Külföldi népszámlálások szemléje

109 szám.

_ 843,,,_— ¹⁹³⁴

Külföldi népszámlálások szemléje.

Revue de recensements ezécutés ci l'étmnger.

A M. Stat. Szemlében a külföldi népszámlálásokról legutóbb közölt adatok:

Állam neve _az.;: _1-4§ Állam neve 1 ; ?? Államneve 7; §" Állam neve ? %

1 u. ._1 *m —1 *N p—l

Albánia 1932 102 Délafrikai Unió 1981 1008 Kolumbia .. 1932 165 Portugália 1981 626

Alv' 11931 1008 Egyiptom ,, _, 1933 164 Kuba .. 19134 11 Románia .. .. 1932 827 Dir .. .. . 11932 164 Feröer-szigetek 1931 1008 Lengyelország . .. 1932 828 Sam-terulet .. .. . 1981 1008

! , 11931 1009 Finnország _ " __ 3934; 10 Lettoiszág , . .. 1932 162 Salvador _, 1932 165 Amerikai Egy. All. 11939 165 FranciaOrszág-l 1932; 159 Liechtenstein .. 1932 828 Skótország .. .. .. 1931 1007 - Francia gyarmatok 1932 829 Luxemburg 1932 161 Spanyolország 1934 9 Anglia és Wales , 1931 1006 G" _ ,, L,) " Malta .. .. . .1 1934 11 , . 11931 201 Ausztrália 1934 11 053075ng 19§7 1532 Mexikó __ __ _ 1932 829 SVHJC -- .. -— 11934 8

;: Belgium 1932 161 gmgand -- 1335 11539 Monaco. . .. 1932 828 Svédország 1931 913 , Belga_K0ng-ó 1932 829 Hgggiígisg" 193; 1083 Nagy—Britannia .. 19§1 1007 Sziám . _ 1932 164

- Brit- lndia . 1981 1009 " " Nemetalföldu 1954 8 Szovjet—Oroszorsz [1931 742 . Ceylon 1931 1009 Holland- Kel. -lndia 1931) 627 Nemetorszag 1934 6 _ " 11932 163 _ Cseh— Szlovákia" __ 1934 5 Izland... . 19? 162 Norvegia .. .. .. ., 1932 828 Tunisz .. .. .. .. .. 1931 1008

, ; 1931 742 Jatán , , 19131, 307 Olaszország. 1984 9 Törökország 1982 162

Csile 11931 1010 Égáláüiavm.. , ággá; 111331; 81asz'Dgyarmatok. 19132 829 Tripolisz 1982 164

, . : .. roszország 1932 859 1931 742

— Dania .. .. " 1931 1007 Kenia 11 1934 11 Palesztina-. 1931 1009 (összeállítás több 1932 166

Danzig . 1 1932 163 Kína 1931 742 Panama.. .. .. .. .. 1931 1010 államról " " " ' 11932

penkint ismeretessé váló eredménye?) közül a ko—

rábbi Szemle—közlésekZ) kiegészítése céljából első- sorban a középeurópai államok adatait érdemes hv- mutatni.

Ausztria az államoknak ahhoz a csoportjához tartozik, melynek tagjai — túli'tyomúre'szben költ- ségvetési nehézségek miatt __ csak megkésve foga- natosíthatták az 1930 táján esedékes népességi fel- vételt. Az ez év óta esztendőről-esztendőre elhalasz- tott osztrák népszámlálás tizenegy évvel az utolsó nagy népességi állapott'elvétel (1923 márc. 71 után.

1934 március 22-én zajlott le. Első előzetes ered—

ményei elég rövid idővel a felvétel napja után pub- ilikáltattak is. Minthogy az osztrák hivatalos sla- tisztika más alkalomból a hetvenes évekig vissza—

menőleg kiszámította a mai Ausztria lélekszámát—1),

a nagyon meglassult népességfejlődésről tanuskodó legújabb népszámlálási eredményeket ezúttal már két emberöltőnyi időszak távlatába állíthatjuk be:

Évi átlagos tényleges sza—

A jelenlévő népesség száma Ev

Ausztria porodás v.

mai területén fogyás (_) 0/0

1869 4,498.674. ——

1880 4,961.817 094

1890 5,416.277 092

1900 6,002.705 108

1910 6,645.984 107

1920 6,426.294 —0'36

1923 6,584.244—. 053

1934 6,759.062 0'31

1) Adataink forrása az ill. államok népszámlá—

lási közleményein kivül különösen még a ,,Noti—

ziario demogrtafico", ,,Wirtschaft und Statistiik", ,,Statistischre Nachrichten" néhány újabb száma.

2) L. legutoljára M. Stat. Szemle 1934. évf.

4—1]. 1.

3) V. ö. Statistisches

publik Österreich, lX. Jahrgang.

Handbuch für die Re—

VVien, 1928. 2. !,

Adatsorainkból kitűnőleg Ausztria a háborús esztendők és az összeomlás éveinek népességi vál—

ságán ugyan már átvergödött, népgyarapodásánák üteme azonban egyrészt a multtal szemben lassú—

dott meg, másrészt nemzetközi mértékkel mérve is felettébb lanyha. Évi átlagos népnövekedési aránya (03170) nemcsak hazánk közepes ütemű (évi 087

%—os) népességfejlödésétől marad messze, hanem pl, Olaszországétól (0'89), Cseh—Szlovákiáétól (0'84), Franciaországétól (0'67), Németországé'tól (0'55), Anglia és Vt'alesétől (05570) is, íholott mindez or- szágok Európa közepesen, ill. gyengén népesedő államainak csoportjához tartoznak. Igaz, hogy a mai Ausztria adatainak a békeévtízedeklcel szemben való összehasonlítását erősen zavarja, hogy a je—

lenlegi államterület a háború előtti Ausztriának csupán egyik — Bécs gyors lélekszámemelkedése következtében előnyösen fejlődő —— részét alkotta, népnövekeduésve tehát egész Ausztria, sőt részben a Monarchia népfeleslegeire támaszkodhatott. 1)

Nemzetközi viszonylatban pedig a legutolsó osztrák népszámlálás későbbi időpontja hat zavarólag, mint- hogy a mult felvétel óta eltelt időszak a termé- szetes népmozgalom stb. szempontjából különösen kedvezőtlen 1930 utáni esztendőket is felöleli, mig a többi állam 1920/21. és 1930/31.

lásai közötti időszakból az 1930 után igen kedve- zőtlen évek már kimaradtak.

