Nemzetközi statisztika

(1)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

CSEHSZLgyAKIA Gazdasági helyzet

A csehszlovák népi demokrácia a kétéves és ötéves terve alapján sikeresen fejleszti az ország iparát. Az ipari termelés 1951-ben előzetes adatok szerint több mint 60 száza- lékkal szárnyalta túl a háborúelötti szín- vonalat. A Rudé Právo 1951. október 28-i számában közölt adatok szerint a cseh—

szlovák ipari termelés alakulása a követ- kező:

1937.

havi át-

Inga-100

1946 havi átlag ... 75,0

1947 ,, ,, . .. 9l,3

1948 ,, ,. .. msg

ms ,, ,, . 1260

1950 ,, ,, 1456

1951 !, télév 159,8

Csehszlovákiában 1937-ben a lakosság száma 152 millió volt, jelenleg pedig l2,5 millió. Ezek szerint 1901 l. lelévében az egy főre eső ipari termelés 95 százalékkal volt magasabb, mint a háború előtt.

:

Az ipari termelés növekedésének üteme

%Az egyes évek a megelőző év százalékában)

l947 ... 121,7 1948 ... ll9,0 1949 ... llö,0 1950 ... 115,5 195l I. félév ... lb9,7

! Az ipari termelés emelkedésével egyide—' jűleg gyors az építkezés fejlődése is. Az epitkezesekre forditott beruházások összege í950—ben 9l,l százalékkal emelkedett 1947- .kez vismnyitva. *

Epilkezésekre forditott beruházások milliárd Kos—ban

(1947. évi változatlan árakon)

1947 ... 15,4l

V . . . 21.78

1950 ... 29.45

A régi Csehszlovákiában 20 év alatt egy nagyolvasztó és egy acélgyár épült. Jelenleg 2 kohászati kombinát épül, amelyek több acélt fognak előállítani, mint amennyi a háborúelőtti Csehszlovákia egész acélterme—

lése volt.

Az ipari termelés lényegesen gyorsabb ütemben emelkedett, mint a munkások lét- száma; ez azt bizonyítja, hogy a munkater—

melékenység jelentős mértékben növekedett.

A háborúelötti színvonalhoz viszonyítva a munka termelékenysége 313 százalékkal.

1946-hoz viszonyitva pedig 53 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak száma a háborúelőtti színvonalhoz viszonyitva 10.9 százalékkal növekedett.

Ipari Foglalkoz- Munkater—

Év ' termelés tatottság melékenység

M_I" 1937 : 100

1946 75,o ! 87,6 " 85,6

1947 . 91,3 97,2 92,9

1948 . l08,7 102,0 1065

l949 l26,0 l07,0 ll7,6

1950 ... l45,6 llO,9 131,3

Az iparban, építkezésben és a szociális intézményeknél a foglalkoztatottak száma emelkedett, ugyanakkor a többi népgazda—

sági ágban csökkent. Ez azt bizonyítja. hogy az ipar. építkezés és egészségügy nemcsak az új munkaerőket szívta fel, hanem más népgazdasági ágak foglalkoztatottjaitwis.

A pénz- és biztosításügyben 1951 októbe-

rében 30,4 százalékkal kevesebben dolgoz-

tak, mint 1937-ben. a kereskedelemben fog—

ialkoztatottak száma pedig az 1930. évi lét- számnak csak 71,3 százalékát teszi ki.

(2)

^*62

A foglalkoztatottság megoszlása a nép- gazdaság egyes ágalban a következőképpen alakult (az összes loglalkoztatottak száza-

kr

uamwxözxf_ szeme _ _

egészségügyi célokra fordított— kladásek- a

következőképpen alakultak:

lékban):

// Év lllOO Kos Index

' 9 .

"

Népgazdasági ágak l946. nov. :. "../irály. 1937 """"""""""" 53253553 Égi;

l0,789.317 5541,

14146808 72.3— 2,

! ar—_—---_— ---

pitőnpar . . . . . .

203

2.8

28)!

5,6 1

1950 ... 153901840 813:2

Közlekedés ... S,? 5,0 5

Kereskedelem és idegen— ' § _ í *,_ ' ,

ggggággagá—éÉ-ér-dé-S-z-C—tu— 710 6'6 a A szociális helyzet javulásáról tanuskw;

(segítőcsaládtagokkalegyütt) 43,8 38,1 ',dík a gyógyíntézetek számának. valamint ,,

ágíizülgmmámgy """

...

