11—12. szám
külkereskedelmi forgalom alakulására nem wolt számottevő hatással.
.lrlagyaror. ság a második világháború előtt", 1938—ban Palesztinával 1.4 millió peng-ős all—'szforgalmat bonyolított: le,, melyből közel 300 ezer pengő esett a behozatalra és 1.1 umillió pengő a kivitelre. A behozatali értek—
ből mintegy 8370 jutott, a narancsfélék ini—
:portjára, mig: a kivitelbol több cikk resze—
Redett, így kikészített bőrök, vasfelgya'lrtnlá-
nyek és 'asárnk, villan'mskesziilékek és izzo.
lampak. A második világháború után a, for—
';I'nlOl'll lassan indult. Az 1946. évben behoza—
talunk Palesztinábol nem volt; és a kivitel értéke is, mely főként vasárnkból (lakat.
vasalás) állott. mindössze 74 ezer forintot,
evr el.
(",—'Pll 21
Az 19—17, év a (kivitel! oldalan
forgalomnak különö—
vall') nagymértékű
riiegrelemkiiléeét mutatja. A, behozatali olda- lon ugyancsak 34?) ezer forint szerepelt a kivitelnél azonban a békeévekhez képest, is erőteljes felszökkenés mutatkozik meg a, lengő—forint ői'tékviszonyát figyelembevéve is, mivel 115) millió forintot ert: el.
A kivitel legnagyobb tétele ezúttal a vas—
árnkra (csövek, lakatok, zárak, vasalások, leniezarnk) esett és 3.7) millió forintos érté—
kével az export 30%-át tette. Jelentősebb tételei közt szerepelnek meg: olajosmagvak, építészeti anyagok, könyvek. textilárnk, A.
forgalom felsziikkenése azzal biztat, liogf a jövőben — elsősorban a lléll'let ipar teljesítő—"
képességének megcsökkenése révén _ a ke—
reskedelmi kapcsolatok meg tovább fejleszt—
hetők lesznek
Szt, Gy. (ír.
Világstatisztikai hirek és adatok.
Informations et renseignements de statistigue mondiale.
Franciaország egyike azoknak az álln—
izmoknak, amelyek a második világháború
"után __ 1946—ban __ nánwrímnlúlú-st tartot- tak. A népszámlálást]ak a közigazgatásban
"szerepet játszó fontos.safnín kíviil igen nagy jel—entősege van (iz ország gmflaság'i, társa—
.f—(l'llml' és nemzetközi politikájának kialakí—
l'lsáham 'alamint különösen a háború utáni )—(:loniogx'afiai helvzet., a háborús veszteségek és az újjáépíte ne rendelkezesre álló emberi (erok ismerete szempontjából is.
Franciaorszag népes—(vége az 1946. március 19—én tartott népszanilz'ilús' szerint az 1936.
——:évi 41,907.0:')(3—tal szemben (É'Silk 40.518884
lőlek s e7ek közül 1.67.074? idegen állam—
l)!)lL'úr. A fenti lelelcsz.z'nn azonban nem fog:—
Mila magába az akkori 14 (lnciaorszúg teiii—
leten kivül tartozkodó 310904) fldnCl(it, akik leszben a szárazföldi (221900), legi (23.000) vagy a tengeri (81.990) haderőben szolgal- Iak. reszben a tengeri keresl—zwleleml'wn fogr—
laltkoztattak. tovabba a f*ancia katonai kormany Németországban és Ausztriában állomásozó tagjait és azok csall'ldtagjait.
Franciaorszag m'msv'ofeilőrlűs/m jellemző lm-fy mig a XIX 57 első felében a szaporo—
las kb. 29% volt es a lakos—(ig száma 1801— től hol—ig 2737)(Hlíltl—l ol RRTRHDOO—ie emelke—
llt-tt. addig lkül-től mul-ie 9% (1901—ben
;: lélekszám 33,9(;l).llllc) Yull). a XX. század w—lw'i felebenpedip' mak 2.1'l%. A francia allam.
