G-A ZD A SÁG TÖRTÉNELMI SZEMLE MAGYAR

Teljes szövegt

(1)

/

Χ

MAGYAR

G-A ZD A SÁG TÖRTÉNELMI SZEMLE

KIADJA

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A NAGYM. FÖLDMIVELÉSÜGYI MINISTERIUM TÁMOGATÁSÁVAL

A Z O R S Z Á G O S . M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T

SZERKESZTI

TAGÁNYI KÁROLY

AZ EGYESÜLET RÉSZÉRŐL A SZERKESZTÉSRE FELÜGYEL

SZILASSY ZOLTÁN

VII. ÉVFOLYAM

T = = = 1 9 0 0 . = = = -

B U D A P E S T

„ P Á T R I A " IRODALMI VÁLLALAT ÉS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA

1900

(2)
(3)

TARTALOM.

1900: VII. Évfolyam.

I. ÉRTEKEZÉSEK.

Lap Dr. ILLÉSSY JÁNOS. A kincstár hegyaljai szölőgazdálkodása a XVII. század

második felében - ... - ... 1

— — A tokaji bor védelme 1737-ben _•_ 337 Dr. K 0 V Á T 3 FERENCZ. Pénzérték-viszonyok Pozsonyban 1435—60 közt.

I—II. - ... 3*5, 433 MUNKÁS LÁSZLÓ. Újabb adatok a posta meghonosításának történetéhez

hazánkban.-. ... ·. ... — ... — — — — ... — — .... ... 352 REIZNER JÁNOS. Szeged mezőgazdasági története. (I. Földmívelés és állat-

tenyésztés. II. Szőlőmivelés és gyümölcsészet) ... ... ... ... ... ... . 49 Dr. TAKÁTS SÁNDOR. A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. I. közle-

mény. (I. A Duna régi folyása és.! szabályozgatása, 2 tervrajzzal.

II. Hajózás és hajóépítés. III. A bécsi „Lärnpecheramt" hajói a

Dunán.) — 97 . · II.-közlemény. (IV. A bécsi legfőbb hajózási hivatal a XVI. szá-

zadban. V. A bécsi legfőbb hajózási hivatal és„ a dunai kenyérsütő

flotta a XVII. században. VI. Keleti kereskedelem a Dunán.) ... 145 III. közlemény. (VII. A keleti kompánia hajói és kereskedése.

VIIÍ. Árúvizsgálat és árúforgalom a Dunán.) !.. 193 IV. közlemény. (IX. Gabna-, liszt- és borszállítás a Dunán.) ' 241 V. közlemény. (X. Az osztrák főtt só és só-hajók. XI. Személy-

szállító hajók a Dunán.) ... 289

II. ADATOK.

Középkori gazdaságtörténeti adatok Nürnberg levéltáraiból. (1404—1526.)

Közli : TH. L - , - .... ... 76

Vajnor urbére, az 1427—30. évből. Közli : Dr. KOVÁTS FERENCZ 275 Á vajnori hegyközség rendtartása 1460—70-ből. Közli : Dr. KOVÁTS FERENCZ 469

Vásárszabadalmak jegyzéke. (XVI—XIX. század.) A királyi könyvekből össze-

állította : Dr. ILLÉS Y JÁNOS. IV. pótközlemény 1 133 r~/~Vá.dlevél 1563-ból a füzéri tiszttartó ellen. Közli : Dr. MERÉNYI LAJOS 371

/ Utasítás a hadi élelmezési főbiztos részére 1567-ből ... ... 125

Utasítás 1577-ßöl a bicsei vár udvarbirája részére _.·. 279 Utasítás az erdélyi kincstartó részére 1598-ból - ... 323

(4)

Lap A kassai csiszárok árszabásai (XVII. század első fele) I—II. Közli : KEMÉNY

LAJOS — '. 276

Számla szíjgyártó munkákról 1609-ből 280 Tokaj, Tarczal és Tállya hegyaljai városok törvényei I—III. (1613. 1700.) 400

Pénzeink értékéhez 1624-ben Λ ... 32 A kassai szíjgyártó-czéh 1627-iki árszabása. Közli: KEMÉNY LAJOS 367

Erdélyi postarendtartás 1634-ből .. . 131

' ^ ^ ^ ^ s e m p t h e i - j n o l n á r o k 1646-iki czéhszabályai ·123 Németujvár város húsvágási rendtartása 1648-bán. Közli : BOROVSZKY SAMU 38

^ - ^ U t a s í t á s a szendrői uradalmi kulcsár részére 1652-ből 274_

•;?у£Нотоппау György hűtlen gazdatisztjének reverzálisa 1655-ből. Közli : Dr. ME-

RÉNYI LAJOS .. ... ' 328

\ д А ledniczei uradalom 1669-iki rendtartása ... ... 358

^ í y i r baktái, erdőrendtartás 1669-ből ..· !.. ... ... ... ... 3.74

' A pozsonyi pénzverőház utasítása 1674-ből... — ... ... ... 81

A dévényi halászok 1679-iki czéhszabályai 177 A budai sánczmunkák rendje 1687-ben ... ... ... ... 330

Utasítás a Buda városi orvos részére 1691-ből ... 373 Erdélyi szászföldi dézsmautasítások 1692-ből. I—II. „ 19"

A budai bérkocsisok 1700-iki czéhszabályzata ... 33 As alsólendvai uradalmi személyzet járandósága 1705-ben. Közli : Dr'. MERÉNYI

LAJOS : - ... ... ... 369

^¡¿Nagykárolyi Vadászati s erdészeti utasítások. I—III. (1712. körül. 1760.) 416 Fortunato Pratti kamarai építészmérnök 1715-iki utasítása ... 129

•ь-Mehészeti tanácsok 1718-ból : 223 Báttaszék 1721-iki törvénye „ 127

Nagy-Szalonta földközösségének történetéhez (1726.) ... ... 320 Pozsony város 1729-iki tűzrendtartása. K ö z l i : KÖNYÖKI A L A J O S . . . , — 361

Kassa város 1731-iki vásárpénztarifája. K ö z l i : KEMÉNY LAJOS , 87 Tervezet egy királyi ménes fölállításáról 1745-ben.., ... ... , 225 Szlavónia országos erdőrendtartása 1747-ben ... ..: ... .. 26

A magyaróvári lövészegyesület 1753-iki szabályai ... 376 ÜL^pápai molnárczéh leveleiből. (1774—78.) I - - I V . Közli : SÖRÖS PONGRÁCZ 325

Kivonatok a martonfalvai közbirtokosság jegyzőkönyvéből. (1799—1822.) 458

I I I : I R O D A L O M .

Dr. ILLÉS JÁNOS. Az Anjou-kori társadalom és az adózás. Ismerteti :

ACSÁDY IGNÁCZ '._ 228 FÖLDES BÉLA. Az államháztartástan. (Pénzügytan.) Ismerteti: ACSÁDY

IGNÁCZ ... ... 471 ORTVAY TIVADAR. Pozsony város története, И. k. 3. rész. A város középkori

háztartása. Ismerteti: ACSÁDY IGNÁCZ 422 REIZNER JÁNOS. Szeged története. Négy kötet. Ismerteti : A C S Á D Y IGNÁCZ -226

ZICHY JENŐ gróf harmadik ázsiai utazása. I. Dr. JANKÓ JÁNOS. A magyar.

halászat eredete. Ismerteti: ACSÁDY IGNÁCZ -ν- , ; -, 181

(5)

ν

IV. VEGYESEK. - ' :

' ' Lap

Malmok és malombérletek 1328—29-ben. PÓR A N T A L 39 Földesúr és jobbágyok közti viszony 1329-ben. PÓR ANTAL . ... ... 39

Magyar iparosok Krakóban a XIV. század első felében. PÓR ANTAL ... 40

Magyar asztalosok Rómában 1368-ban. PÓR ANTAL ... ... ... 40 A Gvozdanszko mellett fekvő bányák. Dr. TAKÁTS. SÁNDOR ... .1 40

Magyar marhák és lovak szállítása Csehországba. Dr.. T. S .... 42 A magyar kamara futása Pozsonyból 1645-ben. Dr. T. S. 42 '

Magyar lovak vásárlása a spanyol királyné számára. 1648-ban. Dr. T. S. ... 43 Gyarmatszerzési tervek kétszáz év előtt. Dr. T. S ... · .... ... 43 Rozsdamentesség föltalálása. Dr. T. S. ... ... .... 43 í O á s z t h a m i s í t á s 1721-ben. Dr. T. S. .... ... ... 44 Spanyolok telepítése Panesovára. Dr. T. S ... ... .__ ... . . . ._. 44 Szent István király ezüst dénárjai. KROPF LAJOS ... 90 Középkori pénzek értéke. KROPF LAJOS ... · ... 90

Magyar ökrök Ausztriában 1493-ban. KROPF LAJOS ... 90 A hegyaljai borok hire 1660-ban. KROPF LAJOS ... ^ ... 90

Tokaji, bor Francziaországban 1707/8-ban KROPF LAJOS ... ... ^ .... .... 91

Vizafogó Vácz és Buda között 1528-ban. Dr. T. S... 92 Török rabok ára 1629-ben. Dr! T. S.... ... ... ... 92 ffiganykivitel Bécsbe 1632-ben. Dr. T. S .·_ 93

Vámmentes borkivitel Lengyelországba 1633-ban. Dr. T. S 93 Magyar lovak szállítása Tirolba és Spanyolországba 1650-ben. Dr. T. S. ... ... 93

A kövezetadó behozatala Budára és Pestre. Dr. T. S. ... ... ... ...'_ 93 Liszt- és zabszállítás a hadsereg részére 1717-ben Dr. Τ S..:. ... ... ... 94

