Malmok és malombérletek 1328—9-ben. A z esztergomi káptalan N e m t y (Németi Hont vármegyében) falu közelében a Sciuniche vizén levő m a 1 m á t, mely hosszabb idő óta oly rozzant állapotban vol't, hogy beime őrölni nem lehetett, 1328. februárius 21-én eladta j o b b á g y á η а к : G ob el fia Illyésnek 3 ezüst márka (marcis mercimonialis arguenti) örök áron, azon kikötéssel, hogy a káptalan földesúri joga föntartatván, Illyés és örökösei, a málom után, évenkint egy negyed márka finom ezüstöt (singulos fertones fini argenti) fizessenek. (Az esztergomi főkáptalan magánlevéltárából, lad. 18. fase. 3. nr. 1.)
Ugyancsak az esztergomi káptalan engedelmével Péter molnár, a káptalan volt j o b á g y a a Garam folyón ( K ő h i d-) G y a r m a t köze-lében, a káptalan területén m a l m o t épített azzal a kötelezettséggel, hogy a káptalannak bért fizet utána. Ezt a malmot Péter molnár élte fogytáig bírta. Halála után e malom teljes joggal a káptalanra szállott vissza, 1-ször azért, mert Péter molnár, midőn egy izben R ó m á b a zarándokolt, malmát a káptalannak ajándékozta ; 2. mert a malom után kikötött bér fizetését több éven át konokul megtagadta ; 3. mert örökösök nélkül múlt ki e világból ; 4. mert halála előtt személyesen visszaadta a káptalannak az adomány о s levelet, mely a bérről is rendelkezett.
Mindamellett, hogy a malom a mondott okokból a káptalan tulaj-donába ment át, azt a káptalan, a g y a r m a t i j o b b á g у о к kérelmére kegyelemképpen átengedte. Pető szabónak, néhai Péter molnár nőtestvére náriak — teljes joggal és örök időre, mégis a következő föltételek mellett.
A káptalan föntartja földesúri jogát, a birtokos pèdig ad a káptalannak évenkint karácsonykor (clecz. 25.) négy k a p p a n t és két m о 1 η á r-k a l á c s o t (tortas molen dinares) ; húsvétr-kor egy jó b á r á n y t , négy s a j t o t , husz t o j á s t és ismét két m o l n á r k a l á c s o t ; mindszentkor (nov. 1.) négy k a p p a n t és két m o l η á r - k a l á c s o t : Lucakor (dec.
13.) másfél márka dénárt ; végre karácsony előtt való héten egy jó s e r t é s t . (E levél eredetije az esztergomi főkáptalan magánlevéltárában lacl. 38. lase. 1. no. 4.) Mindkét levelet Gyermek (dictus Puer) Teofil az esztergomi lo egyház prépostja adta ki. Pór Antat.
Földesúr és jobbágyok közti viszony 1329-ben. A z esztergomi káptalan hálásan megemlékezik arról, hogy Scebhleb (S ζ e b e 11 é b) lakosai, midőn
a káptalan szorultságban vala, a rájok kivetett a d ó t (exaceiones) minden nehézség nélkül készségesen megfizették ; ezért fölmenti őket, ugy a köz-séget, mint az egyeseket a Németiben fizetendő káptalani ν á m alól. ( A z esztergomi főkáptalan magánlevéltárában lacl. 15. fase. 2. nr. 11.)
Pór Antal.
Magyar iparosok Krakóban a XIV. század első felében. К г а к ó város legrégibb jegyzőkönyveiben (Libri antiquissimi civitatis Cracoviensis.
M o n u m e n t a Ρ o 1 ο η i a e IV. köt.) több magyar emléke maradt fönn : 1301-ben M a g y a r J a k a b (Jacob der U n g e r ) , kinek felesége Kata, fiai : M i h á 1 y, M i k l ó s és Ρ é t e r. Jómódú emberek lehettek, mert udvaruk a R i n g e n vala, volt üzleti helyiségük (Kaufkammer) és kertjük.
