10. szám
—985— 1938
ság tőkehiány és értékesítési nehézségek folytán
—- köztudomásúlag — itt volt a legérezhetőbb.
Ez a kötet új statisztikai anyagként tulajdon- k'épgpen az 1935. és 1936. évek számtartási adatait dolgozta fel, de összehasonlítás céljából csaknem minden táblázatán az előző négy év megfelelő eredményei is helyet nyertek. Végeredményben tehát ebben a kötetben hat (év teljes számtartá's—
statisztikai, anyaga alakult szerves egésszé, ami 'a két vidék kis—üzemi gazdálkodásának megítél-ésére, valamint helytálló következtetések levonására egyes évek eredményeinél sokkal biztosabb hámpontul szolgál.
A munka első, általános része a termelésre ki- ható külső tényezőket ismerteti. A második rész első fejezetei a számtartási eredményeket foglalják tömören össze, a további részek pedig a legfőbb szempont, a jövedelmezőség kérdéseivel foglalkoz- nak kimerítően. A tanulmányt rövid n-émetnyelvű összefoglalás egészíti ki.
Az adatok az 1931—ben megindult kisgazda- számtartás egyre fokozódó lérhó-dlítáesár'ól beszél- nek. A fejlődés különösen 1934—től kezdve volt számottevő. A hat éves időszak alatt összesen 247 gazdaság üzemi eredménye került fel-dolgozás alá, a gazdaságok közül 196 tiszántúli, A51 pedig északi dombosvidéki volt. A feldolgozott gazdaságok nagy—
sága 8 kat. holdtót 175 kat. holdig terjedt.
A között számtartási és jövedelmi átlagered- ményekből mindenekelőtt megállapítható, hogy a gazdaságok a legválságosabb helyzetben 1932—ben voltak. Ezt követően a mezőgazdálkodás terén ——
ha lassú és óvatos mértékben is —— fokozatos ja- vulás állott elő, ami 1933-ban a kimagaslóan jó temésnek, 1934-ben pedig a tezrményárak emelke- désének volt tulajdonítható. A legújabban vizsgált két év közül az 1936. esztendő mezőgazdasági jö—
vedelmezősége már tartós és nagyarányú fejlődést igazol, egyben bizonyságát adja annak, hogy a jól kezelt kisüzem átlagos jövedelmi eredményei el—
érik, sőt több vonatkozásban meg is haladják a nagyobb gazdaságok nyers—, illetve tisztahozaduékát.
A részletesebb adatok azt mutatják, hogy az 1 kat. holdra eső nyershozam a Tiszántúlon és Északon is 1936-ban volt a legnagyobb, átlagosan 155, il- letve 157 pengő. A növénytermesztés és az állat—
tenyésztés a nyershozam alakítására változóan hatott, 1934—től kezdődően azonban az előbbi ter- melési ág nyershozadéka határozottan! az utóbbié fölé került. A tulajdonképpeni üzemköltség kény—
szerű takarékoskodás folytán évről-évre apadt s különösen sok tiszántúli gazdaság vesztett így bel—
terjesség-éből. A mezőgazdasági helyzet fokozatos javulására jellemző adat, hogy 1932-ben a tiszántúli gazdaságoknak még a fele veszteséggel zárt, 1936-
ban azonban már valamennyi kiválasztott üzem,
mindkét vidéken tiszta-hozamot tudott kimutatni, sőt sok gazdaság 4%-on felüli kamatozást ért el.
A gazdálko'dóra vonatkozó fő jövedelmi ered—
mények adatai szerint, a kisgazda mezőgazdasági jövedelme a kisebb (30 kat. holdon alul maradó) üzemekben volt a legnagyobb 5 ennek megfelelően a vállalkozói nyereség is a családi munkaerőt leg—
jobban kihasznáiló kisebb gazdaságokban tért el legmagasabb értéket. A gazdaságok készpénz-for- galma a hat év során lhullámzóan alakult, a tiszán—
túli gazdaságok nyershozamuk 7i0%—át, az északiak is átlag (%%—át p*íacna vitték. Említésre érdemes végül, hogy a kisgazdacsalád személyes háztartá—
sára vonatkozó adatok e társadalmi réteg szociális helyzetét is több vonatkozásban feltárják.
