkor kell megoldanunk, amikor az új anyag t á r- gyalása befejeződött. Az ismétlés során megszilárdított ismeretek birto- kában következhet a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, m a j d ellenőrzése, gyakorló, illetve számonkérő órán. Az óra helyének ilyen megjelölése logikus, összhangban áll az iskolai ismeretszerzés folyama- tával. Az oktatási folyamat logikájával ellenkezik az a megoldás, mely az ismétlő órát »mindenek után«-ra, a t éma (tárgykör) legutolsó ó r áj á- nak állítja be. Ez ugyanis azt jelenti, hogy meg nem szilárdított ismere- tekkel végeztetünk gyakorlást, illetve ellenőrzést. Ez, a folyamatot tekintve logikátlan, a tanulók szempontjából pedig igazságtalan.
Az ismétlésben, mint reprodukciós folyamatban jelentkező köz- ponti feladatot illetően a megoldásnak többféle módja lehetséges. Mivel lehetetlen a téma (tárgykör) egészének reprodukáltatása, annak leg- lényegesebb problémáit foglaljuk össze. Célkitűzésünk ez esetben az összefoglalás, mely az anyag eredeti elrendezésének megváltoztatása nélkül megy végbe közös munkával. Más a célkitűzésünk akkor, ha tanítványaink az anyagot jobban b í rj á k. Ez esetben kerül het sor arra, hogy bizonyos szempont, vagy szempontok kiemelésével, ezekhez cso- portosítva az anyagot, végezzük az ismétlést, mely az egyszerű össze- foglaláson túl már rendszerezést jelent. Amennyiben módunkban áll több órán át ismételni, és már összefoglaltuk, rendszereztük az ismere- teket, bizonyos esetekben az anyag ismeretében eddig n e m látott össze- függéseket v ete the tü nk észre a tanulókkal, melyek alapot adnak ú j, magasabbszintű általánosításhoz. Ez esetben célunk az ismétlő órán az ezekhez való e lj utt at ás lesz [3]. A megszilárdítást ilymódon kül ön- böző célkitűzések megvalósítása ú t j án é rh e t j ük el, és e céloktól függően más-más jellegű lesz az ismétlő óra, tartalma, felépítése különböző lesz.
Ezzel magyarázhat ó az elnevezések tarkasága is: ismétlő óra, összefog- laló óra, rendszerező óra, általánosító óra. Az elnevezések a tanári cél- kitűzésekre utalnak, végeredményben azonban minden ilyen óra leg- lényegesebb meghatározója az, hogy reprodukálás folyik az ismeretek megszilárdítása céljából. Indokolatlan lenne e megállapítás elfogadása után az ismétlő órák különböző típusairól beszélni. Az összefoglalás, rendszerezés, általánosítás megjelölések bár különbözőek, mégis egy didaktikai feladat megoldását jelentik, és ez a megszilárdítás. A meg- szilárdítás feladatait megoldó óra ismétlő óra a típust illetően, melynek
célunktól függően (összefoglalás, rendszerezés, általánosítás) sokféle vál- tozata (variánsa) lehet. E meggondolás alapján ismétlő órának tekint- h e t j ük azt a tanítási órát, melyben célunk az ismerete k összefoglalással, rendszerezéssel, általánosítással történő megszilárdítása reprodukáltatás
út j á n. [4], ,
»Az órák sorsa jórészt eldől az előkészülés során.« [5]. Ez alól az ismétlő óra sem kivétel. Célszerű mindenekelőtt az előkészülés néhány problémáját felvetni. Nem általános szempontokat, ha ne m — a tárgyalt óratípus sajátossága felől megközelítve a kérdést — a sajátosakat.
Az utóbbi években gyakran esett szó a tematiku s tervezésről. Szov- jet pedagógiai tapasztalatokból ismertük meg a tervezés lényegét. Tapasztalataim arról győztek meg, hogy az ismétlő órák tekintetében kulcskérdés a tematikus tervezés. A továbbiakban csak az ismétlő órá- val kapcsolatban vizsgálom az előkészülésnek ezt a módjá t. Logikai szempontból itt a következő probléma jelentkezik: »Az összefoglaló órák fő problémája a gondolkodásra nevelés tekintetében az, hogy milyen logikus rendszer alapján lehetne az egész témakört egységes, logikus rendszerbe foglalva áttekinteni.« [6]. Tematikus te rvünknek kell biztosítania, hogy a téma (tárgykör) anyaga egészet alkosson a feldolgo- zás során. Különösen nagy a jelentősége ennek akkor, ha az óracsoport- ban feldolgozásra kerülő ismeretanyagot a ta nkönyv nem logikus rend- ben n y ú j t j a. A tematiku s tervben szerepelnie kell a kialakítandó fogal- maknak. E követelmény kapcsán ismét logikai természet ű kérdés vetődik fel. A tervben fe ltünte tett és az oktatás folyamatában elsajátí- tandó fogalmakkal kapcsolatban már a tervezéskor meg kell jelölnünk, hogy ezekkel kapcsolatban milyen logikai műveleteket végeztetünk.
(Meghatározás, felosztás.)
Lélektani szempontból a tematikus ter v összeállításakor a transzfe r jelentőségéről nem szabad megfeledkeznünk. Ez lényegében annak mér- legelését jelenti, hogy az előzőekben szerzett ismeretek alapján a tanu- lók milyen lehetőségekkel kezdenek az új témában (tárgykörben) feldol- gozandó ismeretek és jártasságok, készségek elsajátításához.
A pedagógusok számára írt utasítások a tervezés tekintetében meg- elégszenek az éves tervvel. (Tanmenet.) Aki tematiku s tervet készít, két- féle tervvel rendelkezik. Célszerű lenne a jövőben a felesleges irogatás elkerülése céljából olyan nyomtatványt rendszeresíteni, amely lehetővé tenné a két tervezés egyesítését. A nyomtatvány megfelelő rovatai lehe- tőséget adnának az anyag, a cél feltűntetésére, a fogalmak, jártasság, készség, az alkalmazott módszer(ek), segédeszközök megjelölésére. Most ugyanis az a helyzet, hogy ilyen segítség hí ján a pedagógusok nagyrésze ne m készít tematikus tervet, felesleges irogatást lát benne. Az oktató m unk a tervszerűségét, tudatosságát biztosítaná ez a tervezési mód.
Az ismétlő órára való előkészülés viszonylatában mu t a t o m be a következőkben, hogy nem nyűgöt, felesleges irogatást jelent, hanem
haszna is van.
Mindenekelőtt a téma (tárgykör) óráinak vázlatos kidolgozását jelenti. A tanár új témához érkezik. A rendelkezésre álló órákat elosztja
t
az anyag természetének, az oktatási folyamatna k megfelelően. Na pjai nk - ban így jár el a legtöbb pedagógus, elosztja az órákat. Itt azonban meg- áll a tematikus tervezésben. A legtöbb tanmenetbe n ilyen tervezéssel találkozunk. Pél da ként idézek egy éves tanmenetből egy részletet. Magyar irodalom, általános iskola VI. osztály.