Adat a XIV. századi bevándorlókról. PÓR A N T A L . . . .. 138 A komáromi rév és vám 1373—1490-ig. SÖRÖS PONGRÁCZ 138 Bölények Nádasdy vadaskertjében 1551-ben. T. K. ... 441

Lubinai tányércsinálók 1643-ban Т. К ... ... ... ... 141 A Rákóczyak regéczi üveghutája. Т. К ... 142 Hongre, hongrois, hongreline. KROPF LAJOS ... 187 Magyarok Liègeben.a XIV. század első felében. KROPF LAJOS ... 187-

A magyar forint értéke 1410-ben Thornban. KROPF LAJOS 188 Porosz kalmárok panaszai a lengyelek ellen 1452-ben. KR. L. ... .._'. .188

A magyar forint értéke 1462-ben KR. L . ... ... ... .:188 A mármarosi sóvágók kiváltságlevele 1498-ból. Dr. D. F...: . . . . ... 188

Az arany és tallér értéke 1617-ben. — y j — ... ... 190

Rózsahegy város kezdete. PÓR ANTAL 232 A magyarok kedvelt ételei a középkorban. PÓR ANTAL 233

Tizedkerületek elnevezése a középkorban. TAGÁNYI K. 234

*-Márhakivitelünk és behozatalunk 1733—37-ben. Т. К 234 Nagy-Kőrös salétromfőzése a török uralom alatt. HÜBNER EMIL ... 236

Lóistállók hiánya 1520-ban. Т. K. 282 Ónbehozatal 1552-ben. Т. K. ... 282 A faggyú ára 1582-ben. Т. К :___ 282

t_Borkivitelünk Lengyelországba 1711— 35-ig Т. K. 1 ... . 282 A' posta ősi hazája. PÓR ANTAL ... ... ... 28.4

(6)

Lap

A vüla eredete hazánkban. Т. К. 332 Magyar vadászó ölyvök és sólymok Belgiumban. T. K. — ... ... ... 332

A megyei házi pénztárak kiadásai az 1791/2, 1801/2 és 1825/6. években.

T. K. - — 332, 382

Bajor sörbehozatal 1599-ben. T. K. 334

^Harminezadjaink összes jövedelme és kiadása 1749—54-ig Т. К ... 334

Hongroyeurs, vagyis magyar tímárok. Párisban. PÓR A N T A L 378 Bor- és gyümölcskivitel Németalföldre 1530-ban". DR. TAKÁTS SÁNDOR 379

Pénzcsempészettel vádolt magyar kereskedők Bécsben. Dr. T. S 380 Magyar lovak fölajánlása a német hadsereg részére 1648-ban. Dr. T. S. 380 Kereskedelmi utak Magyarország s ãz örökös ' tartómányök líözötf "a "XVII: szá-

zadban. .Dr. T.- S - : 380 Sör- és pálinkafőzés Beszterczebányán 1652/55-ben. Dr. T. S. 381

Régi pesti vízvezeték. Dr. T. S. 382 Helyreigazítás a megyei házipénztári kiadásokhoz. Т. К ... ... 382

Thury György ménese 1566-ban. Dr. TAKÁTS S. 428 Borkivitelünk Lengyelországba 1572-ben. Dr. T. S 428 Kassa küzdelme a szepesi kamarával 1652/53-ban. KEREKES GYÖRGY 428

A barátfalvi királyi ménes. Dr. TAKÁTS S . „ - - 473 Méz- és viaszkivitelünk a XVI—XVIII. században. Dr.. T A K Á T S S. ... ... . 473 Carpentarius. Kr. L ... ... ... ... — ... - - — — — 478

A legrégibb magyar üveghuták. Dr. TAKÁTS S. 478 Marhakereskedésünk a keleti kompánia kezében. Dr. T. S. ... 479

V. GAZDASÁGTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ.

1. Vegyes közlemények.

Paikert Alajos — - 191

2. Folyóiratok szemléje.

Akadémiai Értesítő - 95, 143, 240, .383

Államgazdasági Szemle — — — — — — — — 95.

Archaeologíai Értesítő 192, 3S3 Archiv für Religionswissenschaft' i- - - 144.

Blätter des Vereines für Landeskunde von Niederösterreich ..1 : 336 Erdélyi Múzeum 96, 191 Ethnographia - — 45, 143, 287 Historische Vierteljahrschrift ._. ... ... - — — — — — — 192

Hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat évkönyve ... 46

Katholikus Szemle - 144 Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 96

Közgazdasági Szemle - - ' - 45, 95, 143, 240, 383

Köztelek - — — 335 Magyar Gazdák Seemléje - 45,-95, 191, 240, 287, 383.

Magyar Nyelvőr - 46 Mészárosok és Hentesek Lapja - - 191

(7)

\

VII

Lap Mittheilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung ... ... ... 288 Rad jugoslavenske Akademije... ... ... ... ... ... ... ... — ... ... 287

Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissenschaften in Wien ... 144 Századok . "_. 45, 95, 191, 287i

Történelmi Tár 45, 192, 240

Turul 48 Vjestnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskog zemaljskog Arkiva 48, 240, 383

Zeitschrift für Social- und Wirtschaftsgeschichte __T ... ... ... — ... ... — 384

(8)
(9)

A KINCSTÁR HEGYALJAI SZÖLŐGAZDÁLKODÁSA A XVÏI.

SZÁZAD MÁSODIK FFLÉREN.

I r t a : D R . I L L É S S Y JÁNOS.

E folyóiratban (1897. évf. V. 373. 1.) volt már alkalmam megemlé- kezni arról, hogy a kincstárnak a Hegyalján rég idő óta voltak saját kezelésben álló szőlőterületei, amelyeknek termését kincstári kiküldöttek felügyelete alatt szüretelték volt le. Közöltem akkor az 1748. évi szüret lefolyását és eredményét.

A szőlők mikénti kezeléséről, a kezelés beosztásáról, működési és hatásköréről abban a czikkemben adatok hiányában nem szólhattam ; most azonban bőséges adatok állanak rendelkezésemre, melyek leple- zetlen bepillantást engednek a kincstár szőlőgazdaságába.

A kincstár, jobban mondva a fiskus, кШ-0шУ5тЛ1те"П~а^

más.odik-4elébOn~kezde Nem annyira a véletlen, t. i. a birtokos családok magtalan kihalása tette

azzá, mint inkább a politikai viszonyok. A Habsburg-ház uralmával elé- gedetlenek tömeges fölkelése lépten-nyomon jogot àdott a fiskusnak arra, hogy hűtlenség czímén a pártosok javaira rátegye a kezét.-Az első leg- bővebb aratása 167_űbb&n~mit-a fiskusnak. Ekkor-patt-ant—ki-napfényre a Wesselényi^^Znnyj-^s-^ádasdy^összeeskűvés^ A bűnrészesek vagy csak gyanúsak is tömegesen estek foglyul. Ők maguk a büntető bíróság kezébe adattak át, vagyonuk pedig a fiskusnak. Lőcsén egy nyomozó bizottság szimatolta ki a bűnrészeseket, akiknek nemcsak személye, de vagyoni viszonyai is igen érdekelték a vérbirákat. A szepesi kamara, mely tör- vény szerint rendeltetve volt az elkobzott javak feletti gondnokságra, teljesen alárendelt helyzetbe jutott a nyomozó bizottsággal szemben.

Ettől kapta az utasításokat, rendeleteket, hogy mely birtokokat konfis- kálja s a konfiskáltakat miként kezelje.

így kapott 1670. okt. 12-én egy nagy pecsétes rendeletet, melyben

„az ő felsége lőcsei bizottmányának" elnöke: gr. Bottal János rész- letes utasításban szabja meg az ez évi szüretelés teendőit. Először is elvárja a kamarától, hogy a szőlőtermés összegyűjtésével ahhoz értő és vagyonos"—lehetőleg" pedig' latholikus személyeket bízzon még: Nem katholikust csakis szükségből alkalmazzon s csak biz.to5jMlLnìellett,Jio^y»

az esetleg történhe_tö_ kárt megtéríteni . képe s e к e gy e η e к. Mindegyik

Gazdaságtörténelmi Szemle 1900. 1

(10)

szüretelő felügyyolövél, munkájának nagysága és minősége szerint egyez- séget kössön fáradozásának jutalmazása iránt. A Nádasdy Fermez és Zrínyi Péter grófok szőleinek szüretelésére különös gondot fordítson.

Pontos számadást kell róluk vezetni. A termett bort elkülönítve kezeljék, s belőle csak annyit szabad eladni, amiből a szüi'eti költségek s a további munkáltatás kiadásai kitelnek.

A többi elkobzott szőlők szüreti munkájáról két jegyzék és számadás vezettessék, mégpedig a hir.szölöfelügyelöh s a tulaj donos megbízottja jelenlé- tében, egyik a lőcsei bizottmány, másik a földesúr részére, melyből a termelt bor mennyisége s a kiadások bármikor megállapíthatók legyenek. Az utasításnak erre a pontjára nyilván azért volt szükség, mert a jeles bizottmány élénk tudatában volt annak, hogy túlságos buzgalmában olyan hazafiakat is elfogatott, akiknek az ártatlansága előbb-utóbb ki fog derülni s akik azután nem fognak késni vagyonuk kezeléseért a kamarát számadásra vonni.

Az utasítás továbbá figyelmezteti a kamarát, hogy hordókról előre gondoskodjék. Gr. Rottall úgy tudja, hogy a füzéri uradalomban 2000 hordó van készletben. A szüretelök ellátása magukból az elfoglalt gazda- ságokból fedezendő, ha pedig ez nem volna lehetséges, a kamara elő- legezheti a költségeket, kielégítvén majdan magát az eladandó borok árából.