Talán a föntebbi M i k l ó s ugyanaz, ki 1316-ban g é p é s z n e k ( N i c o l a u s U η g- a r u s m a с h i n'a t о r) neveztetik. 1319-ben ismét előkerül N i c o l au s U η g a г u s. 1331-ben említik r e 1 i с t a m W 1 a d i s 1 a i cl e U η g a r i a (a L á s z l ó özvegyét). Talán ugyanő, ki 1338-ban igy fordul elő: R e l i c t a U u g a r i c u m f i l i o M a t h i a e t f i l i a E l y z a b e t e t f i l i o И a η w ne. A legnevezetesebb pedig az, hogy K á z m é r l e n g y e l k i r á l y -n а к Istvá-n -nevű. m a g y a r s z a b ó j a v o l t ( S t e p h a -n u s U -n g a r u s R e g i s S a r t o r ) , kinek a király 1354-ben h á z a t ajándékozott K r a k ó b a n ·
Pór Antal.
Magyar asztalosok Rómában, 1368ban. V. O r b á n pápa A v i gn ó n -b ó l visszatérvén R ó m á -b a , szükségessé vált az évek hosszú során elhagyott p á p a i p a l o t a kijavítása, tatarozása. A z e munkálatok költ-ségeiről összeirt kimutatásból (kiadta K i r s c h , Die Rückkehr der Päpste) kitűnik, hogy a pápai palota javításánál h á r o m m a g y a r a s z t a l o s (f u s t e r i u s) volt alkalmazva : A n d r e a s U n g a r i us, J o h a n n e s d e V η g a r i a és M i c h a e l l e U n g r e , kik 12—14 soli dus (Schilling) napi bérért dolgoztak.
Minthogy a m a g y a r ( a r a n y ) f o r i n t (florenus de Vngaria) mint a legjobb pénzek egyike, ugyanakkor 27 soli dust és 6—7 dénárt ért, a félforintós napibér arra enged következtetetni, hogy a nevezettek k i v á l ó iparosok valának. Pór Antal.
A Gvozdanszko mellett fekvő bányák. 1702. okt. 16-án Ρ e 11 e ii-e с к Aclám János katonai élii-elmii-ezési adminisztrátor ii-engii-edélyt kapott I. Lipóttól, hogy bizonyos, egyelőre meg nem nevezett, gazclag· a r a n y -és e z ü s t b á n у át megnyithasson. Bár az engedély mellett, Lipót azt is megígérte neki, liog-y e bányáktól csak a szokásos dijakat fogja követeim s neki adja a l i k a i és k o r b á v i a i kapitányságOt, Petteneck anyag-í erők híjában nem foghatott a műveléshez. Egyelőre tehát társak után nézett.
Ezalatt az udvari kamara, megtudván hol rejtőzik ama titkos bánya, megkérdezte a magyar kamarát, ki légyen ura a G v o z d a n s z k o mellett fekvő bányáknak?- A kérdésre a magyar kamara nem tudott megfelelni. Nincs semmiféle oklevele — válaszolja 1703. szept. 28-án — a gvozdanszkói vár jogai felől. A királyi könyvekben sem található semmi·
41
Azért a varasdi harminczadoshoz, A 111 о 1 с h i o h Jánoshoz fordult fölvilágositásért. Kielégítő választ azonban ő sem adhatott, mivel a Z r i n y i -é s . F r a n g e p á η-birtokokra vonatkozó iratok az udvari kamaránál vannak.
A n t o l c h i c h János, aki később az udvari kamara tanácsosa lett, I s t v á n f f y könyvéből és a magyar törvényekből kimutatta, hogy Gvoz?
danszko s vidéke m a g y a r f ö l d . Keményen kell ezt — úgymond — hangoztatnia, mert a gráczi kamara magának vindikálja a jogot a volt Zrinyi-birtokok felett. S ha idejében nem álljuk útját, mint másban, úgy ebben is megelőz berniünket. G v o z d a n s z k o vára — irja a magyar kamarának — a M o y a folyócska mellett van, nevét a fémekben való gazdagságától nyerte.1) A Zrínyiek tulajdona volt ősidők óta, most azonban ő felsége birtokában van. A M a r s i g l i-f é 1 e bizottság által, a t ö r ö k (Bosznia) és ő felségbe birodalma között kijelölt határvonaltól mintegy fél-órányira fekszik.2) Régi, romladozó vár, melyet újra kellene építeni, mint ahogy a törökök most Dubiczát épitik. A fölépítés nem ellenkeznék a karloviczi béke pontjaival.
