ADATFELVÉTEL ,
AZ ELME—IDEGBETEGSÉGEKRÖL (l.)
DR. MARTON ZOLTÁN—SZABÓ EMILNÉ
Világszerte általános jelenség, de különösen az iparilag fejlett országokban tapasztalható, hogy a lakosság egészségi állapotát károsító tényezők között mind jelentősebb szerephez jutnak az elme—idegbetegségek. !
Az utóbbi évtizedek folyamán hazánkban is mind a kórházakban ápolt, mind az ambuláns rendeléseken kezelt elme—idegbetegek száma lényeges emelv-
kedést mutat.
1. ábra. A gyógyintézetekből elbocsátott elme—idegbetegek száma fnm/F
70
50 $
50 M MM
317
20
70
7.952 7953 7954 7.955 7.956 7957 7958 7.955 7.950 796"7 7.952 7.953 7964
Az elme—idegbetegségek megnövekedett egészségügyi és társadalomgazda—
sági jelentőségére tekintettel a Központi Statisztikai Hivatal 1962. május——
június hónapokban az elme-idegikórházakba (osztályokra) pszichiátriai körfor—
mával ápolásra felvett összes beteg 13,3 százalékára kiterjedő reprezentatív adatfelvételt hajtott végre. _
A megfigyelés végrehajtását indokolttá tette nem utolsósorban az a körül—
mény is, hogy e betegségek oki összefüggéseivel, valamint a megelőzés kérdé—
sével hazánkban még napjainkban sem foglalkoznak kielégítően, és főleg szo-
f'700 - DR. MARTON ZOLTÁN—SZABÓ mun
,ciológiai vonatkozásaiban igen óvatosan kezelik aZokat. Részben ezzel is ma.——
%gyarázható, hogy a jelentős mértékben fejlődő egészségügyi ellátáson belül az elme—idegbetegek ellátása aránytalanul elmaradt az egyéb szakágazatokhoz viszo—
nyitva.
Az évről évre növekvő betegforgalom ellenére az ágyellátottság aránya?
csak 1957—ben haladta meg az 1938. évi szintet. Az elmeosztályok ágykihaszná—
lási százaléka 1953 óta állandóan száz százalék felett van, és az általános zsú—r '
foltság miatt főként a neurotikus betegek felvételénél hosszú a Várakozási idő.
Az összes kórházi ágyaknak csupán egynyolcad része elme—ideggyógyászati ágy, ami a nemzetközi adatokat figyelembe véve igen alacsony aránynak tekinthető ,
Az adatgyűjtés kérdőívek útján történt, melyet részint a betegek, illetve a , hozzátartozók bemondásai, részint a kórl'apokon feltüntetett kórelőzmény, il—
letve a kezelőorvosok elbírálása alapján az adatszolgáltatással megbízott sze-'
mélyek (orvosok és ápolók) töltöttek ki. —
A felvétel során 4698 személy elme-idegbetegségére vonatkozó adatok ke—
rültek bejegyzésre A reprezentativitás ellenőrzése céljából összehasonlítottuk a minta és a teljes sokaság (nemek, betegségi csoportok, első felvétel szerint — rendelkezésünkre álló) néhány főbb adatát. A megengedett hibahatárokataz alábbi képlet alapján számítottuk ki:
'P'9 "
ítV— 1——
, A N)
ahol:
10 — az előfordulási arányszám a mintában,
a —— 1—1),
n — a minta elemszáma,
N — a teljes sokaság elemszáma,
t —- 1 ,,96 a normális eloszlás mutatója 95 százalékos valószínűség mellett
A számítás eredményei azt mutatják, hogy a minta általában jellemző az egész sokaságra. A nemek és betegségi csoportok szerinti, teljes sokaságra vo- natkozó arányok a neurózisok kivételével -— melyeknek aránya észrevehetően
magasabb volt a számított hiba felső határánál —— a mintaarányok hibahatárai
közé vagy közvetlenül mellé estek. *
1: tábla
A két adatgyűjtés összehasonlításának eredményei
* v 7 , Előfordulás százalékos aránya a W
W Megbízhatósági
Ismérv teljes értékközök
mintában sokaságban
Bebegségi csoport
Elmebetegség ... 38,08 35,85 36,79 —— 3937 Neurózís ... 29,27 34,75 28,06 —— 30,48 Jellem—, magatartás— és
értelemzavar ... 3255 29,40 31,41 —— 33,89 Férfiak ... 49,78 SDDS 48,45——51,11
Ebből :
Elmehetegség ... 16,75 15,87 15,76—l7,74 Neurózis ... 10,38 12,00 9,57—11,19
Jellem', magatartás és .
értelemzavar ... 22,65 22,18 21,54 — 23,76
Első few-m ... *. . ; 51,78 62463 50,45— 53,11
AZ ELME-IDEGBETEG SÉGEK 7 O 1
Az elme—ídegbetegségek osztályozása a nemzetközi betegségi osztályozás (VII. revízió) részletes jegyzéke alapján történt.
Megnevezés Jegyzékszám
Elmebetegse'gek
Schizophrenia ... 300
Mániás—depressziós reakció ... 301
Involuciós melancholia ... 302
Paranoia és paranoid állapot ... 303
Praesenilis elmebetegség ... 305
Aggkori és agyi érelmeszesedéses elmebetegségek ... 304, 306 Szifiliszes eredetű elmezavar ... 0201, 025—026 Alkoholos eredetű elmezavar ... 307
Epilepszíás eredetű elmebetegségek ... 3083
Egyéb bizonyítható eredetű elmebetegségek ... 0832, 3080 3082, 6881 Egyéb és k. m, n.' elmebetegségek ... 309
Neurózisolc ... ... 310—318 A jellem, a magatartás és az értelem kóros zavarai ' Pszichopátia ... SZO—321 Alkoholizmus ... 322
Gyengeelméjűség ... 325
Epilepszia ... 353
A fentiekbe nem sorolható egyéb betegségek ... 323—324, 326, 354, 752, E970—E979
Tanulmányunk következő tárgyi része adataink részletes elemzését tartal—
mazza. A demográfiai tényezők elsődleges feltárása mellett több olyan ténye—
zőt teszünk vizsgálat tárgyává, melyek az elme—idegbetegségek epidemiológiá—
jára rávilágítanak. '
*
A gyógyintézetekbe ápolásra felvett elme—idegbetegek számának nemek szerinti megoszlása csekély nőtöbbletet mutat. Az általánosan megnyílvánuló nőtöbblet főként a 60 éves és idősebb nőbetegek férfiakénál nagyobb számából adódik,
2. ábra. A gyógyintézetekbe felvett elme—idegbetegek számának kor és nem szerinti megoszlása
(kivetített adatok) fr:," '?!