Tárgykör: Fazekas Mihály: Ludas Matyi.
Összes órák száma: 10.
1. ór a. I s m e r k e d és a k o r r a l és a z íróva l.
2. óra. Az első l e v o n ás t á r g y a l á s a.
3. óra. A m á s o d ik l e v o n ás e l e mz é s e. 4. óra. H a r m a d i k l e v o n á s.
5. ó r a. A h a r m a d i k l e v o n ás t á r g y a l á s á n ak f o l y t a t á s a.
6. ór a. A n e g y e d i k l e v o n ás e l e m z é s e.
7. óra. Dol goz at ír ás.
8. óra. A do lgoz a t j a v í t á s a. 9. óra. A t a n u l t a k ö ssz e f og la lá sa.
10. ór a. S z á m o n k é r é s.
Ez a terv csak annyi ban tematikus, hogy egészként kezeli a témát, elosztja a rendelkezésre álló óraszámot. Tükröz bizonyos folyamat jelle- get is, bár ezt nem l á t j uk, de kis elemzés u t án meggyőződhetünk róla.
A tanár ismeri az oktat ás folyamatát. Az ilyen »tematikus« terv azonban ne m sokat ér. Alig t öbb az anyag mechanikus beosztásánál. Nem n y ú jt segítséget az egyes ór ák tervezésénél, így az ismétlő óra szempontjából sem. Részletesebb t e rv e t kell készíteni. Milyen lehet az a tematiku s terv, amely segít? M a r a d j u n k a fenti témánál.
Mindenekelőtt célszerű a te rv be n rögzíteni azt, hogy mi a célunk az egész anyag tanításával, mi lyen nevelési feladatokat kell megolda- nunk, továbbá, mely fogalmat (fogalmakat) kell kialakítanunk. Fazekas művével kapcsolatban ez a következő lehet a tantervi célkitűzések és az ott megjelölt feladato k figyelembevétele mellett:
1. Meg kell ismertetni a jobbágyság helyzetét, meg kell mut at ni egyre erősödő ön tu dat á t.
2. Ki kell alakítani »a mű hőse«, »a cselekmény« és »időmértékes verselés« fogalmát.
3. A műelemzés során t ovább kell mélyíteni az elnyomók iránti megvetés érzését, m e g kell szerettetni az elnyomott nép hőseit.
Ezt követően az egyes órák vázlatos megtervezése következik.
£ munk a nemcsak abból áll, hogy megfogalmazzuk az egyes órák t á r- gyát. A már megfogalmazott célkitűzések szem előtt tartásával azt kell megállapítanunk, hogy az egészből mely részfeladatok elvégzésére gd lehetőséget a szóbanforgó óra. Ez az egyes órák vázlatos összeállításához vezet. Az ilyen összeállításból m ár sokat nye rünk, amikor az egyes órákra készülünk. A Ludas Matyival kapcsolatos órák vázlatos kidolgo- zása így alakulhat:
1. óra. (Bevez ető óra.)
M e g i s m e r k e d és a k öl tőv e l: d e b r e c e n i d i á k o s k o d á s a, k ü l f ö l di t a r t ó z k o d á s a, h a z a t é r é s e, a f ü v é s z k e d ő tudós, a k ö l t ő. A j o b b á g y s ág é l e te F a z e k a s Mi h á ly k o r á- b a n : é l m é n y s z e r ű e n, t ö r t é n e l mi f e l j e g y z é s ek a l a p j á n. Há zi f e l a d a t : Mi l ye n k ö r ü l-
m é n y ek közö tt s z ü l e t e tt F a z e k a s M i h á l y: L u d a s M a t y i c í m ű m ű v e? {Néhány mo n d a t t a l . )
2. óra. (Vegyes t í p u s ú óra.)
A házi f e l a d a t e ll en őr zé se. Az első l e v o n ás b e m u t a t á s a. A j o b b á g y - g y e r m ek helyzete , v á g y a. A ^helyzet b e m u t a t á s á n ak (expozíció) sz e re pe . A b o ny o da lo m k e z - dete. Há zi f e l a d a t : Mi be n m u t a t pé l dát M a t y i j o b b á g y t á r s a i n a k?
3. ór a. (Vegye s t í p u s ú ór a.)
A há zi f e l a d a t s z á m o n k é r é s e. A m á s o d ik l e v o nás b e m u t a t á sa és t á r g y a l á s a.
»•Megdobban a z i j e d e z é s re r á k a p o tt jo b b á gy « - m o n d at k i e m e l é s e. A p é l d a m u t a t ás h a tá s a. A mű hőse. A j e l l e m z és eszközei: a h ős b e m u t a t á s a. A L u d a s M a t y i v e r s, va gy p r ó z a? Hosszú, rövid s zót ag ok. Házi f e l a d a t : H o g y a n f e j l ő d t ek a z e s e m é n y e k? (Szóbeli.) Egy v e r s s o r e le mz é se. (írásbeli.)
4. óra. ^ Ve gy es tí pu s ú óra.)
A há zi fel-adat e llenőr zése. H ely es e n e l e m e z t é k -e a szó t a g o k a t ? A h a r m a d i k levonás b e m u t a t á s a. H o g y a n m u t a t j ák a t o v á b bi e s e m é n y ek M a t y i t e h e t s é g e s s é- gét? A f ő h ős ú j a bb t u l a j d o n s á g a i. Népies sz ólások, k ö z mo n d á s o k. Házi f e l a d a t : L u d a s M a t y i l e g j e l l e m z ő bb t u l a j d o n s á g a i n ak f e l j e gy z é s e.
5. óra. (Vegyes tí pu sú óra.)
A h a r m a d i k le v o ná s r ól t a n u l t a k s z á m o n k é r é s e. A z e d di g m e g i s m e r t r és zek a l a p j án a z i d ő m é r t é k es v e r s e l és t ov á b bi v i z sg á l a t a. A v e r s l áb f o g a l m a . A h e x a - me te r . Há zi f e l a d a t : Ve r s so r o k elemzése.
6. óra. (Vegyes t í pu sú óra.)
A házi m u n k a el lenőr z ése. A ne gye di k l e v o n ás b e m u t a t á s a. M a t y i b e v á l t ja ígéretét. A s e gí tés k é r d é s e: M a t y i t á r s a k ra ta l á l. A c s e l e k m é ny t e t ő p o n t j a. A m e g - oldás. A mű e g é s z é n ek m o n d a n i v a l ó j a. Há zi f e l a d a t : Mi é rt s i k e r ü lt M a t y i n a k a boss zúá ll ás? (Rövid m e g o k o l ás írásban.)
7. ór a. '(Gyakorló óra.)
A II. i r o d a l m i dolgoza t m e g í r á s a. A L u d a s M a t y i a l a p j án e lőkészíté s: H o g y a n kell e s e m é n yt elbe szé lni? A dolgozat c í me: M a t y i v á s á r ba i n d u l . V a g y : K i k a p o t t Döbrögi.
