A statisztika a német egységhez vezető úton

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

85

létrejött az adatgyűjtések iránti felelősség, és már a XIX. század első felében a legtöbb európai országban az adatgyűjtés céljára hiva- talos szervezet jött létre. Ez a mai jugoszláv területeken a század második felében követke—

zett be. Az ifjabb generációk számára a statisz—

tika a modern kor természetes részévé vált.

A statisztikai irodalmat még ebben az időben is a német szakirodalom uralta. De egyre bő- vült és mélyült a statisztikában a nemzetközi együttműködés is. Az országok számára szük- ségessé vált egymás kölcsönös megismerése.

Végül a szerző megállapítja, hogy a statisz- tika és a politika viszonya nem volt zavartalan, és a politika változása esetenként a statisztika fejlődését akadályozó tényező is volt. Igy pél- dául az elmúlt időszakban gátolta a más or—

szágokból jövő információk befogadását, ezért például a matematika szerepe, az új elgondo—

lások a demográfiában nem minden országban terjedtek el időben. Nem szükséges azt han—

goztatni. hogy milyen magas árat kellett fizetni a statisztikának e hiányosságokért.

(Ism.: Marton Ádám)

A STATISZTIKA A NÉMET EGYSÉGHEZ VEZETÖ UTON

(Die Statistik auf den Weg zur deutschen Einheit.) — Wirtschaft und Statistik. 1990. 7. sz. Melléklet. 1—13. 13.

A két német állam megállapodásának meg—

felelően a Német Demokratikus Köztársaságra vonatkozó statisztikai adatokat 1990 közepétől a Német Szövetségi Köztársaságban alkalma—

zott módszertannak, definicióknak és csopor- tosításoknak megfelelően is közzéteszik. Az ehhez szükséges széles körű szakmai előkészí- tés keretében 1990. március végén Nyugat—

Berlinben ,.Német statisztika" néven munka- csoportot hoztak létre, amely csaknem heten—

kénti tanácskozásokon dolgozta ki az össze—

hasonlíthatóság megteremtésének főbb alap- elveit és módszereit.

E problémakörrel foglalkozott a Szövetségi Statisztikai Hivatal Statisztikai Tanácsának 1990. július 3-án tartott ülése is. A vita alapjául szolgáló két referátum számos olyan megálla- pitást tartalmazott, amelyek a piacgazdálko- dásra áttérés fázisában számunkra is gondolat—

ébresztők lehetnek.

Dr. D. Carnelsen ,,A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) tapasztalatain alapuló megfon- tolások, tudományos szemszögből" címmel tartott előadásában elsősorban a korábbi hiva- talos statisztikai publikációk fehér foltjaira hívta fel a ügyelmet. A Német Demokratikus Köztársaság statisztikáiból számos olyan adat hiányzik, amelyeknek közzététele nemcsak nyugati viszonylatban, hanem más KGST- országokban is magától értetődő. Csak példa- szerűen említve: hiányoznak a népszámlálási,

a lakás- és foglalkozási összeírások fontos ered- ményei; az iparstatisztikai adatok mélyebb ta- golása; a bérek; a beruházások és az állóesz- közvagyon; az export, illetőleg az árak alaku- lásáról tájékoztató idősorok; a környezetsta- tisztikai információk.

Különösen nagy problémát jelent az állóesz- közök nyugati valutában és felfogásban tör—

ténő értékelése. A vállalati nyilvántartásokban ugyanis igen sok olyan régi berendezés szere—

pel — jelenleg 1986. évi utánpótlási árakon —, amelyeknek kimutatott értékét már régen nul—

lára kellett volna csökkenteni. Irreális eredmé—

nyekhez vezetett a német márkára vonatkozó 4,4-es átszámítási arány alkalmazása is az im- port eredetű berendezések értékelésekor.

Az adatgyűjtések ismeretlen nagyságú szisz- tematikus hibáját okozta, hogy a statisztikai jelentések egyúttal tervteljesítési beszámolók- ként is funkcionáltak, s a közölt adatoktól függött mind a vállalatok, mind irányító szer- veik munkájának megítélése, illetve különböző vállalati alapok képzésének lehetősége is. Sa- játos szisztematikus hiba forrásává vált például 1983-tól az ,,új termékek arányána " tervmu—

tatója. Előírták ugyanis a termékválaszték át- lagosan mintegy 30 százalékos megújítását, s egyidejűleg lehetővé tették, hogy új termékek esetében a vállalatok magasabb nyereséghá- nyaddal kalkulálhassanak. így gyakran egé—

szen csekély változtatásoknál is újnak minősí—

tették a terméket, a felszámított magasabb árakat pedig sem az újdonság, sem a minőség- változás mértéke nem indokolta. Joggal felté—

telezhető, hogy a nemzetgazdaság összesített adatai emiatt felfelé torzultak, különösen ott, ahol magas megújulási rátát mutattak ki.

