7. szám
—738—— 1938
foglalkozási ágak (közszolgálat, nyugdíjasok) számbeli arányának emelkedése sem; mindenek—
előtt pedig az, hogy mindezen elváltozásoknak a munka- és élettérerőszakos megszűkülése az elő- idézője.
A memorandum végül a túlnépesedés, helye- sebben a népességi probléma súlyosbodása elleni védekezési módokat vizsgálja magyar szemszög—
ből és különösen azt emeli ki, hogy a mai Ma—
gyarország népesedési problémájának igazi! meg—
oldásánál nagyobb életegységek újból való kiala- kitásának, a munka- és élettér növelésének van a legdöntőbb jelentősége.
2. Rónai András: — André Rónai: Mémoire sur les m—ouvements démographigues et migra- toires de la population de l'Europe Centrale et les embarras observés dans ces mouvements.
Mémoirc hongroís. No 10. Budapest, 1937. 27 l. — p.
A vándormozgalom intenzitása az élet fejlő- désétől, a természetes népszaporodástól, a gazda- sági fejlődéstől és a terület népességeltartó erejé- től függ.
A kis távolságra irányuló vándorlások az
időszaki vándorlások, a szezonmunkákra való
vándorlás és a Városbatömöriilés ma Középeuró—
pában a legjelentősebb vándormozgalmak.
nek a terméSZetes folyamatoknak ma akadályai
vannak. .
A memorandumhoz csatolt első ábra a volt Monarchia. területén mutatja be a vándormozgal—
mak élénksége't 1900 és 1910 között, az egyes te- rületrészek népsűrűségének szemléltetése mellett. A második ábra a régi Magyarország belső vándor- lásának volumenét és irányait mutatja be. Érde- kes, hogy aránylag a terméketlenebb területeken magasabb a természetes népszaporodás; az elván- dorlás részben ennek következménye. A Magyar Medence jó példa erre. A kis eltartóerejű perem- vide'kekről az erősen szaporodó népesség levándo- rolt a jóval sűrűbb lakosságú alföldi tájak felé.
A régi monarchiabeli nagy városok népességvonzó szerepét és a vonzás irányait szintén térkép szem—
lélteti. A gazdasági tájak és egységek kialakulása a vándorlasok irányaiból kiolvasható, sőt jelentő- ségük is jól megítélhető. A Magyar Medence nép- sűrűséget és nópszaporodását 1869—1910 között ábrázoló diagrammok szemléltetően mutatják, hogy Magyarország magas hegyekkel, mint termé- szetes határokkal körülvett területe, a központ felé irányuló természetes utakkal e's folyókkal egységes és zárt terület volt, melyen a vándorlási mozgalmak határozott szabályszerűségeket és a földrajzi viszonyokkal való szerves összefüggése ket mutattak.
A középeurópai népek különböző szaporasága az egyes etnikai csoportok fejlődésére is hatással van; de ezt a vándorlás is befolyásolja. A más Ezek— '
etnikai területre vándorló könnyen elveszti nem- zetiségét. Erre vonatkozó középeurópai statiszti- kák birtokában megállapítható, hogy a nagy- tömegű asszimilálódás mindig vándorlás követ- kezménye. A nyelvhatár is rendszerint ott válto- zik, ahol a belső vándorlás a legélénkebb. Közsé—
gek etnikuma ritkán és nagyon lassan módosul, viszont , a nagyváros valóságos olvasztótégelye a különbözö nemzetiségeknek. A városi rétegek asz- szimilációjának az, is lélektani oka, hogy nincs gyökerük a városban.
A memorandum ötödik ábrája Erdély népei- nek keveredését s a vándorlásoknak a kevere—
désre való hatását ábrázolja. A népcsoportok mozgásban vannak, változik az egyes csoportok helyzete és súlya; a kisebbségi jogok gyakorlásá- nak meghatározott népi arányszámokhoz való kö- tése ezérthelytelen, nem beszélve arról, hogy az ilyen szabályozásba közigazgatási határok meg- állapításával, népszámlálási visszaélésekkel stb.
könnyűszerrel ki lehet játszani.
