• Nem Talált Eredményt

A bírálóbizottság értékelése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A bírálóbizottság értékelése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

A bírálóbizottság értékelése

Kulcsár-Szabó Zoltán Tükörszínjátéka agyadnak. Poétikai problémák Szabó Lőrinc költészetében című akadémiai doktori értekezése eredeti kérdésfeltevésre épülő, irodalomtörténeti, irodalomelméleti és módszertani szempontból megalapozott kiemelkedően magas színvonalú tudományos munka.

Az értekezés irodalomtörténeti jelentősége, hogy a modern magyar líra legfontosabb meghatározóiként írja le azokat a retorikai eljárásokat, amelyeket Szabó Lőrinc a kortársi verstanokkal vitázva megvalósított. A líraelmélet és a líraolvasás mai fogalmait és eljárásait alkalmazva indokolja meg az eddig is klasszikusként számon tartott Szabó Lőrinc helyét a huszadik századi magyar és világirodalom élvonalában. Elméleti felkészültségét alkalmazva képes felmutatni Szabó Lőrinc lírájának a nemzetközi érdeklődésre számot tartható értékeit.

Az értekezés további érdeme, hogy úgy ad átfogó képet Szabó Lőrinc munkásságáról, hogy közben megőrizve újítja meg a klasszikus monografikus feldolgozás bevett mintázatát. A fejezetek elrendezése részben az időrendi logikát követi, ám az érvelés előre- és visszautalásai, a kontextuális és komparatív elemzések, az életmű egyes szakaszait egymás viszonyrendszerében, belső viszonyainak különbözőségeiben, egyfajta – folyvást újrarendező - hálózatosságban teszik az értelmezés tárgyává. Ennek az eljárásnak az alkalmazását, nem csak a sűrűn hivatkozott és mélyen átsajátított elméleti diskurzusok, hanem Szabó Lőrinc költői-írói gyakorlata – az életműben meghatározó szerepet játszó átiratok, újraírások -- teszik indokolttá.

Az értekezés, akárcsak Kulcsár-Szabó Zoltán korábbi munkássága, meghatározó szerepet játszik a hazai irodalomértés elméleti-módszertani megújításában. Az akadémiai doktori értekezés sikeresen és hatékonyan ötvözi az irodalomtörténet-írás, a recepcióesztétika, a dekonstrukció, a képelméletek, a médiatudomány és a kultúratudományok által kínált elméleti szempontokat és elemzési eljárásokat.

Kulcsár-Szabó Zoltán kimagasló érdeme, hogy folyamatos erőfeszítést tesz a magyar szakirodalomban használatos poétikai és retorikai fogalmak jelentésének a megtisztítására, valamint az interpretációs hatékonyságukat már igazolt idegen szakkifejezések meghonosítására. Ennek ellenére problémaként merül fel az értekezés nyelvhasználatának egyes helyeken megfigyelhető pontatlansága, valamint néhány divatos szó gyakori használata.

Kulcsár-Szabó Zoltán szövegelemzései, retorikai olvasatai, meggyőző és tárgyszerű értelmezések, amelyek a megértés és megértetés igényével valamint a méltányos kritika eszményének jegyében valódi gondolatközösséget teremtenek a vita-partnerekkel, és segítséget nyújtanak az eltérő álláspontok kölcsönös megértéséhez.

Kulcsár-Szabó Zoltán értekezése kiemelkedően értékes, eredeti, a modern líra és líraolvasás számára új távlatokat nyitó mű, amely több szakterület kutatója számára kínál használható és további kutatásra ösztönző eredményeket. A benyújtott munka magas színvonalon tesz eleget az akadémiai doktori értekezésekkel szemben támasztható követelményeknek, ezért a Bizottság egyértelműen javasolja Kulcsár-Szabó Zoltán részére az akadémiai doktori cím odaítélését.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Tusor Péter azt is bemutatja, hogy bár Pázmány Melchior Klesl klienseként került az érseki székbe, nagyformátumú politikusként, államférfiként gyorsan ki tud

századi magyar származású francia diplomata, François de Tott báró pályafutását, és els ő sorban kelet-európai, illetve az oszmán birodalomban és a

A bizottság egybehangzó véleménye szerint Kroó Katalin akadémiai doktori értekezése igen magas szakmai-tudományos színvonalat képvisel, tárgy- és elméleti körét

Ezt nevezi Szabó Lőrinc voltaképpen „költészetnek” (az ilyen típusú azonosítás innentől kezdve ritkán hiányzik a Szabó Lőrinc-líra önreflexív rétegeiből), ami

Az értekez ő egyfel ő l megállapítja, hogy „a hang, illetve a beszél ő -szónok érzéki jelenlétének illúziója Szabó L ő rinc költészetében ekkor

Mint teszi Kulcsár-Szabó Zoltán, aki legújabb Szabó L ő rinc- monográfijában felfedezi és magyarázza ezt az oxymoron-jelenséget: „A Te meg a világ kevésbé

folyton »újjászülető« múltként emelhetők ki a felejtés vagy az inautentikus emlékezés temporalitásából” (187.), a disszerens majd a Lírai hang, emlékezés

Philip Larkin’s Poetics: Theory and Practice cím ű , angol nyelv ű disszertációja komoly irodalomtörténeti és poétikai tájékozottságot, imponáló szövegelemz