Ausztria népgyarapodásának meglassúhbodását is

e'ví népszámlá—

elsősorban a születések igen rohamos csökkenésé- nek, ill. a természetes szaporulat ezzel kapcsolatos

!) Az Ausztria egész és mai területén élő né—

pesség szaporodás-áról v. 6. a kamatos kamatszámí—

tás alapján megállapított jellemzobb adatokat a M. Stat. Szemle 1933. évf. 14. lapján. Ugyanitt pár- huzamosan a Magyarország egész és régi területén élő népesség gyarapodásának arányszámait is kö—

zöltük.

10. szám.

megkissebbedésének, valamint a belpolitikai zava- roknak s csaknem az életképtelenslég határán álló, nyomasztó gazdasági helyzetének köszönheti.

A fejlődés néhány területi sajátossága érdeke- sen ütközik ki a szövetséges államok szerint tagolt adatokból. Az idevágó összeállítás a rendes lakó- népesség számsorát is felöleli, minthogy a nép- (számlálási anyag részlet-es feldolgozásánál az utóbbi lesz majd az irányadó:

§§'* mág

S 6 t , — A jelenlévő ggg, ggg

z ve seges . — s : a ma' 30

állam ' nepesseg zam Évá (tág)

1923 ! 1934 o/0 1934

l !

Bécs ... 1,865.780 1,861.856 —-0'2 1,S74.618 Alsó—Ausztria. . 1,480.4491,5121011 2'1 1,506.954

Felső—Ausztria 876074 906025 3-4 901251 Salzburg. . 222331 248188 11-4 245309

Stájerország 978816 1,016.585 3'9 1,012.086 Karintia . . . 370850 407529 9'9 405281

Tirol . . . . . 813888 351888 12-1 348374 Vorarlberg. . 139.979 157.338 124 155.252 Burgenland. 285577 291642 4-2 298.701 Összesen. . 6,534.244 6,759.062 344 6,748.826

Eszerint csupán az idegenforgalom terén ve—

zetö kisebb lélekszámú tagállamok fejlődése emli—

tésreméltó. A nyaraló- és turistaforgalom éppen 1923 óta 5 .a legújabb idegenforgalmi válság elle- nére is megfigyelhető felvirágzásának kedvező ha- tása'mellett osztrákrforrásunk e tartományokban a határvédelem kiépítés-ét is a gyorsabb szaporodás

—- bár csekélyebb súlyú, de említésreméltó —- okai közé sor—ozza. Ezzel szemben Ausztria legnépesebb városainak, valamint néhány fontos iparforgalmi 'vidékének kedvezőtlen népességfejlődése folytán éppen a nagyobb lakosszámú szövetséges államok népgyarapodás'i arányszáma igen alacsony. A szü—

lö-tteinek tömeges elvándorlása miatt régi idő óta

lődési üteme Ausztriához csatolása után sem gyor- sult meg lényegesebben?)

Rendkívül feltűnő Bécs lélekszámának lemor—

zsolódása,'-') stagnálásának álllandósullása. Mint em-

lítettük, a mai Ausztria 1910-íg a Monarchia; leg- első városának gyors lélekszámemelkedése révén

fejlődött kielégítően jól; 1910 óta ellenben éppen

gyorsabb népnövekedés kerékkötője. Az osztrák fő—

város ugyan már kiheverte azokat a nagy csapá—

sokat, amelyek a világháborús élelmezési nehézsé- 1) 1910—1923 folyamán megfogyatkozott az Ausztriához csra'toclt terület népessége.

'*') 'A rendes lakónépesség száma alapján is csak egészen jelentéktelen mértékben nőtt meg Bécs né—

pessége.

——844— _1934___

gek, az ország összezsugorodása, az egykori csá—

szárváros kormányzati, közigazgatási, gazdasági, sőt kulturális pozíciójának megrendülése, valamint az utódállambeliek tömeges elköltözése stb. révén né—

pességét érték; helyzete azonban a legfrissebb adatok.

tanuskodása szerint is csak annyiban javult meg, amennyiben népfogyiatkozáslát teljes stagnálás vál-r totta fel. Béccsel szemben a magyar főváros népes—

ségi pályafutása jóval előnyösebben alakult, főleg, ha Budapest és környéke gyors népfejlődésének.

társadalomgazdasági árnyoldalalitól eltekintünk. A két főváros n-épesedésének elütő alakulásáról az;

alábbi összeállítás ad elég jó képet, mely egyúttal Magyarország és Ausztria újabb népgyarapodása között is párhuzamot von:

Év

(évtized) Budapest Bécs hgíg'g'; Ausztria a) A jelenlévő népesség száma:

1900 732322 1,728,738 6,857.225 6,002.705 1910 880880 2,031.498 7,615.117 6,645.984 1920 929.690 1,841.326 7,990.202 6,426.294

1923 . . 1,865.780 . 6,534.244

1930 . 1,006.184 . 8,688_319 .