(l,-f.

,

% ász

_

Orvosok

, ,

létszámának , emelkedése—* tak.

_ ,_

M

Egyéb ... 18,6 14.5 svabba a tarsadalombxztosxtasr kamat kx—

össusen.. ! mao ! ma,!) lepítése. ._

A csehszlovák népi demokráciában a mun—""

kások reálbére állandóan emelkedik. A há- borúelőttl időkhöz viszonyítva az ipari munkások órabére a 4 és félszeresére emel—

kedett.

Az ipari munkásság órabérének aakuzása

Időpont Kos Index

l937... ... . 4.89 100 1946 február . ... 12,91 264 1947 május ... l6,29 333 1948 február ... l7,23 352 1949 március ... l8,l2 , 371 1950 február ... 19,84 406 1951 február ... . 22,l2 *, 452

Ezzel szemben az árak csak a háromszo- rosukra emelkedtek. l937-hez viszonyítva a reálbér tehát 50 százalékkal emelkedett. Az életszínvonal emelkedését bizonyítja. hogy az egy főre eső fogyaeztás 30—50 száza—

lékkal magasabb. mint a háború előtt volt.

4

Egy főre eső fogyasztás növekedése

I936—1950-ig §

Százalékban'í *

Hús és húsára ... 453 §

Cukor lő,)

Rozsliszt és kenyér .. ,. 7.5

Búzalisz! es. sütemény. SAA

ex Sör ... 614 Textilátu ... 27,2

A csehszlovák népgazdaság rohamos lej,—

lődése lehetővé teszi, hogy mindnagyobb összegeket fordítsanak a dolgozók egész—

ségügyi helyzetének megjavítására. A köz-

k_

lá

§

l

; a

, 1937—hez viszonyítva 1951—ben a gyógy—

;intézetek száma 315 százalékkal. az arms—

ílétszám 18.65 százalékkal emelkedett. * "

Megnevezés n937 * 1945_ 1947 frasr

*? Orvosok létszáma 11.395 , 1547 ass—z nem 1

, 10000 lakosra '

%; jutó orvosok ?

, száma ... 7,9o__ s,33 s,;s 10,8l rí

A társadalombiztosításl rendelőintézetek

kzakosztályaínak száma a felszabadulás

etén a— következőképpen alakult:

§ Év Szám Indeía' 5

1947 *... 557 xoo,o ' 1949 ... 833 !49,6 1951 ... 2680 m,;

? Különös gondot fordítanak az anya— éa

jgyermekve'delemre. Az anya- és gyermek-—

á'védelmí intézmények a háborúelőll—i szín-

vonalhoz viszonyítva a következőképpen glejlődtek:

* _ Index:

Megnevezés . 1938 1950 33382:

' amit

; Szülészeti és nőgyógyászati

ágyak száma ... 1225 7941 649 Terhességi tanácsadók száma 164 W")? 657 _

Ágyak száma a kórházi

gyermekosztályokon ... 1.465 7211", 492 , :

Anya- és Csecsemővédő '

intézetek száma ... l488 351! 236

A csehszlovák nép életkörülményeinek já? ;

vulása atükröződík vissza a népmozgalmi adatokban. 1950-ben 1937-hez viszonyítva a;

(3)

muzeum! STATISZTIKA

63 '

születések száma 40 százalékkal emelkedett f Dáülíetésben résztvett dofgozók száma — 1

a halálozás 13 százalékkal, a csecsemő— 1945 ______ 4417

halandóság lpedíg 333 százalékkal csók 1946ZIZIIIZIIIIIIIZZZIIIIZIII.: ... 35696—

kent __ 1947 ... 81685

' - 1948 .. 130548

' 1949 .. zossw

1950 .. 239056

Megnevezés 1937 ,) 1950 __; j _ ,

A közokiatás terén hatalmas fejlődésrta—

paszlalható; az 1950/51. tanévben az 1931 évhez viszonyítva a középiskolai tanulók

*Élveszmeté: ek ezáma (1000

lék-kre :zámítva) ... 16,3 22,9

Halálozások száma (1000 l 4 :; száma 28 százalékkal a főiskolai hallgatók

léllkl'l számílw) ... 13, 11, i ' - " ' ' ' "—

c ec emőh' ,andóág (1000 , szama pedlg tobb mmt a ketszeresere Holt.

élve zü1ctésre számítva) .. ll7,4 716 ;

Temé mus kzaporulz t ?

(1000 lakosra számítva) . . 3,_2 11,5

_ , Megnevezés 1§37 1950/51

A nép államának gondoskodása íolyláf'l ! a

az űdültetésben részesülő dolgozók száma gránilügorlahtargnlgókászáma at?-ggg 533353?)

Egyre növekszik. ZS () 01! 161 ga SZ mi! ..

Forrás: nude Právu,1951.október 28" 3. old., 1951, november 1-, 3. old. és 1951u dewmber IB., 4. old.

AUSZTRIA

Gazdasági helyzet

IPAR , kereskedelem rendelkezésére bocsátott rúd—É, 1

_, _ _ . , , ,, vas mennyisége 1951 elsőöhónapjában 1950; ,

* Ausztrlaean, a tobb; marsllalllzal't orszagu azonos időszakához viszonyítva 34 százalék— cí

hoz hasonloan, 1951 folyamán tovabb emel— kal, a henaereltárué 27 százalékkal és a ;

Il'edett a hadiíonlosságú mal-ágak terme- horganyzott lemezeké 11 százalékkal csök—

ese. kent:

A nyersanyagnehézségek következtében a; *

bekez pan termeles [991 elso 9 honaplana polgan fogyasztas Céljalt szolgáló iparágak :

áilag'ában1 , , ..

1950 havi termelese egyre csokken.

átlag-100 __

Bányásgát ... nm , Fontosabb fogyasztási cikkek termelése

Magnezmpar ... 118,4 ,. , . . :

Vazkoháazat ... 1093 1901 marausabaa ,

Fémkohaszat ... 153,7 "150 I. negyedév

A .k átlaga-100

Z amen ai monopmtőke a stratéglal Háztartási eszközök ... 55

nyersanyagok termelését is a fegyverkezés $áíiigvnevőkészülékek ... ;;

a p or ...

, smlgálatába állította A nyersanyagklvúel Konfckcionált áru ... 67

amely 1937—ben az összkívitel 29,9 százalé-

kát tette ki, 1951 II. negyedévében már . KÖLTSÉGVETÉS, ÉLETSZfNVONAL

40,7 százaléka az összkívilelnek. Mi ?

1950—ben a) vas- és acélkivitel az USA'h [, [ödésének szolgálatában az osztrák gazda-

lránvuló kivitelnek csak 10 százalékát ké- 4 . , ,

' . _ , , , ság; helyzet egyre Válságosabba val—lle?

gígíiléakíílgtelgflkillkznzglíaerfígígegmrgflíegg'; A. költsegvetési kiadások 1952-ben IMG—hez ; vas- és acélkivitel következtében az osztrák v1szo,nyltva' a h'alszoresákra remelkednex. 1

Az allamhaztartasx deflmt 1902-ben 1.031

Az amerikai monopoltőke háborús készít—%

1 Mulatsbeadchbe des ösüemreicháschen _

mama für Wirwchansforschung, 1951. : Östeweáchgeehe VaBlwtimme, 1951. Nem

nov—ember, adam! alapján számítva. 10. adatai alapján számnlcva,

(4)

64

^NEMZETKÖZI STATISZTIKA

millió schillinget fog kitenni..Az állam—

háztartás kiegyensúlyozatlanságának terheit a kormánya dolgozókra hárítja. A forgalmi adó —— amely elsősorban a dolgozókat sújtja

— 60 százalékkal emelkedett, ezzel szem—

ben a gazdagok adója, ígyatársulati adó

— esak 10 százalékkal; a vagyonadó pedig vál—

tozatlan.

A dolgozók részesedése a nemzeti jövede- lemben 1937—ben 46% volt, 1950-ben már csak 35%.

1947 óta minden évben, —— tehát öt esetben

— új ,,ár- és bérmegállapodások" jöttek létre, amelynek az lett volna a céljuk, hogy .—, összehangolják az ár- és bérszínvonalat.

E helyett azonban minden újabb megállapo- dás a dolgozók reálbérének újabb csökkenésé-

hez vezetett.

Reálbérek alakulása a hivatalos statisztikák alapján3

-_ Lét-

anggl thltZ-i

ar s

RS?!-

1-

Megnevezés bér költség

1945 : 100 ' Az első ,,ár— és bér—

* egyezmény,, után

(1947 október) ... 305,l 3502 87,l

* A második ,,ár- és bér—

egyezményn után

(1948 december) ... 376,5 432,7 87,0 - A harmadik ,.ár- és bér-

egyezmenyn után

(1949 július) ... 418,3 509,1 82,1 ' A negyedik ,,ár— és bér-

egyezményn után

(1950 szeptember). . . . 443,7

54i,2 82,0

A hivatalofs létfenntartási index a bekövet—

kezett áremelkedéseket nem tünteti fel teljes mértékben. mivel a létfenntartási index a háborúelőtti fogyasztási sémán alapul, a fo- gyasztás struktúrája pedig a háború óta je-

lentősen megváltozott.

Az 1951 júliusában életbeléptetett ötödik .,,ár- és béregyezmény" következtében az

3 Gesaim—tschau der ösheirr'eichischeun Wirt- schaft in dem Jahren 1948 und Hmm mm és Monatsbea'ichte des ósherrvelchmchm m—

amtutes mr Wirtsch—arwtor'schung. 1951. november. edett—ai alapján számítva.

árak hivatalos adatok szerint 20 százalék- kal emelkedtek. Az emelkedés ténylegesen ——

amint az Österreichische Volkstimme meg- állapitja — SCO/o, ezzel szemben a nominál—

bér 14 százalékkal emelkedett csak, tehát a munkások reálbére ismét 12 százalékkal

csökkent. _?

Az ötödik ,,ár— és béregyezmény" alapjánt csak a legfontosabb élelmiszerek (kenyér,?

5tej, cukor, margarin, zsír) árát lett volna' szabad emelni, ennek ellenére számos, az_

egyezményben nem említett árucikk- ési szolgáltatás ára is megdrágult, a lakbért;

pedig az ötszörösére emelték.

Áremelkedés *

%-ban

Édesipari cikkek . 15

(332 ... . . . . . . . 74

Villany ... .. . . . 43

Villamos- és autóbusz napijcgy ... 30

Villamos- és autóbusz hetijegy ... 35

Fodraszati árak ... 18

Mozgóképszinházi heiyárak ... 25 Forrás: Mronatsbeinicnte diem Östernpeií—chiisehem Itnf—utiitubes für

július 27_ és 1951. július 27.

Wirtschaftisfor'schung 1951.

Österreichische Volkstdmme.

A reálbérek csökkenésével szemben a most nyilvánosságra hozott részvénytársasági mérlegek azt mutatják, hogy a tőkések a fegyverkezési konjunktúra következtében nagy nyereségeket vágnak zsebre. 54 rész—

vénytársaság m'érlegadatából kitűnik, hogy a nyereségek 1950—ben a kifizetett munka- bérnek a kétszeresét tették ki.

A munkásság helyzetét súlyosbítja a fegy- verkezési konjunktúra ellenére is növekvő munkanélküliség. A haditermelésben az emelkedő foglalkozta—tottság ugyanis nem tudja ellensúlyozni a polgári célú termelés válsága következtében egyre növekvő munkanélküliséget. A munkanélküliek száma

1951 I. félévében 1950 azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal emelkedett. A Rudé Právo adatai szerint awmunkane'lkiiii- ség 1951—ben 1949—hez viszonyítva 56 szaza- lékkal növekedett.

Az osztrák dolgozók számára a marshalli—

zálás és az USA háborús agresszív politi- kájában való részvétel az életszínvonal rohamos csökkenését, növekvő munkanélküli- séget jelenti.

(5)

muzsa—inna: STATISZTIKA

mun—AMERIKA -

Gazdasági helyzet ' ' is

A hatalmas nyersany-ag és olcsó munka- erőtartalékokkal rendelkező latin amerikai államokat az extraprofitra éhes amerikai monopoltőke a második világháború befeje—

zése óta egyre fokozódó mértékben gyarma- tosítja. Az amerikai monopoltőkét csábítja

az, hogy a latin-amerikai országokban jóval nagyobb a protitráta, mint az USA- ban; hiva-

talos adatok szerint a profitráta az USA-ban ll%, ezzel szemben a latin--amerikal_ orszá- gokban l7,1%. Ezenkívül szüksége van—az amerikai monopoltőkének a latin-amerikai államokra, mivel agresszív háborús tervei—

ben a latin-amerikai államoknak a legfontosabb élelmiszer- és stratégiai nyersanyag—

szállító szerepét szánta, és ezért igyekszik ezeknek az államoknak gazdag nyersanyag- to'rrásait hatalmába keriteni,

Hivatalos adatok szerint az USA tőke—

befektetései a latin-amerikai államokban

19491ben 1940fh82 viszonyítva 92 százalék- kal emelkedtek. Az USA külföldi tőkebefek-

tetéSeiben a vezetőszerepet a latin-amerikai

államok viszik. 1949—ben az USA összes kül-

földi befektetéseinek 38,4 százalékát a latin-amerikai tőkebefektetések képezték.

%AZ USA tőkebefektetései a latin-amerikai §

államokban

a ; % *

'U ' GJ; 9 '

% aaa § girl % a §

:. a *o—eu avail—ó _, "0 N

a e a e g agg: ne 3; a

E' hál'-'- E-u ma::zE § m 0

?

*" millió dollár

l945.. 433 145 420- 1057 898 46 2999 1946" 488 165 445 llöö 82l 6! 3146 1947" 595 209 480 1484 , 846 102 __3716

— 1948" 678 265 522 1766 854 120 4205 _ 1949.. 765 294 520 2192 876 l36 4783

Forrás: Survey of Cumesnt Business Washington. 1951. január, 22. old.

Az amerikai tőke alokban a gazdasági ága—

zatokban helyezkedik el, amelyek a straté- giai nyersanyagok kihasználása és a hadi- ipar kiépítése szempontjából fontosak. Leg- nagyobb aránynak a befektetések a kőolaj- kitermelésben, a bányászatban és a kohá- szatban, emelkedik a tőkebefektetés az ipar-

5 Statisztikai Szemle ——20—13

' zuelai kőolajiparba eszközöltbefektetése

erősen emelkedtek. 1950—ben a latin—ameri—

lés s * _ ,

*' aamerlai tőke terjeszkedésével egyidejű-

szeptember 9 166. old.

ÁÉeaW—mw _ ,

_ ne

ban, azonban természetesen csak olyan ipar—

ágaknál, amelyek fejlesztése nem sérti az"

amerikai tőke érdekeit.

A Current Business című amerikai lolYó- iratban megjelent statisztikák azt bizonyit-

ják, hogy 1946 és 1950 között az USA kül földi tőkebefektetéseiből eredő jövedelmek 40 százaléka a latin—amerikai országokb'

származott. Különösen kitizetőd'o'ek a ve,

az lntóbbi öt _év alatt ezek ma jövedelmek

kai államokból származó bevételek 241) mil,—

líó dollárral emelkedtek, és ennek leg- , nagyobb részét a venezuelai kőolajkitermef— '

" latta. —

leg az angol monopoltőke mindinkább ki;—' :

szorul a latin-amerikai államokból. Az—angol

ésía'imerikai tőke Argentínában, Brazíliában, Urnguayban, Venezuelában elkeseredett gaz—

dasági harcot folytat. Az Angol Bank 1950—

évi kimutatásából kitűnik, hogy az argenti-

nai ángol tőkebefektetések l938-tól l948-ig 86 számlákkal, a brazílialak pedig 50 szál—

zalékkal csökkentek. l938-ban az USA ösz-

szes latin-amerikai tőkebefektetései annyit tettek ki, mint Angliának egyedül Braziliá—

ban eszközölt tőkebefektetése—i (2,5 milliárd dollár). Azóta az amerikai monopoltőke

érdekkörébe kerültek a brazíliai kőolajtorrá—

sok, ércbányák és szénbányák. Több mint

400 amerikai konszern érdekelt Brazília—' ban. A Bethlehem Steel Co. az összes ma- '

gán érclelőhelyeket uralja. _Az amerikai

konszernek kezében van a dohányipar 84'

százaléka, az elektromosipar 81,3 százaléka.

Külföldi tőkebefektetések Braziliában 1950 december 31—én?

millió cruzeiro

USA ... .. 17732

Anglia ... 4368

Franciaország. 815

,elgium —,,-8_10 '

* Svájc ... ... 250 ' Portugália ... las

Egyéb országok. ... "335 , Összmn: 25.13§ - Forrás: L' Ewnomiste European, 1951.

(6)

66 Rockefellerék és az angol Shell-olaj kö—

zötti -harc Rockefellerék győzelmével vég—

ződött. A chilei salétromkitermelés kicsúszott az angol monopoltőke kezéből és a chilei réztermelés is az amerikai monopoltőke ke- zén van. Az USA kapitalistái ellenőrzik ——

hogy csak a legfontosabbakat említsük, ——

Venezuela kőolaját, Bolivia ón- e's ezüstki- termelését, Kuba kávétermelését és Argen- tína gyapjú— és hústermelését. Rövid időre ugyan Anglia ismét tért nyert Argentínában a hús, azaz az u. n. ,,beafsteak" egyezmény révén, amelynek alapján Argentina angol olaj ellenében húst szállított Angliába. Az amerikai monopoltőke nyomására azonban rövidesen felbomlott ez a szerződés és Ar—

gentina ezután nem a Shell-cégtől, hanem Rockefelleréktől vásárolja a kőola'at.i

A latin-amerikai államok gazdasá ggf azon.

ban nemcsak az amerikai monopoltőke zsák—

mányolja ki, hanem a velük szövetkezett latin—amerikai országok kisszámú. de annál profitéhesebb nagytőkés és nagybirtokos rétege is. A latin—amerikai országoknak is megvan a maguk ..hatvan családja", akik a második világháborúban megtanulták, hogy milyen módon lehet az emberek szenvedésé- ből és pusztulásából busás hasznot ková- csolni. Ezek számára a második világháború jó üzlet volt, és most egy harmadik világ-

háború után áhítoznak. Amint Sztálin elv-

társ mondotta a Pravda tudósítójának.

,. . ..nemcsak az Amerikai Egyesült Államok és Kanada törekszik új háború kirobbantá—

sára, de ezen az úton jár a húsz latin-ame—

rikai ország is. Ezeknek az országoknak nagybirtokosai és nagykereskedői új hábo—

rút szomjúhoznak valahol Európában, vagy Ázsiában, hogy a harcoló országoknak a szokottnál is magasabb árakon adhassak el áruikat, és ezen a véres ügyön milliókat kereshessenek..." Ezek a latin-amerikai nagytőkések és nagybirtokosok az USA mo—

nopoltőkéseivel karöltve a koreai háború ki- törésével kezdetét vett fegyverkezési verse- nyen rengeteget keresnek. Igy pl. az ón árának óriási emelkedése következtében a bolíviai Patinyo, Hochschild e's Armayo csa- lád az USA monopolistáival együtt hatalmas nyereségekhez jutott. A gyapjú, hús és ga- bona áremelkedésén az argentin nagybirtokosok nyerészkedtek, de különÖSen azok, akik kapcsolatban vannak az amerikai Armour, Swift és Wilson húskonzervüzemekkel. Chilé- ben az Amunateguík és Letelierek része-

kg

NEMZETKÖZI STATISZTIKA * sedtek a fegyverkezési verseny következté—

ben rohamosan emelkedő rézárakból szár- maző profitból. Peruban Manuel Odria el- nök, Riva Aguero és más nagybirtokosok

és nagytőkés családok húznak hasznot a lé-

mek, az épületfa és a gyapot árának roha—

mos emelkedéséből.

Az amerikai monopoltőkével szövetkezett nagybirtokos és nagytőkés réteg kiméletlen rablógazdálkodást folytat a latin-amerikai országok természeti kincseivel. Az annyira termékeny földnek csak csekély részét mű- velik meg, így Paraguayban és Venezuelá- ban a földterületnek l%-át, Brazíliában l,6—

százalékát, Uruguayban 5%-át, Chilében 7,8 százalékát és Argentínában 9,4%-át. A nagybirtokosok a mezőgazdasági termények árának magas színvonalon tartása érdeké—

ben, a lakosság szükségleteinek figyelmen kívül hagyásával csökkentik a vetésterületet, ha a világpiaci helyzet ezt úgy kívánja. Ar- gentínában pl. 10 év alatt a len vetésterü—

lete 55%-kal, a kukoricáé 45-%-kal, a búzáé 30%-kal csökkent, 1947-ben az egész meg—

művelt terület 26 millió ha volt, azaz annyi.

mint 1914—ben.

A latin-amerikai országok mezőgazdasága teljesen elmaradott, félfeudális jelleggel bír.

Brazíliában az 1940. évi összeírás adatai szerint az 1000 ha-nál nagyobb kiterjedésű földbirtokok, amelyek az összes földbirtokok l,46%-át képezik. a földterület 48,3l%-át te- szik. A 200—1000 ha kiterjedésű földbirto—

kok, amelyek az összes földbirtokok 6,4%-át képezik, az együttes földterület 25%-át fog—

lalják magukban. Ezzel szemben a földbir- tokok 75%—át kitevő 1—50 ha nagyságú gaz- daságok az együttes földterületnek csupán 11%-át képezik. A 37 legnagyobb birtokosv, akiknek egyenként több mint 100.000 ha földje van, annyi földdel rendelkezik, mint a földbirtokok 51%—át kitevő 20 ha-nál kin sebb gazdaságok együttvéve.

Argentínában az 1000 ha-on felüli nagyo—

birtokok, amelyek a földbirtokok 7%-át te—v szik ki. a földterület 80%—át birtokoliák Ezek közül a birtokok közül a 2000 legnagyobb földbirtok területe annyi, mint Bel- gium, Hollandia, Olaszország és Dánia te- rülete együttvéve. Ugyanakkor a földbirto- kok 60%—át kitevő kisparasztgazdaságok az ország földterületének mindössze 3%-á_val' rendelkeznek, 5000 állattenyésztő kezében.

összpontosul az egész állatállománynak kb.

45%-a, ugyanakkor 200000 parasztgazdaság

(7)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

— er

az állatállománynak csupán 5,5%—ával ren—

delkezik.

Chilében a földbirtokok megoszlása az 1936. évi összeírás szerint a következő volt:

A föld- A föld- Gazdaságnagyság- birtokok terület

csoport %-os meg- %-os meg-

oszlása oszlása

485 05

81 ,1 4.2

8.9 6,3

3,7 11,6

1,1 15,8

0.8 52,4

Adat nélkül ... II,—t on

Összesen. . .. mao ! 100,0

Forrás: Annuario Estadlsnioo de Chile.

Tehát Chilében a legkisebb földbirtokosok, akik a földbirtokosok 74,6%—át alkotják, ren—

delkeznek a földterület 4,7%—ával, ugyan-

akkor a legnagyobb földbirtokosok, akiknek aránya az összes földbirtokosoknak csa-k 5,1 százaléka, az egész terület 79,8%-nak bir- tokosai.

A latin-amerikai országokban a föld a nagybirtokosok, a külföldi monopóliumok, a bankok és az egyház kezén van. A földbir—

tokosok földjeiket magas bérösszegekért ad—

ják bérbe a nincstelen és apró földp—arcellák-

kal rendelkező parasztoknak. A bérlet' igen

rövid időtartamra szól, Argentinában a bér—

lők 56%—a 3 évnél rövidebb időre kapja bérbe a földet. Gyakori eset, hogy az eladó- sodott bérlő vagy munkás a földbirtokos rabszolgájává válik. Ilyen rabszolgamunka- val műveltetik meg földjeik legnagyobb ré- szét Brazilia, Argentina, Peru és más latin—

amerikai országok nagybirtokosai és mono- poltőkései. *

Az önálló parasztgazdák száma rohamo—

san csökken, így Argentínában az utóbbi 10 év alatt, l,200,000-ről 500.000-re. A városba özönlő mezőgazdasági lakosság az ipari tar—

talékhadsereg számát növeli.

Chilében a mezőgazdasági munkás mun—

kabére egyötöde, Argentínában a fele, Bra- ziliában pedig negyede az ipari munkások már amúgy is alacsony munkabérének. A nők munkabére a férfi-munkabérnek még

50%-át sem teszi ki. *

A fegyverkezési verseny súlyos teherként nehezedik az ipari munkásságra. Brazíliában 1949. augusztustól 195l. szeptemberig, tehát két év leforgása alatt a rizs ára négysze-

resre, a bús ára tizenhátszorosra, a but—, genya ára ötszörösre és a kávé ára kilenc—

szeresre emelkedett. Paraguayba'n 1950. ma—

sodik felében az élelmiszerek ára átlagosan

73%-kal növekedett. '

A létfenntartási költségek még a hivatalos adatok szerint is erős mértékben emelkedtek.

Létfenntartási költségek alakulása1

lndex §

, 1950 júniusa-10!

Argentina (1951 márclus) ... ll2 Bolivia (l95l augusztus; ... .... l39 Chílc 095! augusztus ... 13!

Mexikó (l95l angesztus) ... ll6

Az árak rohamos emelkedésével szemben a munkbéreket alacsony szivonalon rögzi- tették. lgya munkások amúgy is nyomorú- ságos életszínvonala hónapról—hónapra CSÖke ken. A brazíliai munkás havi keresete átla- gosan Goo—700 cruzeiro, a létminimum pedig hivatalosan 9000 cruzeiro. Argentínában a létminimum l200 pezo, ezzel szemben a vasutasok munkabére átlagosan 330 pezo.

Munkavédelmi törvények csak papíron

vannak. Az iparban,)föként a textil- és cipő-

iparban, sok gyermek dolgozik. A Fox cipö- ' gyárban (Rio de Janerio) a dolgozók két—

harmadrésze gyermekekből áll, ezek úgy- szólván filléreket kere'suek. A rossz munka—

viszonyokhoz, a rendkívül alacsony munka- bérekhez nyomorúságos lakásviszonyok já—

rulnak. Ugyanakkor sok lakás kiadatlanul áll, mert a horribilis lakbéreket nem tudják megfizetni.

Amig a munkások alacsony bérükből ten—

gődnek, addig a nagykapitalisták mesés nye- reségeket végnak zsebre. A Conjunctura Economica szerint 1943—ban a brazíliai textil—

gyárosok átlagosan minden egyes munkáson 5000 eruzeirot kerestek, 1950-ben eza nye—

reség már 7198 cruzeirora emelkedett. 10 élelmiszergyár adata szerint a tőkések min—

den egyes munkáson 20,308 cruzeirot keres—

tek, ez a kétszerese a munkások átlagos munkabérének.

A dolgozók harca egyre erősödik a kettős

kizsákmányolással szemben, bár a tőkések

fasiszta eszközökkel igyekeznek minden

megmozdulást elfojtani. 1947. és 1949. kö-

zött Brazíliában, Chilében, Peruban és más latin-amerikai államban is, betiltották a kommunista pártokat, és számtalan kommu—

! Monthly Bulletin of Statlstxios. 1951. de- eemw. adamai alapján számítva,.

(8)

68

_NEMZETKÖZ! _srnrszríu

nistát és szakszervezeti vezetőt börtönbe ve- tettek vagy kivégeztek. Ennek ellenére 1949- ben Argentínában a földnélküii parasztok és mezőgazdasági munkások bizottságot ala- kítottak s a latifundiumok földjeiből 15.000 ha-t sajátítottak ki és osztottak fel egymás között. 1950-ben Chilében a szénbányászok, a vas- és acélgyárak munkásai sztrájkoltak.

A sztrájkmozgalomhoz csatlakoztak a tanítók és a köztisztviselők is. Argentínában 1950—

ben a tejipari munkások sztrájkoltak, a ki-

kötőmunkások megtagadták a hajók ki- és berakodását, az 1951. évi vasutassztrájk pedig megbénította Buenos-Aires és kör- nyéke forgalmát. Ezek azonban csak egyes példák; a latin—amerikai államokban mindinkább kiszélesedő sztrájkmozgalmak azt bizonyítják, hogy:; a munkásság erejét

nem lehet fasiszta diktatúrákkal megtörni.

a munkásság harca :: jobb életkörülmé- nyekért és a béke megvédéséért egyre inkább erősödik

_. v- 1— II

A "SZOCIALISTA STATISZTIKA KUNYVTÁEA"

cimű kiadványsorozatban megjelent

D. V. SZAVINSZKIJ

AZ IPARSTATISZTIKA TANKÖNYVÉ

című művének III. kiadása

A könyv részletesen foglalkozik a szocialista iparstatisztika tár- gyának és feladatainak, a statisztikai megfigyelés megszervezésének és a megfigyelési adatok összesítésén—ek kérdéseivel. Kimeritő alapos- ,, sággal tárgyalja az iparstatisztikai vizsgálódás központi kérdéseit:

az ipari termelés számbavételét; és statisztikai vizsgálatát, a munka- erőlétszám, munkatermelékenység, munkabér statisztikáját, az ipari termelés önköltségének vizsgálatát. Foglalkozik az állóalapo-k, az ipari energiagazdálkodás, a termelési felszerelések, az ipari anyag—

ellátás statisztikájával stb., stb.

Szavinszkij tankönyve komoly segítséget jelent nemcsak az ipar- statisztikusok, _az iparstatisztikát elsajátítani kívánó főiskolai és egyetemi hallgatók, hanem az ipari számviteli dolgozók, tervezők és közgazdászok számára is az élenjáró szovjet tapasztalatok elsajátí- táSa és munkájuk megjavítása terén.

,KAPHATÓ AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTÖ VÁLLÁLAT

KÖNYVESBOLTJAIBAN

'