"""—"M % Fém?
%"
—75 7549 20-29 30-35 40-49 50—55 50-59 7ű' kifli/vőm
!, .,], 8 S Hm
* TU és a továbbiakban R. m. n. : külön megjelölés nélküli.
%
* 702 DR. MARTON ZOLTÁN—SZABÓ EMILNÉ *
A felvett betegeknek megközelítően 80 százaléka 20—59 éves. Korcsopor—
tonként vizsgálva, a legtöbb beteg a 30—39 éves korcsoportból kerül ki: a fér—
fiaknál az összes betegek 14,0, a nőknél 12,5 százaléka tartozik e korcsoportba A 15 éven aluli gyermekek alacsony általános arányán belül a fiúgyermekek
részesedése másfélszerese a leányokénak.
2. tábla
Az elme—idegbetegek kor és nem szerinti megoszlása _
! Férfiak Nők Férfiak Nők Együtt
Korcsoport ! — , _ ;
(év) [ HZ ilZODOS nemü az ÖSSZGS
j betegek s'zázalékában
_]5 ... 3,7 2,3 1,8 l,2 3,0 ;
15—19 ... 3,9 5,0 1,9 2,5 4,4'
20—29 ... 17,6 17, 5 8,7 8,9 1756
30— 39 ... '... 28,4 24,7 14,0 l2,5 26,5
40 —— 49 ... 18,9 20,1 _ 9,3 10,2 19,54 _ '
50—59 ... 15,3 15,0 7,5 7,6 1_5,*1 *
60—69 ... 7,8 10,2 3,9 5,2 * *9*',l
70— ... 4,4 5,2 2,2 2,6 _ * 4,_8*_,
Összesen 100,0 ] 00,0 — 49,3 50,7 100,0
A betegeknek csupán 14 százaléka volt 60 éves és idősebb; e korosoporton
belül a nők aránya egyharmadával magasabb mint a férfiaké. Azonos nemek szerint vizsgálva, az idős betegek aránya a nőknél 15, a férfiaknál pedig 12 szá-
zalékot tesz ki. _
A százalékOs arányszámoknál lényegesen szemléltetőbben mutatják az el—
me—idegbetegségek kor és nem szerinti alakulását a gyakorisági vis'zonyszámoh
3. tábla " f
Az elme—idegbetegségek gyakorisága kor és nem szerint (százezer lakosra számítva)
Korcsoport (év) _, Férfi Nő Együtt
— 15 ... 48,5 30,0 39,7 15—19 ... 166,8 229,4. 197,8 20—29 ... 430,l 419,7 424,8 30 — 39 ... 646,7 547,7 585,9 40 — 49 ... 570,2 549,5 559,1 50 — 59 ... 415,4 38l,7 397,7 60 —— 60 ... 316,4 345,9 332,8 70— ... ' -314,9 276,8 292,4
Összesen 362,9 341,5 351,9
A gyermekkorban az elme—idegbetegségek gyakorisága viszonylag alacsony,.
csupán 11 százaléka az átlagnak; a fiúgyermekeknél a betegséggyakoriság je- lentősen, 58 százalékkal magasabb mint a leányoknál. Ez a jelenség a fiúgyer—
mekeknél gyakrabban előforduló —— a leányoknál inkább a serdülőkor végén jelentkező _— neurotikus és psziohopátiás megbetegedésekkel magyarázható A 15—19 éves korcsoportban a betegséggyakoriság meredeken emelkedik közel ötszöröse az előző korcsoporténak, de még mindig (44 százalékkal) az át—
lag alatt van, a betegséggyakoriság 38 százalékkal haladja meg a férfiakét
AZ ELME—IDEGBETEGSÉGEK _ 70 3
E korcsoportban a neurotikus panaszok a nőknél sokkal gyakoribbak, mint a
férfiaknál. _
A 20—29 éves korcsoportban mutatkozó további nagyarányú emelkedés egyes kórformák sokkal gyakoribb előfordulása mellett a nőknél az idegrend—
szeri funkcionális zavarokból eredő neurózisok gyakoriságának hirtelen emel—
kedésével, a férfiaknál pedig az alkoholizmussal indokolható.
A 30—49 éves korcsoportok kiemelkedő arányszámai a nőknél élettani sajá—
tosságok (generációs folyamatok; terhesség, szülés stb. lezajlása) mellett össze—
függésbe hozható má's objektíve kimutatható körülményekkel, például a dol——
gozó nők kettős —— családdal, foglalkozással, hivatással járó — megterhelésével, hibás életmóddal és más szubjektív körülményekkel is. A férfiaknál az inten—
zívebben megnyilvánuló foglalkozási ártalmak mellett az alkoholizmussal is.
összefüggésbe hozható.
Az 50 éves és idősebbek korcsoportjaiban az involuciós (hormonális vissza—
fejlődési) folyamatokkal összefüggő elme—idegbetegségek, majd a praesenilis, aggkori és agyi érelmeszesedéses elmezavarok gyakori előfordulása miatt az;
arányszám még a 70 éves és idősebbek korcsoportjában is magas.
Az elmebetegségek általában és a neurózisok is —-— egy—két korcsoporttól eltekintve —— a nők körében gyakrabban fordulnak elő, mint a férfiaknál. A kü—
lönféle jellem—, magatartás— és értelemzavarok együttvéve viszont a férfiaknál
— elsősorban az alkoholizmus magas aránya miatt — közel másfélszer gyako- ribbak, mint a nőknél.