Általában pedig a fölösleges kiadásoktól tartózkodjék. Végül ügyeljen arra, hogy az összegyűjtött borok alkalmas helyen tartassanak és szoros őrizet alatt álljanak, nehogy megromoljanak vagy meghamisíttassanak.

Eddig tart a nagyhatalmú bizottmány utasítása. Általános dolgokat mond, amiket , a kamara anélkül is jól tudott. A kivitel részleteibe nem bocsátkozik, tegyen ugy a kamara, amint jónak látja, csak ne feledkezzék meg a felelősségről. Mert ha valamelyik rebellis számadásra találja vonni, akkor már a rettegett bizottmány jobb hazába vonul, s tartsák a kamarás urak a hátukat.

A kamara egyébiránt nem szorult rá részletes utasításra. Nem most szüreteltetett először fiskális szőlőket. Volt már neki azelőtt is ren- des utasítási mintája a szüreti felügyelök vészévé-, csak a neveket és a dátumot kellett kitölteni s legfeljebb egy-két ponton módosítani.

Ilyen utasítás volt pl. az is, melyet 1675. okt. 24-én állítottak ki s irtak alá a kamara nevében : Wallsegg Fercnez-Bernát gróf, Krom- paehi Holló Zsigmond és Gans Ferencz-Menyhért kamarai tanácsosok. Ez

az utasítás a következő pontokat tartalmazza:

. - 1 . Minden szüreti tiszt, aki a jelen évi szüreteléssel megbízatott vagy meg fog bízatni, amennyiben a kamarán megjelenni módjában áll, a kamara szine előtt ünnepélyes esküvel kötelezze magát, hogy a rábízott szüreti munkát a leghívebben fogja végezni, jelen utasításához alkal-

(11)

mazkodik, ö felsége javát, minden melléktekintet nélkül, elő fogja moz- dítani s tisztét legjobb tehetségével viszi. Azok, akik a kamarán meg nem jelenhetnek, esküjüket Ghüányi László és Horváth János kincstári szcilöfeliigyelök kezébe tegyék le.

2. Letévén az esküt s az utasítást kézhez vévén, minden biztos, mihelyt a szüret ideje közeledik, azonnal a neki kijelölt és gondjára bifcott szőlőterületre utazzék, hogy az előleges intézkedéseket és rendez- kedéseket idejekorán megtehesse.

3. Mindent, ami a szőlők müvelésére vonatkozik, a helyszínén tudakoljanak meg. Járják be, vizsgálják meg, írják össze : hogy a szőlők mely hegyen vannak, kitől konfiskáltattak, hogy hívják, harmadában, negyedében-e? vagy mi módon műveltetnek s névszerint kik művelik?

4. Megkezdődvén a. szüret, azon a helyen, ahol a prés fél van állítva s a szőlőfürtök összehordatnak személyesen a legszorgalmasabban ügyeljenek, hógy a parasztok a szőlőfürtöket s a mustot gondatlanul avagy csalárdul ne pocsékolják, hanem minden, annak rendje-módja szerint haladjon s a must jól.kimosolt--t-iszta hordókba öntessék. Mint- hogy pedig maguk személyesen nem lehetnek mindig ott, alkalmas helyettesekről gondoskodjanak a jobbágyok és a fiskus emberei közül, akik eskü mellett vigyázzanak, hogy a sajtolásnál csalfaság ne történjék.

5. Minden egyes hordót jelöljenek meg czédulával és azt saját pecsétjökkel jól ráerősítsék, hogy le ne lehessen szakítani, mely czé- dulán az álljon, hogy az illető bor milyen, melyik hegyen termett, kié volt a szőlő a konfiskálás előtt? s irják még rá a szüretelő biztos nevét is.

6. A szüreti megbízottaknak gondjuk legyen rá, hogy amennyi asszú-szölöt csak találnak, a többitől külön válogassák, belőlük külön bort készítsenek s külön, gondosan elkészített hordócskákba szűrjék.

7. Minthogy pedig a kamara mult évben észrevette, hogy a lőre készítésében némely szüreti tisztek nyilvánvaló kapzsiságot követtek el, ennélfogva az ő felségét e miatt érintő kár megakadályozása végett, a lőre készítése ebben az évben 50 frt pénzbüntetés terhe alatt szigorúan eltiltatik. A saj tóban hátramaradó törköly, jó kipréselés után a vinczel- lérek és a szőlőmunkások közt osztassék ki, akik azt tetszésök szerint felhasználhatják.

8. A szüretelő tisztek a szüret alkalmával ne engedjék a vinczelléreket rendelkezni. Ellenkezőleg,1 tartsanak szigorú vizsgálatot s a kapásokat is kérdezzék ki, hogy a vinczellérek kellő időben végeztettek-e minden szőlőmunkát, a kapásoknak a napszámot kifizették-e? a megérdemelt bért nem tartották-e részben vagy egészen vissza ? általában nem volt-e valami összekoczczanásuk a munkásokkal ? A vizsgálat eredményét és tapasztalataikat azután közöljék a kamarával.

(12)

9. Mivel pedig a kamarának nagyon érdekében áll, hogy a szüret álla- potjárói Ohilányi László és Horváth János szölöfeliigy élőktől gyakori értesü- lést szerezzen, ennélfogva a szüreti kiküldöttek minden harmadnap irják meg a nevezett fel ügyelöknek a szüret folyását, hogy hány hordó bort szűrtek már? Ezek viszont az adatokat a kamarával közöljék.

10. A borok elszállítását illetőleg rendelik, hogy minden hordó és úntala// jól bepecsételve és czédula mellett adassék át a fuvarosoknak, amely czédulán föl legyen tüntetve, hogy a bor hol termett, a szőlő kié volt az elkobzás előtt s hogy hány hordó adatolt át elszállítás végett?

A borok hovaszállítása iránt a szőlő felügyelői,1; meg fogják kapni az uta- sítást, tehát a szüreti tisztek eziránt hozzájuk forduljanak. Megjegyzendő, hogy az ellenségtől való félelem, vagy más veszély esetén az összes fiskusi borok Tokajba szállítandók.

11. A szüret teljes és gondos befejezése után az összes házi bútorok, eszközök és szerszámok, nehogy ellopkodják, leltárba veendők s úgy adandók át a vinczelléreknek. A leltár a számadással együtt ter- jesztendő be.

12. Minthogy pedig nagyon kívánatos, hogy a szüreti számadások elkészítését és beterjesztését a biztosok soká ne hallogassák, annyira, hogy egészen feledésbe menjen, mint tavaly is egynémely szüreti biz- tosé. Ennélfogva 100 frt birság terhe alatt köteleztetnek, hogy a szüret elvégzése után, számadásaikat azonnal adják át a szőlőfelügyelőknek.

A számadásban elkülönítve számoljanak el minden egyes szőlőterületről, feltüntetvén, hogy melyik szőlő, milyen nevü, hol fekszik, az elkobzás előtt kié volt, mióta a fiskusé, harmadában, negyedében, vagy miképen műveltetik, hány hordó bort és milyent termett ? Végül nevük aláírásá- val és pecsétjök rányomásával hitelesítsék. A felügyelők kötelessége lesz e számadásokat a kamarának kézbesíteni.

13. A szüreti kiküldötteknek, fáradozásuk jutalmazásául, minden napra 1 magyar forintot rendel a kamara attól a naptól számítva, amikor a szőlőterületen megjelennek, a szüret befejezése napjáig.

14. Minden szüreti tisztet komolyan figyelmeztetnek; hogy műkö- désében az utasításhoz ragaszkodjék s mindenben az ö felsége hasznán és javán munkálkodjék lelkiismeretesen, szorgalmasan és a letett eskü- höz híven. Mert ha bármi gyanú támadna ellene, a legszigorúbb vizs- gálat alá vetik és aki csalónak találtatik, nem menekül meg a legsúlyosabb büntetéstől s minden egyes hordó elpocsékolt, vagy elvitt borért 50 biro- dalmi tallérral fog büntettetni.

15. Hitelt érdemlő emberek jelentéséből értesült a kamara, hogy igen sok olyan szőlőjök van a „lázadók"-nak, melyek a fiskust illetnék, azonban különböző ürügyek alatt mások használják. Ezért szigorúan

(13)

megparancsolja a szüreti tiszteknek, hogy az ilyen szőlőkről óvatosan puhatolódzanak: merre fekszenek, kik müvelik? arról azután jelentést tegyenek.

íme, így hangzott az 1675-iki szüreti utasítás. A többi, évről-évre megújuló utasítások jobbára szintén ezt tartalmazták, legföljebb egyik vagy másik pontban szenvedtek módosulást. Például : a következő (1676.) évben rossz esztendő járván a szőlőszemek összetöpörődésére, asszúbort nem kellett készíteni. A 3-ik pont helyébe pedig azt az utasítást kapták a szüretelő biztosok, hogy a nem házi, hanem idegenek müvelése alatt álló királyi szőlők termésének harmadát vagy negyedét, már a szerint, amint harmadába vagy negyedébe vannak kiadva, színborban vegyék át számadás mellett.

Az ^Г67т-тМ-ч1Ьа81Ч-а8Ьап-а--7^гк- pont gyanánt az áll, hogy minden' 10 hordó bor törkölyéből 1 hordó lőrét sajtoljanak.

Ez volt jiz-u-tasítás—L67-8^han_is.,_amikor a szepesi kamara alá tartozó királyi birtokok külön igazgatót, prefektust kaptak Draheim Lipót Vilmos személyében, aki német létére elég jól bírta a magyar nyelvet is és utasításait rendszerint magyarul adta ki. így pL_1.619._aug.-J3-án magyarul utasítja Nagy Mátyás és Krakkai Mátyás felügyelőket, hogy 1. Tályán járjanak meg (így!) a szőlőket, nézzenek meg (így!) ki micsodás munkában van ? honnét ? hány ezer karót, hány szekér csatait1) hoztak oda? a karókat mind felverték-e? Lássák meg, hány hordó bort reménylhetni ez idén bennek? hány-sajtó—kád—esöbörr-dézsa,"puttón·, lévő2) etc. van .a _yjiifìzellér kezén és hány hordó maradt ott? Ganét hordtak-e homlitás alá?