1934 1,861.856 6,759.062

b) Évi szaporodás v. fogyás (—) %:

1900—1910 2053 1'75 l 111 107

1910—1920 0547 ——1'03 0'49 ——0'36

! 1920/23 . 0'42 , , 0'53

1920—19301192384 0 8'2 ;—0'02 0 87 % 0'31

Az egész vonalon a magyar adatok a jobbakl) Sőt székesfővárosunk környékének a bécsi övezet—

nél gyorsabb népgyarapodása még jobban Budapest javára billentené a mérleget. Persze a fővároskör- nyek népesedési előretörésének aggályos tünete is van; Bécs túlságosan nagy népességi sú- lyát azonban Budapest még legtávolabbi környe—

zetének hozzászámításával sem éri rl.

számos

Az osztrák népszámlálás előzetes eredményei- nek kedvezőtlen vonása azután a városi népesség igen lanyha fejlődése. Ausztria önkormányzati jog—

gal biró városainak népessége 1923—-——1934 folyamán mindössze 1'0%—kal nőtt meg (ez az arányszám Bécs kikapcsolásával sem emelkedik jelentékenyeb—

ben), míg a vidék tizenegy esztendő alatt 4'800—kal lett népesebb?) A városok közül éppen a nagyob—

bakban igen alacsony a népgyarapodási hányados;

1) Említést érdemel még, hogy Béccsel ellen- tétben Budapest 1920—1930. évi fejlődése éppen az időszak elején volt az alacsonyabb. V. 6. M. Stal.

Szemle 1931. évf. 243. l.

2) Az önkormányzati joggal bíró városok elég kis száma miatt ez a két adat nem fest egészen hű képet a város és vidék népesedéséről.

10. szám.

igaz, hogy a városszéli települések valamivel gyor—

sabb fejlődése egyik városnál sincs tekintetbe véve.

Ausztria három legnépesebb városa:

Szaporoz ás A 'elenlévő né essévr száma ,

3 p 5 V. iogyas (-)

1923 1934 1923-1934, 0,0

Bécs . 1,865.780 1,861.856 —— 0'2

Graz . 152706 153849 07

Linz . 102081 108884 6'7

Innsbruck 193" évi lélekszáma (31.010 fő,

1923—1934. évi népnövekedési aránya pedig 8'2%, míg a legújabban 40.834 lakost számláló Salzburg népessége 1923 óta 7'9%-kal gyarapodott. Meg—

emlithető még, *hogy mindkét Város környéke jóval gyorsabban fejlődött, mint maga a város; az Innsbruck—vidék pl. 19'2%—ka1 nőtt meg. Egyébként a politikai kerületek között a legnagyobb népgyara—

podási hányadost nem itt, hanem a bregenzi kerü—

letben látjuk (20270). Utóbbinál még a városok közül is egyedül a bekebelezések révén is meg—

nagyobbodott tartományi székhely, Kismarton lé- lekszámemelkedésének arány—száma (52'8%) maga—

sabb. Feltűnő fogyaték észlelhető viszont a gazda—

sági romlásának közismert okai következtében Steyr városban (——8'7%) és egy tipikus bánya-iparvidé- ken: ,a leobeni kerületben (—5'4%).

A Magyarországtól elcsatolt terület legújabb népesedéséről a következő összeállítás tájékoztat:

A ' 1 1 55 mág

. . . Jo en évő egg-s,— sm ,,

A POhtlkal népesség száma 3352; ÉÉ bo

kerulet neve ?; be (ggg

1923 t 1934 0/0 1934 l

Kismarton város 1) . 8.263 4.988 528 5.013 Ruszt város !) . . . 1.361 1.442 60 1.435 Nezsider ') . . . . 46.085 52.115 13'1 51.388 Kismarton-vidék 4) . 37.386 38.364 26 38.514 Nagymarton 5) . . 31.075 32.933 60 33.187 Felsőpulya 6) . . . 50.571 51.015 09 51.285 Felsöőr 7) , . . 54.871 56.598 3'1 56.919 Németújvár 8) . . . 37029 36.717 ——0'8 37.240 Gyanafalva 9) . . . [ 23.936l 23.470 —1'9 23.720 Összesen: 285.577 297642

siedl am See. — 4) Eisenstadt-Land. —— 5) Matters- burg. — 6) Oberpullendorf. — ") Oberwart. —— s) Giissing. — 9) Jennersdorf.

A népszámlálás időpon-tja is részes lehet ab- ban, hogy a rendes lakónépesség száma Bécsben

———845—

1934

275098 volt (4170). Bécsben 127300 külföldi szám- láltatott meg, 6'8%—os aránynak felel meg:

Vorarlbergben is 6'8%-ra rúg a külföldi honosok hányadosa. A Burgenland 6.259 külföldi állampolgárt

(2'1%l-

Cseh—Szlovákia a Szemlében már ismertetett 1) foglalkozási főeredményekhez újabban a foglalko—

zásnak az állampolgársággal és nemzetiséggel kom—

kínált adatait fűzte hozzá. A Felvidék nyugati és keleti részéről közölt adatok?) a magyarság foglal- kozási eltolódásairől igen kedvezotlen képet raj—

zolnak s már ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Jelzett korábbi

most is csak a ami

számlált

híven főosztályok adatait megjegyezve, hogy a foglalkozási viszony szerinti részletesebb csoportosításból itt-ott még szomorúbb viszonyok tükörképe tűnik elő.