A magyar Alföld és az azt körülvevő hegy- vidék közti vándorlást, — mely népáramlást gaz- dasági szükségszerüségidézte elő, — az új hatá- rok meggátolták. A gazdasági egyensúlyt biztosító és a fejlődést elősegítő vándormozgalom megszü- nése pangást idéz elő a különböző termelési ágak—
ban. A vándorlás legcélszerűbb iránya az, melyen haladva a munkakeresők a legkisebb távolságra legkisebb költséggel találnak megélhetést. Ezt a tendenciát az. új trianoni határok gátolják. A ván- dorlással kapcsolatban az áruk, a tőke és a szel- lemi javak forgalmát is meg kell könnyíteni.
3. Hollós István: —— Etienne Hollós: Mémoire sur les modes caractéristígues et les types principaux de l'assimtlation nationale.
Me'moim hongroís. No. 11. Budapest, 1937. 64 I. — p.
(Thirríng Lajos közreműködésével. — En collabora—
tíon avec Louis Ihírring.)
A munka három részre oszlik. Az első rész az asszimiláció föbb jelenségeivel, a második a nemzeti kisebbségek erőszakos asszimilációjával, a harmadik az erőszakos asszimiláció elleni ' vé—
dekezés: módjaival foglalkozik.
Az asszimilációt a különböző népek közott a vándorlások mozdítják elő elsősorban. A távolsági vándorlások szerepe e téren kisebb jelentőségű, mint az állandó népességáramlás, amely a kedve-
zőbb települési helyek és a városok irányában
folyik. Az asszimilációs folyamatot a különböző népek kultúrnívója közötti különbség is elősegíti.
A magasabb kultúrájú faj az alacsonyabb kultú- rájára vonzó erővel bír. Ezt a társadalmi kapillá- rit'ás is elősegíti; a társadalmi ranglétrán fölemel- kedő kisebbségi egyének természetszerűleg a több- ségbe olvadnak be. így tört elő a háború előtti Magyarországon a városokban a magyarság, ve- gyes nemzetiségű vidékeken, ahol a kultúrnívó-
7. szám ——-—739———
1938
beli különbség kevésbbé mutatkozott, igen gyak—
ran a nemzetiségek nyertek helyet.
A párizskörnyéki békeszerződések 40 millió embert taszítottak kisebbségi sorba, akiket az uralkodó népelemek erőszakosan igyekeznek be- clvasztani. Ennek során a kisebbségeket elsősor—
ban a létalapjukat képező anyanyelvüktől akarják megfosztani. Ehhez járul a kisebbségi oktatás megbénitása, illetőleg tönkretétele. A kisebbségi iskolákat sok helyt elkobozzák vagy bezárják s a gyermekeket az államnyelvű iskolába kényszerítik át. Az is előfordul, hogy a kisebbségeket erő- szakkal igyekeznek az uralkodó többség vallás- felekezetére áttéríteni, a kisebbségi egyházak va—
gyonát és templomait pedig elkobozzák, A memo—
randum az erőszakos disszimiláció kérdésével kapcsolatban a székelyek. román eredetéről szóló legenda valótlanságával, majd a zsidók és a szat- mári svábok disszimilációjával foglalkozik és ki—
mutatja azt, hogy mindezen ,,mozgalmak" valódi eélzata a magyarság—' gyöngít' e. Valóban a nép- számlálások —— az asszimilááss eredményeknek e számszerű mérlegei a kisebbségek katasztrofá—
lis csökkenését mutatják.
A kisebbségeknek a heolvasztási törekvésekkel
szemben való védelmét a Nemzetek Szövetsége
volna hivatva intézményesen biztosítani. A jelen—
leg követett gyakorlat azonban a kisebbségek vé—
delmét egyáltalában nem biztosítja és részint
ezért, részint a visszahatástól való félelem követ-
keztében a kisebbségek a védelmet nem is veszik igénybe, ami alt a; hiedelmet kelti, hogy azok sorsukkal meg vannak elégedve. A Nemzetek Szövetségének olyan reformjára van szükség, amelynek keretében a kisebbségek védelmét szol- gáló eljárás megreformálása is megtörténik. A re—
form a következő főbb intézkedéseket kellene, hogy magába foglalja: l. A Nemzetek Szövetsége kebelében állandó kisebbségi bizottságot kell léte- síteni. 2. A kisebbségi peticiós eljárást bírói jel—
legűvé kell tenni. 3. A nemzetek közötti bizalom és békülékenység szellemének elterjesztése. 4. In—
terparlamentáris kisebbségi bizottság létesítése. 5.
