___!
1. szám. -— 4
ebből magyarnak vallotta magát 2,151.367.1) 1930—ban a Dunántúl lakossága, egészen
csekély területi változással, 2,685.509 lélek;ebből magyar 2,331.639, német 292764.
Magát az összes lélekszámot Illyés Gyula bizonyára elismeri helyesnek, mert azt csak nem képzeli, hogy a népszámlálásnál nem létező embereket is számoltak. Ha pedig a magyarság számát csak felényire becsüli, a másik felét pedig —— cikkéből kivehetőleg _ a németekhez számítja, 1930—ban az ada—
tok szerinte így festenének: magyar van a Dunántúlon 1,165.820, német pedig ],458.583. Illyés Gyula véleménye szerint tehát a Dunán túl a németek vannak több- ségben; akár mindjárt oda is adhatjuk az egész területet a németeknek. Ilyen abszur—
dwmokra vezet az, ha valaki minden alap
és meggondolás nélkül odavet szá—mada- tokat!
Megnyugtathatjuk Illyés Gyulát és az esetleg vele aggodalmaskodókat, hogy a Dunán túl kimutatott magyar anyanyel- vűek annyira magyarok, hogy közülök az
1) L. Magyar Statisztikai Közlemények 73. köti 50. lap. Ezek az ada-tok nem egyeznek tetljesen az 1930. évi népszámlálásról kiadott első kötet adatai—
val, mert ez utóbbiaknál bizonyos apróbb területi változások figyelembe vannak véve. Ragaszkodnxunk kellett mégis a régebben között! adatokhoz, mert a nyelvtudásra vonatkozó részletes adatok csak az 1920. évi kötetben vannak meg.
—— A 1934
1920. évi népszámlálás szerint 87695 nem is tud máskép, mint magyarul.!) Hasonló arányszám már 1930-ról is megvan és ez azt mutatja, hogy most már 88'7%—uk csak magyarul beszél, tehat az idegen nyelvet beszélők aránya visszaesett, az egynyelvű- ség terjedt. Zengővárkony község, ahol a református magyarság sajnálatosan visszafejlődik s amiből Illyés Gyula köv—et- keztet és ítél, még nem Baranya me—
gye és Baranya megye még nem egész Dunántúlt Igaz, hogy Illyés Gyula csak
a Dunántúl falusi lakosságáról beszél,de ez nem sokat változtat a dolgon, sőt még tk—éptelenebbnek mutatja az ő állítá—
sát. Dunántúl őstermelő magyar lakossága ugyanis, amelyet nagyjából a falusi lakos- sággal vehetünk egynek,- 1920—ban 1,385.273 volt; ebből csak magyarul tudott 1,298.639, 2)—
vagyis 93'7%. A falusi magyar lakosság tehát jóval nagyobb arányban egynyelvű, mint a Dunántúl egész magyar lakossága (87695). Ne féltse tehát Illyés Gyula a du—
nántúli magyarságot az elnémetesedóstől.
lla egyes helyeken mutatkozik is vissza—
fejlődés, az az egész országrész végeredmé-
nyére nem hat ki.Kovács Alajos dr.
1) L. Magyar Statisztikai Közlemények 73. köt.
120. lap.
') L. Magyar Statisztikai Közlemények 72. köt.
328. lap.
Külföldi népszámlálások szemléje.
Revue de zecensemmts exécatés d l'étmnger,
A M. Stat. Szemlében a külföldi népszámlálásokról legutóbb közölt adatok:
t . , . _ ! . _
Állam neve ; § Allam neve 3 §" Allam neve _ § §? Allam neve ; %"
Albánia .. .. .. .. 1932 162 Barna .. .. .. .. .. 1931 1007 Kolumbia .. , 1332 163 Románia .. .. .. 1932 827 anzitr .. .. .. 1932 163 Lengyelország,. ,. 32 82 S 4 "! t _ 1931 1008
, 11931 1008 D'il fok . . ., 198 1991 742 aar erue ., .. .. .