Ugyané dologról J e l l a c h i c h István vicebán és báni helytartó is értesítette a magyar kamarát. О — irja 1703. okt. 28-án — M a r s i g l i gróffal megtekintette egyszer a g v o z d a n s z k ó i bányákat. Az aknákban kiégett salakot találtak. A vár. bájos vidéken fekszik és mindenfelől könnyen megközelíthető. S ha egyszer újra felépítenék, sok katona kellene az őrizetére. A vár mellett folydogáló p a t a k b a n ma is van é r e z s a lakosság innét szerzi az ó l m o t .
Míg ezek a levelezések a Gvozdanszko vár és környéke birtokjogát igyekeztek tisztába hozni, azalatt P e t t e n e c k n e k is akadt társa. 1704.
okt. 2-án F r a n c e s c o R u g g i e r o R a s t e l l i mint Petteneck telj-hatalmú megbízottja, azt az ajánlatot tette az udvari kamarának, hogy ő.
a Zrínyiek által 1552-b e n n y i t o t t g v o z d a n s z k ó i b á n y á t , mely a r a n y b a n , e z ü s t b e n s ó l o m b a n igen gazdag, de a melyről az idők- viszontagságai között egészen megfeledkeztek, ő felsége hasznára újra művelés alá fogja.
Az udvari kamara szívesen vette Rastelli ajánlatát s ő felségének azt ajánlotta, hogy kösse meg vele a szerződést. Ez meg is történt 1705.
okt. 7-én.3) A szerződés szerint Ruggiero mint bányaigazgató 10 évre évi 1500 írt fizetést kapott, azonkívül 25 évig a jövedelemből 2%-ot húzott.
С h i η e 11 i, az ő társa szintén igazgatói fizetést kapott. A szerződés
i) Moja (ma Maja) csakugyan mosást, aranymosást jelent.
-) Most is Boszniához közel Zágrábmegyében a dvori járásban fekszik. A Zrínyiek itteni váráról, ezüst és ólombányáiról lásd még Barabás S. Zrínyi Miki ós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. I. 60. 149. 50G. 574. И. 116. 123. 417. J.
3) Közös pénz ügyi levéltár Hung. 14760. fase. Intimations Beeret für den Francesco Ruggiero Rastelli wegen des mit ihm als Directum, und dan dem Chinelli aufgerichteten Contracts wegen wieder Erhäbung der seit 1552. ungebaut verbliebenen Gold-, Silber- und BlehVerken ohnweit dem Scliloss Gwosdanzki.
1706. január 1-én lépett életbe. A z igazgatók beiktatását és a szerződés kihirdetését József király 1705. okt. 6-án a magyar kamarára bizta.
Dr. Takáts Sándor.
Magyar marhák s lovak szállítása Csehországba. A harminczéves háborúban C s e h o r s z á g egész gazdasága megsemmisült. H o g y a földet művelhessék, külföldről s főleg M a g y a r o r s z á g b ó l kellett l o v a k a t s s z a r v a s m a r h á k a t szállitaniok. Egyes főurak és kereskedők fel-használván a kedvező alkjaimat, meglehetős számban hajtották a magyar marhát Csehországba. P á l f f y Pál kamarai elnök kétszer is kapott szabad útlevelet 200—200 marha hajtására Csehországba gazdasági czélokra.
1638-ban M a n s f e l d is vám-és harminczadm entes en vitet száz magyar igás marhát saját jószágaira. 1640-ben okt. 24. P á l f f y ismét 100 marhát hajtott Prágába gazdasági czélra. Ugyanez év augusztus havában maga a király rendel küldetni : 100 magyar marhát és 50 t e η y é s ζ - к a η с ζ á t az elpusztult Csehországba. (Hung. fase. 14501.) Dr. T. S.
A magyar kamara futása Pozsonyból 1645-ben. Elterjedvén Pozsony-ban a veszedelmes hir, hogy a s v é d e k a M o r v a völgyén sietve közelednek a város felé, roppant zűrzavar keletkezett az egész vidéken.
