Adatfelvétel az elme-idegbetegségekről (II.)

) ADATFELVÉTEL

AZ ELME-IDEGBETEGSÉGEKRÖL (H.)

DR. MARTON ZOLTÁN —— SZABÓ EMILNÉ

A tanulmány első része, amelyet a Statisztikai Szemle előző száma (699———

714. old.) közölt, bevezetőben a felvétel módszereit ismertette. Továbbiakban

; gyógyintézeti bebegfelvételek alapján Vizsgálta az elme-idegbetegségek gya- koriságának a demográfiai tényezőkkel, műveltségi színvonallal, a foglalkozás—

sal való összefüggéseit, valamint az egyes kórformáxk etiológiai vonatkozásait

*A tamilmány második része a vérrokonok elme-idegbetegségeivel, a bűn—

cselekmények, az öngyilkossági kísérletek és az elme—idegbetegségek össze-

függéseivel, a hospitalizáció területi alakúásával foglalkozik. Végül a beteg—

séng tenu-állásának tartamára, az intézeti ápolás gyakoriságára vonatkozó adatokat ismerteti.

*

A jellem—, magatartás— és értelemzavarokon belül a pszichopátiák kifejlő—

désében a biológiai tényezők súlya a két előző főcsoporthoz képest elsősorban

a nőknél kisebb? (17, férfiaknál 380/0). Ezen belül a férfiaknál az alkoholizmus

szerepe kiemelkedő (17%). A betegségeknek és a testi—szellemi túlerőltetésnek van még némi jelentősége (4—6%). A lelki okok aránya a pszichopátiánál ismét

jelentős (570/0), és ezen belül inkább a nőknél dominál (74%).

Az idült alkoholizmus keletkezésében —— a többnyire idegrendszeri funkcio—

nális gyengeséggel is társuló iszákosságon kívül —— a férfiaknál 20, a nőknél 50 százalékban lelki traumák, családi konfliktusok, kedvezőtlen életkörülmények szerepelnek A férfiaknál ezenkívül különféle külső hatásokat (társadalmi, csa—

ládi szokás, barátok, társaság stb.) (24%) és a kedvezőtlen munkakörülménye—

ket (140/0) említik meg alibiként

illetve diszpozíción kívül a külső ,,szerzett" okok súlya is jelentős (47, illetve 62%). Mindkét kórforma nagy százalékban a férfiaknál és a nőknél is beteg—

ségre, baleseti és szülési sérülésre vezethető vissza.

Vizsgálat tárgyává tettük a vér-rokonok elme--idegbetegségeit is.A betegek átlagosan 36 százalékánál elme-ídegbetegség, illetve arra hajlamosító —— azzal többnyire összefüggő —— kórforma a vérrokonok között is kimutatható. Az ese- tek közel 40 százalékában csak egy vagy mindkét szülő, a többi mintegy 60 százalékban a szülők, nagyszülők és egyéb vérrokonok. között különféle kombi—

nációkban, többnyire halmozottan fordult elő

832 DR. MARTON' ZOLTÁN —— SZABÓ EMILNE

14. tábla

Az elme—idegbeteg vérrokonok aránya betegségenként

Ezer gyógyintézetbe felvett betegnél

csak az egy vagy mindkét, szülő csak a

és a nagy

___—___."— szülődi),

az best-

, aépsa $$$) végzik) vér(ek) $$$) együtt

Betegseg apa anya az nagy- és oldal- , és 31351!— aligai) oldal-

anya szulő(k) test,— ági ro— rokon ági ro-

vér(ek) kon(ok) (ok) kon(ok)

elme-idegbeteg

Schizophrenia ... 89 48 10 26 19 55 20 29 127 423 Mániás—depressziós

reakció ... 55 28 14 28 55 41 7 14 117 359

Involuciós búskomorság 58 47 6 6 29 53 —— 6 122 327

Paranoia és paranoid

állapot ... 67 33 — l 7 50 50 - — 100 317

Praesenilis, aggkori és "

agyi érelmeszesedéses _

elmebetegségek ... 40 31 6 6 6 40 — 3 76 208

Szifiliszes eredetű elme—

zavar ... 32 32 —- — 16 143 —— —— 79 302

Alkoholos eredetű elme-

zavar ... 200 18 — —— 55 127 -— 73 36 509

Epilepsziás eredetű el-

mebetegségek ... 81 27 1 4 14 54 81 27 1 3 54 365

Egyéb bizonyítható ere—

detű és k. m. n. elme—

betegségek ... 71 81 — —— 10 10 40 30 61 303

Neurózisok ... 65 33 15 64 l 2 24 8 1 2 89 322

Pszichopábiák ... 76 63 25 38 ' 13 51 —- 13 107 386 Alkoholizmus ... 1 92 30 1 2 26 l 6 103 3 l 7 100 499

Gyengeelméjűség ... 67 40 14 20 40 47 7 20 74 329

Epilepszia ... 77 34 9 21 9 26 4 21 64 265

A fentiekbe nem sorol-

ható egyéb betegségek 7 2 51 21 9 4 38 4 26 59 284

Összesen 89 38 12

21 17 63 8 ] 7 9-3 3 58

A vérrokonok betegségi aránya a leggyakonibb elmekónfox'mánál, a schizo—

phreniánál, továbbá az alkoholos eredetű pszichózis és az alkoholizmus miatt felvett betegeknél a legmagasabb (42—51%). A vér-rokonoknál megfigyelt kór- formák közül leggyakoribbak az alkoholizmus, a különféle neurózisok és együtt-

véve az elmebetegségek. ,

A felvett betegeknek átlagosan közel egynegyed részénél egy vagy mindkét szülő ténylegesen elme-idegbeteg. Ezen belül a megjelölt kórformák egyike az anyák 9 az apák 18 százalékánál fordult elő, és mintegy 2 százalékban ugyanaz a betegség mindkét szülőnél is észlelhető.