Atgir __ __ _ _ __ __ l1932 164_ Egyiptome a n ai __[)nlO__ __. 1932. t 1008154 Lettorszáo'_ z; _ __ __ __ ugggt u 162 Salvad0r____. . . .A 193u,, 1h5,
Sk ( 1931 1007
.k .F Áll 11931 1009 Faröer-szigetek , 1931 1008 LWCWUSWU' " -- 19-33 328 oofsmb "'" ,) Ame" al 'gY-
_' t1932 165 Franciaország 1932 159 Luxemburg ,. .. .. 11931 %? Spantomfsmg ' 1932 8—8
, Franciagyarmatok 1932 829 ., l 932 . Svájc A. .. .. .. .. "931 201 Anglia es Wales 1931 1006 Cörögország 1932 162 Igemko .. .. .. .. .. 1932 (stég S lthl 74__1_
Ausztrália .. .. .. 1932 829 ' __ ' " ' t onaco .. .. .. 1982 k. védorszáu __ __ 1 31 91
Belgium __ __ 1932 161 gatási]; .. 333 %% %agy—Bgtaígnia .. 1931 100; Sziám " .. .. .. 1933 134
_ ' ) _ -- 4- '— émeta ö —- 1982 82 . [193 7 2
gfifingiíng') .. .. 1333 1363 Hongkong .. .. 193l 1009 Norvégia __ __ __ __ 1932 828 SZOVJet—Oroszorsz. _1932 168
Ceylon ' ' ".: 1931 1009 HOlland—Kel.-lndia 1931 627 Olaszország" .. .. 1932 827 Tunisz .. .. .. 1931 1008 —
" " " " 193 12 Izland,. .. .A .. .. 1932 162 Olasz gyarmatok' . 1932 829 Törökorszáwt' .. 1932 162
Cseh—Szlovákia .. 393; im Jarán , .. .. ., 1931 307 Oroszorszag .. 1932 829 Tripolisz A . .. ,. 1932 164
' Jugoszlavm ,. ., .. 1931 911 Palesztina.. .. .. 193t 1009 Öss7eállítás l"bb nem 742 C .] tl931 742 Kanada .. , A. .. .. 1932 164 Panama.. .. .. .. .. 1931 mm ':11'4 __,1 " 0 1932 166
s' e " " " " " " nem 1010 Kína .. .. .. ,.
1931 742 Portugália ,, .. ..
1931 626 3 em") " " -- "
lesz 829 Legutolsó 'közlésuünkil óta lényege—sen színe-
sebbé (,s gazdagabbá vált a külföldi népszámlálá—
1) L. M. Stat. Szemle 1932. évf. 827——830. ],
sotk adattárat A részle—teredam'ények i'iyilvánosságra hozatala során több állam (részben előzetes) foglal- kozási s:ttatiszttitká.ja is napvilágot lláiOil. Adataink teljes és átfogó képet azonban még mindig nem nyuj;
1. szám. —_.
__ 1934
i—ílll'atk a világ 1930 körüli népességi állapotairól.
Ezért ez alkalommal csupán azoknak az államok-
nak ismertetjük val—amivel
részletesebben, amelyekkel ezideig adatok hiányá- laan még nem foglalkozhattunk;
népességi leltározásá't
ezenkívül a többi (főleg közép-európai) ország igen szerteágazó aid-at—
kincséiből csupán szemelvényszerl'ien ragadhatuntk ki néhány jellegzetesetilmek látszó adatot?)
Cseh-Szlovákia újabban nyilvánosságra került
la'-pszíunlálási adatai közül a Szlovákia anyanyelvi nngoszlásáraz) vonatkozó anyag részletesebb köz—
ségi feldolgozás után külön megvitatás tárgyát kell, hogy képezze. Minthogy kritikai méltatása e népszámlz'ilási szemle keretébe amúgy sem illeszt- lntő bele, most
ket idézhetjük:
csupán az előzetes föerednn'mye—
§ ( ' Tényleges sza- Aeseh-szlov.
, , , * ?seh-szlov. honos porodás (§) v lionosok %—
Remzetisegl " fogyas (——) ()s megeszi., 1921 I 1030 szám § % 1921 § 1930
()sel) .. ). 71.733 120.926 4—49 193 -i— 686 2'4 3—7 Tót ,. .. .. ' 1,9—_11.942 2,224.983 428304] 4— 146 657 68-4 Orosz(rutén) 85.628 91.079—§ - 5451 4— 64 293 28 Magvar .. .. 634827 571988 —— 62 839§ — 9-9 21-53 176 Német 139.880§ 1 7.501 —t— 7. 621l —§f 5—5 4'7§ 4'5 Zsidó 70.522; 65.385 — 5.187§ —— 73 2-4; 2-0
Lengyel .. .. 2.499 933 _ 1.566; — 62—7 0—1§ 0—0
Szerb-horvát 412 362 —- oO; — 121 005 00 Román . ,. Btw 141— 9§ —— 38'7 0-0 0-0 ., 7 999301326 —§—_92 .627 —t— 2829 O'3§ 1-0 326§ 2365 —— őtl —— 18'7 0'0 0'0
Összesen§ 2 ,.955 908§ 3,254.180 —§—29819l§ Jr 10—i ioo-0§ 100-0
? §
; § !
.X esel) elem tömeges beözönlesóvel és a tótság nagy népszaporodz'isz'ival szöges ellentétben az egy- kor (1910-ben) kilencszázezres nmgyurság létszáma a cseh statisztika szerint igen erős mértékben meg- csappant, Holott az ;) kényszervándorlási folya—
mat, mely az ('isszeomláskor a Felvidékről meg- indult, javaniszéhm) az 1921. évi (rseh népszámlá—
lás előtt zajlott, le,_ úgyhogy a jelzett nagyaw'inyú visszafejlődés! a vándorlási statisztika adatai egy—
általában nem igazolhatják; a nyugati Felvidék népmozgalmi statisztikája pedig hotnlokegyenest ellentmond neki: hiszen 1921—1930 l'olyai'nz'm3) Szlovenszkó magyar népessége az élvesziileü'sek ('s ahalálozasok meilegén 74. 259 tömi, 11 707,)os több—
letet (telniészeles szaporodástt könyvelhetett ma- gának el, mely most ————— látszólag legalább ——— szin- tén teljesen elsikkadt. ljaz. hogy fenti adataink
lt Az adatok forrása (a jegyzeteklien külön megjelölt forrásokon kívüll a legújabb német, svájci, olasz és finn Statisztikai Évkönyv, az olasz, tinn és spanyol n(')pszz'imlál:'is egy-egy közleménye, :( ,,Rapports de liOtliee (le stat. de la Répuhl.
