852 STATISZTIKAI IRO DALMI FIGYELÓ
mesterséges íntelligenciában ezeket a mód- szereket alkalm—azzák. Ismertek u yvanakkor az ellenérvek is. A pszichológuso csupán azt tudják megállapítani. hogy az emberek miként döntenek, és ez — a tapasztalatok szerint —- korántsem tekinthető azonosnak az optismummal.
Sokkal bonyolultabb azonban bármit is mondani arról, hogy miként lehet valószínű- ségi következtetéseket generálni. A szerző szerint az emberhez hasonló következtetési képességekkel rendelkező rendszerek létre- hozása akkor lehetséges, ha sikerülne asszo- ciatív számítógépes tárolók megalkotása.
Ilyen tárolók segítségével visszakereshetnénk azokat a korábbi tapasztalatokat, amelyek összefüggésbe hozhatók tetszés szerinti hely- zettel. Az adatbázis alapján gyakoriságok
határozhatók meg, amelyekből további mű- veletekkel számszerű valószinűsége—kba jut- hatunk. Az asszociatív tárolók arra is lehető-
séget adnak, hogy különböző éseteket ösz—
szehasanlithassunk, és ezzel segítséget kap- junlk valószínűségi következtetésekne.
A statisztikusok szempontjából a cikkben tárgyalt témakör jelentősége kettős. Egyrészt a mesterséges intelligenciára vonatkozó ku- tatások eredményeképpen a gyakorlatban is alkalmazható eszközként megjelentek a sta- tisztikai munkában a szakértői rendszerek.
Másrészt a statisztika saját eszközeivel nagy- mértékben hozzájárult a valószínűségi követ- keztetésekre is képes intelligens rend—szerek kifejlesztéséhez.
(Ism.: Straub Elek)
GAZ DASÁGSTATISZTI KA
BREUSS. F. -— STANKOVSKY, J.:
AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BELSÖ FlACA
(Österreich und der EG-Binnenmarkt.) Institut für Angewandte Sozial- und Wirtschaftsforschung. Sig—
num Verlag. Wien. 1988. 443 p,
Csaknem 15 éves szünet után felélénkült Ausztria és az Európai Közösség (EK) közötti kapcsolatokról folyó vita. A felélénkülést az 1985 közepén megjelent, a Közösség tökéle- tes belső piacának megteremtéséről szóló.
úgynevezett ,,Fehér könyv" váltotta ki. A könyv egy olyan belső piac kialakításának elméletét tartalmazza, amelynek megterem—
tését már 1957-ben célul tűzték ki. Az 1992- re kialakuló "ideális" közös piac természe- tesen nemcsak a Közösség tagországait, ha- nem a nem tagokat is érinti, az utóbbiakat főleg negatív értelemben.
A Bécsben működő Osztrák Gazdaságku- tató Intézet munkatársai a ,..Fe-hér könyv"
—megjelenését követően hat hónappal kezd- tek hozzá az Ausztriát érintő hatások ,,költ—
ség—haszon" elemzésén alapuló tanulmá- nyuk kidolgozásához.
Bármilyen formában is történik Ausztria közeledése az Európai Közösséghez, ez az utóbbi szabályozó rendszerének és mecha- nizmusának részbeni vagy teljes átvételét kívánja meg. A kötetben foglalt tanulmány felvázolja a szóban forgó szabályozó rend—
szert. beleértve a küszöbön álló változásokat és felbecsüli a szabályok átvétele következ- tében Ausztriára gyakorolt hatásokat.
A kötet a bevezetőt követően a nyugat- európai integráció történeti áttekintésével, az Európai Szabadkereskedelmi Uvezetnek (EFTA) a Közösséggel szemben várható stra—
tégiája leírásával. továbbá a Közösség és az EFTA—tagországok makroökonómiai fejlődé—
sének elemzésével foglol'kozik. A következő fejezetben Ausztria és a Közösség gazdasági kapcsolatait részletezik, különös figyelmet fordítva a kereskedelmi kapcsolat—okon belül az áru- és szolgáltatásforgalomra. a külföldi közvetlen beruházásokra, a nemzetközi tö- megkapcsolatokra és a munkaerő-várnám- lásra.
