FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN
Készítette: Szilágyi Katalin
Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN 1. hét
Bevezetés, mérési kérdések, alapjellemzők
Szilágyi Katalin
Fejlődésgazdaságtan
• Fejlődő országok: bármely (önkényes) definíció szerint a világ lakosságának többsége
• Fejlődés: jövedelem, jólét, gazdasági lehetőségek („életminőség”) bővítése
• Kiindulópont: mérés és empíria
• Hogyan mérjünk? GDP/GNP vs. multidimenziós jóléti mutatók (szegénység, alultápláltság, ivóvíz, várható élettartam, csecsemőhalandóság, írástudók száma stb.)
• Stilizált tények a növekedésről és a konvergenciáról
• Mire figyeljünk (még)?
Menetrend
1. Mérési kérdések
A) Összehasonlíthatóság B) Mutatók
2. Stilizált tények
A) Növekedés a világban B) Konvergencia?
3. Fejlődő országok strukturális
tulajdonságai
1. Mérési kérdések
1. Mérési kérdések
A) Összehasonlíthatóság
• Fejlődő/szegény: alacsony jövedelmű
• Jövedelmek összehasonlítása
• Egy főre
• Közös mértékegységben (valutában)
• A piaci árfolyamon való átváltás torzít
• Miért is?
1. Mérési kérdések
A) Összehasonlíthatóság
• Szegény országok olcsóbbak, megélhetési költségek különbségei tompítják a
jövedelemkülönbségeket
• BS: árkiegyenlítődés csak a traded javakra
• Kezelése: Penn World Table (Summers-Heston adatbázis)
• GDP nemzetközi árakon (USA-hoz viszonyítva)
• Real GDP: PPP-alapon (USA-árszinten)
1. Mérési kérdések
A) Összehasonlíthatóság
• Egyéb problémák:
• Jövedelembevallás
• Saját fogyasztásra előállított output aránya
• Nem versenyző piacok
• Mindig és mindenhol, tudjunk róla
1. Mérési kérdések B) Mutatók
• GDP/GNP természetes kiindulópont
• Nemzetközi szervezetek és nemzeti
statisztikai hivatalok adatai: alultápláltság, várható élettartam, csecsemőhalálozási arány stb.
• Indexesítés: United Nations Development
Programme: Human Development Report
1. Mérési kérdések B) Mutatók
• Human Development Indicator (HDI)
• Születéskor várható élettartam
• Felnőtt írástudók aránya (2/3) és beiskolázottsági mutatók (1/3)
• Korrigált egy főre eső jövedelem (PPP, 5000 $- os küszöb)
• 0 és 1 közti szám
• Országok rangsorolása az éves jelentésekben
• Relatív rangsor értelmes lehet?
1. Mérési kérdések B) Mutatók
• GDP nagyon egydimenziós mutató ugyan, de jó proxy lehet
• Korrelációk erősek
2. Stilizált tények
2. Stilizált tények
A) Növekedés a világban
Állítások:
1. A világgazdaság folyamatosan bővül.
2. Egy főre jutóan is.
3. A növekedési ütemek erősen ingadozóak, de átlagosan magasak.
4. Országcsoportok nagyon eltérnek.
2. Stilizált tények
A) Növekedés a világban
World GDP
$0
$5,000,000,000
$10,000,000,000
$15,000,000,000
$20,000,000,000
$25,000,000,000
$30,000,000,000
$35,000,000,000
$40,000,000,000
$45,000,000,000
1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000
2. Stilizált tények
A) Növekedés a világban
World Population
0 1,000,000 2,000,000 3,000,000 4,000,000 5,000,000 6,000,000
1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000
2. Stilizált tények B) Növekedés
World GDP Per Capita
$0
$1,000
$2,000
$3,000
$4,000
$5,000
$6,000
$7,000
$8,000
1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000
2. Stilizált tények B) Növekedés
World Growth Rate
-2%
-1%
0%
1%
2%
3%
4%
5%
1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
2. Stilizált tények B) Növekedés
Átlagos éves GDP-bővülés országcsoportok szerint*
(1970–2000)
• Alacsony jövedelműek: 0,17% (1,05)
• Közepesek szegényebb fele: 1,01% (1,35)
• Közepesek gazdagabb fele: 0,99% (1,34)
• Újabban robbantók: 3,79% (3,05)
• Régebben robbantók: 4,89% (4,4)
• Magas jövedelműek: 1,95% (1,8)
*Hulten-Isaksson: Why development levels differ
2. Stilizált tények:
C) Konvergencia?