Tchéeoslov." ('%s cseh kiadása, a ,,Maamlschrift van het (lentranl Bureau voor de Statistiek"' és még főleg a ,,Notiziario demografico" számai.
2) A Ru't'énfötd nemzetiségi főadat-ait ]. M. Stal.
Szemle 1932. évf. 157. l.
3) Vagyis tíz naptári év alatt, száliilz'il*')s közti időköz keveselil) nél,
míg a két nép—
valamivel tíz év—
csupán a cseh—szlovák honosokm terjeszkednek ki, idegen
száma 1921 óta egyelőre nehezen megmagyaráz-
ható módon 42.246-1'61 75.604—re szökött fel; e növekedésből nem csekély hányad bizonyára szin- már pedig az és kétes állampolgárságúak
tén a magyarság sorainak i'itkulására vezetett?) Bár a Felföld nyugati részén a felekezeti adatok
kevésbbé alkalmasak a fejlődésének
mint a Huténföldön, hogy az egész
(honosságra való apadt
magyarság számszerű ellenőrzésére,
mégis említést érdemel, református
lakosság létszáma tekintet nél-
kül) 1921 óta
hasonlóan, hanem valamelyest l45.829-re) megnövekedett.
nemzetiségűek veszteséges összhangban az izraelita
tozok 135.887-ről
nem meg a magyarságéhoz
(143.95()-ről Egyébként a
létszámalakulása sincs hitl'elekezethez tar- 136.738-ra emelkedé- zsidó
számának sévell
Cseh—Szlovákia egész belföldi
géből 1930-ban 691923 magyar! mutat ki a hivatalos statisztika, holott számuk 1921-ben a cseh népszámlálás szerint is 744.62l volt.
honos népessé—
még
Rendkívül figyelemreméltő a cseh-szlovák fog- lalkozási főeredmények táblázatos (")sszeföglalz'isa.
A keresőket és eltartottukat egi/befoglaló összeál—
lítás tanulságosan világítja meg a cseh szlovák köz—
egyes eltérő
társaság tartomány (inak rendkívül
old.) .
A természetes
loglalkozz'isilag is m'pessegi strukti'iráját (l. köv.
Buda- elvágott, a cseh szlovák gravitáchis
pesttől új országhatz'irokkat
köztársaság gazdasági centiumaitiól pedig a Kárpá- tok által közlekedésileg is elw'i'iilasztott Felvidék gaz—
dasági li—(mend—ez.ke(lése 192l—ó'ta jelentékenyen mó- (losult;
központjától
de a Felföld gazdasági helyzete az új állam—
ala-knlalhan távolról sem kielégítő, Jellemző aláren- (lelrteln) hogy Cseh-Szlovákia egész lakosságának 27'5%—a Szlovákiában és a Ruténföl- dön számláltatott meg, foglalkozási főcsoporltonki—nt a következő hányadosokat találjuk: őstermelés 46'5%, ipar l4'0%, keresked-elmn és hitet 20'4%, közlekedés 22 2%, kozszolg'ilial és szabadfogl 26'0%, véderő 319%. házi cselédek 163%, e gyel) és fogl.
nélküli 14'7%, a foglalkozás megjelölése nél-kül 44*7%l Mint egyedül az ('isterinelés és az ipar hányadosx'mak egybevetése is híven jelzi Szlo- vákia és Ruténí'ötd mondhatni jellegű gazdasági helyzetét.-zt
szerepére, míg
lá tható.
gya l'lIl—tl t i
ll Minimálísnak tekinthető esel) hivatalos a(la—
tok szerint az idegen és kétes állampolgársz'igúak közül 1921-ben 13.414, 1930-ban 20.349 volt ma"
gyar llOlllZí'ilSÓgt'l.
2) Talán érdemes itt utalni arra, hogy az egész Magyarbirodalom 1910. évi őstermelő népességé- nek csupán 16'9%-a élt a keleti és nyugati Felföl- (lön, ellenben hányásznépességéhöl 19'6%, az ipari lakosságból pedig 17'9% s a többi foglalkozási ág hányadosa is egyenletesebben, arányosabban ala—
kult 1910-ben, mint azidézett lSlIlO—as adatok; más
A Felvidék két részét illetőleg érdekes a nép- nőuekedés foglalkozási kategóriák szerinti vizsgá-
lata (ils: *
!
