АСА DEMI AI ÉRTESÍTŐ

M A G Y А К

АСА DEMI AI ÉRTESÍTŐ

IV. Év. 1843.

I. Sz.

E ' l a p o k i d ő r ő l i d ő r e m i n d e n , az a c a d e m i a i g y ű l é s e k b e n e l ő f o r d u l ó '»

k ö z z é t é t e l r e a l k a l m a s t á r g y a k a t , v a l a m i n t a z i n t é z e t e t i l l e t ő f o n t o s a b b h i - v a t a l o s j e l e n t é s e k e t , k ö z l i k . — K a p h a t ó i t E g g e n b e r g e r J . és fia a c a d e m i a i k ö n y v á r u s o k n á l ' s á l t a l o k a ' k é t h a z a ' m i n d e n h i t e l e s k ö n y v á r u s a i n á l .

KIS G Y Ű L É S , 1)EC. 11. 1843.

J''áy András tiszt, tag' helyettes elnöklete alatt

J e l e n K u b i n y i Á g o s t o n tt. — B a j z a , B a l o g h , B u g á t , D ö b r e n t e i , F o g a r a s i , G y ő r y , K á l l a y , K i s s , L u c z e n b a c h e r , S z i l a s y , S z t r o k a y r r . t t . — b a i a b á s , B e r t h a , F e r e n c z y , G a r a y , Kise F e r e n c z , K o v á c s M i h á l y , M á t r a y , S z é c l i y , S z é k á c s , T a s n e r , T ö r ö k J á n o s , " W a l t l i e r r , A V a r g h a I s t v . 11. t t . — S c l i e d e l F e r e n c z t i t o k n o k , L u k á c s M ó r i c z h e l y e t t e s s e g é d j e g y z ő .

— A' könyvtár' számára a' titoknok a) A' tudományok' bajor kir. academiájától bemutatta: I. Abhanilll. il. philosophisch-philolo- gischen Classe it. kön. bayr. Akad. d. Wissenschaften. Dritten Bdes dritte Abthlg. München, 1 8 4 3 . — 2. Abhandll. d. hislorischen Classe

. . Dritten Bdes dritte Abthlg. U.Ott 's akkor. — 3. Abhandll. d. ma- thematisch - physikalischen C l a s s e . . . . Dritten Bdes dritte Abthlg. U.

utt 's akkor. — 4. Bulletin der kön. Akademie d. W i s s e n s c h a f t e n . Ii-43. Nro 1 — 55.

b) A' genfi természettudományi társaság' részéről: Mémoires de la Société de physique et d' histoire naturelle de Genève. Tome neuvième. Genève et P a r i s , 1841—2.

c) A' luccai örökös herczeg' О Fenségétől : Memorie e docu- menti per servire all' Istoria del Principato Lucchese. Tomo I. II. III.

1. 2. IV. I. 2. V. 2. 3. VII. VIII. IX. X . L u c c a , 1813—41.

d) Deáki Zsigmond l t t ó l : 1. Atti della Reale Accademia Luc chese di scienze lettere ed arti. Tomo I — X . Lucca , 1821—40. — 2.

Storia di Lucca, dalla sua origine fino al 1814. seritta dal Marche- se Auf. Mazzarosa. 1. 11. Lucca, 1833. — 3. Commentant della rivo-

1

M A G Y A R ACADE.VIIAl É R T E S Í T Ő IV. ÉV.

1 iizioiie francese dalla morte di Liugi X V I . flao al ristabilimento de' Borboni sul trono dí Francia, scritti da Laz/.aro Papi. Tomol — VI.

L u c c a , 1830—31. — 4. Commentarii della rivoluzione francesedella congregazione degli stati generali fino alla morte di Luigi X V I , scritti da L. Papi. Parte prima, tomo I. II. III. B a s t i a , 1836. — 5.

Atti della reale Accademia Lucchese in morte di Lazzaro Papi. Luc- c a , 1835. —

e) Az Elnök ö exjától : Schematismus M. Prineipatus Trans- silvaniae. Claudiop. 1843.

— Ugyanaz előterjeszté a ' l e f o l y t szünnapok alatt k é s z í i l t a c a - ilemiai kiadásokat :

1. Tudománytár, X. XI. füzet.

2. Magyar helyesírás és szóragasztás' főbb szabályai. Hetedik kiadás.

3. Magyar szókötés' főbb szabályai. A' m. tud. társaság' külön használatára.

4 . Törvénytudományi Műszótár.

5. Német - magyar Zsebszótár. Első és második füzet.

— Örömmel értette az ülés Szemere Bertalan línak Pozsonyi», oct. 14. költ leveléből azon hírt, hogy ns Marmaros vgye' rendel valamennyi, a' in. tud. társaság' által kiadott munkák' megvételét elrendelték.

— Olvastatott Szilágyi István szalontai tanítónak, Szalontán, oct. 19. k. l e v e l e , mellyben az író j e l e n t i , hogy az academia által a' múlt nagy gyűlésen harmad rangúnak talált 's dicséretre mélta- tott Zrínyi czímü drámai pályamunka az ő tollából folyt.