4. tábla Egyes elme—idegbetegségek gyakorisága kor és nem szerint
(százezer lakosra számítva)
, r :— 'en—2 (— u— fm . m.— 7 _
Bmgség mum 5223 áll;" 1 ) 19 ; 9 3 ; 39 4 ) 49 , 1 i) 6 69 0
L aluli éves
Elmebetegség ... ffi 122 4 46 l 37 170 143 155 213 283
nő 145 5 57 125 172 216 210 236 234
Neurózis ... ffi 75 10 19 85 127 153 105 ' 52 16
nő 129 5 77 , 177 251 255 125 85 7
Pszichopátia ... ffi 17 4 14 31 34 29 9 0 _—
nő 8 0 l 4 15 16 1 4 5 — ——
Alkoholizmus ... ffi 99 -— 9 1 00 255 201 111 30 8
nő 8 0 0 8 28 1 7 8 —— ——
Gyengeelméjűség . . ffi 15 10 37 23 17 6 15 4 0
nő l 3 7 24, 25 23 1 l, 5 , 4 ——
Epilepszia ... ffi 22 17 28 33 24 19 14 8 8
nő 16 l l 4 28 23 14 8 10 —
Összes többi
betegség ... ffi 13 4 14 21 20 19 6 9 0
nő 23 4 43 42 35 23 21 11 16
Együtt ffi 363 49 167 430 647 570 415 316 315
nő 342 31 229 420
548 550 382 346 277
Az összes esetek 38 százalékát képező elmebetegségek gyakoriságának
minimuma a gyermekkorban van, a serdülőkorban aránya hirtelen több mint tízszeresére nő, majd továbbra is —— elsősorban 40 éves korig — intenzíven emelkedik. A férfiaknál a 70 éves és idősebb korcsoportban, a nőknél kb. tíz évvel korábban éri el a maximumot. Gyakorisága a nőknél általában 19 száza- lékkal magasabb, mint a férfiaknál; az eltérés legnagyobb a 40—49 éves kor-704 DR. MARTON ZOLTÁN—SZABÓ EMTLNÉ '
csoportban (500/0), viszont a 70 éves és idősebbeknél 21 százalékos férfltöbble— ;
tet találunk.
3. ábra. Az elmebetegségek gyakorisága és az életkor közötti összefüggés*
0 , Naaa
3517?—
) o
300
_ o /
250 , '
0 o 0 O 0
o ,
750
o r:;wn 553)
n:0,875
700 ,
5337
50 D ....- M,,..,_,._..,,_—._
a 0 x
*70—175— í20—'2'5—[30—35—'4'0-'_45-'ó'£l*-'155—[ó'LI-Ió'á—IM—IH—[JB—1 74 7.9 24 25 5419 44 és:-54 59 54 59 74 79 84
/( a r' e .r' a p a n !
* Az életkor és az elmebetegségek gyakorisága közötti összefüggés bemutatása céljából regressziós és korrelációs számítást végeztünk. A legkisebb négyzetek módszerével számitott mi"
ressziós egyeneshez az észlelt gyakoriságuk általában közel esnek, vagyis az elmebetegség—lek
gyakorisága az életkorral egyre nő A kapcsolat szorosságát bizonyítja a korrelációs együtthami_—- ,_ ; ) értéke is (40.875).
A viszonylag ritkán előforduló gyermekkori elmebetegségeknek mintegy
felét heveny fertőző agyvelőgyulladás, baleset, sérülés stb. következménye—
ként fellépő pszichózisok, egyharmadát a schizophrenia, a többi részét néhány , paranoiás megbetegedés tette ki.
A serdülőkortól egészen 60 éves korig bezárólag leggyakoribb elmebetegség a schizophrenia;15—39 éves korig a férfiaknál és nőknél egyaránt az összes- elmebetegség miatti felvételek mintegy 70, a 40—59 éves korban pedig 40 szá- zaléka. Aránya a gyermekkorban alacsony, a serdülőkorban meredeken emel- kedni kezd, majd a korral arányosan tovább nő, és csak a 40. életévtől kezdve csökken. A schizophrenia gyakorisága a nők körében már a gyermek—, illetve
a serdülőkorban is kissé magasabb, 40 évtől egészen 70 éves korig pedig több
mint 60 százalékkal haladja meg a férfiakét Az öregkorban aránya közel egy-—harmadára csökken, de továbbra is magasabb 38 százalékkal, mint a férfiaknál.
Az arányszám a 20—29 éves férfiaknál 9 százalékkal meghaladja a nőkét, a 30—39 éves korcsoportban a két nemnél majdnem azonos szinten van.
A serdülőkorban és azt követően 30 éves kOrig a sohizophrenia (35 illetve 94) után a különféle bizonyítható — epilepsziás alkoholos stb — eredetű pszi—
chózisok együttvéve jelentősebbek (a két korcsoportban a férfiaknál 14 és 26, a nőknél 10 és 200mm). A 30—39 éves korcsoportban a schízophrenia (121) után
AZ ELME—IDEGBETEGSÉGEK 7 05
a nőknél a mániás-depressziós reakciók (26), a férfiaknál az alkoholos és az epi—
lepsziás eredetű elmezavarok gyakoribbak (12 és 100/0000).
A 40—49 életévekben a schizophreniás megbetegedések csökkenő, de még
mindig legmagasabb aránya (87) után a nőknél az involuciós melancholia, illetve
a mániás—depressziós reakció (37, illetve 28), a férfiaknál pedig a szifiliszes, illetve az alkoholos eredetű elmebetegségek (22, illetve 160/0000) emelhetők ki A nőknél ebben a korcsoportban viszonylag gyakoxiak még (20) a paranoiás megbetegedések is.Ötven éven túl a schizophrenía morbiditása tovább csökken _ bár 60 éves korig vezető helyen áll (59) —, és mindinkább az involuciós, majd az idősebb korral összefüggő pszichózisok kerülnek előtérbe. Az 50—59 éves kor- csoportban a nőknél a schizophrenia (72) után az involuciós melancholia és a mániás—depressziós reakció (64, illetve 37), a férfiaknál szintén a schizophrenia (44) után az agyi érelmeszesedéses eredetű elmezavarok és az involuciós melan—
cholia a leggyakoribbak (32, illetve 180/0m0). A 601és 70 év között a férfiaknál és a nőknél egyaránt a szenilis és az agyi érelmeszesedéses eredetű pszichózi—
sok állnak az első helyen (113, illetve logo/om).