A szerzők az integráció elméletével és gya- korlatával foglalkozó szakirodalmat külön fe—
jezetben dolgozzák fel, többek között meg- állapítva, hogy a Közösség belső piacán már nem a vámkérdések megoldása áll elő- térben, hanem a létező valamennyi nem tari—
fálxis korlátozás megszüntetése. Az integ- rációnak Ausztria jövőbeni külkereskedel—
mé're gyakorolt hatását két változat alapján elemzik az 1985 és 1991, valamint az 1992 és 2000 közötti időszakokra. Az egyik válto—
zat szeri-nt Ausztria nem közelít,; a másik szerint csatlakozik a Közösséghez. Megálla—
pítják. hogy a külkereskedelmi mérleg pasz- szivuma mindkét változat esetén növekedne.
a csatlakozás esetén azonban kisebb mérték- ben.
A Közösség szervezeti felépítésével, intéz- ményi rendszerével és jogforrásaival foglal- kozó részt követő fejezet részletesen áttekinti a Közösség és Ausztria gazdaságpolitikoi mechanizmusának fő jellemzőit.
A tökéletes belső piac megteremtése alap- vető változást hozna a versenyhelyzetben az—
által, hogy a Közösségen kívül álló országok szállítói háttérbe szorulnának. Az így kelet—
kező — jóllehet nem szándékos — megkülön- böztetés elkerülése érdekében Ausztria a belső piacban ,.telj-es mértékű" részvételre törekszik.
A kiadvány elemzi a Közösség és Ausztria közötti kapcsolatok néhány speciális terüle-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
853
tét, így az áruk származási helyét igazoló szabályozást, az egységes árukísérő okmány- rendszert, a külkereskedelmi és vámsta'tisz- tika egységesítésével kapcsolatos kérdéseket és a harmonizált rendszerhez való illeszke—
déssel összefüggő feladatokat.
Az összefoglalót és végkövetkeztetéseket tartalmazó befejező részben a szerzők meg- állapítják, hogy az európai integrációs folyamat a ,.Fehér könyv" megjelenése óta eddig nem tapasztalt mértékű lendületet kapott. A Közösség tagországaiban a tervnek megfelelő ütemben folyik a tökéletes ,,belső piac" megteremtése érdekében elvégzendő feladatok végrehajtása, bár a pénzügyi és az agrárreform terén bizonyos késlekedés ta-
pasztalható.
Több jel arra enged következtetni, hogy Ausztria a közeljövőben csatlakozási kérel' met nyújt be a Közösséghez, a ,,kívülálló"
szerepe ugyanis nehezen lenne elviselhető számára.
A csatlakozás statikus hatása, ami első- sorban a vámtételek csekély mértékű csökke- nése formájában jelentkezne, nem jelentős.
A nehezen számszerűsíthető dinamikus hatá—
sok két területen jelentkeznek. A termelő—
szféra területén olyan módon, hogy lehető—
séget adnak a széles értelemben vett tömeg- termelés előnyeinek kihasználására, a védett szektorokban működő vállalatoknál pedig kikényszerítenék a versenyt akadályozó té-
nyezők megszüntetését.
A kötetből kitűnik, hogy a Közösség töké- letes belső piacában való részvétel a szerve- zetbe való belépés nél—kül számos területen nehéz vagy lehetetlen. A Közösség kereske- delempolitikája a nem tag Ausztriát kedve- zőtlenül érintené.
Ausztria csatlakozása azt is jelentené, hogy a szerkezetváltás — esetenként két- ségtelenül pozitívan értékelhető —- haloga- tása tovább nem lehetséges. A csatlakozás- ból következő előnyök, illetve hátrányok egyenlege a tanulmány szerint összességé—
ben pozitív lenne.