Szlovákia § Rutént'öld
' lenyleges nepnövekedésvagy '
__fogyás (_) 1921—1930 szám ) "lo ; sz'mi [ %
Östermelés . . 74.164 41 71.985 17'6 Ipar (a bányászattal). 112204 215 23.674 37'6 Kereskedelem és hitel. 57.149 460 13.383 475
Közlekedés. 51.894 491 8.138 :74'4
Közszolgalat és szabad
foglalkozások. 48.484 45'1 10.555 341
Véderő. . . A 11.261 26'3 932 13'8
Házícselédek, személyes
szolg . . 8.516 4819 1.556 61']
Egyéb és fogl nélk . ;—18.683.-10'4—10.553 —28'8
Ismeretlen . .l-A13.4401—16'7 1.094 4-5
Összesen: 631649
111 120.764 20'0 Megofigyelrésre méltó az a körülmény, hogy a Felvidék nyugati felén az őstermelő réteg a cseh földreform és telepítések időszakában csupán enyhe mértékben nőtt meg. Egyébként az 1921 körül még mindig eléggé zavaros viszonyok miatt a gyarapo—
dást adatokat nem tekinthetjük telj-els értré'kű-erknek (erre mutat az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak létszámapadása is). Hiszen az ipari népesség jelen—
tősnek mutatkozó fejlődése mögött a Felvidék régi nagyi—para egyes ágainak (bánya-, kolhóip-arnnk stb.) közismert elsorvasztása, a munkanélküliek számá—
nak növekedése stb. húzódik meg.
szóval a Felvidék szerencsésebben illeszkedett bele a gazdaságilag is szerves egységet alkotó trianon—
előtti államkereteklie, mint a maíaklm.
1. szám. — —— 1934
aaa
Csehország 333355? , Szlovákia Ruténföld Csílggjggggkia
Keresők és eltartottak együtt 1980-ban
a) Szám szerint:
Östermelés . . . 1,710.723 1,017.993 1,892.042 480856 5,101.614
Ipar (a bányászattal) 2,970.255 1,455.295 634 797 86.590 5,146.937
.Kereskedelem és hitel . 683327 237 908 181.278 41.550 1,094 063
Közlekedés . . . ' . 438995 194745 157634 28 094 814468
Közszolgálat és szabadfoglalkozasok . 364534 165252 155983 30 072 715.841
Véderő . . . 84 862 46.808 54.090 7.703 193463
Házicselédek, személyes szolg.. 106.028 47.766 25.919 4.101 183814
Egyéb és foglalkozásnélküli 725499 350805 160811 26.056 1,272.171
Ismeretlen . . . 75 153 39.438 67.239 25 835 207.165
Összesen . l 7,109.876 8,565.010 3,329.793 725357 14,729.536 b) Százalékban:
Östermelés . 24'0 28'6' 568 66"; 34'6
Ipar (a bányászattal) . . . ! 41'8 408 191 119 350
Kereskedelem és hitel . . . , : 8'9 6"? 5'5 5 ? 7'4
Közlekedés . . . . 6'2 5 5 4.7 32 55
Közszolgálat és szabadfoglalkozások . 51 4'6 4'7 4'1 4'9
Véderő 1'2 1'3 1'6 1'1 1'3
Házicselédek, személyes szolg.. 1'5 13 ()'8 06 13
Egyéb és foglalkozásnélküli 1032 1011 48 _3'6 8 b'
Ismeretlen . . . 1-1 1—1 0-0 ! 3—5 1-4 Összesen . . . . ; 1000 1000 1000 1000 1000
l ;
Az eltartottak arányszáma Szlovákiában 56'0%—
ról 54'l%—tra, a Rutónfőldön 61'4vről 5-9'7-re csök—
kent. A ;keresőrétegnek részben a koreltollódás okozta térfoglalása, (Szlovákiában 44'0%-ról 45'9—1'9, Kárpátórussziában 38'6-rőt 40'3—re) tehát a Felvi—
déken nem öltött feltűnőbb méreteket.
Figyelemreméltó új népszámlálási eredményeik—
kel elsősonban Németország jelentkezett a világsta—
tisztika por-ondján. A pénzügyi nehézségek okozta:
többéves tologxatás után csupán 1933 június 16—án foganatosított német nép-, foglalkozási és üzemi számlálásnak—l) termész—etesen ezidőszerint még csak néhány előzetes adatközlése ismeretes 2). De már az eddig publikált adatok is otanulságosan tájékoztat—
nak a legutolsó német népszámlálás (1925 június 16) óta eltelt válságos és változatos esztendők nép—ese—
désérőtl; sőt a, nemzeti forradalom következtében beállott — a németség egészét tekintve természete—
sen nem lényegbevágó — eltolódásokra is figyel—
meztethetnek. Megjegyzendő, hogy a békeszerződés sujtotta, gysarmzaltaitól is megfosztott Németbiroda—
lom 1895 és 1910 között. gazdasági tejlődfésének szinte t'e'nykovsznkáthart igen kedvező lélekszám—
eme'ltk'edxésé'ne'k meglassúhbodását elsősorban a ter- mészetes szaporulat apadása idézte elő, A fejlődés főadatuí:
1) L. u felvetel bővebb méltatását M. Stat—
Szemle 1933. évf. 448. és köv. !.
2) L. a ,,W'irtsehaft und Statistik" 1933. évi 13., 17., 18. és 23. számait, valamint Burgdör/er ,,Die neue deut5(ho Volkszáhlung c. cikkét (Ar—
chiv für Bevötkerungswissenschaft tVolks-Kunde]
und Bevölkerungspolitik. IV. Jahrgang, Heft 1, 7—19. l.).