A 70 éves és idősebb korban már az elmebetegségek 81 százalékát az agg—
kori és agyi érelmeszesedéses eredetű elmezavarok tették ki. Korspecifikus ará—
nya ebben a korcsoportban és ezeknél a kórformáknál a legmagasabb (férfiak—
nál 230 nőknél 1920/0tm)- Gyakoriságuk a férfiaknál majdnem 20 százalékkal magasabb mint a nőknél
4. ábra. Az elme—idegbetegségek megoszlása kó'rformánként
38]
5,7
5! 2.433
417
74, 8 3, 5
% f/mebe/eyséye/r § Á/ka/w/fzww
m May/70250)? % őymyee/may'úkey
%; PsZ/Mapáf/áié fp/YapSZ/á
A Úkszes főbb/' áe/Eysefy
A pszichiátriai kórformák második nagy csoportját képező neurózisok (290/0) nem és életkor szerinti aranya sajatos képet mutat. A többnyire pszichés
3 Statisztikai Szemle
706 _ DR., MARTON ZOLTÁN— SZABÓ EMILNE
eredetű neurózisok előfordulása a női lakosság körében valamennyi létféven ' felüli korcsoportban lényegesen gyakoribb, mint a férfiaknál. A különbségzmár
a serdülőkorban nagy, a leányok betegségi aránya a fiúkénak több, mint négy—'
szerese. Jelentős a női többlet — 'az 50—59 évesek kivételével — a többi'korw csoportban is. A neurotikus fiúgyermekek aránya viszont 120 százalékkal,
magasabb, mint a leányoké. , —
A férfiaknál és a nőknél egyaránt leggyakoribb a neurózisok előfordulása.
a 30—49 éves korban. Az arányszám a 20. életévtől jelentősen emelkedik,_ésass—
maximumot a 40—49 éves korcsoportban éri el (férfiaknál 153, nőknél 2550/3900)"
A női morbiditás e korcsoportban kétharmadával magasabb, mint a férfiaké, A kor növekedésével az arányszám hirtelen csökken, és a 70 éves és idősebbek-v nél az, átlagosnak csak mintegy egyötödét teszi ki. ;
A hasonlóan többségében exogén okokra visSzavezethet ő — a neurózisoknál
azonban nehezebben befolyásolható, — viszonylag alacsony arányú pszichopat—
tiák a férfiaknál általában kétszer olyan gyakoriak, mint a nőknél (17, illetve
80/0000). Az arányszám a 20—39 éves korcsoportokban a legmagasabb; ötven,
éven túl aránya már jelentéktelen.A leggyakoribb kórformák egyike — az összes_esetek 15 százaléka — az
elmezavarral még _nem járó idült alkoholizmus. A többnyire alkoholelvonó kúra.
céljából felvett alkoholisták nagyrésze férfi; a nők aránya mindössze 8 száza—
lék. Gyakorisága legmagasabb a 30—49 éves korcsoportokban.
Az elmeosztályokra felvett alkoholista férfiak a két — elmebetegségek
szempontjából is legintenzívebb — korcsoportban az összes férfi elmekóros ese—-
tek közel másfélszeresét teszik ki. így az egyébként is zsúfolt elmeosztályok ágyainak jelentős részét — elmegyógyintézeti ápolást még nem igénylő — idült.alkoholisták foglalják le.
A gyengeelméjűség (4%) és az epilepszia (5%) egyes korcsoportokban vi-
szonylag magas gyakorisága miatt érdemel,—figyelmet. *Aránya legmagasabb a férfiaknál a 15—19 éves korcsoportban, a nőknél a 15—39. évek között egy—
forma magas szinten van.
Az epilepszia gyakorisága csaknem valamennyi korcsoportban a férfiaknál magasabb, mint a nőknél. Általában a különbség 42 százalék, a serdülőkorban és az 50—59 éves korcsoportban aránya a férfiaknál közel kétszer olyan nagy, mint a nőknél. Gyakorisága a 20—29 éves férfiaknál a legmagasabb, a 40. élet-w év után csökken.
Az elme-idegbetegek családi állapot szerinti összetétele eltér a hasonló korú
népességen belüli megoszlásoktól. A különbség elsősorban az elváltaknál szá-
mottevő, arányuk a népességinél jóval kedvezőtlenebb; a férfiaknál több mint.
hat-, a nőknél pedig közel négyszerese a megfelelő korú férfi és női népességen
belüli aránynak, Mig ezer házas családi állapotú. férfi és nő lakosra egyaránt
négy gyógyintézeti felvétel jutott, addig ezer elvált férfire 3l, nőre pedig 17.
A házasok aránya viszont a népességinél több mint egytized résszel alacso—
nyabb.
A családi állapot kor szerinti megoszlásában a betegek túlnyomó részét —
általában 60 százalékát — képező házasok aránya valamennyi korcsoportban 5—24 százalékkal alacsonyabb, mint az őssznépességben. A nőtlen, illetve haja——
don betegek aránya 30 éven alul alig tér el, a 30—39 évesek korcsoportjában
közel másfélszer, 40 éven felül — főként a férfiaknál — valamennyi korcso- portban jelentősen magasabb a hasonló korú népességen belüli aránynál.AZ ELME-IDEGBETEGSEGEK 7 07
5. tábla
A 15 éves és idősebb elme—idegbetegek megoszlása családi állapot szerint*
Ezer azonos családi állapotú és nemű
Férfi Nő Összes
Családi állapot
férfi nő összes
betegek aránya (százalék) lakosra jutó betegek száma
Nőtlen, hajadon ... 25 21 23 5,1 5,5 5,3
Házas ... 64 56 60 4,3 3,9 4,1
Elvált ... 9 10 9 31,3 16,9 21,5
Özvegy ... 2 13 3 3,2 3,5 3,5
Összesen 100 100 100 4 8 4,4 4,6
* A családi állapot szerinti csoportosításnál az együttélők a házasok, a különélők atz-elváltak között szerepelnek.
A fenti többlet egyrészt azzal magyarázható, hogy ezekben a korcsoportok—
ban elsősorban a nőtlen férfiak jobban ki vannak téve az elme-idegbetegsé—
gekre, főként az alkoholizmusra hajla'mosító tényezőknek, másrészt a nőtlen, illetve hajadon családi állapotú betegeknek mintegy 60 százalékát képező schi—
zophreniás, pszichopátiás és epilepsziás betegek nehezebben vagy egyáltalában nem házasodhatnak meg. Ezenkívül a magasabb arányok kialakításában ——
elsősorban a 60 éves és idősebb korban —— kőzrejátszhat az a körülmény is,
hogy ezeket a betegeket hozzátartozók hiányában gyakrabban utalják gyógy—
intézetbe.
A családi állapot szerinti megoszlások részben a betegek eltérő kormeg—
oszlása miatt, részben a kórformák jellegéből eredően betegségenként is külön—
bözők. A nőtlenek, illetve hajadonok _aránya természetesen legmagasabb a gyengeelméjűeknél (76%), magas továbbá az epilepsziás eredetű elmebetegek—
nél, a schizophréneknél és a pszichopatáknál is.