8. ó r a. {Gy ak or ló óra.)
A dolgozat j a v í t á sa t a r t a l m i sz e mpon tb ól. S i k e r ü l t -e az elbeszélés? Dolgoza- tok elemzése, a t a n u l s á g ok l e v o n á s a. Egyéni j a v í t á s.
9. ór a. ( I s mé t l ő óra.)
A L u d a s M a t y i r ől t a n u l t a k összefoglalása, r e nd sz e r e z é se. F ő k é r d é s: M i é rt lett a L u d a s M a t y i n é p ü nk k e d v e l t o l v a s m á n y a? V á l a s z a d ás a mű egésze a l a p j á n. T a r t a l o m , a j e l l e me k, az e s z m e i mo n d a n i v a l ó, a n y e l v .
10. óra. ( S z á mo n k é r ő óra.)
A t a n u l t i s m e r e t e k s z á m o n k é r é s e. A l e g f o n t o s a b b k é r d é s e k: Mily e n k ö r ü l m é- n y e k között s z ü l e t e tt a L u d a s M a t y i ? Me l y e k a l e g f o n t o s a b b e s e m é n y e k? Me l y e k Ma ty i je l le mző t u l a j d o n s á g a i? M i a mű m o n d a n i v a l ó j a? Mi l y e n a mű v e r s e l é s e? Házi f e l a d a t : Elők ész ület a k ö v e t k e z ő f e j e z e t t a n u l m á n y o z á s á h o z.
Ez a tematikus ter v m ár segítséget n y ú jt a téma feldolgozásának folyamatában. Jelen esetben felhasználhatóságát csak az ismétlő óra szempontjából vizsgáljuk. Többnyire lehetséges egy-egy téma (tárgykör) mondanivalóját, lényegét egy mondatban kifejezni. Ez az a gondolat, végső megállapítás, amelyet a nevelő előre lát, amelyhez az anyag egé- szének ismerete el kell, hogy juttassa a tanulókat is. Amikor ezt a tema -
tikus tervb en megfogalmazzuk, akkor az ismétlés központi problémája adva van, me r t e köré csoportosítható a t éma egész anyaga. Az egyes órákkal kapcsolatban az óra tárgya, a központi fontosságú problémák, az óra legfontosabb tennivalóinak megjelölése szerepel a tematikus te r v- ben. Erre is támaszkodhatunk az ismétlő óra előtt, a ter v alapján k ön y- nyen összeállíthatjuk az ismétlés legfontosabb kérdéseit. A lényegesnek a lényegtelentől való elkülönítése n e m okoz gondot, mert ezt már a temat ikus terv összeállításakor elvégeztük. Ha nincs tematikus terv, megháromszorozódik az előkészülés időtartama. Ű j ra végig kell gon- dolni az egész folyamatot, át kell nézni az egyes órákra készített vázla- tokat. A tematikus tervezéssel e l é r j ü k, hogy ami a t éma (tárgykör) lényege, minden pillanatban együtt van, rendelkezésünkre áll. Nem f o r - dul elő, hogy »kapásból« állítjuk össze, mit is teszünk az ismétlő órán.
Az itt közölt terv al ap ján megfigyelhető lesz, hogy milyen nagy segít- séget jelent az óracsoportok előzetes megtervezése.
A t emat ik us terv kiindulópont, a tervszerűség alapja, de nem min - de n az ismétlő órára való előkészülés hosszú ú tj á n. Az ismétlő óra sikere na gymé rt ékb en függ attól, men nyire emlékszünk vissza az egyes ó rá- kon törté ntekre. Ezért nagyjelentőség ű minden egyes óra elemzése.
Nincs itt szó bonyolult tennivalóról. Az esetek többségében megtörténik ez az önvizsgálat. Többnyire távirati stílusban megállapítjuk m ag u n k - ban, amikor befejezzük az órát, hogy mi sikerült, mi nem, melyik tanuló hogyan, milyen mé rt é k ben tette magáévá, értette meg az anyagot. Ezt a ki nem mondott né h ány megállapítást tanácsos leírni. Erre való óra- vázlatunk »megjegyzés« rovata. Miért van erre szükség? Feljegyzé- seinknek igen nagy hasznát vesszük az ismétlő órán. Meg kell szilárdí- tanun k az ismeretanyagot. Jó tudni, milyen mért ékben sajátították azt el tanítványaink, hol v an n a k »gyenge pontok«. Nehéz lesz megoldani ezt a feladatot feljegyzések nélkül! Milyen természetűek legyenek ezek a feljegyzések? Tört én el emta nárunk az általános iskola VI. osztályában
»Az Árpád-kori Magyarország« című téma egyes óráin a következőket jegyezte f el : Egyeseknél zavaros a falusi földközösség fogalma . . . Töb- ben nem tudták, hogy mi a regálé . . . A pénzgazdálkodás — természeti gazdálkodás című anyagot jó lesz mégegyszer magyarázni . . . Nem t u d - ják biztosan a következő évszámokat: 895, 1052, 1241 . . . Felesleges tovább itt arról írni, hogy szükség van-e ilyen feljegyzésekre. Egy-két emlékeztető szó egy óráról csekélységnek tűnik, mégis nagyon fontos tennivaló. Az ismétlő ór ára való előkészülés mulaszthatatlan tennivalója. Eddig az ismétlő órára való előkészülés távolabbi tennivalóiról esett szó. Az előkészülés utolsó fázisa az óra vázlatának elkészítése. Az okta- tási folyamatról vázlatosan az előzőekben elmondottak már mu tat t ák, hogy mi is az ismétlő óra célja. Egy szovjet pedagógus így jelölte meg: [7] Az ismétlési óra általános célja a tanult anyag rögzítése, ismét- lése, rendszerezése és általánosítása, további elmélyítése. A célból adó- dik, hogy az órára speciális szempontok szem előtt tartásával kell elő- készülnünk. A t a ná rn ak alaposan át kell gondolnia, hogy mit kell tenni és hogyan. Mikre t e r j e d j e n ki a figyelmünk az ismétlő óra vázlatának összeállítása közben? [8],
Az óra tartalmával (anyagával) kapcsolatban: Meg kell határozni az ismétlendő ismeretek körét. Ha több órán át kell ismételni, az anya- got szét kell osztani egyes órákra. Differenciálni kell az ismereteket, ki kell emelni a lényeget. Ki kell jelölni a központi fontosságú kérdése- ket, tisztázni kell, hogy a tanulók mennyire t u d j ák jelenleg az anyagot.
El kell dönteni az ismétlési sorrend kérdését. (Eredeti elrendezés, vagy új szempont szerint t ö rt é nj en az ismétlés?) Gondolni kell arra, hogy milyen módon fejl esztj ük tovább a tanulók ismereteit. El kell készíteni az egyéni feladatokat, ki kell jelölni a házi feladatot.