Térszűke miatt azonban ezúttal a foglalkozási fő—

osztályokról is csupán a százalékos megoszlási ada- tokat közölhetjiik. (Lásd a következő oldal elején levő táblát.)

közlésiinkhőz foglalkozási

ismerte tlietjük,

Sajnos, az adatk—e'p erősen csonka?) Mindenek—

előtt hiányzik belőle a csehek és tótok különválasz- tása, holott az elsősorban a városokba betelepített tisztviselő, értelmiségi stb. cseh elem foglalkozási megoszlása Szlovákiában kétségkívül igen jelenté—

kenyen eltér az inkább az ösfoglálkozásokhoz, ipari munkássághoz stb. tartozó tóvtságétól. Ebből a szem- pontból is jellemzőnek tekinthetjük a Ruténföld ,,cseh-tót" népességének egészen különleges foglal—

kozási megoszlását és e javarészben városlakó elem foglalkozási struktúrája s a ruténse'g foglalkozási vi—

szonyai között mutatkozó, szinte áthidalhatatlan kü- lönbségeket. A zsidóság és (főleg Szlovákiában) a németség foglalkozási összetétele dolgában szintén városias: Ellenben a nmgyarság foglalkozási alkata kimondottan agrár jellemvonásokat tükröz, holott az államfordnlat előtt a magyar elem súlya az értelmiségi foglalkozások körében is jóval nagyobb volt! Különösen kedvezőtlen a magyarság adatai—

nak fejlődési, helyesebb-en visszafejlődési irányzata.

Kivált az a körülmény aggasztó, hogy míg a köz- szolgálat és a szabad foglalkozások körében szám—

belileg és viszonylag is megcsappant a magyarok képviselete, őstermelőinek relatív súlya feltűnően megnövekedett (Szlovákiában 62'5%—-ról 65'3%-ra,

a Ruténföldön 57'2%—ról 61'5%—ral, merő ellentét—

ben a világszerte, sőt a Felvidéken is következete- sen megfigyelhető foglalkozási eltolódássall: az ős—

1) L. M. Stat. Szemle 1934. évf, 5 6. l.

2) V. 6. Mitteilungen des Stat. Shaatsamles der

10. szám. — 846 -—-— 1934_

A belföldi állampolgárok, u. m. Akülföldi ,

_ ' ********** , állam— Az egesz

Foglalkozás $$$; (23325) magyarok németek zsidók égggsexg, polgárok népesség

, l

OSZWY 1921.ng30. 1921.I1930. 1921.11930. 1921.!193o. 1921.]1930. 1921.[1930.§1921.11930. menlweo.

e v i m e g 0 s 2 l á s a (010)

l

a) Szlovákia; ;

Östermelés . . . . 633 576 895! 896 625 6953 337 29' 108 71 261 346 269 34'5 606 568 Ipar (a bányászattal) 169 188 29 33 158 169 330 343 214 202 292 194 368 316 175 191 Kereskedelem és

hitel ... 26 43 04 08 38 38 7-2 9'4 481 531 19 25 86 119 41 5-5

Közlekedés. . . . 40 5"? 08 10 26 25 3-1 8'5 16 1-8 16 06 57 3'5 86 47 Közszolgálat és sza—

bad t'ogL. . . . 30 457 22 20 44 68 44 50 68 73 46 201 62 5-8 35 47

Véderő ... 16 17 05 I'?) 01 01 62 81 01 02 08 0-2 29 01 14 16

Házi cselédek, sze-

mélyes szolg. - 'l 06 07 01 01 07 08 12 14 06 06 07 03 16 21 06 08

Egyéb és fogl. nélk. , 4'4 , 1'4 , 5'1 ! _ 7'8 , 9'2 , 8'5 ,, 7'5 _ 4'8

Ismeretlen . 380 2-1! 36 053101 1—7í112 1,3§1o7 0-53351 mellü 3.0; 87 2-0

Összesen. . 100'010001000100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'01000100'0100'0100'0100'0100'0 b) Rute'nfó'ld :

Östermelés . . . . 261 168 821 81'8 57'2 61'5 539 506 277 21'5 769 708 275 366 676 663 Ipar (a bányászattal) 17'5 21'5 50 641 163 179 225 211 231 24'3 111 109 286 293 104 119 Kereskedelem és

hitel ... 41 53 0'5 0'6 3'8 3-7 18 22 259 337 03 03 98 108 47 57

Közlekedés. . . . 59 91 1-4 21 44 3-7 31 82 41 6-4 19 58 52 86 25 32

Közszolgálat és sza-

bad fogl.. . . . 16'4 28'9 1'5 20 53 42 25 3"? 47 50 09 20 118 82 32 41

Véderő ... 214 120 03 04 01 01 65 132 02 00 04 01 59 01 11 11

Házi cselédek, sze-

Emélyeés szolg.. . O'? 09 03 04 07 10 03 0'4 06 07 02 06 1'3 16 04 06

gyéb sfogl.nélk. , 4'0 , 2-5 , 5'8 , 4'8 , 5-5 ,, 28; , 5-7 , 36

Ismeretlen . . ; 79 1-5; 89 383122 21; 94 083137 3-9 83 7-2 99 4—2é101 3-5

Összesen. . 100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0100'0

tenmelőnéteg népességi arányának fokozatos vissza— tétel kedvezőtlen megváltozását a magyarságí) ab—

esésével. Igen híven tárják fel a foglalkozási összo— szolút számadatai:

aISzlovákia b)Rutéuföld

A magyarság Szaporodás ($) A magyarság Szaporodás ($) lélekszáma v. fogyás (-—) lélekszáma v. fogyás (_)