Mivel az ö s s z e s h a j ó k a t jó eleve. K o m á r o m b a úsztatták le a Dunán, senki sem menekülhetett. A szárazföldön ugyanis azért nem futhattak,
•mivel a vaklárma szerint a b u d a i p a s a nagy sereggel közeledett a nyugati részek felé. A magyar kamara tanácsosai és tisztjei azonban, még a hajók távozása előtt módját ejtették, hogy a legerősebb végvárba G y ő r b e juthassanak. M ó r ó c z F a r k a s tanácsos volt az egyetlen, aki nem adta fejét a futásra s.a vén n á d o r mellett P o z s o n y b a n maradt. A kamara tagjai a p é n z t á r t sem vihették magukkal. Különben azt ugyan bátran elemelhették a svédek, mivel egy fillér sem volt benne ! Még a menekülés előtt, T ő r ö s J á n o s kamarai tanácsost Rákóczy fejedelemhez kellett volt küldeni ; mivel azonban a kamara tárházában egy fillér sem volt, az 500 forintnyi költséget kölcsön utján kellett be-szerezni. Kölcsönt azonban csak ugy kapott a kamara, hogy a hitelező-nek h á r m a s b i z t o s í t é k o t adott. E közben a vaklárma tovább ter-jedvén, az ó v á r i k i r á l y i u r a d a l o m p o m p á s m a r h á i t é s - n y á j a i t N e u s t a d t b a hajtották, s hogy a svédek e i n e vihessék,
nagy részét levágták és megtették. A b a r á t f ö l d i k i r á l y i m é n e s t is Ausztriába hajtották.
A kamara távozása tömérdek zavart okozott Ρ ο ζ s ο η y b an. Nem volt .senki, aki az ügyeket elintézte volna, s az öreg nádor csak ugy görnyedt a munka alatt. A G y ő r b e n időző kamarát tehát visszarendelték Pozsonyba. A jó urak azonban nem hitték, hogy a svédek nincsenek Pozsonyban, s nem jöttek haza.. Június 4-én Ferdinánd már a harmadik parancsot meneszti hozzájuk, s megbízza a nádort, hogy azok ellen, akik nem jönnek vissza Pozsonyba, indítsa meg a törvényes eljárást. Ez hatott, s a nyár végére ismét Pozsonyban volt a vaklármára -elszaladt kamara.
43 A z időközben Pozsonyban kiütött d ö g v é s z miatt azonban őszre megint S o m o r j á b a távozott. (Köz. pénz. levélt. Hungarica fase. 14511. májustól októberig.) Dr. T. S.
Magyar lovak vásárlása a spanyol királyné s¿ámára 1648ban. W a 1 cl -s t e i n M i k -s a gróf, fői-stálló-me-ster 1648. rnárcz. 6-án -szabad útlevelet kér az udvari kamarától : 5 kocsi fogat azaz 30 jeles magyar lóra (auf 5 Zueg Gutschy, oder auf dreisig Pferdt), melyeket J a c o b Τ г о s 1 u d v a r i z s i d ó fog vásárolni a s p a n y o l k i r á l y n é megbízására Magyarországban.
Mivel a lovak — írja Waldstein gróf — mindenfelé hihetetlen drágák, vám-és harmmezadmentességet is kér a 30 ló kihajtására. Egyúttal azért is esedezik, hogy a magyar kamara elnöke a m a g y a r v á s á r o k o n e l ő v é t e l i j o g o t acljon Trosl udvari zsidónak. Szükséges ez, mivel a vásárokon mód nélkül kapkodják a lovakat. Mondanunk sem kell, hogy ő felsége Walclstein mindkét kívánságát teljesítette, a folyamodásra (Közös pénzügyi levéltár: Hungarica fase. 14517.) maga irván rá a
„ f i a t " szót. Dr. T. S.
