12. szám
Dr. Grövell : Was ist noch Aussenhandet nach den Grundsátzen der Statistik.
Bremische Wirtschattszeitung, 1941 december 15.
385—389. l. — p.
A német külkereskedelem statisztikájáról szóló, 1939 március 1-én megjelent törvény szerint a kül- kereskedelmi statisztika tárgya a német gazdasági tér határán átlépő mindennemű áruforgalom. Ez az áruforgalom egyáltalában nem azonos a szó szoros értelmében vett külkereskedelemmel, mert az átmenő és a határszéli forgalom is benne fog- laltatik. A statisztikai bejelentési kötelezettség alól azonban a törvény mentességeket engedélyez, ame—
lyek által a statisztika mindenesetre megközelíti a külkereskedelem tiszta fogalmát. A bejelentés alá nem eső áruk: utazási holmik, a határon áthaladó szállítóeszköz hajtására szolgáló anyagok, a tengeri halászat eredményeként beszállított halmennyiség, költözködési ingóság, örökségi tárgyak, ajándékok, áruminták, üzleti papirok, reklámnyomtatványok, értékpapírok, diplomáciai és konzuli szállítmányok.
Ezenkívül nem esnek statisztikailag bejelentési kö- telezettség alá egyes áruk, amelyekről feltételez- hető, hogy azok származási helyükre újból vissza fognak térni, mint kiállítási ingóságok, feltételes eladásra bevitt áruk esetében. Nem esik bejelentési kötelezettség alá ezenkívül a kisebb határszéli for—
galomnak bizonyos minimális értékhatár alá eső része sem.
A háború következtében létrejött területi vál—
tozások, valamint egyes országok védelmi jellegű megszállása a német gazdasági tér határain túl—
menő olyan nagyszabású áruforgalmat hozott létre, amely legkevésbbé sem tekinthető külkereskedelem—
nek. A katonai műveletekkel összefüggő olyan áru- forgalom, amelyet az előrenyomuló seregtestek bo- nyolítanak le, természetszerűleg statisztikailag sem tartozik bejelentés alá, miként azokat az árukat sem jelentik be, amelyeket a német gazdasági tér—
ből szállítanak ki a német hatóságok ellátására, vagy egyéb szükségleteinek fedezésére; valamint az e hatóságok által a Németbirodalom belsejébe kül- dött felszerelési tárgyakat, illetőleg hadizsákmány- szállítmányokat sem.
Általában —— helytelenül f— ugyanebbe az áru—
csoportba szokták sorolni azokat a félgyártmányo—
kat, illetőleg nyersanyagokat, amelyeket az ,,Auf- tragsverlagerung" akció keretein belül a katonai hatóságok közbenjöttével juttatnak el külföldi vagy megszállt területi üzemekhez feldolgozás céljából, valamint azokat a cikkeket, amelyeket az említett hatóságok vesznek át az üzemektől és juttatnak vissza a Németbirodalom belsejébe. Ez a forgalom mindenesetre a külkereskedelmi forgalomnak alko-
tórésze, tekintet nélkül arra, hogy milyen úton jut—
tatják el az árukat a rendeltetési helyre és milyen módon fizetik ki, vagy számolják el azoknak ellen-
Külföldí iparvállalatoknak
értékét. német részről
-—892-——— , ;194—5t
való foglalkoztatása már a háború előtti időben is;
előfordult, ha abban az időbenefoglalkoztatástnem is hívták ,,Auftragsverlagerung"-nak. A technikai lebonyolítás nem változott:
anyagot bocsát a külföldi üzemek rendelkezésére, amelyből azoknak a megrendelt cikkeket kell elő- állítaniok. Nyilvánvaló, hogy jellegzetesen külkeres—
kedelmi üzletek jönnek létre, ahol a statisztikai megítélés szempontjából sem játszhatik lényeges szerepet az, hogy a külföldön előállított és onnan behozott cikkek a hadsereg szükségleteinek fede—
zésére szolgálnak, vagy az, hogy a kiszállított nyersanyag, illetőleg félgyártmány a hadsereg tulaj—
donát képezte volt, valamint az sem, hogy a kül- földi üzemmel való összeköttetés a katonai ható- ságok bekapcsolódásával jön létre. A háború ——
mint azt a szerző megjegvzi —— semmiesetre sem lehet statisztikai szabadságlevél mindazon áruk számára, amelyek a véderővel valamiféle össze—
függésben állva szállíttatnak át a határon.
