Bevezetés az analitikus filozófiába : Russell: A filozófia alapproblémái

Bevezetés az analitikus filozófiába

Russell: A filozófia alapproblémái

Ha valaki összeállítaná azon angolszász filozófusok névsorát, akiknek leg­

több művük jelent meg magyar foráításban, Bertraná Russell neve minden bizonnyal előkelő helyet foglalna el a listán. Az 1993-ban megjelent Filozófiai Kisenciklopédia végén található bibliográfia a filozófus tíz kötetének teljes magyar változatát sorolja föl a több írását is tartalmazó Kortárs-tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről című szöveggyűjtemény

mellett. A sokak által az analitikus irányzat egyik kezdeményezőjének tekintett Russell magyar nyelven olvasható műveinek sora szokatlan módon

gyarapodott A filozófia alapproblémái című könyvecske újbóli meg­

jelenésével. Ez ugyanis a szerző első olyan kötete, melynek immár két különböző magyar foráítása van.

H

m a z n i , azt kell m o n d a n u n k , h o g y a két m a g y a r változat közül az első n e m n e v e z h e t ő a teljes m ű fordításának. A z anyagát h e l y e n k é n t igencsak s z a b a d o n k e ­ zelő Fogarasi Béla 1919-ben és 1991-ben is megjelent fordításából n e m csupán r ö v i ­ d e b b b e k e z d é s e k , m o n d a t o k m a r a d t a k ki, h a n e m hiányzik a m ű teljes zárófejezete is, m e l y b e n R u s s e l l a filozófia értékéről vallott nézeteit foglalja ö s s z e . E z e k a h i á n y o k azonban ö n m a g u k b a n m é g n e m tették v o l ­ n a elengedhetetlenné az új változat m e g j e ­ lentetését. A fordító és a kiadásban segéd­

k e z e k döntése azért m o n d h a t ó m é g i s m e g ­ alapozottnak, m e r t A filozófia alapproblé­

mái n e m c s a k egy m á r klasszikussá vált filo­

zófus egyik főműve, h a n e m e g y s z e r s m i n d rendkívül s z í n v o n a l a s a n megírt ismeretter­

j e s z t ő m ű is, m e l y n e k élvezetéhez szinte semmiféle előképzettségre sincs szükség.

A z e l ő s z ö r n y o l c v a n ö t é v v e l ezelőtt, L o n d o n b a n m e g j e l e n t m ű első k i a d á s a a The Home University Library of Modern Knowledge című s o r o z a t 4 0 . k ö t e t e k é n t került a k ö n y v e s b o l t o k b a . M i n t a s o r o z a t e l n e v e z é s e is mutatja, a k i a d ó célja a k o r t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i n e k n é p s z e r ű s í t é ­ se, m i n é l s z é l e s e b b k ö z ö n s é g h e z v a l ó e l ­ j u t t a t á s a volt. A filozófiai tárgyú k ö t e t e k szerzői k ö z é tartozott Russellen k í v ü l G. E.

Moore is, a k i n e k Etika c í m ű m ű v e j e l e n t m e g , m í g A. N. Whitehead a Bevezetés a matematikába c í m ű k ö n y v é v e l g a z d a g í t o t ­

ta a s o r o z a t „ t u d o m á n y " t á r g y m e g j e l ö l é s ­ sel ellátott k ö t e t e i n e k sorát. M i n d h á r o m s z e r z ő , de k ü l ö n ö s e n R u s s e l l és M o o r e ezidőtájt k e l e t k e z e t t m ű v e i n e k k ö z ö s j e l ­ lemzője a k o r b a n u r a l k o d ó ú j h e g e l i a n i z - m u s és ú j k a n t i a n i z m u s elutasításán é s a b r i t e m p i r i z m u s h a g y o m á n y a i h o z v a l ó v i s s z a t é r é s e n túl a filozófiai p r o b l é m á k f o ­ g a l m i , n y e l v i analízis útján v a l ó v i z s g á l a ­ ta. R u s s e l l , m i k ö z b e n a vizsgált f o g a l m a ­ k a t e g y s z e r ű b b a l a p f o g a l m a k r a p r ó b á l t a v i s s z a v e z e t n i , gyakran felhasználta a t ö b ­ b e k k ö z ö t t általa és W h i t e h e a d által kifej­

