АСА DEMI AI ÉRTESÍTŐ

(1)

M A G Y A R

АСА DEMI AI ÉRTESÍTŐ

1 8 5 4 - R Ö L .

1 ' ( X \ v\ e t> ' 3

V / A Z A C A D E M I A ' R E N D E L E T É B Ő L

K I A D T A

T О Ii DY F E R E N C Z ,

TITOKNOK,

P E S T .

E Í J U E N B E B G E I I F E K Í H N Á I V D M. A C A D E M I A I KÖN Y VARIIS1VÁI,.

M ПОСС. MV.

(2)

EMICH GUSZTÁV' KÖNYVNYOMDÁJA.

(3)

T A R Т A L О М.

Lap.

K i s g y ű l é s a' nyelt:- és széptudományok' osztálya' részére

j a n u á r 9. 1854 1 Hunfalvy Pál : Az altaji nyelvészetben nyilatkozó mozgal-

mak külföldön , különösen az elmúlt évben — Toldy Fer. jelentése a' N y e l v e m l é k e k ' ügyében tett intézke-

déseiről 18 K i s g y ű l é s a' philosophiai és társadalmi tudományok' osz-

tálya'' számára j a n . 16. 1834 . 20 Wenzel Gusztáv : A' codificatióról értekezik . . . . — K i s g y ű l é s a' történettudományi osztály' részére j a n . 23. 1854. —

Jerney János : A' Kaukaszus h e g y s é g ' nevéről . . . . —- Podhradczky József : A' k e s z t h e l y i dolgokról értekezik . — Repicky János : Jászberényi török leveleket olvas . . . — Toldy F. indítványa a' Történeti Kútfők' Tára iránt . . . — K i s g y ű l é s a' mathematical és természettudományi osztály''

számára j a n . 50. 1854 21 Bugát Pál : A ' világegyetemet illető nézeteinek előadását

folytatja —

Öszves kis g y ű l é s , jan. 50. 1854 —

Könyvtári a j á n d é k - k ü l d e m é n y e k — K i s g y i i l c s a' nyele- és széptudd. osztálya"' részére február'

6. 1854 22 Czuczor Gergely : Észrevételek az Elme és É s z szóról . . —

FogarasiJános' indítványa az academiai helyesírás' ügyében 35 Bizottmányi jelentés a ' nagy szótár' mibenlétéről . . . . —

(4)

V Lap.

K i s g y ű l v e philos, és társadalmi tudd. osztályai'' részére

f e b r . 15. 1854 3 5 Horváth Cyrill ; A ' b ö l c s é s z e t ' e s z m é j é r ő l . . . . . —

K i s g y ű l é s a ' történettudományi osztály'' s z á m á r a íebr. 2 0 .

* 1 8 5 4 . .' 4 9 Wenzel G. Szerémi G y ö r g y e m l é k í r ó t ismerteti . . . . 5 0

Podhradczky J. E s z m é k a' nemzeti m y t h o l o g i a ' f e l k a r o l á s a '

f o n t o s sá g ár ó l — K i s g y ű l é s a! math, és természettudd. osztályai' részérő f e b r .

2 7 . 1854 5 5 h'iss Károly : A ' v á r n a i ü t k ö z e t stratégiai szempontból . . —-

Ö s z v v s Iiis g y ű l é s f e b r . 2 7 . 1854 72

K ö n y v t á r i a j á n d é k o k

K i s g y ű l é s a' nyék- és szépludományi osztály' számára mart.

C. 1854. 75 Czuczor G. A' m a g y a r h a n g t a n r ó l é r t e k e z i k folytatólag . . —

Ö s z v v s k i s g y ű l é s m a r t . 9 . 1854 —

G r . T e l e k i J ó z s e f u j a b b a l a p í t v á n y a — A z A c a d e m i a ' A l a p s z a b á l y a i n a k ü g y é b e n b i z o t t m á n y r e n d e l -

t e t i k —

Ö s z v v s k i s g y ű l é s m a r t . 13. 1854 74

A z a l a p s z a b á l y i s z e r k e z e t - j a v a s l a t ' j e g y z ö k ö n y v e m e g e r ő -

síttetik —

N a g y g y ű l é s mart. 14. 1 8 5 4 —

A z ú j A l a p s z a b á l y - m u n k á l a t — I g a z g a t ó s á g i g y ű l é s mart. 18. 1854 75 K i s g y ű l é s a' történettudományi osztály' r é s z é r e m a r t . 2 0 .

' l 8 5 4 ' —

T u d o m á n y o s t á r s a l g á s — Wenzel G. A' történeti t a n u l m á n y o k r ó l é r t e k e z i k . . . 7tí

K i s g y ű l é s a'math, és természettudd. osztályok' részére m a r t .

" 2 7 . 1854 — Kiss Károly : B e f e j e z i é r t e k e z é s é t a v á r n a i ü t k ö z e t r ő l . . —

K i s g y ű l é s a' nyelv- és széptudományi osztály' számára a p r .

5 . 1854 105 Bugát Pál : P h y s i o l o g i a i n é z e t e k az e m b e r i n y e l v h a n g j a i r ó l —

K i s g y ű l é s a' philos, és társadalmi tudd. osztályai' r é s z é r c

*apr. 10. 1854 ' . . . . —

Kállay Fer. Az é j s z a k - á z s i a i s c h a m a n i s i n u s r ó i é r t e k e z i k . 104 K i s g y ű l é s a ' történettudományi osztály' számára apr. 2 4 .

1854 ' 104 A ' t ö r t é n e t i k ú t f ő k ' g y ű j t e m é n y e ' t á r g y á b a n k i k ü l d ö t t b i z o t t -

m á n y ' j e l e n t é s e — K i s g y ű l é s a' mailt, és természettudd. osztályok' r é s z é r e m á j .

1. 1854 ' . . . . . 109

Bugát P. P h o n o l o g i a i é r t e k e z é s é t f o l y t a t j a —

(5)

La f.

Ö z s v e s k i s g y ű l é s máj. 0. 1854 109 Pauler Tirador : E m l é k b e s z é d Borsiczky D é n e s fölött . . —

K o v á c s T a m á s és GrubcT G y ö r g y ' a l a p í t v á n y a i . . . . 1 1 8

K ö n y v t á r i k ü l d e m é n y e k — K i s g y ű l é s a' nyelr- és széptudományi osztály'' s z á m á r a m á j .

8 . 185-1 1 1 9 Tóth Lőrinc,z : G y á s z b e s z é d G a r a y J á n o s f ö l ö t t . . . . —

K i s g y ű l é s a ' philos, és társadalmi tudd. osztályai'' részére

m á j . 15. 1 8 5 4 1 5 0 Л allai] F. A z é j s z a k - á z s i a i s c h a m a n i s m u s r ó l s t b f o l y t a t ó l a g

Wenzel G. A ' codiíleatiőről f o l y t a t ó l a g — K i s g y ű l é s a ' történeti osztály'' s z á m á r a m á j . 2 2 . 1 8 5 1 . . . —

Er díj János : A z aszódi p o g á n y sírokról —•

Wenzel G. H i s t ó r i a i t a n u l m á n y a i t folytatja 1 4 0 K i s g y ű l é s a ' math, és természettudd. osztályok'' r é s z é r e m á j .

2 9 . 1 8 5 4 . — Petényi Sal. A ' vaslaghőrüeJc é s az o r r s z a u a k r ó l , k ü l ö n ö s e n

a ' h o r n y o l t s z a r ú t l a n ó c z r ó l —

Ö s z v e s k i s g y ű l é s u g y a n a k k o r 1 5 1

E g y e d A n t a l l e v e l e s a j á n d é k a a ' p é n z a l a p ' n ö v e l é s é r e . . —

K ö n y v t á r i a j á n d é k o k — K i s g y ű l é s a' nyelr- és széptudományi osztály' s z á m á r a j u n .

* 1 2 . 1 8 5 4 1 5 3 Császár Fer. A z egri érseki l y c e u m k ö n y v t á r a b e l i D a n t e -

c o d e x ' i s m e r t e t é s e — Szabó István : Prometheus' gyűrűj éről 163

K i s g y ű l é s a ' philos, és társadalmi tudd. osztályaV r é s z é r e

j u n . 19. 1 8 5 4 1 6 4 Kállay F. A z é j s z a k i s c h a m a n i s m u s r ó l f o l y t a t ó l a g . . . —

Wenzel G. A ' c o d i f i c a t i o ' t ö r t é n e t e folytatólag . . . . — K i s g y ű l é s a ' történettudományi osztály'' s z á m á r a j u n . 2 6 .

1854 — Wenzel G. A ' t ö r t é n e t t u d o m á n y k ö r ü l i t a n u l m á n y o k r ó l . —

Repicky J. T u d ó s í t á s o k a ' m o h á c s i v e s z e d e l e m r ő l . . . —

A z i l y e f a l v i v e r s e s krónika — K i s g y ű l é s a ' math, és természettud. osztályok' r é s z é r e j u l .

5. 1 8 5 4 — Györy Sánd- A ' k ö z e l í t ő t ö r e k e k ' k ö z b e i k t a t á s á r ó l . . . 1 6 5

Gebhardt F. A z ú j o n é p ü l t h á z a k k á r o s h a t á s á r ó l a z e g é s z -

s é g r e é r t e k e z e t t 171 K i s g y ű l é s a ' nyelv- és széptudományi osztály'' s z á m á r a j u l .