Az órán alkalmazott módszerekkel kapcsolatban: Ki kell jelölni, hogy a módszerek milyen kombinációja a legcélravezetőbb. (Beszélge- tés, kirándulás, kísérlet, stb.) Elő kell készíteni a szükséges eszközöket. Hogyan lehetséges ennyi szempontra ügyelve tervezni? Honnan lehet anyagot szerezni hozzá? Nincs ok aggodalomra, ha van tematiku s t erv ün k. E szempontok között nincs »másodlagos«, mindegyik fontos.
Mégis, a gyakorlatot figyelve, a legtöbb fejtörést az ismétlő órára való elő- készülés során az úgynevezett » új szempont« okozza. Mit jelent » új szem- pontok szerint ismételni? Van-e egyáltalán ilyen » új szempont«? Mikor ismételjünk így? A didaktikai és módszertani irodalomban e tekintetben még nagyon a kezdet kezdetén j á r u n k. A helyes megítéléshez közelebb visz, ha megfontoljuk a következőket: »Ismételni valamilyen új szem- pont szerint akkor lehet, ha a tanulók az anyagot jól, szilárdan t u d j ák . . . Ha ez nincs meg, akkor az ismétlés eredménytelen, és összezavarja a tanulók halvány képzeteit . . . Egyébként az ismétlő órák úgynevezett ,új szempontja' alaposabb megvilágítást kívánna. Az elméleti és mód- szertani írások általában figyelmen kívül hagyják, hogy a legtöbb eset- ben n em szoros értelemben vett ,új szempont' szerint ismétlünk, hanem kiemelünk valamilyen, már az új anyag elsajátításakor a tárgyban meg- adott vitatkozást. E ,kiemelt szempont' alapján rendezzük át a tanulók ismereteit.« [9].
Az » új szempont« szerinti ismétlés kérdésében, a szóhasználatban óvatosságra intenek ezek a megállapítások. Alkalmazása a fentiek sze- rint csak akkor helyes, ha tanítványaink t udj ák az anyagot. Ezt a tudást megad h at j ák a táma (tárgykör) új anyagot feldolgozó órái, vagy az ezek után beiktatott »egyszerű« ismétlő óra, melyen ne m történik más, mint az anyag eredeti sorrendben történő reprodukáltatása a megszilárdítás céljából. Ez a meggondolás a tanulók tudásának színvonala felől közelíti meg a problémát. A másik szempont a tanított anyag természetéből következik. Megengedi-e, hogy sorrendet változtassunk, illetve bizonyos szempontot (szempontokat) kiemeljünk? Több t ant árg yban lehetséges az ilyen megoldás. (Történelem, irodalom, földrajz.) Más t ant árgy ak viszont kevesebb lehetőséget ny ú j t an a k. (Matematika, fizika, kémia.) Több esetben az anyag belső logikája nem engedi meg az átrendezést.
Az alkalmazás lehetőségét egy példán kívánom bemutatni.
Történelem, általános iskola VI. osztály.
Az ismétlő óra t ár gya: Az Árpád-kori Magyarország.
A tanulók az egyes órákon sok új ismerethez jutottak, amelyeket kellő mértékben el is sajátítottak. Unalmas lenne jelen esetben megint
»elölről kezdeni« az első óra anyagának reprodukálásával és folytatni a második, harmadi k, stb. órákéval. Ez nem tenné lehetővé a tanulók tudásának bővítését, nem j u t n á n ak ú j abb következtetésekhez. Célsze- r ű bb bizonyos szempontok szerint végezni az ismétlést. A t anár az óra elején bejelentette, hogy a következő szempontok al apj án ismétlik a téma egész a n y a gá t: a) a feudális rend kialakulása, válsága és megszi- lárdulása; b) hogyan gazdálkodott a magyarság a feudalizmus kialaku- lásának időszakában; c) harcaink az országot fenyegető külső ellenség ellen az Árpádok alatt. Ilyen módon egy-egy szempont köré csoportosí- totta az ahhoz tartozó anyagot, függetlenül attól, hogy az első, vagy pl. a negyedik órán tanul ták. E vázlatos leírásból kitűnik, hogy úgy- nevezett »kiemelt szempontok« alapján t ört ént az ismétlés.
Másként folyt le egy történelemóra a VIII. osztályban. A tanulók elsajátították »Az 1848-as forradalom és szabadságharc« című tantervi t é ma anyagát. Az új anyagot feldolgozó órák után következő ismétlő órán végighaladtak a t örténelmi eseményeken mégegyszer a tankönyvi sorrend szerint, így ismereteik megszilárdultak. A második ismétlő órán a tanár a következő szempontok szerint végezte a rendszerezés és álta- lánosítás igényével fellépő ismétlést: Miért bukott el a szabadságharc?
Az óra folyamán idézték az eseményeket. Ez könnyen ment, mert az ezekkel kapcsolatos ismereteik szilárdak voltak. Mérlegelték az ese- ményeket abból a szempontból, hogy mennyibe n voltak azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek a szabadságharc kimenetelét illetően. Ezúton álta- lánosításokhoz jutottak, melyek összegezése felelet volt a felvetett kér- désre. A szabadságharc bukásának oka a kedvezőtlenné vált nemzetköz, helyzet, a forradalom ellen felsorakozott túlerő, illetve a belső gyenge- ség volt. Az ismétlés szempont ja új volt ez esetben, hiszen az egyes órá- kon nem mérlegelték az eseményeket a b ukás szempontjából.
A vázlatosan elemzett órák felépítését nagymért ék ben befolyásolta az ismétlés egy, vagy több »kiemelt«, vagy »új« szempontja. Itt meg- jegyzem, hogy az elsőként elemzett történelemórán a t an ár közvetlenül az óra előtt ad ta meg az ismétlés szempontjait. Megtehette volna, hogy a megelőző órán már közli tanítvanyaival ezeket a szempontokat azzal a z utasítással, hogy ezek al a pj án készüljenek az ismétlő órára. Ez az eljárás ismét más felépítéshez vezetett volna. A szempontok közlése, fel- írása helyett a tanulók beszámolóira kerülhet ett volna sor. E megjegy- zés kapcsán az ismétlő órák s t r u k t ú r áj át meghatározó tényezők vizsgá- latában egy lépéssel tovább haladhatunk. A st r u kt u rát a fent említett szempontokon kívül más tényezők is befolyásolhatják. így a választott módszer is. Más lesz egy földrajzi téma ismétlése a beszélgetés módsze- rét alkalmazva a tanteremben, mintha azt az órát a szabadban, kirán- dulás f o r m á j á b an t a r t j u k meg. Az előbbi történelemóra is másként alakult volna, ha a tanár múzeumba viszi el tanítványait és ott az Árpád-kori emlékekre támaszkodva ismételt volna. A módszer meg- választásának tekintetében t úl kell j u t n u n k azon a gyakorlaton, hogy az ismétlő órákon alkalmazható »mindenható« módszer a beszélgetés.
Van már példa arra, hogyan lehet ismételni kirándulás, múzeumlátoga- tás, kísérletek végeztetése közben. Döntő e tekintetben a tanár tudása
és találékonysága. Ne mindig a számunkra legkényelmesebb módszert válasszuk!