lesztett m a t e m a t i k a i logika eszközeit is. A filozófiai p r o b l é m á k nyelvi-logikai e l e m ­ z é s é n e k k l a s s z i k u s példája az 1 9 0 5 - b e n m e g j e l e n t A denotálásról c í m ű e s s z é , m e l y b e n R u s s e l l , m i k ö z b e n m e g p r ó b á l j a feltárni b i z o n y o s h é t k ö z n a p i kifejezések logikai „mélystruktúráját", egyúttal o n t o ­ lógiai k ö v e t k e z t e t é s e k e t is levon. Elfogad­

v a F. P. Ramsey állítását, m e l y szerint e z a cikk filozófiai p a r a d i g m á v á vált, az a n a l i ­ t i k u s i r á n y z a t h o z t a r t o z ó k é s ő b b i m ű v e k j e l e n t ő s r é s z e e p a r a d i g m a - a z analitikus m ó d s z e r - k ü l ö n b ö z ő p r o b l é m á k r a v a l ó a l ­ k a l m a z á s á n a k t e k i n t h e t ő . A m ó d s z e r t ö b ­ b é - k e v é s b é k ö z ö s v o l t á b ó l adódik, h o g y a z i r á n y z a t h o z t a r t o z ó szerzők k é r d é s f e l t e v é ­ seiben s o k a k ö z ö s e l e m , m é g a k k o r is, h a a k é r d é s e k r e a d o t t v á l a s z o k r e n d k í v ü l i sokféleséget m u t a t n a k . A filozófia alap­

problémái tehát, mint e p a r a d i g m a egyik e l s ő k é p v i s e l ő j e , az analitikus filozófia

m ó d s z e r e i b e és e g y e s p r o b l é m á i b a v a l ó b e v e z e t ő k é n t is o l v a s h a t ó .

A könyv nyitófejezete Descartes-oX k ö ­ v e t v e arra a k é r d é s r e p r ó b á l választ találni, h o g y létezik-e olyan t u d á s , m e l y b e n n e m l e h e t ésszerűen kételkedni. Russell r á m u ­ tat, hogy h é t k ö z n a p i v é l e k e d é s e i n k legna­

g y o b b része n e m c s a k k é t s é g b e v o n h a t ó , h a ­ n e m egyenesen e l l e n t m o n d á s o s . A z t h i s z - s z ü k például, hogy e g y e s t á r g y a k n a k állan­

d ó színük, alakjuk van, holott t i s z t á b a n va­

g y u n k vele, h o g y u g y a n a z a d o l o g k ü l ö n ­ b ö z ő k ö r ü l m é n y e k között m á s - m á s színű­

n e k és a l a k ú n a k látszik. E z az e l l e n t m o n ­ d á s csak ú g y oldható fel, h a k ü l ö n b s é g e t t e ­ s z ü n k egy tárgy v a l ó s á g o s és általunk é s z ­ lelt tulajdonságai között. A j e l e n s é g és v a ­ l ó s á g közti k ü l ö n b s é g tárgyalása m ó d o t ad a szerzőnek k é t alapfogalom, az érzet é s az é r z é k i adat fogalmának bevezetésére. K ö z ­ vetlenül és e g y s z e r s m i n d k é t s é g b e v o n h a ­ tatlanul c s u p á n érzeteink tárgyairól, a z ér­

z é k i adatokról v a n t u d o m á s u n k . Ilyen d o l ­ g o k a k ü l ö n b ö z ő színek, h a n g o k , k e m é n y ­ s é g e k . A m i n d e n n a p i élet tárgyairól és " v a ­ l ó s á g o s " tulajdonságaikról ezzel s z e m b e n c s a k a v e l ü k társított érzéki a d a t o k k ö z v e ­ títésével s z e r e z h e t ü n k ismereteket.

A z érzéki a d a t o k és é r z e t e k f e n o m e n a - l i s t a színezetű fogalmi a p p a r á t u s á n a k bir­

t o k á b a n R u s s e l l e l ő s z ö r az a n y a g , illetve a k ü l v i l á g l é t e z é s é n e k p r o b l é m á j á t v i z s g á l ­ j a . M e g l e p ő e n m o d e r n m e g o l d á s a szerint a

k ü l v i l á g és az a n y a g léteznek, a z o n b a n lé­

t e z é s ü k mellett k é n y s z e r í t ő erejű logikai m e g f o n t o l á s o k helyett c s u p á n g y a k o r l a t i é r v e k h o z h a t ó k fel. A k ü l v i l á g létét e g y ­ r é s z t azért é r d e m e s feltételeznünk, m e r t e z a legegyszerűbb h i p o t é z i s , m e l y k i e l é g í t ő ­ e n m a g y a r á z z a t a p a s z t a l a t a i n k a t . M á s r é s z t - és ez t a l á n a f o n t o s a b b o k - e z a feltéte­

l e z é s j ó l illeszkedik ö s z t ö n s z e r ű m e g g y ő ­ z ő d é s e i n k hierarchiájába, m e l y n e k r a c i o ­ n á l i s r e k o n s t r u k c i ó j a R u s s e l l szerint a filo­

zófia v o l t a k é p p e n i feladata.