10. 1 8 5 4 . ' — Toldy F. N a g y I g n á c z ' e m l é k e z e t e —

Mátrai/ G. M a g y a r c o d e x e k ' i s m e r t e t é s e . . . . . 175

M a g y a r c o d e x - m á s o l a t o k 190 Ö s z v e s k i s g y ű l é s jul. 17. 1854 : . . . —

(6)

Lap.

l'auler T. X kalózokról 190 Wenzel G. Az a u s z t r i a i b á n y a j o g . 2 0 8

K ö n y v t á r i k ü l d e m é n y e k —

Öszves k i s g y ű l é s o c t o b . 2 . 1 8 5 1 2 0 9 Toldi) F. E m l é k s z ó z a t g r . T e l e k i F e r e n c / , f ö l ö t t . . . . —

L é g r á d y L á s z l ó ' h a g y o m á n y a az a c a d e m i a ' s z á m á r a . . . 2 1 5 Pákei Lajos : Borsos T a m á s ' n a p l ó j á n a k ós L i n c z i g h J á n o s '

k r ó n i k á j á n a k i s m e r t e t é s é . — K ö n y v t á r i g y a r a p o d á s , . 2 1 7

Kis g y ű l é s a' történettudományi osztály' r é s z é r e oct. 2. 1 8 3 4 . —

Kállai/ F. S e h a f a r i k J ó z s e f régi S z l á v i á j á r ó l — Kiss F. A r c h a e o l o g i a i t á r g y a k a t i s m e r t e t —

Kis g y ű l é s a math, és terinészettudd• osztályok'1 s z á m á r a o c t .

9. 1 8 5 1 . 2 2 0 Győry S. P ó t l é k é s z r e v é t e l e k a l á n c z t ö r e k e k r ő l . . . . —

Petényi S. Bihari t e r m é s z e t t u d o m á n y i u t a z á s á n a k v á z l a t a . . 2 2 1

Kis g y ű l é s a ' nyelr- és széptudományi osztály"1 r é s z é r e o c t .

16. 1 8 5 1 252 Bugát P . A z e g y ü t t h a n g t a n és s z ó h a n g - á t h a s o n l i t á s r ó l . . —

Kis g y ű l é s & philos, és társadalmi tudd. osztályai1 s z á m á r a o c t . 2 5 . 1854 it.'',. • 2 7 1

Pur g staller J. A ' b ö l c s é s z e t ' függő k é r d é s e — Podhradczhy J . M y t h u s i h i t á g a z a t a ' v i l á g a l k o i á s r ó l . . —

Kis g y ű l é s a ' történettudományi osztály r é s z é r e oct. 5 0 . 1 8 5 1 . — Erdy J. A ' verebi h a t á r b a n felásott p o g á n y sírról . . . —

Kiss F. E g y régi g y ű r ű t ismertet —

Kis g y ű l é s a 'math, és természettudd. osztályai"' s z á m á r a n o v . 6 . 1 8 5 4 27 i Nendtvich Károly: A ' növények s á l l a t o k ' t á p l á l á s a é s n ö -

v é s é r ő l —

Kis g y ű l é s a ' nyelv- és széptudományi osztáhf r é s z é r e n o v .

15. 1 8 5 4 . 2 8 5 Hunfalcy P. a' t ö r ö k - finn- m a g y a r s z ó k ' ö s s z e h a s o n l í t á s á r ó l

é r t e k e z i k — Toldy F. A ' N e v e l e t á l t a l kiadott n é v t e l e n d e á k m e s e i r ó t m a -

g á b a n foglaló , e d d i g ismeretlen c o d c x é r ő l 286 Toldy F. J e r n e y J á n o s ' „Magyar N y e l v k i n c s e k ' ' c z í m ű m u n -

k á j á t i s m e r t i t i 299 Endzsel Sándor' tibet szótára 500

Kis g y ű l é s^{a '} philos, és társadalmi tudd. osztályok'' r é s z é r e

* n o v . 2 0 . 1854 — Purgstaller J. é r t e k e z é s e : A ' b ö l c s é s z e t függő k é r d é s e az

á l t a l á n o s r ó l o l v a s t a t i k —

Kis g y ű l é s a ' történettudományi osztály"' számára n o v . 2 7 .

1 8 5 4 — Toldy F. Czech J á n o s ' e m l é k e z e t e —

(7)

Lap, Nagy Icán : A ' k a s s a i 1 7 0 7 . é v i országos t a n á c s r ó l . . . 5 0 6

Kiss F. E g y régi p e c s é t u y o m ó t , i s m e r t e t 5 1 5 A ' t ö r t é n e t t u d o m á n y i b i z o t t m á n y ' j e l e n t é s e a ' T ö r t é n e l m i T á r '

ü g y é b e n 5 1 6

O s ï v e s k i s g y ű l é s u g y a n e k k o r 5 1 8

K ö n y v - és k é z i r a t t á r i g y a r a p o d á s — K i s g y ű l é s a ' math, és természettudd. osztályok'' r é s z é r e d e c .

4. 1 8 5 4 . . . 51!»

Kubinyi Ágoston : A' datolya pálmafáról — Bugát P. A z i d ő j á r á s r ó l é r t e k e z i k •—•

K i s g y ű l é s a ' nyelvtudományi osztály' s z á m á r a . . . . — Hunfalvi) P. A ' török- finn- m a g y a r s z ó k ' ö s s z e h a s o n l í t á s á t

t á r g y a l ó é r t e k e z é s é t f o l y t a t j a 5 2 0 K i s g y ű l é s a ' pliilos. és társadalmi tudd. osztályai'' r é s z é r e

' d e c . 18. 1 8 5 4 — Hunfalcy P. A r i s t o t e l e s ' e l m é l e t é t az e m b e r i é l e t r ő l és az

e r é n y r ő l t e r j e s z t e t t e elő —

Ö S Z v e s k i s g y ű l é s u g y a n a k k o r —

Üléssor 1 8 5 5 - d i k évre — K ö n y v t á r i k ü l d e m é n y e k —

(8)

(9)

M A G Y A R

ACIDEMIA! ÉRTESÍTŐ.

X I V . É v . 1 8 5 4 . J A N U A R . F E B R U A R . I . S z .

KIS G Y Ű L É S , JAN. 9. 1854.

(A' nyelvtudományi osztály' részére).

Kubinyi Ágoston igazg. és tiszt, tag' helyettes elnöklete alatt

Jelen az illető osztályból : Balogh , Czuczor rr. t. Hunfalvy, Repicky.

Tasner II. tt. — Egyéb osztályokból : Bugát, Erdy, Fogarasy, Gebhardt, Györy, Horváth Cyr., Jerney, Kiss Ii. rr. tt. — Bertha, Csorba , Petényi, Tóth , Wenzel lt. tt. — Toldy Ferencz titoknok.

HUNFALVY PÁL It.

„az altaji nyelvészetben nyilatkozó mozgalmak külföldön , különösen az elmúlt év alatt" ezímü , k ö v e t k e z ő értekezését t e r j e s z t e t t e elü.

A' l e g ú j a b b időben mind inkább kezdik az emberi szellem' t e r m é s z e t t u d o m á n y á t , ha szabad így n e v e z n e m , mívelni, 's abban szint azon megújítást k e r e s n i , mellyet a' s z o r o s a n vett természeti tudományokból merítenek. Mintha biztosabb, e r ö s e b b alapot k e r e s - nének az elmélet' számára, ' s mintha az e m b e r i s é g ' t ö r t é n e l m é n e k újabb, 's mégis régibb a n y a g á t , mélyebb 's m é g i s fentebb m a g y a - rázatát kémlelnék. Egy új világ nyilik r é g o l t a a' vizsgálók előtt : de a' mit félszázadja kevesen méltattak f i g y e l e m r e , az most t ö b - beket é r d e k e l ' s az irodalmakban kitűnő helyet foglal.

Az e m b e r i szellem' a m a ' természettudományához leginkább a' nyelvtudomány, mint hasonlító és összevető tudomány, ' s a ' népek' tulajdonképi szellemét kutató tudomány i r t ó z i k , mely a ' népköltészet' napvilágra h o z a t a l á b a n ' s utazási vizsgálatokban t ű - nik föl. Hogy az utazási vizsgálatok az e g é s z szellemi t e r m é s z e t - tudományra e g y e s adatokat szolgáltatnak , néhn megkezdik azt, magától é r t e t i k . Szóval j e l e n b e n alig van tudományos t ö r e k v é s E u r ó p á b a n , mellyet a' n y e l v é s z e t , 's n é p é l e t e k ' k u t a t á s a , az é r - dek' m a g a s z t o s s á g á b a n utói nem érne, ha felül nem múlja. A ' s z o - r o s a n vett természeti tudományok 's a' szellem' ebbeli t e r m é s z e t -

ACAD. ÉRT. i

(10)

2 MAGYAR ACADEMIAI :ÉRTESÍTÖ.

tudománya két leghatalmasabb oszlopa lesz a' történelemnek, ' s legbiztosabb alapja a' bölcseleinnek.