polgársága lakos '; mm.—( 1936tól "1946 ig -l'ltl,tl(l(l—rel csokkent, A háború katonai és mmm áldozatait. tovabba a háború utáni ('v k nymnori'isz'urat. az HMS/46. evi szigorú illel végül a lnizastxz'lrsak kőnywerű külön—
x'alúsa kovetkezteben beallt sziileteekimara—
(ism tekintve ez a szam __ különösen a lia—
"tov-(': előtti evek nagyfokú sziilete; ökkenó—
sehez viszonyítva, —_ nem mag(is, aminek oka (( szet nem valasztott. bizastítrsak nagyobb—
fokú házas ternue'skenygégre. amit, éppúgy meg- lehet állapítani közvetlenül a háború után Franciaorszagban, mint a háborút viselt és semleges államokban altalaban. A népsűrű—
ség 1936-ban 76 volt, 1946—ban pedig 735.
A Fl'álthlthl'SlZ᧣htlll élő külföldiek, száma az utolsó száz évben erősen megnöveke- (lett. 1851 ében 379000, 1891 -ben 1. millió, 1921—ben 1.5") millio 1931 -ben pedig 28 millió külföldi élt az országban. Az 1932. évi gazdasági válság és a bevándorlás
ele, gátat, emelő törvény tkövetkeztélMA szá—
muk 1936—ban 2.4 millióra csökkent, míg 1946—ban 1'lllndös329 16 millio külföldit számláltak össze. Ekkor a külföldiek sorá—
ban a legnagyobb arányt az olaszok képvi—
seltek (%%). utánuk következtek a lengye—
lek 27), majd a spanyolok 18 és a, belgák ](l%-kal.
Az ors7-igr Minmi lalroxwmánalc háború következtében
gyelmen kívül hagyva,
száma, a beallt, veszteiget fi—
állandóan növekszik.
Alig 1866—ban a, lakossag: 24.4%—a, addig 1946—ban 46.9%-a ti'miöriil az 5000-nel na—
gyobb le'—,l—ekszz'nnú közsegokl'mn. 1936—ban 17, 1946—ban pedig 23 olyan városa,voltFrancia—
orszagnak. melynek lakossaga felülmúlta (i ]tNl.(l()0—et. A 2(l(l.(l()0-nel nagyobb lakosú *a,—
l'thOk közül Páris. Marseille és Lyon, vala—
mint Niee és Bordeaux lakosságának száma esí'rkkent,193(l ota. Toulouse-é pedig meg:- növekedett. Az emlitett ':írosok lakosságá—
nak száma 1936—ban, vetkezőképpen
:.(29900 .—
914004) __
460000;
illetve 1946—ban a kö—
(1936) Marseille : 570900 _.
253000;
alakult : Páris (1946) 2.725.000 ; (136000' Lyon.'
Bordeaux : 238. 00 _ Nice:
11—12. szám 503 láza
241.000 _ 211000; Toulouse: 213000 — pítani, hogy itt, igen összetett természetű 264000. (Premier résulmt du reoensemtmt vándorjelenségről van szó, mivel Berlin a, général de la population effectué le 10 mpars . különféle emigránsok átmenőforgálmának isa
1946. Paris.) színtere. Mindenesetre 1045 júniusától októ-
berig 480 ezerrel emelkedett a lakosság, Németország. Berlin, népességi viszo— számá. Ezután lassul á lizizateresi folyam
nynit wan-(61 l$)4T—ig (( következő adatok Rm", ugy' hogy a km'ÉtÉkeZ') 12 hmm) mim
ismertetik _ x osszesen 144 ezerrel novekedett a lelekszuinw,
' ' ' Nlogiegyzendő, hogy ebből (1 számból is
1013; l4é13e3kííg'on8 122 ezer a hazatért hadifogoly. A népess,
]932 41466de növeketliéséneni ilyen iányliá iiányzutát főlev 1944 (aug) 370900 két tény ező magya ázzu: (i Vál'lUS lakhatat—
igíg 8129) ggg-0088 lánsága és a halálozási többlet (1 születések-
1045 (m:) imám kel szemben 1945 július és 1046 augusztus
1947 (jan.) ' 3,214.009 között. űz utóbbi időpont után a népesség
