8. szám.
83
ben. —— (1928. 31. f.). — A Hamburg és Trieszt közti tarifaküzdelem mérlege. —— Nassen P.: Németország vegyi ipara 1927-ben. — (1928. 32. f.). -— Balirusch F.: Konjnnkti'lra, ár és bér. —— Plum G.: száru—
házak terjeszkedése. —— Maas H.: A dollárbefekteté- sek Latin-Amerikában. — (1928. 33. f.). — Jasny N.: A esikágói gabonatözsde. — Larsen W.: A né—
met barnaszénbányászat 1928-ban. —— Berkowicz H.:
A cseh-szlovák textilipar.
Wirtschaft und Statistik (8. évf. 12.
sz., Berlin 1928, ném.). _— A kávé világtermelés És fogyasztás, — A német vámbevételek 1926 ban és 19274ben. —— Németország 1927. évi légiforgalma. — A 25.000-nél népesebb német községek pótadója az 1926. és 1927. pénzügyi évben. _ A Németbiroda- lom bevételei és kiadásai 1927—ben. — Csődök, üzleti felügyeletek és egyességek 1927 folyamán Német—
országban. — A Németbirodalom lakosságának élet—
tartama az 192t—1926. évi új német halandósági táb- lázat alapján. —— (8. évf. 13. sz.) — A német kikötők tengerentúli árutorgalma irany és árunemek szerint.
—— A német nagykereskedelmi árak mozgalma 1928.
———939——
1928
1. félévben. _ A világ arany állománya 1928 jún.
30-án. — A német társadalmi biztosítás 1927-ben. — (8. évf. 14. sz.). —— Az egyes országok és községek adóbevételei Németországban az 1913/14. és 1925/26.
pénzügyi években. —— Németország 1928. I. félévi külkereskedelme. —— Az 1928. I. negyedévi világ—
külkereskedelem. —— Nagy—Britannia 1927. évi vándor—
mozgalma. _ A német tudományos főiskolák hall—
gatói az 1927. nyári és 1927/28. téli félévben.
Zeitschrift für die gcsamte Staats—
w i s s e % s 0 h aft (85. köt. 1. f., Tübingen 1928, ném.). —— Salz A.: Észrevételek Sombart W. ,,Hoch—
kapitalizmus" o. munkájáról. —- Morgenstern O.:
Mennyiségi és minőségi konjunktúrakutatás. —' Mi- chele R.: Társadalmi és politikai tudományok Ame- rikában.
Zeitschrift für schweizerz'sche Sta—
tistik und Volkswirtschaft(64. tív/12. f., Bázel 1928, ném.-fr.). —— Pribram K.: Konjunktúra—
megfigyelés. —— Saitzew ltl. : Konjunktúrapolitika — A svájci részvénytársaságok osztalékai 1925-ben és 1926vban.
Régi statisztikai adatok.
Données statistigues anciennes.
Nemzetiség.
Nationalité.
A nemzetiségi megoszlás kutatása egyike a de!
mográfia legsúlyosabb problémáinak Be kell val- lanunk, hogy a rendelkezésre álló nemzetközi sta—
tisztikai adatok csak fogyatékosan tájékoztatnak a nemzetiségek számbeli viszonyainak jelenlegi álla—
potáról is s még kevésbbé vagyunk képesek kielé—
gítő adatokat nyujtani távolabbi multra visszate- kintően.
A nemzetiség ugyanis a népességnek olyan csoportja, amelyet ÁkOl'lkI'ét külső islnertetöjelek zárt egység gyanánt nem határolnak el. Közös le—
származás, hasonló antropometrikus jelleg, azonos
nyelv a legfontosabb alapjai, de ezek egyike-másika nélkül is egy nemzetiséggé kapesolhatnak össze va- lamely embercsoportot szubjektiv momentumok is, egycélú poli- bizonyos eszmei, érziileti
tikai törekvések,
közösség, történelmi sors stb.
A nemzetiséget meghatározó tényezők labili- tása és komplicitása folytán a népességet a szó igazi értelemben vett nemzetiségekre tagolni alig lehetséges.
A statisztika ezért oly csoportosításokal keres,
amelyek, ha nem is fodik teljesen a nemzetiségi megoszlást, de amelyeknél az osztályozásnak pozi—
tiv, megfogható kritériumai vannak.