A tanulmány mezőgazdasági életünk igen vál- tozatos periódusántak, a válságból való kibontako- zás éveinek hű számtartásstatisztikai összefoglalója.
Gyakorlati ért-éke a mezőgazdasági élet számszerű igazságainak megismerésén túl legelsősorban az üzemi tanácsadás szempontjából nagyjelentőségű.
Tekál László.
Études et rapports sur les méthodes statis- tigues.
Société des Nations. Geneve. 1938.
No 1. Statistigues de la population active. 32 p. —— 1.
No 2. Liste minimum de marchandises pour les statis—
tigues du commerce international. 62 p. — 1.
No 3. Statistigues du bois. [8 p. — 1.
No 42.4 Statistigues relatives á la formation des capitaux.
p. — 1.
A Népszövetség kiadásában most jelent meg e négy, a Statisztikai Szak-értő Bizottság által statisz—
tiikai módszerek tárgyában készített tanulmány és jelentés.
1. Keresőlc statisztikája. — A Statisztikai Szak—értő Bizottság által ajánlott definíciók és osz—
tályozások.
A kiadvány közli a kereső lakosság statisztiká- jára vonatkozó minimális nemzetközi programmot, abból a célból, hogy az államok azt a legközelebbi népszámláláskor felhasználják. A kereső kategóriá—
jába tartozók és oda nem tartozók meghatározása és azon elvek kifejtése, amelyek az osztályozásnál szem előtt tartandók, egyarántv hasznos a statisz—
tikus és a statisztika felhasználót—ja vagy interpre- tálója számára. A függelék az iparok nomenklatú- ráját tartalmazza.
2. Minimális árulajsttom a külkereskedelmi statisztika számára. —— A Statisztikai Szakértő Bi—
zettság által készített újból revideáll kiadvány.
Ez a lajstrom irány—adó abban a 25 államban,
amelyek együttvéve a világkereskedelem többségét reprezentálják. Alzokról az elvekről, amelyek alla-p-
ján a Bizottság a lajstromot készítette, valamint az áruk készítési foka és (felhasználása szerinti tály'ozásról alapos magyarázatot találunk.
3. Fastatisztíka. —— A Statisztikai Szakértő Bi—
zottság által készített *fastatisztizkai programm.
OSZ-
minimális
10. szám
Tartalmazza a Bizottság arra irányuló javasla—
tát, hogy statisztikailag megállapittassanak: '1. az ipari célokra szánt fára vonatkozólag a kínálat és
a fogyasztás, 2. általában a fakészlebek, 3. a csak
egyszerű megmunkáláson átment faáruk (mint pél—
dául ifürészel't— és gyalult fa, ládadleszka, tfabél, stb.) termelése és készletei.
4. Tőkeke'pződési statisztika. —-— A Statisztikai Szakértő Bizottság által készített módszereket tár- gyaló kiadvány.
A kiadvány kisérlet azoknak a jelenségeknek a definiciójálra, amelyeket a tő—keképzöwde'si statisz- tikának ki kellene mutatnia. Créilja, hogy meg- könnyítse a közgazdászok és a statisztikusok szá- mára a tőkekétpződés bonyolult problémájának eredményes megvitatását, valamint azon módoknak
a tisztázását, amelyek révén a tőkeképző-dési' folya-
mat a t—őkeképződés különböző stádiumaiban sta—
tisztikailag kimutatható—. A tanulmány vizsgálat tár- gyává teszi, hogy lehetne meghatározni és kimu—
tatni a megtakarított összegeket, a beruházások céljából rendelkezésre állható tőkéket és az anyagi javak vásárlására forditott kiadásokat. Megemlíti,
néhány jellemző példát felsorolva, azokat a kísér- leteket is, amelyek a különböző államokban a tőke—
képződés kimutatása céljából történtek.
Recueil international de statistígues écono—
migues. 1931/36.
Kiadta a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hiva- tala. — Ojíce Permanent de Z'Instimt International de Síatistígue. — La Haye. 1938. 249 l. — p.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hi—
vatalának legújabb kiadványa a Nemzetközi Sta- tisztikai Intézet 23. ülésszakának (Athén, 1936), valamint a Nemzetközi Konjunktúrakutatás *5. kon- ferenciájának (Bécs, 1936) határozata értelmében jelent meg és a ,,Nemzetközi Gazdaságstatisztikai Gyűjtemény 1919/30" című 1934-ben megjelent ki- advány kibővített folytatásának tekinthető.