%erlín lólekszán'm 1030 januárjában lassú folyamatos gyarapodása tOVább tárt;
4.333.0(Kl volt. Bizonyos szabályos lassú dx 1946 Októbm' 26413 népszámláláskor emelkedéstől eltekintve ez 31 szán) nem is Berlin lakossag,a 3180-0001'519k,líM'Tjanuáp 'áliozott jelentős mu'vi'tekiien az 1942. év 1_ en pedig 35214'000' Megjegyzendo, hogy ((
hivei" amikorra d lakossíw 4466000-es "lentebb említett halálozási többlet valódi,,
lélekszámot, eri el. Az elsö mi"y szövetséges erteke lenyegesen alacsonyabb? jelzett. idő-—
légitámadás (ilkálnni (li. 1042 nn'xjusábán sznkpan kiinutátott 110 eltjl'nel, ugyanis az_
ezer gép támadta (i Rum-vidéket és bár ezrdoben V953'f9h39t0ft, el?) ronieltakirítás
Berlin akkor sértetlen maradt és Német! után exhumált lumboms áldozatok elhalálo—ország egyéb részeit sem érték újabb légi—
támadások, a következő hat hónap alatt, 1043 januárjáig már 400 ezer személy hagyta el a német főu'wost, :( következő öt hónap alatt pedig újabb mintegy 100 ezer lelket tkitevő tömeg költözött el Beriinből.
1943 áprilisátmn újrt'á megindulnak a há- ború sikeres befejezése'iig szinte szünet nél- kul tartó szövets ses bombázások Ezzel egyidejűleg megkezdődik a módszeres ki- ürítés, mely mintegy 400 ezer gyermeket és 18 éven aluli szmuólyt érint. Ezen felül (e.;yánezen ev júliusától kezdődőleg még iiizibb 55 ezer fő távozott el. Berlinnek 1043 ugusztusábán vegieliájtott első nagyszabású lmmbázása meggyorsítja (1 kiürítési terv végrehajtását, Augusztus, szeptember és ok—
tóber honapok folyamán mintegy 000 ezer lakost távolítanzik el es ezzel 1,145.000—re mnellkedi'k azoknak (1 száma, akik egy év ( alatt,, 1043 júliusa és 1044 augusztusa kö- zött, Berlint elhagyták; :i lakosság száma L',770,000—re apadt. Elvben az időszakban kezd ineginililni ii szovjet csapatok elől menekülők áradata nyugat felé, ennek tud—
lnitó be, hogy 1044 szeptember és 1945 ja—
nuár között leilin iíliZUSSáf'a 70.000 fővel gyarapodott. Be lin kapituláeiiim 1945 _má—
:,us 3-(in követ(ezett be A nepesség számá- nzik ('n -(ip('(l_vsmiű Válthásui jellemzik a most követke—m"; idi'íszákot. A május óta újra rendelkezésre (llió statisztikái (illatok 0, hó—
, napban 1560000 lakost mutátnák a januári 2.850000—rel szemben. Hogy ebből az eltűnt 300 ezer lélekből milyen (iz elmenekiilök és milyen a háborús áldozatok részaránya, azt egyelőre nem lehet niegálldpítnni. A kapi- tuláció után az elmenekült vagy kitelepí- tett, berliniek igyekeztek visszatérni el- hagyott lakhelyükre. így a város lakossága lassankint gyarapszik, bár meg kell álla—
zási időpontját utólag (( .teltalálás időpont,—v jára vélelmezték.
Meg-szállást" kövezzetek *:erinf a lakosság;
száma és népsűrűsége az 1047 január 1—3 állapot szerint a következő képet mutatta:
Zona Lélekszám GÉPÉSÉÉÉ
Szoviet 1,183.000 2 .700
Amcrikai . . 983000 4.500
f_xngol 615000 3(4OO
Francia 435000 3.000
Az alábbi összeállítás bemutatja Berlim lakosságának megoszlását. nem és- kor sm- rrint. (az 1046. évi júniusi felvétel időpont—
jában:
100 nőre,
Korcsoporl iufolt Férfi Nő Együtt
_ férfi () 2, c r i) e n
0—19 96 360 377 73?