Ezen szellemi természettudomány az által gyarapszik olly hatalmasan, hogy a' nyomozások sokfelől k e z d e t v é n , bizonyos kellő közepekben találkoznak ; "s a' különféle eredmények által mind meggazdagodnak mind bizonyosságot nyernek. Azért vétkes itt az elszigetelés, magamegl'osztás itt az elvonulás, mely g y a k - ran még előítéletek állal is meg lesz verve. A1 melly tudomány csak addig igaz, míg a" hazai tűzhely' varázsíényében ragyog, mi- helyt pedig kénytelen onnan elmenni 's idegen emberek között is megszólalni, mesévé válik : az természetesen nem íudomány, h a - nem csak mese, millyen a' s z e g é n y amerikai bensziilüttek' meséje nagy elődeik nagy hatalmáról.

Hogy az elszigetelés' v é t k é b e , 's a' magunkinegfosztás b ű - nébe ne essünk, tartozunk nemcsak lehetőleg az egybevető nyelv- tudományban 's a' népélet' kutatásában részt v e n n i , hanem t u - domást is szerezni magunknak minden ide vágó törekvésekről, inellyek külföldön tűnnek elő.

Ez okból szándékozom most némellyeket megemlíteni, mely- lyek pénzbeli eszközeim, tudományom és érkezésem' csekélysége mellett — különben is nem osztozhatván senkivel — tudomásomra e s t e k ; hadd legyen az is ligyelmeztetés, habár senki sem figyelne is r á , mit pedig mondani sem szabiul.

Azon nyelvcsalád, mellynek előkelő tagja a' magyar nyelv, nem mutathat fel annyi mívelőket, mint a ' k i v á l t s á g o s i n d o g e r - mán család; az igen igen kevés tehát annál kedvesebb legyen.

Tudományos míveltetésben csak a' magyar, a' finn vagy szuomi, az eszt vagy v i r o , 's a' török nyelv r é s z e s ü l , úgy értvén azt, hogy csak ezen illető népek között van némi tudományos t ö r e k - v é s — és hozzátévén, hogy a' mogolokról, kiknek van irodalmuk, 's az úgynevezett tatár törzsökről semmit sem tudok. Az említett négy nemzet' kebelében az ide vonatkozó törekvésekre vannak találkozási alkalmak, inellyek a' körülmények' korlátai k ö z ö t t , 's a' nemzet' tehetségéhez képest biztatnak, ösztönöznek. Hlyen al- kalom ezen, T. Társaság, mellynek egyik osztályához van s z e r e n - csém szólni; továbbá Heisingsfursban a' Szuomalaisen Kirjalli- suttclen Seura (a' szuomi irodalom' társasága) ; JJorpalban „die gelehrte esthni«rhe Gesellschaft"; Konstantinápolyban az endsu-

(11)

KIS GYŰLÉS , JAN. 9. 1854. 3 meni dänisu (tudományok v a g y tanok *) e g y l e t e ) . Ez utolsóról

e g y e b e t , minthogy van és így neveztetik, nem tudok.

Mit teszen mit nem a' mi tudományos i n t é z e t ü n k , azt m i n d - nyájan t u d j u k ; hogy jelenben a ' szuomi irodalom' társaságával nem mérkőzhetik , én mondhatom.

Ezen szuomi társaság' történeteit nem ismerem u g y a n , de létét az általa kiadott könyvekből tudom. Ha j ó l emlékezem, Kul- tala (Aranyfalva) volt az első könyv, mellyet 1 8 3 4 . vagy 1835-ben k i a d o t t , 's melly Zschokke „Goldmacher Dorf " j a , a'linn földmi- velőkhöz alkalmazva ; a' Kalevalának első kiadása 1835-ben volt a' második ; valamint a' Kalevalának második kiadása 1849. a' t i - zennegyedik, s a' Suomen Kansan Satuja ja Tarinoita ( a ' s z u o m i nép' mondái és meséi) 1 8 5 2 - b ö l a' tizenhetedik könyv; ez e g y - szersmind a' legújabb szuomi k ö n y v , mellyet é n birok és ismerek.

Ezen társaság' kiadásai között európai h í r r e jutott a' Kale- vala , mellyet tavaly a' Szépirodalmi Lapokban kezdtem i s m e r t e t - ni ; utána nevezetesség' tekintetében következnek a' Kanteletar (Szuomi népdalok) 1840-ből, három részben ' s ugyan annyi k ö - tetben , a' Suomen kansan Sanan laskuja (Szuomi nép közmon- dásai) 1 8 4 2 - b ő l , ' s Suomen kansan arvoiluksia ynnii 135 Viron arvoiluksen kanssa ( a ' szuomi n é p ' talányai, 135 eszt talánynyal e g y ü t t ) 1844-ből. Ezekben a' népköltészet, népélet és népbölcse- ség hervadhatatlan koszorúját nyújtotta a' szuomi társaság nein csak füldieinek, hanem egész Európának, különösen nekünk, r o - kon nyelvű nemzetnek. Az u t o l s ó , vagy inkább , az előttem l e g - újabb könyv' czíme mutatja ( a ' szuomi nép' mondái és meséi), hogy még folyvást aknász ezen társaság. Kiadta azt Eero Salme- lainen, ki el nem mulasztja a' finn meséket más népek' meséivel összevetni, 's így tudatni velünk, hogy ismeri „Ungarische Sagen und Märchen , aus der Erdélyischen Sammlung , übersetzt von G. - Stier. Berlin, 1 8 5 0 . "

' ) A' tan sző, mellyböl tanú (estis , tanulni discere , tanács consilium látszik s z á r m a z n i , megvan a ' p e r z s a n y e l v b e n szintúgy mint a' törökben , úgy mindazonáltal, h o g y dán t u d n i , i n k á b b perzsa sző , miből danalyk t u d o - mány, danis t u d o m á n y ; ellenben tan inkább török szó , miből tanyk tanú, tanyklyk tanúság (testimonium) tanisik tanács, tanism. /.: , tanácsolni, t a - nácskozni ; de van tanymak is t u d n i , megismerni. Látni való , liogy ezen gyök tan közös szó mind a' p e r z s a , mind a' török és mrüryar nyelvben.

1 *

(12)

A' Kalevala több külföldi nyelvekre van már fordítva ; Cas- trén 1841-ben fordította s v é d r e , Léouzon le Duc 1845-ben f r a n - cziára, e' két fordítás a' Kalevala' első kiadása szerint készült — ; végre Schiefner Antal 1 8 5 2 - b e n németre fordította, a ' m á s o d i k kiadás szerint. Hogy kivált irodalmunkat illetné egy sikerült K a - levala-fordítás, valamint a' szuomi népdalok' fordítása i s , k é t s é - get nem szenved.

A' szuomi társaság utaztat is; utazói közöl Caslrén Mátyás, és Lönnrot európai hirüek. Az utóbbi remek tollú iró leginkább a' népköltészet'összegyűjtésében és rendezésében fáradozott; ö adta ki a' Kalevalát és a1 Kanteletart. Most r e m é n y s é g e van a' h e l s i n g - forsi tudományos egyetemnél a' szuomi nyelv és irodalom' t a n s z é - k é h e z , mellyen a' magyar nyelv ismeretét szükségli, mint l e v e - lében írta nekem. Azon t a n s z é k Castrén' halála által ürült m e g . Ha Lönnrot, a mennyiben Ítélni tudok, legremekebb finn iró, Castrén legnagyobb linn utazó és tudós. Munkáit be nem fejezhette , de utazásainak emlékezeteit b a r á t j a i kiadják , svédül Helsingforsban, németül a' pétervári akadémia. 1853-ban j e l e n t meg az első k ö t e t ; érdekességét tanúsítja azon körülmény i s , hogy a' helsingforsi svéd 's a' pétervári német kiadást rögtön egy más német kiadás követte Lipcsében; én a ' p é t e r v á r i t bírom. Castrén az éjszaki sark' népeit tanulmányozta, k e r e s v é n a' finn rokonságú népek' ö s s z e - kötő szálait. 1849. febr. 9. tudósítja röviden utazásairól a' p é t e r - vári academiát. О tudniillik 1845-től fogva a' pétervári academia' segítségével és megbízásában utazott; előbb már 1838-tól fogva részint saját részint a ' f i n n t á r s a s á g ' k ö l t s é g e i n tett nyomozásokat a' lappok és európai szamojédek között. A' pétervári academia leginkább a ' szamojédek tanulmányozását tűzte eleibe, kiket is ö az Altiijtól délen a' J e g e s - t e n g e r i g éjszakon, 's a' Jeniszejtöl k e - leten a ' F e j é r - t e n g e r i g nyugaton járt be. De figyelmet fordított az osztyákokra , sziirjanekre , cseremiszekre , mogolokra , t a t á r o k r a , tunguzokra is ; mert utazása a' Bajkai taván túl Nercsinszkig t e r - jedett. Gazdag aratással tért vissza. Mintegy utazásai közben adta ki : Elcmenta Grammatices Syrjaenae, conscripsit M. A. Castrén.

Helsingforsiae 1844; Elementa Grammatices Tcheremissae, c o n - scripsit Dr. M. A. Caslrén. Kuopio 1845 ; Vom Einflüsse des Äc- centes in der lappländischen Sprache v. Dr. M. A. C a s t r é n , St.

Petersburg 1815. Ezek után megjelent tőle : Versuch einer ostja-

(13)

KIS GYŰLÉS, JAN. 9. 1854. 5 kischen Sprachlehre, nebst einem W ö r t e r v e r z e i c h n i s s , von Dr.