__ 1934
1. szam. ——
, A jelenlévő Évi tényleges
E V népesség szaporodás
száma 0/01)
a) Régi terület :
1871 41,058.641 § ——
1875 42,727 360 ' ,1'00
1880 45234061 1'14
1885 46,855,704 070
1890 49,428.470 107
1895 52,279,901 1'12
1900 56,367.178 1-50
1905 60,641.278 1240"
1910 , 64,925.993 13-76
b) Mai terület:
1910 57,798.427 ——
1925 62,568.455 055
1933 65,3L55.879 0—54
*) A német: forrás alapján az egyes időszakok közepére kiszámított lélekszámhoz viszonyitva.
A Sztar—vidék mintegy 830000 főnyi népességé- vel együtt 6617 mililióra emelkednek Németország 1933 közepi lélekszáma, ami még mindig kevesebb a háború előtti egész államterület 1914 közepi maxi- mális lakosszáinánal (678 millió). 15 két adat egybe- vetésénél természetesen figyelembe kell venni azt a kb. 13 milliós rendkívüli niéjpveszteséget (6% millió
elcsatolt területi lakos, 2 millió háborús vérveszte- ség, 3/4 millió blokád és járvány okozta halálozás és
3——31/2 millió elmaradt háborús születés), mely Németországot a, háború és a békeszerződés követ- keztében tért-e.
A legutolsó nyolc esztendő kedvezőtlen körül- ményei közepette a német népesség évente 0'547—
kal gyarapodott. Ez az arányszám kisebb, mint a hetvenes évek óta bármelyik korabbi periódusban, holott a bevándorlási gócpontok elzárkózása követ—
keztében, a kivándorlás ezúttal csak csekélyebb mér—
tékben befolyásolta Nemetorszag népes—édeset, mint pl. a muhi század hettvene's, nyolcvanas éveiben, A szaporodás tényezőinek alábbi mérlegelést'anel nem szabad elfelejteni egyébként, hogy a megváltozott kornétegződe's folytán az élveszületések és a halá- lozások egyenlege a valóságban lényegesen kedve- zőtlenebb a kimutatottnalzl) § 1925__1933
s my t 61325 *
Tényleges szaporodás ., 2,767.000 ; 4'4
Természetes ,, ,;8)3,054.000 t 4-9
Vándorlási veszteség. , ——287.UOO t—O'ő1) L. erre vonatkozólag a főbb adatokat
Thin'ing Gusztáv dr.: ,,A születések csökkentése és népmozgalmunk újabb fejleményei" e. cikké- ben tM. Stat. Szemle 1931. évf. 2. és köv. l.); né- met nyelven pedig Bul'gdörfernek a M. Stat.
Szemle 1933. évf. 209. és köv. lapjain ismertetett ,,Volk ohne Jugend" (:. munkájában.
?) Az 1926. évi llétlevkszámth—oz viszonyítva.
3) A rendes lakónépesség tényleges szaporo- dása 2,778.0t)7, természetes szaporulata át)—11368, vándorlási vesztesége — 263361 fő.
Ezek a számok nagyon meglassullt fejlődesű népesség adatai. Ugyancsak erre mutat a tényleges népszaporulat adatai—nak nemzetközi szemlélete is, hiszen a Németbirodalom 0'54%-os évi n-épgyanapo—
dási hányadosa Európa népesebb államai, illetve ál—
lamrészei közül Csak Anglia és Wales-élhez (0'5'5%) áll közelf) ellenben fokról fokra nagyobbodó távol- ságban marad el Franciaországé (0'67%), 'Olaszor- (089) és Lengyelországé (1'82%) mögött.
Igaz egyrészt, hogy az egyes államok népszámlálá-
szágé
sainak az időpontja nem azonos, másrészt az utóbbi országok kivétel nélkül az ü. n. győztes államok soraiba tartoznak, Ezenkívül Anglia és Wales csu- pán államrész, melynek népességfedlődése gyorsabb, mint ez egész brit szigetcsoponté, míg Franciaor- szág elsősorban idegen bevándorilóinak köszönheti
magasabb nécp'szatpotrulatast, Olaszország adata pe—
dig az 1921. évi népszámlálás legújabban végrehaj- tott utólagos korrekciója miatt nem teljes értékű.
A népesség szaporulate'wal parhuzamosan meg- növekedett a Nt'nn—etbirodalom népsűrűsége is és pedig tl kami-re") l39'4-i'e. Földrajzi tekintetben az 1925—1—933. évi népgyarapodás nem mutat nagy szélsőségeket: a legnagyobb tagállamok közül Po—
roszországban tö, Bajor- és Szászorszz'ighan pedig egyaránt 4'3% volt a tényleges szaporodás aránya. 2) Bár a nehéz gazdasági helyzet a városiasodásnak sem kedvezett, a kisebb területegységek szerint ta-
golt valamivel változatosabb adatokból az tűnik ki,
hogy Berlin körül és a nagyvárosokban bővelkedő nyugati bánya—, iparvidékeken a népesedés üteme az átlag felett volt, a keleti atgrá-rhtatarvidéke' el- len—ben jóval átlag alatt maradt. A városok oda- és elvándorlási statisztikái szerin—tt fejlődésük 1930 kö—
rül megállt. Annal említésre méltóbb, hogy 1925—- 1933—ban az 52 százezernél népes—ebb német nagy- város 3) lélekszámah 18130 millióról 19'66 millióra nőtt, vagyis 5'7%-kal lett nagyobb, míg a százezer—
nél kisebb városok és községek, lélekszámának fej—
lődési hányados-a csak 3'8'70. A Németbirodalom népének ma már 30'1%—.a nagyvároslakó.