A nemzetiség, vagy éppen a faj szerint való osztályozásnál ezért biztosabb alapon nyugszik a nyelv, mint az egy nemzetiséghez való tartozás leg—
jellegzetesebb ismérve szerint való osztályozás. A népszámlálz'rsok — egyes államok kivételes népi viszonyaitól eltekintve _ a legjobban az egy nyel—
ven beszélők kimutatásával közelítik meg azt a fontos célt, hogy az államok nemzetisegi viszonyait feltárják. Kutatható a társalgás, (1 család, a háztar—
tás, (( gondolkodás nyelve, leghelyesebb azonban az anyanyelv kéi'dezése. Világot vetnek még a népi tagozóilásra azok az osztályozások is? amelyek az egyes államok népességét szárlzmzásuk országa sze—
rint veszik számba. liz a sokhelyütt a i'iemzetiségi statisztika expedienseiil szolgáló statisztika, vagy a születés országa szerint, vagy állampolgárság sze—
rint tagozza az egyes országok népességét.
statisztikáinak és eredményeit behatóan ismerteti Ko—
Az egyes államok nemzetiségi im'nlszerél
——940——
1938 '
1; A népésség nyelv szerinti megoszlása (Vo-ban. —— Populatian swivant la langue, en %,
J _ É ——A '
Nyelv—Langue —P—Y——í433€f- Nyelv—Langue _ífjnnec
* '§1900 1920 _w,, 1900 § 1920
Ausztriaw — Autricllel) § Román —— Roumainen 14-5 0-3
*a , Ruthén __ Ruthéne 2-2; 00
Német — Allemamlc , § ..)1 Horvát __ Croate 8"; 05
Cseh-Mmorva tót —— Tchéguemoyave- § ):) Szerb __ Serbe " 5.4 0.2
slo—vague .. .. .. .. .. ' 148 ,, __ " . .
Lengyel -- Polrmaise . . . ! 16'3 Egy eb Ayres ' ' ' ' 2 2 0 7
Ruthén —— Ruthmc .. . .. § 12'9 ()ssz. —— Total .. 1000 1000
Szlovén — Slovene . . . §; 45
Szerb horvat 'A Sf'rbc (route . . . . 1:5 27 § Németország -— Allgmagne
: Olasz- ladin ——— lta/tenne ladinr. . ' 2'8 ; _ _
Eovéb w Autws 3-9; Aemet —— Allmnandc . . 92'5
"" .. ' ' , " H Lengyel ——— Polonuiss 5'5 "
USSZ- "* fOtf'l -- 1000 "* Francia — Frangav'sc 0'4
Dán —— Danoise 0'3
Belgium? —— Belgígue!) § Egyéb — Autres .. . .. 1'3
í Francia —— Frangaiafe .. .. .. .. 385 386 Össz. ——— Total .. 100'0
Flamand * Flamande 42'2 43'0
Német —— Állemande. . ()'4 02 e . _ _
E három nyelv kö/ül lét vagy mind- Norvégia — Aorvege
három nyelven beszélő —— Parlaní § Norvég __ Norvégimne __ 991 992
toutes cvs irois langues, ou deux Lapp __ Laponne 0-7 06
(l'entre-elles . . § 13 7 141 Finn _ Finnoise . . _ 0 2 0.2
Egyéb —— Autws .. .. .. , 5**2_ 4-1
.. _ Össz —— Total.100'0 100'0
Ossz. _,_ Tomi .. . ; 100'0 100'0 —
_ ( ) Sz. H. Sz. állam (Szerbiaw
Bulgária —— Bulgarzc Etat S 0 S (Serbitry)
Bulgár — Bulga'rv . , .. . . ? 77 1 , 834 Szerb __ 867 be 935 744
Görög _— Grecgue -- -— —— .. .. '— 1'9 1 0 Román ——- Roumaine. . .. 36 I'!)