M. A. Castrén. St. Petersburg 1 8 4 9 ; De afßxis persnnalibus lin- guarum altaicarum dissertatio. Conscripsit D r . M. Alex. Castrén.

Helsingforsiae 1850. Ezen é r t e k e z é s (4r. 76 lap) átfoglalja, mint l á t j u k , az e g é s z nyelvcsaládot ; ezért különösebb figyelmet é r d e - mel nálunk. De mielőtt ismertetéséhez f o g o k , más kisebb é r t e k e - zését kell megemlítenem : Über die Ursitze des finnischen Volkes, ein Vortrag des Dr. Alex. Castréns in der literarischen Soirée zu Helsingfors am 9. Novemb. 1849.

„Hol rengett a' finn népnek bölcsője ? " Ezen kérdésre a k a r némi feleletet a d n i , melly leginkább a' szoros nyelvészeten kivüli okokon épül. Szerinte a' finnek , törökök, szamojédek stb r o k o - nok , mi kitetszik először azon h i t b ő l , mellyel mind ezen népek az é n e k ' c s o d a t e v ő hatása iránt voltak a' régibb időben és vannak részint mai napig. Továbbá az igéző vagy bűbájos énekeken kiviil nagy számmal vannak mondai és dalos énekeik (epische u. l y r i - sche Gesänge). A' dalos énekek a ' finnek, szamojédek és pogány török és tatároknál mind közös jellemüek ; b ű s o n g á s szól belölök, bú zeng a' többi rokon népeknél is. A1 mondai énekek meg a ' tárgyra nézve is egyeznek. Leányhősölés azok' közönséges anya- g a , mi nem j á r t baj nélkül; az út a' leányhoz „férfi kardok' élein és hősi baltákon vezetett keresztül." Mai napig van törvény a ' szamojédek és tatároknál, melly más törzsből rendeli a' leányvé- telt : úgyde a' törzsek rendesen villongásban éltek egymás között, ellenségtől kellett hát szerezni l e á n y t ; kifogyhatlan vala a ' h ö s i tettek' alkalma és oka, kifogyhatlan я mondai é n e k e k ' f o r r á s a . — Melly emlékezetek a' magyar népnél lehettek azon ősi állapotról, azok elvesztek ; de megmaradt a' nyelv, melly sokat megőrzött, mit például Castrén nem tudott. A' magyar hős szó vitézt (miles fortis) j e l e n t , Molnár Albert és utána Párizpápai csak procus, f u - turus sponsusnak értette , ámbár Heltainá\ vitézét teszen ; abból legújabban a' hűsölni szót képeztük. A' szuomi kosin hőslök, és kosio h ő s , procus ugyan ez. E' hős szó nem új a d a t - e Castrén adataihoz? 'S a' hölgy szó, melly meg Molnár Albert 's az öt nyo- mában követő Párizpápai szerint nupta , amasia , sponsa , nemde a' hős' igyekezetének t á r g y a , jutalma ? Hős és hulgy egygyökü szóknak tetszenek nekem ; az fogót, ez fogottat jelenthet. 'S talán így értjük meg, miért neveztetik a' hermelus is hölgynek, 's miért

(14)

hangzik oily rendkívül rokonnak a"1 menyét is a' menynyel, n u r u s - sal. Tudniillik a' leányt hasonlókép fogták az övéitől, mint f o g t á k ezen keresett bundájú állatokat ; egyik is másik is némi vadászat- nak volt czélja és jutalma. A ' vőlegény, vöfél szintúgy emens és accipiens, capiens, tehát erősíti a' hős és hölgy szók' m e g f e j t é - sét. 'S nagyon meglepő, hogy nyüst, nyest hasonlókép közel j á r a' nöslényböz.

Az előhozott okokat Castrén másokkal bővíti, mellyek n y o - mozásainak eredményéből százmaznak. Tudniillik a' finn n é p e k ' nyomai mind most, mind a ' szóliagyományok szerint az Altajra vezetnek ' s ott vesznek cl. Az Ob, litis és Jeni s z ej folyók' k ú t f e - j e i körül volt ezen népcsalád' bölcsője; a' Szajan h e g y e k , r é s z e ,

az A l t a j n a k , lehettek ezen népek' A r a r a t - h e g y e . 'S ezzel m e g - egyeznek a' sinai történeti könyvek is. Szerintök a' Tangnti-Ola, az Altajnak egyik h e g y b o g a , széke volt a' törökfajnak, 's annak éjszaki oldalán szőke hajú nemzet l a k o t t , melly a' finnek őse l e - hetett. — (Másunnan pedig tudjuk, mit Castrén nem említ ezen kis é r t e k e z é s b e n , hogy a' szóhagyomány az altaji hegységekben találtató r é g i bányászat nyomait mind Csúdbányáknak nevezi). — Mindehhöz járulnak még a' folyók és h e g y e k ' nevei. A' Jeniszej folyót a' tatárok Kernnek híjják; Kem pedig a' nyugati finneknél nagy folyót jelent stb. „Mit Uebergehung verschiedener a n d e r e r Beweise, die noch als Stütze meiner Meinung über die Auswande- rung der Finnen aus den Altaigegenden angeführt werden könn- ten , így folytatja és fejezi be Castrén, will ich nur den höchst wichtigen Umstand nahmhaft machen, dass einzelne Zweige des finnischen Stammes noch heut zu Tage in der Nahe ihres uralten Sitzes angetroffen werden. Sie sind gewöhnlich unter dem Namen der Ostjaken und Wogulen bekannt, w e r d e n aber auch u n t e r der gemeinsamen Benennung Ugrier oder Jugrier zusammengefasst.

Für die Gegenwart sind diese Stämme längst des ganzen niedern Laufes der Flüsse Ob und Irtiseh wohnhaft, doch kommen deutli- che Spuren von ihnen noch innerhalb des Flussgebietes des obern Irtiseh vor. Selbst ihren Namen Ugrier oder Jugrier haben sie wahrscheinlich während ihres Aufenthaltes am obern Irtiseh e r - halten. Hier wohnte ehemals ein türkischer Stamm , Ogur, oder Jogur mit Namen, und die finnischen Stämme wurden ohne Zwei- fel w e g e n ihrer nahen Nachbarschaft von fernerliegenden Natio-

(15)

KIS GYŰLÉS, JAN. 9. 1854. 15 nen mit den türkischen Ugriern verwechselt. Uebrigens haben nicht allein Ostjaken und Wogulen diesen Namen erhalten. Auch die Benennung der Magyaren : Ungarn ist desselben Ursprungs, wie auch das ungarische Volk selbst die Ostjaken und Wogulen zu seinen naechsten Stammverwandten rechnet.

„Die Ungarn möchten, wie bekannt i s t , aus Nationalstolz diese Verwandtschaft nicht a n e r k e n n e n . . . . W i r können uns d a - rüber nicht w u n d e r n , denn auch unser eigenes Gefühl will sich bei dem Gedanken empören , dass Lappen und Samojeden unsere Blutsverwandte s i n d . . . . W i r müssen jedoch auf alle Verwandt- schaft mit den Hellenen, mit den zehn Stämmen Israels, mit den grossen privilegirten Nationen im Allgemeinen Verzicht leisten ; und hiebei soll unser Trost s e i n , dass doch „ein jeder der Sohn seiner Handlungen ist", dass jeder wahrhafte und wirkliche Adel selbsterworben sein muss." — Ebből többek közt azt is tanuljuk, hogy magyar tudósaink, kik legújabb időben is hol Falaestina, hol Árkádiában keresik a1 magyar nép' bölcsőjét, nem állanak e g y e d ü l , ' s hogy a' kellő nyelvészet nélkül kutatni akaró t ö r t é - neti nyomozás mindenütt hasonló eredményre jut.

Castrén említi, hogy az ázsiai nemzetek mind özönvizekről tudnak; illyen özönvíz' alkalmával szolgálhattak az Altaj hegyek menedékül ezen nemzetek' családjának, mellyre okvetlenül együtt- lakás nyomta a' rokonsági bélyeget.

Ezen rokon népeket már Castrén mind altuji népeknek n e - vezi azon é r t e k e z é s b e n , inellyet írt : de afjixis personalibus lin- guarum altaicariim. Előadja pedig a' személyi névmásokból lett ragokat következő rendben :

1) A' tunguz és burját vagyis mogol nyelvekben;

2 ) a' török nyelvekben , mellyek közöl leginkább : a) az ozmán t ö r ö k ö t ,

b) a' j a k u t és

c) a' tatár nyelvet tekinti ; 3 ) a1 szamojéd nyelvekben , különösen

a) a' j u r a h , b) t a v g i , és

c) osztyák-szamojédben.

4 ) a' finn nyelvekben , névszerint : a) a' magyar,

(16)

b) o s z t y á k , c ) m o r d v i n , d) c s e r e m i s z , e ) s z ü r j a n , f ) lapp, g ) finn és

h) eszt nyelvekben.