1921—1930— A 1921—1930

1921 1930 ,M 1921 1930 "; "———*——

szam ! 0/0 szam ; u/o

Östermelés ... 397035 373.783 ———23.252 — 59 59.256 67.335 $8079í 4—13'6 Ipar (a bányászattal) ... 100.022 96.786 — 3.236 —— 3'2 16.931 19.540 41—2 609 —§—15'4 Kereskedelem és hitel ... 23.854 22.070 — 1.784I — 7'5 3.913 4.009 4— 96 %— 2'5 Közlekedés ... 16.854 14.112 —— 2.742 —16'3 4566 4.018 — 548 ——12'0 Közszolgálat és szabad foglalkozások 28.275 21.627 —— 6.648 ———23'5 5.524 4.647 —— 877 —15'9

Véderő ... 570 408 —— 162 ——28'4 118 106 — 12 —10'2

Házis cselédek, személyes szolgálat . . 4.337 4.610 ——l— 2731—l— 63 756 1.068 4— 312 4-41'3

Egy b és foglalkozás nélküli . . . . ( 29.071 , 6.427 ; ; .

Ismeretlen ... 1163—880 9.521f—25'2883—3955 12526 2.322 '*3-877 '*307

Összesen. . . 684.827571.988 —62.8391 —— 9'9 106690109472 —l—5.782! —§— 5'6

Más alkalommal?) már utaltunk arra, hogy a sikkadt el. Egyébként is a magyarság számának Szlovákiában kimutatott nagy visszaesése és eléggé gyatra ruszinszkói fejlődése ra népmozgalmi, fele—

kezeti stb. adatoknak egyáltalában nem felel meg!

1) Csak belföldi állampolgárok.

magyar nemzetiségűek egy része a fenti számok—

ban nem szereplő külföldi állampolgárok tételénél 1) L. M. Stat. Szemle 1932. évf. 157. l. és 1934.

évf. 5. l. '

lt). szam. —— 847 — 1934

Ennélfogva a foglalkozással kombináltan bemuta- cseh—szlovák köztársaság 1930. évi nemzetiségi tott nemzetiségi adatokat is kritikával kell fogadni. főadatait:

De a cseh statisztika valószínűleg elég tekintélyes . Szlovákia Ruténföld Cseh-Szlovákia

hibaforrásai ellenére is kétségtelen hogy a magyar— BelfOIÉbÉÉTPS '3254'189 709129 147479'065

ság gazdaságtársadlalmi sorsa a cseh uralom alatt Cseh és tot _2345309 83.961 9,688.77O egyre kedvezőtlen—ebbe válik. Mert bár Szlovákia (is Orosz (rutén) 91079 446916 549169 termelő soraiban alcseh-szloyák statisztika meg- %llgílg'ír. ÉÁÉÉÉÉ lag-313 822323;

allapitasax szerint 1930—ban szam szerint is kevesebb Zsidó . _ _ . 65.385 91255 186342 magyar munkásk-éz kereste meg sovány kenyerét, Egyéb és ism. 32.327 14276 131373

viszonylag az abszolút szám megfogyatkozása elle— Külföldi honos 75.604 16228 249371 nere IS az őstermelő-sorba Visszaszorulo nep jellem- Összesen _ . 3329393 725357 14,729.536 vonásait mutatja a Nyugati-Felföld magyar ajkú

lakosainak foglalkozási összetétele. Valamivel ked- vezőbb :népességfejlődési adatok mellett ugyanez figyelhető meg a Felvidék keleti felén is.

fentebb megvilágítást az egyes

Minthogy csupán százalékosan nyert nemzetiségiek foglalkozási

A jugoszláv népszámlálás igen nagy időközök—

ben napvilágot látó újabb eredményei közül kivált- kep a vallásfelekezeti vagy

is nagyobb érdeklő- (előzetes

adatok számíthatnak nálunk desire?)

végleges?) Az 19211 és 1931. évi eredn'tónyek szembe- sítése a természetes SZapOI'OdtflS szempontjából is megoszlása, kiegészítőleg ideikt—athatjuk az alap— a legjobb helyzetben lévő, kulturálatlanabl) feleke- számokat: Szlovákia és Ruténföld, valamint 3 zetek hívőinek igen erőteljes népgyarapodász'lról

bemutatott adatok jobb értékelése céljából az egész számol be. ;

§ %

Lélekszám Szaporodás vagy Százalékos

V a l l á, S fogyas (——) megosztas

, _,

1921 § 1931 MÉM 1921 l 1931

szám l 0/0 l

Görög keleti . . 5,.575930"l 6,785.501 l,192.444 21'3 46'7l 48"?

Római katolikus 4,708. 657 5,217,847 509190 108 3933 37'4

Görög ,, 40.338 44.671 4.333 107 0'3l 015)

Protestáns . 229517; 231.169 1.652 07 1'9l 1'7

Mohamedán 1345271 1,561.166 215895 101 112 117!

Izraelita . . 64.746 68.405 3.659 5'7 0'6í 05

Egyéb vallású 1.944! 23.745 21.801 112135 001 02

Eotekeze—t nélküli és ismeretlen 1.381; 1,584 153 M'] 0'0l 00

Összesen. 11,984.911113,934.038 1,949.127 16'3 100-0l zoo-0

l

Tulajdonképeni nyeresége eszerint a többi fe- 140176 volt (a népesség 107041). A legnagyobb lekezet rovására csak a görög keleti vallásnak volt,

míg a római katolikus vallás, hivőinek szép létszámgyanapodása ellenére, elég jelentős mérték- ben tért vesztett s a szapora mohamedánok is ép- pen csak[ hogy megtartották mult népszámlálási arányukat. Ami a protestáns felekezeteket illeti, itt az utólag igen nagy mértékben kiigazított 1921—es előzetes lélekszámadattal szemben (216.847 fő) le'—

nyegesen jobb —— bár még mindig enyhe —— gya- rapodás mutatkoznék, mint a fentebb kimutatott.