Téirök _ Turgue " : 1441 11 2 Szlovén —— Slovénc . .. 8'5
(flgaPY "' WW § 24* 1 3 Német _, Allemandc.. .. ) 4-3
Egyeb _- A—WWS -- f 4'2 3'1 Magyar _ Hongroise . 29 40
össz. — Total .. ."! ion-ol 1000 Albán —— Albanaise § ?7
; Egyéb — Autres .. . .. 3-2
Finnország % Finlande ! Össz. — Total .. 100-0§ 1000
Finn __ Finnoisc .. .. .. .. .. .. 86—8 887 _ _ §
Svéd ", Suéduise .. .. .. .. .. . %% 12 9! 110 Svásc — Suisse §
Gros; _ BMW -— -— -- —— -- -- l 0'23 02 Német —— Allcmrmde . . . § 69 8 ! 71'8 Egyeb '" Autrps " -- " * — — - l 0'1 0'1 Francia —— Franguise ) 2'2 () § 21'4
Össz _ Total __ 100—0 100—0 Olasz — Italienne . 6 7; 62
$; Raeto- román , Raeto romaine 1 2 § l'l
Görögország __ GTÖCC :) § Egyéb —— Aid? 68 . . . . . . * 0 3§ kül)
Görög _ Graf/me .. __ ., .. .. ;! 97 1; 98 6 0532. —— Total . . 100 0: 1001)
Albán — Albanaise .. 1 149 01 , '
Török _ Turgucn _ __ ,_ 0-1 07 Cseh-Szlovákxaá)
Olas3 — ltaliermc . . , . . . .. ... ;f 03 02 TehécovSloraguieá)
' Egyeb _ Alftres " ' " , 0.6 04 (*seh—szlovák —— Tnhéco—s'lov. 65'0
DSM. * 'I' tal .. § 1000 1000 Német —— Allemande.. 23'7
'; Magyar —- Hongroise 5'6
Magyarország —— Hongrie Orosz __ Russo ) 35
. ., ' -— ( ., 08
* Magyar —— Hrmgrmse 404 896 Lepgyel _Polmazse A
Német _— Alle'mmzde ,, 111 B'!) Zsrdó —— Jufve . , .. .. §; . 1 4
_TÓE —— Slovague .. lU'ő 1'8 Ossz, —— Tofa-Z .. §§ ! 1001)
1) Társalgási nyelv —— Langue de cmwmsatz'on.
Beszélt meh
) 1907.
*) Az adatok kritikáját l.
ie numéro ?, de 1926
—— Damme parlc'e.
de cette Revue
") A népszámlalás a nemzetiséget (faji hovatartozást) tudakolta
M, Stat. Szemle 1926. 7. SZ. —— Ces données ont été critiguées dans
——Au recensemmt de la population,
8. szám.
—9 41——
2. A népesség származási ország szerinti megoszlása.
Répartition de la population suivant le pays d'origine.
Állampolgárság Nationalite'
Születési hely
Liea de naissance
En milliers d'habitants Aux environs de
75359 § 1880 § 1920
Ezer lélek
körül
!
Nationalité
Születési hely
Lieu de naissance
Állampolgárság ff
1928
' Ezer lélek En mi
3?) § 1880 §
llíers d'ha bitants Aux enuírons de
1920 —
körül
Nagy-Britannia (szül. hely). * Németalföld
Gr.—Bretagne (Liea de naiss).
(SZül- hely, 19201 áll.-polgárs).
P —B L' ! ' ,—
a Nagy-Brítannia—Gr.-Bretagne 34.561 44.265 dys (183256: ;,th'mgam'
_ Brit gyarmatok — Colonies
anglaises.. .. .. .. 115 179 Németalföld —— Pays-Bus . 2.986 3.936 6.753
Oroszország —— Russie .. 16 121 Németország —— Allemagne 41 42 56
Németország —- Allemagne 43 69 Belgium — Belyigae.. 22 18 30
EgyesültFranciaország —-— FranceÁll. —— Etats—Unis § 2117 4840 Franciaország _ FranceEgyéb —— Aalres .. ; 8 ? 16 242
Egyeb **?"tms" " " " §
Osszesen _110 500 Összesen _ Total 1 3057 4.012 6.865
Total 34.883 45.222
' Franciaország (áll.—polgárs).
Dánia (születési hely). France (Nationalite').