Az új kiadvány elődjének minden előnyét ——
könnyű áttekinthetőség, hasznos indexszámok, stb.
—— megtartva, jelentékenyen bővült. Ausztrália, Bra- zilia, Brit-India, Bulgária, Dánia, Délaif—nikai Unió, Észtország, Finnország, Görögország, Irország, Ju—
goszlávia,, Németalföldi India, Norvégia, Portugália és Svájc adataival már 314 ország adatait találjuk meg. A kiadvány az 1931—34. évekről közöl rész- letes adatokat. Ez az időszak a gazdasági depnesszió ideje, melyet egy többé—kevésbbé erős fellendülés követett és melyet a pénzügyi jelenségek dominál"- nak NagyáBi-itannliában :az aranyalapról való le- téréstől az ananyblokk összeomlásáig. Visszamenő- leg azonban sok helyen egész 1—9'19-ig megtaláljuk
az évi adatokat is.
Minden országnál egy —— a fontosabb gazda- sági jelenségeket időrendben felsoroló — naptár
—986— 1938
előzi meg a táblákat. Az indexek közlése a követ—
kező álltalános sorrendben történik: pénzügyek, árak, kereskedelem, termelés, szállítás és munka-
piac. ,
A kiadvány nagy anyagát és gondos össze- állítását Methorst H. W.-nek, a Nemzetközi Sta- tisztikai Intézet főtitkárának, az Állandó Hivatal igazgatójának, és a Németalföldi Központi Statisz- tikai Hivatalból Derlcsen J. B. D. dr.—nak, a ki-
advány szerkesztőjének köszönheti. F. E. dt.
Gaston Spira: L'lndustrie chimigue en Hongrie.
Paris, 1938. 134 l. —— pages.
A magyar szerzőnek e doktori értekezésként Párisban írt munkája —— miként a cime is mu- tatja —— Magyarország vegyészeti iparával foglal—
kozik. A kémia civilizált életünknek majdnem minden vonatkozásaival közvetlenül vagy közvetve összeköttetésben áll s így a vegyészeti ipar elvitat—
hatatlan nagy fontosságát alig lehet kellőképen hangsúlyozni. A vegyészeti ipar sokoldalúsága miatt elég nehéz annak a meghatározása, hogy tulajdon—
képen mi is tartozik a fogalma alá. Szerző a ma—
gyar hivatalos statisztika által vegyészeti ipar el—
nev-ezés alatt összefoglalt ipari 'főlcsoportot szűk—
nek :; nem eléggé reszletezettnek tartja. Szerinte több, más ipari főcsoport alatt kimutatott iparág
is — mint pl. a cement—, üveg-, gumi—, cukor—, szesz
gyártás — szintén a vegyészeti ipar körébe volna _so—
rolandó, amit szerző e tanulmányában meg is tesz.
Megemlékezik a vegyészeti ipar keletkezéséről és történetéről, a mezőgazdasággal való összefüggésé—
ről, valamint az emberi erőnek és a mechanikai energiának a vegyészeti iparban betöltött szere—
pérő'l.
Maj—dr tárgyalja a magyar vegyészeti ipar kelet- kezésének nehézségeit, a világháború és a forrada- lom alatti állapotát s az új határokon belül való megszervezését. A magyar vegyészeti isparról írt is- mertetésének gerincét a gazdasági szabadelvűség évei alatt mutatkozó fejlődés méltatása alkotja. Az 1925—1928. évekre vonatkozó néhány fontosabb iparstatisztikai és külkereskedelmi adat közlésével
külön kis fejezetekben számol be a főbb vegyészeti ipanágavk helyzetéről és fejlődéséről. Végül a gazda- sági világválságnak a magyar iparra ,gyakorolt visszalhatását vázolja s utána röviden beszámol a vegyészeti iparnak .az 1932. évet követő alakulásá—
ról. Rövid összefoglalás után még egy jegyzéket
közöl azokról a cikkekről, amelyek gyártására a vegyészeti gyárak újabban rendezkedtek be. Egy tárképmel'ltéklet a vegyészeti gyárak területi elhe-.
lyezkedléséről is tájékoztatást nyujt, egy névjegy- zék pedig a budapesti és környéki vegyi gyárakat
sorolja fel. Sz. Z,
