9. szám
(és jogi személyekre) vonatkozó adatok mellett az adatgyűjtés kiterjedt az adóalapokra, vagyis az adózók keresetére, jövedelmére és vagyonára VO- natkozó összegszerű adatokra is; magának a ki—
vetett vagy lerólt adóösszegnek adatait az adat- gyüjtés nem ölelte fel.
A három kötetben közölt adatok igen érdekes képét adják a fővárosi adózási viszonyoknak, ter—
mészetesen csak amennyiben azok az általános kereseti adót, a jövedelemadót, vagy a vagyonadót
illetik. .
A foglalkozás szerinti megoszlás adatai hézag- pótlók, miután hivatalos (állami) adóstalisztikánk e téren még megfelelő kiépítésre szorul. Az ada- tok szerint általános kereseti adót mintegy 75 ezer, jövedelemadót 70 ezer, vagyonadót pedig 36 ezer adózó (természetes és jogi személy) fizetett a fő!
városban. Ezek százalékos megoszlása foglalkozási t'öcsoportok szerint a következő volt:
Foglalkozási ilíáÉÉ—Égáói! luvgilglem' ) vagyán'ídó
fOcSOpOrt alanyainak 0' —os megoszlása
Östermelés . . .ez 3 1—6 1 2-7
Bányászat, ipar, l ; ;
kereskedelem . ; 795 ; 70'2 ! 62'4 Közszolgálat és sza- ! 5 §
badfoglalkozások 16' 2 l 140 k 13'7 Egyéb foglalkozások 3'7 ! 1452 212
Együtt . 100-0 ? 1000 t 1000
A dolog természeténél fogva az ősteunelés sze- repe mind a három adónemnél csekély és termé- szetesen túlnyomó az ipari és kereskedelmi főcso—
porthoz tartozó foglalkozási ágak jelentősége. Ez a helyzet az adóalapoknál, vagyis az adóköteles keresetnél, jövedelemnél és vagyontárgyaknál is, némi eltolódásokkal.
A vallás szerinti részletezés módot nyujt az izraeliták szerepének megvilágítására e három adó- nemnél. Ezt a következő adatok mutatják:
! A d 6 z 6 k s z á m a
——60l——
ebból izraelita
összesen ———-——-
szám szerinti O/o—ban
% l
Általános kereseti l
adó _, . 75.676 31.882 ! 42-1
Jövedelem adó 70.062 30.581 ; 43'7
Vagyonadó . 36.449 . '
Adó alá eső kereset, jövedelem és vagyon
ebböl az izraelita
__ vallásokra jut.
osszesen ,f—
szám l 0/0 szerint i ban
ezer pengő
!
78.427 Általános kereseti
adó . . 142336 a51'6
Jövedelem adó 503859 222642 44'2 Vagyonadó . 2,855.034 1,213.7181 42'5
1942
Az izraelitáknak ez a jelentős részesedése nem meglepő, hiszen ismeretes, hogy mily jelentékeny poziciókat foglaltak el a fővárosban egészen a leg- utóbbi időkig, úgy az ipari és főleg kereskedelmi,.
mint az ú. n. szabadfoglal'kozásoknál (ügyvédek.
orvosok). V ;
A további réSzleteket mellőzve, bízvást meg—
állapíthatjuk, hogy a három kötet jelentékeny nyeresége statisztikai irodalmunknak, mely az adó—
zási kérdések tekintetében nem nevezhető gaz—
dagnak. Szö. (ly. (Ir.
Aldobolyi Nagy Miklós: A Zsitvaszög táj——
népesedése.
Nicolas Nagy de Aldoboly : Le peuplement de) la région du Zsitvaszó'g.
Budapest, 1942. 101 1. — pages.