Az előkészülés szempontjainak szem előtt tartásával, a már meg- lévő anyag birtokában (tematikus terv, az egyes órákról készített rövid feljegyzések) előkészülésünket az óravázlat megírásával befejezettne k t ek in th et j ük. Az alapos előkészület fél eredmény. A munk a sikere a gya- korlatban, m aj d az órán dől el. A fáradságot jelentő előkészület gyü- mölcsei ott érnek meg. Iskolánkban Fazekas Mihály: Ludas Maty i című művének anyagát a következő vázlat alapján vezetett ismétlő órán szi- lárdították meg:
Az óra felépítése:
1. F a z e k a s M i h á ly m ű ve m a is 'kedvelt o l v a s m á n y. Mi e n n e k az o k a ?
2. Az i s mé t l és fő k é r d é s é n ek f e lv e té se: M i é rt lett L u d a s Ma t y i n é p ü nk k e d- velt o l v a s m á n y a? A h h o z , hogy a k é r d é s re f e le l e t et a d j u n k , s z ü k s é g ü nk lesz az előző ó r á k on t a n u l t a k r a . M i b e n k e r e s s ük a v á l a s z t?
3. Az ismé tlés t e r v e : a) A mű t á r g ya és m o n d a n i v a l ó j a, b) M a t y i és Döbrögi je llemz ése, c) A mű s z e r k e z e t e és nye lv e .
4. Az ismé tlés elvé gz ése az össze állított t e r v s z e r i n t : a)
Mit t u d t o k F a z e k a s M i h á l y r ó l? Milye n k ö r ü l m é n y ek k é s z t e t t ék m ű ve m e g - í r á s á r a? H o n n a n v e t t e m ű v é h ez a z a n y a g o t , k i kr ől í r? Mit m u t a t o t t b e elbeszélő k ö l t e m é n y é b e n? Mi F a z e k a s m o n d a n i v a l ó j a? T á b l á r a: F a z e k a s M i h á ly m ű ve t á r-
g y át az e l n y o mo t t j o b b á g y s ág é l e t é b ől vette, példát m u t a t o t t .
b)
K i k e t állít a k ö z é p p o n t b a? M i t f e je z k i a két e m b e r s z e m b e á l l í t á s á v a l '' M i l y e n f iú volt M a t y i ? Me ly e k l e g j e l l e m z ő bb t u l a j d o n s á g a i? Mit p é l d áz cseleke - d e t e ? Hol t a l á l k o z t u nk legelőször Döb rögiv el? M i é rt t u d o t t p a l o t át é p í t e n i? H o g y a n vi s e l k e d i k a bosszúálló M a t y i m e g j e l e n é s e k o r? Mi l e tt a s o r s a M a t y i n a k ? D ö b r ö g i n e k? T á b l á r a:
M a t y i : Döbrögi:
K i a k a r t ör ni a jo b bá g y so r b ó l, t e h e t - Ö nk é n y e s, k eg ye t le n , g y á va e m b e r , séges, elsz ánt, bízik e r e j é b e n, m e g a s z e g é n y ek k i z s á k m á n y o l á sa á r án t u i j a f él e mlí te ni az e lnyomót. Győz. gaz dagodik, k or l á to lt, h iú, gyá va.
ö s s z e r o p p a n.
c)
Hol m u t a t h a so nló sá g ot a L u d a s M a t y i a n é p m e s é v e l? Ho g ya n n y i l v á n ul m e g ez a ha s on ló ság a t a r t a l o m b a n ? A f e l é p í t é s b e n? K i k n e k s z á n ta m ű v é t? H o g ya n m o n d o t t a el a z e s e m é n y e k e t? Mi m u t a t j a , h o g y F a z e k a s M i h á ly i s m e r t e a n ép n y e l v é t? Mit t u d t o k a ve r se l é s r ő l? T á b l á r a: A mű t a r t a l m á b a n, f e l é p í t é s é b en a n é p m e s é k re h a s o n l í t, a költő a n ép n y e l v én a d j a elő az e s e m é n y e k e t.
6. V á la sz az ó ra e l e j én f e l v e t e t t k é r d é s r e: E l m o n d ás a t á b l ai v á z l at a l a p j á n.
6/a. U t a s í t á s ok a L u d a s M a t y i v a l v a ló t ov á b bi f o g l a l k o z á s r a: Mó r icz Z si g mo nd s z í n d a r a b ot írt F a z e k a s m ű ve a l a p j á n. O l va s s á tok el!
7. A h á zi f e l a d a t k ije lölé se:
M i é rt le tt a L u d a s M a t y i n é p ü nk kedve l t o l v a s m á n y a? (Szóbeli.) Mi t t a n u l - t a m L u d a s M a t y i t ó i? (írásbeli.)
Az i smé t l ő ó r á ra v a ló e lők és z ülé sr ől itt e l m o n d o t t a k — az e lőkészülés f ázisai
— a k ö v e t k e z ő k b en össz e ge zhe tők:
a) A t é ma ( t á r g y k ö r) ó r á i n ak t e m a t i k u s me g te r v e z é s e. b) A t é ma egyes ó r á in a d a t g y ű j t és az ismétl ő ó r á r a. c) Az ismé tlő ó ra v á z l a t á n ak el ké sz íté se.
Az ismétlő óra vezetése nagy figyelmet követel a t an ár részéről, me rt az órán a nehézségek garmadával jelentkeznek. Az óra sajátos jel- legéből következnek ezek a nehézségek. Ismétlő órát vezetni nehe- zebb, mint az új anyagot feldolgozó órát. Sok pedagógus iszonyattal gon- dol ezekre az órá k ra és a tanulók körében is az a felfogás uralkodik,, hogy ne m jó az ismétlő óra. A gyerekek mindig ú j at szeretnének tanulni.
Megemlítik, hogy azért nem szeretik, mert unalmas. Elvesztik kedvüket, amikor megtudják, hogy ismétlés lesz. Gyakran mi tanárok »ron tj uk el«
a gyereket. Az ismétlő órán nagy energiával kell dolgoznia a tanárnak is, a tanulónak is. A tanulók aktivizálása az új anyag feldolgozása során is gyakran próbára teszi a nevelőt. Mivel az ismétlő óra nem ígér »újat«v
a tanulók érdeklődése csökken. Sokan úgy vélekednek, hogy az ismét- lés — melynek al a pj a a felidézés — nem nehéz. Ez azonban tévedés.
A felidézés csak akkor megy könnyen, ha kialakulnak a kapcsolatrend- szerek, az asszociációs kapcsolatok. Ezek azonban az ismétlő óra idő- po nt já ban még n e m elég szilárdak, csupán kialakulóban vannak. Az óra célja éppen ennek a kialakulóban lévő kapcsolatrendszernek a megszi- lárdítása. Amikor a felidézés nehezen megy, nincs helye a tanár türel- metlenkedésének.