A Német Demokratikus Köztársaság Sta- tisztikai Hivatala esetenként maga is tett kísér—

letet az árváltozások reálisabb számbavételére.

Erre mutat például, hogy az ipari termelés 1980 és 1988 közötti indexeínek felülvizsgála—

takor a korábban kimutatott 135 százalékos volumennövekedést 130 százalékra módosí- tották. Az árstatisztikai eredmények azonban más területeken is erősen vitathatók. A kiske- reskedelmi árak indexe például évek óta 100 százalék körüli értéket jelez, ami ellentmond minden gyakorlati tapasztalatnak.

A statisztikai összehasonlíthatóság szem—

pontjából igen lényeges problémát okoz a fo- galmi elhatárolások különbözősége. Ismeretes, hogy a nyugati országok nemzetgazdasági el—

számolásaiban érvényesített Nemzetgazdasági Számlarendszer (System of National Accounts

— SNA) szerinti felfogással szemben a Német Demokratikus Köztársaságban az ún. Anyagi Termelés Rendszere (Material Product System

— MPS) felfogásának megfelelően csak az

anyagi termelés köréhez tartozó ágazatokat tekintik értékalkotónak. Emiatt a szolgáltatá—

sok széles skáláját eddig nem vették figyelembe a nemzetijövedelem-számítások során.

86

A Német Demokratikus Köztársaság nem kapcsolódott be olyan nemzetközi munkála- tokba sem, amelyek a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti vásárló—

erő-összehasonlitással foglalkoztak. (A Német Gazdaságkutató Intézet eddig egyoldalúan végzett ilyen számításokat a két német államra vonatkozóan.)

A piacgazdaságra való áttérésnek a statisz—

tika eddigi ,,hatósági" szemléletében is válto- zásokat kell hoznia. A Német Szövetségi Köz- társaság statisztikai gyakorlatában sok jelentés magához a gazdasági folyamathoz kapcsoló—

dik (például a külkereskedelmi statisztika a vámeljáráson alapul, a jövedelmi információk az adóstatisztikára, a foglalkoztatási adatok a társadalombiztosítási statisztikára támaszkod—

nak). Az ilyen jellegű információs források ki—

építése természetszerűleg hosszabb előkészítést, koordinációt igényel, átmenetileg tehát a sta—

tisztikai szolgálatnak magának kell a hiányzó információk pótlásáról gondoskodnia.

Jelenleg kettős követelményt támasztanak a Német Demokratikus Köztársaság statisztiká- jával szemben: az aktuális rövid távú feladatok mellett igen nagy a jelentősége a folyamatosság biztosításának is. Sem tudományos kutatási, sem konkrét gazdaságpolitikai szempontból nem lenne helyes egy csapásra letérni az eddigi osztályozásokról és fogalmakról. Ilyen feltéte- lek között ugyanis sem a gazdaságistruktúra- váltást, sem a területi struktúra módosulását nem lehetne érdemben nyomon követni.

Különösen fontos a folyamatosság biztosí- tása a külkereskedelmi statisztika területén, amely a különböző értékelési metódusok miatt már eddig is igen nehezen volt áttekinthető.

Dr. Cornelsen véleménye szerint az export— és importhányadok összehasonlíthatósága érdeké- ben egyelőre a keletnémet márkán alapuló idősorok közlését is tovább kellene folytatni.

Legerősebb az igény az ún. ,,belnémet keres- kedelem" adatainak folyamatossága iránt. Bár a július 1—jétől életbe lépett gazdasági és valuta—

unió a feltételeket alapvetően megváltoztatta, meg kell teremteni a lehetőséget az áruforga—

lom strukturális változásainak vizsgálatához.

Mielőbb tisztán kell látni például, hogy a nyu—

gati fogyasztási cikkek iránti megnövekedett keresleten kívül jelentkeznek—e már számottevő beruházási, illetve termelői célú szállítások.

Mielőbb világos képet kívánnak kapni arról is, hogyan alakul a Német Demokratikus Köztársaságnak a Szovjetunióval és a többivolt

szocialista országgal folytatott külkereskedel- me. Természetesen itt újabb bizonytalansági tényezőt jelent, hogy az említett országok mi- lyen árakon (illetve árfolyamon) fogják a jövő- ben egymás közötti áruforgalmukat lebonyolí- tani.

Az átfogó nemzetgazdasági elszámolások területén lényeges lenne egy ideig fenntartani az MPS-szemléletű számításokat is. Kiemel-

kedő fontosságú a folyamatosság biztosítása az ipari termelés indexsorainál is.