Az apák betegségi arányánál mutatkozó jelentős többlet elsősorban az alko- holizmus nagymértékű gyakoriságával függ össze (Az alkoholista esetek nélkül az anyák betegségi aránya 30 százalékkal magasabb, mint az apáké.) A szülők betegségi arányát kórformánként vizsgálva, azoknak az eseteknek az aránya, ahol egy vagy mindkét szülőnél a fent megjelölt kórformák egyike előfordult, az elmebetegségek közül leggyakoribb az alkoholos és az epilepsziás eredetű pszichózisoknál és a schizophreniánál (40, 27 250/0), legalacsonyabb az aggkori

Az EDME—IDEGBETEGSÉGEK " 833

és agyi érelmeszesedéses eredetű elmebetegségeknél (130/0). Magas még az alko-

holizmus és a pszichopátia miatt felvett betegeknél is (38, 27%).

A szülők betegségi eseteinek 16 százalékában a nagyszülő is beteg. Ez az arány különösen magas a mániás—depressziós elmezavarral ápoltaknál és a pa—

ranoiásoknál (31), továbbá a gyengeelméjűeknél és az epilepsziás pszichózisok—

nál is (26, 25%).

A szülők leggyakoribb betegségei az alkoholizmus és a neurózisok; 12, illetve 7 százalékban egy vagy mindkét szülőnél előfordult. Előbbi az apáknál,

utóbbi az anyáknál gyakrabban! előforduló kőrforma; az összes betegségi esetek

64, illetve 60 százalékát tették ki. Különösen magas az alkoholista apák aránya ' az alkoholos eredetű pszichózis és az alkoholizmus miatt felvett betegeknél (29, BOD/0). A neurotikus anyák aránya legmagasabb az epilepsziás eredetű elme—

betegeknél és a pszichopátiásoknál (8, IDO/o). '

Gyengeelme'jűség és elmebetegségek átlagosan a szülők alig fél, illetve vala—

mivel több mint 2 százalékánál — viszonylag nagyobb arányban csupán a gyen—

geelméjűséggel felvett betegeknél (3, illetve %%) — fordult elő. Elmebetegségek

előfordulása a szülőknél az átlagosnak többszöröse a schizophreniánál, involu—

ciós melancholiánálés a gyengeelméjűséggel felvett betegeknél (5—69/0).

Az epilepsziás szülők aránya közel hat—, illetve háromszorosa az átlagosnak, az epilepsziás pszichózissal, illetve epilepsziával ápolt betegeknél. Utóbbi kór—

formáknál legmagasabb —— a 'balkezeseket is beleértve — a fejlődési rendelle—

nességgel született szülők aránya is.(5',4, illetve 1,70/0).

Az öngyilkos (öngyilkosságot kísérelt) szülők aránya legmagasabb _a má—

niás—depressziós és az alkoholos pSZichózissal felvett betegeknél.

_ A felvétel adatai szerint a gyógyintézetbe felvett elme-idegbeteg férfiaknak

közel 8, a nőknek alig 1,5 százaléka büntetett előéletű (illetve követett el bűn-

cselekményt). A leggyakoribb bűntettek a közbiztonság—közrend elleni cselek—

mények, a lopásusikkasztás, orgazdaság és a testi sértés; ezek együttvéve az elkövetett bűncselekményeknek férfiaknál 65, nőknél 61 százalékát tették ki.

Viszonylag gyakoribb még a férfiaknál az állam elleni és katonai, a nőknél a nemi erkölcs elleni bűncselekmény is (a bűntettek ll, illetve 18 százaléka).

15. tábla

Az elme-idegbetegek megoszlása nemek és az elkövetett bűncselekmény szerint?

(százalék) '

Bűntett Férfi Nő Összes

Közbiztonság, közrend elleni ... 2,1 O,3 1,2 Lopás, sikkasztás, orgazdaság ... 1,7 0,5 1,1

Testi sértés ... LO 0,1 O,6

Állam elleni és katonai ... 0,9 — O,4

üzérkedés, árdrágítás, közellátási ... O,5 O,1 O,?)

Nemi erkölcs elleni ... 0,1 0,3 0,2

Hivatalos személy elleni erőszak ... 0,3 (),0 0,1 Emberölés ...

0,1 — 0,0

Egyéb ...

0,8 (),l O,5

Együtt ...

7,5 IA 4,4

Nem követett el bűncselekményt. ... 92,5 98,6 95,6

Összesen 1 00,0 ] 00, 0 1 00,0

* Ezek az adatok némi fenntartással értékelhetők, mivel a kérdés jellegéből következően bizonyos mértékű elhallgatással kell számolni

4 Statisztikai Szemle

8 34 DR. MARTON' ZOLTÁN fgszABo EMI—NE

A bűntetteket a férfi betegeknél 26, a nőbetegeknél39 százalékban elme—

betegek — ezen belül közel fele arányban,;illetve egyharmad részben schizo—

phrének -— követték el. A férfi bűntetteknek további 35, illetve 18 százaléka

alkoholista, illetve neurotikus betegeknél, a női bűntetteknek pedig 24 száza—

léka a gyengeelméjűeknél fordult elő.

Az öngyilkossági kísérletek és az elme-idegbetegségek összefüggéseinek

vizsgálata azt mutatta, hogy a felvett elme-idegbetegek közel 16 százalékánál jegyeztek be egy vagy több esetben elkövetett öngyilkossági kísérletet._ Az ön—

gyilkossági kísérletet elkövetők több mint fele elmebetegséggel, illetve neuró—

zissal állott kezelés alatt.