Ez arra figyelmeztet, hogy — legalább egyelőre _—

az 1931. évi adatokat is célszerű fenntartással fel—

használni. A legújabb szerb adatok szerint az ág.

h. evangélikusok száma 175 279, a reformátusoké 55. 890 s mindkét felekezet tagjainak nagy többsége a dunai bánság területén települt, mely tudvalevő—

leg a Magyaronszágtól elszakított terület nagy ré—

szét is magában foglalja.

A külföldi állampolgároktól is közöl adatokat a legújabb jugoszláv évkönyv. Számuk 1931—ben

számmal a cseh-szlovák honosok (38.423) szerepel—

nek Jugoszlávia idegen állampolgárai sorában;

gyobb még az emigrált oroszok (26.790), a magya—

fok (21. 316) és az olaszok (20. 811l száma Érdeke;ik hogy a magyar állampolgárok száma a dunai ban—

na-

sághan csupán 3.014, a légi Horvát Szlavonoiszág túlnyomó részét felölelő szavai bánságban viszont 16.406.

Németország 1933. évi nópszámlálásának adat- tára is gazdagodott néhány újabb értékes ered—

mennyet.

vallási és foglalkozási megoszlását megvilágító né- hány táblázat A népszámlálási anyag felülvizsgá- lása során 65,188.626—ról 6.5,218.461re kiigazított rendes lakónépesség 1925. és 1933. évi vallásfeleke—

zeti tagozódását a következő adatok szemléltetik:

Legtanulságosabb ezek közül a népesség

1) Ez újabb adatok szerint az első közlésekben

13,930.918 főben megadott lélekszám 13,934,038—ra emelkedett, vagyis az évi népgyarapodás más he-

lyen közölt aránya is megnőtt egy árnyalattal.

10. szám.

M M —— SÉS _f _ 7 " , 1934

A rendes lakónépesség Szaporodás v. Százalékos meg—

V a 1 l á s száma rrrrrr fogyas (—) osztás

1925 I 1933 1925—1933 1925 ; 1933

' : l '

Evangélikus . . . 40,050.272 ( 40,865.151 2'1 § 04"; 627

Római katolikus ') 20,193.334 21,172.087 4'8 3241 325

Egyéb keresztény 51.985 34.927 ___ 32'8 01 00

Zsidó . . . 564379 499682 — 11'5 0'9 08

Egyéb nem kereszten) 246345 153152 — 37'8 014 02

Felekezetnelkülí 1,140.957 2,437.053 113'0' 1-8 37

Ismeretlen l 163.347 56.409 —— 655 032 l ()'1

Összesen ; 62,410.619 , 65,218.461 ! 4-5 3 1000 ; 100-0

; ,

1) A görög és örmény katolikusokkal együtt.

Említést érdemel, hogy mig a római katolikus mérvű (53'9%-os) népességsza—porulata; 1933—as vallás hívőinek a birodalmi arányt egy árnya— lélekszámuk azonban együtt is csak 577.226 fő. A, lattal meghaladó népnövekedésével 1925—ös népes— zsidóság visszaesése egyrészt a (1933 eleje óta erő—

ségi pozícióját megőrizte, sőt megerősítette, a sza- bados világnézetek, a felekezetenkívüliség térfog—

lallása következtében az evangélikusok (egyesült protestánsok) gyarapodása jóval az átlag alatt ma—

, nadt és lélekszámarányuk 64'2-ről 62'7%—ra csúszott vissza. Különösen Berlin és Hamburg városokban, valamint a legsűrűbben lakott ipari vidékeken nőtt meg igen erőteljesen —— rendszerint az evangéliku—

sok rovására —— a felekezet nélkűl lévők száma.

Részletesebb adatok hiányában ezt a növekedést legalább is időelőtti volna a nemzeti szocialista eszmeáramlatok uralomrajutásának rovására irni, már csak időbeli okokból is, miután a népszám—

lálás aránylag nem sokkal a jelenlegi kormány megalakulása után foganatosíthatott. A vallástalan- ság terjedéséből kétségkívül tekintélyes rész jut az 1925—1932. évekre, talán legfőképpen ez időszak első felére, a szélsőbaloldali irányzatok előretörésé—

teljesebbé tartó)

váló, még a népszámlálás után is kivándorlásra, másrészt a németbirodalmi izraeliták közismerten kedvezőtlen természetes.

népmozgalmára vezethető vissza. 1933. évi arány—

számuk a tagállamok és nagyobb álliamrészek adatai szerint Berlinben a legmagasabb (3'8%l, ahol a népszámlálás 160564 izraelita vallású egyént írt össze. A nemek szerint tagolt adatok so—

rából kiemelhetjük, hogy a felekezetnélküli férfiak

száma 1925 óta 116%os emelkedéssel 682. 624— ről

1474. 251— re nőtt és csaknem ugyanilyen arányban (1101%-kal) duzzadt meg a felekezetenkívüli nők száma is (1925: 458333, 1933: 962802).

A német népszámlálás adatai közül a legna- gyobb érdeklődéssel kísérhetjük a felvétel időpontja után aránylag igen rövid idővel (alig több mint egy évvel) közzétett foglalkozási főeredményeket'.