6, tábla A 15 éves és idősebb elme—idegbetegek családi állapota betegségenként
Száz beteg közül
Betegség ]
133333 házas elvált özvegy '
Elmebetegség ... 2 7 52 9 l 2 Neurózís ... 14 72 7 7 Pszichopátia ... 34 47 l 7 2 Alkoholizmus ... 9 75 1 4 2 Gyengeelmé j űség ... 7 6 1 7 7 ——
Epilepszia. ... 38 52 8 2 A fentiekbe nem sorolható egyéb betegségek . . . . 29 56 9 6
Összesen 23 60 9 8
Az elmebetegeknek 52,7a neurózisos betegeknek pedig 72 százaléka házas.
Elsősorban a családra (az utódokra), de a társadalom egészére való káros hatása szempontjából sem érdektelen megemlíteni, hogy az alkoholos eredetű elme—
zavarban szenvedők és idült alkoholisták 80, illetve 75 százaléka házas. Az el—
váltak aránya a pszichopátiás,_az alkoholista, a paranoiás és a szifiliszes eredetű
elmebetegeknél a legmagasabb (18—13%).
3*
** 7 08 , na. MARTON ZOLTÁN—SZABÓ kiirtasa ,
Érdeklődésre tarthatnak számot az elme-idegbetegek műveltségi színvona- L' lám vonatkozó adatok is.A műveltségi—kulturális színvonal fokát az iskolai
végzettség alapján vizsgáltuk. A 7 éves és idősebb betegeknek mindössze 5 szá——
zaléka nem járt iskolába, illetve a gyógypedagógiai iskolának csupán 1—2 Osa—
tályát végezte el. Fentiek együttes aránya az írni—olvasni nem tudók össznépesn ségen belüli arányánál (3, 8%) közel egynegyed résszel magasabb. Ez a maga—
sabb arány elsősorban a gyengeelméjűek (36), továbbá az epilepsziás eredetű 'elmezavarban szenvedok és az epilepsziások nagyobb mértékű analfabétizmu—
sával indokolható (12, illetve 80/0).
7. tábla A 7 éves és idősebb elme—idegbetegek megoszlása iskolai végZettség "
és betegségek szerint
Száz beteg közül
gyógypedagógiai általános
iskola iskola _, _ esye- egye—
Betegség 11333; —m __________ Égi? érett- temre, himbili—
iS-ko' 1—2 3 vagy 1—4 5—8 l—á'ba fell fitt? 313335)": *' '
laba több Járt járt Hmm,-%
osztályát végezte **
Elmebetegség . . . . 3,6 0,3 O,5 18,2 60,2 4,9 6,9 1,7 3,7
Neurózis ... 1,7 0,3 0,1 8,8 66,1 6,3 ll,3 1,7 3,7
Pszichopátia ... 1,9 0,6 — 9,9 54,7 8,7 lő,!) 3,1 5, 6
Alkoholízmus . . . . (),7 — O,l 11,2 73,0 3,4 6,6 1,8 3,2
Gyengeelméjűség . 35,9 7,2 7,2 22,6 24,9 l,?) — 0,6 ——
Epilepszia ... 8,2 1,7 2,1 , 20,2 56,7 4,7 4,7 1,3 (),4 A fentiekbe nem
sorolható egyéb '
betegségek ... 5,2 1,3 (),9 9,1 64,2 6,9 7,7 1,7 3,0
Összesen 4,1 0,6' 0,7 13,9 62,3 5,2 8,1 1,7 3,4
Az általános iskolai végzettségű betegek százalékos részesedése mlnd az alsó, mind a felső tagozatnál alacsonyabb, mint a népességen belül. Ezzel szem—
ben a betegeknek lényegesen nagyobb hányada végzett közép-, illetve főiskolai tanulmányokat. A be nem fejezett középiskolai, illetve egyetemi tanulmányokat folytatott betegek aránya több mint másfél, illetve közel két és félszerese a népességen belüli százalékos aránynak. Az érettségizettek, továbbá az egye- terni, főiskolai végzettségűek aránya pedig 80 százalékkal magasabb az elme—
idegbetegek körében, mint általában.
A közép— és főiskolai végzettségűek aránya egyes kórformáknál az átka—' gosnál lényegesen _magasabb. Az érettségizettek aránya az elmebetegeknek
mintegy 42 százalékát képező schizophréneknél 17 a neurotikus betegeknél 40,
a pszichopatáknál pedig 91 százalékkal magasabb az átlagosnál.Az egyetemi végzettségűek aránya viszont elsősorban az általában fiatalabb koron túl jelentkező —— tehát az iskolai tanulmányok befejezését, illetve ered—
ményeit döntően már nem befolyásoló —— kőr-formáknál magasabb. A mániás- depressziós betegeknél több mint kétszer, a paranoiásoknál az öregkori és agyi érelmeszesedéses eredetű elmezavarban szenvedőknél másfélszer, a pszicho—
patáknál pedig 65 százalékkal magasabb a főiskolát végzettek aránya, mint a megfigyelt betegeknél általában.
AZ E'LME-IDEGBETEGSÉGEK
7 09
Az elme—idegbetegségek és a foglalkozás összefüggéseit elemezve kitűnik, hogy a gyógyintézetbe felvett elme—idegbetegek túlnyomó része kereső. Száz—
ezer kereső lakosra közel kétszer annyi elme—idegbetegség miatti felvétel jutott, mint ugyanannyi eltartottra. Ezek az adatok az elme-idegbetegségek keletke—
zésében a társadalmi környezetnek (foglalkozás, )munka— és életkörülmények)
napjainkban
fokozottabb _mértékben mutatkozó készségalkotó, illetve betegség—
kiváltó szerepére hívják fel a figyelmet.
3. tábla
A kereső és eltartott betegek megoszlása és a népességhez viszonyított aránya
Férfi Nő Együtt Százezer lakosra jutó felvett beteg Foglalkozási viszony
beteg (százalék) férfi nő együtt
Kereső ... 86 51 (59 448,4 473,0 4513
Eltartott ... 14 49 3] 172,7 268,0 238,9
Összesen 100 100 1 00 3 62,9 34] , 5 § 351,9
A kereső betegek túlnyomó része (77%) fizikai dolgozó. Ennek ellenére a
megfelelő foglalkozású népességhez viszonyított arányszámok azt mutatják,hogy az
elme-idegbetegségek előfordulása a szellemi foglalkozásf'i népesség kö—
rében lényegesen intenzívebb 5— 41 százalékkal magasabb —, mint a fizikai dolgozóknál. Ez a többlet különösen szembetűnő a mániás—depressziós elme—
zavar és a paranoia gyakoriságánál, mely a_ szellemi foglalkozásúaknál több mint háromszor, illetve kétszer olyan magas. Az elmebetegeknek majdnem felét kitevő schizophreniánál is 23 százalékkal magasabb.