Ismétlő órán foglalkoztatjuk az emlékezetet, a gondolkodást, A figyelem állandó jelenléte szükséges az óra folyamán. Az egész t ud a - tot igénybe vesszük. Ennek következtében a tanulók gyorsabban fárad- nak, mint más órán, annak ellenére, hogy nem tanulnak ú j at. Nem ritka jelenség az, hogy a tanulók egy része »lemarad« az osztálytól.
Gondoljunk csak a rra, hogy pl. az óra 10. percében beszélünk egy t ény- ről, teszünk egy megállapítást. Néhány perc múlva (mert gyorsan kell haladni) már egy másik tényt idéztetünk, ú j a bb következtetést fogal- mazunk. Ilyenkor fordu l elő, hogy az osztály zöme velünk halad, egye- sek azonban még az előző gondolatkörben maradt ak, »tovább gondol- koznak« és így elakadtak. Ezt a lemaradást nagyon nehéz észrevenni.
Az előzőkben vázlatosan szóltam néhány nehézségről. Már az elő- készülés idején számolni kell ezekkel a nehézségekkel, az óra vezetése közben pedig állandóan gondolni kell ezekre. Mielőtt leírnék néhány ismétlő órát, szükségesnek ta rto m idézni azt, hogy milyen követelmé- nyeket támaszt a pedagógia az ismétléssel kapcsolatban. »A végzett anyagnak csak olyan ismétlése célravezető, amelynek folyamán a t a nu - lók minden tényt, ítéletet, következtetést, szabályt és törvényt, stb. úgy tudatosítanak és idéznek fel magukban , mint fogalmak és képzetek be fe - jezett egész rendszerének szerves részeit: csak az ilyen munka vezet az anyag igazi birtokbavételéhez, tartós elsajátításához.« [10].
Ezek a követelmények arr a köteleznek, hogy ne csak a tényanyagot, h an e m az azokhoz kapcsolódó általánosításokra is t e r j e d j e n ki a figyel- m ü nk az ismétlő órán. Mindez nem lehetséges a tanulók aktív részvé- tele nélkül. Az órát vezető t a n á rn ak biztosítania kell az aktivitást. Olyan módon kell vezetnie az órát, hogy minél több tanuló szerepeljen, mi n- denki dolgozzon. Most látszik meg, hogy menn yir e fontos az alapos elő- készülés! Ezért v an szükség a módszerek kombinációjára is. Az általam megfigyelt és a következőkben leírt órákat a nevelők alapos előkészü-
lésre támaszkodva, a fentebb vázolt nehézségek ismeretében vezették.
Ügy gondolom, néhány óra leírása gondolatébresztés céljából nem lesz haszontalan.
Földrajz, általános iskola VI. osztály.
Az ó ra a n y a g a : A ' S z o v j e t u n ió t á j a i r ól t a n u l t a k ö s s z e f o g l a l á s a.
A t é ma ( t á r g y k ö r) f e l d o l g o z á s á ra a t a n ár e d d i g 8 ó r át f o r d í t o t t. A z e ls őn b e v e z e t t e a t é m á t, ez t k ö v e t te 6 v e g y e s t í p u s ú ó r a, a m e l y e k e n m e g i s m e r t ék a t a n u - l ók a S z o v j e t u n ió e g y e s t á j a i t. E z e k u t án k ö v e t k e z e tt a z i s m é t l ő ó r a. A z ó r án a k ö v e t k e z ő k et l e h e t e t t m e g f i g y e l n i :
1. A t a n ár a z ó ra m e g s z e r v e z é se u t án k ö z ö l te a t a n u l ó k k a l, h o g y m i a j e l e n ó ra f e l a d a t a , m a j d f e l v e t e t t e a k ö v e t k e z ő k é r d é s t: M i l y e n h a s o n l ó s á g o k at és k ü l ö n b s é g e k et m u t a t n a k a S z o v j e t u n ió t á j a i?
2. A f e l v e t e t t k é r d és »-mozgósította « a t a n u l ó k a t. N é h á n y an — a m e g f o n t o l ás n é l k ül g o n d o l k o z ók — m ár j e l e n t k e z t e k is, h o g y v á l a s zt a d j a n a k a z ó ra k ö z p o n ti k é r d é s é r e. A t a n u l ók töb~Bsége a z o n b a n n e m t u d t a i l y e n h i r t e l e n » á t g o n d o l n i « az a n y a g o t . A t a n ár s e g í t s é g ü k re s i e t e t t azzal, h o g y m e g m a g y a r á z t a, h o g y a n l e h e t e r r e a k é r d é s re f e l e l e t e t k a p n i . F e l k e l l h a s z n á l n i, a m i t az előző ó r á k on t a n u l t a k . T á b l á z a t ot k e l l k é s z í t e n i. A t a n u l ók k í v á n c s i an v á r t á k, m i l y e n is lesz a t á b l á z a t. 3. M e g k e z d ő d ö tt az i s m é t l é si m u n k a . A t a n ár k é r d é s e k et t e t t f e l : M i l y e n s o r r e n d b e n t a n u l t u n k a S z o v j e t u n ió t á j a i r ó l? A v á l a sz u t án a t a n u l ók a f ü z e t ü k b e, a t a n ár a t á b l á ra í r ta a s o r r e n d e t , b a l r ól j o b b r a h a l a d v a . ( T á b l ás v i d é k, K r ím és K a u k á z us v i d é k e, K á s pi m é l y f ö l d, S z o v j e t K ö z é p - Á z s i a, Dé l s zi b ér i ai h e g y v i d é k, K e l e t - S z i b é r i a .) Ezze l e l k é s z ü lt a t á b l á z at f e j l é c e. M i l y e n s o r r e n d b e n t a n u l t u n k az e g y e s t á j a k r ó l? — h a n g z o t t a k ö v e t k e z ő k é r d é s. F el s z ín, é g h a j l a t, v í z r a j z, n ö v é n y z e t, á l l a t v i l á g, á s v á n y o k. E z e k e t f e l ü l r ől l e f e lé h a l a d v a , s z i n t én l e í r t á k. A t á b l á z at közös m u n k á v al ezzel el is k é s z ü l t. A t a n ár m e g c s i l l a n t o t t a , h o g y m i t t u d n a k m a j d m e g a t á b l á z a t ra t á m a s z k o d v a. I s m é t l és k ö z b en n e m k ö v e t t ék a t a n k ö n y vi s o r r e n d e t . Az e g y e s ó r á k on a t a n k ö n yv f e l é p í t é se s z e r i n t h a l a d v a , e g y - e g y t á j j al m i n d e n t m e g t a n u l t a k (f els zín, é g h a j l a t, v í z r a j z, stb.). M o s t v a l a - m e n n y i t áj f e l s z í n é r ő l, é g h a j l a t á r ó l, s t b . » e g y ü t t «, m i n d e n t á j e g y s ég v o n a t k o z á s á- b a n f o l y t az i s m é t l é s. Ez az e l r e n d e z és új s z í nt j e l e n t e t t az ó r á b a n. A t a n ár a b e s z é l g e t és m ó d s z e r ét a l k a l m a z t a . Az e r e d m é n y e k et r ö g z í t e t t ék a t á b l á z at m e g - f e l e lő r o v a t á b a n. Pl . A T á b l á s - v i d é k k el k a p c s o l a t b a n a r e n d e l k e z é s re álló k i s n é g y- s z ö g be ez k e r ü l t: t á b l a, j é g k o ri t ö r m e l é k, lösz (í rás sal), r ö g h e g y s ég (jellel).