A két legutolsó népszámlálás egybevetése arra mo"—

nek, jelentős szereplésének evsztendőire. — Az tat, hogy a Németbirodalom rendes lakó népességé- evangélíkus felekezeteket illetőleg érdekes még a nek keresők és eltartottak szerint való összetétele különféle kisebb vallásközösxégelc jelentékeny meglehetősen megváltozott:

A rendes lakó népesség száma mi??? (3) Százalékos megoszlás

1925 ! 1933 1925/33 1925 I 1933

?;

Keresőtevékenységet(főfoglalkozásként) kifejt. . 31,381.214 26,44l.088 ———15'7 503 I 405

Kereset nélküli (munkanélküli) . ! 628086 5,855.408 8321? 10 9077

Kereső együtt . 32,009.300 32296496 09 51'3 49'5

Külön hivatás nélküli önálló 3,844.430 5,821.556 el 4 6-2 89

Eltartott . . 26,556.889 27,100 409 2'0 , 495 ; 41'6

Összesen . . . . . .; 62,410.619l 65,218.461] -5[ 1000! 1000

A keresők és eltartottak németországi katego—

rizálásában a nem tulajdonképeni keresőtevékeny séget kifejtő önálló népesség (tőkepénzesek, nyug- díjasok, járadékosok stb.) külön csoportban fog—

lal helyet; e foglalkozási főosztály az adatokból kitűnőleg az idősebb korúak számának megnagyob—

bodása, a különféle társadalmi biztosítások kiter—

jesztése stb. folytán nagyon előretört. A keresők az őnállóknak e külön kategóriája nélküli szám-a vi-

— szont csupán igen csekély mértékben nőtt meg.

Sőt a szerény fejlődés egyedül a munkanélküliek

létszámának rendkívüli inegduzzadásában nyilvánult meg, amivel szemben a tulajdonképeni ,,keresők"

tábora megfogyatkozott. Létszámuk tekintélyes mérvű megapadásánuak az a legfőbb magyarázata, hogy az 1925—635 felvétel a kedvező konjunktúra kezdetére esett, az 1933. évi népszámlálás ellenben szinte a válság tetőpontján rögzítette meg a népes—

ség foglalkozási viszonyait. Azóta,— miként azt a német hivatalos statisztika több ízben megállapi—

tolta, a viszonyok általános javulásának s főleg az

10. szám. —— 849 —— 1934 új kormány intézkedéseinek eredményeképen a

munkanélküliség lényegesen megenyhült a Német—

birodalomban.

Érdekesen mutatják be a félszázados fejlödési irányzatot és pillanatnyi megtorpanását a mai te-

rületről kiszámított alábbi adatok:

A Külön hiva— Az el— A Különhiva- Az el- kere— tas nélk. tartot— kere— tás nélk. tartot- ÉV !) sők 2) önállók tak sők 2) önállók tak

száma (millió) aránya (Ole)

1882 16'9 1'2 21-7 42-4 3-1 54-5

1895 19'8 1'9 24'2 430 42 528

1907 252 3'1 26'8 45'7 56 487

1925 820 38 266 51'3 6'2 42'5

1933 323 58 271 49'5 8'9 41'6

1) Foglalkozási és üzemi számlál'ások időpontja.

2) A kereset (munka—)nélkül lévőkkel együtt.

A közzétett részletesebb adatokból kiviláglik,

hogy a kereső nők a válsággal szemben ellenálló—

Icépesebbnelc mutatkoztak, mint a férfiak. A tényleg munkában álló férfilakosság létszáma ugyanis

1925—1933 folyamán 20%—kxal, a nőké ellen-ben

csak 9%-kal fogyott meg. Végeredményben a férfi—

népesség 65"? s a női lakosság 34'2%-a fejt, vagy fejtene ki kereső tevékenységet; a tényleg foglal-

kozitatottak adatai szerint a férfiaknál 508, a nők- nél 30'8%-ra siklik le ez a két hányados, mig munka nélkül az egész férfin-epessóg 14'9 s a női lakosság 3'4%-a áll.

A népesség 1925-ben és 1933-ban a foglalko—

zási főosztályok szerint a következőképen réteg—

ződött:

Szaporodás

A rendes lakónépesség száma VtíggaY/ÉS Százalékos megoszlás

. 1925 I 1933 1925-1933 1925 1933

a) Keresó'k

Östermelés . . . . . . . . . . . . 9,762.426 9,343.500 — 4-3 30-5 299

Ipar . . . , - . 13,486.262 13,050.875 — 3'2 421 404

Kereskedelem és közlekedés . . . 5,255.37O 5,931.276 12 9 164 184

Közszolgálat és szabad fogl. . . . . . .l 2,111.256 2,701,263 279 66 84 Háziszolgálat . . . .! 1,393.986 1,269.582 —— 89 44 319

' Összesen . 32,009.300 32,296.496 09 1000 1000

b) Keresők és eltartottak együtt

Östermelés . . . 14,373.256 13,658.366 —— 50 230 210

Ipar . . . 26,206.854 25,327.631 — 34 420 388

Kereskedelem és közlekedés . . 10,526.465 11,042.688 4'9 16'9 16'9

Közszolgálat és szabad fogl. 4,159.584 5,065.716 21 8 66 78

Háziszolgálat . . . . 1,482 016 1,316.908 —111 24 20

Fogl nélk és ismu') 5,662 444 8,807.152 555 91 135

Összesen . 62,410.619 65,218.461 4-5 100'0 zoo-0

1) A tulajdonképeni foglalkozásrnélkúli; önállókkal.

Rég nem tapasztalt tanulsága a válságos idök német népszámlálásának, hogy — egyedül a való—

ban foglalkoztatott keresők adatai alapján —— az őtstermelés helyzete 1933—ban (viszonylag legalább) kedvezőbb volt, mint az iparé: l925—ről 1933-ra ugyanis az őstermelés dolgozó keresőinek számai) 9'74 millióról csak 903 millióra csökkent, tehát

—7'2%—kal apadt meg, a munkában álló ipari ke—

resők létszáma ellenben 13'07 millióról számszerint is az őstermelés alá, 885 millióra hanyatlott, vagyis 32'3%-kal kisebbedett meg! Ugyanakkor az ipari munkanélküliek száma a mult népszámlálás alkal- mával kimutatott adat tízszeresére, több mint 4 millióra ugrott fel. Tanulságos vonásokkal ábrá—

zolja az ipar katasztrofális helyzetét a négy legfőbb 1) A munka nélkül lévők levonásával.

foglalkozási osztály részesedési hányadosainak tör——

téneti adatsor—.a:

.. A kereske- Aközszol".

