Régi statisztikai adatok.
Données statistigues anciennes.
Résvlmé. Nous donnons ei—dessous Ie préam- bule d'une série dlartícles 01), en remontant aussi Iain gue le permet I'eractitude approximative des chi/free, on présenlera, á grands traits, les données anciennes relatives aux dífférentes branches de
statistigue. A
A statisztikai adatokból kiolvasható fejlődés- nek, visszafejlődésnek, hullámmozgásnak avagy stagnációnak a távolabbi mult adataira Lvissza- menö kutatását a hivatalos és elsősorban gyakor—
lati célokat szolgáló statisztika meglehetősen el—
hanyagolja.
Ennek oka egyrészt az, hogy a törvényhozás, közigazgatás és a' mindennapi magánszükséglet cél—
jára rendszerint kielégítő tájékoztatást nyujtanak a rövidebb időre visszatekintő statisztikai összeha- sonlitások is. Másik ok a régi adatok hiánya vagy megbízhatatlansága.
Kétségtelen pedig, hogy a legújabb statisztikai adatok értéke, tanulságossága és érdekessége an—
nál nagyobb, minél régebbi idöre visszamenően tudjuk azokat a mult megfelelö adataival össze- hasonlitani.
A jelen ismertetés bevezetése egy cikksorozat- nak, amelynek keretében a statisztika különböző ágainak legfontosabb adatait fogjuk bemutatni, oly régi időre való visszapillantással, amint azt az ada- tok legalább megközelítő megbízhatósága engedi.
Adatainkat elsősorban az egyes államok hi—
vatalos statisztikai anyagából merítjük. Minél mesz-
szebbre megyünk azonban vissza a multba, a hite- les adatok hiánya annál érezhetőbb s magánforrá—
sok használata elkerülhetetlenné válik. Ezekkel szemben fokozott óvatosságra van szükség. Sok ' esetben több, különböző forrás összevetése és egyez- tetése útján elfogadhatónak látszó adat nyomoz-
ható ki, másutt azonban a különböző források ada-
tai annyira eltérőek, avagy a becslések annyira
hozzávetőlegesek, hogy közlésükről le kell mon—
danunk. Az összefoglaló munkák (Nemzetek Szö—
vetsége: Annuaire Stalistigue International, 'Nem—
zetközi Statisztikai Intézet: Annuaire International de Statistigue, Statistigue Général de la France,
Larousse: Annuaire Général, Annuaire du Bureau
des Longitudes, -Htibnerz Geogr.-Statist. Tabellen,
!Snndbörg: Apereus Statistigues Internationanx, Hickmann: Universal Atlas, Got'haisc—bes Jahrbuch,
Politisches Almanach, Handwörterbuch der—Staabs— g wissenschaften, Encyclopaedia Britannica, Mulhallz
The Progress of the World The Statesmans Year—r
book, Cholnoky: Földrajzi és statisztikai atlaSz ' stb.) adatait hasonló kritikával vesszük át. _ [Mithogy az államók területe az idők folya——
mán változott, némelyik adatnál kétség merülhet fel, hogy az minő területre vonatkozik A fon—to— , sabb ily esetekben a területet amelynek adatát
közöljük, meg fogjuk jelölni, a területváltozásokrak
vonatkozó bizonyos mérvű történelmi ismereteket "mindamellett az adatok teljes értékelnitu'dísűhOz "
szükségesnek tartunk. _
Az adatok mérlegelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni természetesen azt sem, hogy az adat-—
gyűjtés és feldolgozás [módszere az egyes államok—
ban különböző lévén, az egymással szemben álló adatok —— hogy úgy mondjuk —— nem mindig ho—
mogénok.
Lélekszám.
Populatíon.
Elsőül e világ népességének régi adataival fog——
lalkozunk.
Egyes államok, illetve földterületek lélekszá- mát még ma sem ismerjük pontosan s így a föld—
kerekség népességéró'! a különböző forrásokban te—
lálható számok inkább becslésszerű megállapítások.
Még inkább áll ez a mult adataira nézve. _ A világ népességére vonatkozó becsléSek csak a mult évszázad eleje óta némileg elfogadbatók, a korábbiak túlmagasan állapítják meg a földkerek—
ség lélekszámát
Ma már kétségtelennek látszik, hogy 1800 táján a világ népessége 600— 700 millió körül volt. Té- Veseknek kell tehát minősítenünk azokat a meg—
állapításokatr amelyek szerint a világ népessége—
már e százádforduló előtt jóval nagyobb lett volna.
így túlmagas Riccioli becslése, aki 1660-ban 1 mil-
liárdra teszi a föld népességét, Süssmílch becslése, aki szerint 1742-ben 950 millió és 1 milliárd között volt a lélekszám. Még jobban túlbecsüli a világ lélekszámát Voltaire, aki 1753-ban 1'6 milliárd lel.
ket tételez fel. Igen alacsony viszont Volney becs—
lései 1304-ben 437 [millió lélek. A XIX; század leg—
elejéről való további becslések már összhangzóbbak
§"
( l'. szám.
:: az I: számú táblázatban közölt adatot megerősí- § teni látszanak.