Danemark(Lzendenazssance). §; Franciaország — France .. §§35.402 86.404 37.265
Dánia —- Danemark.. . .. §§ 1378 1.905 3155 Nagy-Britannía—Gr--Bretayne " 20 87 47
Dán(lanoisesgyarmatok__ ___. _.Colonies "§! 2 3 LuxenburgBelgium —— —BelgzgneLuxembourg § —128 —432 34929
Norvég-ia __ Norvégc 2 6 Németország—_ _ Allcmagneí 57 82 76
SvédOi-Szág __ Suede 24 86 Svajc — 'Snzsse .. . . .. .. § 20 66 91
, Oroszország —— Russia .. . ,, — 4§ Olaszorszag —— ltalze .. .. s 63 240 451
Németország " Allemagne ;: 33 271 Spanyolorszag — Esmgne 30 13 205
Egyéb __ Autreg_. _ * ;; 38; Egyeb —— Aatres.. .. .. 58 71 235
Összesen _ Total M 1407 lami 3.265 Összesen —— Total ( 35.783 37.405 38.798
13 . (, _ . "
Svájc (állampolgárság/. ;; : Olaszoí§za§(;ll- p;,1tg,a'3ág)'
Suisse (Nationalité). _ ? 31 "a "3 (* a "ma * e)-
.. . [§ .- / ? Olaszorszáv — Italic 28.399 34.592
Sxajc *" S.WSSC " " " §§ 2'630 34771 FranciaorsÉág — France 12 15
Nemetorszag —— Al/cmaf/ne ;; 95 150) Ea éb __ Antws 48, 68
_ Ausztria 4— Antríche .. H 13 281: by " " " ' ' ! '§
Olaszország —— Italic .. .. § § 41 184 Osszesen —— Total § 328 459 341575
' Franciaország —— Fwnce ' 8; 57 § §
Egyéb -—— Aam—s . 54; 39 Egyesült Államok § §
-- , . 3 1 "letési hel ). §
o—m bmse" — For ;; a s 2.846 assa: (% ? §
;; Etats-Unis (Liga de naiss). ;
Németország(áll.-polgárság). ;
A§; Egyesült Au. _ Etats-Unis , ;43 475 91790
N [( [y'/.. ; Németorszáv (— Allemagne * 1.967 1.686
llemagne ( a zona % e § §, Oroszországb— Russie .. j 36 1.400
Németország — Allemagne ; 44.957 63.664; Ausztria és Magyarország §
Oroszország —— Russie .. _ 15 137; Autm'che et Hongrie . ; 135 972
§ Ausztria és Magyarország ; ?! Nagy-Britannia—Gr.—Bretagne 2.690 2.172 Aatm'che cl, Hongrie ** 117 6673 Olaszország — Italic .. .. 44 1.610
Svájc Suisse .. 28 68; Skandináv Államok —— Etats
' Olaszország —— Italic .. .. 7 1047 scandinaves .. .. A. .. .. 440! 1.179
Németalföld —— Pays—Bus .. 17 144; Kanada —— Canada (. ; 7171 1.138
Franciaország -— France 17 19 Franciaország —— France § 107 188
Egyéb —— Autrcs § 76 12253 Egyéb —— Autrcs .. .. . . ;: § 545 3 575
Összesen — Total . 453234134926;i Összesen _ Total §50.156§ l05710
ir cs Alajos dr.—nak ,,A nyelvismeret, mint a nem-' zetiségi statisztika etlenőrzője" cimü tanulmánya?)
Mint e tanulmányból kitűnik, a nemzetiségi statisztika módszere az egyes államokbanfigen kii—
lőnbözö. Sok állam még mindig csupán a nemzeti-
seget tudakolja, más államok nyelvi alapon is,
vagy csak ez alapon osztályozzák a népességet, avagy xi't'aszletes nyelvismereti statisztikával rendel-
",k'eznek. Végül vannak államok, amelyeknek sem a nemzetiségi, sem a nyelvi megosztásról egyálta—
lában nincs statisztikájuk. Ott is azonban, ahol vannak adatok, a legtöbbször csak egy—két évti—
zedre pillantanak vissza s így alakulásuk folyamata hosszabb időn át nem kísérhető figyelemmel. Az idézett tanulmány a fellelhető régebbi adatok fon- tosabbjainak ismertetésére is kiterjedvén, ezúttal idevonatkozóan megelégszünk az 1. számú össze—
foglaló táblázat közlésével, amely egyes államok
nyelvi adatait az filtlt), és az 1920. évekről tartal-
lllllll'd.
2. sz. táblázatunk a népesség tagozódását szár- mazási ország szerint mutatja be néhány jelentősebb államban, némelyikben a mult évszázad közepéig visszamenően. Az 0 táblázatban szereplő államok egyik része az állampolgárság (honosság), a másik része a születési ország szerint kategorizálja a né- pességet.
A nemzetiségi és azzal rokon statisztikai ada- tok nemzetközi méltatásánál igen érdekes volna az egyes államokon belüli tagozódások mellett azt is vizsgálni, hogy földünk egész népessége miként tagozódik.