Ezen sorozatból k i t e t s z i k , hogy Castrén az altaji nyelveket négy csoportra s z e d i , úgymint a' mogol, tőrük, szamojéd és finn

csoportra. A ' s z a m o j é d csoportról egyedül Castrén adhat felvilágo- sítást, mit ha lehetetlenné tett volna halála, nem könnyen pótol- ható vesztesége lenne a' tudománynak. Mind a' három szamojéd fö nyelvágról i g é r t nyelvtanokat, szótárakat, sőt olvasókönyvet is ; mert sok anyagot gyűjtött össze. A' mogol és néinelly tatár nyelvágról is bővebb tudomást hozott; névszerint azt tapasztalta, hogy a' mogolok' élő nyelvében szintúgy vannak személyi ragok a' névszóknál, mint ezen család' többi nyelveiben, 's hogy csak az irói nyelv hanyagolja el. — A' magyar nyelvhöz legközelebb á l l , ú g y m o n d , a' vogul és o s z t y á k , vagy u g o r nyelv. Ezen u g o r nyelvnek megint három fö ága v a n , az Irtis melléki, a' fel- és al- óbi nyelv. Castrén leginkább az Irtis mellékil és a' fel-óbit tartotta szemmel, miután Reguly az al-óbit és a' vogult tanulmányozta.

Nem eléggé fájlalható veszteség az is, mellyet tudományunk érez az által, hogy Regulynk eddig elé hallgatott, 's f é l ő , sokáig fog még hallgatni.

A' számos tagú finn csoport mintegy magától több alcso- portra oszlik e l , mellyek között előttem legalább , világosan két csoport válik ki a ' többiekből, úgymint a' magyar-osztyák-vogul, és a' szorosan vett fh>n csoport, mellyet a' lapp, finn és eszt n y e l - vek tesznek. A' cseremisz, szűrjän, mordvin, csuvasz stb. még homályosak előttem , annál is inkább , hogy eddigelé a' mordvint és csuvaszt egészen mellőztem.

Azonban helye van i t t , hogy az egész osztályozásról e l - mondjam véleményemet, mellyre utóbb hivatkozni fogok. Az a l - taji nyelvek' két nagy c s o p o r t j á t , úgymint a ' tunguz és burját, vagy mogol c s o p o r t o t , és a' szamojéd csoportot épenséggel nem ismerem még ; tudásom a' török és magyar-finn nyelvekre t e r - jeszködik csak. S ezen két csoportot, úgy látom eddigelé, a' kül-

\ ~

(17)

KIS GYŰLÉS, JAN. 9. 1854. 9 földi tudósok nem helyesen osztályozzák. Közönségesen a1 magyar nyelvet a' finn csoporthoz s z á m í t j á k , 's megkülönböztetik a"

török csoporttól. Ez hibás. A' ki az 1850. és 1851-ben felolvasott értekezéseimet a' magyar, finn és török nyelvekről csak némi figyelemre méltatta, önmaga meggyőződhetett, hogy nehéz meg- mondani , vájjon közelebb áll-e a' magyar nyelv a' finnhöz, vagy a' törökhöz. Van több fő tekintet, р. o. hogy a' melléknévszó fő- névszó előtt ragozatlan áll ; hogy a' fönévszó által vonzott másik főnév a' harmadik személy' ragjával j á r , р. o. anyám' kez-e, törö- kül anamün el—i ; végre hogy a' személyi rag a' viszonyi rag után következik a' főneveknél-—(mi mind máskép van a ' f i n n nyelvekben) — mellyek a' magyar nyelvet a' törökkel testvériesítik ; van megint bizonyos termet az egyes szókban és szók1 fűzéseiben, mellynél fogva inkább a' finnhöz áll a' magyar n y e l v ; de van végre nagy s a j á t s á g a , mellynél fogva inind a' finn, mind a' török nyelvektől különbözik, 's melly р. o. az osztyák nyelvben mutat- kozik, 's ez az igének kettős ragozása, ' s a' viszonyítókkal e g y e - sülése , р. o. megteszem. Mind e z , 's még több, mit bővebb mun- kában szándékozom e g y s z e r eléadni, arra határozna engem, hogy a' fennemlített mogol és szamojéd két csoporttól elnézve, a' többi altaji nyelveket három nemzetségre oszszam, úgymint : szuomi nemzetségre, mellyhöz egyelőre a' finnt, esztet, lappot, szürjänt számítanám; a' magyar nemzetségre, mellyhöz a ' m a g y a r , osztyák, és vogul tartoznék ; "s a' török nemzetségre , mellyhöz a ' török és tatár nyelvek tartoznának. Az ügynevezett keleti finn nyelveket, a*

már megemlítetteken kivíil, alkalmasint föl lehet a' f i n n , magyar és török nemzetségek között osztani.

A' szuoini társaságtól tettük ezen kicsapongást, melly azonban egyenesen feladatunkhoz illett. Az említett t á r s a s á g által eszközölt kiadásokból meg kell még neveznem : Suomen história (finn történet), mellynek első része 1846-ban jött k i , 's melly a' pogánykor, és a'katholikus h i t ' k o r á t adja elé. A' pogánykor min- dent h o z , mit eddigelé a' finnek' r é g i s é g é r ő l tudni lehet.

A' finn tudósítások, nyomozások és értekezések' n a g y része (ha jelenben foly-e , nem tudom) a' Suomi nevü folyóiratban j e - lent m e g , mellynek 1841-től 1852-ig 11 évi folyamatja van meg;

svéd nyelven. Sajnálni k e l l , hogy nekünk nincs meg.

Végre Lönnrotnak 1853. julius hava' 14-kén Iíajaaniból kelt

(18)

1 0 MAGYAR ACADEMIAI :ÉRTESÍTÖ.

levele szerint műit évben a' finnség hét finn nyelvű hírlapot és f o - lyóiratot bírt, úgymint : Suometarl (szuome lány), Turan Sanomial (Abói szavak, t u d ó s í t á s o k ) , HuoneeU hallitus-seuran sanomial (a' gazdasági társaság' tudósításai), Maatniehen Ystatä (földmivelő' b a r á t j a ) , Oultin Viikko-Sanomia (Uleaborgi heti tudósítás) , Kri- stillisiä Sanomia (keresztyén ű j s á g ) , Kristillinen JluoitlajaXke- r e s z t y é n mulatság). Azon fmnség, mellyhez az említett lapok és folyóiratok szóltak t a v a i , mind számra mind vagyonra messze áll megettünk : szellemi élvezet és tanulmány utáni vágyban aligha felül nem műi bennünket. Azt hiszem, nincs okunk a' finn r o k o n - ságot szégyellenünk : van több okunk minmagunkat szégyelle- nünk , hogy az elmúlt időkben több böcsületre nein juttattuk k ö - zöttünk a' szellemi foglalatosságot, mellyel kezet fogva jár az anyagi munkának böcsiilése. Egyébiránt a' tudomány 's annak belső kényszerűséggel biró t á r g y a , valamint a' tudománykodás- nak útja nem önlegi tetszés, asszonyi izlés után szabódik; az t á r - gyilagi szükségesség. 'S az emberi elme űgy van alkotva, hogy egészségessé csak a ' tárgyilagi s z ü k s é g e s s é g által lesz. Ebben áll a' kapocs az én és a' világ k ö z ö t t , ebben áll azután a' tudo- mánynak kimondhatlan magasztos volta és gyógyító ereje.

A' szerényen de nagy sikerrel dolgozó szuoméklól menjünk a' lírákhoz, esztekhöz. Kétségkívül a' leges legszerencsétlenebb népek közé tartoznak az esztek. Hozzájok a' keresztyén hitet, v a k b u z g ó , de inkább rabló mint oktató lovagok v i t t é k , nem az evangéliom' b é k é j é v e l , hanem a' k a r d ' metsző élével. 'S a' durva hódító nem lágyult s o h a , míg önállóan élt. Ezen tartományokban nem volt szabad jobbágynak írni t a n u l n i ; annál kevesbbé jutha- tott eszt vér tudomány útján társodalmi elismerésre. A' német tör- ténetírók górcsövei látják más népek' szemében a ' s z á l k á t : magok ineg épen a' szemükben levő gerendára rakják egész tudományo- kat. De elhagyjuk ezt azon meggyőződéssel, hogy az elnyomott népek' történetei tanulságosabbak lesznek, mint az elnyomókéi.

Az eszt nép él inég, "s a' német irók csodálkoznak tudat- lanságán , hogy földének nevét sem tudja ; mert ö azt csak maa- nak n e v e z i , azaz hazai földnek, 's magát maa-meesnek, azaz földinek. Helyesen nevezi így hazáját és magát, mert az eszt minden történeti emlékezést előző lakosa azon tartományoknak. Az eszt nép él m é g , 's Dorpatban vau tudós eszt társaság (gelehrte

(19)

KIS GYŰLÉS, JAN. 9. 1854. 11 esthnische Gesellschaft), inelly német nyelven adja ki é r t e k e z é - seit , 's melly az eszt r é g i s é g e k , nyelv és történetek' körében b i - zonyosan dicséretesen dolgozik. Erszényem nein győzi, tehát nem olvashatom még ; academiánk Nagyméltóságú Elnökét pedig alig merem illyen kiadásokra kéretni a' tisztelt osztálylyal. De bírom az eszt t. t. által kiadott eszt népdalokat (Esthnische Volks- lieder, Urschrift и. Übersetzung von II. Neus. Herausgegeben von der esthländischen literarischen Gesellschaft, Reval 1 8 5 0 — 1 8 5 2 ) , mellyek , mint a' r é g i b b eszt nyelvnek maradéka , nyelvészeti t a - nulmányaim' kedves tárgya. Neus arról tudósít, h o g y az újabb n é - met költészet majdnem minden tekintetben ellenközik a' régi eszt költészettel, 's hogy ez attól a' XVIII. század' elejéig illetetlenül maradott. Az esztek között is, mint a' finneknél m á i g , voltak t u - lajdon é n e k e s e k , magyarúl hegedősök ; a' dorpati társaság' első kötetének első füzetében le van rajzolva az eszt h e g e d ő (kandel, vagy kannel, a' finn kantele), mellynek réz húrjai voltak. Toldy társunk jól tenné , ha a' magyar r é g i hegedöt az eszt és finn kan- dellel összehasonlítaná. — Az utolsó eszt hegedős 1812. vagy

1813-ban halt m e g , kit a' nép vanna laulameesnek (vén dalos- n a k , vén dalférfinak) nevezett 's n a g y r a tisztelt.