2. Mádon a szerint nézzék meg mind a szőlőket ; micsoda szüreti edény van ott a Bocskay-háznál? a szőlők micsodás munkában vannak? mely szőlőben hány hordó bort reménylhetni ottan ? honnét ? hány ezer karót, hány szekér csatait hoztak oda? hány szekér ganét hordtak homlitások alá? hány szőlő maradt, kit harmadábul fel nem vállaltak?

3. Tarczalon micsoda szüreti eszköz van a fiscalis házaknál ? Min- denik vinczellérrel külön járjanak meg (így) a szőlőket, ki micsodás munkában van és hány hordó bort reményleni mindenikében? Hány szőlő maradt pusztán, kit fel nem vállalt senki harmadából?

4. Tokajban olvassák meg hány sajtó van, hány kád, hordó, puttón, dézsa, csöbör, sajtár, lévő? A szőlők minemű munkában vágynák? Hány ezer karót hoztak? hány szekér csatait? ganét hordtak-e homlitások alá? megadták-e minden munkáját jó időben?

Csádé, háncs = sás.

2) Lihu, léhó.

(14)

5. Hasonlóképen Keresztúrban, Liszkán, Bényén és Tolcsván kell cselekedni.

Draheim két év alatt alapos tudatára jutott annak, hogy a kincstári szőlők kezelése legkevésbé se felel meg a követelményeknek;

a szőlők drágán, mindamellett oly rosszul műveltetnek, hogy jövedelmük alig téríti meg a rájuk fordított kiadásokat. Tudta azt is, hogy ennek a hivatalos közegek az okai. A tokaji felügyelöt hamarosan rajta is kapta, hogy nemcsak kötelességét hanyagolja el, hanem szemérmetlenül çsalja is a kincstárt. Ez az ember — akit Draheim névleg nem említ — előbb kincstári udvarbíró volt Szatmárban, de hivataláról le kellett kö- szönnie. Azután a Rákóczyné fejedelemasszony gazdatisztje lett Mun- kácson; néhány 100 forint elsikkasztása miatt onnan is elbocsátották.

Sehol fel nem fogadtatván, 1678. szept. havában a tokaji kamarai hiva- talban nyert alkalmazást, de hasznavehetetlenségének már három hónap alatt annyi bizonyságát adta, hogy Draheim a legrosszabb jelentést volt kénytelen adni róla. A kamara ezt nem vette figyelembe, a számvevőség számadásra nem vonta, sőt quasi re bene gesta szölőfelügyelövé kine- vezte, sőt a szőlömunkákra kiutalványozott pénzeket egyenesen a kezébe adták, nem pedig a tokaji harminczadosnak, aminek a következménye az lett, hogy azt nem a rendelt czélra, hanem a saját hasznára fordította.

A kamara elkésve jutott a bűnös manipuláczió tudatára s hogy tegyen valamit, Draheimot utasította, hogy az összes kincstári szőlőket a Hegyalján vizsgálja meg.

Draheim 1680. febr. 15-én kezdte meg a vizsgálatot s teljes egy hónapon keresztül folytatta. A téli évszak nem volt ugyan alkalmas erre a vizsgálatra, mert a szőlőföldeknek beható helyszíni szemléjét sok tekin- tetben akadályozta, de még így is bő alkalma nyílott Draheimñak meg- győződni arról, hogy a kincstári szőlők, az évek hosszú sora óta tartó állandó rossz művelés következtében a lehető leghitványabb karban vannak.

Jelentésében, melyet márcz. 15'-én terjesztett a kamara elé, a szőlők tönkrejutásának okaiul a következőket jelöli m e g : 1. Rendkívüli műve- lésben, mely Magyarországon az egyetlen javítója és fentartója a szőlő- nek, nem részesültek. 2. Rendes müvelésben is hiányosan részesültek s nem is a kellő időben. 3. A legtöbbnyire távollevő felügyelő elmulasztotta a kellő felügyeletet a vinczellérekre és kapásokra. 4. A vidék közbizton- sága a „lázadók" kicsapásai miatt igen zavaros és bizonytalan.

A szőlők mikénti müvelése felöl megkérdezett kapások és vinczel- lérek egyhangúlag azt vallották és panaszolták, hogy az inspektor nem adott elegendő pénzt a munkáltatásra.

Mennyi ebből az igaz s mennyi nem ? ezt a számvevőség van hivatva kideríteni, ha a felügyelő számadásait átvizsgálja. Annak a meg-

(15)

7

vizsgálására, hogy mennyi adatott ki az egyes szőlőkre és mennyit ter- mettek, nem vállalkozott Draheim, mert ez lehetetlen már csak azért is, mert 1679-ben s előtte néhány évvel a hegyek alatt tanyázó katona- ság szüretelte le egynémelyik szőlőt; az is bizonyos, hogy 1679-ben a tolcsvai szőlőket a lázadó ellenség pusztítása és csavargása miatt le se lehetett szedni, a tályai, mcídi, zombori, bényei szőlőkön részben most is rajta vannak a fürtök; ilyen esetben tehát a szűrt bor csekélységé- ből hogyan lehessen helyes következtetést vonni a szőlő munkáltatására és annak költségeire ?

Hozzájárul még ehhez az, hogy a szőlőművelésben az elmúlt év- ben változás hozatván be, az elsatnyult vesszők és a Jcaróh kihúzgálását' a fiskusi parasztok gyerekeire és ostoba cselédeire bízták s azok ezt a munkát akkor végezték, mikor már megindult a szőlő és a gyenge hajtá- sokat és szemeket letördelték ; az egész munka és költség tehát teljesen kárbaveszett.

Az inspektor működésének megítélésére tehát nem lát jobb módot, mint leírni minden egyes szőlőt, úgy, amint a helyszíni szemle alkal- mával találta. Helylyel-közzel hozzá fogja fűzni észrevételeit és javaslatait.

Kezdi pedig leírását a tállyai szőlőkkel. Itt 8 szőleje van a fiskus- nak : a Veres Mátyásé, Kátayó, Keezer Ambrusé és a Keezer Menyhérté.

Ezeket a felügyelő 15 hónap alatt egyszer se nézte meg, rá se vigyá- zott, hogy a kincstár pénze mennyiben fordíttatik a szőlők müvelésére.

A-i^0yá^'-szőlö_eg.y.szer..-se. volt kapálva, s.e karózva, .se homlítva.

Ide nem -kell egyéb, - csak szorgalmas, rendes, művelés- és~bujtás.~

2. Az Alsó-Kelen szőlő talaja kövér, de nem voltkapálva~sekaTÓzva>

se kötözve. A régi tőkéket se húzták ki.

3. A Felsö-Heten egészben véve jó szőlő, de kapálva csak egyszer volt, kötözve és homlítva pedig 1677 óta egyszer sem.

4. A Köveshegy szőlő jó helyen fekszik, de műveletlen. A karók nagy mennyiségben hevernek az alján s még se volt senki, aki leverje.

5. Nyerges szintén rosszul müveit s helyre nehezen hozható szőlő.

6. Isten jó napot nevű szőlő az előbbinél is rosszabb karban van s a talaja is kevésbbé alkalmas.

7. Bojta szőlő annyira sovány, hogy müvelését tanácsosabb abbahagyni·

8. Òszliegy szorgalmas müveléssel rendbe hozható.

A Kátay-féle Nyerges szőlő 1679-ben Keglevies grófnak adatott müvelésbe.

A Keezer Ambrus szőleje kiváló fekvésű, de a legrosszabbul van művelve, a gaz annyira fölverte, hogy a fürtök be nem érhetnek, hanem mint a vad szőlő, úgy tenyészik.

A Bányász szőlő kitűnő bort terem, de rosszul van művelve, jól-

(16)

lehet a trágya és akarók az aljában hevernek. A Kis-Bányász hasonló kiválóságú, de hogy milyen gondozásban részesült, legjobban mutatja az, hogy a felügyelő hanyagsága miatt a szőlőfürtök még most is a vessző- kön vannak.

Mindez.ek.ből--ldtetszilv,-"hogy^ l&Z9-ben a tályai szőlőkben semmi sem történt ..az egyetlen egyszer való kapáláson kivül.

Van ezeken kivül Tályán még öt szőlő, melyek 1679-ben koboz- tattak el, s melyek Ibrányi úrasszonynyal osztatlanok. A kamara vigye keresztül az osztályt s a neki jutó részt műveltesse, mert itt az ideje.

A RásMn levő hatodik szőlő már két év óta műveletlen és nem is érdemes a művelésre.

A tályai fiskális-házak teljesen romba düledeztek, jóformán csak a puszta falak állanak fönn. A Balkai-féle ház teteje megvan, de az ajtók, ablakok hiányoznak, a csűrt és présházat a sajtóval együtt a tűz elhamvasztotta.

Ezután következik a módi és zombori szőlők leírása. A panasz és a keserű szemrehányás a tokaji szőlöfelügyelő érthetetlen hanyagsága és kötelességmulasztása felett ismét és ismét megujul Draheim jelenté- sében. Magunk is folytonos ismétlésbe esnénk, ha a jelentést szöveg szerint követve adnók közre. A jelentés minden szava a kamarára akkor jelentékeny fontosságú volt, most azonban bennünket csak a főbb és

általános vonások érdekelvén, csupán ezeket emeljük ki ismertetésünk további során.