*A világ népességének osztályozásánál kiindul- hatunk antropológiai alapból, amidőn avilág ne'- pességét lényeges testi és lelki sajátságok alapján alapfajokra, ezeken belül fajtákra osztjuk. Chol—
noky Jenö dr. becslése szerint?) a négy alapfaj lélekszáma a következő:
európai alapfaj 625 millió mongoloida alapfaj 1000 ,, negroida alapfaj . . 235 ,,
törpe fajok 0'15 ,,
Az alapfajokot alkotó egyes fajták között leg—
nagyobb a mongolfajta (650 millió).
Részben a faji lagozódásnak további tagozó- dása, de részben szociológiai alapú tagozódás az emberiségnek népekre való osztása. Egy-egy nép több népfajta keveredését is mutathatja. Nép és nemzetiség voltaképen azonos fogalom, azonban a nemzetiség kifejezést a népeknek inkább- csak az egyes államokon belüli szétválasztására alkalmaz—
zuk köt szűkebb értelemben alatta csupán vala- Magyar Statisztikai Szemle, 1928. l., 2. sz.
Cholnoky: Földrajzi és Statisztikai Atlasz.
" nie—ly?" kórszag f lakosságának a' ,
kezemben kisebbséget—tevő n épeit értjük
lsmertetésünk vázlatos volta miatt az egyes népek lélekszámát nem közöljük, csupán. anépeso ; portokét s ezek közül is csak a nagyobbakét?) európai-amerikai népcsoport . . . .x 658 millió indek . . . 317
zsidók . . . . . . . . . 14
keleti népcsoport . . . 100
kelet-ázsiai népcsoport 576
maláj "törzsek . . . . . . . . 67 indián törzsek . , . . . 14—
néger törzsek . . . 107
A föld többi lakossága ezeknél kisebb lélek—
számú népcsoportok között oszlik meg. * Arról, hogy e népcsoportok, illetve a hozzájuk tartozó népek lélekszáma hogyan alakult aim lt- ban, kevés megbízható adatunk van. A fontos be "
és nagyobb lélekszámú kultúrnépekre vonatko an eléggé elfogadhatóknak tarthatjuk a 3. sz. táblázat—
ban közölt adatokat?)
3. Egyes népek lélekszámána k alakulása.— '*
Furmation du nombre de guelgukesk pwp
Nép — Désignation
m ,
len millions d'habiiants
Angol —— Anglais . 90 133
Francia _— anca'is 46 44:
Német' —— Allemamd 66 * 89 Olasz ——- Italic/t . . 30 46
Orosz —— Russe . .t 63 72
Spanyol —— Espagnol 44 65
Látható ez adatokból, hogy mig a franciák száma ötnegyed század alatt aránylag kis mél-téka ben növekedett, az angolok száma megbatszorozó-
dott, a többi népeké is legalább kétszeresre emel- kedett.
Minthogy a nyelvi határok a faji, illetve népi határokkal nem esnek Össze, a teljesség kedvéért a nyelvek _megoszlásáról is közlünk néhány ada- adatok itt sem állanak rendelkezésünkre. A világ népessége a következő nyelvesmiortok szerint tagozódik:
tot. Sajnos, hiteles régi
948 millió ilralaltáji nyelvek . . . 64
japáni és kolei'ai nyelvek . 80 indogermán nyelvek .
kaukázusi nyelvek . . . 4 matáj—polinéziai nyelvek . 68 (lélmongol nyelvek . . . 480
"t
.., Mullmll és Cholnoky szerint.
8. szám.
semita-hamita nyelvek hantú- és bunda nyelvek . belsőafrikai nyelvek . . 50 (lravida nyelvek .
indián nyelvek . . egyeb
52) millió
,, 75 ,,
. . 6 ,,
nyelvek . . . . 2 ,,
Az indogermán nyelvek csoportjában legna—
gyobb a germán nyelvek alcsoportja (283 millió), továbbá az ind nyelveke' (242 millió), a román nyel- veké (220 millió) és a szláv nyelveké (178 millió).
Az uralaltáji nyelvek csoportja, amelyhez a ma—
gyar nyelv is tartozik, így tagozódik: finn, eszt 7 millió, magyar 11 millió, török—tatár 31 millió, tulajdonképeni mongol, tunguz stb. 15 millió.