(Ism.: Lutzer György)
LASKI, K.:
LENGYELORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE (Die Wirtschaftsentwicklung und die Verschulduna Polens.) Wiener Institut für Internationale Wirtschafts- vergleiche. Wien. 1987. október. 166—176. p.
Minden Lengyelországgal kapcsolatos ta- nulmány kiindulópontját az 1978 és 1982 közötti évek adják —- állapítja meg a szerző.
Lengyelország 1978—ban érte el a legmaga- sabb nemzeti jövedelmet, 1982-ben a leg- alacsonyabbak A termelés visszaesése a háború utáni időszakban példa nélküli, és
csak az 1930—es évek válságával vethető össze.
Ebben a nehéz időszakban a fogyasztás védelmében a beruházásokat 50 százalékkal csökkentették. 1983 és 1985 között a növeke- dési mutatók szerint élénkülés következett be: a nemzeti jövedelem 16. az ipari terme—
lés 13, a mezőgazdasági termelés 16, a beru- házások 29, a fogyasztás 9, az átlagbér 5 százalékkal nőtt, de még így is az 1978-as szint alatt maradt a népgazdaság. Az ered- mények olyan könnyen mobilizálható *ta rtalé—
kok bevetésére vezethetők vissza, mint pél—
dául a meghosszabbított munkaidő (főleg a szénbányászatban) vagy a munkafegyelem erősítése (adminisztrativ ráhatással), vala—
mint a Szovjetunióval való kereskedelemben realizált 'importtöbblet és a kedvező mező- gazdasági terméseredmények.
Az 1986—1990. évi terv a 'nemzeti jövede- lem 16—19 százalékos növelését írja elő, mi—
közben a beruházások ennél gyorsabban, a fogyasztás lassabban nő. Mindezzel együtt az egy főre jutó nemzeti jövedelem és a fo- gyasztás 1990-ben még mindig körülbelül 5 százalékkal az 1979. évi szint alatt marad.
i'Kérdéses, hogy a terv néhány olyan elő- irányzata teljesíthető—e, mint például az anyag- és energiatakarékos-ság tervezett szintjének elérése, a munikatermelékenység emelkedése, az import erőteljes csökkentése, az export növelése (különösen a gépek és berendezések területén), a Szovjetunióval folytatott külkereskedelem egyenlegének el—
érése, az exportált árucikkek minőségének jelentős javítása.
A teljesíthetőséget a következő problémák (teszik kérdésessé:
—- a könnyen mobilizálható tartalékok igénybevéte—
le és kihasználása után a növekedési ütem lelassult (becslések szerint a krízis előtti állapotot Lengyelor- szág az 1990—es évek elejére éri el, és akkor a leg- több nyugati, illetve keleti állammal összehasonlítva
15 éves lemaradása lesz):
—- nincs jele struktúraváltásnak, az ipar messzeme—
nően nyersanyag— és energiaigényes, elavult;
— a konvertibilis export növekedés helyett csökke—
nést mutat. a nyersanyag- és kőszénszállítások lehető- ségei kimerültek, új kapacitásokra kevés a kilátás:
-— a nyersanyag- és egyéb anyagfelhasznáiás to- vábbi korlátozása várható;
— a beruházások a régi szektorokat szolgálják:
-— bizonytalan az élelmiszerellátás;
— devizaszűke miatt gyenge az exportösztönzés.
az exportáló vállalat csak ritkán tarthatja magánál a kitermelt deviza bizonyos százalékát, ugyanakkor a belföldi piac korlátlan és igénytelen értékesítési le—
hetőségeket nyújt;
—— a vállalatok nem érzik a piac kényszerítő ható- sát, különféle állami engedmények odaítélésénél sok
a kivételezés:
-— szükséges lenne. de ez ideig nem valósult meg a tömegek megnyerése.
Lengyelország adósságai 1986-ban megha- ladták a 30 milliárd dollárt. Az utóbbi 4 év- ben a nem teljesített kamatfizetések és a dollár ártolyamváltozásai 7,6 milliárd dollár- ral emelték meg az adósságállományt.