A fizikai foglalkozású népesség körében az elmebetegségek közül főként a különféle, specifikus elmebetegségek, elsősorban az alkoholos és az epilepsziás eredetű pszichózisok több mint másfélszer, illetve háromszor, a balesetek, sérü—
lések, daganatok stb. következményeképpen kialakult elmezavarok együttvéve több mint másfélszer gyakoribbak.
Az összes kereső betegnek mintegy harmadát képező neurózisok és a ps zi—
chopátiák gyakorisági aránya a szellemi foglalkozásúaknál sokkal — több mint
másfélszer, illetve 60 százalékkal — magasabb.
Az alkoholizmus gyakorisága viszont 44 százalékkal magasabb a fizikai dolgozóknál, mely egyéb más társadalmi vonatkozása mellett elsősorban foglal—
kozási tényezőkkel függ össze. A születésüknél fogva gyengeelméjűek legfeljebb csak fizikai munkát végezhetnek. A többnyire örökletes adottságként, illetve fizikai behatásokra (baleset, sérülés) kialakult epilepszia gyakorisága szintén a fizikai dolgozóknál közel háromnegyed résszel magasabb, mint a szellemi fog—
lalkozásúaknál.
A. kereső férfi betegek 87, a nőbetegek 82 százaléka aktiv kereső. a többi
13, illetve 18 százalékot nyugdíjasok, rokkantak, járadékosok tették ki. A ke—
reső betegek között legnagyobb súllyal az ipari és mezőgazdasági fizikai fog- lalkozásúak, továbbá a segédmunkások szerepelnek. Együttvéve az összes aktív
kereső betegek 58 százalékát képezték. A szellemi foglalkozású. betegeknek több mint fele —— az összes aktív kereső betegnek 713 százaléka -— ad minisztra—
tív dolgozó.
710— DR. MARTON ZOLTÁN - SZABÓ EME—NE
!. tábla
A fizikai és szellemi foglalkozású betegek százalékos megoszlása és gyakorisági aránya betegségenként
Száz betegből Százezer lakosra jut
Betegség fizikai szellemi fizikai szellemi együtt
foglalkozású
Elmebebegség ... 80 20 l49,9 l79,7 155,4
Neurózis ... 65 35 ll4,6 293,0 1463 Pszichopátía ... 75 25 16,8 26,8 18,6 Alkoholizmus ... 87 1 3 99,1 68,9 94,0
Gyengeelméjűség ... 98 2 9,1 O,6 7,6
Epilepszia ... 89 ll 19,8 ll,6 ISA:
A fentiekbe nem sorolható egyéb beteg-
ségek ... 78 22 21,5 28,7 22,8
Összesen 77 23 430,8 609,3 462,8
10. tábla
A kereső betegek aránya nemenként a szellemi és a fizikai foglalkozású népességre számítva
Tízezer megfelelő foglalkozású
A felvett, lJUtf'g foglalkozása férfi ' nő % összes lakosra jut
Szellemi ... 49,6 69,3 58,5
Fizikai ... 40,5 36,7 3952, Nyugdíjas, rokka-nt, járadékos ... 89,3 76,5 83,0
A tízezer aktív szellemi foglalkozású lakosra számított arányszám mintegy másfélszerese a fizikai dolgozók betegségi arányának, és ezen belül a nőknél 40 százalékkal magasabb, mint a férfiaknál. A fizikai foglalkozású népességre
számított arányszám pedig a férfiaknál általában 10 százalékkal magasabb.
A megfelelő foglalkozású népességcsoportokra számított gyógyintézeti _fel—
vételek gyakorisági aránya a szellemi dolgozók kiizül az átlagosnál sokkal 'ma—
gasabb az orvosok, az írók és a művészeti foglalkozásúak körében (95, illetve 50 százalékkal), továbbá az adminisztratív dolgozóknál és az egészségügyi szak—- alkalmazottaknál is (36, illetve 21 százalékkal).
A magasabb arányok azt látszanak bizonyítani, hogy az összetettebb — fo- kozottabb felelősséggel járó —— szellemi munkával járó megterhelések mellett
az általában nagyobbmérvű mechanizmuson alapuló adminisztratív jellegű
munkabeosztások jelentős etiológiai tényezők _az idegbetegségek —— és elsősor—ban a neurózisok — kifejlődésében. A férfiak és a nők arányszámai nagyság—
rendileg eltérnek, az első négy-öt helyet azonban általában ezekhez a foglalko—
zási rétegekhez tartozó betegek foglalják el.
A fent említett foglalkozási csoportokban a legtöbb beteget —— a férfi bete—
gek 24—42, a nőbetegek 50—62 százalékát —— [idegrendszeri funkcionális zava- rokból eredő neurózis miatt vették fel. Gyakoribb kórforma még az alkoholiz— . mus, a pszichopátia és a schizophrenia (a művészeti foglalkozású férfi és nőbete—
gek 20—30 százaléka).
.AZ ELME—IDEGBETEGSÉGEK
7 1 1
A férfi és női arányszámok közötti különbség elsősorban a _műszaki irá-
nyító, továbbá az egészségügyi szakalkalmazotti munkakört betöltők betegségi gyakoriságánál szembetűnő: a tízezer megfelelő foglalkozású férfi lakosra szá—mított gyógyintézeti felvételek száma közel négy—, illetve háromszorosa a nők gyakoriságának. Gyógyszerész, továbbá ügyész, bíró és hasonló foglalkozású beteg kizárólag férfiak körében észlelhető. A nők arányszámai viszont az állam—
igazgatási, a gazdasági vezető beosztásban dolgozó, továbbá orvos és oktató—
nevelő foglalkozású betegeknél sokkal magasabbak, mint a hasonló foglalkozású
férfiaknál.
A tizezer megfelelő fizikai foglalkozású lakosra számitott gyógyintézeti fel—
vételek gyakorisága mind a férfiaknál, mind a nőknél legintenzívebb a segéd—
munkásoknál; az átlagosnak a férfiaknál mintegy egy és háromnegyedszerese, ,a nőknél több mint két és félszerese. A segédmunkás férfi betegeknek 29, a
nőbetegeknek 37 százalékát elmebetegség — ezen belül közel 60, illetve 70 szá—
zalékát a schizophrenia —, további több mint egyharmad részét a férfiaknál alkoholizmus, a nőknél neurózis miatt vették fel.