• Konvergencia: jövedelmek közeledése
• Kérdések:
• Gyorsabban nőnek-e a szegényebbek?
• Csökken-e az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség?
• Csökken-e a világ népességében a
jövedelemegyenlőtlenség?
2. Stilizált tények C) Konvergencia?
Minta: országon belül erős empíria
2. Stilizált tények C) Konvergencia?
growth
ypc70l
5.8041 9.93357
-.027063 .05886
Konvergencia: csökken-e az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség?
Figure 2. Variance of Log- Per Capita Income: 125 Countries
0.70 0.80 0.90 1.00 1.10 1.20 1.30 1.40
1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998
Variance of Log Per Capita Income Across Countries
Csökken-e a világ népességében a jövedelemegyenlőtlenség?
growth
ypc70l
6 7 8 9 10
-.03 -.02 -.01 0 .01 .02 .03 .04 .05 .06 .07
Jövedelemeloszlás a világban:
egy ország = egy adatpont
Jövedelemeloszlás a világban:
egy ország = egy eloszlás
Figure 2a: The WDI and Individual Country Distributions in 1970
0 40,000 80,000 120,000 160,000 200,000
$100 $1,000 $10,000 $100,000
thousands of people
Individual Countries World World
China
India
USSR
Japan USA
$1/day
Jövedelemeloszlás a világban:
egy ország = egy eloszlás
Figure 2b: The WDI and Individual Country Distributions in 2000
0 40,000 80,000 120,000 160,000 200,000 240,000 280,000
$100 $1,000 $10,000 $100,000
thousands of people
Individual Countries World World
China India
FSU
Nigeria Japan USA
$1/day
Jövedelemeloszlás a világban:
egy ember = egy adatpont
WDI-Various Years
0 50,000 100,000 150,000 200,000 250,000 300,000
$100 $1,000 $10,000 $100,000
thousands of people
1970 1980 1990 2000
Országok relatív helyzetének
változása: mobilitási mátrix
Mobilitási mátrix 1962-84
• Közepes jövedelmű országoknak messze nagyobb a mobilitása, mint a gazdagoknak vagy a szegényekek.
• Holott a történelmileg fejletlen országoknak elvileg lehetne nagyobb növekedési potenciálja (fejlettektől átvett
technológiák).
• Összegezve
1. Relatív jövedelemeloszlás stabilnak bizonyult.
2. Ez nem jelenti azt, hogy kevés mozgás lett volna.
3. Nincs egyértelműen fejlődési csapda.
4. A történelmi meghatározottsággal bánjunk óvatosan.
3. A fejlődő országok
strukturális jellemzői
3. A fejlődő országok strukturális jellemzői
• Demográfia
• Nagy népességnövekedés esetén a teljes vagyonnak is relatíve gyorsabban kell gyarapodnia. Ki nyer azzal, ha több a produktív munkaerő? (termelési tényezők vs. elosztás)
• Fiatal népesség (ellátási problémák, gyerekmunka, alacsony szintű oktatás)
• Világszinten negatív korreláció az egy főre eső jövedelem és a népesség növekedési rátája között
3. A fejlődő országok strukturális jellemzői
• Mezőgazdaság aránya
• Agráriumban keletkezett jövedelem és ott dolgozók aránya
• Város-vidék migráció
• Városi lakosság gyorsabban nőtt, mint a teljes
• Tercier szektor: banki szolgáltatások ÉS
cipőpucolás. Nagy szürke szolgáltatás szektor.
3. A fejlődő országok strukturális jellemzői
• Nemzetközi kereskedelem
• Nincs egyértelmű trend egy ország fejlettsége és nyitottsága között.
• Nagyobb különbség a kereskedelem
összetételében (feldolgozatlan termékek, nyersanyagok nagy súlya)
• Árak változékonysága probléma
• Cserearány (így: jövedelem) erősen ugrál