A külkereskedelmi statisztika, mint arra már korábban utaltunk, a német gazdasági tér határain átlépő áruforgalmat tünteti fel. Ez a terület nem—
csak a háború folyamán, hanem már az azt meg- előző években is jelentősen meváltozott. Ausztrián, a Szudéta- és Memelvidéken, valamint Danzigon kívül a német vámterületbe kebeleztetett be Eupen, Malmedy, Moresnet, Elzász—Lotharingia, Luxem-
burg, a Cseh-Morva Protektorátus, Déltirol, Dél—
karintia és Krajna. A Lengyel Főkormányzóság viszont külkereskedelmi szempontból a német gaz- dasági tér határán kívül fekszik, éppígy Hollandi—a, noha a vám— és devizahatár a Birodalom és e terü—
letek között már régebben eltöröltetett.
A német gazdasági tér területi változásai ter- mészetszerűleg a külkereskedelem számszerű ada—
taiban is éreztetik hatásukat. Minden egyes terü—
leti gyarapodás a német kivitel egy addigi részének belkereskedelmi forgalommá való átalakulását és egy új kiviteli résznek l'eltünését jelenti. A fejlődés, általános irányvonalát az jellemzi, hogy az európai külkereskedelem mindinkább csökken, ennek meg—
felelően viszont Németország belső forgalma állan- dóan növekszik.
Különös figyelmet érdemel a külkereskedelem- nek a kialakulóban lévő nagytérgazdaságok szem- szögéből való vizsgálata. Szerző szerint háromféle áruforgalom alakul ki majd Németország szem—
pontjából: a német gazdasági tér és az európai nagytérgaz—daság többi területe között lebonyolódó forgalom; az európai nagytérgazdaság Németorszá- gon kívüli területeinek egymás közötti forgalma és végül az európai nagytérgazdaság területeinek a világ távolabbi lebonyolítandó árufor—
galma. E csoport első két tagja nem tekinthető kül- kereskedelemnek, inkább a belső forgalom egy kü-
részeivel
Németország nyer's— - f ,: §:
12. szám
lönleges fajtáját jelenti. Talán leginkább ellátási kereskedelem névvel volna illethető.
E gondolatmenet tehát odavezet, hogy külkeres- kedelemnek a fejlődés végső fázisának elérte után csak a nagytérgazdaságok egymás közötti árufor- galma volna tekinthető, ahol az egyes nagytér—
gazdaságoknak nem kell egységként szerepelniük, elég, ha benne különbözö nagytérgazdaságokhoz tartozó országok vesznek részt. A manapság kül-
—-——893— 1941
kereskedelemszámba vett áruforgalmak közül e sze.
rint a jövőben csak a ma világkereskedelemnek nevezett forgalom lesz tulajdonképpen külkereske- delem, amely a nagytérgazdaságok kialakulásával fogja majd fejlődésének nagyszabású lehetőségeit megtalálni.
A cikk mindenesetre érdekes adalékot nyujt a mostanában annyira előtérbe jutott nagytérelmélet statisztikai problémájához. Soltész Lajos.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrivés á la biblíothégue de l'Of/ice Central Royal Hongrois de Statístigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dlintérét international ou de théorie générale.) —— Batal Géza: A szén. 48 l. Buda—
pest. 1941.
Doma'ny Gyula dr.:A gazdasági háború. Világ—
gazdasági szemle az 1941. évről. 441. Budapest.
1941. (Klny. a Külügyi szemle 1941. évi 1—6. sza—
mából.)
Hacker Ervin dr.: Kriminalpolitika. 16 ]. Mis- kolc. 1941. (Miskolci jogászélet könyvtára. Új soro—
zat. 57.)
lloratschek, Heinrich: Fordismus und die Selbstversorgung des Betriehes. Dissertatíon. 32 l.
Wien. 1989.
Lazar Livius: Közgazdaságtan, A Ferenc József tudományegyetem karán 1940/1. tanévben tartott előadások. 544 1. Kolozsvár. 1940.
List Frigves: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere. Ford.: Horn József dr. Kiadja a Magyar közgazdasági társaság. 438 1. Budapest. 1940.
Malsy—Minlc, Franz: Die völkerrechtliche Ga- rantie insbesondere die Garantie der Unversehrtheit des Gebietsbestandes der Staaten. Dissertation. 631.
Giessen. 1938.
Malthus Tamás Róbert: A közgazdaságtan elvei tekintettel gyakorlati alkalmazásukra. Ford.: Nen—
hauer Gyula. Kiadja a Magyar közgazdasági társa- ság. 463 1. Budapest. 1940.