A' finn és eszt népdalok nem levén itt t á r g y a m , hol nyel- vészetünk és közös régiségünk' tájékain nyilatkozó mozgásról b e - széllek a' külföldön , azzal kell b e é r n e m , hogy t u d j u k , miszerint a' viróknál is vannak e m b e r e k , kik a' kiaknászaodó hegyen imitt amott tarlózásokat kezdenek.

Átmegyek immár föltételem'különösebb t á r g y á r a , t. i. az elmúlt év alatti mozgásokra külföldön az altaji nyelvészet'' körében.

Kezdem megint a'finneknél. Ott Europaeus, ki t a v a l a ' S u o - metart szerkesztette, 's egy svéd-finn szótári adott k i , következő czímü munkácskával lépett f ö l : „Komparativ framstiillning af de pinsh-ungerska sprokens räkneord, till bevis for Ungrarnes stam- förvandtskap med F i n n a r n e , och den indogermaniska folkstam- inens urförvandtskap med den finsk-ungerska. Helsingfors 1853."

(Egybehasonlítása a ' f i n n - m a g y a r n y e l v n e k , annak bebizonyítá- sával , hogy a' magyarok rokontörzsúek a' finnekkel, valamint hogy az indogermán néptörzs eredeti rokonságban van a' finn-ma- gyarokkal). Én magát a' munkát nem láttam, de Schott úr szíves volt közölni velem tartalmának f ő b b j é t ; 's következőleg itél róla,

(20)

12 MAGYAR ACADEMIAI : É R T E S Í T Ö .

mit annál inkább lehet k ö z ö l n i , mennél valószínűbb, hogy E u r o - paeus ezt soha sem olvasandja : „Es k a n n übrigens H e r r E. im Magyarischen nur sehr schlecht bewandert s e i n ; " — v o m Türki- schen hat er augenscheinlich gar keine Vorstellung, und doch getraut er s i c h , freilich nur mit Machtsprüchen, zu behaupten, zwischen der uralischen Sprachenklasse (a' magyar, finn stb nyelv) und dem Türkischen bestehe keine Art von Verwandtschaft, oder höchstens eine scheinbare; dafür eine w a h r e Verwandtschaft zwi- schen j e n e r (Sprachenklasse), und den indisch-germanischen Spra- chen." Europaeus leginkább a' számnevekre és névmásokra építi véleményét. Azonban nem azt nézzük i t t , helyes-e Europaeus' kimondása, hanem azt, h o g y a' finnek k ö z ö t t , mint már régebben, úgy most is , figyelemmel vannak a' nyelvrokonságra ; m e r t e' fi- gyelem lassanként tanúi ' s így eléáll a' tudomány, melly amaz iz- gató figyelmeztetés nélkül soha nem támadhat vala.

A' második jelenség az altaji nyelvészetben az 1853-ki évből a ' m o s t említ.ett Schotf értekezése : „Das Zahlwort in der Tschudi- schen Sprachenklasse, wie auch in Türkischen, Tungusischen und Mongolischen. Eine in der Akademie der Wissenschaften am 17. Febr.

1853. gelesene Abhandlung von Wilhelm Schott." Berlin. 4 r . 291. A"

berlini academia' értekezéseivel meg fogja ezt academiánk is kapni.

A' tisztelt osztály emlékezik, hogy én is tavai több ízben folytatva olvastam a' m a g y a r r a l rokon n y e l v e k ' számneveiről, leg- inkább a z é r t , mert a' számnevek szinte történeti oklevelek azon rokon n é p e k ' elmúlt történeteiről. Sajnálom, hogy értekezéseimet később szántam nyilvánosságra : m e r t , ha mindjárt megrendelte volna kinyomatásukat az osztály, némi tanulsággal lehetne most a' ScAoííéval összehasonlítani.

Schott az altaji nyelvészetnek mintegy kellő közepe a' kül- földön; az ö dolgozatai tehát mindenki á l t a l , ki részvevő a' tudo- mány' ezen ágában, kitűnő figyelemre méltattatnak. О m á r 1849.

és 1 8 5 1 - b e n kezdett a' berlini acad. „Monatsberichten"eiben a' számnevek* belső összeköttetéseiről nyilatkozni, ö nekem is szol- gáltatott alkalmat nyomozgatni e' t á r g y b a n , minek következése tavali felolvasásaim v o l t a k , "s több levélváltás Schottal, ki érte- kezésében több ízben hivatkozik észrevételeimre. Hogy itt meg- említem, azzal nem akarok dicseködni, hanem igen is örömemet kifejezni azon, hogy nyelvészetünk' munkájában külföldiek is osz-

(21)

KIS G Y Ü L E S , JAN. 9. 1854.

toznak. A' számnevek már is sokkal tudományosabban é r t c l m e z - v é k ; ' s azzal kecsegtetem m a g a m a t , h o g y Schottal közlött l e g - utolsó észrevételeim újra világosabbá tesznek egynémit. ' S ezek- ből tartozom itt kettőt megemlíteni.

Castrén' munkájáról : de affixis personalibus linguarum altaicarum stb beszélltemben elmondtam, mikép tartom én h e l y e s - nek a' mi nyelveink' osztályozását, 's h o g y én, a' mogol ( t u n g u z - b u r j a t ) és szamojéd csoportokat mellőzvén, a' többi altaji n y e l v e - ket három nemzetségre, úgymint : szuomi nemzetségre (finn, eszt, lapp, s z ü r j ü n ) , magyar nemzetségre ( m a g y a r , osztyák, vogul), 's török nemzetségre osztanám. Schott így czímezi é r t e k e z é s é t :

„Über das Zahlwort in der tschudischen Sprachenklasse, wie auch im türkischen, tunguzischen und mongolischen." Ebből valamint a' hozzámellékelt számnevek' táblájából világos, hogy Schott is a' c s ú d , azaz finn nyelvekhóz számítja a' m a g y a r t , megkülönböztet- vén azt a ' töröktől. Figyelmessé tettem a' nagy tudóst arra , hogy valóban nem tudok nagyobb közelséget találni a' finn és m a g y a r , mint a' magyar és török nyelvek k ö z ö t t , ' s hogy talán ínég n a - gyobb joggal a' törökhöz kellene vetni a' m a g y a r t , mintsem a' finnhöz. Egyébiránt döntsön a' delog maga. Értesítőnkben l e g - közelebb találandja a' tisztelt osztály a' szintén tavai általam f e l - olvasott finn-magyar szók'egybeliasonlítását; reménylem, ez a c a - demiai év alatt török-magyar szók' egybeliasonlítását fogom k ö - zölhetni; könnyű lesz azután itélni.

Másik észrevételem, mellyet Schottel közlöttem, némelly török számnevet illet. О ugyan is a' török kyrk — 40-et s z á r m a - zott névszónak veszi kyr = tör igétől. Én ellenben tudomásom szerint valamennyi számnevet eredeti szónak vagyok kénytelen venni, 's a' kyrk szót a' c/örítel látom összefüggőnek. Állassuk ide 2-től 7 - i g a' finn, magyar és török számneveket, hogy igazolhas- suk véleményünket.

finn magyar török 2. kahde k é t , kekt iki 3 . kolme három ücs 4. neljä n é g y dört

5. viisi öt bes

6. kuusi hat alty

7. seitse hét j e d i .

(22)

A r r a , hogy ezen rokon nyelvekben egyes szók mint szökevények fordulnak elé, tanulságos példát lát a' magyar olvasó az iker s z ó - ban, mellynek nálunk nincs apja, nincs fia, nincs rokona, hanem a' törökben van meg apja, úgymint : iki. Ezen iki a ' törökben is mint ikiz jelent ikort ( a ' mogolban szintén iker a z ) ; mint ikir vagy ji- gir, ijir eléfordul a ' 20-at jelentő igirmiben, mi két tizet teszen.

Most a' 2, 3 , 6 számneveket n é z v e látjuk, hogy a ' finnben ft-val, a' magyarban ft-val és ft-val, a' törökben magánhangzóval k e z - dődnek , inelly itt bizonyosan hehentett volt ; a ' kezdő bötü tehát a ' l e g g y e n g é b b t ő l a ' l e g e r ő s e b b i g halad változásaiban. A' 4 szám- névnek kezdő bötüje a' finnben és magyarban n , a' törökben d.

Az 5 számnévben viszont a' török nyelv mutat keményedést a' kezdő bötüben, inert a' magyar öt, finniil viisi, törökül bes. A' 7 számnévben h, s és j váltakozók.