A z i d e a l i z m u s r ö v i d tárgyalása és c á f o ­ lata u t á n , m e l y az é r z e t e k és a z é r z e t e k tár­

g y a i n a k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é n alapszik, k ö ­ v e t k e z i k a m ű e g y i k legfontosabb fejezete, m e l y a t u d á s k é t a l a p v e t ő fajtájáról: a z i s ­ m e r e t s é g r é v é n és a leírás r é v é n a d o t t t u ­

dásról szól. I s m e r e t s é g b e n a z o k k a l a d o l ­ gokkal v a g y u n k , m e l y e k r ő l k ö z v e t l e n t u ­ d o m á s u n k van. Ilyenek a m á r említett ér­

zéki a d a t o k o n kívül b i z o n y o s u n i v e r z á l é k is, m i n t például a fehérség, sokféleség és így t o v á b b . A leírás r é v é n adott t u d á s m e g ­ h a t á r o z á s á h o z a s z e r z ő m á r a n y e l v logikai analízisének e s z k ö z e i t is felhasználja. A h a t á r o z o t t leírások Russell-féle e l m é l e t e szerint a m i n d e n n a p i n y e l v h a s z n á l a t leg­

t ö b b olyan kifejezése, m e l y látszólag k ö z ­ v e t l e n ü l denotálja, a z a z j e l ö l i j e l ö l e t é t , v a ­ lójában álcázott leírás. A k ö z n e v e k e t , t u ­ lajdonneveket t a r t a l m a z ó m o n d a t o k t ú l ­ n y o m ó r é s z é n e k v a l ó d i t a r t a l m á t c s a k ú g y tehetjük explicitté, h a m e g k e r e s s ü k a j e l ö ­ lő kifejezéseknek megfelelő leírásokat, é s e z e k felhasználásával olyan alakra h o z z u k a m o n d a t o t , m e l y b e n a j e l ö l ő kifejezések m á r n e m s z e r e p e l n e k . H a olyan t u d á s u n k v a n egy tárgyról, a m e l y v é g s ő e l e m z é s b e n c s a k a tárgy leírását t a r t a l m a z ó m o n d a t t a l fejezhető ki, a k k o r leírás r é v é n adott i s m e ­ rettel r e n d e l k e z ü n k . Ilyenkor n e m v a g y u n k i s m e r e t s é g b e n a s z ó b a n forgó tárggyal, c s a k azt tudjuk, h o g y létezik, és h o g y r e n ­ d e l k e z i k b i z o n y o s , e g y e d ü l rá j e l l e m z ő t u ­ lajdonságokkal. P é l d á u l e m b e r t á r s a i n k r ó l leírás r é v é n a d o t t t u d á s s a l bírunk, h i s z e n n e m k ö z v e t l e n ü l velük, c s a k b i z o n y o s t u ­ lajdonságaikkal - színeikkel, n e v ü k k e l stb.

- állunk i s m e r e t s é g b e n . A kijelentések h e ­ lyes e l e m z é s é h e z segítségül szolgál R u s ­ sell a z o n a l a p v e t ő tézise is, m e l y szerint m i n d e n s z á m u n k r a é r t h e t ő kijelentésnek általunk k ö z v e t l e n ü l ismert a l k o t ó e l e m e k ­ ből kell állnia, tehát olyan a l k o t ó e l e m e k ­ ből, m e l y e k k e l i s m e r e t s é g b e n v a g y u n k .