E _táblázatunkban a világ népességének 1800.,
———117—-— 1928
1840., 1880., 1910. 'évi és jelenlegi lélekszámadatait mutatjuk be, akfontosabb államok és világrészek szerint részletezve.
!. A világ népességének alakulása.
Formatimi de la' population du monde.
Ország, világrész
Pays, parties du monde
Év
lutour de
18001
Legújahb adati) Donnie [u plus réten/( ,)
mio—f
körül
millióba mllll'ons
Ausztria) —— Autriche') . . . . Belg um') — Belyígurl) . . . Dánia1 —— Danemalkl) . . Franciaország —— France
Görögország —— Gréce. . . . . Magyarország) —- Howgrie') . bagy Britannia és Irország ——
Irt/male ' ... . . Németalföld —- Pays—Bos . . Németországi) —-— Allemagne') . Norvégia —-— Norvkge . .
Oaszország't —— Italie'). . . . Európai Omszország *) _ Russie d'Europe3) Purtugáia —— Poztuaal . . . Spanyolországr —— Espagim
Svájc —— Suisse. . Svédország — Suede . Európa — Europe .
rigue . . . . . Amerika —— Amérigue Ázsia —— Asia .
Afrika — Afrigue
Ausztrália —— Aush'alíl'
Órdnde—Ér'etny'ne. el
Amerikai Egyesült Állkrnok ,". Étots-Únis'd'klrné:
MNGbtöIN?w
. e w w w w ; e e e a w
apowwwawmpm temi;a:uha; '?GPWHCGH?I*?W*3'7'(PUPCM'DTTGP u—wmcww—awmcmoo—uhoom*pp §,
50 2
*) 112-0 4) 82-20 108 5 5-0
1 17 '1 2280 1.033'4 1420
20 *) 9 0
Összesen —— Total. .
666 4 1.015'01.33l'9 1.620'2 1.887'1
') 1800—1910: az 1914. évi terület adata. —- Pour 1800—1910, chi/fres pour le territoire de 1914.
, !) A jelenlegi terii'et adata. _ Chijfres pour le territoire actual.
3) A kaukázusi államok nélkül. "_ Non compris les Etats de Caucase.
4) 1886.
5) Sundbárg szerint 35'0. D'aprés Sundbá'rg, 350.
Az lSOO—tól 1910-ig terjedő adatok eléggé egy—
ségesek, a lényegesebb területváltozást szenvedett országoknál azonos területre —— a világháború ki- törése elötti időpontbeli területre —— vonatkoznak.
A) táblázat utolsó rovatának adatai már a jelen- legi területre vonatkozván, a világháború után meg—
nagyobbodott vagy megkisebbedett országoknál a multtal való összevetésre népszaporodásí szempont-
ból nem alkalmasak. .
Adataink szerint a világ népessége a mult év—
század eleje óta csaknem megháromszorozódott. A világrészek közül az ötnegyedszázad alatt feltűnő a népnövekedés Ausztráliában s különösen Ame—
rikában, amelynek népessége megtizszereződött.
,Magában az Egyesült Államokban a nagyarányú bevándorlások folytán a népesség száma több, mint
húszszorosra (l) emelkedett. Afrika és Ázsia népes- ségi adatai kevésbbé megbízhatók; különösen a múlt évszázadra vonatkozóan közölnek a külön- böző források egymástól eltérő adatokat. ('
Ázsia népessége ma meghaladja az egymilliárd lelket, tehát a világ népességének (1'89 milliárd) több, mint a fele él e világrészben.
Európáról 1700-es becslésünk is van, ekkor 130 millióra tették népességét. Jellemző, hogy száz év mulva, 1800-ban, még csak 187 millió, ma pe- dig már 475 millió a legkulturáltahb világrész né- pessége.
Megfigyelhető, hogy Európa keleti államainak_
népszáma nagyobb mértékben növekedett, mint a nyugati államoké. Különösen erős tempóban nőtt 'a lélekszám a mult évszázad második felétől kezdve.
ll. Népsűrűség.
Densw'té de la population,
§§§
;; "3
% §§ --; 3
% §as %%
? 4:§ ; ág? Sá Én
()rszág, világrész §§ §§ % %. §3 5080
Pays, parties (lu monde § % 12-3 _ Él.lt—-v—§§ §".
§ lélekszám ? %%
ll km9-re—— popu— §€ § §
,,___
§ ! tinnpar km? (43 S ?;
Belgium v— Belgigue 101'7' 256'6 ; 2'52
Dánia — Danemark 2Ö'9; 79'1§§ 378
Franciaország —— France 502 * 73 9 14?Magyarország —- Hongrie 30—7 ; 91-4 298 Nagy—Britannia, és Imrszág — §;
Gr.-Bretagne et Irlanrle . 52'4§ 1502 287 Németalföld M Pays-Has . ' 64'3j 2193 341 Németország —— Allemagne 'í 45'? 184 8 2 98 Norvégia —— Norvége . . . ! 281 8 3 2 96 Portugália ——— Portugal . . É 34'5 65' 1'90 Spanyolország _,_. Espa/fm: 22 2315 633 2'83"
Svájc —— Suisse , A . A '; 43 6? 944 2-17
Svédország _ Suérle , . A *? 5'2 13" 262 Európa —— .Eumne ( . . . [ 1'7 42'3 253
AmerikaiEgyesültÁllamok— § * §
Etats—Unis JAme'rií/w . ' U'T 1499 21'29 Amerika —— Améritlue . § 0'5 5'3 10'60
zsia _, Asia . . .§l 873 235 270
Afrika —— Afriguc § 253 47 § 1'88
Ausztrália — §. Aus'ralil? . . § 0'2§ 0-8 § 4'00 Együtt — Total . . . §§ 4-s§ 136?! 283
Népsűrűség.