Vegyük most a' tő-magánhangzót. Ez a ' finnben vagy m a - gán vagy kettős mássalhangzó által hosszú mind a1 hét számban ; a' hosszító mássalhangzó a' h melletti d a' kahde szóban , és l a' ко/me, ne/jaben. A' magyarban i s , öt és hatnak kivételével, a ' tő-hangzó vagy magán vagy hosszító mássalhangzó által hosszú : a' hosszító mássalhangzó a' 3 - b a n r , mert harm-ЫЛ lett három, harm pedig egyenlő a' finn hol m mal. A' törökben a' tő-hangzó a' 4 - b e n r, 's a' 6 - b a n l által hosszíttatott. Mi lehet a' török «csnek gyöke ? Látván , hogy d ö r t b e n , altyban t van ; hogy a' bes is a l - kalmasint bets, vagy lágyított í-vel bes : azt lehet állítanunk, hogy annak is ült ( ö l t , olt) a' g y ö k e , minélfogva a' hármas szám illyen alakokat mutatna : ült Coll), harm, kolm. Már pedig olluzhan és otuzban = 3 0 csakugyan meg is van az olt gyök. A' vég t a' h á r - mas számban vastag sziszegő vei egyesült, 's lett olts, Ulis, mit a ' török most « e s n e k ejt. De mint jutott a' vastag sziszegő bötü a ' f - h ö z ? A' finn számnevek mind hangzóval v é g z ő d n e k , melly az 5 és 6-ban i ; a' törökben is iki, ally, jedi h a n g z ó v a l , még pedig i-vel végződnek. Nem lehet-e mondani, hogy az 5 is eredetileg beti volt (illyen sorzatot képezvén a' finn és magyarral : öt, viisi, betilt, 's az iilt, olt eredetileg ulti, olty volt (illyen sorzatot k é p e z - vén : ülti, harm , liolm, mint : iki, kekt, kahd) ? Úgyde számtalan példa mutatja , hogy i, j az előző í-vel sürü v a g y vastag szisze- gövé l e s z , р. o. nálunk eeíből v e t i , vetj helyett lett vess; tanitból t a n í t i , tanítj helyett lett taníts ;,a' törökben í g y lett befeböl (viisi,

(23)

KIS GYŰLÉS, JAN. 9. 1854. 15 öt) bes, és wMből ( h á r m , kolm) ücs. De miért nem lett az altybő\

is acs? Ezen nyelvekben a ' 6 különösen egyez a ' 3 - m a l ; a' nyelv- szellem azzal kerülte ki a' z a v a r t , h o g y az allyl m e g h a g y t a , mi- dőn az iiltit = ücscsé változtatta.

Dörfben a' mondottak szerint az r a" í-vel együtt hosszítja a' hangzót. Mellyik l é n y e g e s ? r - e vagy t? Ha veszszük a' finn raeijflt, azt lehetne gondolnunk , hogy r a' l é n y e g e s , inert r és l válta- koznak : ha veszszük a ' magyar négyei azt lehetne gondolnunk, hogy t a' l é n y e g e s , mivel gy rokonabb a' í-vel mintsem r - r e l . Ebből azt kell következtetni, hogy a' nyelvszellem majd az e g y i - k e t , majd a' másikat r a g a d j a m e g , mit másutt igazolnak is ezen számnevek. Ezen esetben a' dör látszik gyöknek, ' s t járulék b ö - tünek, melly a' kyrk = 40-ben elvesz. Kyr azonos d ö r - r e l , mert a' d és к, n bötü' közbenjárása által nemcsak rokonok, hanem e g y - mástpótolók is. Р. o. nyel-\, törökül dil, szuoiniűl kiel-i; ' s négy, neljä, törökül dur és kyr. A' szónak végbötiije k, a' tízes szám' j e - lentője. Mindezen nyelvekben a' tizedes számok össze vannak téve az egyesekből és tizedesből, melly utóbbi g y a k r a n , vagy több- nyire más rokon nyelvből van kölcsönözve, mint például magyarban a' negyven , ötven , hatvan , h e t v e n , nyolezvan , kilenczven szókban a' ven, van tizet tesz, törökül on, cseremiszül von. A ' t ö - rök nyelvben a' tízesek : jigir-mi 20 , otuz 3 0 , kyrk 4 0 , elli 50, altmys 6 0 , jetmis 70, szekszen 8 0 , doliszan 90, mellyek az e g y e - sekből és ötféle tízesekből (mi, uz, к és li, mys vagy mis, szan vagy szen) állanak. К tehát más nyelvből vett rövidített 10, melly a' lappban lok, cseremiszben lu vagy la, osztyákban lan, tehát r ö - vidítve Ik i s , mellyböl lett а ' к kyrkhen , mint a' lu, la, lan. A' t ö - rök el-li csak li. — 'S ezen el-li — ö t - v e n is tanulságos, először a z é r t , mivel benne az e g y e s szám nem bes, hanem el, tehát k e z - dő mássalhangzó nélkül, az l bötü pedig rejtett g y ö k b ö t ü , mintha eredetileg beit volt v o l n a , mellyböl e g y s z e r az l maradt e l , р. o.

a' besben , másszor a' t , р. o. az e/ben. Az osztyák nyelv világos példákat mutat ezen különböző helyettesítésre.—Talán érdek nél- küli sőt untató ezen fejtegetés, kiszakasztva helyéből : de a ' m a g a sorában a' bötük' változásainak törvényeit mutatja és igazolja.

Ennyit gondoltam helyesnek felhozni arra, hogy Schott' ér- tekezését kellően b e c s ü l j ü k , 's hogy fölöslegesnek ne tartsuk a' még történendő újabb vizsgálódásokat. M e r t , ismétlem , az altaji

(24)

nyelvekben , legalább azok' szuomi, m a g y a r és török nemzetsé- geiben a ' számnevek kitűnő nyomosságuak.

A' harmadik j e l e n s é g az altaji nyelvészetben az 1853-ki év- ből Boller tanár' é r t e k e z é s e ezen czím a l a t t : rDie finnischen Spra- chen , con dem с. M. Herrn Professor Bolleru, mellyet az a' bécsi es. academiában múlt év' első hava' 1 9 - k é n olvasott fel. A' rövid előszóban élesen megrója azon d ő r e s é g e t (Albernheit), melly a' magyarokat a' föld' hátán levő minden nagy nemzettől származ- tatja. „ D e r bewundert die Parthermacht, így szól, — und beweist dir haarscharf dass Ahura Mazda in magyarischen Lauten seine Schöpfungen geoffenbaret ; einen andern ergreifen griechischer Heldenmuth und griechische Kunst; gewiss, Homer hat in magyarischen Klängen g e s u n g e n ! einen Dritten sehen wir bewundernd stehen vor den stolzen Denkmälern d e r Tutmose und Amenophe der Thebais, warum sollten die Erbauer keine Magyaren gewesen sein? klingen doch jetzt viele Ortschaften echt magyarisch auf der deutschen Karte, wie evident erst, wenn ein Magyar sie verfasst hätte! Ja, mussten die Auswanderer nicht durch Arabien gezogen sein, um den arabischen Renner in die Ebenen der Theiss zu ver- pfanzen ? Doch nein, g r ö s s e r muss die Nation s e i n , von der die Magyaren stammen dürfen. Das Reich der Mitte etwa und der D r a - chensitz ! Hier ist der Ausgangspunkt, dort sind noch die Städte, welehe einst die ausziehenden Magyaren verlassen : sie haben ih- ren echten magyarischen Klang bis zum heidigen Tage bewahrt, und ein kühner Reisender, ein zweiter Marco P o l o , hat seinen Fuss in diese nie betretenen Gegenden gesetzt. W ä r e es nach so Grossem noch erlaubt einen Vorschlag zu m a c h e n, ich würde noch die peruanischen Ynca's empfehlen — den Beweis liefere ich selbst. Doch h a l t , dort kommt der Seher, weg mit den Finnen, Parthern und G r i e c h e n , Aegypten und Chinesen, er hat den echten Stammbaum aufgefunden, der direct auf Abraham zurückgeht, ich h o f f e , er wird noch weiter vom Glücke begünstigt werden, und den noch fehlenden Rest bis zu Adam e r g ä n z e n . " Keserű gúny nyilatkozik ezen szavakban, m e l l y e t , ha tudományunk dő- r e s é g e m e g é r d e m l i , Boller teljes j o g g a l ejthet k i , mert ö igen is képes ítélni! De hogy Boller szükségesnek találja a z t — ismét fel- hozom szavait : „Solchen Albernheiten gegenüber wird es Pflicht,

das nicht fachgelehrte Publicum auf Facta hinzuweisen; man wird

(25)

KIS G Y Ű L É S , JAN. 9 . 1854. 17 hier keine Ü b e r r a s c h u n g , wohl aber prosaische Überzeugung fin- den. Dies der G r u n d , dass dieser Aufsatz, der zunächst nur für Vorträge berechnet war, an die Öffentlichkeit t r i t t . " — Hogy Bol- ler szükségesnek találja ellene dolgozni az általa megrótt d ő r e - ségnek , mutatja egyfelül, mi kevés bizodalommal van t u d o m á - nyunk iránt, másfelül meg, hogy a' tárgy, mellyröl én is úntatásig beszéllek, nagyobb é r d e k ű , hogysem prédául kellene hagyni a' dőreségnek. Boller maga nagyobb munkában igéri kiegészíteni, mit ezen értekezésben csak megérintett.