A kisebbségek lakta területek közigazgatási tiszt—
viselőinek kiképzése. 6. A túlnyomóan kisebbsé—
gek lakta és vegyes lakosságú területekből auto—
nom egységek létesítése. 7. Határos államok ki—
sebbse'geinek kölcsönös kicserélése. 8. A békeszer- ződések rendelkezimének revíziója.
4. Kardos Béla: —— Béla Kardos: Memoran- dum on possibilities of peaceful change in the present trends of assimilation, dtssimilation, re- assimilation. Reduction of the large surfaces of triction between nationalitíes. A comparíson
between Switzerland and Slovakia.
Hungarian memorandum. No 9. Budapest, 1937, 24 l. — pages, á' térkép — carles.
A memorandum I. része középeurópai utódállamok
a kelet—
német, stb.
ismerteti magyar,
kisebbségeit érintő asszimilációs, dissúmilációs e's reasszimilácios folyamatokat, Párhuzamot von Svájc, Észtország stb. területén végbemenő ha- sonló jelenségekkel és azt bizonyítja, hogy a nemzetiségi kérdést helyesen megoldó államokban e jelenségek nem adnak surlódási felületeket.
A II. rész a nyelvszigetek, a nyelvhatárok ke—
letkezése'vel ég földrajzi helyzetével, okaival és az itt előforduló surlódások törvényeivel foglalkozik (pl. a kisebbségek helyzetével, ha az államhata- lom az asszimiláció érdekében nyomást gyakorol rájuk, stb.).
A III. rész a 17. és 18. századvégi vándormoz- galom történetéről, okairól és következményeiről ad képet; ennek kapcsán ismerteti az Alföld be—
népesítését a török uralom megszűnése után.
Majd a svájci német és olasz nyelrvszigetek asszio milációjának folyamatát méltatja a ,,Dictionnaire Géographigue de la Suisse" adatai alapján. A ma—
gyarországi tótok asszimilációjára vonatkozó ada- tokat a ,,Soznam miest na Slovenska" 1920. ada- tai alapján, a cseh-szlovákiai magyarok asszimi- lációjának folyamatát az 1930. évi cseh—szlovák népszámlálás adatai szerint közli. A svájci kisebb—
ségek és a cseh—szlovákiai kisebbségek asszimilá—
ciójának összehasonlításából megállapítja, hogy ahol két nemzetiség településteriilete érintkezik, a természetes fejlődés a surlódási felületek csökke—
nésén dolgozik, mig az erőszakos asszimilációs próbálkozások a nyelvhatúrokat bizonytalanná, a surlódási felületeket szélesebbé teszik, A memo- randum végül a békés rendezésre vonatkozólag tesz javaslatokat.
A tanulmányt számos nemzetiségi nyelvsziget
és nyelvhatár térképe és ábrája, valamint részle—
tes statisztikai kimutatás egészíti ki.
5. Teleki Pál gróf és Rónai Andrász— Comte Paul de Teleki et André Rónai: Memorandum on the different types of ethnic mixture of popula- tion.
Hungarian Memorandum No 5. Budapest, 1937. 30 l. — pages -§- 30 térkép —— cartes.
A nemzetiségi kérdés eddigi elég bőséges iro—
dalma főleg elméleti és sematikus fejtegetéseket ölel fel. Szükségesnek látszik ezért Európának nemzetiségi szempontból legérdekesebb területén:
Keletközépeurópában részletesebb vizsgálat alá venni az egyes nemzetiségi csoportok települését, egymással való keveredését és azokat a speciális körülményeket, melyek a problémának békés ren- dezése érdekében nem sematikus, hanem indivi-
duális megoldásokat követelnek meg.
A memorandum bemutatja Keletközépeurópa kevert nemzetiségi területeit, majd egyes terület- részeket vesz sorra és községenkinti részletezéssel mutatja be a nemzetiségek elhelyezkedését. Pél- dákat mutat be az éles és tiszta nemzetiségi
58