A mádi vinczellér kezelésében 3 püspöki-, 1 Oalambossy-. 1 Kátay-, 1 Szepessy- és 1 Farkas-féle szőlő van, mely utóbbi 1679 nyarán vissza- adatott Pásztohy urnák, A püspöki szőlők nevei: Padhegy, Harcsafark, Szajkó, a Kátay-féléi : Csajka, a Galombossyé : Kerek, a Szepessyé : Disznókö. Valamennyi a legrosszabb átlapotban van, pedig a talaj kitűnő. A Csajka szőlő egymaga adhatna 70 hordó bort, csak előbb mélyen el kellene vermelni, megtrágyázni és háromszor felforgatni, Bujtásra alkalmas vesszőket kiválóakat találhatni. Egyiknek-másiknak a művelésével jobb volna felhagyni, mert a költséget se téríti meg.

A Disznókő-szőlö bele kerülne 100 frtba s alig hozhat be 40 frtot.

Zomborban Bónis Ferencznek van két szőleje : Csákány és Kató- kát, a szőlőtőkék ritkasága s a művelés elhanyagolása miatt nem érde- mesek a további költekezésre.

Tolcsván a Baksai-féle szőlő az özvegynek visszaadatván, csak 3 kis darab szőleje maradt a fiskusnak, két Bónis Ferencz-féle s egy Serédy-féle. Egyik sem érdemes arra, hogy a kincslár költsön rájok ; azért is Di-aheim negyedében idegeneknek adta ki művelés végett.

Liszkán a Baksai-ïéle szőlők visszaadatván, a Bónis Ferencz

(17)

π

11 szőleje maradt a vinczellér kezén. Ezeket eddig a fiskus müveitette, de a rendkívüli munka elmulasztása, a rendes művelésnek pedig nem idejében történt alkalmazása következtében annyira elpusztultak, hogy két éven keresztül, a legjobb müvelés mellett se várható annyi haszon

belölök, amennyiből a költségek megtérülnének. ч

Mert a rendkívüli munkát már az elmúlt télen kellett volna végez- j tetni : úgymint gödröket ásni, új földet hordatni, azt a tökékre szórni keresztkőfalakat rakni, a meddő s magasan fekvő tökéket alásülyesz- teni, az új oltványokat, elgödrölni, a haszontalan vesszőket lemetszeni, trágyát kihordani, ami nélkül sem új oltás, sem sülyesztés hasznosan nem végezhető. Mert mihelyt a rendes munka kezdődik, az árkok s a bujtandó vesszők elégtelensége miatt a rendkívüli munkát végezni nem lehet. Bujtásra alkalmas vessző igen kevés van a liszkai hegyeken, mert a műveletlenség miatt megritkultak, meddőkké váltak. Éppen ezért magánosok se vállalkoznak azokat haszonbérbe venni, legföljebb ingyen, akkor is több esztendőre.

A kincstár liszkai szőleinek nevei ezek : Папу, Füzes, Kontra, Pap János, Kullancs, Mogyorós, Meczés, Méhes, Pap Dániel és Györgyike.

A lényei vinczellér keze alatt eddig 7 szőlő volt, hat a Szepessy Pálé, egy а В alesa Istváné. Ez utóbbi az özvegynek visszaadátott.

A Szepessy-féle szőlők nevei : Raffai, Hosszú szőlő, Mészáros, Kis szülő, Nagy szőlő és Bázi Gergely. Ezek még 1676-ban oly kitűnő bort ter- mettek, hogy zamatra felülmúlták a tokajit, azóta azonban nagyon el vannak hanyagolva. Tavaly például egy krajezárt se adott rá az inspektor.

Keresztúron 4 szőlő van, Fekete-félék: Vári, Poklos, Bánya és Hegyfark.

Tarezalon vannak a fiskus legkitűnőbb szőlei. Különböző rebelliseké voltak : a Szuhayaké, Csáky Ferenczé, Szepessy Pálé, Nádasdyé, Keményé, Gyulaffyé, és Gazay Lászlóé. Elhanyagoltságukat eléggé jellemzi az, hogv a Szuhav-féle Parát-szőlő, mely a legnagyobb s legkitűnőbb fekvésű, annak idején 40,000 frtra becsültetett s ma nem ér többet 8—9000 forintnál. Hasonló rossz karban vannak Szuhav többi szőlei : a Cserfás, Feketehegy, Henye, Messzelátó, Pap György és Deák.

Tokajban a következő kincstári szőlők vannak : az Ábaffyé három, melyek 1679-ben konfiskáltattak, Nádasdyé egy, Keményé egy, Hársas.

nevű,* Veres Mátyásé egy, Veres szőlő nevű és a Szepessy-féle.

Végígmenvén Draheim a kincstári szőlők állapotának egyenként való leírásán és megismertetésén, a méltó elkeseredettség hangján támad ismét és ismét az inspektor. ellen, akinek szakértetlensége s még inkább hanyagsága és gondatlansága következtében az egykor virágzó

(18)

s messze híres hegyaljai szőlők tönkrementek a kamara megbecsülhe- tetlen, értékben ki sem fejezhető kárára.

A keserűség hangjából kijut magának a kamarának is. Szemére veti Draheim, hogy figyelmeztetéseire a kamarás urak ügyet se vetettek.

Már 1676-ban emlékiratban fejtegette,-hogy- a kincstár szölögazdálko- dása elöbb-ntóbb-a -tönkcejutáshoz- Jog- -vezetni. Már akkor hangoztatta, hogy a szőlők szokásos müvelése azok elpusztulását fogja eredményezni s egyedül az általa rendkívülinek nevezett műveléssel [cultura extra- ordinaria) lehet a szőlőt fenntartani és felújítani. Emlékezteti a kamarát, hogy csak ebben az esztendőben háromszor rimánkodott, hogy az inspektor a rendkívüli mívelésre utasíttassék s e czélra elég pénzzel elláttassék.

Mert Magyarországon a rendes munka megkezdése előtt okvetlen szükséges vermeket ásni, a talajt felforgatni s az új szőlövesszöket friss földdel körülvenni, a bozótokat kiirtani, a köveket kivágni s azokat kereszt- gátak építésére felhasználni, hogy a záporeső a talajt le ne mossa; a sovány helyeket okvetetlenül meg kell trágyázni, még ha puttonban kellene is azt a meredek helyekre felhordani.

Mindez, most már, erre az esztendőre, idejét múlta az inspektor hanyagsága miatt, akit pedig számtalanszor figyelmezteti Draheim szó- val és írásban az idejében való cselekvésre. Szemérmetlen hazugság ilyen körülmények közt a háborús világgal és kedvezőtlen időjárással takarózni. Az inspektorban van a hiba egyes egyedül ; ö az oka annak, hogy a fiskus egykor oly jó hírű boraiért ma kevesebbet fizetnek, mint rosszabb szőlővidékek hitvány terméseiért s hogy a kamara szőlőgazdál- kodása általános nevetség tárgya.

Képtelenség, hogy a jól müveit szőlő be ne hozza a hasznát;

képtelenség, hogy a jó fa rossz gyümölcsöt teremjen. Higyje el a kamara, hogy semmi se fizeti ki annyira magát, mint a szőlőművelés. De ehhez az szükséges, hogy a kamara komolyan vegye a dolgot és ellenkező rendeletek kibocsátásával ne hiúsítsa meg a legjobb szándékot. Íme, most is elrendelte Draheim, hogy az uradalmi fogatok trágyát szállít- sanak a szőlőkbe. Ha a kamara ezzel ellenkezőleg rendelkezik, megint nem lesz trágya, mint ahogy a tornai, füzéri és bacskói kincstári ura- dalmak nem tettek eleget abbeli kötelességüknek, hogy hordókat, szüre- telő edényeket, karókat készítettek volna.

о Mind ennek tisztán az az oka, hogy a kamara nem adja meg и kincstári jószágok igazgatójának azt az önálló rendelkezési jogot, amire pedig, az ö felségétől nyert, ö felségétől aláirt tiszti utasításánál fogva föl van hatalmazva. A kamarának, az ország annyi meg annyi fontos iigyei-bajai közt, nem is terjedhet ki a figyelme a gondozására bizott

(19)

l-l

földbirtokok összes aprólékos gazdasági ügyeire, mégis minduntalan beleártja magát mindenbe s az egymással homlokegyenest ellenkező ren- deletek kiadásával aztán azt éri el, hogy a gazdálkodási rendszerek egyre-másra változnak s az örökös kísérletezések eredménytelenségeért nincs senki, aki a felelősséget elvállalja.

Mindezt nem azért mondja, mintha a szolga akarná tanítani az urát, hanem tisztán az ő felsége java érdekében, aminek elő mozdítására esküje is kötelezi. Aki a magyar dolgokban járatos, megvallhatja véle együtt, hogy az ország legfőbb jövedelemforrása a szölö.

Nem hiába állította tehát fel 1673-ban a kamara a külön szőlő- felügyelői hivatalt, kinevezvén arra először Bálintfyt, ennek elbocsátása után 1674 és 75-ben Halápit, akit Wallsegg administrator 1676-ban szabadságolt, helyébe tevén aa tokaji udvarbírót, aki Draheim utasítása szerint a szőlők felújítását meg is kezdette, de még 1674-ben elhalá- lozván, utódja egy minden tekintetben méltatlan, tudatlan, sehol sem használható, rest, amellett rosszlelkű ember lett, akivel szemben Draheim sohase érvényesíthette legjobb terveit és szándékait, levén annak a ka- marán határtalan hitele és becsülete.