A r e n d s z e r e z és u t án k ö v e t k e z e tt az e l k é s z í t e tt t á b l á z a t ra t á m a s z k o d va a z e d d i g m ég n e m l á t o tt ö s s z e f ü g g é s ek m e g á l l a p í t á s a. E z e k ú j ak v o l t a k a t a n u l ók e lő t t, c s a k a t é ma a n y a g a e g é s z é n ek i s m e r e t é b en v o l t a k m e g f o g a l m a z h a t ó k. N é h á- n y a t e z e k b ől a m e g á l l a p í t á s o k b ó l: A l e g v á l t o z a t o s a bb a T á b l á s - v i d ék f e l s z í n e . .. A S z o v j e t u n ió t e r ü l e t é n ek n a g y r é s ze a k o n t i n e n t á l is é g h a j l a ti ö v be e s i k . . . A l e g - t ö bb f o l yó a T á b l á s - v i d é k en t a l á l h a t ó . .. A z á l l a t v i l ág a K á s pi m é l y f ö l d ön a l e g - s z e g é n y e b b, m i v e l a n ö v é n y z et g y é r, m e r t k e v és a c s a p a d é k . .. s t b . M i n d e n t a n u l ó- n a k v o l t a l k a l m a f e l e l n i . A t a n ár h e l y e s e n j á rt el, a m i k o r i l y e n m e g o l d á s s al i s m é- t e l t e a t é ma ( t á r g y k ö r) a n y a g á t.
4. Az ó ra a z z a l f e j e z ő d ö tt be, h o g y a t a n ár v é l e m é n yt m o n d o t t a z o s z t á ly t u d á s á r ó l, szólt a g y e n g é b b e k h e z, m e g d i c s é r te a z i p a r k o d ó k a t. Ez t k ö v e t ő en k i j e - l ö l te a iházi f e l a d a t o t .
Az ó r án k é s z í t e tt t á b l á z at e g y r é s z l e t e: Táblás-
vidék Krím és
Kaukázus Kaspi
mélyíöld Szovjet Délszibériai Kelet-
K.-Ázsia hegyvidék Szibéria
F el s z ín
T á b l a, F i a t a l M é l y f ö ld j é g k o ri l á nc hg. —26 m t ö r m e l é k, E u r .
lösz, h e g y r .
r ög h g .
b a r k á n, lösz- h á t s.
T u r á ni Déls zib. A n g a r a f ö ld a l f ö l d, ő s k o ri P a c i f i k u s h g
d ü n e, h e g y s . V u l k á n ok
É g h a j l at s t b .
10
Az előbbiekben láttuk, hogyan lehet táblázatkészítéssel ismételni földrajzórán. A megoldás ilyen, vagy hasonló módja természetesen ne m- csak a földrajzban lehetséges. Sikerrel alkalmazhatnak hasonló meg- oldást az irodalmat, nyelvtant, történelmet tanító nevelők is. Természe- tesen nem lehet minde n anyagot táblázatba »kényszeríteni«. Ha a táb- lázatkészítés a m u n k át bonyolultabbá tenné, nem célszerű alkalmazni.
Ez az ismeretek összezavarodásához vezetne. »Eredményét« mérlegre téve az ilyen ismétlésnek, meggyőződhetünk a helytelen alkalmazás káros voltáról. Az ilyen eljárásnál csak az rosszabb, ha oldalszám sze- rint feladja a t anár az anyagot, azzal az utasítással, hogy »ismételjék« át.
A fizika, kémia, élettelen természet anyagának egyes témái arra adna k lehetőséget, hogy kísérleteket mutassanak be, feladatokat oldja- nak meg a tanulók és e közben ismételjenek. Az is lehetséges, hogy egy összetett feladat megoldása kapcsán minden szabályt, fogalmat ismétel- tessünk. Egy kísérletezésre és gyakorlati feladatok megoldására épített ismétlő óra így foly t le:
Fizika, általános iskola VII. osztály.
Az óra t á rg ya: A mozgásokról tanultak ismétlése.
A t a n ár az ó ra előtt e l őké sz í te tte a zoka t az eszközöket, a m e l y e k e t az egyes ó r á k on t a n í t á s á b an h a s z n á l t. M i n d e n kéz nél volt, hog y a t a n u l ók kí s é r le t e z h e s se- ne k . E lő re m e g á l l a p í t o t t a, hog y ki, m i l y e n kí s é r le t et fog b e m u t a t n i , me l y f e l a d a t o t f o g j a elvégezni. S z i n t e m i n d e n t a n u l ót f o g l a l k o z t a t n i ikívánt.
Legelőször k ö z ö l te az ó ra t á r g y át és azt, h o g y a n f o g j ák i smé t e lni a t a n u l t a - k a t . S o r r e n d : 1. E g y e n l e t e s mozg ás ok. 2. Az e g y e n l e t e s e n gyor suló moz g á s. 3. Az inga mo zgá s. 4. A m o z g á s ok t ö r v é n y e i. 5. A m oz g á st a ka dá lyozó er ők.
A t er v e t a t a n u l ók f e l j e g y e z t ék a f ü z e t ü k b e. A t a n ár n e m v á l t o z t a t ta m e g a t a n k ö n y vi s o r r e n d e t a t á r g y a l ás i d e j én se m, m o s t sem. Az e r e d e t i e l r e n d e z és s o r r e n d j é b en i s m é t e l t e t e t t. Hogy a t a n k ö n y vi s o r r e n d ne v e z e s s e n az é r d e k l ő d és c s ö kk e n é s é he z, m e g m a g y a r á z t a, (hogy m i t f o g n a k t e n n i az ó r á n. A s o k eszköz és a n n a k k i l á tá s ba h e l y e z é s e, hogy k í s é r l e t e z h e t n ek — f e l k e l t e t t e a t a n u l ók é r d e k l ő- d é s é t. A me gb e s z é lt s o r r e n d a l a p j án me g i n d u l t a m u n k a .