Tekintettel arra, hogy a Németbirodalom 1933.
évi népszánitlálasnak feldolgozásanál a rendes laká—
népesség fogalma lesz többnyire az irányadó, érde—
mes az erre vonatkozó országos végszámot is idézni, mely tií),188.626, tehat 0*23%-kal alacsonyabb a jelenlévő nepesseg ada—tanát. 1925-ben a rendes lakónépesség szama 62,410.619 volt, úgy hogy a lakó- népesség nyolc .év alatti gyarapodása 44570.
1) Németország népgyanapodását is a kezdőne- pesseghez viszonyítva hányadosa (06570) teljesen megegyezik Anglia-eval.
2) Valamivel nagyobb eltérés rendes lakónépesség népgyarapodási között.
3) A rendes lakónépesség száma alapján csak 51 város népessége több mint százezer fő.
4) Itt az 1925. évi adatok is az 1933. évi terü—
letre számittattak ki.
mutatkozik a arányszámai
!. szám. __
A városok közül hatszázezernél több 11 lakosa :! következőlmek:
' , t 4 .
AJelenlvxjs. ' !;(íggcles A jelenlévő nepesseg szaporodása 1925-1933, %
, ; t
* 42020501i 4236416 6'9 Város neve
népesség száma 1983—ban
Berlin
!
Hamburg. . . . .? 1,092.423;1,125.025 3—0
Köln . . . . .; 750182; 750340 82 München . * 726.11tt 731785 7—3 Lipcse . ! 702050; 712475k 5—1
Essen . . . .? 650304 654538 72?
Drezda . . . . .t 642389 649248 4'8
Boroszló . ! 623354 625213 54
l
t
A nemet irőpszámtálás eddig ismeretessé vált egyél) részletnttutai közül említést érdemel a ferfi—
népesség gyorsabb (5'0%—os) és a női lakosság las—
súbb (3'8%-os) létszámszatporulata. Ennélfogva .a háború utáni nagy nőtötbblet (1919—ben ezer férfire 1101 nő) tovább enyhült (ltOGO-rn). A kormegoszlás megváltozásának s a születések megritknlásxántawk eredménye a háztartások átlagos taglétszámának apadásábnn is visszatükröződik; 1871—ben még 4'70, 1910—ben 463 volt (a régi terü—leten) egy—egy ház—
tartás tagjainak átlagos száma, 1925-ben ellenben már csak?) 4'07 és 1933—ban Jl'72. Az egyes, a esn—
lá-di és az intéz-eti háztartások (háztartási listák) összes száma 1926-ben 15'35 millió, 1933-ban viszont
1755 millió volt.
Iyilreikltat—hatju'k végül a néma! mezőgazdasági üzemi számlálás első iőeredményeít. Ezekből _—
bár sajnos csupán az üzemek számára, nem pedig területére vonatkoznak —— máris rkidom'boruo—difk az (életképes, egészségesebb (")—50 hektáros kiterjedésű üzemek térfoglalása és a 2—5 hektáron, valamint az 50, ill. meg inkább a 100 hektáron felüli üzemek visszaszorulása :
' A mezo—r' es- erdogzizdasagt üzemek. ; . ..
szám J számának emüelke—
Územnagyság 3 szerint (We—ban dése (—t—), it]. csök-
i In—gníYHV ; , kenése l—'*)
___,1 _ __L'. , ,WÉC'JLI "),/?m
0'5—2 ha 834591 i 27'5 i ') 2—5 ,, "(85.177 25'8 ; —— (rá'
5—10 ,, 611836 20-51 % ez)
10—20 ,, 449108 148 1 4405"
20—50 ,, 265 3504 M ; t 24
50—100 ,, t 544151 I'H í — I:") 100— ,, ! 321942; I'I ; —— 7'7
Összesen : [ 3,039.419 ; 1001) l
; É
1) 1925—ben tl felvetel ezekre az üzemekre nem terjedt ki.
Hollandia előzetes [Oglalkozúsi adatainak néhány inegt'illapítz'ist'im azért érdemes figyelni, mert ez a kis állam 1920—1930. évi 15'6%-os népgyara—
podásávnl Nyugat-Európában a gyorsabb ütemű fejlődés egyedüli képviselője. Adatainkból kitünő-
1) Egy háztartási listám jutó egyenek számát,
...
1934
leg a kereső népesség 17%-os szaporodása eléggé meghaladta az eltartottak népgyarapodását (14770).