Az öngyilkossági kísérletek aránya az elmebetegségek közül a mániás—de—

pressziónál és az involuciós búskomorságnál volt a legmagasabb (28, illetve

zoo/0). Az idült alkoholisták közül általában minden kilenc—tizedik követett el

öngyilkossági kísérletet. Igen magas az aránya még a viszonylag kis számú

pszichopatáknál (27%).

Az ,,egyéb" betegségeknél észlelhető rendkívül magas öngyilkossági kísér—

leti arány (660/0) azzal magyarázható, hogy e betegségi csoportban szerepelnek

az elme—idegbetegséghez nem osztályozott, öngyilkosság kísérlete miatt felvett személyek.

Az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek elme—idegkórtani jelentő——

ségét aláhúzza az a körülmény, hogy az öngyilkosság vezető tételként szerepel mortalitásunkban. 1964-ben az öngyilkosság miatt elhaltak száma (2890) az előző évhez képest 7 százalékkal emelkedve, majdnem 3 százalékát tette az

összhalálozásnak. (Az összes közlekedési baleset miatt elhaltak aránya ugyan—

akkor csak 1,5 százalék volt, és mennyi hasznos megelőző intézkedést teszünk!) 1964—ben százezer lakosra számítva 29, ugyanannyi férfira 41, nőre pedig 17 öngyilkosság miatti haláleset jutott. A férfiak halandósága e téren majdnem másfélszeresen haladja meg a nőket.

16. tábla

Az öngyilkossági kísérletet elkövetők aránya nemek és betegségek szerint

Száz

Betegség férfi nő összes

beteg közül öngyilkosságot kísérelt meg

Elmehetegségek ... 10,5 15,4 1 3,2 Ezen belül :

schizophrenía ... 1 2, 3 1 5,9 14,3

mániás-depressziós reakció ... 16,7 30,5 27,7 involuciós búskomorság ... 25,0 18,8 20,1

paranoia és paranoid állapot ... l9,0 10,0 12,9 Neurózisok ... l3,3 l2,3 12,7 Pszichopátiák ... 23,l 35,7 27,4 Alkoholízmus ... 9,8 l 9, 3 1 O,6 Gyengeelméjűség ... 7,3 ] ő,] 1 I,).

Epilepszia ... 3,6 lő,? 9,0

A fentiekbe nem sorolható egyéb betegségek ... 58,0 _70,4 66,3

Ösazesen 12,6 18, 5 1 5,6

A mortalitási adatokkal ellentétben az öngyilkossági kísérletet elkövetők aránya reprezentatív adataink szerint megközelítően felével magasabb a nők—

az-EnME-IDEGBETEGSEGEK ,;

835

nél, mint a férfiaknál. Egyes betegségeknél, így az epilepszíánál, va "gyengeel—

méjűségnél, a mániás—depressziónál, űalkoholizmusnál és a' .pszichopátiánál az átlagosnál lényegesen nagyobb az eltérés. _— x , ' * ' , :

Férfitöbblet jelentősebb mértékben csak a paranoiával és az involucíós bús;—

komorsággal (90, illetve 33%), kisebb mértékben a neurózissnal (80/0) ápoltaknal

található. ' , ,

Vizsgáltuk a hospitalizáció területi alakulását is. A felvett elme—idegbete—

gek aránya a fővárosban és a vidéki városi lakosság körében is sokkal maga—

sabb, mint vidéken általában, illetve a községekben. Budapesten százezer lakosra több mint kétszer annyi felvétel jutott, mint vidéken általában (598, illetve 292); a vidéki városokban pedig közel másfélszer annyi, mint a közsé—

gekben (379, illetve 2580/0000). Ez a különbség a Városi lakosság ténylegesen

nagyobb elme—ideg morbiditása mellett bizonyos mértékben a főváros kedve—

zőbb elme—ideg ágyellátottságával is összefügg.

' 17, tábla

A felvett elme-idegbetegek aránya nemek és a lakóhely település jellege szerint

Százezer lakosra jutó felvett beteg

Betegség Nem a többi a községek- _

Budapesten városban ben osszesen

Elmehetegségek . . ._... ffi 202,0 ll7,2 - 96,5 l22,0

) nő 278,1 l38,7 101,5 14458

Neurózisok ... ffi 141,7 74,2 55,0 75,4

nő 223,7 148,8 88,0 ! 128,4

Pszichopátíák ... ffi 45,2 14,0 8,7 16,7

nő 15,1 12,5 4,2 8,2

Alkoholizmus ... ffi , l4l,4 118,9 78,3 99,4

nő 14,1 12,9 4,2 8,2

Gyengeelméjűség ... ffi 20,6 16,1 ll,9 14,9

nő 16,3 12,8 12,0 13,3

Epílepszia ... /... ffi 32,0 17,6 20,0 21,8

nő 24,2 15,1 11,8 '15,4

A fentiekbe nem sorolható egyéb

betegségek ... ffi 16,5 16,9 9,6 12,7

_ nő 25,6 41,9 15,3 23,2

Összesen ffi 599,4 374,9 280,0 362,9

nő 597,1 382,7 237,0 341,5

A városi és a falusi betegséggyakoriság közötti eltérés még szembetűnőbb egyes elme—ídegbetegségeknél. A fővárosban az_ elmebetegségek általában és a neurózisok gyakorisága mintegy két— és negyedszerese a vidéki arányszámnak.

A különféle jellem—, magatartás— és értelemzavarok együttes aránya pedig

——- elsősorban az alkoholizmus magas aránya miatt -—— közel 70 százalékkal ma—

gasabb, mint vidéken. A betegséggyakoriság a vidéki városokban is mindhárom betegségcsoportnál jelentősen magasabb, mint a községekben (29, 55, illetve 60 százalékkal).

Az elmebetegség miatt felvett nők aránya általában a fővárosban —— főleg a két gyakori elmekórfomna, a schizophrenia és a mániás—depressziós-reakció magasabb aránya miatt — 38 százalékkal magasabb, mint a férfiaké; vidéken általában csak 9 százalékot tesz ki a különbség.

4"?

836 ne. MARTON' ZOLTÁN ——sznno mmm ,

A két leggyakoribb elmekórforma, a schizophrenia és az aggkori és agyi

érelmeszesedéses elmebetegségek gyakorisága Budapesten közel, illetve több mint két— és félszerese a vidéki arányszámnak (108 és 52, illetve 44 és 209/0000).

Ez az arány a vidéki városokban is magasabb, mint a községekben (32, illetve 66 százalékkal). Ezen belül mindkét kórformánál a nők betegséggyakorisága

Budapesten mintegy háromszorosa a vidékinek.

A fővárosban és vidéken is az elmebetegségeknél általánosan a harmadik, negyedik helyen álló, a két előző kórformánál azonban sokkal kisebb gyakori- ságú mániás—depressziós reakció aránya Budapesten a férfiaknál 95, a nőknél 131 százalékkal magasabb, mint vidéken (8 és 4, illetve 31 és 14), a vidéki váro- sokban pedig 91, illetve 29 százalékkal több, mint a községekben (6 és 3, illetve

16 és 130/0000).

Figyelmet érdemel Budapesten a paranoia viszonylag magas aránya is A férfiaknál mintegy két- és háromnegyedszerese, a nőknél közel ötszöröse a

vidéki arányszámnak (7 és 3, illetve 16 és 30/0000) Továbbá a férfiaknál a szifi—

liszes, a nőknél az epilepsziás eredetű elmezavar miatt felvett betegek aránya * a vidéki arányszámnak több mint háromszorosa (15 és 5, illetve 11 és 39/0000).

Az elmebetegségek közül Budapesten csupán a férfiaknál az alkoholos és az epilepsziás eredetű elmebetegségek, nőknél az involúciós búskomorság aránya

alacsonyabb, mint vidéken (39 és 4, illetve 17 százalékkal).

Az összes felvett betegeknek általánosan mintegy 30 százalékát képező neurotikusok aránya Budapesten közel két— és negyedszerese a vidéki arány—

számnak (185, illetve 830/0000). A neurózis gyakorisága mind Budapesten, mind

Vidéken jóval magasabb a nőknél, mint a férfiaknál (58, illetve 74 százalékkal).

A különbség még szembetűnőbb a neurózisnál lényegesen kisebb gyakori—

ságú pszichopátiánál Százezer budapesti lakosra három— és félszer annyi (29)

—— ezen belül a férfiaknál közel négy— és félszer annyi (45) —— felvétel jutott,

mint vidéken, illetve a vidéki férfiaknál (8, illetve 100/0000).

A leggyakoribb kórformák egyike a fővárosban és vidéken is az idült alkoholizmus. Budapesten százezer férfi lakosra 57 százalékkal több, ugyan—- annyi nőlakosra pedig több mint kétszer annyi felvett beteg jutott, mint vidé—

ken. Az idült alkoholista nők gyakorisága a vidéki városokban —-—— a községek

arányszámának több mint háromszorosa (13, illetve 40/0000) — majdnem ugyan—

azon a szinten van, mint? a fővárosban.

Említést érdemel még az __epilepszia és a gyengeelméjűség, a felvett betegek aránya a fővárosban a férfiaknál 66, illetve 57 százalékkal, a nőknél 91, illetve 33 százalékkal magasabb, mint vidéken. Az epilepsziás férfiak aránya Buda—

pesten 32, a községekben 69 százalékkal magasabb, mint a nőknél.

A betegség tartamának, az intézeti ápolás gyakoriságának vizsgálata az elme—idegbetegségek gyógyitásaszempontjából jelentős. A felvételsorán a be-

tegek több mint; egyharmadánál a betegség első orvosi észlelésének időpontját

egy, további 17 százalékánál két—három éven belül jelölték meg. A betegek közel egynegyedének betegsége tíz éve vagy még annál is régebben áll fenn.

Az átlagosnál sokkal magasabb az új (egy "éven belüli) megbetegedések aránya a 15—19 és a 70 éves és idősebb korcsoportokban (44, illetve 32 száza—

lékkal). Az újabb keletű (3 évnél nem régebbi) megbetegedések aránya nagyon magas az involúciós korral, az aggkori és agyi érelmeszesedéssel összefüggő és az alkoholos eredetű pszichózisoknál, továbbá a paranoiánál és a különféle

neurózisoknál is (68—740/0).

AZ ELME—IDEGBE'I'EGSÉGEK

837

i-B. tábla Az elme-idegbetegek megoszlása a betegség tartama szerint korcsoportonként

(százalék)

Száz beteg közül

Korfggfo" [0—1 2 3 4—5 6—9 10—

; ) éve beteg

_- 15 ... 34,8 9,1 11,4 18,2 12,9 13,6

15— 19 ... 5*3,5 9,1 7,6 5,6 3,5 20,7

20— 29 ... 39,7 9,9 10,5 12,3 12,8 14,8

30— 39 ... 32,0 9,5 8,1 l,l,2 14,7 24,5

40—49 ... ! 32,4 8,9 7,2 9,9 12,0 29,6

50— 59 ... 37,2 8,7 5,3 9,2 11,1 28,5

60 —— 69 ... 42,1 9,2 5,9 9,1 10,4 23,3

70— ... 49,l ll,l 7,4 6,5 6,9 19,0

Összesen 37,1 9,4 7,7 10,3 12,0 23,5

A betegeknek több mint felét első ízben vették fel elme—ideggyógyinté—

zetbe. Sokkal magasabb a korábban gyógyintézetben még nem ápolt betegek

aránya a 20 éven aluli és a 70 éves és idősebb betegeknél (64, illetve 680/0).

5. ábra. Az elme-idegbetegségek megoszlása a betegség tartama és életkor szerint

% 700 90

SU

717 --7 a.,

50 WA ? §

55 m s ;

m

40 m 6'3 %

30 u"?— :

ám:: —75 75— 20— 30— 40— 50— 50— m ,;ng 1.9 29 39 49 59 59

. e, , E s

A felvett elme—idegbetegeknek közel egyötödét kitevő 3—5 éve betegek 39

százalékát, valamint a további 36 százalékát képező 6 éve vagy annál régebben

betegeknek pedig egyharmadát — feltehetően a rossz ágyellátottság miatt ——

korábban még nem kezelték gyógyintézetben.

Az utóbbi csoportban az első felvételek aránya az elmebetegeknél jóval alacsonyabb (18%), a neurózissal felvett betegeknél viszont az átlagosnál 30 szá—

zalékkal magasabb (43%). Ez a körülmény érthetően igen kedvezőtlenül be—

folyásolja e kórformával kezelt betegek gyógyulását.

538 DR. MARTOÉ zomiÁkí ÁJSÉABÓ ím"— ; '—

!

;: 19. tábla

Az relme-idegbetegekfamegoszlása a , gyógyintézeti ápolás gyakozisáya és a betegség tartama szerint

(százalék)

Száz felvett elme-idegbeteg közül gyógyintézetben

— . ; háromszor ötször Az összes betegek

Beugséávgartama még nem egyszer kétszer vagy vagy megoszlása a bamm négyszer többször tartama— szerint

!!

ápoltak szám

() —- 2 ... 71,3 20,3 5,0 2,0 1,4 46,4

3—5 . ._... 39,2 29,9 14,6 13,0 3,3 18,0

6—9 . . . . ... 33,2 20,9 14,8 17,3 13,8 12,1

10 —- ... 32,5 23,0 12,4 ' 12,6 19,5 23,5

Összes—en 51,8 22,7 9,7 8,3 7,5 100,0

*

Tanulmányunkban reprezentatív adatokra támaszkodva vizsgálmk az elme-—

idegbetegségek fontosabb epidemiológiai vonatkozásait. Közölt adataink -—-kúgy véljük — hasznosan támogatják majd az e kérdéssel foglalkozó szakemberek

munkáját. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy tanulmányunk az elme- idegbetegségek igen széles körű komplexitása miatt csupán kezdetét jelentheti

részleteiben —— főleg nevelési és szociológiai vonatkozásaiban —--— átfogó és

mélyebbre hatoló további vizsgálatoknak.

PEBIOME

Onnpancx) Ha nannue, nonyueunme Ha ocnose Buöopouuoro oőcnenosauuz, ovepK neme—

nver llPlHaMl/IKV cuc-rasa ncuxmco- HepBHOÖOJ'XbHHX, npung'mx B neueönue aaBeueHua c ncuxuarpmecxumn Goneansmn. ABTOpr, ,IIOMHMO nemeHoro ompums nemorpadmuecxoro (pam-open, nouaepram' nccnenosanmo pm; Tal—tnx diamopos —- saHa'me, vpoaema oöpaaoaaa—

uocm, a'monomuecme Bsamvxocsxan " T. u,. —, Kompme ocaemam onuuemnonormo nemm- KO- HepBHbIX saőoneaannü.

Honuuec'mo HCHXHKO- HepBHHX saöoneaauuü, npuxozmmeeca Ha 100 000 )Kmeneü,

— Ha ocnose oőcnenosannü, nposenex—mux B neaeőumx aaoenenmx —, cocTaBnneT Booóme 352 nem; Koatptbuunem 'iaCTOTbI y mymuvm Ha 6,3% Gonbme, nem Kombcpuuuem uacro'ru B cnwae metaman. Bospacmocneuummecxue Kosmmuunemu üoxasunaro'r, 1170 B neTCKom BospaC're l;ac'ro'ra ncuxuxo— nepsnux saöonesauuü HBJISIETCF! HHSKOü u cocmanaer TOMBKO anny necmyxo cpenneü. y manbtmxos uacroza saöoneeauuü snaumenbno same, nem y ne—

BVUJEK. UIaC'm'ra saőoneaannü v MYMGIHH caMoü Bbxcoxoü Hame'rcn B cnyuae Mvmtma 30—

39-nemero Bospac'ra, a B cnvuae manna/m — y mentum! 40—49-nemero Bospac'ra. Bucoxne Kosodmuuemm 30—49-nemux Bospacmux rpyrm v memuun, nomumo (pl/BHOJIOrI/l—

uecxux ocoöennocreü, momao npueecm B 039131, Tarom n c npyrmvm, chem-141330 ummaumma vcnosugmu, Hanpumep, c norpymeuuocrbm, npoucxommeü m nBOüHOü sanmoc'm men—

[ul/IH.

chxmecxne saőoneBaHm Booőme, HO Taxme MHeBposu Bcrpeuam'rcn name epen" men;

uum, nem cpenu Mymulm. Onnaxo coamecmaa nöm nomemarenbcm xapamepa, noaeneuna u nmennex'ra B cnwae mvmmn coc'raBn'ae'r B 2,5 paa őonbme, nem B cnwae menuum. Han—- őonee l;acu-o se'rpeuaxoumeca ncuxmecxne saőoneBaHHH—mnsoopeuun, c'raptrecxuü fcxnepos

" mosronoü cxnepoa, npyrue ncnxoam nenpeccuanoü main/m, csasanuue c nnaonmunonubm BOSpaCTOM, Kompue BMecre COCTaBJImOT 80% Bcex BMILOB nymemmx aaöonesauwü. OuepK

nonBepraeT HOJIDOÖHOMV aHaJ'II/IBV nunawmxy llaCTOTbl 011118anle HCHXHKO- Hepanmx 32—

öoneBaHMü no Bospacw u nonv.