Pech, Herbert: Darstellung und Kritik der LeIn-e van den Produktionsíaktoren. Dissertation. 45 l.
Wien. 1937.
Hogan, Peter: Das Konjimklurtheoretisclze Problem und die Nolenbanken. I*)issertation. 97 ].
Wien. 1935.
Smith Ádám: Vízsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól. Ford.: Éber Ernő. Kiadja a Magyar közgazdasági társaság. I., ll. köt. 495, 532 1. Budapest. 1940.
, Szentirmai Sándor dr.: Bérproblénuilc. 71 ].
Ujpest. 1941.
Magyarország. (Hongrie) —— A Hungária mű- trágya, Icénsav— és veggii'par r.—vl. 50 éve. 1890——194v0.
102 1. Budapest. 1941.
A mezőgazdasági hitel .llaggarországon. Az 1940. év december 11-én tartott I. országos mezőgaz—
dasági hitelügyi értekezleten elhangzott előadások és felszólalások. 34 1. Budapest. 19-11. ('Nhe könyv- tár. 106.)
A Tiszántúl fontosabb mezőgazdasági statisz- tikai adatai. (1935461 1939Aig.) Kiadja zt Tiszántúli mezőgazdasági kamara. 42 l. Debrecen.
Az Országos társadalombiztosíió intézet 1940.
évi zárószámadása. 266 1. Budapest. 1941.
Az Országos társadalombiztosító intézet jelen- tése az 1940. évi működéséről. 430 1. Budapest. 1941.
Az Országos társadalombiztositó intézet Icölt- ségvetése az 1942. számadási évre. 2981. Buda- pest. 1941.
Budapest székesfőváros költségvetése az 1942.
évre. 846 1. Budapest. 1941.
Budapest székesfőváros statisztikai zsebkönyve, 1941. Szerk.: Illyefalvy Lajos dr. Kiadja Budapest székesfőváros statisztikai hivatala. 477 l. Buda- pest. 1941.
Condizioni di colonizzazione dcl popoIo nnghe- rese nella Regione Meridionale riannessa. 43 ]. Bu- dapest. 1941. (Prohlemi magiari.)
Die Südmarken in der ungarischen Geschichte.
22 1. Budapest. 1941. (Ungarische Schicksalstfragen.) La Regione Meridionale nella storia ungherese.
19 l. Budapest. 1941. (Problemi magiari.)
Legami storici magiaro—crmzti. 18 1. Budapest.
1941. (Prohlemi magiari.) W
Magyar tájékoztató zsebkönyv. Föld és nép.
Mult és jelen. Külföldi kapcsolataink. Magyarorsz'g európai küldetése. 1083 l. Budapest. 1941.
Ruolo (Iell'Ungheria nelllEuropa Centrale. 29 l.
Budapest. 1941. (Prohlemi magiari.)
Vér-keveredés és fajvédelem az Egyesült keresz-
tény nemzeti liga s:ellemében. 14 1. Budapest. 1940, 2. kiad. 15 1. Budapest. 1940.
Bánkiití Ferenc: Sátoraljaújhely földrajza. 44 l.
%— képek. Szeged. 1941.
Barta István: Pécs gazdasági élete a XVIII. szá- zadban. 60 l. Pécs. 1941. ('l'örtóneti intőzet érteke- zései. 22.)
Barta! Aurél: Fadd monográfiája.
térkép. Fadd. 1941.
Bikkal Dénes dr.: Iparosolc és kereskedők öreg- ségi biztosítása. Laky Dezső dr. előszavával. 72 1.
Budapest. 1941. (Magyar élet problémái.)
Biró Vencel dr.: A kolozsvári róm. [ml. gimná—
zium a román uralom éveiben. 38 1. Kolozsvár. 1941.
Böhm Boleslaw dr.: Adatok a lengyel-magyar Kárpátok Irőolajgeolágiájához. 34 l. t 1 térkép. Bu- dapest. 1941. (M. kir. földtani intézet gyakorlati, alkalmi és népszerű kiadványai.)
(Isallner. Emil: Denkzvi'irdigkeiten aus dem Nős- nel'gau. liin zeitknndlic'her Beitrag zur Geschichte der Stadt, des kapitels und des Distrikies Bistritz.
143 l. Bistritz. 1941.
(Isávás István: ;t 26 l. Debrecen. 19-11.
§
1051. *i—l
Nagy/Sárrét monographiája.
(Közlemények a debreceni 56*