Főleg,; a kereső nők száma nőtt meg erőteljesen (21'5"o—kal), míg a ferfi keresők lélekszámtöbblete 15"7%-ru rúg. Az egyes foglalkozási csoportok kö- zül megupndt t——17'5%—kal) a halászat, valamint t,——4'7%-kalt a hítelügy elhelyezkedő keresőeéteg s az őst'ezrtneeltesntél kimutatott 2'7%t—os
körében
szaporulat is csak a kereső nők oldalán jelentkező nagyobb (21'$l%-os) emelkedés ered—
ménye,, amivel szemben a liiezőgazdnság férfi keresőinek számu 0'6%-kal visszaesett. A többi foglalkozási főcsoportok keresőinek száma jóval gyorsabb mértékben növekedett meg, különösen jellemző a kereskedelem 46'7%-os előretörése s ;!
számbelileg első helyen álló ipar keresöinek 20'2
%—os lelekszátinsznporulnta, mig a közlek-edés kö—
reben csupán 13'4%-os növekedés mutatkozott.
Svájc meg nem ismert népszámlálási adatai közül is a foglalkozási megoszlás alakulása a leg—
erdekesebb. Főleg az 1920-ig számbelileg állandóan egy színvonalon álló, azóta az előzetes adatok sze—
rint feltűnően visszahanyatlott őstermele's és az ipar adatainak (keresők) párhuzama szemleltető:
!
l ,. , ". ' '- ' ' 1
; Az ostermeles keresoi A banyaszat es mar )
. ! __,,_ ,__.__,,.__£fᣀ§m _
L V ! szám laza ' zke- szám laz egész ke—
, t tt
; _ _; t t
1888 3 491.743; 303 ] 540361; 300 1900 1 487.093; 30-4 ! 6915641 43-4 1910 483127 [ 26'1 [ 811141 ; 43-i) 1920 , 488,636—' 257 t 821406: 4.9—2 1930 1 420.216 ,90'4 ; 867005! 4112
1) A svájci statisztikában külön kimutatott szállo—
dás— és vendéglős ipar nélkül.
Rendkívül
egesz időszakban —— es 1920 óta is — a kereskede—
hm es hitel kervsői körében (1888z'591730, 1921):
14(*.2(t9, 1930: 190666), 11 szállodaiparhan (a három időpontban 32.563, 74.351, 941250), 51 közszolgálatós szabadfoglalkozások (50.653, 95.800. 102.548l s tt nyugdíjasok, t('ilwpenzesek stb. (18.701, 732013.
112110) sorában, mig a közlelwdesnél 30 évi gyors előretört-s (1888 235427, 1920:91.297) után elég Jelentekeny megtorpanás! (193tl:83.134) látunk.
Anyunyelo srerint figyelmet érdemel Svájc ne—
met lakosságának az 1888. es 1910, évek közötti víssmszorulást
01010
eroteljes tejlődós mutatkozott az
immár teljesen kiegyenlíti") újabb rbenyomuli'isn. Letszáma 1930-ban 2,92t,:llt fő volt, atni 71'9%-n:1k felel meg, míg a t'ranein anyo—
nyetvii népesség száma csak SSLIOO-ra (20'4%), uz oltasze 241.985—re (6—0%). n rzieto—roms'mé 442044?
(1'1%)_ az egyéb nnyanyelveké 24.797—1'e (0'6%—mt rúgott.
mondhatni
stagnálásávnl ellentetben 1920 óta csak a nemetseg gyarapodott.
Az összes nemzetiségek teljes
1. szám. M Az 1933. évi olasz Évkönyv, valamint az első népszámlz'ilási közlemény szerint a részletes t'eliil—
vizsgálat eredményeképen újból módosult, Olasz—
ország népességt'rnek 1931. évi száma. A jelen nép—
számlálás alkalmából, tehát tíz évvel az eredeti fel- vétel után elég szokatlan módon a feltűnően hibás 1921. évi lélekszám is ismételten modosíttatotL') A kiigazított 1921 dei-ember l—i lélekszám 37,988.t)tlt), az 1931. április 21-i pedig 41,l7_t3.671, A kettős vál- toztatás a tényleges szaporodás évi ln'myadosát nem
()'89%.
más képet mutat a rendes lului— (jogi) népessí'y létszáma. liz ltlülAln—n I§8,4ti$l.()0(), 1931-ben 115515]?
fő volt. Az 1931. évi olasz népszínnlz'ilás érdekesebb újabb adatai szerint az idegenek száma eléggé ala—
csony, csupán [32.130 fő. A családok száma 9'43 millió, a családtagok esaládonkinti átlagos száma befolyz'lsolta, mely változatlanul Némileg
tehát 4'2. A hat évnél idősebb népességből olvasni nem tud 2l% és pedig az ors' á%ty'. zaki részein 8, középső vidékein 'lt), délen és a szigeteken 39%.