A k ö n y v t o v á b b i fejezetei teljessé t e s z i k lehetséges i s m e r e t e i n k m e g k e z d e t t r e n d ­ szerezését. R u s s e l l az i n d u k c i ó elvét tár­

g y a l v a megállapítja, h o g y ez olyan általá­

n o s alapelv, m e l y n e m v e z e t h e t ő le a t a ­ p a s z t a l a t b ó l . I g a z s á g á n a k f e l t é t e l e z é s e n é l k ü l v i s z o n t n e m l e n n é n k k é p e s e k m ú l t ­ beli t a p a s z t a l a t a i n k b ó l a j ö v ő b e n v á r h a t ó e s e m é n y e k r e k ö v e t k e z t e t n i . H a s o n l ó a n n e m b i z o n y í t h a t ó k a t a p a s z t a l a t r a v a l ó h i ­ v a t k o z á s s a l a logika a l a p e l v e i és a m a t e ­ m a t i k a i i g a z s á g o k sem. A tapasztalattól független, m é g s e m logikailag s z ü k s é g s z e -

rű ítéletek lehetségességét k u t a t ó k é r d é s r e Russell a kantitói g y ö k e r e s e n eltérő vá­

laszt a d . Szerinte a z ilyen a l a p e l v e k e t m e g f o g a l m a z ó állítások v a l ó j á b a n n e m in­

d i v i d u u m o k r ó l s z ó l n a k , h a n e m u n i - verzálékról, tehát t u l a j d o n s á g o k r ó l v a g y relációkról. E z e k n e k a s z e r z ő - Platón n y o m á n - objektív, időtlen létet tulajdonít.

A z e g y e s d o l g o k h o z h a s o n l ó a n u n i - verzálékról is lehet i s m e r e t s é g e n a l a p u l ó , vagy leírás általi t u d á s u n k , és r e l á c i ó i k r ó l is r e n d e l k e z h e t ü n k k ö z v e t l e n v a g y l e v e z e ­ tett i s m e r e t e k k e l . Á l t a l á n o s e l v e k r ő l v a l ó t u d á s u n k l e g n a g y o b b r é s z e é p p e n a z o n alapul, h o g y k é p e s e k v a g y u n k k ö z v e t l e n ü l belátni b i z o n y o s u n i v e r z á l é k e g y m á s h o z való viszonyát. R u s s e l l a z igaz kijelenté­

sek k ö z v e t l e n i s m e r e t é t intuitív t u d á s n a k n e v e z i . I l y e n i s m e r e t e k e t f o g a l m a z n a k m e g s z e r i n t e t ö b b e k k ö z ö t t a z é r z é k i a d a ­ tok j e l e n l é t é t r ö g z í t ő állítások, v a l a m i n t egyes a b s z t r a k t logikai, m a t e m a t i k a i és (esetleg) etikai elvek. M i n d e n m á s igaz k i ­ j e l e n t é s e k r e v o n a t k o z ó i s m e r e t ü n k csak

l e v e z e t e t t l e h e t , a b b a n a z é r t e l e m b e n , h o g y e z e k intuitív i s m e r e t e i n k b ő l a d e d u k ­ ció ö n m a g u k b a n e v i d e n s e l v e i n e k s e g í t s é ­ gével v e z e t h e t ő k le.

I g a z állításokra v o n a t k o z ó i s m e r e t e i n k v é g s ő forrásainak t e h á t R u s s e l l szerint az ö n e v i d e n s i g a z s á g o k b i z o n y u l n a k . A z ö n - e v i d e n c i a a z o n b a n n e m a b s z o l ú t tulajdon­

ság. M í g p é l d á u l a z e g y s z e r ű logikai igaz­

ságok b e l á t h a t ó s á g a a l e h e t ő l e g m a g a s a b b fokú, a d d i g távoli e m l é k e i n k v a g y b o n y o ­ lult m a t e m a t i k a i állítások k i s m é r t é k ű e v i ­ denciája c s a k v a l ó s z í n ű s é g ü k r e e n g e d k ö ­ vetkeztetni. M i v e l h i t ü n k j e l e n t ő s r é s z e b i ­ zonytalan, e z é r t egy r é s z e k ö n n y e n h a m i s is lehet. R u s s e l l , m i k ö z b e n m e g p r ó b á l j a feltárni a h a m i s s á g , az i g a z s á g és a t u d á s m i b e n l é t é t , egyúttal h a m i s h i t ü n k forrásait is kutatja. A z igazság k o h e r e n c i a - e l m é l e t é t e l v e t v e , a k o r r e s p o n d e n c i a - e l m é l e t egy m e g l e h e t ő s e n b o n y o l u l t v á l t o z a t a m e l l e t t érvel, a t u d á s t p e d i g o l y a n b i z t o s és igaz hitként h a t á r o z z a m e g , a m e l y v a g y intui­

tív, vagy levezethető olyan intuitív t u d á s ­ b ó l , m e l y b ő l logikailag is k ö v e t k e z i k . H a ­ m i s hitünk t ö b b n y i r e a k k o r k e l e t k e z i k , h a t é v e s e n a n a l i z á l u n k egy k o m p l e x t é n y á l ­

lást, v a g y h a intuitív i s m e r e t e i n k b ő l m e g ­ a l a p o z a t l a n k ö v e t k e z t e t é s e k e t v o n u n k le.