Az aprólékos gonddal és az anyagba való ko—
moly elmélyedéssel megírt, tartalmas és gördülé—
keny tanulmány szerzője úgy Látja, hogy egy—egy vidék népesedési és geográfiai leírásánál a táj je- lentös, sőt sokszor döntő befolyásának feltárása.
más tényezők ihatóerejének megvilágítása mellett rendszerint nem történik meg kellőképen.
ezért könyvében a többi tényezőre vonatkozó ok—
Épen-_
l'ejtés tudatos háttérheszorításával elsősorban azt a.
sajátos emberföldrajzi—demográfiai kapcsolatot für—
készi, mely a táj képe és a népesedés menete, a benépesültség foka közt fennáll. Vizsgálódásai egy'
kis területre, a Zsitvaszögre vonatkoznak, melyet kicsinysége ellenére egységnek, (pe—
reintájnak), mégpedig magyar színezetű átlagtájnak.
tekint. Munkájával nem egyedül és nem is első—
sorban a Duna és Zsitva összefolyásánál fekvős hat községi) tájnépesedési viszonyainak meg—
ismertetésére törekedett, hanem legfóképen munká-- módszert kívánt kidolgozni. Kísérlete jól sikerült.
Mnnkarendszerét nemcsak a helyi kutatás, hanem általában az emberföldrajzi és ne'xpességtuudományi
azaz tájnak
kutatómunka szempontjából is érdemes továbbépí—
teni; ebből a statisztikának, kivált a népességsta—
tisztikiának is meg volna a maga haszna és gyü—
mölcs—e. A szerzőéhez hasonló célkitűzések megra—
lósításához természetesen nem elégséges a táj helyi?
ismerete, hanem a népességstatisztika eszközeit és.
forrásanyag-át is ismerni kell. Szerző kísérletének sikerét az biztosította, hogy a szükséges ismeretek—
kel felszerelve fogott munkájához; l'ejtegetéseihez statisztikai szempontból sem kell sokat hozzáfűzni, lyár nézetünk szerint a népességstatisztikai alapo—
kat célszerű volna az emberföldrajzi bázissal való) arányosság megőrzése mellett valamivel még széf losebbre kiépíteni.
1) Ú. em.: Dunaradvány, Madar, Bátorkeszi Rács, Dunamoes és Kisújfalu ll hat község területe 172 kmz, 1941. évi lélekszáma 11164 fő népsűrű—
sége négyzetkilométerenkint 6—0 lelek
9. szám
A tanulmány bevezetője először az alapfogal- makat tisztázza, azután a célkitűzéseket és a mód- szert ismerteti, A részletfejtegetések során a szerző a nyers táj képét és a tájelemeket, a népesség lük- tető, pezsgő életét az autárkia feladásáig s a mo- dern korban látható fejlődést, helyesebben stagnál—
lást, végül pedigaZsitvaszög környezetének tájné- ,peseilési jellegzetességeit világítja meg. Figyelemre-
méltó, hogy míg a Zsitvaszög vizei és legelői ré-
vién, valamint az akkori közlekedés szempontjából
kedvező forgalmi lehetőségek (átkelőhelyekj követ-- keztében a középkorban ———— a török háborúk előtti időig ——— általában népesedési szempontból is ked—
vező helyzetben volt s ez a terület a 16—17 század—
beli nagy megrázkódtatás után, a 18. században a dunai forgalom megélénkiilése, a vizimolnár—élet kiterebélyesedése révén talán még jobban felvirág—
zott, addig fejlődése a modern közlekedési hálózat kiépülésének a korában előnytelenné vált fekvése következtében és a Duna másik (jobb—) partján észlelt bánya—ipari előretörés miatt — részben pe- dig a jobbágyfelszabadítás utóhatásaképen —— el- akadt. Mindezt számos statisztikai összeállítás és ábra illusztrálja. A statisztikai szempontból is be- cses nn'i ri'lvii't twfejezéséhez bő irodalmi összefog-
lalás csatlakozik, Th. L. dr.
Berényi Dénes: A burgonya termelése és összefüggése az időjárással.
Denis Berényi: La production de la pomme de terre et ses rapports avec les conditions atmosphérigues.
Alföldi Magvető. Új sorozat 11. 3. Kiadja a Tiszántúli
Mezőgazdasági Kamara.
,,Aljüldi Magvető." Nouvelle séríe. II. 3. Publz'é par la Chambre d'Agrículture d'au deli: de la Tisza.
Debrecen, 1942. 1291. —— pages.