A t a n ár k é r d é s ei közül a k ö v e t k e z ők v o l t a k a l e g f o n t o s a b b a k : Mi l y e n mo z - g á s o k r ól t a n u l t u n k ? M u t a s d b e az e g y e n l e t e s e n gyorsuló mo z g á s t! (Egy t a n u ló a l e j t őn b e m u t a t j a . ) Mi ve l m é r j ük a s e b e s s é g e t? M o n d j pé ld át az e g y e n l e t e s moz - g á s r a! Mi a g y o r s u l á s? Ez u tán a k ö v e t k e z ő f e l a d a t me go ld á sa k ö v e t k e z e t t: H a egy a u tó egy óra a l a t t 30 k m u ta t t e s z meg, a k k o r 80 k m út m e g t é t e l é h ez m e n n y i i dő re v a n s z ü k s é g e? A f e la da t l e r ö v i d í t e tt sz övegé t, a m e g o l d ás m e n e t ét f e l - g y e z t é k. Ho g ya n k el l t é h át k i s z á m í t a ni az út m e g t é t e l é h ez sz ü ksé g es időt? V ál as z: t — . A k é p l e t et b e k e r e t e z i k k i e m e l és cé ljából. Ü j a bb f e l a d a t : Egy g y o r s v o n a t 2,5 óra a la t t 200 k m u t a t tesz m e g . M e k k o r a a p e r c e n k é n ti se be s sé ge? A f e l a d a t o t m e g o l d j á k. H o g y a n kell te hát k i s z á m í t a ni a s e be s s é ge t? Vála sz: c = . E z u t án a m e g t e t t út k i s z á m í t á s á v al k a p c s o l a t o s i s m e r e t e k f e l ú j í t á sa k ö v e t k e z e t t. S e be s - s é g em 53/perc. M i l y e n messzire j u t o k egy óra a l a t t ? s = c . t.
Milye n m o z g á s o k ra v o n a t k o z n a k az eddigi m e g á l l a p í t á s o k? (Az e gy e n l e t e s moz gásokr a.) M u t a s d b e a s z a b a d e s é s t! ( Egysze rű kísérlet.) F e l a d a t : To r on yb ól k ö vet e j t e k le. 4 imp a l a t t é rt f ö l de t. H á ny m é t er u t a t tett. me g ? A me g o l d ás m os t is közös m u n k a e r e d m é n y e: s = si-. t . t . M u t a s d b e az i ng a m oz gá st! Mitől f ü gg a lengési idő? Biz on yí t sd b e k í s é r l e t t e l! Mit t e g y ü n k, ha k é sik az i n g a ó r á n k? H a siet? M u t a s d m e g !
Hasonló módon foglalták össze a mozgástörvényekről és a mozgást akadályozó erőkről tanultakat . A gyakorlati jellegű feladatok, a kísérle- tek mindvégig ébren tartották a tanulók érdeklődését. Számos rövid,
de gondolkodtató feladatot kellett a tanulóknak megoldalniok az órának ebben a részében is. A legfontosabbak ezek voltak: Miért szakad el az istráng, ha a ló hirtelen m e gr án t ja a kocsit? Miért üti me g a vállunkat az elsütött fegyver ? A széles, vagy a keskeny korcsolya a jobb? Miért nem tudsz a vízben szaladni?
Az óra itt is a nevelő értékelésével fejeződött be. A mindenkire vonatkozó házi feladat mellett egyesek egyéni feladatot is kaptak. Ezek a következők voltak:
1. A h a n g se b e s s é ge 333 m / p e r c . Egy v i l l á m l ás u t án 7 m p m ú l va h a l l j u k a dörgést. Mi l y e n m e s s z e t ö r t é nt a v i l l á ml á s? 2. Mi l ye n m a g a s r a k ö t n éd a h i n t á t, h a azt a k a r n á d, h o g y egy l e n gé se 3 m p- i g t a r t s o n ? 3. Egy k ú t ba k a v ic s o t e j t ü n k. A kavi c s e l e r e sz té se u t án 3 m p m ú l va h a l l j u k a loc cs aná st. M i l y e n m é l y en v a n a víz? 4. Egy l e j t őn g u r u ló csille az első m p - b e n 2,5 m u t a t tesz m e g . M e n n y i idő a l a t t ér le a 10 m hosszú l e j t ő n?
Az itt leírt fizikaóra végig élénk volt. A nagy aktivitás az eredmé- nyességet illetően is pozitív következtetésekhez juttat. A siker kiinduló pontjában a t anár tudása, képzettsége áll. Felismerte azt, hogy a szem- léltetésnek nemcsak az új anyag tárgyalása során van helye, hanem ismétléskor is. Arr a figyelmeztet ez az eljárás bennünket, hogy bizonyos esetekben szakítsunk azzal a gyakorlattal , hogy különböző segédeszkö- zöknek csak az új anyag közlésekor van létjogosultságuk. Ismétléskor használjuk fel legalább azt az anyagot, amelyet az egyes órákon felhasz- náltunk. Ezen túl is j ut ha tun k , amennyiben bizonyos ismétlő órára külön szemléltető anyagot hozunk össze. Az ismétlési mód ilyen meg- választása bizonyos újszerűséget biztosít, és ilymódon leküzdhetővé válik a mu nk a sajátosságából következő sok nehézség nagy része. Ez ismét nemcsak a fizikaórákkal kapcsolatban tehető meg csupán. Bár- mely tárgy ismeretanyagának megszilárdítását segíthetik képek, rajzok, diapozitívek, idézetek, albumok. A tanár találékonyságán múlik, hogy mit készít, vagy mit készíttet el a tanulókkal. A leírt óra tanulsága az is, hogy nemcsak az új elrendezés biztosít újszerűséget, hanem az alkalma- zott módszer is.
Nem könnyű feladat az általános iskola irodalmi olvasókönyveinek egyes témáit (tárgyköreit) ismételni. Gyakori eset, hogy a tárgykörön belül több író alkotása szerepel és ezek mondanivalója, az irodalmi művekhez kapcsolódó irodalom-elméleti ismeretanyag sokrétű, ezért nehéz megtalálni az ismétlés alapvető szempontját (szemporítjait). Rend- szerint több szempont köré csoportosítva lehetséges ismételni a téma anyagát. A következőkben egy ilyen ismétlő óra lefolyását ismertetem
Magyar irodalom, általános iskola VI. osztály. A néppel tűzön-vízen át című téma anyagának ismétlése.
A t a n ár az ó ra t á r g y á n ak m e g f o g a l m a z á sa u t án az i smét lés f ő k é r d é s ét í rta tel a t á b l á r a: Mi t t a n u l h a t u n k »A n é pp el t ű z ö n - v í z en á t « c í m ű f e j e z e t i r o d a l m i a l k o t á s a i b ó l? E z u t án me g be s z é l te a t a n u l ó k k a l, ho gy m i l y e n s o r r e n d b e n a legcél- s z e r ű bb az ismétlés, ö s s z á l l í t o t t ák az ismétlés t e r v é t: I. A m ű v ek m o n d a n i v a l ó j a. II. A levél fe lé pí té se. I II . A lí r ai v e r s e k f a j a i . IV. A h e x a m e t e r .
A t e r v b e n m e g h a t á r o z o tt s o r r e n d a l a p j án m e g i n d u l t a m u n k a a be s zé l ge tés mó ds ze r é v e l. A m ű v ek m o n d a n i v a l ó i n ak s z á m b a v é t e le e lő tt f e l s o r o l t ák a m e g - i s me r t m ű v e k e t, e ze k k e l e t k e z é s é n ek k ö r ü l m é n y e i t, m a j d idé zt ék e z e k m o n d a n i -
lf>3