Á k ö n y v két utolsó fejezete csak lazán k a p c s o l ó d i k az e l ő z ő e k h e z , m e l y e k i s m e ­ retelméleti a l a p v e t é s k é n t k e r e k egészet a l ­ kotnak. E z e k b e n a szerző a filozófia é r t é ­ kéről, céljairól és a tőle v á r h a t ó e r e d m é ­ nyekről fejti ki nézeteit. R u s s e l l szerint a filozófiának le kell m o n d a n i a arról a h e g e ­ li t ö r e k v é s r ő l , h o g y a m i n d e n s é g e t a priori elvek segítségével próbálja m e g leírni. A filozófia valódi feladata ismereteink szisz­

t e m a t i k u s kritikájában áll, m e l y m i n d a j ó ­ zan ész, m i n d a t u d o m á n y o k nézeteit v i z s ­ gálatnak veti alá, és csak a z o k a t tartja m e g k ö z ü l ü k , m e l y e k kiállják a m ó d s z e r e s k é ­ t e l k e d é s descartes-i próbáját. A szigorú vizsgálat h a n g s ú l y o z á s a a z o n b a n s e m m i ­ k é p p e n s e m j e l e n t i azt, h o g y v é g e r e d m é n y ­ ként a b s z o l ú t b i z o n y o s s á g ú i s m e r e t e k r e t e ­ h e t n é n k szert. B á r Russell szerint a filozó­

fia c s ö k k e n t h e t i a t é v e d é s k o c k á z a t á t , sőt egyes e s e t e k b e n m i n i m á l i s r a szoríthatja le azt, t a n u l m á n y o z á s á n a k legfontosabb e l ő ­ nye m é g s e m ez. A filozófiát m i n d e n e k e l ő t t azért é r d e m e s m ű v e l n ü n k , m e r t m i k ö z b e n k é r d é s e s s é teszi m i n d e n n a p i v é l e k e d é s e i n ­ ket, tágítja látókörünket és a l k a l m a s s á t e s z m i n k e t a k ü l ö n b ö z ő elméleti lehetőségek m e g é r t é s é r e és elfogulatlan m é r l e g e l é s é r e . Talán A filozófia alapproblémái tartal­

m á n a k e vázlatos áttekintése is igazolja, h o g y v a l ó d i b e v e z e t ő r ő l van szó, m e l y s z á m t a l a n filozófiatörténeti és kortárs-filo­

zófiai k a p c s o l ó d á s i pontot kínál. M i k ö z b e n Russell h o s s z a b b - r ö v i d e b b interpretációját nyújtja t ö b b e k között Berkeley, Kant, Pla­

tón és H e g e l bizonyos nézeteinek, g o n d o ­ san definiál m i n d e n e g y e s említésre kerülő fogalmat és szakkifejezést. így az olvasó a k ö n y v á t t a n u l m á n y o z á s a során képet k a p az u n i v e r z á l é k és a relációk mibenlétéről, a 17. századi empirista-racionalista vitáról, vagy é p p e n arról, h o g y m i t állít az igazság k o h e r e n c i a - e l m é l e t e . A m ű első megjelené­

se óta eltelt majd kilenc évtized t e r m é s z e t e ­ sen e l e n g e d h e t e t l e n n é t e s z n é m i történeti távolságtartást. M a i s z e m m e l egyes filozó­

fiatörténeti e l e m z é s e k e l h a m a r k o d o t t n a k t ű n n e k , és h e l y e n k é n t a használt nyelvezet is kiforratlannak tetszik. M i n d e n n e k ellené-

r e a könyv l e g s z e m b e ö t l ő b b tulajdonságai éppen a m o d e m s é g és aktualitás. B á r R u s - sel sok p r o b l é m a m e g o l d á s a m á r elavult, kérdésfeltevései m é g m i n d i g korszerűek - m é g ha o l y k o r csak a b b a n az értelemben is, h o g y a kortárs irodalom elutasítja a kérdés ilyen formában való felvetését. A z elmúlt évtizedek analitikus filozófiájában fontos p r o b l é m á k n a k számítottak a z univerzálék realitásának, az érzéki adatok létének és is­

m e r e t e l m é l e t b e n betöltött szerepének, sőt m a g á n a k az ismeretelmélet feltételezett pri­

m á t u s á n a k kérdései. M i n d e z e n t é m a k ö r ö k Russell m ű v é b e n is a k ö z é p p o n t b a n állnak.