A következmény keservesen megmutatta, mennyit ért ez a hitel és becsülés. S most mégis mindenki, még a nagyközönség is, Draheimot, a jószágigazgatót vádolja .tudatlansággal, hanyagsággal amiért a fiskusi szőlők a legszánalmasabb állapotra jutottak akkor, amikor a magánosok felújított -szőlei -a-legszebb reményekkel..kecsegtetnek.

Kéri végül a kamarát, hogy csináljon rendet, szüntesse meg a zavarokat, vegye fontolóra ezen, őszinte szívvel s tisztán ő felsége hasznára és érdekében előadott javaslatait, mert különben azt kellene hinnie, hogy nem a javaslat nem tetszik, hanem annak a szerzője.

Végigolvasva e terjedelmes jelentést, nyilván érezzük, högy sok meggyülemlett keserűségén könnyített véle Draheim. Mint a fiskális jószágok igazgatója, igazolni kényszerült önönmagát, hogy a köteles felügyelet elmulasztásának vádjával senki se illethesse. Innen a szen- vedélyes hang a kamara ellen, amely az ő akarata és felelőssége ellenére egy minden"tekintetben éFdemetlen èmbért"állított "а' hegyaljai:

szőlők felügyeletére,- aki meg nem értve vagy megérteni nenrakarva Draheimnak a szőlők felújítására irányuló törekvését, mulasztásaival mérhetetlen kárt okozott a kincstárnak.

A jelentésben nincs ugyan határozottan kifejezve, de még is ki- olvasható belőle, hogy а XVII. század vége felé a híres hegyaljai szőlők teljes pusztulásnak indultak. Nemcsak a kincstáréi, hanem a magánosokéi is általában. A pusztulást nem a rossz időjárás, sem valami szőlő- betegség okozta, hanem a. rossz gazdálkodás, a talaj kimerültsége. Az

(20)

emberek azt tartották, hogy a szőlőtőke arra való, hogy teremjen minden emberi szorgalom nélkül. Müvelése a lehető legfelületesebb volt.

Amúgy nagyjából megkapálták, jobban mondva meggaraszolták, de már annyira nem fáradtak, hogy az elvénült tőkéket frissekkel fölcseréljék s a kiélt talajba új életerőt öntsenek. Az elalélt tökéket legfeljebb dön- téssel igyekeztek erősebb termésre szorítani, olyan eljárással, a mi egy volt a rablógazdálkodással.

Draheimnak mindenesetre érdeme, hogy fölismerte a veszedelmet s a szőlők felújításával iparkodott a baj továbbharapózását meggátolni.

A vermélést, a bő trágyázást, új szőlővesszők nevelését sürgette. Ez volt az a munka, amit ö rendkívüli művelésnek (extraordinaria cultura) nevezett. Azonban az inspektor e nagyobbszabású munka keresztül- vitelére képtelen volt, a kamara pénzt nem igen adott rá, amit adott, az is, a hűtlen kezeléssel másra fecsérlődött el.

A kamarás uraknak bizonyára nem igen tetszhetett a jelentés hangja, azonban érezhették magukban, hogy annak a sötét képnek elő- idézésében, mely belőle eléjök tárult, ők is jelentékeny okozói. Akarva, nem akarva kénytelenek voltak elszenvedni Draheimot s az ö szakértel- mére bizni a mulasztások helyrehozását.

Draheim hozzá is látott kedvencz terve: a szőlők felújításának végrehajtásához. Azaz csak hozzálátott volna. A viszonyok lehetetlenné tették ezt a komoly, nyugalmat és időt igénylő munkát. Az ország ismét fegyverben állott. Thököly párthívei keresztül-kasul járták az országot, gátolva, megakasztva gazdálkodást, ipart, kereskedelmet. Katonának állt be minden nyughatatlan vérű, sorsával elégedetlen ember. Aki nem volt fegyverre alkalmas, vagy aki szépen meghúzódva várta a békés idő el- jövetelét, nem merte beléfektetni se fáradságát se pénzét a bizonytalanná vált földbe, iparba vagy kereskedésbe, hanem tengett-lengett napról-napra.

Ilyen semmittevő, henye várakozásban éldegélt a szepesi kamara is. Ami jövedelme volt, az a hadviselésre kellett. S ha lett volna is netalán fölösleges pénze, azt akkor se ölte volna bele ilyen, évek múlva jövedelmező gazdálkodásba, amikor folyton azon kellett aggódnia, hogy holnapra kelve nem az ellenség lesz-e úr az ő javaiban?

S hogy a kamara aggodalma nem volt alaptalan, megmutatta a következmény. 1682 aug. 14-én Thököly bevette Kassát s vele együtt a szepesi kamarát mindenestől hatalmába kerítette. A kamarás urak közül egyik másik megmaradt szolgálatában továbbra is, így Draheim Lipót Vilmos is, aki a fiskális jószágok prefekturságát azontúl is meg- tartotta. Ö adta ki a szüreti utasítást 1682 október 16-án is, csakhogy nem ő csász. és kir. szentséges felsége kamarájának, hanem a fenséges Thököly Imre fejedelem nevében. Egyéh változás adig is történt az

(21)

13

utasításnak azon a szövegén, melyet az előző évben I. Lipót kamarája bocsátott ki. Csak a szüreti felügyelők lettek új emberek : Mohácsi János Tokajban és Jászay András Tályán, meg aztán asszú-bor készí- tésére kivánt nagyobb súlyt fektetni Draheim.

Új szőlőterületekkel is szaporodott a kamara gazdasága az id.

Homonnay grófiiétól, Homonnay gróftól, Barkórzy Ferencztől, az ungvári, jezsuitáktól, Lochinszky Mihálytól s másoktól elkobzott birtokokkal.

Ezeknek az uradalmaknak Ungvár lett a központja, ahova két szüreti biztost: Oerovics Jánost és Czirjáki Mihályt küldött Draheim. Az ott szűrt borokat az ungvári jezsuiták kollégiumában helyezték el, a jobb fajta és az asszú-borokat pedig egyenesen a munkácsi várba szállí- tották. Az ungvári szüreti biztosoknak az utasítás utolsó pontjában az is feladatukul tüzetett ki, hogy miután a Zichy-féle javak konfiskálása már elhatározott dolog, az oda tartozó szerednyei szőlők leszüretelését is eszközöljék. Ha pedig a Zichy gazdatisztje már leszüretelte volna, akkor a mustot kobozzák el a fiskus részére, ha kell, Ódönffy László fegyveres támogatásával, akit a fejedelem már a segélyadásra fel is szólított.

Bizony czifra világ volt az, mikor más művelte a szőlőt, más szüretelte le s ismét más itta meg a borát! Csoda-e, ha ilyen viszonyok közt, a rendszeres gazdálkodással senki se törődött, hanem a föld ter- mését a jó Isten kegyelmére bízták. Természetesen a Draheim tervébő}

se lett semmi, legalább is nem úgy, ahogy ő szerette volna.

A szölöfelügyelöket ellátta ugyan jó tanácsokkal, ellenőrizte is őket, amennyire tudta, de a munkáskéz és pénz hiánya miatt azok se tudtak sokra menni. 1682 okt. 18-án is meghagyja Mohácsi János tokaji szőlő- inspektornak, hogy tegyen jelentést: van-e elég sásuk, karójuk és trágyájuk a vinczelléreknek, idejében karóztak? s a rendkivüli müvelés- hez elég trágyát hordattak-e ki? ledöntötték-e mind a szőlőket? s talajukat jól megtrágyázták-e ?

Maga Thököly fejedelem is bocsátott ki rendeletet, melylyel a Hegy- alján a munkabért s a munkásviszonyokat kívánta szabályozni. „Elsőben

— mondja a rendelet — a szőlők gazdái és vinczelléri mindenkor jó reggel kiírván a szakmányos avagy napszámos munkásokat, napkeletkor fogassanak vélek a munkához és fölöstökömezés és ebédlés kívül nap- szállatig szorgalmatosan munkálkodtassák Őket ; a munkások is nap- szállat előtt ne hagyják el munkájokat 1 forint büntetésnek meg- vétele alatt."

„Másodszor: minthogy mindenütt a nyitástól, metszéstől szokás sze- rint arinyit fizetnek a szakmányosoknak, mint egy kapájától a szőlőnek,

Tokajban és Tarczalon penig minden ok nélkül csak a metszéstől, azért

(22)

ez után Tokajban és Tarczalon is senki akármely rendű ott lakos avagy vidéki emberek és azoknak vinczelléri a szölök metszésétől, több szak- mányt ne fizesenek, mint másutt, 100 forint büntetés alatt."

Thökölynek nem engedte meg az isteni gondviselés, hogy a feje- delmi hatalomban megöregedjék. Fegyvereitől elpártolt a szerencse, el szövetségesétől : a töröktől is. A folytonos vereség miatt boszűs Ibrahim fővezér 1685. okt. 15-kén fogságra vetette Thökölyt s rá tíz napra Kassa városa is megnyitotta kapuit Lipót király katonái előtt.

Kassa ismét a királyé lett s a szepesi kamara újra megkezdte félbeszakadt működését. Erős munka várt a kamarára. Az eperjesi vész- torvényszék Karaffa elnöklete alatt rakásra fogdostotta össze a rebel- liseket s rakásra kobozta el vagyonukat.

A fiskális szőlők a Hegyalján megszaporodtak, jóllehet a Thököly által megnótázottak visszakapták a maguk birtokait. De már ezeket nem Draheim igazgatta tovább. A Lipót király egykori tisztviselőjét használ- hatta Thököly, de a rebellis Thököly tisztjének szolgálata nem lehetett kedv.es Lipót királynak. 1687-ben új igazgatót kaptak a szőlők Barsy István személyében, aki 1687. jan. 25-kén kapta meg kinevezését a tokaji jószágok udvarbírájává és a hegyaljai összes fiskális szőlők felü- gyelőjévé; (Omnium vinearum fiscalium submontanarum inspector). Ugyan- ekkor kelt szolgálati utasítása,1) mely a szőlőkre nézve a kővetkezőket

tartalmazza : • 1. Mint tokaji udvarbíró s az összes szőlők felügyelője, a szepesi

kamarától és a jószágigazgatótól függ,

2. Hivatalába történt beiktatása után kezelésébeveszi mindazokat a jószágokat, amelyeket elődje adminisztrált. Megtekinti, megvizsgálja s összehasonlítja az elődje által készített urbáriumokkal és összeírásokkal s ami eltérést és hiányt tapasztal, arról a kamarának jelentést tesz.