Boller a' finn nyelvekről szólván, érti a' szuomil, minden nyugati és uráli r o k o n a i v a l , ' s a' magyart ; ö is tehát ezt a' csűd vagy finn nyelvekhöz számítja. A1 törököt mellőzi, tehát nem t u d - hatni , millyen viszonyban látja a' finn nyelvekkel általában, ' s a' magyarral különösen.

Értekezésében fölmutatja a' finn nyelvek' hangtörvényeit, kezdvén a' hangzókon ' s végig menvén a' mássalhangzókon. Nem csak egyetemös nyelvészeti jártasságot mutat a' szerző, hanem a' tárgyul vett n y e l v e k b e n , jelesül a' szuomiban és magyarban is, annyi biztos t u d á s t , mennyit Magyarországon kivül élő és m u n - kálkodó iróban nem szoktunk látni.

Beszéli először az ezen nyelvekben alkalmazott hangjegyek- ről (Lautbezeichnung) vagy bötükről; azután a' hangelemekről (Laűtelemente), még pedig a) a' hangzókról, tekintvén k i e j t e t é - s ö k e t , osztályaikat, továbbá a' kettős h a n g z ó k a t ; b) a' mással- hangzókról, tekintvén azok' kiejtéseit, osztályait, egyesüléseit egy hangba (Consonantendiphthonge); továbbá a' mássalhangzók' r e n d - szerét (Übersicht des Consonantensystems) , 's azok' csoportulá- sait (Consonantengruppen). Ezután veszi a' hangok' viszonyait egymáshoz , megemlítvén, hogy a' hangok részint a' beszéd' l é t e - gei által, részint külső okokból lesznek, melly utóbbiak a' h a n g - egység' természetében, és a' nép' külső életviszonyaiban találha- tók f e l ; р. o. a' kérdés alatt levő nyelvek' hangjait külső okok is alakítják, a) a' hangzók' osztályai, mellyek szerint azok mély, fenn és középhangzók (a' h a n g e g y s é g ' természete), b) a' nép' k ü - lönös viszonyai, mellyek között él, úgymint égalj, ország' t e r m é - szete stb. Csak azon hangváltozásait, mellyek a' beszéd' létegei által e r e d n e k , lehet némileg elmélet után meghatározni : de a' többi változásokat egyedül tapasztalat' utján lehet kimutatni.— A"

A C A D . É R T . 2

(26)

szerző' elveit alkalmazva biztosan juthatunk a' hangok' t ö r v é n y e i - r e ; az ö értekezését tehát nagy böcsü adatnak nézem nyelvtudo- mányunkban.

Szerző a' szuomit vévén kiindulási p o n t u l , példákkal mutatja meg először a' hangzók , azután a' mássalhangzók' változá- sait a' finn nyelvekben, 's mindenütt lehető nagy vigyázatot t a - núsít, millyet csak biztos tudomány képes alkalmazni.

L e h e t , hogy az elmúlt év több jelenséget hozott ez altaji nyelvészetünknek : én csak e' háromról tudok, 's ebből csak a1 két utóbbit ismerem. Hogy ezen kettővel nem csak annyiban nyert a' mi tudományunk, mennyiben á l t a l o k — inert N é m e t o r s z á g ' k é t külön "s leghíresebb helyén olvastattak fel, honnan az egész e u r ó - pai és Európán kívüli tudósvilág veszi — legnagyobb körben é r - dek gerjesztetik i r á n t a , hanem annyiban is, mennyiben hathatósan előmozdítják a ' t u d o m á n y o s bizonyosságot, kitetszik abból, mit belölök közöltem, 's meg fog győződni bővebben mindenki, a' ki azokat figyelemmel olvasandja.

Győződjünk meg a r r ó l , hogy nem lehet nem figyelnünk a' külföldiek' munkálkodásaira; valamint viszont óhajtanunk kell, hogy a' külföld is tudomást vegyen a' mi dolgozatainkról : a' köl- csönös i t é l e t , még ha nem kedves volna i s , használni fog. Még inkább tartozunk figyelemmel lenni a' finn tudomány' mozgásaira, ha nein egyéb okból, legalább abból, hogy Európában nincs több tudomány, mellyet a' nyelv' rokonsága kötne velünk össze. Gya- nús előttem a z , hogy nyelvészetünk a' történelmi vizsgálódá- sokkal ellenközik, mennyiben ezek r o k o n o k a t , elődeket keresve k e r e s n e k , az pedig a' láthatókat, elérhetőket nem veszi figye- lembe.

— A' titoknok , mint az 1851. évi m á j a s ' 10-én (ártott nyelvtudományi osztályülés' végzése által elhunyt Dübrentei Gábor helyett a' Régi Magyar Nyelvemlékek' ügyével megbízott rendes t a g , jelentést tett az ez ügyben múlt é v ' végéig folyt intézkedéseiről , miknek gyümölcseiként a ' következő régi magyar codexek' másolatait muiatta be :

1. A' XV. századból : SÍ. Ferenci élete , egy, eddig egészen ismeretlen irodalmi emlék , mellynek eredetie magán kézen van , 's megnyerhetése e g y - előre nem remélhető.

2. A' XVI. század' elejéről : SÍ. Krisztina élete, a ' nemz. muzeum' e r e - detiéből.

3. — Simor-Coder, töredéke egy ismeretlen sz. F e r e n c z ' életének, szinte a ' nemzeti muzeum' eredetiéből.

(27)

'KIS GYŰLÉS, JAN. 9. 1854. 19

4. 1506—1526 : Peer-Codex, a ' nemz. muzeum' eredetiéből.

5. 1516-ból : Gömöry-Codex, a ' nemz. muzeum' eredetiéből.

6. 1566-ból : Kríza-Codex, egy Kolosvárt magán kézen volt eredetiből, melly Kriza János It. buzgó közbenjárása által azóta csakugyan az academia' birtokába jutott.

7. 1604-ből : Bogúti i f j . Fazekas Miklós szombatos Zsoltár- és énekes- könyve. A' kolosvári unit, collegium' könyvtára' e r e d e t i é b ő l , melly azon col- legium' elöljárósága' szívességéből közöltetett.

8. 1605-ből : Bátori István Rudolf király alatti országbíró' Vallásos El- mélkedései, az academiának nagy részt használhatatlan állapotú eredetiéből leírva.

9. A' XVII. század' elejéről : a ' lipcsei Codex ; a' lipcsei városi könyv- tárból a' es. academia' közbenjárása által kinyert eredetiből másolva.

10. Pataki hymnárium, a' pataki ref. collegium' könyvtárából Erdélyi János lt' közbenjárása által kinyert XVI—XVII. századbeli codexböl.

E ' bemutatásokat a' titoknok csak rövid előleges észrevételekkel kisér- vén , fentartá magának azokról sorban részletes ismertetéseket terjeszteni az osztály' elibe, annál is inkább, minthogy a' múzeumi codexeken kivül levő hat codex eddig vagy végkép ismeretlen v o l t , vagy általa más alkalmakkal csak röviden ismertetve mutattattak elő.

Továbbá jelentette ugyanaz, hogy a' fennidézett végzésben Ieiratásra ki- tűzött Jankowich-codex, midőn Jankowich hátrahagyott könyvtárában megszem- l é l n é , úgy találta , hogy az ugyanaz , melly P e e r - c o d e x néven isméretes , ' s hogy az e' szerint a' magyar codexek' sorából mint külön codex kitörlendő ; valaminthogy az úgynevezett Aranka-codexröl nyert ismeretei is odamutatnak^

hogy az nem egyéb mint azon legendás codex , melly jelenleg a ' marosvásár- helyi Teleki-könyvtárban őriztetik , 's jelenleg Teleki-codex n e v e t visel; 's v é - gül hogy a' pozsonyi clarisszák' 1513-ki ordináriuma még sem került elő ; de hogy a ' múlt nyáron az egri érseki lyceurn' könyvtárában dolgozván , ott e g y , mint előadónak látszik , XVII. századbeli , legalább részes másolatát lelte illy czím alatt : „Az sz. Clára szerzetében élő szerzetes szüzek' elöljáróinak tisztek szerént való Rendtartásokmellyhez köttetett a ' „Szűz sz. Klára' rendén levő szerzetes apácza Szüzek tiszteletes fejedelem asszonyának eszt. által teendő capi- tuluminak és tanélásinak módja 's formája" 1754-ből , melly kétség kívül v a - lamelly régi példányból íratott le ; 's ezeknek leírás végett Rartakovics Albert érsek 's igazg. tagtól elkéretését indítványozta.

Végül a ' Nyelvemlékek' nyomtatását illetőleg j e l e n t e t t e , hogy az a' még fenforgó pénzviszonyok miatt eddig nem vétethetett foganatba , ellenben arra kéri magát f e l h a t a l m a z t a t n i , hogy a' IV. kötet' második szállilványa kül6n m a - gára is , miután a ' jegyzések közt idézett bevezetése Döbrentei Gábornak meg nem t a l á l t a t o t t , rövid előszóval bocsáttassék közre addig is , míg az academia képes lesz e' fontos gyűjteményt nyomosabban folytathatni.

Az ülés mind az egri kézirat' Iemásoltatását, mind a ' Nyelvemlékek' IV. kötete' 2. füzetének kiadatását ajánlotta az elnöknek.

2 *