A valódi főszereplő a z o n b a n - legalábbis a k ö n y v filozófiatörténeti szerepét figyelem­

b e véve — a logikai-fogalmi analízis m ó d ­ szere, m e l y n e k a l k a l m a z á s a a k ö n y v összes témájának tárgyalásmódját m e g h a t á r o z z a . E módszer h a s z n á l a t á n a k k ö s z ö n h e t ő , h o g y a könyv figyelmes olvasója egy m a is b e ­ szélt filozófiai nyelvet sajátíthat el.

Bánki Dezső fordítása - m e l y F o g a r a s i B é l a 1919-es fordításának f e l h a s z n á l á s á ­

val készült - g ö r d ü l é k e n y m o n d a t a i v a l h í ­ v e n tükrözi a z irodalmi N o b e l - d í j a t nyert szerző letisztult, k ö z é r t h e t ő stílusát. A for­

dító, m i k ö z b e n k ö v e t k e z e t e s e n f i g y e l e m b e v e s z i az e d d i g megjelent k o r s z e r ű R u s s e l l - fordítások terminológiáját, a t ö r t é n e l m i t á ­ v o l s á g o t is érzékelteti a régi m a g y a r k i ­ a d á s egyes m o n d a t a i n a k és kifejezéseinek változatlanul h a g y á s á v a l . A k i v á l ó angol eredeti alapján k é s z ü l t s z í n v o n a l a s fordí­

tás m e g j e l e n é s é v e l olyan k ö n y v v e l g a z d a ­ godott a m a g y a r n y e l v ű R u s s e l l - k ö t e t e k sora, m e l y m i n d e n k i n e k ajánlható, aki ér­

deklődik a z analitikus filozófia, v a g y c s a k e g y s z e r ű e n a filozófia iránt.

Bertrand Russell: A filozófia alapproblémái.

Fogarasi Béla fordításának felhasználásával fordította Bánki Dezső. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1996.

Simonyi András

Korszerű módszerek és eszközök az oktatásban

Az új információs technológiák szövegtani, retorikai, stilisztikai sajátosságait elméleti perspektívából vizsgáló Megjegyzések a hipermédiumok alkalmazásáról című tanulmányunk (Iskolakultúra, 1997. 3. sz., 3- 7. old.)

folytatásaként ebben az írásunkban néhány, az oktatás módszertani és tartalmi kérdéseit is érintő kiadvánnyal foglalkozunk.

I. „ A z u t ó b b i é v t i z e d e k b e n zajló infor­

m á c i ó s forradalom - olvashatjuk a N e m z e ­ t i alaptanterv Informatika fejezetében - sokrétűen hat m i n d e n n a p j a i n k r a . A z elekt­

ronikus adatkezelő e s z k ö z ö k fejlődésének é s elterjedésének hatására kibővült a z e m ­ b e r m ó d s z e r - és eszköztára, a m e g o l d h a t ó p r o b l é m á k köre. A z új e s z k ö z ö k k ö z ü l sok­

oldalúságával és hozzáférhetőségével k i ­ emelkedik a s z á m í t ó g é p , m e l y ö n m a g á b a n is, de főleg s z á m í t ó g é p e s hálózatra k a p c s o l ­ v a újszerű p r o b l é m a m e g o l d á s i lehetősége­

ket biztosít. E tudás j e l e n t ő s része napjaink­

ra az a l a p m ű v e l t s é g r é s z é n e k t e k i n t h e t ő . "

Egyetértve az idézett megállapítással, ez­

úttal az elektronikus információhordozók egyre b ő v ü l ő hazai választékából mutatunk be és k o m m e n t á l u n k röviden néhány adat­

bázist, melyek a közelmúltban j e l e n t e k meg, s ú g y tűnik, máris széles körű érdeklődésre tartanak számot - viszonylag borsos áruk el­

lenére is. K o m m e n t á r j a i n k elsősorban leíró, illetőleg szemléltető j e l l e g ű e k (s szándéko­

san n e m utalnak s e m a gyártókra, sem a ki­

a d ó k r a , s e m p e d i g a f o r g a l m a z ó k r a ) . 2. A méltán n é p s z e r ű szótárak, például az Angol-magyar nagyszótár, valamint a Hatnyelvű hangosszótár, vagy a közismert