Érdekes ennek az arz'inys'lz'imnak időrendi pálya—
t'ntása is:
()lvasni nem
' tudó a 6 évnél
EV ídősebbekO/o-áhan
1871 (régi terület,) . . . A 69
1881 ,, ,, . . . . 62
1901 ,, ,, . . . . 48
1911 ,, ,, . . . . 38
1921 (mai terület) . . . 27
1931 ,, ,, . . A . 21
Észak- és Dől—Olaszország nagyvárosait tekin—
télyes távolság választja el egymástól az alap- műveltség dolgában; a (') évnél idősebbek körében 'l'orino 2, Milánó íl%—os aránnyal kedvező, Messina '27, Catania pedig 28%-kal kedvezőtlen helyet fog—
lal el. Róma (7%) és Nápoly (2i%l
nvegbevágő a különbség.
A tíz idősebb
foglalkozási (ululoí sajnos
között is le—
évnél olasz népesség előzetes eléggé különleges eso—
portosításban kerültek nyil'z'inossz'igra es —— mint egyik olasz forrásunk megállapítja?) —— anélkül, hogy az 1921. évi népszámlz'ilz'is már említett fel—
vételi hibája és egyéb hiányai miatt a tíz év előtti adatokkal való egybevetésre mód volna. Ezért elég
megemlíteni, hogy 1931-ben
17'13 eltartottakém'il tágabb körű ú. n. nem foglalkozásszerű megélhetési tor—
14'69 volt. A fenti szűkebb értelmű keresőnépesség utti'2%-a, 7'91 mil—
liő őstermelő (ú. m. 294 millio birtokos, O'St') mil—
lió bérlő, 1'63 millió feles és telepes, 248 millio egyél): bérmunkás, napszámos stb.); a többi kereső főcsoport: iparosok 0'52, 0'84, önálló
kézművesek és bérmunkások 4'28,
a foglalkozással birok létszáma millió, az
mák körébe sorozottake millio
ke re sk ed ő k mesterek 073,
1l Az 19217 évi felvétel utólagos im'xlositása'i—
ről !. M. Stal. Szemle 1932. évi. 827. lap.
2) Notizario (lemograt'ieo 1932. 23. sz.
__ 1934
liázieselédek és béresek 0'85, véderő 0'54, vallás—
és közoktatás, szabadfoglalkozások, művészek 0'55,
alkalmazottak, tisztviselők 091 millió. A nem fog—
lalkozásszerű megélhetési formák főcím alatt :!
liáztartásbelieken (csak nők, ll'2—t milllió) kíviil birtokosok és tőkések (020 millió), diákok (1'95 millió) és egyebek (1'30 millió) sorakoznak.
Már megemlékeztünk a Szemle hasábjain arról, hogy Európa legdélibb félszigeten, Spanyolország- ban rendkívül kedvező fejlődésről számolt be a leg- újabb népszínnlz'ilás. Az eredmények azonban csu- pán mostanában publikállattak hivatalosan. Igen jellemző a legújabb lejlemónyeknek a korábbi év- tizedekkel valo összemérése'.
. ! . ) " lilví tényleges
E v megirtam ,) ] dá
1860 15,655.467 i ——
1877 _ IRS—31.869 ! (r.-37
1887 ; 17,560.352 1 (151;
1900 18,594.405 our;
1910 ; 19,927 150 072
1920 É 21,303.162 (Ni!)
1930 ; 23,563.867 ] mu
*! A. Földközi tengeri és Kanári szigete—kkel együtt. Az anyaország közvetlrn lmrmanyzása alatt álló észak-afrikai partvidékkel együtt a je—
lenlévők 1930. évi lélekszáma 23,t376.196.
A tényleges népgyarapodás terén mutatkozó igen jelentős javulás elsx'isorban a tersz'szetes szu—
porulur megnagyobbodz'isának a következménye. De annak is, hogy 1921—1930 folyamán az országnak joiormán nem is volt vándorlási vesztesége:
1921—1930
szám %
Tényleges szaporodás . 2,260.705 10'6
Természetes szanorodás 2,280.482 10 7
Vándorlási veszteség — 19.777 — 01
Érdemes megemlíteni, hogy az élveszületések- nek a halálozások fölötti többlete 1901—1910—bex'i csupán 1,7t3t3.081 és 1911—1920—ban (főleg a spa—
nyol—jz'lrvány pusztítása miatt) csak meta—19 volt.
A vili'igbábori'i utáni —— belpolitikailag ugyan eléggé mozgalmas — tíz év Spanyolország gazdasági ele- tére fellenditőleg hatott; spanyol forrásunk szerint különösen az évtized elején növekedett meg a nem—
zeti vagyon és emelkedett az általános jólét; a fej—
lődéshez kétségtelenül hozzájárult az egykori ki- vándorlási célpontok befoga(lóképességének korlá- toződása, valamint a válság éveiben megnövekedett visszavándorlás. A gyors népesedés eredmé—
nyeképen az egy li1112—1*0 jutó átlagos lakos- szám 46'7-1'e nőtt; az ország jogi népessé- gének száma 1930-ban 23,907.l45 volt. Az erő—
teljesebb vrírosias fejlődésre jellemző, hogy az egyes tartományok fővárosainak lakossága 24'0%—kal nőtt meg a lefolyt tíz év alatt, míg a ln'iszezernél népesebb többi aggloineráeit') lélekszám—