, Az olsterme— Az ipar delem és és szabad

Ev 05 közlekedés foglalk.

keresőt a kereső népesség százalékában

1882 l 42'2 34 3 8'6 57

1895 36'4 37'9 109 67

1907 340 39'1 13'9 66

1925 80'5 421 164 66

1933 289 1 404 184

1925 óta a német nép társadalmi szerkezeti;

foglalkozási viszonya is megváltozott, ha nem is oly nagy mértékben, mint fentebbi összeállításokból

10.

kitűnőleg a foglalkozási csoportok szerinti rétegző- dés. A legutolsó két népszámlálás idevágó adatai

a következő képet tárják elénk:

" A keresők , _ A keresok és eltartottak

Foglalkozasi ——1———T—————————-———m

. /__0_--os__megoszlása

Viszony

1925_T—1933 1925 1933

Önálló . . . . 159i 164 19-4 176

Segitő osaladtag. . 17 0 ; 16 4 89 84 Tisztviselő és katona (_17 0 4 6 (17'1 5'6

Alkalmazott . . 125 t 10'0

Munkás . 46 () 46-53 48 3 430

Házi cseléd 4 1 38 2 2 [ 1-9

Külön hivatásnélküli

önálló') . —— [ —— 91 135

Összesen . 100—0 ) 100-0 000 0! 100- 0

1) A fogl. ne'lkiiliekkel és ismeretlenekkell Megjegyzendő, hogy a német statisztika rend- szere némileg eltér a magyartól, mint azt a tiszt—

viselők s katonák és az alkalmazottak, valamint az ü. n. hivatasnélküli önállók külön tételként való kimutatása is mutatja, A német csoportosítás sze—

rint — különösen a keresők megoszlása alapján — a munkásság képviselete az abszolút többséghez elég közel áll, de 1925 óta —— legfőképen a válság hatása alatt — a stagnálás jeleit mutatja. A közölt adatok kiegészítésére megemlíthetjük még, hogy a keresők közül az önállók száma 4'3, a tisztviselők és az alkalmazottak együttes létszáma 12, a mun- kásságxé pedig 1'6%—kal lett nagyobb, viszont a se—

gítő csa'lládtagoké -—-——2'3%-kal, a házi cselédekó pe—

dig ——8'1%-kal (!) megfogyott.

llalkozási összetételére fényt (terítő további részlet- A német nép fog—

adatok méltatására ez alkalommal nem térhetünk ki.

Az olasz népszámlálás újabban megismert ered- ményei közül ideilleszthető, hogy a 4l,176.67t főnyi

(1931. l,057.085 pilla—

natnyi tartózkodási helyén mint ideiglenesen jelen—

évi) jelenlévő népességhől

lévő számláltatott meg; közülük 1,002.315 volt olasz

állampolgár (a népesség 2'4%—a) és 54.770 külföldi.

A népszámláláskor ideiglenesen távollévők számit

— 850 ——

M

maaa

viszont 1,532.031 főre rúgott. Az utóbbiak sorából

1,203.486 (a népesség 2:9%—a) a népszámlálási adat- vallomások szerint Olaszország valamelyik más

községében tartózkodott, 328645

olasz gyarmatokon. Az ideiglenesen jelenlévő és az lélek pedig az Olaszország más községeiben átmenetileg távollévő olasz állampolgárok száma között mutatkozó kü- lönbözet az idevágó adatgyűjtések közismert ne- hézségeihez), pontatlanságában leli magyarázatát. A rendes lakó népesség száma 1931-ben az olasz fél- szigeten 41,651.617 fő volt.

Családi

népessége a következőképen oszlott meg:

állapot szerint 1931-ben Olaszország

Férü Nő Összes népesség ("IO-ban)

Nőtlen, hajadon . 582 582 55' 6

Házas 38 0 37o 87 8

Özvegy 3 7 9 2 6 5

Elvált 0 ! 0'1 0 1

Ismeretlen () 0 () 0 00

Összesen 100 0 1000 1000

Ez az összeállítás a kormegoszlásra való tekin- tet nélkül ábrázolja a népesség családi állapot sze—

rinti tagozódását, tehát nem ad arról tökéletes kó—

pet. Az

külön kiemellietjük, hogy a házas 7,651.749, a nőké viszont 289158].

látható elég

itt nem közölhető abszolút számol." köziil férfiak száma A két adat közl kétségkívül a férfiak (munkakeresők hosszabb nagy eltérés

nagyobb kivándorlásával

időre szóló, de nem végleges w— l?raneiaorszz'iyba stb u— vándorlása), részben ezenkívül a gymnmti szolg! _ lattal is magyarázható. Az elváltak és törvényesen

kiilönélők száma mindössze 54.342. Ez a szám, va—

lamint n O'l-es arz'n'iyszz'nn a vallásilag csaknem tel- 99'6%-ban

lakta Olauszorszi'tgban érthetően igen alacsony.

jesen homogén, római katolikusok

A legutolsó Szemle—közlés óta más európai álla- mokról és a tengerentúlról nyilvánosságra hozott érdekesebb adatokat más alkalommal fogjuk is—

L. dr.

mertetni.

'! Iz,