A bíráló bizottság értékelése
Vig István akadémiai doktori értekezése Verancsics Faustus 1595-ben Velencében megjelent ötnyelvő szótárának újszerő és komplex elemzését mutatja be. Üdvözlendı az a tény, hogy a különbözı (PhD, habilitációs és akadémiai) dolgozatok hosszú sorában végre ismét színvonalas lexikográfiai-etimológiai tárgyú disszertáció született.
A dolgozat minden más korábbi elemzésnél részletesebben tárja fel a Verancsics szótárának forrásaival, a megszerkesztés különbözı aspektusaival kapcsolatban lévı problémákat (mint pl. a hitelesség és megbízhatóság, az idıbeliség, stb.). A konkrét vizsgálat során a szerzı nagy mennyiségő szótári és szakirodalmi forrásra támaszkodva teszi meg (gyakran kritikai) megjegyzéseit.
A jelölt három kutatási célt tőzött ki maga elé: 1. a szótár megbízhatóságának, 2.
Verancsics nyelvismeretének és 3. a szótár forrásainak (elsısorban a Calepinus-szótárnak) vizsgálatát. Célkitőzéseit teljes tudományos hitelességgel valósította meg, és így a szótárban érintett nyugat–délnyugat–közép-európai régió korábbi és mai nyelvállapotának kutatásában széles körben hasznosítható, általános érdeklıdésre is számot tartható eredményekre jutott.
A dolgozat konkrét tudományos eredményei:
1. Bevezet a XVI. századi szótárírás egyik érdekes munkamódszerébe;
2. Konkrét elemzéseket ad a szótár ötnyelvő anyagával kapcsolatban (listák, nyelvpárok szerinti egybevetések és megfeleltetések, az egyes nyelvekre vonatkozó megjegyzések, mindezek nyelvi-statisztikai adatokkal való alátámasztása stb.);
3. A forrás, a kortárs és a késıbbi szótárakban kimutatható etimológiai és szemantikai hibákat felsorolja és javítja (pl. palota);
4. Gazdag anyagot és módszertani mintát nyújt az összehasonlító történeti lexikográfiai és szemantikai kutatások számára.
….