3. Szorgalmasan vigyázzon, hogy a gondjaira bízott birtokok, ingó- ságok, gazdasági barmok kellő módon tartassanak s el ne pusztulj anale ; azok, amelyek pusztulásnak indultak, felújíttassanak és pedig lehetőleg költség nélkül, a jobbágyok által ; ha pedig a költség elkerülhetetlen, az iránt a kamara intézkedését várja meg s annak meghatalmazása nélkül semmiféle ingóságot el ne adjon.

4. A fiskus művelésében álló hegyaljai szőlők munkálására szor- galmasan felügyeljen, a vinczelléreket ellenőrizze, őket a kiadásokról megszámoltassa, hogy a pénz haszontalanul ki ne dobassék, hanem ki- zárólag a szőlömunkára fordíttassék, mert a szőlő elhanyagolásából származó kárt ő neki kell· majd megtéríteni. Ha valamely szőlőről azt

A többit, mely kizárólag a tokaji uradalomra vonatkozik, mindenütt elhagytam.

(23)

15

tapasztalja, - hogy az ő felségét illeti, de törvénytelen és roszhiszemű kezekben van, arról a kamarát értesítse. Azokat a szőlőket, melyoket a fiskus nem müvei maga, másoknak adhatja ki munkába a jószágigazgató tudtával és kötelezvénynyel, harmadába, negyedébe vagy ötödébe a minőség szerint.

Tisztet, vinczellért vagy gazdát a jószágigazgató engedelme.nélkül se fel ne fogadjon, se el ne bocsásson.

7. Minthogy a kocsmárlásból nem megvetendő haszon háramlik, gondoskodjék, hogy mindig legyen elég kimérendő bor, ser és pálinka.

A kocsmákat árendába csak a kamara és a" jószágigazgató hozzájáru- lásával adhatja.

Minthogy kétségtelen, hogy a fiskusi birtokokon gyümölcsös kertel·

is vannak, tehát azokat keríttesse be, a termett gyümölcsöket aszaltassa meg s a fiskus részére gondozza. Minden kétes dologban és nehézség- ben a kamarához forduljon s attól várja az útbaigazítást.

9. Szorgalmasan vigyázzon, hogy minden jövedelmet, és pedig akár pénzben, akár terményben folyjon is az be, a kamarának szol- gáltasson be, azokról két példányban számadást vezessen s úgy a havi és évnegyedes kimutatásokat, valamint az évi számadást terjessze be-

11. Az udvarbíró ő felsége pinczéiből minden évben kap bizonyos hordó bort a gondjaira bízott birtokokon való kiméretés végett, amiről gondosan elszámolni tartozik, hordaját 160 itczével véve.

13. Minthogy pedig ezen utasításba nem lehet mindent belefoglalni, ennélfogva a provizor ügyességére és hűségére bizatik, hogy mindenben az ő felsége javára fog munkálni, a kamarát mindenről értesíti s annak véleményét kikéri. Mely szolgálataiért és fáradozásaiért évi fizetésül a következő járandósága lesz: készpénzben 100 magyarfrt, ruhára 27 frt, marhahúsra 18 frt, zab 20 kassai köböl, 2 hordó bor, 4 hordó lőrej 2 öl széna, 10 bárány, 12 itcze vaj, 100 fej káposzta, félköböl bab, lencse és kása, 15 kassai köböl buza, 3 tized-disznó vagy ahelyett 9 frt, 6 kősó, 60 font faggyú a mécsesbe, a tokaji tized járulékai és végül útiköltségre 2 frt.

Eddig az utasítás, amely csak a főbb elveket jelöli meg. Nagyon szűkszavú és felületes benne különösen az, amit a szőlőművelésről tartalmaz, jóllehet e tekintetben az összes szőlők felügyelője joggal többet várhatott.

Tárgyunkra vonatkozólag ennél az utasításnál bővebb és éppen azért érdekesebb egy másik utasítás, melynek megértéséhez egy kis történelmi visszapillantás szükséges.

Gondoljunk vissza a szomorú végre, mely Thököly fejedelemségét érte: Ő maga kibujdosni kényszerült az országból, feleségét abős Zrínyi

(24)

Ilonát, az első férjétől "született gyermekeivel Rákóczi Ferenczczel és Juliárikával Bécsbe internálták, hogy ott folyton szem előtt legyenek.

A két Rákóczi árva gondnoksága Kollonics Lipót bíbornok érsekre bízatott s így a birtokaik feletti felügyelet is. A nagyterjedelmü, igazán fejedelmi uradalmak tulajdonképeni igazgatását, mint teljhatalmú ad- ministrator és director: Klohusiczky Ferencz végezte. Ö szabta meg a gazdálkodási rendszert s ő rendelkezett a gazdatisztekkel.

A Rákóczi-háznak igen szép és nagyértékű szőlei voltak a Hegy- alján. Ezek élére egy külön főfelügyelő (generalis inspector) neveztetett ki: Madócsányi Imre, akinek összes gondját a szőlők kezelésére kellett fordítania.

A Madócsányi részére készült szolgálati utasítás Patakon 1689.

febr. 27-én kelt s a következőket tartalmazta:

1. Minthogy közeleg, sőt már itt van az idő, midőn a gyakorlott szőlőmüvelők a szőlőben a rendkívüli munkát megkezdeni szokták, ne- vezetesen a régi árkokat kitisztítani, csatornákat, folyásokat, gödröket ásni, a záporeső mosásainak feltartóztatására kőfalakat rakni, a kiálló tőkéket a földbe elsülyeszteni, vermeket ásni, melyekbe a vesszők új talajba és agyagba döntetnek, szóval a melyek mind a szőlő felújítá- sával járnak : ennélfogva a felügyelő siessen a szőlőket rendre meg- vizsgálni; becsületes, szorgalmas és amennyire lehet, jó magabíró vin- czelléreket tenni s a hol már jó és kipróbált hűségű vinczellérek volnának, azokat a szolgálatban megerősíteni. A rendkiviili munkái, ahol szüksé- ges, rendelje el, ellátván mindegyik vinczellért a szükséges költségekkel.

Azonkívül nem árt, ha a helybeli lakosoktól és jó szőlős gazdáktól tudakozódik a szőlők felújításának és helyes müvelésének ottani módja felől.

Tudvalevő, hogy a mult zavaros időkben a szőlők kellő gondozása elhanyagoltatott, minek következtében azok elsoványodtak, a gyökerek kivesztek. Ezeket a további virágzó állapotukba visszaállítandó főleg a rendkívüli müvelésre adja magát a felügyelő, tudván azt, hogy a rendes müvelés a szőlőket csak fentartja, míg azokat kijavítani, sűrűbbé tenni s egykori bőségébe vissza vezetni csakis rendkívüli munkával lehet.

Hordasson tehát trágyát a szőlők aljába, a kipusztult területet árkol- tassa föl, hogy új vesszőkkel telepíthesse be s a fenmaradó vesszők ledöntésével szaporíthassa ; a sovány talajt trágyáztassa meg, hogy a kiélt gyökerek föléledjenek s kövérebben hajtsanak. Mindezt pedig ne csak szóval tegye, hanem személyesen nézzen utána és felügyeljen rá, hogy arról felebbvalóinak mint a saját tapasztalatairól tegyen jelentést, inert a jószágigazgatóság hinni akarja, hogy nem az ember kereste a hivatalt, hanem az embert keresték, a hivatalra s a jószágigazgatóság tudni fogja méltányolni, hogy. amily mértékben halad a szőlő felújítása

(25)

M és művelése, olyan mértékben felelt is meg kötelességének az, akire bizva volt.

3. A csalárd és saját hasznokat néző vinczellérek leginkább a rendkívüli munkánál szokták urukat megcsalni. Ennek elejét veendő, az inspektor úr maga vigyázza meg, vagy a helyi lakosok közül választandó meg- bízottja által vigyáztassa meg a vinczelléreket, hogy helyesen vezetik-e a számadást? hány napszámosuk van ? s kifizetik-e a napszámot? Maguk .is akárhányszor vessék össze a vinczellérek számadásait s a legkissebb

gyanú esetén a legszigorúbban járjanak el, hogy tisztességre és becsü- letességre szokjanak a vinczellérek, vagy ismétlődés esetén elbocsát- tassanak.

4. A rendes munhát mindig idejében meg kell adni a szőlőnek s azt a bért, amit a helység bírái és jegyzői, meg a helyi szokás szerint fizetni szoktak, pontosan meg kell adni a munkásoknak. A költségeit iránt a számvevőséget s a jószágigazgatóságot idejekorán keresse meg ; de egyszerre sok pénzt ne adjon a vinczellérek kezébe, hogy azáltal valami rosszra ne kapassanak. A szükséges ásókról, kapákról s egyéb eszközökről gondoskodjék, számonkérvén a régieket és elhasználtakat.

5. A Jcaró-szüJcségletröl személyesen győződjék meg s arról idején értesítse az igazgatóságot, hogy beszerzése iránt intézkedni lehessen.

Ezt tegye a szőlőkötöző háncsokkal is, melyeket nem kell pénzért venni, hanem maguk a jobbágyok készítsék az uradalom termékéből.