lk)/ism? de la population.
Az egyes világrészek és országok népsűrűségi :!dalai még xxeinlól[előbben mutatják, hogy :! kü—
lönböző lei'ülelek nepesíiltségúnek igen eltérő volta melleti, az azonos (erületek sűrűségi számai is % legeltén'ihh merlekben változtak meg az idők l'u—
lyanlán. .X népsűrűségi számoknak az utolsó I) negyedszázad :llnui megniWekedésól ll. számú hih—
lúzalunk szenilt'rlieli.
Mlnlnínk üzerinl zi világ népsűrűsége 1800 kö—
rül 4'8 mil. jelei'ileg 13'6. Az átlagos népsűrűséget
úgy ;: mult, óvxzázad elejen, mint jelenleg ak Európa ex .'lzsí(1 halndln meg. Az országok szerinti releelezesben ;! nagyobb ,leríilelvállí'rzx'ist,szenvedett országok közül löhhel elln'lgytunk. Magyarország nepsűrűsegí ndníáhuz is meg kell jegyeznünk, :!
következőket. 'll'lhli'lzntunkban az ország népsűrű- sége ;! inull evszáznd eleji ieriileien 30'7. :! jelen—
legi lerülelen 914. A népsűrűség e szerint, a világ—
úllagnl valamivei meghaladó mértékben növeke—
dett, nleghármnsznmzmlutl volna. .k valóságban a népsűrűség enn-[kedése jóval kisebb. Vminlhogy ;!
háború előlli orszz'uglerületen az 1910 évi nemzám—
lálás vsak 6413 134"?!
lünlel l'el.
(birodalom nepsűl'i'ise'zgel If. I). dr.
Magyar
Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.
(Jonmzissiun hongroz'se pour la, fizut/ion des valeurs de stutz'siigue eommerciale.
A Bizottság ügyviteli szabályzatának módosítása és a Bizottság Modification du réglement d'a/Taircs el re'omanísation de la, Az 1925). ev elejen eletl'wlépleleli új vámlnriln
a'xi'ncsupurlnsílásának megválluzlnlásu indokolná telle A Magyar lx'ereskedelmi Slutiszlikui lfrtéknnrgv állupilú Bizottság eddigi szakeszlz'xlyln—uszlz'isz'mnk módosításáig ll kereskmlelmi miniszter úr 223/1928.
K. M. Eln. rendelelexwl n Bizottság ügy- viteli szailu'ilyzata'mak ll. §—ál ehln-zkepesl a köve!—
kezőképen módosítania.
számú
Az erlékmegá"apító bizottság unknsllúlyni A következők:
]. Állatok, úllnli iennekek.
ll. Gynrnmla'n'uk. gyüniölex dohány.
llI. Gabona, hüvelyesek. magvuk.
lV. ltalok, eledelek.
V. Fu, szen. l'aáruk.
VI, Ásványok, (week, közli-uk.
VII. Vegyészeti segédanyagok.
Vlll, Zsirudóknk, olajok.
lX. Gyógy és illatszerek, vegyészeti áruk, X. (lserzűnnyngok, bőrük. kan—
esuk kuncsukúrnk.
ln'íráruk.
(ge szűnnek.
".
uuáalakitása.
Cnmmission.
X]. Pnpims es pnpumsáruk irndnlnn esX
műtárgya k.
XII, [fehérnemű knlnpuk. toll. kel'eköh'i— es knsárl'onóál'uk,
Xlll. anul es pumuláruk,
XIV. Len, kender. jlllál és ezekből való áruk.
XV. (lynpjú, gyapjú" es l'elgyupji'iáruki rnf házat rongy.
XVI. Selyem. selyem- es l'elselyenn'iruk. köl-—
szövölt- es kölöllái'uk.
XVII. ['Tveg es üvegz'u'uk,
XVIII. Vns— (% vusl'elgyzlrlmánynk.
XIX. Vusáruk.
XX. Nem nemes lelnek es ezekből val—'n áruk.
XXI. (iépek és készülékek.
XXII. lileklmleelmikni eikkek es járóm'livek.
XXIII. Mii— es hangszerek.
l'emek.
::pi'Úi'urnk. nemev
A bizottság (3 évben megszabott működési idő—
szuka az 1927. év végén lejárt. ennélfogva annak új_i:'mlakítása vált sziiksógessel A hizoltságnak hi—