20—36 51 255 501 756
40 Aó4 68 529 771 1.300
ÓSW és idősebb 70 144— 211 358
Összesen . . 70 1.291 1.860 3.151 5 r, (i 7 a 1;k b (1 n
0—l9 ' 28 20 23
20—49 — 20 27 24
40764— "W II 42 42!53
(35— és idősebb ——— 41 11 II [
Összesen . . — — 100 100 100
A nötölyblet, (i korábbi években is mutatnia——
zik; így 1045-ben (1 száz nőre jutó férfiak száma 58 l039 ben pedig 84 v.olt
A Magyarorszagon szokásos szamítás sze-—
rint Berlinben ezer ferfira 1940- bán 1463 mi jutott..
A háborús eltolódásokat ezek az adatok.
is igen jól jellemzik.
Svájc. A svájci nagykereskedelmi árak % mint ezáközölt összeállításból kitetszik ——
nemcsak az egy évvel korábbi szinttel szein-
kligiz. szám
ben, hanem a megelőző hónaphoz képem is meglehetőstm emelkedtek. Egyedül a textil—, bőr— és gumiáruk indexe esett vissma az előző novemberi 242-1'61 240418, de október- rel szemben ez is: 2.8%-0s emelkedést mu—
tat. Az-olőző hónaphoz viszonyítva csupán a takarmánynmnűok indexe tüntet fel r0.5%—os csökkenést. meíynak évi emelkedése azonban viszonylag elég magas (7.4%). A A svájci nagykereskedelmi árak alakulása.
1939 : 100
%:os változás'
Á , 1946 1047 az előző
* '"CSOPOHO'k nov. oki. nov. hónaphoz évhez
képes!
Ám endm'x' emma:
szerek ... 190 201 201 (N) $$$
Növényi eredetű am
miszerek ... 215 224 224 %O"! —f—4'4 Mezőgazdasági ipari
fermékek ... m 217 219 —H)'8 4—26' I
Epigsanyagok ... 173 131 183 Jr 1-1 %5'() Fémek ... 238 255 266 $—4'2 Jr —l [*8
Textiliák, bőr, gumi .. 242 233 240 %u??? ———'I"2 Su'n, !üzifa ... 239 257 260 4—1"! §4l'8 Úumi vegyi anyagok 191 182 186 $]? —f-3'() Takarmánynemüvk .A 198 214 213 ,_0-5 1-1'4 Trágya, szahna ... 163 172 ITL O'O —f—6*l
Osszzsm 203'5 213-9 215'6 Hű? $5'9 Élehniszerck . . .. los-o 206'4 zoo-5 %m "kő'?
Nyers-— éa segédanyagok 223'4 228'5 233" ? 4—2'2 Hi)"
'Takarmány és trágya. . l9l'b 206"! 205'4 -—0'4 %Y?
ngmxgyabb mótéidwn nőtt, a mult" évi mint;
hm kém-st a memimzdasági ipar termékü- nek (26.1%), a fémeknek (11.8%), valamint a szén és tíizifánakk (8.8%) indexe, míg a havi drámúásbun a fémeké az aláí-tség
(4-2%)- _
Ha a nagykereskedelmi árindexek fen-ti adatait öwmtavetjük a különböyf) munkás—' kntegaíriák xaomináhbérét kifejemő alábbi indexekkel, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a svájci munkásság életszínvonala is;
meglehetősen alatta van az utolsó hékeévi nívóuak. Egyébként figyelemre ,méltó az egyes munkáskafegóriák nominál bérének százalékos (mxelkedf'űélmn mutatkozó szakmi—
lun som—end. Érdekes még az órabér és nap—
syámbér emelkedésének külön—böző mértéke az egyfxs munkáskategóriákhan, aminek az a nmgyarázata, hogy a kétféle bérrendswrű csoportban a munkz'xskategóviák lémgemődése rre-m azonos.
A svájci munkámág átlagkeresetének indexe, 1947. ]. fölér.
1939 : 700
Munkáskategóriák órabér napibét
Tmull munkisok ... 168'0 [68'9
Tanulalhm munkások . 185'8 173'9
Nők ... 198'2 KH"!