A magyar anyanyelvt'iek kereken 11 millióra becsült számából a Trianon előtti Magyarorszá—
_— t—l43 ——
35 ,, '
1928
gon 10 millió élt. A régi Magyarország területének magyar lakossága egyébként a népszámlálások, illetve korábbi becslések szerint a következőké—
pen fejlődött:
1720 1,160.000
1787 . . . . 3,122.000 1850 . . . . 4,812.000
1869 . 6,170.000
1880 . , . . 6,404.000 1890 . . . . 7,357.000
1900 8,586.000
1910 9,869.000
Az 1020. évi népszámlálás szerint a háború titáni Magyarország területén a magyar anyanyel—
vűek száma 7,147.053 volt.
A kötni Nemzetközi Sajtókiáttítás statisztikai vonatkozásai. ,
L'Exposition internationale de presse de
A méreteiben és sokoldalusz'igában nagyszabásu kölni Nemzetközi Sajtókiállítás —— röviden Pressa
—- a statisztikát, úgyis mint módszert, úgyis mint segédeszközt, az őt megillető szerephez juttatja. A kiállítás rendezői helyes érzékkel felismerték, hogy a statisztika demonstratív eszköze es rendszerező ereje nagy hatással állíthatók a kiállítás szolgá- lat-ába.
A következőkben vázlatos képet kívánunk nyujtani a kiállitás mindama vonatkozásairól, ame—
lyekben a statisztikával találkozunk.
Előre kell bocsátanunk, hogy ez a nemzetközi-
nek nevezett kiállítás —— (lie ll'ellselmn (IIIl Ithein - kilenetized reszeben. nemet kiállítás, habár azon
mintegy harminc áltam vesz részt. A Németország által kiállított hatalmas anyagkomplexum mellett a többi államok szintén nagy és értékes anyaga el- törpül. A neme, anyag azonban természetesen nem csupán a nemet sajtóval es az ezzel kapcsolatos in—
tézményekkel foglalkozik, hanem sok reszeben nemzetközi téren is mozog,
Németország kiállítása lokálisan is lefoglalja a két fő épületet: a Művelődt'xstörteneli Múzeumot es a tulajdonluipei'ii kiállítási epuletet. A többi államok az ,,Állanmk [Mar-ban találtak elhelyezést. Egyes vallások, vállalatok külön pavíllo—
nokban, illetve epilletekl'xen rendezkedtek be. Ezek—
bez csatlakoznak a különbözö szór-almzóhelyek egy
nagykiterjedésű parkot betöltő építményei. A kiál- lítás területének minden részét egy liliputi vasút teszi könnyen megközelíthetöve.
intezmenyek,
Tárgyi beosztásl'ian a kiállítás kultúrtörténeti főosztálya a kiállítás első nagy tagozata, amely a hírszolgálat és az újságírás multjat mutatja be, a legkezdetlegesebb nyomoktól Bismarck ideéig. A fejlődés útjában négy fejlődési típussal találko—
Cologne (tu point de vue statistigue.
zunk: az élőszó, az írás, a nyomtatás és a képi áh- rázolás útján közvetített híradással. Ennek az osz- tálynak statisztikai anyaga, hogy az egyes termek művészi hatását ne rontsa, külön teremben egyesit- tetett. Az itt bemutatott adatokat, amelyek a nemet újságirodalom fejlődéséről szólnak, a müncheni egyetem sajtókutató intézete szolgáltatta. Az ada—
tok szerint a mai Németországban 1682 és 1790 kö- zött 3.333 időszaki sajtótermék (,,Zeitsehrift", bi- zonyára a hirlapokkal együtt) jelent meg, ami be—
szédes bizonyítéka a nemet újságkultúra korai ki—
alakulásának.
lilvek szerint megjelent:
1682——10904g 23
1691ww1700ág 33
t7oi—i7104g 71
i711——17204g 118
172tww17304g 137
l731——17404g 161
1741——17504g 173
1751ww17604g 329
1761w—17704g 399
1771 ————— -17804g 638
t78t—w17004g 1151
Érdekes s a nemet nagyvárosok multbeli kul—
ll'll'jcltllltÖSÓg'Öl'C vet világot. hogy régen a legtöbb időszaki sajtótermék Lipcsében jelent meg, ahol 1750-ig 185-Öt adtak ki, a Majna meletti Frankfurt-
ban 82-Öt, Hamburgban ti?—et és Berlinben csak ifi-öt.
A következö főosztály " napisujtó és a hírszol—
gálat mai állapotát mutatja be. Mindaz, ami az új- ságírás legmagasabb fokát jellemzi, a szerkesztési és kiadási munka legmodernebb berendezései, be-
65