Szerző hosszabb ideje foglalkozik Magyaror- szág mezőgazdasági termelésének időjárási szem—
pontból való vizsgálatával s néhány munkája e témakörből meg is jelent. Ez az újabb, igen szak—
szerű tanulmánya hazánk különösen ma nagyfon—
tosságú terményének, a burgonyának éghajlati té—
nyezőit s e tényezőknek a termésmennyiségre való hatását kutatja. De munkája ezen túlmenőleg is értékes megalapozása a burgonyatermelés egész problémájának, amely megfe-sti a nemzetközi hál,—
teret is s bő statisztikai kommentárra támaszkodik.
A világ burgonyatermelve'sében Európa 91%—kal részesedik. Magyarországon —— Európával szemben
—- a világháború után az ország területének meg—
csonkítását meghaladó mértékben csökkent a bur- gonyatermelés jelentősége. A melegebb, szárazabb éghajlatú Dél—Európában a burgonyatermós átlagai jóval alacsonyabbak, mint Európa északi felében.
Az 1928—37. évek átlagában legmagasabb volt Bel—
gium termésátlaga. itt egy hektáron átlag 210'l
———602——
mázsa burgonya termett. Magyarországon úgy ekkor a burgonya termésátlaga csak 65'8 méte mázsa. Európában hazánkénál csupán Bulgária, Görögország, Olaszország és Jugoszlávia termés [aga volt alacsonyabb. Délkelet—Európa, illetve Balkán alacsony átlagai nem annyira a kevéssé it'—i tenzív megművelésnek, mint inkább a szárazabb—
i'tghajlatnak tulajdoníthatók. Figyelemreméltó, h—
azokban az országokban, melyekben a termésát
magas, a termés évről-évre való ingadozása lecse-
kóly. Az 1937. évi adatok szerint a mezőgaziiaságt
művelés alatt álló összes területből legnagyobb vo;
a burgonya vetésterülete Lengyelországban: lő'lm Magyarország 5'2%4is arányával a vizsgált 215 államf közül a 15—ik helyen áll. Kimutatja a tanulmány"
hogy a magyar hurgonyatermel—és erősen ki van szolgáltatva az időjárásnak. Részletesen vizsgálja- a főbb burgonyatermeli'i vidékeket, a burgonyater melés jelentőségét az egyes vármegyékben, a faj—*
tánkénti megoszlást és az egyes fajták különleges termelési viszonyait, a hazai burgonyatermelés tti-—
tajat, éghajlati tényezőit, az összefüggést a bur- gcnyatermelés és az éghajlati elemek között, a _ho—
inoki vetési'orgók összefüggését a csapadékkal stb.
li korrelációk kutatásával s az egyes területegy—
ségek burgonyatermelésre való kisebb vagy nagyobb alkalmasságának kimutatási-val különösen hasznos szolgálatot lesz,
Szerző osztja azt a véleményt, hogy burgonya termelésünk legelmaradottabh az összes termelési ágak között. Ennek egyik okát abban látja, hogy a burgonyatermelós nem alkalmazkodik a talaj és éghajlat adottságaihoz.
Horst-Eberhard Otto: Die lndustriatisiemng Ungarns.
Volk und Reich Verlag, Berlin, 19—11. 187 l. — pages.
A szerző a folyóiratokat és a különböző újságcikkeket nem számítva —— több, mint 200 for- rásmunkát használt fel művének megírására, ami már egymagában is rámutat arra, milyen alapos- sággal igyekezett iptarosodásunk útját figyelemmel kísérni. Forráskritikája azonban nem elég erős és így nem megbízható forrásokat is figyelembe vesz, sőt elönyben részesít a magyar hivatalos statisz—
tika eredményeivel szemben, s pl. a magyar nem—
zetiségi (anyanyelvi) statisztika értékét is egészen tévesen ítéli meg. Horst—Eberhard Ottonak tutaj—
(tonképeni célját abban láthatjuk, hogy a német olvasóközt'insi'rg előtt kívánja bemutatni gaz-dasági életünknek azt a fejlődését, amely által az eredeti—
leg tisztán mezőgazdasági államnak tekinthető Magyarországban ipar egyes vonatkozásokban közel egyenlő jelentőségű lett a mezőgazdasággal.
Külön érdekessége ezen túlmenőleg, hogy idegen
az