6. Szerfölött vigyázzon, hogy a pénzt, amit a pénztártól a szőlők munkáltatására kap, ne fordítsa se a saját, se bármi más czélra; mert ha rajtakapatik, könyörtelenül elveszti fizetését és hivatalát. A hasonló meg nem engedett visszaélésből számtalan rosz és kár szokott követ- kezni, amire a mások példája és szomorú sorsa már megtaníthatott bennünket.

7. Minden évnegyedben, jelesül márczius, június, szeptember és deczember utolsó napján két példányban terjeszsze be évnegyedes ki- adásairól a kimutatást; az év leteltével pedig, január hónap folyamán részletes és okmányokkal fölszerelt számadást nyújtson be az Összes kiadásokról és bevételekről.

8. Mindenütt szerezze be az adatokat, hogy mennyi esik egy-egy szőlő kapálására és egyéb munkájára, hogy a vinczellérek csalfaságának ne legyen kiszolgáltatva.

9. Mielőtt az év zártával a vinczellérek fizetését teljesen kiadná, számoljon el velők úgy a munka, mint a szerszámok és szüreti esz*

közök felöl, amikről leltárak készítendők.

10. Szüret végeztével a szedőket ne bocsássa addig el, míg azok

Gazdaságlörténelmi Szemle 1900. 2

(26)

a Icaróhat a földből ki nem húzgálták s egy halomra nem hordták.

Ezért külön fizetés nem jár, más okos gazda is ingyen csináltatja.

11. Gondja legyen rá, hogy a szőlőkben 1 evő gyümölcsfák termése a vinczellérek és szőlőmunkások prédájául ne essen, hanem azokból az uradalom hasznot lásson.

12. Augusztus hónapban a mutatkozó szőlőtermésből hozzávetőleg meg lehet állapítani, hány hordóra lesz szükség. Idejében értesítse tehát az igazgatóságot, hogy új hordókat készíttesen, a régieket kijavíttassa.

Felesleges hordókat se kell csináltatni, mert tapasztalat szerint a meg- maradt üres hordók a jövő szüretig elkallódnak. A lőrét egyáltalában csak régi hordókba kell szűrni.

13. Minthogy minden előforduló eshetőségre útasítást adni lehe- tetlen, az inspektor hűségére és buzgóságára bizatik mindaz, amit a Rákóczy-ház javára vél tehetni. Az ilyenekben, ha csak a dolog nem nagyon sürgős, rendszerint hallgassa meg felettes hatósága véleményét.

Általában pedig tisztét úgy viselje, hogy abból a Rákóczy-házra legcse- kélyebb kár se háramoljon, mert a kárért, akár hanyagságból, akár rosz számadásból származzék az, minden hosszú pereskedés mellőzésével, bárhol található javaival felelős.

Részletesen ismertettük ez utasítást, mely tulajdonképen nem konfiskált szőlők felügyelője számárakészült, mégis mint igazán gyakorlati érzékű gazda elmeszüleménye kellően tájékoztat bennünket egy XVII.

századi szölöfelügyelő munka- és hatásköre felöl.

(27)

ADATOK

ERDÉLYI SZÁSZFÖLDI DÉZSMAUTASITÁSOK 1692-BÖL.

! A viczedézsmások részére.

I n s t r u c t i o v i c e d e c i m a t o r u m p r o c e s s u s S a x o n i c a l i u m . Noha kinek-kinek becsülete és köteleségének jó lelki ismerettel való értelme minden hivatalát illető dolgok viselésében elégséges in- structs lehet, mindazonáltal hivatalának jó módjával való alkalmaz- tatásában vigyázzon ez ide alább következő punctumokra.

1. Az istenes józan élet kiváltképen való jó segéde lévén minden dolgok rendes viselésének, magát azokban gyakorolja, és mindenekhez az ő állapotjok szerint becsülettel alkalmaztassa, hogy hivatala annyival is inkább nagyobb becsületére szolgáljon.

2. Az időhöz képest az nemes ország rendelése azt kívánván, hivatalának követelésére mostan mindjárást reá bizattatott processusába kimenvén, az városokon és falukon külön külön az praedicatorok és bírák előtt instructióját olvassa el, juxta appr. compii. pars.: 3. tit. 410.

art. 1. és comp, constit, pars 2. tit. 4. art. 1. sub pòena fi.

12. Az régi mód tartás szerint az folnagyokat polgárokkal együtt érkezve meg, az mindenféle dézmának igazán való kikeresésére, vételére, igaz quarlálásra, és az fiscus dézmája. körül kívántató jó gondviselésre sub poena fi. 12 adjanak, akkor az határt megtiltsa, az porgolátok és szőlő- gyepük megcsinálása fölött parancsoljon, az bárány dézmáról mindjárást hitelesen disponáljon, az juhos emberek el ne szökjenek, de míg meg nem javulnak, ne administrai ja addig a bárányokat, annak idejében penig a kecske ollókat az ur főadminisztrátor uram számára adminis- trálja, a kecskeolló-váltó pénzzel együtt. Határ kerülőket állítván maga is a bírákkal az ö felsége hasznára való dolgokban, egyetértvén, ha hol tilalmas rontás történik, az marhákat béhajtván, ne sarczoltassák, hanem az öregit pro denar. 2. .az apraját pro den. 1. váltságán kiadják, ha penig kárt becsülni szükséges, kövessék, és törvény szerint igazítván, az kiket illik, contentáltasson, az fiscus kárát is refundálni megkívánván, juxta ap. con. p. 3. tit. 33. Art. 1. et part. 5. edict. 13. sub poena fi. 24.

3. Az szorgalmatos gondviselés szüntelen megkívántatik ugyan, de sz. György nap után a processusából távozhatik, az ő felsége hasznára való szorgalmatos vigyázást bizván az hites emberekre, és ottan ottan maga is oda tekintvén, ha mi fogyatkozásokat veszen észben, rendes orvoslását kövesse, a gabona pedig zsendülvén, és a szőlő is virágozván,

2*

(28)

szorgalmatossággal vigyázzon.

4. Nem szükséges, sőt tilalmas lévén, sokad magával, feles lovakkal a processusában ne kvártélvozzon, szolgástul viselje hivatalát két lóval, és szolgájára vagy másra derék dolgot ne bízzon, maga lévén köteles az hivatalra, a premendában való abusust is eltávoztatva juxta comp, con. part. 2. tit. 4. elégedjék meg ebédjére és vacsorájára is külön külön két két tál étellel és egy ej tel borral. Juxta const, anni 1673. art. 7. Há- rom lovára penig egy egy véka zabot kívánhat napjában azon faluban, melyben vagyon, a többit ne terhelje sub poena fi. 24.

5. Eljővén a clézmálásnak ideje, valamely falu határán a gabona- aratást a szegénység elvégezvén, dézmálni hijja, késedelem nélköl el- menjen, és . a papot-, hites bírákat melléje vévén, dézmáljon, a papnak igaz quartáját nyil szerint kiadván, akkoron történhető fiscus kárát hűségesen távoztassa, betakarítását a fiscus dézmájának kár nélkül kövesse, annak idejében a szegénységen az határt is felszabadítván sub poena fi. 28, a dézmálásért penig vagy határ felszabadításáért semmit se kérjen, se vegyen, mesterséggel is, sub poena fl. 12 ne kívánjon, arról őket el is szoktassa.

6. Reá vigyázzon a dézmáláskor, hogy a kalangyák rakásiban.

vagy a dézmáüak s egyéb gabonának is hir nélkül elhordásában sőt egyéb iránt is, valami szinek alatt a fiscus dézmájában kár ne essék, és ha valamint -afélében vagy egyéb csalárdságban is megtapasztal, törvény szerint persequálja, büntesse is, a birságnak és egyéb contra- bontnak két részét fiscus, harmadik részét penig maga számára fordítván, de az ilyen casusban a fiscust valami szinek alatt ne defraudálja, ha- nem kövesse a rendet ratiocinálván az olyan proventusról is, sub poena il. 40, az ilyen törvényekben, ha kívántatik más falubeli bírákat is adhibeálhat, hiteles testimoniumokkal a birság vagy contrabont proven- tust is bizonyítván, de hir és annuentia nélkül senkivel se concordáljon, sub poena fi. 24.

7. Ha valamely falu határát, vagy valamely emberek dézmáját egészen, vágy csak valami részét, idevaló fejedelmek bizonyos ideig (mivel örökösen nem is lehet) juxta app. con. par. 2. tit. 3. ak. 1. el- engedte, vagy valamely becsületes hívének inscriptióban conferálta, sőt ha kiket az articulusok dézma adástól immunitáltak volna is, juxta app.

con. 3. par. 3. tit. 410 art. 3. et par. 5. edict 12 (az minemüek az folnagyok is, kik dézmát adni nem tartoznak), azokat a dézma adásra ne kényszerítse," tartván magát az ő nagyságok kegyelmes cessatiójokhoz, melyékböl mindazáltal ratiója mellé igaz párt kívánjon, cum testimonio, egyébiránt másoktul mindenektől indifferenter és mindenféle mezei leguminákból, borokból, bárányokból és méhekből, az igaz dézmát fiscus

számára megvegye, az ecclesiákhoz és parochiákhoz való örökségeket megvizsgálván, melyekben kivált az oláh falukban és papok között sok akadályok szoktanak lenni, melyekben ha inpingál, inc'urrálin fl. 40, mivel immobile bonumokat az ecclesia cum exemptione nem bírhat, avagy csak ab anno 1'655. juxta app. con. par. 1. tit. 1. art. 10. et tit.

6. art. 2., az bárányoknak, és méheknek tizen alól lévén váltója den. 2, 8. Lehetnek puszta falu helyek is a processusban, de ha colálják.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :