Lüüs, H.-P. – Chlumsky, J.: Az európai statisztikusok szakképzése

424

szituációs problémáit tárgyalja. Például az ügy- fél adatokkal szolgál, és véleményt, szaktaná- csot kér ezzel kapcsolatban. A feladat meg- oldása olyan felismerés is lehet, hogy további adatokat kell bekérni (mert hiányosak voltak, esetleg nem megbízhatók, gyanúsak a szélső—

értékek). A házifeladatban esetenként valódi szakvéleményt kell kidolgozni. A zavaros tanácskérő levél olyan feladat elé állíthatja a hallgatót, hogy neki kell kitalálnia, mi is a feladat, ami megint csak valós probléma a gya- korlatban.

A félév végére a hallgatóknak csoportmun- kában egy szabadon választott kísérletet kell elvégezniük, és értékelést kell készíteniük erről.

A többiek ezt véleményezik, és ennek során a szóbeli kommunikálást is gyakorolják. (A kísérlet megválasztásához tájékoztatásul és nem megismétlendő példaként korábbi hallga—

tók témaválasztásairól listát adnak.)

Az egyhetes (4 és fél napos), rendszerint kihelyezett tanfolyamokon, csak a legfonto- sabb kérdésekkel lehet foglalkozni. Ilyenkor nem adnak házifeladatot, viszont igénybe lehet venni a munkahelyi részlegeket a kísérletekkel kapcsolatos számításokhoz, a tervezéshez és az elemzéshez. A statisztikai feladatok számító- gépes megoldása a helyi számítógéppark sok- irányú felhasználásának lehetőségére is fel- hívja a figyelmet. Amennyiben ez eredményes volt, az esti órákban az érdeklődőknek lehe- tőséget nyújtanak a számítógépes kísérletter—

vezéssel és adatelemzéssel kapcsolatos ismere- teik bővítésére és elmélyítésére. Az ilyen tanfo- lyamok végén kérdőíven véleményt kérnek a résztvevőktől, amit a további tanfolyamoknál hasznosítanak.

A hosszabb időtartamú — féléves és eseten—

ként szünetet beiktató — kihelyezett tanfolya- mokon is a gyakorlati használaton keresztül oktatják a statisztikát. A példákat a résztvevők tényleges problémái közül és nem kéziköny- vekből választják. Ez több oktatásszervezési nehézséget jelent, amit a szerző jelez, de nem tárgyal. A tanfolyam tantervének kialakítá- sába az adott vállalat vezetőit is bevonják. A vezetők megjelennek a tanfolyam beindításá- nál, és segítségüket a későbbiekben is kérik, ha szükség van rá.

Egy csoportban körülbelül 20 fővel foglal- koznak. A statisztikai módszereket nem álta—

lános bevezető keretében, hanem a tárgyalt gyakorlati probléma kapcsán ismertetik. A módszereknek az általános statisztikai elmé—

let és gondolkodás keretében való elhelyezésére a tanfolyam második felében kerül sor. Az

előadó azt kéri a résztvevőktől, hogy hozzák el az órákra az általuk gyártott termékeket, a ezekre építi rá a megfelelő statisztikai mód- szerek bemutatását. Nagymértékben növeli a résztvevők aktivitását, ha a tanfolyam végén készitett beszámolójuk a vállalati vezetők elé kerül, és ezt már az elején tudomásukra hozzák.

(Ism.: Szász Kálmán)

LÚUS. H.-P.——CI—ILUMSKY, J.:

AZ EURÓPAI STA'I'ISZTIKUSOK SZAKKÉPZÉSB

(Training europáiseher Statlstiker.) — Wirtschaft und Statistik. 1991. 10. sz. 667—670. p.

Az európai egységes belső piac létrehozásá- hoz az Európai Közösség tagországainak sta- tisztikai módszereit és rendszerét közelebb kell hozni egymáshoz. Ezáltal ugyanis mind a nemzetgazdasági, mind a társadalomstatiszti- kai adatok jobban összehasonlíthatókká vál- nak. A feladat megoldásához az érdekelt or- szágokban dolgozó statisztikusokat a meg- felelő irányba kell képezni, illetve továbbké—

pezni. E fő célt szolgálja az Európai Statisz- tikusok Szakképzésének Programja, mely az Európai Közösség mellett az Európai Szabad- kereskedelmi Övezet államaira és—a bekövet- kezett változások eredményeként —— a kelet—

európai országokra is kiterjeszthető.

A program megfelelő oktatási formák segít- ségével kívánja a nemzeti statisztikai rendsze- rek egymáshoz való közelítését előmozdítani.

Ezen felül szervezett, de nem hivatalos jellegű vitafórumot is biztosíthat, mely lehetővé tenné az alkalmazott módszerek összehasonlítását, egyeztetését. A statisztikusok ily módon meg- ismerhetnék a más országokban kifejlesztett újabb módszereket, eszközöket is, továbbá ösztönzést kaphatnának új eljárások kidolgo- zására.

Első lépésként olyan továbbképzési formá- kat kívánnak kialakitani, amelyek a megfe- lelő kérdések gyakorlati megoldásával lenné- nek egybekötve. Ezeknél tehát a munkán ke—

resztül való tanulás elve érvényesülne. A továbbiakban adatbank létrehozását is terve- zik, amely tájékoztatna az Európai Közösség keretében induló posztgraduális tanfolyamok- ról.

Az 1991/92. évi oktatási program során első- sorban a statisztikai hivatalok azon tudomá- nyos képzettségű munkatársait képezik, akik—

nél a problémák gyakorlati megoldásának ké- pessége európai látókörrel párosul. A tanfo—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

425

lyamok kiegészítenék az egyetemen szerzett elméleti tudást és a nemzeti statisztikai szol- gálatban szerzett gyakorlati ismereteket.

A kutatást öt témakörben teszik lehetővé:

— alkalmazott statisztika;

— informatika;

——- vezetési ismeretek;

—— statisztikai politika;

—— európai integráció.

A rendezvényeknek három típusa külön- böztethető meg:

— egy-két hetes tanfolyamok egyetemet végzett fiatal szakemberek számára, amelyek előadásokból és gya—

korlatból tevődnek össze;

—— legfeljebb egy hétig terjedő időtartamra munka—

csoportok jönnek létre, amelyek döntően gyakorlati munkát és esettanulmányokat végeznek;

—- 2—4 napos szemináriumok, amelyek a vezetők kö- zötti tapasztalatcseréhez biztositanak keretet.

A tanfolyamokat, a munkacsoportokat és a szemináriumokat az Európai Közösséghez tar- tozó különböző államokban szervezik meg, többnyire angol, francia vagy német nyelven, egyes esetekben azonban olasz, spanyol és holland nyelvű képzésre is lehetőség nyílik. A résztvevők száma általában 10 és 40 fő között ingadozik. A különböző képzési formákba rendszerint több (maximálisan 15) ország kép- viselői kapcsolódtak be. Az Európai Közösség körén kívüli országok közül Svédország és Svájc, továbbá a közép- és kelet-európai tér- ségből Magyarország részéről mutatkozott nagyobb érdeklődés. (Ez utóbbi 18 jelentkező—

vel az élen jár.)

Néhány meghirdetett tanfolyamra és más képzési formára viszonylag kevesen jelentkez- tek. Ebben —— a nyelvi nehézségek mellett ——

a téma speciális jellege is szerepet játszott.

A továbbiakban erősíteni kell a kapcsolatot az Európai Közösség körén kívül álló orszá- gokkal. Külön említést érdemel Közép- és Kelet-Európa statisztikusainak képzési prob- lémája. Nyilvánvaló, hogy e körben a képzés tartalmának el kell térnie a más országoknál bevált gyakorlattól, azokat az ismereteket kell oktatni, amelyek nélkülözhetetlenek a piac—

gazdaság igényeinek megfelelő hivatalos sta- tisztika kiépítéséhez. Az 1992/93. évtől kezdve a közép-kelet—európai országok részére speciális programot kívánnak biztosítani. Ennek kere- tében az adott országokban szerveznek tan- folyamokat, s ezek időtartama a szokásosnál hosszabb lesz. E tanfolyamok feltehetően ket- tős haszonnal járnak majd: egyrészt elősegítik, hogy a piacgazdaság kialakítására törekvő országok statisztikusai mielőbb képesek legye-

nek az új helyzetben megkövetelt feladatok magasabb szintű ellátására, másrészt az okta—

tók is tapasztalatot szereznek.

Az oktatási programok tervezésénél mérle- gelni kell az 1992/93. tanévet követő időszak várható szükségleteit is. Középtávon, vagyis az 1995/96. évvel záródó időszakban a képzésbe bekapcsolódók számát évenkénti 550—ről 850—re kellene növelni. Ezzel egyidejűleg bővíteni kell az együttműködést az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmí Övezet között. A kelet—európai országokban folytatni kell a külön képzési programot, de emellett ebből a térségből néhány résztvevőt a normál progra—

mokba is be lehet már vonni. Az egész képzési rendszernek nyitottabbá kell válnia a tudomá- nyos intézmények és a magángazdaság felé.

Az anyagi korlátok miatt a rendezvények száma csak mérsékelten növelhető. Ezért első—

sorban ezek hatékonyságát célszerű növelni, aminek egyik lényeges eszköze a megfelelő résztvevők kiválasztása. Figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint például a kielégítő nyelvtudás vagy az anyag elsajátításához szük—

séges előképzettség.

Tankönyvek írását is tervezik a rendszeres kurzusok hallgatói részére. E tankönyveket bolti árusítás útján a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kívánják tenni.

A továbbképzés tartalmát már az 1992/93.

tanévtől kezdve a következő témákkal bővi—

tik:

_ az indexszámítások elmélete és gyakorlata;

—— bevezetés a többváltozós analízisbe;

— a panelfelvételek elmélete és alkalmazása;

—— a távinterjú módszerei;

— a felvételek mérési hibái;

— a belkereskedelmi statisztika hasznosításának mód- szerei.

A szemináriumok keretében feldolgozható témáknak még nincs végleges terve, az aláb- biak jöhetnek szóba:

—— a minöségellenőrzés a statisztikában;

— az összehangolt környezeti statisztika az Európai Közösségen belül;

—— a statisztikai politika stratégiai.

Az EUROSTAT e képzési rendszere logi—

kusan egészíti ki a Német Szövetségi Statiszti—

kai Hivatal belső továbbképzési programját. A Szövetségi Statisztikai Hivatal a továbbiakban koordinálhatná Németországban azon szerve- zési feladatokat, amelyek az Európai Közösség statisztikai programjával kapcsolatosan felme- rülnek.

(Ism.: Fóti János)