Gyarmatszerzésí tervek kétszáz év előtt. A bécsi cs. és kir. udvari házi ós állami levéltárban, a bécsi udvar l o n d o n i követeinek levelezéséből, arról az eddig ismeretlen adatról értesülünk, hogy monarkiánk 1702-ben abban a helyzetben volt, hogy g y a r m a t o k a t szerezhetett volna ! persze nem a maga jószántából, hanem szövetségeseinek, A n g l i a ós H о 11 a η d i a . sürgetésére. A z angolok ugyanis I. L i p ó t király rend-kívüli követének, W r a t i s l a w grófnak kínálva kínáltak indiai és más-féle spanyol gyarmatokat. Maga az angol királyné is megkérdezte Wra-tislaw grófot, hogy a gyarmatok ügyében miféle u t a s í t á s a i vannak ?
— S e m m i f é l é k , f ö l s é g ! felelte ő, a ínmthogy igazat is mondott ! A z angol államférfiak azonban mindegyre ösztökélték W r a t i -s l a w o t é-s H o f f m a n n rende-s követet. 1702. íebr. 18-án így ir W r a t i s 1 a w I. Lipótnak : „Ha M o n t e z u m a meghódol felségednek, az angolok és hollandok biztosítják védelmükről. A p e r u i vicekirály : gróf С a r a s i и révén, talán lehetne vele korrespondencziát kezdeni.
Tárgyalni kellene J a m a i k a kormányzójával, В e m b о w admirálissal és M e x i k ó vicekirályával fölséged nevében. Küldjön fölséged hozzám sürgősen s p a n y o l nyelvben jártas embereket, hogy azokat egy angol hajóval azonnal J a m a i k á b a küldliessem „ad tractandum" ! A spanyol I n d i á k kormányzóival is tárgyalni kellene! írjon felséged is M o n t e -z u r n á n a к. G o cio I f i n mylorcl sokat bes-zélt velem a-z Indiák ügyében.
Itt erősen biztatnak" stb.
I. Lipót azonban mindezen sürgetésekre és ajánlatokra nem is hede-rített, sőt az egész bécsi udvarban, egyetlen .államférfi sein találkozott, aki ezen ajánlatoknak jelentőségét képes lett volna fölfogni. Dr. T. S.
Rozsdamentesség föltalálása. H a 11 e w e i 1 F e r e η с ζ gróf а X V I I I . század elején feltalálta a módját, miként lehet a vasból készült tárgyakat r o z s d a m e n t e s s é tenni. Mivel találmánya, főleg hadiszempontbój volt
fontos, I. József király megszerezte tőle a rozsdamentesítés titkát. A titok fölfedezéseért évi 2000 frtot biztosított neki. Idővel azonban ezt a kétezer forintot — nem tudni mi okból — leszállították 666 frt 40 kr.-ra. De III. Károly király 1717. nov. 29-én (Közös pénzügyi levéltár, Hoffinanz 1717. nov. havi fase.) megint fölemelte kétezer forintra ; sőt élete fogytáig biztosította neki ez összeget. Or. T. S.
Liszthamisitás 1721-ben. A bécsi udvari kamara 1720-ban 20,000 mázsa liszt szállítására kötött szerződést bizonyos S p i t z e r Á b r a h á m m a l .
Spitzer 1721-ben 515 mázsát szállított a b e l g r á d i raktárakba, majd ugyanazon évben 1236 mázsát. Ez utóbbi szállítmány azonban h a m i-s í t o t t á r ú volt, ugy hogy még az állatok i-számára i-sem lehetett hai-sz- hasz-nálni. E miatt felsőbb rendeletre (Közös pénz. min. levélt. Hoffinanz 1721.) az 1236 mázsa lisztet a Dunába vetették, Spitzert az élelemszállítástól örökre eltiltották s arra kötelezték, hogy a húszezer mázsából még be nem szállított liszt fejében a kincstárnak mázsánkint k é t forintot fizessen.
Or. T. S.
Spanyolok telepítése Pancsovára. Claudius L e F o r t d u P l e s s y 1736-ban felsőbb rendeletre (Köz. pénz. m. levélt. Hoffinanz 1736. márcz.
28.) spanyol családokat vitt Pancsovára. A z utazás, födött hajókon a D u n á η esett meg. N é g y napig tartott az út ; s a magyar hatóságok királyi parancsra bántatlanul bocsátották tovább a spanyolokat. Claudius L e Fort du Plessy a szállítás költségeire 157 Irt 25 krt kapott.
Dr. T. S..