Ai EBME-IDÉGBETÉÖSÉGEK ' ' * 8393

COCTaB lö—nemux " őonkee c'rapux ncuxHKo- u HepBHOÖOHbHHX no ceMeűl-zomy cocmoxf Hum pacxonm'cn c pacnpeuenenumma 311wa Bacenemm nonoőnoro Bospacra. Pasuuua HBJISIETCSI 3Baumenbuoü B nepBwo ouepenb B cnwae paSBeneHBmx. I/Ix ynenbnblü Bec B emma;

mymma HBHHÉTCH őonbme nem B 6 pas őonbmum, a B cnwae menni!/m — npuőnuamenbno B 4 paSa ÖOIlbIHl/IM, tlem coorsercmynoume ynenbnue Beca B coo-rBe'rCTByromeM Mvmcxom n megf cxom Hacenenuu. B 'ro BpeMSI Kax Ha 1000 meuarmx mymuuu " saMymm/xx )KeBuuaB onnBaKOBo npuxonm'ca 4 np'uumym B neueönue saBezxemm, Ha 1000 paSBeneHHblx Mymunn npuxoumcn 31 npumrme, a Ha 1000 pasaeneBBux metaman — 17 npnníx'mü. Omocm'enbno Boapacmoro pacnpeueneum no cemeüBOMy COCTOHHHIO ynenbnblü Bec )KEHaTle 14 samyxmux, cocmnnmo—

mux OCBOBByw Maccy öonBHux, Bo Bcex Boapacmbxx rpynnax HBHHBTCH őonee HH3KHM, nem B oőmeM Haceneuuu. Ynenbuuü Bec Bemena'rbxx, COOTBGTCTBBHHO Be3amvmnux őOJIbeIX B 3acopoxone'mem BO3paC'l'e ocoöeBBo B cnytlae MYXNHH BO Bcex Boapachux rpyrmax Bumm-enb- HO Gonbmnü, nem ux ynenBBBxü Bec B Bacenemm coome-rcmyxomem BospacTa. Sro BBneBBe oőbacnnercn aBTOpaMH TeM, BTO B smx Bospacmmx rpynnax, B nevaxo O'íepellb, mymuuuu 'ÖOHbUIe nonaepram'rcn maKTopaM, Haxnonmoumm K ncuxuxo- HepBHblM SaÖOHEBaHHHM, THaBHblM oőpaSOM, K anbxoronusmv, a c npyroü cmponu, musodmennxn, ncnxona'ru " anu—

nem'uxu, cocraanmomue 60% BemeBaTux " Besamymnnx 603153be öonee 'rpyzmo Buxoam' samyxc, COOTBBTC'I'BEHHO, )Keumca una me Booőme Be B cocmnnuu Bmüm samvm, coomeTcmeB—

HO nomeumbcn.

Comacuo llaHHblM no uucoabnoű oőpasoaannocmu anwueunux B oőcnenosanue 6031an):

ynenbumü Bec ÖOJlebIX, HMCIOIHHX arrec-ra'r spenocm, a Taxoke SaKOH'lHBUJl/IX YHHBepCHTCT

mm HHCTHTYT, HBHHCTCH Ha 80% ÖOHbUIHM B 'lHCJleHHOCTl/l ncnxuxo— HepBHOÖOanHX, nem

coomercmymmnü yuenbnuü BeC B oőmem BaceneBuu. Ynenbnmü Bec ÖOJlele, umeroumx BeoxonueHBoe OÖpa3OBaHHe, nonyueBBoe B cpeuBeü IUKOJIE, COOTBBTCTBEHHO, B yBuBepcuTeTe, BBJme'rca ÖOJIbHIe ueM B 1,5 paea ÖOJIbUIHM, COOTBeTCTBeHHO, nowm B 2,5 pa3a őonbmum, nem COOTBeTCTBYIOlIu/IÉ ynenBHblü Bec B oőuxem BaceneBun. Yaenbuuü Bec mm, nmexoumx arre—

c'ra'r Bpenocm, suaumenbuo 60.11me B 'lHCneHHOCTH musodipeBchB, cocrasnmomux 42%

nymeBBoőonBBux, B cnwae HBBpOSHbIX ÖOJIbeIX " HCHXOHaTOB. OJIHaKO ynenBBmü Bec mm, OKOH'IHBIIIHX VHHBepCHTeTbI, Kax npammo, HBJIHCTCH ÖOJlbmHM B cnwae BmmB saőoneBaBuü, Bosnnxammnx noone Monozxoro Boapacra, TO een: Be oxaabearoumx pemmenBBoro anmmm Ba OKOBuaBBe, COOTBeTCTBeHHO, peawxb'ra'rbx HlKOJTbeIX saBm-uü.

B uanbneümem ouepK nonBepraeT ananuay Beaumocnzau memny ncuxmco— HepBHbIMH 3aÖOJIEBaHHHMH " npngSeccueű. OcBOBBaH macca anHHTbIX B neueönue aaBeneBpm ncuxuxo—

BepBBoőoanbrx cocmm' "8 camonemenbnux. Ha 100000 camonemenbnux mmeneü npu—

xonmcn B 1186 pasa Goane npnnn'mü B neueőnue saBeueHnB I/I8-Sa ncnxnxo— HepBHbIX saőoneBaBuü, ueM Ba 100000 PDKILMBEHLICB. ABTOpr, onnpancr, Ha OHVÖIIHKOBaHI—lble nafmue, oőpamamT BBumaBHe Ha pOHb couuanbnoro oupwkemm (npmpeccrm, vonom/m paömbx " ma:;—

HH) B BO3HHKHOB€HHH ncuxmco- " HepBHbXX BaöoneBaBuü. Roamdmunem, paccum'anumü Ha 10 000 aKTHBHHX mmeneü, npOBoLmumx YMCTBEHHHG npmbeccvm, coc1'aBJme'r npuőnusn—

'TeanO B 1,5 őonbme, nem KOSÖ$HLIH€HT B cnwae muamecxux paÖOTHl/IKOB " B TOM lmene, B cnwae meBumH BBnHeTcn Ha 40% őonbme, HBM B cnyuae Mymutm. HOMHMO Gonee KOMrmeKC- HbIX, COrIpOBOBUIaIOILU/IXCH HOBbIIHeHHOf/í OTBETCTBEHHOCTHO u YMCTBCHHbIM pruom norpwxe—

Buü, Tamxe " nonmmcm allMHHHCTpaTMBHOI'O xapaKTepa, OCHOBbIBalOUlI/ICCH, Kax npaBuno, Ha Gonee suaumenbnoro MexaBnaMa, smmmcn BHa'JI/ITEJIbeIMH amonomuecxnmn cpaKTopa—

MP! B paSBI/ITHPI ncuxuxo— HepBHbIX saőoneBaHnü, B nepBym ouepenb, B paSBl/ITI/IH BeBposa.

O'mocmenbno amonormecxux acnem—OB ncuxnxo- HepBHle eaöoneBaBuü aBTOpr, Ha OCBOBe Bame'rox, BBmBmm, two Bcnyuae mlm/1 onBoü nmoü uacm npuummx PI3-3a ncuxu- 'IGCKI/IX BaöoneBaBBü ÖOIIbelX moxmo vCTaHOBmB npeeMCTBeBBOCTB mm npeeMCTBennoe pacnonomenue. B BOSHHKHOBCHYIH Goneguu urpanu ponb SKCOFEHHHB apr/mmm B cnyuae' 80% BaőoneBaHnü, nonomma KOTOple nponcxomma 143 őuonormecxux, B TO BpeMSI Kax apvraz nonosnna nponcxoauna MB ncnxmecxux HpI/NI/IH. Ouepx SaHl/lMaETCH Taxoxe PI nuHaMu—

rcoü ncuxuxo— HCPBHHX saőoneBaHHü !(pOBHbIX pOIXCTBeHHI/IKOB. B cnwae %% ÖOHbeIX moxmo yCTaHOBmB ncnxmco— BepBHme SaőoneBam/m mm CBHBaHHbIe c HI/IMH mm Harmony!—

mande K HMM npyme BHlIbI aaőoneBaHuü Takme n y !(pOBHbIX pOJICTBEHHI/IKOB. B npnönuemenb- HO 40% cnwaeB TO'JIbKO OMH us poum'eneü mm oőa ponmeneü, a B OCTaHbeIX 60% " poun- Tenn, H pont/[Tem nocnenuux, 14 upyme KpOBHble pOlICTBeHHI/IKPI HOKaBBIBalOT anBHaKH Ba—

(mJeBaHuü B pasntmx *KOMÖMHauuHx, B ÖOJIbluHHCTBe cnyuaeB B HaKonneBHOM Bane.

OllepK OCTaHaBHl/IBaeTCH Taroxe " Ha HCCHEHOBHHHH csnaeü memuv ncuxnxo- HepBHbl- Nm 3aÖOJleBaHI/[FIMH n COBepmeHHblMPl npeCTYHHeHHHMl/I u nonbszcaMu Ba ccuuoyőuűcmeo.

Comacuo llaHHblM 8% anHm'mx mymcm/Ix őonbaux H TOJIbKO 1,5% )KCHCKI/IX Gonbnmx co—

nemm/mu npecwnneHI/IB. B cnyuae HO'ITH 16% npm'ux nymeBHoöoanmx Öme/I sanucanbx no—

nbmm Ha chovőuücmo, conepuxermue onnoxpamo mm MHOFOKpaTI—IO.

840 DR. MARTON' ZOLTÁXV— SZABÓ EMILNÉ —'

B saxmotienne oaepx nanarae'r reppm'opnanbnvio annamuxv eocnuma/msauuu. Ynenb— _ nuü Bec ncnxuxo- Hepanoöonbnux, npnnz'rbix B neueőnbie aaBenennn KaK B cronnue, rak a B npoannunanbnux roponax Hame—ren snaamensno Gonee BbICOKHM, nem !: nposum'xnn Booöuie nna B nepeBnnx. B ananemre na 100 000 mmneü npnxommocb B nna pasa Gonbme cnyuaeB tipusa-rna, nem s nposnnunn Booöme (598, coo'rse'rcraenno, 292); a B nposnnunanbnblx ropo- nax ősmo non-m B 1, 5 pasa ÖOJIbllle, nem B nepemmx (379, coorsercrsenno, 258) Yicaaannan pasnnna, no mnenmo as'ropoa, oőmcnne'rcn, nomnmo neüc'rsmenbno Gonsmeü ncnxnuo—

népsnomopőunnocm roponcxoro nacenennn, 110 nasec'rnoii crenenn Tai-ose n őonsmeü oöec—

neaennoc'rbio cronnuu MGCTaMPI B neueőnnx sasenenngx.

ABTOpr, B saxnmnenne, yxasbmaio'r ne m, nro nx onepx — lis—aa mnpoxoii KOMIUIEKC—

noc'm ncnxnxo- nepnnmx aaőonesanuü — npencrannner coőoü ToanO navaho ően—ee;

caonnux n őonee myöoxnx nansneiimux nccnenosannii, maanum oöpasom, B acnex'rax mcna—

TaTeJ'lebIX 14 counonomuecxnx. .,

SUMMARY

, Reilying upon data obtained from a sample survey, the authors examine the trend of the composition of mental-neurotic patients admitted to hospitals With, a psychiatric diagnosis. Beside the revealing of the demographic factors in the first place, the authors examine several factors — occupation, level of education aetiologi—

cal connections etc -— Which throw light on the epidemiology of the psychoéneurotic diseases.

. The freguency of the diseases per 100000 inhaibitants is, in general 352, onbasis 'oű admissions to hospitals; the rate of freguency of melee surpassos that of females by 6,.3% The age—specific rates show that in the childhood the iredueney of the psychoHneurotic diseases is low, only 1/10 of the average. Morbidity is much higher among boys than among girls. Morbidity is the highest among men in the age of

30—39 years, among women in the age of 40—49 years. The oonspicuouosly high rates of. the age groups of 30—49 years can be attribuied, in case of women, beside the physiological peculiarities also to such other circumstances which can be shown objectively, thus for instance, to the bundens arising from the dual occupation of women.

The mental diseases in general and also the psycho—neurotíc diseases occur more freguently among males than among females. The proportion of pathological disorders of the character, behaviour and intelligence among males, is, however, almost the 2,5 fold of that occurring among females. The most freguently occurring mental dis—

orders are schizophrenia, senile psychoses and psychoses with cerebral arteriosclerosis, the manic——depressive reactions in connection with the age of involution, Which, all in all, make %% of all types of psycho——neurotic tornis. The authors analyse in detail the freguency of the individual psychomeumotic diseases and diseases also by age and sex.

The composition of the 15 year old and older mental- neurotic patients by

*marital status differs from the composition of. the population of the same age. The difference is especially striking among the divorced, their proportion among males is more than the sixfold and among females nearly the fourfold of the proportions within the male and female population of the corresponding age. While four admis—

sions to hospital can be registered per 1000 married men and women, the figures are 31 and 17 per 1000 divorced men and women resp. In the distribution by age of the marital status, the proportion of the married, constituting the bulk of the patients, is lower, in all age groups than in the total population. The proportion of single patients over 40 years of age is considerably higher in all age groups, especially among men, than the proportion within the population of the same age. 'Ihe authors explain the surplus as follows: while, on the one hand, fun these age groups, first Of all.

unmarried men are exposed to a greater extent to factors making susceptible to psycho——neurotic diseases, mainly to alcoholism, on the other hand, the patients suffers ring from schizophrenia, psychopathia and epilepsy, constituting about 60% of the single patiehts, can marry with difficulty only or not at all.

According to the date on the level of education of the patients admitted to hos—

pitals, the proportion of those having a secondary school leaving certificate as well as the proportion of those having a university or acedezmy degree is 800/0 higher among the mental- neurotic patients than within the total population The propor—

tion Of the patients who did not finish a secondary school or a university is more than the 1,5—fold and nearly the 2,5—fold of the percentual distribution within the

AZ ELME—IDEGBETEGSEGEK

84 1

population. The proportion of those having obtained a secondary school leaving cer—

tificate is much higher than the average among schizophnenics, neurotics and psycho—

paths, constituting about 42% of the mental—neurotic patients. The proportion of the university and academy graduates, however, is higher among such types of mental diseases which appear, in general, after the younger age, i. e. which do not influence

decisively the completion and results resp, of the school studies.

'Ilhen the authors analyse the connections of the psycho—neurotic diseases with the occupation. 'llhe bulk of 'the persons suffering from psycho—neurotic diseases are gainfully occupied. Nearly twice as many admissions due to psycho—neurotic diseases were registered per 100000 earners than per 100000 dependents. Relying upon the data published, the authors call attention to the role in causing psycho—

neurotic diseases of the social environment (occupation, working and living conditions).

The rate calculated per 10000 inhabitants with an active non—manual occupation is about the 1,5-fold of the monbidity rate of the manual workers and within the latter it is %% higher among women than among men. Beside the burdens going together with more complicated non—manual work and with increased responsibility, also the jobs of an administrative character, based, in general, on a greater mecha- nism, are considerable etiological factors of the development of mental diseases,

first of all of neurosises.

In respect of the etiolog'cal aspects of the psycho—neurotic diseases the authors have shown, on basis of the records, that in about 1/5 of the persons admitted to hospitals with psychiatric diagnosis inheritanoe ol hereditary disposition can be found. In %% of the cases the disorders and diseases were due to exogenous causes, in 50—500/0 ot the cases they were due to different causes of biological and psychological origin. The paper deals also With the development of the psycho—neuro—

tic diseases of blood relations. On the average, in 36% of the patients a psycho—

neurotic disease or a type of disease making susceptible to it and mostly connected with it can also be shown among blood relations. In nearly 40% of the cases they occur only With one par-ent or both parents, in the remaining %% of the cases they can be found With the parents, grand parents and other blood relations in different combination, mostly accwmulated.

The paper analyses also the connection of the psycho—neurotic diseases with crimes committed and suicides attempted. According to the data 8% of the male patients and hardly 1,5% of the female patients admitted to hospitals committed a crime. Suicides attempted once or several times were registered in the case of nearly 16% of the mental—neurotic patients admitted.

Finally, the paper reviews the regional distribution of hospitalization. The pro—

portion of the mental—neurotic patients admitted is much higher in the capital and among the urban population of the countryside than, in general, in the country- side and villages resp. In Budapest the number of admissions per 100 000 imhabitants was twice as many as, in general, in the country—side (598 and 292 resp); in the pro—

vincial towns the figure was neanly the 1,5—fold of that in the villages (379 and 2580/0000). In the view of the authors the difference is due, beside the really higher morbidity of psycho—neurotic diseases among the urban population also to the favou—

rable supply With hospital beds for mental—neurotic patients in the capital.

Finally, the authons remark that due to the Wide complexity of the psycho—neuro—

tic diseases, their paper is only the beginning of further deeper studies, which will be more comprehensive especially in the educational and sociological aspect.