Betegséggyakoriság tekintetében a férfiaknál a szolgáltatási, kereskedelmi
és vendéglátóipari foglalkozású, nőknél pedig a közlekedési és postai dolgozók
következnek az előbbinél nem sokkal alacsonyabb arányszámmal (64, illetve970/000). A férfi betegeknek közel 40 százalékát, illetve egyharmadát alkoholiz—
mus, illetve neurózis, a nőbetegeknek pedig 35 százalékát neurózis miatt vet—
ték fel.
A harmadik és negyedik helyen a férfiaknál a bányászati és az ipari (58,
illetve 550/000), a nőknél az ipari, majd a szolgáltatási és kereskedelmi dolgozók állnak (49, illetve 420/000). Mindkét foglalkozási csoportban a férfi betegek 43
százalékát alkoholizmus, további _28, illetve 23 százalékát pedig neurózis miatt ápolták. Az iparban dolgozó nőbetegeknek több mint felét, a szolgáltatási, keres—kedelmi dolgozó nőbetegeknek pedig 64 százalékát neurózis miatt vették fel.
Általában megállapítható, hogy a fizikai foglalkozású férfi betegeknél leg—
gyakoribb kórforma az alkoholizmus (37%). Különösen magas az alkoholista betegekaránya a bányászati, ipari és építőipari foglalkozású betegeknél (43—
51%). A fizikai foglalkozású nőbetegek közül legtöbb beteget (450/0) neurózis
miatt vettek fel. A szolgáltatási, kereskedelmi foglalkozású betegeknél ez az arány eléri a 64 százalékot.
Mivel e betegségekkel többnyire összefüggő családi, életkörülmények, ne—
velési, kulturális stb. különbözőségek még napjainkban is jelentős befolyást gyakorolhatnak, megvizsgáltuk a szülők foglalkozását is.
11. tábla
A kereső betegek megoszlása a szülők foglalkozása szerint
Száz beteg közül az _
apa ! anya
A beteg foglalkozása
utolsó foglalkozása
fizikai szellemi [ eltartott ! fizikai szellemi eltartott
Fizikai ... 93,5 6,5 — 14,8 l,4 83,8
Szellemi ...
66,2 33,8 —— 9,0 8,2 82,8
Nyugdíjas, rokkant, járadékos 79,9 20,1 i -— 10,2 2,6 87,2
712 m. MARTON ZOLTÁN — SZABÓ EMILISÉÉ
[Az apa legutolsó foglalkozása mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozású
betegeknél—nagyobbrészt fizikai. Az anyáknak mindössze 14 százaléka kereső.
foglalkozású. A kereső anyáknak a szellemi foglalkozású betegeknél mintegy fele-fele, a fizikai dolgozó betegeknél 91, illetve 9 százaléka lfizikai, illetve szel—, lemi foglalkozású volt. A nyugdíjas, járadékos betegek esetében mind a kereső
apák, mind a kereső anyák több mint háromnegyed része fizikai foglalkozású.
Az elme—idegbetegségek etiológiai vonatkozásait illetően megállapíthatjuk, hogy az öröklődés, illetve örökletes diszpozíció az összes pszichiátriai, körfor—
mával felvett betegek mintegy ötödénél kimutatható volt. A betegség kiváltódá—
sában közel 80 százalékban exogén 7— mintegy fele—fele arányban különféle"
biológiai, illetve pszichés eredetű —— oki tényező játszott közre.2
Az endogén tényező aránya a nőknél több mint egyharmaddal magasabb (24%),_ mint a férfiaknál (180/0). A betegségek kialakításában, illetve ki—
váltődásában szerepet játszó exogén oki csoporton belül a férfiaknál többnyire
-— különféle fizikai behatásokra keletkezett —— biológiai, nőknél pedig pSzichéseredetű okok dominálnak (47, illetve 42%). ,
A biológiai okokat tekintve elsősorban a betegségek, továbbá a férfiaknál ,
az alkoholizmus, a nőknél pedig a hormonális zavarok jelentősebbek; egylite—
véve az összes oki tényezőnek a férfiaknál 30, a nőknél pedig 22 százalékát
tették ki. '
li. tábla
A betegséget kiváltó okok megoszlása nemenként
Száz gyógyintézetbe felvett
A betegséget kiváltó ok férfi nő összes
betegnél
Endogén tényező* ... . ... 17,9 24,2 21,1 Emogén tényező ... 82,1 75,8 78,9
Ebből :
betegség ... l4,3 II,? 13,0
alkoholizmus, iszákosság ... 16,0 Lél 8,6 testi—szellemi túlerőltetés ... ö,9 6,5 6,7 , hormonális dysfunctio ... 2,3 l0,0 6,2
baleset, sérülés ... 5,5 l,7 3,6 szülési sérülés ... l,5 I,? I,?) szülés (gyermekágy) . . . ; ... . . —- 1,4 O,?
Biológiai tényezők együtt 46,5 33,9 40,1 lelki behatás ... _ 8,7 14,3 11,5 családi konfliktus ... 4,5 9,6 7,1
kedvezőtlen munkakörülmények ... 8,1 4,6 (%A
kedvezőtlen életkörülmények ... 4,3 (i,8 5,6
egyéb és k.m.n. exogén ok ... l0,0 6,6 8,2
Pszichogén tényezők együtt 35,6 41,9 38,8
' Endogén tényezőn a szorosabb értelemben vett öröklött hajlamosság értendő.
Gyakoribb még mind a férfiaknál, mind a nőknél a testi—szellemi túleről-
tetés és a férfiaknál a baleset, sérülés is (7, illetve 60/0). A pszichés okokat figye-? Az elme-idegbetegségek kiváltódásában általában nem egyetlen ok, hanem az okok egész sorozata játszik közre. Ezért ennél a kérdésnél nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elsőd—
leges (jelentősebb) tényező kiválasztásánál némi szubjektivitás is érvényesülhet. A feldolgozás során több oki megjelölés esetén a feltételezett elsődleges, illetve jelentősebb okot vettük figye—
lembe. Például endogén tényező és lelki behatás -— vagy bármely más pszichés ok megjelölése esetén — az endogén oki megjelölést mint elsödleges tényezőt vettük figyelembe.
AZ ELME—IDEGBETEGSEGEK 7 1 3
lembe véve elsők között a lelki behatások majd a férfiaknál a kedvezőtlen munkakörülmények, a nőknél pedig a családi konfliktusok állanak; együttvéve a férfiaknál 17 a noőknél 24 százalékkal szerepelnek.
13. tábla
A betegséget kiváltó okok megoszlása kóriormánként
Száz gyógyintézetbe
elm _ _ (] _ _ _ egyéb és
Betegséget kiváltó ok hetei. ( ggg,— ggggggg; ítást; gimit. 531353; ggg;-
séggel sal séggel ; séggel
felvett betegnél
Endogén tényező. ... 39,9 4,9 12,Z — 53,5 38,0 4,3
Emoge'n tényező. ... 60,1 95,1 87,9 ]00,() 46,5 02,0 95,7 Ebből :
betegség ... 23,5 7,2 5,1 2,9 10,5 ll,8 9,l
alkoholizmus, iszákosság 4,6 2,0 ll,5 35,8 1,2 3,4 4,3
testi-szellemi túlerőltetés 2,5 lö,3 ;",1 2,4 l,7 l,? 4,7
hormonális dysfunctio 9,(' 7,0 5,1 —— l,? 2,l 3,4.
baleset, sérülés ... 3,2 2,6 2,5 — 5,2 23,6 l,3
szülési sérülés ... O,7 — l,3 — l2,8 8,0 2,2
szülés (gyermekágy) . . . l,2 O,"! —— —— -— (),4 (),4 Biológiai tényezők együtt 45,3 * 55,8 30,6 41,1 32,6 51, () 25,4
lelki behatás ... 5,9 1 1,5 19,l ll,0 5,2 3,4 28,0
családi konfliktus 2,0 l3,9 lO,8 4,8 l,? 0, 9 20,3.
kedvezőtlen '
munkakörülmények . . 2,l lO,l 3,8 13,6 12 (),8 5,6
kedvezőtlen
életkörülmények ... 2, 7 9,5 l 0, 2 6,6 1, 7 O,8 5, 2, egyéb és k. m. n. exogén
ok ... 2,1 8,3 13,4 22,9 4,l 5,l ll,2
Pszichogéményezők együtt 1 4,8 59,3 57,3 58,9
] 3,9 1] ,0 703
Az oki tényezők megoszlása betegségi főcsoportonként és kórformánkéntz is lényegesen különböző. Az endogenitás leggyakoribb az elmebetegségeknél
(40) és legkevésbé kimutatható a neurózisoknál (BO/0) Aránya elsősorban magas ' az ún. endogén elme kórformáknál, a schizophreniánál (68), a mániás—depresz—
sziós elmezavarnál (51) és az epilepsziás eredetű pszichózisoknál (260/0). Gyakori még az öröklés az általában születési adottságként kialakult gyengeel- * méjűség és az elmezavarral nem társuló epilepszia etiológiájában is (54, illetve 38%).
Az endogén oki tényező százalékos aránya az elmebeteg nőknél általában
közel egyötöd résszel magasabb (43), mint a férfiaknál (36%). Ez a különbség
még szembetűnőbb —— a nők között egyik leggyakrabban előforduló kórformá——nál ——— az aggkori és agyi érelmeszesedéses elmezavarnál (26, illetve 11), továbbá az epilepsziás eredetű és a mániás—depressziós pszichózisoknál is (32, 21, illetve 54 41%). A férfiaknál viszont a paranoiánál részesedése 47 százalékkal maga—
sabb (28), mint a nőknél (190/0).
Az elme-idegbetegségek kiváltódásában szerepet játszó exogén oki ténye——
zők kórforma és nem kombinációi igen változatos képet mutatnak. Az elmebe- tegségek többnyire biológiai ártalmak hatására alakultak ki, melyek az összes oki tényezőknek a férfiaknál 54, a nőknél 39 százalékát tették ki Első helyen a különféle betegségek állanak, az elmebeteg férfiaknál 30, a nőknél 19 százalé—
7 14 DR. MARTON— szanom—:: AZ ELME—IDEGBETÉGSE;
; kos aránnyal Ez a viszonylag magas arányszám elsősorban az aggkoriés agyi " '
érelmeszesedéses esetek gyakori előfordulásával indokolható
Általában megállapítható, hogy az elmebetegségre hajlamosító tenyezok
között napjainkban a szifilisznek már nincs nagyobb jelentősége; aránya a fér— , -_ * f f
fíaknál 8, a nőknél csupán 3 százalék.
A második és a harmadik helyen a hormonális dysfunctio és az alkoholiz—
mus állanak (10, illetve 5%). Az előbbi oki tényező elsősorban az involuciós melancholia, a praesenilis elmebetegség és a paranoia kifejlődésében jelentős __ _,
(60, 25 illetve ZOO/0); ezen belül százalékos aránya a nőknél az involuciós rue—_ _ lancholia esetében 27 százalékkal, a paranoiánál több mint kétszer olyan magas. '
A harmadik helyen álló alkoholizmus viszont elsősorban a férfiaknál gya—
koribb oki tényező (IDO/0). Említést érdemelnek még a balesetek, sérülések is, *,
amelyek elsősorban a férfiaknál epilepsziás pszichózisok kiváltásában jelen—tősek (540/0)
Az elmebetegségek kiváltódásában a különféle lelki okok együttvéve alig _ 15 százalékkal szerepelnek Ezen belül is a paranoiánál, a praesenili's elmebe— f tegségeknél és a mániás—depressziós elmezavarnál gyakoribbak. *
A pszichiátriai kórformák második főcsoportjánál, a neurózisoknál azoki—77 tényezők sorrendje az elme kőrforrnáktól lényegesen eltérő —-— egyébként jelleg—-
zetes —- képet mutat Ennél a kórformacsoportnal még mindig jelentős súllyal '
szerepelnek a különféle biológiai ártalmak (36), de többnyire lelki okokkal motí—váltak (59%)
A biológiai oki csoport mintegy felét a testi és szellemi túlerőltetés képezi a neurózisoknál (160/0). Ez az arány a férfiaknál több mint haromnegyed rész—
szel magasabb (23), mint a nőknél (130/0) Ezután a különféle betegségek követ-
keznek (70/0) Jelentősebb oki tényező még a nőknél a hormonális dysfunctio (9), a férfiaknál a baleset, sérülés és az alkoholizmus is (6, illetve 50/0). '
A neurózisok kifejlődésében, illetve kiváltódásában a férfi esetek 47, a női esetek 66 százalékában pszichés eredetű okok jatszottak közre Ezeknek több mint felét a különféle lelki behatások és családi konfliktusok képezték Fentie—
ken kívül jelentősebb motivációk még a férfiaknál a kedvezőtlen munkakörül—
mények (120/0), a nők esetében pedig altalaban a családi és életkörülmények
is (11%). _ _
(A tanulmány II., befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük)