A másik döntő fontosságú feladatkört az aktuális gazdasági és társadalmi helyzet fel- térképezése jelenti. A szükséges intézkedések megtételéhez rövid idő alatt tisztázni kell: ho—

gyan alakul a lakosság anyagi helyzete, mely vállalatok bizonyulnak életképeseknek, milyen mértékű lesz a munkanélküliség, milyen irányú a munkaerő-átcsoportosulás. E sürgős felada- tok megoldásához új statisztikai módszerekre, mindenekelőtt a mintavételes eljárások széles körű alkalmazására van szükség. A Német Szövetségi Köztársaságban évenként hajtanak végre mikrocenzust, de már itt is mérlegelték havi kiegészítő megfigyelések lehetőségét.

A Német Demokratikus Köztársaság területén is ilyen megoldást kellene választani a munka- nélküliség, a rövidített munkaidőbeni foglal- koztatás és a háztartásonkénti jövedelmek ak—

tuális áttekintése érdekében.

Dr. K. H. Freítag a Német Iparszövetség képviseletében még kritikusabb hangot ütött meg ,,A gazdaság alapvető információigénye a Német Demokratikus Köztársaságról és a kielégítéséhez szükséges intézkedése " cimű előadásában. Véleménye szerint a piacgazda—

sági átálláshoz teljes szemléletváltásra van szükség. Nem tartható fenn tovább a vállalati könyvvitel marxista ideológiára épített felfo- gása, az egységes számlakeret érvényét vesz- tette. Teljes mértékben igazodni kell a Német Szövetségi Köztársaságban 1986. január l—jei hatállyal törvényben előírt mérlegkészítési irányelvekhez és a Kereskedelmi Törvénykönyv rendelkezéseihez. Enélkül nem lehet eleget tenni azoknak a kötelezettségeknek, amelyek szerint az 1992. év végi mérlegkészítéstől kez- dődően az Európai Gazgadási Közösség vala—

mennyi tagállamának egységes irányelveknek megfelelően kell eljárnia.

Az eddigi állami önkény helyébe az egész statisztikai munkában a ,,felhasználóbarát"

szemléletnek kell lépnie. Az egyedi vállalati adatok kezelésénél messzemenően figyelembe kell venni a piaci verseny feltételeit és követel- ményeit. 1990 közepéig mintegy 8000 állami vállalat és kombinát alakul át tőkeérdekeltségű társasággá. A részvénytársasági és más törvé- nyek hatályba lépése megteremti a vállalati és üzemi szintű statisztikai megfigyelések jogi fel—

tételeit. A gazdasági egységek csoportosításai- nál a nemzetközi tevékenységelemzéseken ala- puló ágazati rendszerhez kell igazodni. A pri- vatizálás során tömegesen jönnek létre új vál—

lalkozások, ezért mielőbb meg kell teremteni a gazdasági egységek olyan korszerű, szektorá—

lis tagolású nyilvántartását (regiszterét), amely alapul szolgálhat az egyes statisztikai megfigye- lések reprezentativ mintájának kiválasztásához.

Itt nem hagyhatók figyelmen kívül a területi (tartományi) szempontok sem, ami a feladatot még bonyolultabbá teszi.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

A konkrét statisztikai feladatok közül leg- sürgetőbbnek — a vállalatok új nyitómérlege- nek analógiájára —- egy országos méretű, sta—

tisztikai ,,nyitómérleg" kidolgozása tűnik. Eh- hez olyan lakossági, foglalkozási, lakás— és munkahely-összeirásnak kellene társulnia, amely alapja lehet a beruházástelepítési dönté- seknek.

A jövőben az árak stabilitását a versenynek kell szabályoznia. Az árstatisztikával szembeni igények így elsősorban ennek az alkalmazko—

dási folyamatnak az ábrázolására, az inflációs jelzőszámmal szolgáló létfenntartásiköltség—

indexre és a termelékenységméréshez szükséges termelőiár-indexre összpontosulnak.

A vásárlóerő-stabilitás biztosítása érdekében az árstatisztika mellett kiemelkedő a jelentő—

ségük a bérek és a jövedelmek rövid távú ala—

kulásáról szóló információknak is. Emellett ki kell építeni a lakáspiac, illetőleg a közlekedési, energiagazdálkodási és ökológiai vonatkozású infrastruktúra helyzetéről tájékoztató statisz- tikai információk rendszerét is. (Ehhez a kör- nyezetstatisztika és a szolgáltatások megfigye-

87

lésének folyamatban levő, Európai Közösségi szintű fejlesztése is iránymutatásul szolgálhat.) A külkereskedelmi s az ehhez kapcsolódó fizetésimérleg-statisztikának az árfolyam-poli—

tikai döntések előkészítése és a piaci helyzet elemzése szempontjából van megkülönböztetett jelentősége.