— Olvastatott Taubner Károly lt.nak Milanóban, oct. 31. költ levele, mellyben az academia által másod rangúnak talált és szinte dicséretre méltatott illy j e l i g é ü mathematicai pályamunkának ,,Illi robur et aes triplex Circa pectus e r a t " szerzőjének magát vallja.

Egyszersmind jelentvén , hogy mostani helyzetében mint lombard- velenczei cs. k. ev. tábori pap, mind a' nevezett tartományokban , mind más olasz városokban és Dalmátországban is meg-megfordul, 's kész a' t. társaságnak netalán leendő megbízásait teljesíteni : felszó- lhatni rendeltetett, hogy az általa meglátogatandó városok' könyv- táraiban , különösen pedig a' dalmát városok' és klastromok' könyv- és levéltáraiban netalán létező kéziratokra és oklevelekre figye.

lemmel lenne, 's azokról az academiát a' maga ideiben tudósítaná.

— Szíves tudomásul szolgált Koross Mihály bátyai plebánus' nov. 1. költ levele, mellyben a' magyar nyelvnek B á t y a helység' rácz ajkú lakosai közt általa 1820-tól fogva niilly sikerrel lelt 1er-

KIS G Y Ű L É S D E C . 1 8 . 1 8 4 3 . ' 3

j e s z t é s é r ő l liírt a d , 's egy a' sz. misének magyar nyelven tartásá- ról szóló czikkelyt terjeszt elö, melly az irományok közé tétetni rendeltetett.

— K ö s z ö n e t t e l ' v é t e t e t t Nagyvendègi Elek kegyes oskolai prof.

szóküldeménye, melly leginkább Pozsony vmegyei tájszókból áll.

— A' Tudománytárba elfogadtatott: Hazánk' Kárpátinak t e r - mészettudományi leírása Vizer Istvántól.

— Egy illy czimii kézirat „Erdélyi Méhészet ' visgálat a'á bocsátatott.

— Néhány a' nagy g y ű l é s által előkészítés végett a' kis g y ű - lések eleibe utasított tárgy felvétetvén, különösen az Évkényvek, továbbá a' Tudománytár' czélirányosb elrendelése 's egy magyar kézi szótár terve iránt, javaslatok' kidolgozására küldöttségek n e - veztettek.

KIS GYŰLÉS, DEC. 18. 1843.

Schedius Lajos tiszt• tag' helyettes elnöklete alatt

J e l e n K u b i n y i Á g o s t o n t t . — B a j z a , B a l o g h , B u g á t , D ö b r e n t e i , F o g a r a s i G e b h a r d t , G y ő r y , K á l l a y , K i s s , S z e m e r e , S z i l a s y , S z t r u k a y , V á l l a s , " V ö - r ö s m a r t y r r . t t . — B a r a b á s , B e r t h a , E r d é l y i , K i s s F . , K o v á c s M . , N a g y I g n . T a s n e r , W a l t h e r r 11. t t . — S e h e d e l . t i t o k n o k , L u k á c s L . h e l y e t t e s s e - g é d j e g y z ő .

SCHEDEL FEKENCZ tit. a' s z ó s z é k e n ,

a' következő előadással indítványozott egy magyar nyelvjárástan eszközlését :

A ' m a g y a r d i a l e c t u s o k r a — nyelvjárásokra m i n t Z s e b - s z ó t á r u n k n e v e z i — ó h a j t ó m m a а ' Т е к . T á r s a s á g ' f i g y e l m é t f ü g g e s z t e n i . T u d ó s f é r f i a k e l ő t t s z ó l o k , ' s a z é r t f e l v a g y o k m e n t v e a ' t á r g y ' f o n t o s s á g á n a k m u t o g a t á s á r a k i f e j t e n i , m e n y » n y i r e e l é g t e l e n m i n d e n n y e l v v i z s g á l a t , m e n n y i r e t ö k é l e t l e n é s h é z a g o s m i n d e n e b b e l i e r e d m é n y a ' k ü l ö n n y e l v j á r á s o k ' i s m e -

1 *

4 MAGVAR ACADEMIAI É l f T B s í ' I C . IV. É V .

r e t e n é l k ü l ; mi t ö m é r d e k k é r d é s m a r a d f e l o l d a t l a n , mellyre hol e g y , h o l más nyelvjárás n y ú j t felvilágosítást ; sőt m i k é p a' nyelv' fejlési folyamát i s , 's belső változásai' folytonossá- gát csak egv teljes nyelvjárás-isme' segedelmével leliet kimu- tatni. Ki előtt ismeretlenek G r i m m n e k a' n é m e t nyelv' szer- kezete' t ö r t é n e t i kifejtése k ö r ü l tett f á r a d o z á s a i , 's ki n e m tapasztalta h o g y a' t á j b e s z é d e k ' , sőt, az idők' múltával külön nyelvekké eltért nyelvjárások', t. i. a' h o l l a n d i , a' f l a m m , a' d á n , sőt az angol és svéd nyelvek' t e k i n t e t b e vétele is t e t t e őt azon k a r b a , hogy n y e l v é n e k ősi maradványait m e g é r t h e s - se , f o r m á i n a k miképen e r e d e z é s e i t k i m u t a t h a s s a , 's így a n n a k , mint az az irodalom által megállapítatott, teljes megértését esz- közölhette. T u d j u k melly segedelmére volt Révainak, a' m a - gyar n y e l v t u d o m á n y ' valóságos atyjának , az a' korlátolt isme- r e t i s , mellvet a' palócz nyelvjárásról b í r t , mind nyelvünk' legrégibb emlékei' m e g é r t é s e , m i n d n é m e l l v nvelvtani f o r m á k ' magyarázása körül. É r e z t e a' tárgy' f o n t o s s á g á t m á r ezelőtt közel h a r m i n c z évvel a' Marczibányi-intézet is , 's jutalomté- tellel igyekezett a' n y e l v b a r á t o k ' figyelmét feléleszteni ; érez- te végre a ' T . Társaság is, midőn tagjait n e m tagjait tájszók és szólások' gyűjtésére szólította fel : m e r t ezek csakugyan e- gyik r é s z é t teszik a' n y e l v j á r á s o k ' sajátságainak; é r e z t e , mi- dőn 1836-ban Moldvába utazó Gegő E l e k e t e' részben utasí- totta i s ; 's voltak egyes hazafiak, kik részint a' T u d . Gvben i s m e r t e t t e k egy vagy más n y e l v j á r á s t , részint a' T . Társaság- hoz intézett közlésekben. Itt van már m o s t ideje, Т е к . T á r - saság, h o g y miután nyelvünknek más nyelvelteli összeha- sonlításáról g o n d o s k o d t u n k m á r , a' sokkal közelebb fekvő nyelvjárásokat is egész t e r j e d e l m ö k szerint figyelembe vegyük, és mind azon adatok' e g y b e g y ű j t é s é r ő l t e g y ü n k , mellyek szük- ségesek , hogy lehetőleg kimerítő k é p é t adjuk valamennyi fő és fiók n y e l v j á r á s i n k n a k , hogy azon befolyásokat nyomozhas- s u k , mik képezésökre h a t o t t a k , ' s ezek által mind nyelvtanunk- nak 's nyelvünk' t ö r t é n e t é n e k egv edclig sajnosan nélkülözött

k i s g y í í j . é s u r . c . 1 8 . 1 8 1 1 $ 5

f o r r á s á t m e g n y i s s u k , mind a' nagy szótár' előkészületeit is a' legszükségesbek' egyikevei kiegészítsük.

Mikép legyen ez e s z k ö z ö l h e t ő , annak m ó d j á t a' T . T . bölesesége l e g j o b b a n fogja meghatározni ; én csak azon végre vagyok b á t o r . e b b e l i indítványomat a' T . T . elébe terjeszteni, liogy általa a' tanácskozásnak alagot ( s u b s t r a t u m o t ) nvújtsak.

E g y választmányt kellene k i k ü l d e n i , melly mind azon p o n t o k a t jegyezné össze bizonyos r e n d b e n , mellvek a' nyelv- járások' k é r d é s e k ö r ü l , eddigi tökéletlen ismereteink' út- mutatása m e l l e t t , e l ő f o r d u l h a t n a k , lllyenek l e n n é n e k pedig

1. a' kiejtést illetőleg :

a) e n n e k általános jelleme, melly hol p a t t o g ó s , hol f o l y ó , hol k e m é n y , hol lágy , hol s e b e s , h o l h ú z ó d ó , hol tiszta, hangzó 's h a t á r o z o t t , hol r e s t , k i f e j e z e t l e n , t o m p a .

1)) Az egyes önhangzóh' kiejtése' m ó d j a , melly szerint bizonyos h a n g z ó k majd nyíltan, majd z á r t a n , majd k e r e k e n , m a j d é l e s e n , m a j d röviden, majd m e g n y ú j t v a h a n g z a n a k , péld.

à h e l y e t t aa h a l l i k , mint G ö m ö r b e n ; a h e l y e t t rövid à , mint N ó g r á d b a n ; az e h e l y e t t sok szóban é péld. v e r , l e l , n y e r , h e l y e t t v é r , n y é r , léi ( D e b r e e z e n b e n ) ; az e h e l y e t t ë : vërës

(palóczok) ; ismét az 'é helyett ö , m i n t D u n á n t u l t ö b b vidé- ken , 's Tiszaalján Szögeden ; az é h e l y e t t í 's i i h e l y e t t é, szép : szíp, t e k i n t : t e k é n t (Mátyus' f ö l d é n péld.); az о helyett à : v ó l t , hólt ; az и h e l y e t t ú : m u t a t ( E r d é l y b e n ) ; ó, ö he- lyett u , ú , ü , íí : péld. a' leható 's távalító r a g o k b a n t ó i , tői helyett : r u l , r ü l ; ö helyett e , péld. essze, tekéi : össze, tökél h e l y e t t Szeged k ö r ü l , stb. Más vidékek bizonyos hangzók e-- lébe v. u t á n más hangzókat s z ú r n a k , péld. az á elibe u-t : huáz ( p a l ó c z o k ) , az é elibe i - t : ie'n, iédes, az ó , ó ' e l é b e

u - t , ü - t : j u ó , k u ó r o , sziiöllő, m i n t V a s b a n , S o p r o n b a n ; stb s t b .

c) Bizonyos mássalhangzók' kiejtése módja, melly sze- rint n é m e l l y e k meglágyítatnalc , 's így a' d, ly, n, t úgy hang- zanak mint gy , j , ny, ty : gyiák (diák, a' p a l ó c z o k n á l ) , mej (mely h . T i s z á n t ú l ) ; alunnyi, Petyi, vetyi (palóczosan) ; vagy

6 MAGVAR ACADEMIAT É R T E S Í T Ő . I V . É V .

viszont némelly mássalhangzók k e m é n y e k k e l cseréltetnek fel : gy d - v e l , j gy-vel jön : gyiin ; j á r t ó , g y á r t ó ; továbbá a' sise-

gök sziszegőkkel : s o k , c s a k : szolc, czak (a' csángóknál) stb.

d) Bizonyos mássalhangzói: összeolvadása másokkal : tarló , t a l l ó , padló , palló.

e) Ismét a' mássalhangzóknak önhangzókkal felcseré- l é s e ; p é l d . midőn az l, hangzó után, a' szótag' liangjelleméliez k é p e s t и vagy ü-vé l e s z e n : s i v a u k o d i k , e m b e r v e ü , b o u b ö ü : b ó l , bői b e l y e t t , f ő , ее : föl el h e l y e t t stb ; így az r is : ak- k o í í, tízszeü = a k k o r , tízszer.

f ) Mássalhangzók'' kihagyása a' szók' elején : e g e t t e , eglőte : m e g e t t e meglőte b e l y e t t (Zalában); ászló, á l o g , acslcó, zászló stb helyett (Somogy); azok' k ö z e p é n : nekül, óta, vót •' n é l k ü l , olta , volt b e l y e t t ; azok', végén : liázho, k e r t h ö s t b .

g) Mássalhangzók'' kettőzése : m i n t e k k é / y e n , taniííani, tiltaram , házbarcra, szó//an i , beszéZ/eni.

li) Orihangzók eló'-j közbe v. utántétele : istrázsa, so- r ó f , m é h e stb.

2 . A' nyelvtani formákat illetőleg :

a) minden sajátosságai a' névragozásnak., péld. egy vidék j segéd betűvel t o l d j a az egy b i r t o k ' r a g á t , más n e m ; némelly h e l y t az egy b i r t o k ' h a r m a d i k személye e h e l y e t t i , péld. r e n d i , szereteti ; annak többese, szinte a' h a r m a d i k sze- m é l y b e n , ek, másutt m á s u t t uk és ük ; a' többes' elseje ank enk, l o v a n k , r é t e n k ( S o m o g y b a n ) ; a' mutató úl, űl m a j d h o s s z ú m a j d r ö v i d ; a' segítő val vei n é h o l épségben m a r a d , k e n y é r v e i péld. ; másutt v á , vé-vá leszen ; a' b i r t o k o s é n e m m i n d e n ü t t nyújtja m e g az előtte álló r ö v i d hangzót : almaé , e l m e ë (a' palóczok közt) ; továbbá л hangrendszertóíi eltéré- sek: a' tulajdonító nek nem m i n d e n ü t t változik mélylyé mély t ö r z s ö k u t á n : á l o m n ő m o n d a t i k G ö c s e j b e n ; h á r o m szer s t b . b ) az igeragozás sajátságai, melly szerint péld. a' mu- t a t ó m ó d ' jelen idei egyes h a r m a d i k személyében a' h a t á r o - zott f o r m á b a n a' mély h a n g ú a k is a' magas hangúak' szabályát k ö v e t i k , 's e' szerint G ö m ö r , T o r n a , de S o m o g y , Solt vár-

K I S G Y Ű L É S DEC. 1 8 . 1 8 4 3 . ' 7

m e g y é k b e n is hallik : adi, m o n d i : adja, m o n d j a h e l y e t t ; másutt meg ugyan azon ja gya-ként hangzik : vár-gya v á r - j a helyett ; t o - vábbá némelly vidékeken maiglan fenmaradt az élet' nyelvében is a' második személybeli sz a' sziszegők után is, mint Vasban : ássz, véssz , keressz ; másutt, p é l d . Zemplényben, nem sziszegők után is hallik az ol öl r a g , p é l d . j á r o l , írol ; 's viszont az ikes igék után sz : sivalkodsz, gondolkodsz. N é h u t t a' szabályha- gyó ragozás szabályosan e j t e t i k : iittem, s ü t t e m ; és tevett, vivett, evettem , ivottam, [de tartozik, a' d e b r e c z e n i nyelvjá- rás' azon sajátsága , miszerint a' jövendő időt megnyújtja : á n d , é n d , s a' / előszeretete miatt az illy f o r m á k : l e j é i ü l , vejénd, Feljegyzendő l e n n e azon m ó d is , mi szerint némelly vidékek a' szenvedőt állandóan ódik ödih-kel f o r m á l j á k , vagy a' szcn- vedő-képzőt megkettőzik: attatih, ettetik. N é m e l l v különös- ségek i s i d é t a r t o z n a k , midőn péld. az e r d é l y i e k az állapot- jegyzőt t-vel a l k o t j á k , e r r e n é z t : nézve h e l y e t t .

c) a' hépzöhben e l ő f o r d u l ó eltérések, különösen az úl, ül, it, mellyek Dunántúl p é l d . röviden hangzanak, íí-ben p e - dig a' t is m e g k e t t ő z t e t i k : t a n í t t a t i k ; az alt képzőnek vd-ya felcserélése D e b r e c z e n k ö r ü l : miá (miatt). I d e tartozik némelly vidékeken a' toldásokra való hajlam : p é l d . aztatot, ezte- t e t , megintelenég, valamintségesen, mik részint a' sebes nyelv', részint a' lassú ész' szüleményei.

d) A' névelő és a e m u t a t ó névmások' külön f o r m á i , miszerint azok hol r ö v i d e n , azaz a' reájok következő mással- h a n g z ó ' m e g k e t t ő z é s e nélkül m o n d a t n a k k i , m i n t péld. D u n á n túl 's E r d é l y b e n , h o l még a' ragozásban és Öszvetételben sincs nyoma a' k e t t ő z é s n e k : a v a g y , aval, ehol (az e h u n , ihun-, i h o l , íme' a m a ' , eme', országosan e g y mássalhangzóval e j t e t , n e k ) , ckép s t b ; hol ismét állandóan z-vel f o r d u l n a k elő más- salhangzó előtt is- De van t á j b e l i különbség az avval avvá, az- zal azzá-ra nézve is.

3. Bizonyos formais előszeretete, péld. némellv v i d é k e k a' nevekben szeretik a' kicsinyítő f o r m á t , m i n t a' losonczi és.

egyéb t á j a k ; n é h u t t a' múlt idő majd solut sem hallik, h a n e m

s

csak a' félmúlt, mint E r d é l y b e n , Magyarországban az ellenkező tapasztaltatik; némelly t á j a k , m i n t a ' d e b r e c z e n i , az összetett i g e f o r m á k a t szeretik: m o n d t a vala, volt, légyen ; más, a' du- nántuli, a' segédes j ö v e n d ő t : l á t n i f o g o k .

4. Szókötési sajátságok, mint a' g y ő r i v i d é k e n : f a v á g n i , szőllőkapálni, rétkaszálni (a' háztűzne'zni országos).

5. Az idegen szók, 's azon m ó d inelly szerint azok megmagyarítatnak. V é g r e

6. A ' tájszók, de m e l l y e k már k ü l ö n munkálkodás' tár- gyául szolgáltak a' T . T á r s a s á g n a k .

A z o k b ó l , miket itt é r i n t e t t e m inkább mint előadtam , bi- zonyos , b o g y a' m a g y a r n y e l v n e k dialeetusai vannak, miket né- m e l y e k egészen tagadnak, mint Versegby ; némellyek k é t f ő t állítanak : Révai régit (palócot) és újat, Gáti István t u d ó s o k é t és Írástudatlanokét, mind k e t t ő némelly alosztályokkal ; Szeder liár- m a t : i r ó , közönséges és p a l ó c nyelvjárást; d e mind Révai szól dunai és tiszai nyelvjárásról , mind G á t i , ki székely és g ö r g ő i dialectust is ö s m e r ; Szeder pedig az általa ú g y nevezett k ö - zönséges dialectus' h a t á r a i t 's jellemét n e m vázolja. Ha diale- ctus v. nyelvjárás alatt számos kiejtési és nyelvtani sajátságok' összeségét é r t j ü k , mellyek összeségként, azaz így együtt, bizo- n y o s v i d é k e k e t nyelv' d o l g á b a n h a t á r o z o t t a n elválasztanak más vidékek, nyelvétől, 's arra olly bizonvos s a j á t bélyeget r u h á z - n a k , melly azt minden mástól megkülönböztethetővé 's m e g - i s m e r h e t ő v é teszi : egy csak futólagos k ö r ü l t e k i n t é s után is a' hazában k é n y t e l e n e k l e s z ü n k megvallani, h o g y nem kevés nyelvjárás létezik. Avvagy n e m különbözik-e első fülre mind- járt a' székely az erdélyi m a g y a r t ó l , a' d e b r e c z e n i a' szege- d i t ő l , a' b o r s o d i a ' d u n á n t ú l i t ó l , a' vágvidéki a' göcsejitől, a' nógrádi m a g y a r a' b a r k ó t ó l , a' hiences a' marczalitól, a' csán- gó 's a' palócz mindnyájától ? stb. Valóban a' magyar nyelv gazdag azon változatokban, inellyeket n y e l v j á r á s n a k nevezünk, 's gazdag m e r t nyelv, n e m csak k ö n y v e k b e n tengő, h a n e m élő Organismus, melly ezer k ü l ö n b e f o l y á s n a k , lélektani, p h y - sicai, ethnographiaiaknak k i t é v e , ezekre visszahat, 's így vál-

KIS G Y Ű L É S D E C . 1 8 . 1 8 4 3 . ' 9 tozatokat hoz e l ő , mik épen é l e t é n e k jelei. Nyelvjárás nélkül csak h o l t nyelv m a r a d h a t , vagy melly egy h e l y r e összeszo- r u l t kisded törzsök által beszéltetik.

A' szükséges előkészületekhez f o g pedig tartozni bizo- nyos ny elvtar tomâny oh s nyelvmegy éh , azaz fő és fiók dia- l e c t u s o k ' felállítása, mellyeknek határai 's főhelyei eddigi is- m e r e t i n k szerint kitüzetvén , vezetni foghatják a' T . Társa- ságot mind a' k é r d é s e k n e k a' k ü l ö n vidékekhez alkalmazásá- b a n , mind a' felszólítanilók' választásában.

Távol vagyok tőle , h o g y illy n y e l v t a r t o m á n y o k ' 's nyelv- inegyék' körrajzait vázolni m e r n é m , kevesbbé ismerem saját tapasztalásomból a' hazát : m e r t , megvallom, időnkénti rándu- lásim' alkalmával, fájdalom, n e m figyelmeztem eléggé e' tárgy- ra , melly most előttem egész r o p p a n t b e c s é b e n áll. Mind- azonáltal e' b á r elégtelen ismereteim mellett kísérletet teszek abban is , ismét csak alagot kivánván nyújtani ú j és helyesb combinatióknak. A' melly n y e l v j á r á s o k a t g o n d o l o k felállít- hatóknak , a' következők :

1. A' csángó, Moldvában és Besszarábiában , mellyre az oláh nyelvnek l e h e t e t t befolyása. A d o t t róla b ő v e b b tudósí- tást Gegő Elek t á r s u n k az academiához 1837-ben intézett tu- dósításában. Maga a' hangzók' k i e j t é s e , párosítva a' sisegők- nek sziszegőkké változtatásával, olly saját bélyegíívé teszik a' csángó b e s z é d e t , h o g y nem csak a' székelytől különböző nyelvjárásnak , d e magát e' n é p e t saját magvar törzsök' iva- dékának kell i s m e r n ü n k .

2. A' székely, melly az egész Székelyföldön 's némi vál- tozással a' Barczaságon is dívik. N é h á n y észrevételt róla Gáti ad pályairatában 's Kőváry Székelyhonában ; l e g t ö b b e t az aca- demiához é r k e z e t t Lakos-féle k ö z l e m é n y e k .

3. Az erdélyi, Erdély' m a g y a r v m e g y é i b e n ; az erdélyi irók által a' könyvnyelvbe is á t v i t e t e t t , sőt Szász Károlyban а' т а г а m-ammaticusát is feltalálta. _{О о}

10 MAOYAIl Л С Л П Е М Ш É R T E S Í T Ő . IV. É V .

4. A' tiszántúli, f ö l l e l j e D e b r e c z e n ; melly a' XVI-d.

század óta a' k ö n y v n y e l v r e legtöbbet h a t o t t , 's ujabb időkben сг 's a' debreezeni n a g y o b b kisebb g r a m m a t i c á k által az é l e t r e is.

5. A' szegedi, m e l l y Szeged' v i d é k é r e szorítkozik. Du- gonics e' nyelvjáráson írta számos és e g y k o r igen n é p s z e r ű m u n k á i t , de követőkre n e m talált.

6. A' barkó G ö m ö r b e n ; mellvet éjszaki palócznak is ne- vezhetni. ísmerteték B. S. (Balog S á m u e l ?) és Hollók I m r e az academiához küldött k ö z l e m é n y é b e n ( T t á r ) .

7. A' közép vagy szorosan űgv nevezett palóc N ó g r á d , G ö m ö r , Borsod és H e v e s ' összeszögellő begyes tájain. L e g r é gibb e m l é k e a' két halotti megszólítás a' XII. századból. Is-

m e r t e t t é k Szeder Fábián és Szabó I s t v á n , ki h o m é r i fordítá- sában irodalmi használatát is m e g k í s é r t e t t e ; a' nyelvtanban Réva nagy sikerrel használta.

8. A' nógrádi, m e l l y r e a' tót b e f o l y á s érezhető.

9. A' nyitrai és mátyásföldi.

10. A' hiences S o p r o n b a n , Vasban , mellyre a' n é m e t (és v e n d ? ) n y e l v f o l y t b e .

11. A' dunántuli, melly az ú j a b b időben k e z d e t t az irói nyelvre h a t n i , 's m e l l y n e k külön alágai, az ó'rségi, marczali, ormánsági, baranyai és tolnai szóejtések. Inkább t é r el tőlölc

12. A' göcseji Z a l á b a n , mellyet déli palóeznak is nevez- h e t n i , 's mellvről P l á n d e r F. értekezett.

A' borsodi, melly, a' m e n n y i b e n a ' legszebb, legtisztább eghangzatosb magyar beszédet állítja e l ő , 's az irói nyelvhez részint legközelebb áll , részint azzal összefoly, sajátlag nem nyelvjárás , hanem m a g á t a' tiszta magy arságot mutatja.

Az irói vagy h e l y e s b e n könyv n y e l v e t , valamint a' kelet- k e z é s b e n lévő fővárosi m a g y a r b e s z é d e t , melly eddig csak egy k é t szinész1 ajkain szólalt meg n v i l v á n , 's m a g á n k ö r ö k - b e n is m é g csak kevesektől h a l l h a t ó , szinte nem l e h e t diale- ctusnalc n e v e z n i , m e r t a' dialectus mindig bizonyos p é l d á n y - tól eltávozást mutat ; a' könyvnyelv pedig, 's az melly mahol- nap a' szép társaságok' életnyelve leszen , épen abban áll, h o g y

K I S G Y Ű L É S D E C . 1 8 . 1 8 4 3 . ' 11 mellőzve m i n d e n vide'kiséget, nyelvünknek minden dialeetn- saiból t u d o m á n y o s a n elvont eszményét igyekszik megteste- síteni.

Fel leve'n ezek szerint t é v e mind azon k é r d é s e k , m i k a ' külön nyelvjárásokra nézve állítathatnak ; 's m e g levén ál- lítva k ö r r a j z a i , egy, a' k ü l ö n nyelvjárásokat mutató nyelv- abrosznak : felszólítandók l e n n é n e k a' társaság' tagjai mindnyá- jan , a' h e l y b e l i e k ügy mint a' vidékiek, h o g y a' mit saját ta- pasztalásokból vagy biztos k ú t f ő b ő l f e l e l h e t n e k , azt minél rész- l e t e s b e n , minél bővebben 's minél számosabb példákkal fel- világosítva, jegyezzék össze, állandó tekintettel a' nyelvjárások' geographiai e l t e r j e d é s é r e ' s etlinographiai érintkezéseikre ; azon kivül pedig m i n d e n v i d é k e k e n , mellyek nyelvtekintetben b á r - m e l l y kisded figyelemre m é l t ó k , társaságon kivííli h a z a f i a k ' leginkább p a p o k és o r v o s o k , kik a' nép k ö z t forganak 's a- ránylag t ö b b kiképzéssel b í r n a k m á s o k n á l , lennének felké- r e n d ő k , h o g y a' nyelvet a' velők közlendő utasítás szerint fi- gyelmök' t á r g y á v á t e v é n , fél vagy legfelebb egy év alatt , e r e d m é n y e i k e t bekiildenék.

Illy és e n n y i anyag azon állapotba t e e n d i a' T . Társasá- g o t , hogy e g y , illyesekben j á r t a s , azokban k e d v ö k e t találó 's azért szeretettel dolgozó t a g o k b ó l összeállítandó választmány által a' n e m z e t e t olly magyar dialeetologiával ajándékozhassa m e g , melly n y e l v t a n u n k n a k , n y e l v t ö r t é n e t ü n k n e k és szótá- r u n k n a k r o p p a n t k ú t f ő ü l , az academiának p e d i g egyik leg- szebb dicsőségére szolgálatid.

A7. ülés liosszasb vitatkozás után, mellyközben majd a' dialec- lusok' létezése nyelvünkben, majd a' létezők' nyelvtani fontossága e g y e s szólók által kérdésbe v é t e t e t t , az indítvány elvileg elfogad- tatott, 's az indítványozón kivül Bugát, Döbrentei, Fogarasi és Vö- rösmarty rr. ttból álló küldöttség neveztetett, hogy a' teendők iránt, javaslatot terjeszszen elő.

12 M A G Y A R ACADEMIAI É R T E S Í T Ő . IV. É V .

— Élénk öröm és hálakifejezés' tárgya l e t t a' fens, főhg-ná- dor-pártfogónak a' m. másod-elölülőhöz intézett következő k e g y e s levele :

„Nagyságos Gróf Ú r ! Ő cs. k . Felsége tekintetbe vévén azon dicsérő' ajánlást, m e l l y r e a' magyar t u d ó s t á r s a s á g , a' finn családbeli nyelvek' m e g t a n u l á s a , 's a' magyar nemzeti n y e l v ' rokonságai' nyomozásában Svéd és Oroszországokban m u l a t ó , 's jelenleg Sz. P é t e r ' várában tartózkodó R e - guly Antalt f. évi bőjtelő h a v a ' 28. költ felterjesztése által mél- tatá , 's mellyhez az én ajánlásom is j á r u l t , m u l t h ó ' 2 4 . k ö l t l e g f e n s ő b b határozata s z e r i n t , a' nevezett nyelvbuvárnak czél- ja' k ö n n y e b b elérése' tekintetéből egy ezer p . p . f r t o t kegyel- m e s e n k i r e n d e l n i , 's e n n e k kézhez szolgáltatását az illető k ö - vetség' u t j á n elintézni méltóztatott.

Melly legkegyelmesebb határozatról Nagyságodat mint a' f e n n emiitett tudós társaság' Al-Elnökét azon hozzáadással véltem ezennel tudósítani : h o g y a' nevezett nyelvbuvár m á r ez előtt ajánlva lévén az orosz k o r m á n y ' v é d e l m é b e , a' t u d o - m á n y o s segéd eszközök' használata eddig is előtte nyitva ál- l o t t , m i n e k tanuságáűl eddigleni működései is szolgálhatnak.

E g y é b i r á n t különös hajlandósággal v a g y o k Nagyságodnak P o z s o n y , sz. András h . 2 5 . 1843. szíves jóakarója József Ná- dor Ispán m. h.

A' m. másod-elnök kéretni rendeltetett, hogy addig is, míg az igazgatóság e' tárgyban intézkednék, a' kis gyűlés' forró hálá- ját a' P á r t f o g ó ' Ő F e n s é g é n e k , kegyes közbenjárásáért, kifejezni méltóztatnék.

— Előadattak Ferbőczi István Hármas könyve' fordításá- ról a' vizsgáló küldöttség' tagjainak észrevételei, 's azok a' for- dító b i z o t t s á g g a l használat v é g e t t közöltetni, 's a' vég átnézés' meg- történtével a' nmnka sajtó alá adatni rendeltetett.

— A' titoknok a' következő ajándék könyveket mutatta be az.

i l l e t ő k ' részéről :

Edvi Illés Pál lttól: A g e n d a . . . egyházi cánoninkkal együtt.

Samaria, 1650 — Halálhoz való lelki készület. — Aristophanis Nu- bes. Ed. G, Hermann!. Lips. 1799.

K I S GYŰLÉS DEC. 1 8 . 1 8 4 3 . 1.1

J ás zaj jPíi/ rttól* : A' sz. kir. városok' szavazatjoga o r s z á g g y ű - léseken. Pest, 1813.

B. Kemény Zsigmond és Kriza János, 11. tt-tól* : Szentiváayi Mihály' Munkái. Első kötet. Kolosvár, 1813.

Kis János rttól*: Soproni Estvék. Ötödik füzet. Sopron, 18Í4.

Krajner Imre ittól* : A' magyar nemes j ó s z á g ' természete Ver- bőczi' koráig, tekintettel a' külföldi jogokra. P e s t , 1843.

Kubínyi Ágoston Ittól* : Búcsúbeszéd a' m. orvosok és termé- szetvizsgálók 1842 . . . Beszterczén tartott köz gyűlésén. Besztercze- bánya. — Továbbá: Gyászbeszédek mellyek néhai Szandai Sréter János Nógrád megyei alispán' hamvai felett tartattak. P e s t , 1842.

— A' nógrádi nemzeti intézet' alaprajza. 1833. Pest.

Nagy Ignácz lttól* : Szinmütár, 4 7 . és 48. füzete. Buda , 1843.

— Torzképek, 2. köt. Buda, 1844.

Vállas Antal rttól* : Magyarország' fóldabrosza, félíven.

Balassa János p r o f t ó l * : Székfoglaló beszéd, 184 '.

Csécsi Imre proftól* : Földünk 's néhány nevezetesb ásvány természetrajza. Második kiad. Kecskemét, 1843.

Gyarmati Jánostól* • Vallásbarát. Első évfolyam P e s t , 1843.

Ilorovicz Fülöptől : Conr. Gessneri de raris et admirandis

"erbis. Tiguri , 1555. — Jo. Severini Tentamen Zoologiae Hung.

Poson. 1769. — Recensio obs. min. provinc. S. Joan, a Capistr.

per Hung. Austr. inf. et Slav, extensae pro a. 1830. Budae- — Synoptico-memorialis catalogue obs. min. provinciáé S. Joan, a Ca.

pistr. olim Bosnae Argentinae, a dimidio seculi XIII. usque r e - centem aetatein. B u d a e , 1823.

Keszter Ágoston proftól*: Magyar Nyelvtan. Szombathely, IS13.

Neumann óbudai zsidó tanítótól : A' magyarok' története, Bu- da, 1844. in. és német nyelven. — Zwei Lehrcurse f. d. ersten Un (erricht im Ungarisch u. Deutschlesen. Buda, 1842. —

Szabó Imre áld. paptól*: Őrangyal. Vallási Almanach 1811. Pest.

Székely Mózes proftól11 : Észtaii, kezdők' számára. Kolosv. 1813, , Tarkányi Bélától: A' mennytrszágról.

Az illető szerzetektől : Familiae cleri. regül, scholar, piar. pro- vinciáé Hung, et Transilvauiae 1844. és : Schematismus almae pro_

vinciae S. Salvatoris in Hung. ord. min. S. P. Francisci strict, o b s . 1844.

— A' kézirattárba : Péczeiy József rttól egy zsidó móring- levelet kéziratban.