FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
Készítette: Szilágyi Katalin
Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN 9. hét
Nemzetközi kereskedelem
Szilágyi Katalin
Főbb vizsgálandó kérdések:
• Mit mondhatunk el a nemzetközi
kereskedelemről általánosságban?
• A megfigyelt minták milyen elméletekkel magyarázhatók?
• Két ország közötti (szabad)
kereskedelem előnyös-e országos
szinten?
Főbb források
• Debraj Ray: Development Economics, Princeton University Press 1998. (Ch.16- 17)
• P. R. Krugman–M. Obstfeld: Nemzetközi
gazdaságtan, Panem 2003. (I. rész)
Nemzetközi kereskedelmi helyzetkép
• A II. világháború után:
• gazdasági növekedés
• Bretton Woods: GATT, protekcionizmus lebontása
• világszinten növekvő export
• 60–68: +7,3% évente
• 68–73: +9,7% évente
• olajválság
• 73–81: +3,3% évente
• 80–85: +2,3% évente
• 85–90: +4,5% évente
Nemzetközi kereskedelmi helyzetkép
• Fejlődő országok: szintén növekvő export
• Az olajválság jobban érinti őket
• Utána a fejletteket meghaladó mértékű növ.
• Ázsia: bárkinél nagyobb mértékű ~10%
• „4 Tigris”: ~13%
• Latin Amerika: eladósodás utáni expanzió a nemzetközi adósságok törlesztéséhez
• Afrika: rosszabb teljesítmény
Nemzetközi kereskedelmi
helyzetkép
Nemzetközi kereskedelmi helyzetkép
• Mégis: fejlett országok részesedése nő a világkereskedelemben !!!
• 1960 – 66%
• 1991 – 73%
• 1980 óta csökkenő nyersanyagárak
• A fejlődők jellemzően nyersanyagexportőrök
• De az ő exportszerkezetük is változott:
• fejlődők részesedése a feldolgozott exportból nőtt
• bár a 90-es évek elején még mindig csak ~ 20%
Nemzetközi kereskedelmi
helyzetkép
Nemzetközi kereskedelmi
helyzetkép
Nemzetközi kereskedelmi
helyzetkép
Nemzetközi kereskedelmi helyzetkép
• Az export alapján mondhatnánk:
„a komparatív előnyök elvén szerveződik a nemzetközi kereskedelem”
• DE: az importszerkezetek nem adják ezt vissza!
• Fejlett országok elsősorban (~75% !) egymás között kereskednek feldolgozott termékeket és relatíve növekvő mértékben
• A kereskedelmet inkább a kereslet magyarázhatja
Nemzetközi kereskedelmi
helyzetkép
Komparatív előnyök – Ricardo
• Illusztráció:
• 2 ország: N, S
• 1 termelési tényező: L – munka
• 2 termék: számítógép, rizs
ország munka / 1
számítógép
munka / 1 rizs
számítógép / rizs
össz. munka
N 10 15 2/3 600
S 40 20 2 600
Komparatív előnyök – Ricardo
Komparatív előnyök – Ricardo
• Autarkia vs. nyitottság ?
• nyitottság esetén bővülő termelési lehetőségek
• az abszolút előnyöktől függetlenül
• az 1 db term. tényező árán (munkabér) keresztül érvényesülő hatás)
• A (szabad) kereskedelem mindkét országnak jó!
• FONTOS: 1 db tényező van, így
nincs országon belüli elosztási hatás
Komparatív előnyök forrásai
1. Tényezőellátottság: egy fejlődő ország relatíve jobban ellátott lehet munkával, természeti
erőforrásokkal, mint tőkével:
Heckscher–Ohlin modell
2. Technológia: minek a termelésében van egy fejlődő ország relatíve kisebb technológiai hátrányban?
3. Preferenciák: egy fejlődő országban mások lehetnek a keresleti függvények
• Egy főre jutó jövedelem, fogyasztási szokások, éghajlat,
társadalmi környezet – pl. háborús övezet
• nem az emberek különböznek!
4. Méretgazdaságosság
Komparatív előnyök - Heckscher- Ohlin
• Illusztráció:
• 2 ország: N, S
• 2 termelési tényező: L – munka, K – tőke
• N relatíve jobban ellátott tőkével
• 2 termék: számítógép, rizs
• a számítógép relatíve tőkeintenzív
termék
Komparatív előnyök – Heckscher–
Ohlin
Komparatív előnyök – Heckscher–
Ohlin
Komparatív előnyök – Heckscher–
Ohlin
• Nemzetközi kereskedelem:
• A fejlődő országok jobban ellátottak munkával, természeti erőforrásokkal és
ezekben intenzív termékeket exportálnak
• A fejlett országok pedig ezeket importálják
• TEHÁT:
A kereskedelem fejlődő és fejlett országok között folyik, „tényező-kereskedelem”
Komparatív előnyök - Heckscher- Ohlin
• 1. teszt
• Leontief-paradoxon
• (USA, 1953)
• tőkeintenzívebb USA-import
• magyarázat?
• humántőke
• munkások
termelékenysége
USA 1962 Import Export
1 millió dollárra jutó tőke
2,13 mill $ 1,88 mill. $
1 millió dollárra jutó munkaerő
119 fő 131 fő
Tőke/munkaerő arány
17,9 ezer $ 14,3 ezer $
A munkaerő átlagos képzési ideje
9,9 év 10,1 év Kutatók/mérnökök 0,0189 0,0255
Komparatív előnyök – Heckscher–
Ohlin
• 2. teszt
• Bowen–Leamer–Sveikauskas 1978.
• Elv: Heckscher–Ohlin szerint az országok kvázi termelési tényezőkkel kereskednek.
• Egy országnak abból kellene nettó importálnia,
amelyik tényezőből kisebb a részesedése, mint a világ összes jövedelméből.
• De ez nem jól jósolja meg, hogy nettó import, vagy export adódik-e egyes országokban.
Komparatív előnyök – Heckscher–
Ohlin
• 3. teszt
• Trefler 1995.
• Elv: a Heckscher–Ohlin-modell nemcsak a kereskedelem irányát, hanem volumenét is megmondja.
• De kevesebb a tényezőkereskedelem, mint kéne lennie, főleg ami a munkaerőt illeti
• Ok: technológiai hatékonyság-különbség
Komparatív előnyök, preferenciák
• A Hecksher–Ohlin-modell alapján elsősorban fejlettek és fejlődők kereskednek
• Ezt a hatást az eltérő preferenciák csökkenthetik
• (H–O) fejlődő országoknál élelmiszertermelésben van komparatív előny – tehát az relatíve olcsóbb vs.
• (pref.) a fogyasztói kosaraiban relatíve nagyobb rész az élelmiszer – emiatt relatíve drágább lesz
• + fejlett országokban igény a változatosságra
• magyarázat a hasonló országok közti kereskedelemre
Komparatív előnyök – méretgazdaságosság
• Tegyünk fel két nagyon hasonló országot,
• tegyük fel, hogy egyes termékek
átlagköltsége volumenben csökkenő,
• emiatt megéri az egyes országoknak
specializálódni a különböző termékekre, majd kereskedni egymással,
így kihasználva a méretgazdaságosságot.
• (Vállalati vagy ipari méretgazdaságosság? ->
versenyző, vagy monopol iparági szerk.!)