Végül a gazdaság speciális információigé- nyei kielégítéséhez — a hivatalos statiszti—

kák mellett — szükség lehet magánszervezésű statisztikai vizsgálatokra is, ezeknek azonban harmonikusan be kell illeszkedniük a statisz—

tika egységes rendszerébe.

A csatolt mellékletek a jövedelem- és társa—

dalomstatisztikára, az építőiparra, a szállí- tásra, az energiamérlegre és a környezetsta- tisztikára vonatkozóan tételesen is felsorolják azokat a feladatokat, amelyeknek — a Német Munkáltatók Szövetségének álláspontja sze- rint —- elsőbbséget kell kapniuk a Német De- mokratikus Köztársaságra vonatkozó statisz- tikák átalakításának fázisában.

(Ism. : Tűű Lászlóné)

GAZDASÁG STATI SZTIKA

BROADBERRY, S. N.—CRAFTS, N. F. R.:

A HARMINCAS ÉVEK GAZDASÁGI DEPRES SZIÓJÁNAK HATÁSA

AZ EGYESÚLT KIRÁLYSÁG TERMELÉSI POTENCIÁLJÁRA

(The impact of the depression of the 1930s on productíve potential in the United Kingdom.) -— European Economic Review. 1990. 2—3. sz. 599-607. p.

Az utóbbi évek gazdaságtörténeti kutatásai között jelentős szerepet foglal el az 1929 és 1932 közötti időszak nagy gazdasági válságának vizsgálata, illetve az akkori és az l980-as évek válságának az összehasonlítása. A kérdéssel a szakirodalom elég kimerítően foglalkozott, és a jelen tanulmányhoz is negyven rokon témájú tanulmány címjegyzéke csatlakozik, ám a szer- zők véleménye mégis az, hogy az irodalom nem tért ki az 1929—1932. évi depresszió hatásainak kielégítő elemzésére az Egyesült Királyságban.

Egyes művek azt emelik ki, hogy az 1930-as évek Angliájára elsősorban az volt jellemző, hogy elhagyta a viktoriánus kor hagyományos ágazataira való támaszkodást (szén, gyapot stb.), és a válságból való kilábalás érdekében az erőforrásokat új gazdasági ágazatokba (például gépkocsigyártás, villamosipari cikkek előállí- tása) csoportosította át. Ez a tevékenység ter- mészetesen előbb-utóbb a foglalkoztatottsági szerkezet gyors átalakulását eredményezte, és bizonyos ágazatokban, így például a szénbá—

nyászatban nagy munkanélküliség lett a követ- kezmény. A feldolgozóipari szerkezet változása azonban 1924 és 1927 között kisebb súllyal esett latba a termelésben, mint 1913 és 1924 között

vagy akár az 1937 és 1973 közötti időszak fo—

lyamán. Mindez azonban nemcsak a tőkeberu—

házások, hanem az emberi beruházások gyen- geségére is visszavezethető. Domináltak tehát a kínálati tényezők.

Az irodalomban mindenesetre eltérő vélemé- nyek uralkodnak arról, hogy a depresszió volt-e valójában az oka annak, hogy kénytelenek vol- tak az erőforrások más ágazatokba való átcso—

portosítására. Sokan az ellenkező nézetet kép- viselik.

A szerzők által vizsgált egyik kérdéskomple- xum a gazdasági depressziónak az ún. ,,termé—

szetes" munkanélküliségi arányszámra gyako- rolt hatása. Itt különbséget kell tenni az 1920- as évek elején tapasztalt visszaesés és az 1930—as évek elején beállt depresszió közt. Az előbbi a kínálati tényezők oldaláról indult, az utóbbi a kereslet megrázkódtatásainak az eredménye volt. A húszas évek kínálati oldalról jövő sokk—

hatásai következtében az ún. ,,terrnészetes mun- kanélküliség" aránya 2 százalékról mintegy

8 százalékra emelkedett.

Ez az arány a harmincas évek során sem vál- tozott lényegesen, minthogy a jelentős munka- nélküliség, az időközben végbement gazdasági változások ellenére, a dolgok tehetetlenségi ere—

jénél fogva a harmincas években is hatott. Ez az ún. ,,hiszterézis-hatás". A kifejezés olyan vissza- fordíthatatlan jelenségek megnevezésére szolgál, amelyek közt egy rendszer állapota a korábbi állapottól függ. Ez egyébként az 1980—as évekre is jellemző volt. Ennek a körülménynek a bérek növekedésére gyakorolt hatása sem egyforma: