Anthropologia : vagy is az ember' esmertetése

Teljes szövegt

(1)

1

/

<£/

<i

<J

u

E L S Ő R É S Z

A Z

EMBER TESTÉRE NÉZVE.

/ 8 0 * j ~ . /'

(2)

/

(3)

-A.Z Ember nyilván testből áll, és leiekből. Az b természetét teszik a’ testi és lelki tulajdonsá­

gok öszveséggel. Az a’ tudomány , melly velünk, az embernek természetét megesmérteti, a’ görög nyelvből Anthropologiának , azaz: Emberesmérts- tésnek neveztetik. Mivel az emberi természet —•

ennek tárgya — két fb részekből áll, testből és lélekbbl, kitecczik , hogy lehetetlen másképp’ az Embert elégségesen megesmérni , egyébha mint testi, mint lelki ereji és tulajdonsági különkülön szoros vizsgálás alá vetetnek. És így az Anthro- pologia is két fb részekre oszlik: az első magá­

ban foglalván a’ testi erőknek és tulajdonságok­

nak visgálásit, Somatologia, vagy emberi test’ tu­

dománnyá, a’ második a’ léleknek erejit és tulaj­

donságit adván elő , Psychologia , vagy Lélektudo- mámiya nevet visel.

(4)

8

Noha semmi sem illeti inkább az Embert , mint önnön maga; hasznossabb tudomány sincs mint saját természetünk’ esmérete; valóban csu- dálhatni, hogy még is a’ tudományokon, haszno­

kon , és különösökön kapdozó elmék az Embert mintegy visgálódásokból számkivetették. Jeles te­

hetségekkel, és eszközökkel önnön magok’ esmé- retökre megajándékoztatván, azokat többnyire az idegeneknek visgálásokra fordították; honnyokon kivül csatangolván, a’ messze tartományokat bé- járták , és önnön magokét kitanulni elmulatták.

IIlyen volt az Anthropologiának sorsa a’ Régiek­

nél , kivévén Plátót. Ezen nagy Bölcs múltabban visgálódván, felfedezte az előtte Bölcselkedteknek héjánosságokat, Phaedon, t. Könyvében, de a’ hi­

bától 6 sem menekedett meg.

Ezen hátramaradást, hihető, hogy ama’ ne­

hézségek okozták, mellyekkel jár ezen tudomány.

Mert ebben a’ visgáló es a’ visgálat’ tárgya; a’

Bíró és a’ fél, ugyan azon eggy , az Ember. Egy- gyik sem akar a’ másikának rövidségére vagy ár­

talmára lenni Az Emberesmértetés a’ testtel és lélekkel, és így két ellenkezőkkel foglalatoskodik, mellyeket azonban eggyütt szükség tekéntetbe ven­

ni , mivel öszveséggel teszik az emberi természe­

tet; e’ kettő elválaszthatatlanul van eggyesülve;

azért különkülön belőlük az Embert kitanulni le­

hetetlen. Csak öszveséggel származik belőlük az a’ tudomány, mellyet Anthropologiának nevezünk.

’S az észrevétel lévén csupán az az út, melly által az emberi természet tulajdonságinak , és evejinek estnéretökre juthatni, már pedig a’ test­

ben sok ollyak is rejteszkednek, mellyekhez csu­

pán a’ nagyító övegek, és bonczoló késecskék.

3

-

ál-

(5)

által férhetni; de kivált a’ lélekben sok a’ mint­

egy felfedezhetetlen titok; a’ lélek hasonló eggy mély tengerhez , mellyet számtalan beutazások , és sok hajótörések utánn esmérhetni és tanulhat­

ni ki, de olly tökélletesen soha sem , hogy an­

nak temérdek kiterjedésében semmi rejtekben ne maradgyon. Valóban általlyában jártosnak kell annak íenni a’ Filosofiában , a’ Természet’ tudo- mánnyában, a’ testbontzolás’ mesterségében; az emberi nemzetség, és lakó földünk’ esméretségé- vel kell bírnia, és éles , meg nem fogódott bélá- tással kell lennie, a’ ki az emberi természetről bizonyosan akar végezni.

S- 4-

Különös díszére szolgál ez is üdő korunknak, hogy mind ezen nehézségeknek ellenökre Plató­

nak úttörését elóvévén az emberi természetet szor­

gos vizsgálások alá vették számos nagy Férfiak ; és Lóknak emberi értelemről való Próbatételétől fogva Kantig, ki annak dicsőségét homályba borí- tá, jeles előmenetelt is tettek abban; sőt az Em­

bernek esméretét tulajdon tudományi karba hely- heztették az által , hogy azt nem állhatatlan , és csak álmodott állományokból, hanem bizonyos ta­

pasztalásokból kihozták, nem azért, hogy azzal tágosb mezőt nyissanak az elmefuttatásra, csak az ész’ eloszlását bővítsék, a’ képzelődésnek új tündér országot szerezzenek, és mutogassák az Embert mint némelly Angolai Troglodit vagy Pon- gó Majmot a’ csudáltatás végett, hanem hogy ki­

telhető maga’ kimivelésére, dicső rendeltetésének bétöltésére, és méltóságának elérésére vezessék.

$• 5-

Az Anthropologusnak t. i. azonn kell lenni , hogy önnön maga’ ’s más emberek’ esméretök-

ból;

(6)

IO

l)ol; az emberi nemzetség’ történetéből, és az ál­

latoknak históriájából gyújtott jelenségeket szám­

ba vévén, úgy rendellye el, oda igazítsa, hogy i ben az embernek testi erejit és tulajdonságit va­

lóságokban kimutassa; ’iszer annak lelki tehetsé- git és munkáit megfejtse; $szor hogy ezeket úgy eggyesítse , hogy az emberi természet belőlük egésszen kitudódgyék, ’s kitessék: mi légyen? ’s mi lehessen az ember az ö rendeltetésére nézve!

$• 6.

Eggy »% Anthropologiának hasznai valóban felettéb nagyok. Fundamentoma lévén minden bölcselkedésnek, az igazságoknak szent titkaiba ó avat bé minket; az Embert igaz valóságában elő­

terjesztvén , minden tökélletességivel és héjános- ságival eggyütt, Ítéletünket megigazíttya; kinyilat­

koztatván azon kimivelödésnek, mellyre az Ember képes, kerületét, eszközit és módgyát : minket igyekezetinkben bizonyosokká, és bátrokká tesz.

Megesmértetvén velünk az emberi természetet , utasít, miképp’ bánnyunk akármelly embertár­

sainkkal; eltöltvén tisztelettel az emberi nem eránt, arra ébresztget , hogy az emberiségnek minden csemetéjit megkémélfyük; sok jót fedezvén fel az emberekben, és a’ mi rósz, többnyire külső okok’

munkájoknak esmértetvén velünk, azzal a’ feleba­

ráti szeretetet előmozdíttya. Az Embert úgy fest­

vén le mint e’ Földi teremtményeknek legfőbb, leg- tökélletesebb tagját, ’s tündöklő koronáját; a ’ ter­

mészet’ minden munkás erejinek középpontyát, ’ s rövid sommáját; mint eggy kis világot, a’ Régiek’

kifejezésük szelént; és a’ látható világnak a’ latha­

tatlannal való kapcsát, ’s a’ t. az emberi méltó­

ságunk , és felséges rendeltetésünk csak az An­

thropologiának tudósításából tecczik ki. Ha eggy Józan becses tulajdonságinak érzésétől meghatód­

ván ,

(7)

11

van, az 6 eredeti kútfejéhez emelkedik, és hála- datos érzékenységgel áldozik ezen véghetetlen bölcs és mindenható Alkotójának; ha azon dicsó feltételre eltökélli magát, hogy tehát belé öntött tehetségihez, :s erejihez képest tökélletesebbúlni, és mint eggy kiválasztott alkotmány felséges ren­

deltetésének megfelelni, meg nem szűnik — ez is ezen tudománynak — Anthropologiának — a’

munkája.

S- 7-

Az Anthropologia azért szükséges mindenek előtt annak, ki helyesen, rend szerént, és funda- mentomosan , a1 Filosofiának ezéllyaihoz képest, akar bölcselkedni. A’ Filosofiának t. i. vagy az a’ ezéllya, hogy azokról, a’ mik vannak, és tör­

ténnek, meggyőzzön minket, és azoknak bizonyos okait adgya, a’ mennyire lehet. Mivel mind ezek­

re csupán emberi ereink által tehetni szert , te­

hát önnön magunk1 esméretével szükség ahoz fogni. A1 ki akarja tudni, mit és mennyit láthat a’ nagyító övegén, annak nyilván előbb segéd-esz­

közét szükség jól esmérni. Vagy pedig a1 Filoso­

fiának ezéllya, megtudni, hogy mit és hogyan kel­

lessék cselekednünk? ismét e’ végre is szükség előre tulajdon ereinket , és azoknak valóságos intézetüket megtudnunk. — De az Anthropologia nem csak a’ Bölcselkedóknek és tudósoknak, ha­

nem általlyáhan kinekkinek is szükséges, a1 ki valóságos Ember, vagy az lenni akar, a’ mi lehet, cs tartozik lenni, akár minémn rangú , és sorsú légyen bar ő külömben. Emberi méltóságunk leg- föbb díszünk; valami ezt elómozdíttya, annak fon­

tosnak kell nálunk lenni; ennek felemelése, a’

mennyire tólünk függ, legjelessebb tisztünk, min­

den tanúlásinknak, ’ s munkálkodásunknak ez mél­

tán fó ezéllya; mellyet minduntalan magunk előtt

(8)

IS

hordoznunk, és mellyre minden egyéb czéloknak mint eszközöknek tárgyazniok szükség. Az embe­

ri természet’ fundamentomos esmérete által lát- * tyuk pedig bé, miben állyon az emberi méltóság;

’ s ez hódít minket mind azoknak elkerülésekre, mellyek azt lealázzák, és aze-knak gyakorlásokra, mellyek azt felmagasztallyák. — Elmellőzhetetle.

mii szükséges pedig ez a’ tudomány mindenek, előtt azoknak, kiknek becses kötelességekben áll másoknak nevelésök , és oktatások. Eggy illyen- nek előre azon tehetségeket, mellyeket másokban kifejteni akar; azon erőket, mellyeket formálni kíván, és rendszerént alkalmasztntni ; és azon emberi elrendeltetést, mellynek elérésére segéd, az ezekre szolgáló eszközökkel eggyütt , nyil­

ván tudni és érteni szükség. így gondolkodhat­

ni az emberi Igazgatókról, Orvosokról , és raj­

zolókról is. Ezeknek is szükség az Emberek’ tu­

lajdonságait, külső, belső állapottyokat, részeiket,

’s a’ t. jól tudniok, ne hogy czéllyoktól elüssenek.

Mivel pedig ezek a’ Szülök, Nevelők, Mesterek, lelki pásztorok, törvényszerzók, Bírók , Poéták , kép-irók és rajzolóknak hivatallyok, kitecczik , hogy minnyájoknak ezen tudományra szert tenni szükség. Bár melly jeles tudománnyal, és tulaj­

donságokkal bírjanak is egyébként ők , hijánosak azonban , és hivatalnoknak eleget nem tehetnek, ha az emberi esméret nélkül szűkölködnek, melly utat mutat arra, miképp’ éllyenek helyesen tudó- mánnyokkal.

5

- 8-

A’ helyes, és rendszerént való okoskodás vé­

gett szükség, hogy a’ Testről, mint a’ léleknek élő eszközéről kezdgyük értekezésünket. Az em­

beri testet a’ végre háromféle látó pontból fogjuk mi visgálni. Elsőben úgy tekéntvén őtet, mint eggy

mes-

(9)

»3

mesterségessen épültt műszert (Makhinát); av- vagy: azon alkotó részeire nézve, mellyek által bi­

zonyos mozgásokra alkalmatos; másodszor, mint eggy élóeszközös alkotványt ( ens organicum) ; azaz: azon élő eszközeit és munkájit, mellyek ál­

tal tulajdonképpen él ö; harmadszor mint eggy ál­

lati testet (corpus anim ale); azaz: azon erejit és tehetségit , mellyek által szabad akaratossan mozog, és valóban érez; végre aegyedszer: ha el nem múlattyuk azon okokat is számba venni, mellyek az emberi testnek tulajdon alkotását meg- módosíttyák béfolyások által; és azoknak munká- jikat és következésiket elöadgyuk. Ezekhez ké­

pest az Anthropologiának az emberi testről szálló első része (Somatologia) négy szakaszokra oszlik.

E L -

(10)

E L S Ő S Z A K A S Z .

j i \ emberi testnek alkotó részeiről, és a\ Ó ös^jne- s\erke\tetésökr'ól. ( Mechanica corporis humani.)

A

9 '

y \ . z emberi test’ csudálatos alkotásának visgálá*

sa nem csak kellemetes, hanem hasznos is. Annak külömbféle részekből eggy egésszé mesterséges öszve - szerkeztetése kinyilatkoztattya Alkotójának véghetetlen bölcsességét, hatalmát ’ s jóvoltát, és arra int bennünket, hogy ezen Isteni müvet gon­

datlanul és vakmerőképpen meg ne rongáljuk ; ha akaratunk ellen is valamelly bontakozás esett benne, megtanít, hogy’ segíthessünk rajta.

§• 10.

Az emberi test t. i. eggy külömbféle részek­

ből bizonyos végekre készakartva öszve- szerkéz- tetett egész. Mivel illy eggy épület, műszer ( Ma­

china ) nevet visel, azért az emberi test is azon Tudománynak, melly a’ műszerekről értekezik, (Mechanica) eggyik tárgya. Itt az emberi test­

nek alkotó részeitől külön választyuk annak élő eszközeit, mellyeket a’ második szakaszban fo­

gunk visgálásunk alá venni.

Az emberi test alkotó részei állók , vagy fo­

lyók. Az álló részek két félék; kemények: mint a’ csontok , porezogók, körmök; vagy lagyok:

mint a’ kötők, száloshúsok, erek,érzóinak, ikrás- hu-

(11)

húsok, és a* belső tagok. A’ folyo részek vagy az álló részeknek elementumok között hevernek, és azokat öszvefoglalják, mint a’ velő, zsir, ’ s a’

t. vagy az erekben, ’ s különös edényekben foly- dogálnak. Az erekben és különös edényekben tar­

tatott és folydogáló folyó részek három félék: ú.

m. i ben a’ nyers nedvességek a’ bészivó edények­

ben; ;uzor a’ vér a’ szívben, ’s az élet-és vére­

rekben. 3szór Az elválasztott nedvességek a’ vá­

lasztó edényekben; mint az epe , nyál, mag ’ s a’

t. — Mind ezen részek öszve-szerkeztetésöknek az a’ vége, hogy az emberi test szabad munkálko­

dásra, akaratlan és akaratos mozgásokra , és kii- lombféle érzésekre alkalmatos legyen: és amaz Is­

teni szikrának a’ Léleknek kész eszköztársává vál­

jon, ez által pedig bizonyos nemesebb, és felsége­

sebb ezélra szert tehessen, mellyben áll az embe­

ri rendeltetés. Mivel az emberi testnek mester­

séges alkotása ezeknek állhatatossan, és rendsze­

rént meg is felel, tagadhatatlan, hogy nem vaktá- ból, vagy esetből — mellynek semmi nyoma sincs az egész természetben , minden bizonyos okból származván — való az ö öszve-szerkeztetése, ha­

nem úgy végeztetett el , meghatároztatott, és ren­

deltetett ama’ vég fő októl, kinek neve Is te n !

§‘ *2*

Egész test’ fundamentoma a’ csontokban á ll, mellyek a’ testnek támaszokat és állást adnak; a’

belső részeket oltalmazzák, és a’ szálos húsokat magokon tartyák. Külömbféle szabásnak: hosszak, gömbölyűek, lapossak, csomóssak ’s a’ t. Állat- tyok háromféle : keményen öszve - enyveztetett, spongyiás, és rostos. A’ hosszú csontoknak kö­

zépek kemény , végok spongyiás, és belső részök rostos. A’ kemény rész csonttáblákból, a’ spon­

gyiás csont boltokból, a’ rostos csontrostokból, ' aéy

* v » % V ^ w \ v ^

1

J

(12)

i6

vagy szálokból áll. A ’ csontok’ kemény részeik fe- iérpirosok; a’ spongyiások hamúszínű pirosok. A’

megállapodott emberben legalább is kétszáz negy­

ven illy csontok számiáltatnak, mellyeknek tulaj­

don öszve-rakások csontépúletnek neveztetik.

Ezen csontépület osztatik főre , derékra vagy törzsökre, és tagokra, azaz: alsó ’ s felső végekre.

A’ főnek vagy kaponyának csontyai, mellyek kö­

zül a’ homlok, vakszem, ék, rosta, és nyak-szirt- csontok legnevezetessebbek , az ábrázatnak bol­

tozatul és erős fundamentomúl szolgálnak. Az al­

só és felső áll - kapezáknak válujiba a’ fogak szu- rattattak bé, mellyek közönségesen a’ jól nőtt em­

berekben harmintzkét számmal vannak, és három nemekre osztatnak: négy mettzó, azaz első fogak­

ra; két szemfogakra, a’ mettzó fogak mellett, t. i.

minden felöl eggy eggy, ’s tiz záp vagy őrlőfogak­

ra , mellyekból mindenik szemfog utánn öt öt kö­

vetkezik. A’ foghúson kívül álló részök vagy ko- ronájok a’ fogaknak kemény, üveges mázzal van béborítva, melly Őket szépíti is , és az emésztő savanyúságok ellen is oltalmazza. A’ hússal há­

borított részök, a’ gyökerük , a’ mettzó'fogaknak eggy és vékony; a’ szemfogaké is eggy ugyan , de hosszabb és vastagabb; az első záp - fognak is eggy a’ gyökere; a’ többieké kettős, hármos, né­

gyes is. Ezek a’ gyökerek néha öszve is nőnek. Min­

den gyökérben eggy lyuk vagyon, mellyen az ér­

zőin, és az életér a’ fogba b é , a’ vérér pedig a’

fogból kimegy. Ezen In szerzi ama’ nagy kínokat, mellyek a’ fogfájást követni szokták.

A ’ Derék gerinezre, melyre, és niedenczére

(13)

tnellv a’ nyakszirt csontnak nagy lyukától a’ test*

derekának liátulsó felén egésszen a’ kereszt cson­

tig leszolgál , és lmszon négy gerezdekből áll. E i tamogattya az egész derekat, és a’ rajta fekvő fól.

A’ hét felső gerinezek nyakgerincznek neveztetnek;

mellyekre következnek a’ tizenkét hátgerinczek, és az öt ágyékgeiinczek. — A1 ír.ellycsont másfél lni- veknyi, széles, lapos, ’s a’ hegyes tőrhöz hason­

ló ; a’ nyaktól fogva elől a’ szívgödrökig Jehat, liol porczogó toldalékkal végződik. A’ hát gerin- czekböl tizenkét pár oldalcsontok előre, de nem egyenesen, hanem kévésé felfelé a’ mellyhez hor­

padnak és a’ mellyüreget formállyák. Oszlatnak hét valóságos, es öt fattyú oldalcsontokra; a’ va- lóságossak a’ mellycsonthoz kapcsoltatnak, a’ fat- tyuk a’ m el ly csőn tót el nem érik. — Az öt ágyék gerinezek a5 keresztcsontal, kétcsipő csontokkal, és a’ farcsíkkal eggy borotváló medenezéhez ha­

sonló Medencztt formálnak. A’ keresztcsont on­

nét vette nevezetét; mert a’ negyedik és ötödik á- gyék - gerinczel mintegy keresztet formál. Ezért tájban igen sok érzöinak érkeznek öszve , mel- lyeket a’ hideg és meleg igen könnyen érdekel;

innét származnak a’ keresztcsont - fájdalmak. A’

keresztcsontnak hegyén van a’ három szegelctu farcsík; három fattyú gerinczekból áll, és az em­

berekben befelé hajol.

$■ *

5

*

A’ Tagok, vagyis végek felsőkre, és alsókra osztatnak. Felsók a’ vállak, karok, könyökok, és a’ kezek. A’ vállakban megkiilömböztetnek a ’ hát felső oldalain a’ bárom szegeletü , lapos, ’ s terhhordásra alkalmatos lapatzkák, és a’ vállkol- csok, mellyek a’ deák S. betűhöz hasonló fórmá- jliak és a’ váll lapat/kákat a’ mellycsonthoz kapcsol­

ják; alsó színeken valami barázda vagyon, ’s azt-

Jj tok

(14)

tok a’ véredények mennek. A’ váll - lapatzkánafe egyenes iz-gödribe a’ felső karcsontnak feje bo­

csáttatott. Ez eggy hosszú, csomós és edényes csont, az egész csont épületben eggy tag sincs szabadabban egybe foglalva annál; azért minden­

felé akadály nélkül mozdítható. A’ könyök áll a’

könyöksingból, melly belölröl, és a’ könyökorsó- b o l , melly kívül fekszik. Az orsónak forgásától függenek a5 kéznek mozgási. A’ könyökorsó alsó végén találtatik eggy korona forma kiállás , és eggy egyenes izgöclör , mellyhez a1 kéz-gyökér kapcsoltatik, ez nyolcz csonlocskákból áll, mel- lyek két rendivel eggymáson fektisznek. A’ kéz­

gyökér utánn a’ középkéz következik, és öt liosz- szas csontokból áll, mellyek közül az eggyik aT lnivek’ , négy a’ többi ujjak’ fundamentuma. A’

kézvégen a’ hiivek két, a’ más ujjak három cson- tocskakból állanak. — Az alsó végek czombra, szár­

ra, és lábra oszolnak. A’ czombfeje a’ csipöcsont vápájába van bébocsátva, és erős kerékkötéssel hozzá köttetett, azért köröskörül úgy nem forog­

hat mint a’ kar. A’ szárcsontis , szintúgy vala­

mint a’ karcsont, két ágú; hat kiállási vannak és három gödrei. A’ szárcsopt tetején lévő fejcso­

mó a’ térdkalács; a’ szárkapocs’ alsó végei a’ bo­

kák. A’ lábis, emez egész épületnek talpköve, há­

rom olly részekből áll valamint a’ kéz. A ’ lábgyö­

kér feliül fej forma, alól széles, hét csontokból all, mellyek két sorban fekszenek. A’ lábgyökérben lévő ugró csontnak a’ feje a’ két bokák közé bo­

csáttatott mint némclly ék. A’ közép láb öt cson­

tokból áll, mellyekkel öszvefiiggnek a’ lábujjak va­

lamint a’ kézujjak. A’ lábujjak sokat használnak, arra, hogy Őket a’ földhöz nyomván ’obban meg­

kapaszkodhassunk. A’ hüvek és a’ láb nagy uj alatt vannak némelly apró lencséhez, vagy bor- ' sóhoz hasonló csontok is.

$• id.

(15)

‘ 0

$• >6-

ftlelíy bővelkedő a’ Természet’ mestersége 1 kitecczik a’ csontoknak külömbfele öszvekap.csol*

tatásokból is. A’ csontok magok közt öszvefog- laltatnak vagy minden közbevetés nélkül, vagy közbevetett hártyák, porczogók ’s kötök által. A’

közbevetetlen foglaltatás mozgó, vagy mozdítha­

tatlan; mellyeknek ismét sok a’ kúlömbségök, a*

mint különös elóadássokból megvilágosodik. A’

fő és az első nyak - gerincz az ó csapjok körül úgy forog mint az ajtó a’ sarkon. A ’ kaponyának csontyai fiirészes fogos szélekkel mozdíthatatlan ól mintegy öszvevarrattak eggymással. Ennek az a’

baszna, hogy a’ kaponyának elejéntén lágy, pop czogó - forma részei azáltal szabadon öszvenöhet- nek. Az ábrázatnak csontyai nem kiilömbcn moz- díthatatlanúl darabos, de nem fogos, szélekkel kapcsoltatnak öszve. A’ fogak az állkapezáknak válujiba mint a’ szeg a’ falba úgy vannak bészu- ratva. A’ magzatnak két csontokból álló alsó a!l- kapezája , és az öregekben a’ kaponyának varrási úgy eggyesülnek, hogy a’ csontok valósággal ösz- venönek. A’ czorhbesontnak a’ feje mozdíthatóul ügy ízesül a’ csipó csontal, hogy ennek izesülö mély gödrei vannak, mellyek vápácskáknak ne­

veztetnek és ezekbe’ szabadon bocsáttafottbé. A’

karcsontnak feje pedig úgy ízesül, hogy a’ váll- lapaczkák vápája egyenes, ugyan azértis minden felé foroghat. A’ könyök, és térdnek öszvefogla*

lása pedig ollyan mint a’ tobák piksisé az ó föde­

lével ; és csak kinyújtást és íiajlást enged. A’

lábgyökér a’ közép-lábbal egymást igen egyenes és csak alig tapasztalható lapossággal érik, ugyan azért az iIly izesülésben alig lehet valami moz­

gást észre venni,

B

j

$• > 7•

(16)

A’ közbenvettetctt foglalás szint olly sokféle.

A ’ gerinczeknck derekai , és a’ két szemérenft csontok, közbcnvetett porczogókkal izesiiltek. A*

nyelvcsont közbevetett száloshussal foglaltatott öszve. Az anyaméhben lévő magzatnak kaponya- csontyai valamelly hártyával foglaltattak öszve.

Lcgszámossabb a’ kötpk által való öszvefoglalás.

A ’ kötök pedig kétfélék: némellyek iskátnla for­

m ák, és az izesiiléseket úgy beborittvák mint né- melly zacskók , illyen a’ czombfejének kerek kö­

tője, és a’ térdeken a’ keresztkötó. Mások erő­

sítők, és a’ zacskós vagy iskátulás kötökön vagy kívül vagy belől vannak, és a’ csontokat kötél­

formára kötik öszve ; illyenek a’ szaroknak felső kötóji ’s a’ t.

$. '8*

A ’ csontoknak készilleti nem kiilömben emlé- kezetre méltók. Minden csontot beborít kivíil eggy hártya, kivévén a’ fogaknak koronáit, mellyeken semmi hártya sincsen; szinte úgy belől is. A ’ bel­

ső hártya közt az iires , vagy csóforma csontok­

ban némelly kövérség vagyon, hogy a’ csontok könnyen elne törjenek. A’ külső hártyába az erek rendeltettek; rajta pedig a’ száloshusok feksze­

nek; mellyekkel egyesültek az érzöinak: a’ mint máshol bővebben megfogjúk érteni. A’ csontok­

nak fejeit és az izgödröknek iiregit fejéres, gyors, erős részek boritlyákhé , mellyek portzogóknak neveztetnek. A ’ csontok’ izgödribcn, és kötő zaes- kójiban az Ikráshusok által némelly híg, takony­

hoz , avvagy tojás fejérihez hasonló nedvesség , íz-víz, választatik el, és mintegy kcnyó gyanánt szolgál. A’ száloshusok háromféle takaróval íor- döztetnckbé , mellyekból hellyel - hellyel szórok nő­

nek-

(17)

riek ki és a’ körmök. Ezekrólis más alkalma­

tossággal bővebben.

$• >

9

-

Tekéntsünk már az emberi testnek azon ré­

szeire is, niellyeket tartanak, és oltalmaznak a’

csontok mindennemű készületeikkel eggyütt. Az emberi testben vannak t. i. három nagy üregek : eggyik a’ fökaponya, másik a’ melly, harmadik a’

lias’ ürege. Á’ fökaponya üregében van a5 nagy és kis agy, a’ hosszuvelövel eggyütt; a’ pókhá­

ló forma hártyával és lágy hártyával borítatik-bé.

Az agy velőből kilencz pár érzóinak szolgálnak ki;

az agynak lágy hártyája majd egésszen csak nem véredényekhól áll. — A’ mellyüregét a’ hasüregé­

től egy keresztülmenö, ágyék, hártya valasztya el.

A’ mellynekiirege eggy közepén leereszkedő hár­

tyától két nevezetes üregekre, eggy zacskóra, és két hasadásokra oszlik. Első a’ jobb-mellyürege, melly tágosb és rövidebb : második a’ bal-mellyü- rege, melly valamennyire keskennyebb a’ jobbnál.

A’ szívzacskó az ágvékhártyán fekszik. A’ melly- iireg hasadási közül eggyik a’ középhartyának el­

ső hasadása, a’ m ásika’ középbártyának máso­

dik hasadása, melly az elsőnél sokkal nagyobb.

A’ mellynek belső részei e’ következendók: 1. A’

> Tüdők, mellyek a’ mellynek bal és jobb üregében fekszenek. 2. A’ Szív melly a’ szívfülekkel, vér­

kebelekkel , és a’ nagy erek’ kezdetekkel, a1 szív- zatskóban helyhesztettetik. 3. A ’ középhártyának, első hasadásában vagyon sok hólyagos hártya, és a’ nagy mellyikráshus. 4. A ’ középhártyának há­

talsó hasadásában vagyon a’ nycló gége; a’ melly- benlévő téjedény; a’ nagy életér hajtása; a1 nagy vérér ágai; a’ páratlan vérér; az érzóinaknak nyol- czadik párja; a’ nagy oldalcsont’-érzóinnak párja.

A ’ Has három kissebb üregekre oszlik: első a’ has- üre-

(18)

ürege, második az ágyékürege: harmadik a*

tnedencze ürege. A’ hasnak, üregében vannak: a ’ háj, a’ gyomor, a’ vékony, és vastag belek, a ’ máj az epés hójaggal; a’ fodorháj; a’ lép, a’ nagy has ikrásnns.ésa’ tejerek. Az ágyék üregében hely- hesztettek a’ vesék, a’ veseikrashusok, a’ vizeltet csatornái, az ágyék csatorna; a’ lemenő nagy élet­

ér, ’s a’ felmenő nagy vérér. A’ medencze üregé*

ben a’ féríiáknál vannak: a’ vizello hólyag; a* . magtartó hólyagok, a’ véglmrka. Az Asszonyok­

nál vannak: a’ vizello hólyag, a’ nádra; a’ ná- drának négy kötői; a’ két tojás fészkek; a1 nádra- hiively. Mellyekról-is bővebben értekezzünk az Ó helyeken.

$■ 20.

A’ szájnak, toroknak, és lélekzó gége fejének alkotását azért szükség még a’ test állő részei kö­

zött előhoznom, mert ezeknek öszveszerkeszteté- sétól fiigg a’ szóllás, sok más e’ féle jelenségek­

kel eggyutt. A’ szájat formálják 1. az ajakak , 2. az njakaknak zaboláji, inellyek által a"1 foghu- sokhoz köttetnek , 3. a’ pofák, mellyek a’ szájnak oldalait formállyák, 4. az úiy, melly egésszen a*

nyeldeklöig m egy, 5. a’ foghus , melly a’ fogvá- lukat kivül béboríttya, 6. a’ nyelv; a' szájat fel­

só és alsó üregre, osztva, 7. a’ nyálos ikráshu—

sok, mellyek közül az eggyik a’ nyelv alatt, a*

másik az alsó állkaptzának szegelete alatt , har­

madik a fül alatt, kívül 5s elöl vagyon. — A ’ to­

rokban emlékezetre méltók 1. az orrnak liátulsó lyukai, 2. a’ nyelő-csap, 3. a’ mandolák, azok t. i. az ikrashusok, mellyek a’ nyelöesapok mel­

lett a’ torokba lefüggenek, 4. az inyfödél, vagv is az a’ boros hártya, a’ melly a’ nyelőcsapon hátul valami hajtás módra az inycsontokból a’ torokba lef’iigg. — A’ rélekzógóge feje a’ nyelven hátúi a*

to-

(19)

toroknak első felében vagyon , öt porczogókból áll. Első a’ gyűrűs forma porezogó, melly leg- alól helyheztetiíc, és a’ többieket tartya. Máso­

dik a’ pais forma porezogó, melly legelöl vagyon, és az Ádám’ almáját formállya. Harmadik a’ kel 1- fedö, melly a’ pais porezogóhoz van kötve. Ne­

gyedik és ötödik, a’ két öntöző-kanna forma por- ezogók , mellyek a’ gyiirűporczogónak hátúlsó és oldal részén állnak. Hanghasadasnak az a’ hasa­

dás neveztetik, melly a’ két öntöző-kánná között vagyon; ezen a’ hasadáson megy a’ levegóég a’

szájból a’ tüdőbe, fekszik még a’ gyürúporezo- gón valami nagy ikráshus is, melly a’ íevegójárást pedvesíti.

5

- *>•

Hogy a’ száj, torok, és kivált a’ lélekzögégé- nek feje légyen a’ szó, és hangzatnak fószerszá- ma, onnét bizonyos, mivel ezeknek sérelmük utánn a’ szó és hangzat is hijános. Ha a’ hanghasadás nem olly tagos, hogy a’ levegő éppen szabadon kihathasson a’ tüdőkből, hanem némünémü aka­

dályt szenved, erővel szükség azt előmozdítani ; ezzel a’ lólekzögégének szélső hártyái, mellyek a’

hang-hasadást környékezik, részeltetnek úgy mond­

ván , és bizonyos remegésbe hozattatnak, vala­

mint a’ hegedű hurok a’ hegedűvonó által ; melly remegés a’ levegővel közöltetik; a’ száj és ór’ ti re­

giben nevekedik, és értelmes hangot, vagy szót szerez. Mennél inkább öszveszorítattatnak az ó szélső szálatskáik által az említett lélekző-gége fejének részei, annál yékonnvabb a’ hang; ellen­

ben mennél kevesebbé szórhatnak meg, annál va- stagabb a’ hang; szinte ügy ismét mint a’ hege­

dű hurokban. De mennél öszvébb szoritatnak a’

kánná forma csúcsos porezogók, annál inkább -kö­

zelitnek egymáshoz széleikkel, és a hanghasadás- is

(20)

is annál szükcbb: tehát annál nagyobb erőlteti!'*»

be telik a’ levegőnek kihajtása. Innét kitecezik, miért esik olly nehezünkre a’ vékony és fennva- ló szó. Ha a’ mondott részek vagy "felettébb ösz-

* vehuzatnak , vagy igen élvonalnak egymástól , megszűnik a’ szózat. Az elsőnek az oka az: hogy nz öszveéró hanghasadás’ szélei a’ levegőnek ki*

menetelt nem hagynak; a’ másiknak pedig az:

hogy a levegő a’ kihalásban semmi akadályt nem szenved , rugós szálatskái tehát remégésre nem jöhetnek , melly szükséges a’ levegőnek í’elzakla- tására. így van a’ dolog a’ trombitával is. —•

Hogy a’ férfiak’ szavok közönségesen vastagabb az Asszonyokénál és gyermekekénél,oka az: hogy a’ hanghasadás porczogói ezekben rövidebbek, vé­

konyabbak és feszessebbek is ; illy külömbség szo­

kott lenni a’ külömbözo szabású hegedű - hurok- baivis. — Ha a’ hanghasadás porczogói vagy nya- Vala által elrongáltatnak, vagy az inaszákadtság áltál elvesztik rúgosságokat, az emberi szó meg­

szűnik , ’s némelly lassú susogás és szellet hát­

rál. A’ golyva, és torok - daganat-is, ha a’ szavat egésszen megnem szüntetik, legalább igen meghé- jánosittyák. Mert a’ szóllásra a’ lélekzó-gége fe­

jének szabadon mozoghatni szükség; ügy hogy a’

vékony hangra felemelkedhessen, a’ vastagra le- nyomulhasson: ezen akadályok által pedig" a’ lé­

lekzó fejének szabad fel-alá mozgása hátráltatik és félretolatik. A' hurutban megvannak a’ hangha­

sadás porczogói nedvességekkel rakva, és felet­

tébb megterhel tettek, tehát a’ remegő mozgások­

ra nem külörnben alkalmatlanok: azért esik olly- kor a’ szó nehezen; a’ hang pedig visszás és kel­

lemetlen ; szint olly képpen, mintha a’ hegedű hu­

rokra valami lágy matéria tétetik- — Ezekhez ké­

pest a’ szó-hangzat egyéb tulajdonsáéit is alkal­

masan megérthetni, A ’ lélckzó-gégéből a’ hang

(21)

V \ A . V V \

*5

a’ szájüFegbe hatyáti a’ nyelvnek külömbözo moz­

gatása áltál külömbféle izekké tagoltatik, hetükké formáltatik ; úgy hogy igen kevés betnk vannak , mellyek’ formáltatásában a’ nyelvnek köze ne le­

gyen. A’ fogak általlyában ugyan nem szüksége­

sek a’ szóllásra, de azonban a’ betűk hangossabb, és tökéletessebb kiejtésókre szolgálnak. Az aja- kok szükségessebbek a’ szóllásra. Mert vannak olly betúk , mellyek az ajakok nélkül kimondha­

tatlanok: u. m. H. M. P. ’s a’ t. A’ mi az órrot illeti: hogy az M , és N betű tellyesen kimondas­

son, az óriyukakon is szükség a’ hangnak kihat­

ni; de a’ többi betiikben a1 szájnak az orral való köze szükség hogy bélegyen rckcsztetve, t. i.

azon nyilasnak a’ szájpadlásában, melly által a’

levegő a’ torokból az orrokba hat, és visszáról , födele van, melly inyfödélnek luvattatik; ez hol bétévódik, hol felnyittatik. Ha kiben ez az iny- födél hibás, az említett orrlikakat béliem födheti,

’ s az csak az M , és N betűket mondhattya jól ki, és az órrán beszedni vagy nyifogni mondattatik.

Ugyan ezen inyfodél más hangos jelenségeknek is az oka főképpen; millyen a’ hortyogás. Ha az alvó ember szájbétéve álszik, az orrán lélekzik;

ha ezen esetben az inyfodél által a’ közösülés eggy résznyire elfogatott, a’ gyorsan kiszokó le­

vegő az inyfedelet remegésbe hozza, a’ remegés pedig a’ levegőt zengésre készteti. Néha, ha az alvó szájtátva alszik, a’ nyelvnek felső szint a’

szájpadlás’ lágy hártyáját érdekelvén, hasonló zen­

gést okoz. Többnyire mint az inyfődél mint a’

nyelv remegése közösen szerzik a’ hortyogást.

Így megy vughez a’ hangos köpés és köheulés is.

5

* aa*

Az emberi test’ folyó részei közt legjrlessebl»

a’ vér, melly tol minden egyéb nedvek elválaszt*».

nak.

(22)

nak. A’ vér eggy egességes embernek eréből ki*

csapoltatván, négy részekre oszlik; u. in. x. Gőz­

re, mcliy a’ meleg vérből felfelé gőz módra megy, és ha alkalmatos edénybe felfogattatik , :s meg­

hűl , vízzé válik; mellyct megsürüteni, ’s megke- ményiteni nem lehet, Eggy kévésé szagos, és izes.

2. Savóra, melly a’ megaludtt vérből kiizzad, és egykevesé sárgás, enyves, siikeres mint a’ tojás fejére, újjal szálúkként elhúzhatni. Ez a1 Faren- liáit meleg mérője szerént 150 grádicséi melegtől megkeményedik, valamint az oltatlan mésztől is.

3. Vo rös részre; melly a’ posztón vizzel mosatott alutt vértől a’ vizzel a’ posztón átmegyen. Ez a ’ fris vérben apró vörös glóbisokból a ll; és a’

melegnek fészke. Mikor tehát a’ vér vörös része ezen glóbis formáját elveszti , akkor már a’ rotha­

dás közelít. 4. Az öszvemenő részre; melly a’ posz­

tón marad a’ mosás utánn, és siirúszálós forma öszvemenet. Ez a’ Levegőből akár micsoda me­

legben megsül údik, és megkeményül, az oltatlan mésztől pedig meglágyúl. ’ S innét kitecczik , hogy éppen külömbözö természettel bir mintsem a’ sá ­ vos rész. Ide járul az életerő , mellyet semmi munkával vagy edénnyel felfogni nem lehet. A*

vérnek melegsége a’ kiterjesztett levegőből szár- mozik nyilván; vörössége a’ világosságtól van - e, vagy inkább a1 benne találtató vasrészecskéktól eddig még bizonytalan. Eggy egésséges ember­

ben 30 - 40 font vér találtatik.

5

- 2

3

-

A’ vérből elválasztatott nedvek ezek: 1. A*

könyek; némelly sós, átlátható nedv; melly a’

legkissebb erecskékból az ó tulajdon ikráshusaik által külön választatván, a’ könyzatskókba gyűl , és részszerént a’ szemekbe, részszerént az orrba öntetik ki. A’ könyök, arra valók, hogy a' sze­

mük*

£

(23)

| A A V M . ^ V V V W K

fnöknek forgását, a’ szarvbórnek átláthatóságát előmozdítsák, és a’ szem héjak közé esett idegen részeket onnét kiöblítsék. 2. Az úrrncdv , vagy takony; ez olly nyúlós nedv, melly eleiintén igen fáinál az erekből az orrnak belső ikrásuusai által elválasztatik. Födezi a’ szaglóinakat, mellyek sé­

relmet szenvednének, ha ezen nedv hibázna; a’

mint tapasztaljuk olly kor, mikor az orrunk’ csa­

tornái kiszáradnak, és a1 napkeleti szél éri. Né­

ha felettébb meggyül az orrban, és a’ szózatot megakadálaztattya; néha pedig nagyon megárad, és náthát szerez. 3. A’ veretek; ez eggy bőrünk által, az ott végződő erecskékböl kiható nedves­

ség. Ha olly bőven hatki, hogy cseppekké válik, izzadtság a’ neve, ha nem olly bőven, és csak észrevététleníil jö k i, kipárolgásnak mondatik. Ize némúnénnii sós, és szaga gyakran rósz. A’ test­

nek felesleges részektől való megszabadítására szolgál. Ezen úton az emberből napról napra leg­

alább öt funt nedvesség takarodik ki. 4. A’ nyál;

ez eggy olly folyó, melly híg, kotsonyás, olvad­

ható és sós részekből áll. Tiszta lévén se színe, se íze; és valamennyire nyúlóssabb , és nehezebb a’ víznél. Ereje a’ rothadásnaE ellent áll. A’ nyál- ikráshusokban választatik el. 5. A’ gyomornedves­

ség; vékony, átlátható, gyengesós ízű, ha az epé­

vel nem elegyült; a’ melegben soká meg nem rot­

had; az eledeleket, sót az érczeket és köveket is felolvaztya erejével. Azt tartyák, hogy a’ holtak­

ban eledele nem lévén a’ beleket is átrágja. 6. Az epe; különös edényekben választatik el a" vérből;

sűrűnyúlós, sárgás, néha sárgás zöld; keserű sós és némelly visszateccző szagú. Az vízben egésszen elolvad, és a’ keserű Alóénak, noha maga is ke­

serű, néműnémü kellemetlen édességet közöl. Viz*

bol, enyves, festékes, olajos, kocsonyás, sűrű­

dé szerekből, és kevés lugsóból áll. Néha talál-

, tat»

*7

(24)

tatnak az epében kévésé vagy inkább kemény, si­

ma, szegeletes , barnás öszvemenetek, mellyeh;

epeköveknek neveztetnek. A’ melegben felolvad­

nak, és kellemetlen szaggal égnek; de se vízben, se égett borban élném olvadnak, y. A1 vizedet;

ha egésseges emberből hajtatott ki és fris, átlát­

ható, tiszta, halavánsárga, kévésé büdös, vissza- tecczó sós izu. Igen külömbözó nedvesség ez az életkorhoz és az eledelekhez képest. Hamar és könnyén rothadásnak ered; alkoto részei sokfélék;

kivált a’ sónak külömbfele nemei, fold és sava­

nyúságok. Ezen utón a’ test az italnak haszon- vehetetlen részeitől szabadul meg. 3. Az izviz;lásd

$. 18. 9. A’ fülsárgája; barnás, sárga, vajas és sűrű nedvesség, visszás, kellemetlen izű; a’ fül külső csatornájában választat^ el. Intézete elő­

fordul a’ hallásnak fejtegetésében. 10. A’ zsir ; kenócsös, és érzóinakkal lekötött materia, melly a ’ felesleges tápláló eledelekből választatik el. Ha tiszta, és fris, nincs szaga, hanem különös ízű;

a’ vízzel élném elegyedik, ’ s ennél könnyebb i s ; a’ bort fejéren és simán tartya; a’ test sérelmét akadályoztattya ; és a’ hideg ellen őrzi. Éhez igen hasonló 11. a1 velő; ez nem olly olajos kö­

vérség mint az elóbbenyi; a’ csontok’ üregit be­

tölti, azokat erősíti és gyorsasítya. Az öregség­

gel jobban kiszárad, és színében is elváltozik. — Vannak még más folyó részek is az emberi test­

ben minden kétségkívül, de azó természetok mind­

eddig megnem határoztathatott. Hlyen a’ menko és magnes matéria ’ s a’ t. Lásd Kovács Mihály D. által ki adatott Ember élete meghosszabitásá*

nak mesterségét 5a, és 66. 1.

$• *

4

-

Az eddig clóadatott álló és folyó részeknek ele.

mentetni vagy utolsó részei többnyire levegőből ó«

csak

(25)

99

Csak kevés földből és valami vasból állanak. Mert az elválasztó mestereknek tapasztalások szevént az emberi test — valamint más állati is — ezen részetskékre oszlik végtére. 1. Elet levegő. 2. Viz- része levegő. 3. megiojtó levegő. 4. a’ szén leve­

gő; 5. a/, éjjeli fény ( phosphorus). 6. a’ meszes fold. 7. a’ Vas. Tudni való abból is, hogy az em­

berek legtöbbnyire plántákkal, vagy plántákkal tápláltatott állót hússal élnek, mellyek gyökere­

ken, és leveleken nyilván levegőt szívnak magok­

ba, és csak történetből lopódikbé ezekkel a’ fold és érez materia. 1 apasztalható pedig onnét: ha az emberi test megégettetik, abból csak kevés ha- mű vagy föld válik és nagyobb része levegővé lé­

szen. De ezen elementomi részecskék nincsenek egyenlő mértékben mindeggyik részben, n. m. a’

kövérbőrben lévő kövérségben kevés megfojtó le­

vegő; a’ száloshusokban pedig sok, az érzóinak­

ban pedig éppen csekély; az agyvelóben pedig sok a’ vizrésze levegő ’s a’ t.

$• 25.

Az emberi test’ részei nem csak erősen , me­

sterségesen illettettek öszve, a’ mint az elöbbe- nyiekból kitecczik, hanem bizonyos mérték sze­

lént is ; melly az őr hosszasága. Három őr hossza az ábrázat; az első a’ hajkinövéstól az őr gyökérig;

második az őr végétől az alsó állkaptzáig terjed;

harmadik maga az őr. A’ hajnövéstól a’ foletöig az ábrazatnak eggy harmad része; ’s így az egész fő eggy ábrázat és $ rész hoszságú. Az egész test pedig tiz ábrázat hosszából áll. Az alsó áll- kaptzától fogva a’ kolcscsont’ gödrökig, vagv is a’

nyak, ? ábrázat hossza; ezen gödröktől kezdve a*

csecsekig eggy ábrázat hossza; a’ csecsektől a’

köldökig eggy, a’ köldökről a' derék’ végéig is­

mét eggy; úgy hogy a’ test itt két egyenlő felekre

(26)

* . V W V \ V V \ W %

oszlik. — A’ czombok’ kezdetűktől fogva a’ térdig két ábrázat hossza a’ térd maga fél; a’ szár bo*

káig ismét két; és innét a’ talpig fél ábrázat liossza. És íyy az alsó fél is öt ábrázat hosszá­

ból áll. Ha az ember karjait fold szint (horizon*

taliter) kinyujtya, eggyik közép ujja a’ másiktól olly messze esik , a’ melly hosszú az egész test.

A ’ kolcscsontok gödreitől fogva t. i. a’ váll kölese*

kig eggy ábrázat hossza; a’ kar két; a’ könyök a1 közép kézig, vagy az ujjak5 kezdetéig ismét két á- brázat hossza. A ’ mi az ujjak hosszát illeti: ez szám-' hanem jo ; mert a’ váll, kar és a' könyök csuklói­

ban ezen ujjak hossza a’ ki feszítéskor elvész. A*

kéz egész ábrázat hossza;, a’ Itiivek mint a’ kézen^

mint a’ lábon egy kora ’s a’ t. Ezen emberi ter­

met’ mérteke nincs meg mindenik emberben tö­

kéletesen. Némellyek a’ csecsektől fogva a’ de­

rék végéig fél ábrázat hosszánál is nagyobbak. Né.

mellyeknek felső részök nagyobb az alsónál , és ellenben; ’s a’ t. Mennél Szembetűnőbbek az elü­

tések az előladott mértéktől, annál édomtalanab- bak; mennél inkább pedig megeggyeznek avval, annál inkább megnyerik ama szép termetet, mel- lyet a’ régi szép remek képekben csudálunk , ’ s mellyek a’ természetet is feliül múlni látszatnak helyes mérséklésökre nézve.

$. 2 fí.

Az emberi test, alkotó részeinek öszveszer*

késztetésére nézve, látni való, hogy nagyon ha­

sonlít eggy mesterséges Műhszerhez, vagy Mak- hinához, miilyen az óra, vagy malom Az emberi test is külömbféle részekből alkottatik öszve, mint am az; ki (szabott formájú, bizonyos mértékű, mint amaz; meghatározott tért foglal ezen világ­

ban, mint amaz; eggy bizonyos végre elintézett egész, mint am az, ’s a’ t. állhatatos mozgásokra

30

(27)

f U \ w \ \ w w %

alkalmatos , mint amaz ; ha öszveszerkesztetése (Mechanismus) megbomlik, bomladozásnak ered, 5s végre csupa masszává válik, melly utoljára al­

kotó részetskéire oszlik, mint amaz; ’s a’ t. Ezek­

ből kitecczik, hogy az emberi test valóban hason­

lít azon emberi Művekhez, mellyek Makhináknak neveztetnek , vagy is minden Machináknak mint- eggy sommája. — De mind ezen hasonlatos­

ság ellenére i s , melly nagy a’ külömbség eggy Makhina és az emberi test között, ha ennek bel­

ső erejit számba nem vesszük is! Az emberi test’

alkotása olly csudálatos, mellyet több századbéli visgálódas utann se lehetett egésszen kitanulni ; ennek álló ’s folyó, kemény ’ s lásty részekből va­

ló öszveszerkeztetése olly különös, mellynek más- sat még semmi emberi elme se állíthatta; az 6 kü­

lömbféle végeire, ’ s bizonyos, változbatatlan mun­

kálkodására nézve is minden emberi ész mester­

séges találmányit feliül mullya. Legkiilönössebb az benne, hogy napról napra magától elavul, és ismét megujjúl; elgyengül, és ismét megerősödik;

’ s mindennemű ellenkező erőszakos okoknak elle­

nökre is mindétig bizonyos , állhatatos rend és mérték szerént jut pusztulására; mint bővebben ki fog tecczeni a’ következőkből.

<tl

(28)

3* x v v-X

M Á S O D I K S Z A K A S Z .

/ \ emberi test' t/veseköveiről , és 6 elrendelte- lésekről. Organomia corporis humani.

5

- »

7

.

, / \ z emberi test nem csupa lioJtt Makhina, ha­

nem olly alkotmány is, melly élóeszközi és ereje által magamagát kifejti, táplálja, szaporítva, és fenntartja, mint eggy kiállta. Errevaló néive úgy fogjuk az emberi te^t1 természetét rendén kitanul­

ni, ha mindenek előtt az életerőről, a’ testnek élő- eszközirol és az ó elrendeltetésekról tudósitatunk»

Eképpen az emberi test az élóeszközükhel diszes- kedő alkotmányokról értekező tudomány’ (Orga- nomia) tárgya. Melly sok hasznost, különöst fog ezen szakasz ismét velünk közölni ! Itt az embe­

ri test’ állati ereit és az ó munkálódásokat kü­

lön választjuk, mellyeknek a’ harmadik szakasz­

ban lesz alkalmatos helyük»

$• 28.

Mi légyen az életerő? Jelenéseinek szorgal­

matos megvrsgálások utánn ama’ tudós Hufeland Doktor e’ képpen határozta meg. i -*#?/» Az életerő a’ legvékonvabb, leghathatósabb, legláthatatlanabb munknlodó az egész természetben. Ebben a’ rész­

ben fellülmúllya a'v ilágosság, a’ ménkó a’ mágnes matériáját és erejét; mindazon által ezekkel legkö­

zelebb való atvafiságban látszik lenni, u-szor Jól lehet keresztiilhat mindenen, mind azon által van*

uak matériáknak bizonyos külőmbségei, mel-

(29)

lyekhéz képest egyikhez nagyobb atvafisága vart miitt másikhoz, tehát eróssebben is öszveköti ma­

gát amazzal, és annak mintegy tulajdonává lé­

szen. Ezen tulajdonságot hívjuk mi élőeszközök- kel bíró alkotásnak (Organismus): melly úgy lat­

szik, hogy áll a’ fájnabb részecskéknek bizonyos fekvésekben , és itt találunk valami hasonlatossá­

got az élet, és a’ magnesi erő között. Legalább az igaz, hogy nem függ az a’ látható ozérnaszál forma utolsó hnSosszálaeskáknak mesterséges ösz- veszövésektól: látni való a1 tojásból, mellyben an­

nak semmi nyoma sincsen , még is az életerő benne jelen van. <5.szór Az életerő szabadon is magában , vagy pedig valamelly testhez köttetve jelenlehet; és ezen részben nagyon hasonlít a’ ti z és tnenkö matériához; Valamint ezek sok testek­

ben csak lappanganak , magok kinyilatkoztatások nélkül, úgy az életerő sok élóeszközös testek! en is p. o. a’ búzában, tojásban titkon lakhatik, míg alkalmatos izgatás által munkássá nem tétetik Az eggvszer kifejtődött életerő is illy lekötódött a 1 lő­

porra juthat; példák erre a’ habarniczák , plánta és más állatok. 4-szor Az életerő azon testekben, meilyekben nagyobb mértékben ’s tökéletesebben találtalik gyengébben van öszvekötve; és el én­

ben azon testekben, mellvekben tökéletlenebben talált»tik, erősebben van öszvekötve, látni való a’ szintúgy vízi, mint földi állatokban, békákban p. o .’s a’ bogarakban, és pondrókban. §-jzíí' Min­

den testnek, mellyet bétölt, á l különös termés

7

,e- tet ’s tekéntetet egyéb világi testekhez képest. Ad t. i. néki először tehetséget az izgatásokra, azaz:

hogy a’ benyomásokat elfogadhassa ’s azokra visszarugjon vagy visszamunkálódgvon ; másod­

szor öszvek-öti, eggyütt tartya élóeszközinek alko­

tásokat: óvja azon természet’ erei ellen. m**llyek- nek elrontó erejek va n : millyeu a’ rothadás, a’

C fa-y,

(30)

3 *

faf y , és morzsolódás, akár szabad, akár lekötött állapotban légyen; harmadszor: tulajdon törvé­

nyek szerént munkálkodtattya otet, mellyek ezek:

az eltulajdonítás, formálás, visszaszerzés, ki haj­

tás, nemzés ’s a’ t. 6-sivr Az életerő betölti az élóeszközökkel bíró testnek minden részeit; de az ő élóeszközöknek ktilómbsége szerént kiilombözö módon jelenti ki magát; látni való a’ nóvevenvék­

ben. i-szer Vannak oíly dolgok, mellyek az élet­

erőhöz bizonvos atyaf ságban vágynak; azt vkii- tyák, frissítik*, sót hihető, hogy annak valami táp­

láló eledelt is adnak. Illyésük kivált a' világosság;

a’ tűz, vagy meleg; a’ levegő, és a’ viz, a’ men­

nyire a’ levegő ég alkotó része. — De vannak, oíly szerek is, mellyek ugyan azon életerőt gyen­

gítik , sót egésszen ebontyák. lllyentk a’ felet­

tébb való hideg; uémelly mércék , és bizonyos mcgresxkeuett'sek, p. o. a’ ménkó; és a’ tökele.

tcsb teremtésekben az elme indulati; a’ rettenetes jnegijeöések, vagy örömök. — Van még olly életerőt megkissebitó ’s gyengítő eszköz is, melly magában van az életerővel biró testben ; t. i a*

mértéktelen gyakorlás. Mindenkor, ha az életerő, gyakoroltatik , vész el valami belőle, és ha ezek a’ gyakorlások erősek és sokáig tartók, úgy ki- meiíttetik az egész életerő, yj.ji/ír- Ha tehat vala- melly test egésszen elveszti életerejil, akkor az élet eszközi öszvek ütések (elbomolnak abban a ’ testben, mellyet az elolt megtöltött az életerő. A*

ő matériája már most az elválasztó mesterség1 , és a1 közös természet’ törvényeinek alája vettetik , mint más egyéb élet nélkül való test; ’ s erre szél­

ivel megy a’ maga részecskéire. Kz illy knrnyül- állásokban szokott a’ rothadás következni. De igen nagy, és felséges megjegyzés ez, hogy maga a j életet semmivé tenni látszató rothadás is ollyan, eszközzé készen, melly új életet hoz a’ világra

Alig

(31)

Alig botolik el valamerty test i 11 yen módon, már elkezdenek annak részecskéi ezer me^ ezer kis- pondrócskákban megént élőkké lenni, vagy pedig ünnepük feltámodásokat a’ legszebb fűnek vagy viragpak formájában : elkezdik Hlyen formán újra az élóeszközös életnek folyását, és eggynéhány ál tál változás által, talám esztendő múlva megént alkotó részei lesznek olly alkotmánynak, miliyen*

nek voltak. — Hnfeland Kr. Ember élete meg*

hosszabitásának Mestersége, Kováes M/hály altat

1

. Rés2 2.itik Leczke.

Vérforgásnak az az éltető munka neveztetik , melly által a5 vérnek a’ szivén* életercken, és vér*

ereken szünet nélkül tartó, és megént azon hely*

re, a honnét elment volt, visszakerülő folyás*

gyakoroltatok. A’ vél forgás mindenek elolt az el­

tulajdonítást elömozditya; az eltulajdonitatt vésze­

ket aZ elválasztó edényeknek a’ formálás végett által adgya , és a’ felesleges részeket a’ kihajlás­

ra az ó tulajdon edényekbe lerakja, az állati me­

leget szerzi ’s a’ t. azaz minden eltetó munkákat vezérel: azért az ö eszközin kezdgyük mi is el ér- tekezésinket.

lönös burokban tartatván feliül a’ meilynek közép hártyájához, alól pedig nz ágyék hártyához ragad, és a’ szívnek zacskói közt fekszik. Allattyára nézve eggy igen rugós, nagy, kívül alkalmatos sima szú- loshns; nem egésszen gömbölű, hanem csúcsos, feliül t. i. szélessehb,alól keskennyebb. Széles része talpnak, a’ keskeny hegynek neveztetik; a’ szív­

nek talpához két fulforma darabhus ragasztatott.

A ’ szívnek két üregi vagy kamarái vannak : a’

szívfülnek is szint annyi; mellvek kulömbség okú-

§■ 29.

(32)

A ’ bal szivureg és pitvar a1 hát gerinczck felé néz;

* ’ jobb szivureg, és pitvar periig a’ hatodik oldal csont felé tart. A7. üregek eggvmastól ehalasztat- nnk szálós húsos fal által; a'' fülek es kebelek pe­

dig szalós húsos és hártvás válasz által, melly a/okban, kik még nem lelekzettek, lyukas. Min- denik szíviiregnek a’ talpán két lyuk vagyon : eggyik a’ füles lyuk, mellyen a’ vér a’ szívnek, kebeleiből a’ szívbe béfoly; a’ másik az életeres lyuk, mellyen a’ vér a1 szívnek úregibol kifoly.

JVlindenik lyuknak különös ajtaji vannak; az élet­

eres lyukak ajtaji félhold formák , a’ jobbfelól való füles lyuké püspök sövegessek , a’ hnlfelól valóé három*hegynek. A’ szívnek koz és tulajdoi»

eieji vagvnak. A’ köz erek amaz egész testben kerengóknek folytatást; a' tulajdon erek azok, mellyek a’ szívnek államához tartoznak. A’ szív­

nek és tildének érzóinai a’ nyolezadik pártól, és az oldalcsontok nagy érzóinaknak párjától szár- moznnk. A ’ szivburoknak az a’ baszna: ltogv a*

szomszéd részektől a7 szí v meg nem sértettethetik ; és bizony os nedvességet is foglal magában , inel- lyekre nézve a’ szív sikossan tartatik és a’ burok­

kal magával se nőhet öszve.

$■ 3‘-

Ereknek neveztetnek ■ azon hávtyás csatornák, mellvek a’ vért folytattynk. Osztatnak életerekre*

és vérerekre. Kletereknek azon erek neveztetnek, mellyck szélesen kezdődnek, lassan lassan kes- kenvednek, felszöknek, és a’ virt a‘ szívből a*

testnek n inden részeire elviszik. Minden életér a’ szívből s/ármozik a' tudó életér a’ szívnek, jobb üregéből ; a’ nagy életér a’ szívnek bal üregéből vesz eredetet Az életeteknek vérei mennek 1. a7 vérerekbe ; 2. a’ gőzölgő edé­

nyekbe; g. választó edényekbe, 4. a’ viza-

(33)

fényekbe; 5. más életerekbe az öszvenövés által.

Minden életérnek három hártyái vannak: első a közönséges; második a’ szálas hnsos ; harmadik a’ legbelső tiszta és szijjasinas. — Vérereknek pedig azon erek mondatnak , mellyek nem szök­

nek fe l, és a’ vért a’ testnek részeiből visszavi­

szik. Kezdődnek az életereknek, végeiken, és a’

test’ külső és belső színein. Végződnek 1. a’ nagy vérérben , melly a’ szívnek jobb vérkebtlibe me­

gyen; a. a’ tüdőknek vérereikben, mellyek a’ szív­

nek bal vérkebeltbe öntik bé a’ vért. Három hár­

tyákból állanak ezek is; mellyek közül a’ belső sok helyeken béhajük, és félhold forma hártyákat formál, mellyek zároknak mondatnak, és nem engedik, hogy a’ vér visszafollyon.

$•

3

2*

A’ Vérforgás kétféle: kis és nagy vérforgis.

Minden csep vér, melly az eltulajdonítás munká­

ba által a’ szívbe gyűlt, ennek jobb üregéből me­

gyen a’ szívnek jobb kebelebe, és onnét két élet­

ereken a’ tüdőnek minden pontyaira eloszlik, és formálóvá tökéletesül. Négy vérerek által ott is­

mét öszveszedettetik, és vitettetik a’ szivnek bal­

kebelébe; onnét a’ szív balkamarájába. Ezt a*

vérforgást nevezik kis vérforgásnak. — A’ szí v balkamarájából, vagy üregéből a’ vér eloszlik a*

testnek minden ponttyaira két életerő által. Elér­

vén így minteggy pállyafutását, öszveszedettetik ugyan két vérerek által , és vitettetik a’ szívnek jobb kebelébe, ’ s onnét a’ jobb kamarába, a’ hon­

nál ereden. Itt magához vévén az oda gyüleke­

zett visszapótolást, ismét útnak indúl mint előbb.

Ez neveztetik nagy vérforgásnak.

$•

33

-

Ezen vérforgás pedig így eszközöltetik : a*

szívben

van izgatható

eletető, mellyet a’ szívbe bé- fo-

(34)

3*

folyó vér felizgat, ’s erre a’ szív oszveluundik, a*

vért az' nban magából az életerekbe taszittya; az.

utánn feltágid, ’s tnegént vérrel megtelik a’ vér- kebelekból. Es így a’ szívnek munkája az ó ósz- vevonulásából, és feltágulásából all, mellyct sziv- riobó-_ésntk is mondanak. — Az életerők is a k ­ kor, mikor a’ szív öszvcvonúl , ’ s a’ vért magá­

ból kitaszitt\a, a’ vértól feszit tel vén feliágulnak , és a’ vért magokba veszik; mikor pedig a’ s/.iv foltágól, akkor Ószvevonúlnak , és a’ vért tovább taszítják. Az életereknek olly forma mozgása , a’ vért tovább és tovább hajtyai Ez a1 szálóshu- sos hártyáktól szármozó mozgás az , mellyel érve­

résnek is tartanak. A’ vér vissza nem folyhat • az erekbe ugyan az 6 számos zárjaik miatt 5- » a’ szivbe pedig azon ajtók miatt, mellyekról szól.

lőttünk $. jO-

5 34-

Eggy ép, egésséges ’s megállopodott k o n i emberben ezen szív, és életereknek öszvevonú- lasok liatvanszor esik meg minden első minutum, b án ; és igy eggv óra alatt 3600-jzor. ’S minden lökéssel majd négy lót vér taszittatik ki. A’ vér­

nek sebessége, mellyel vitetletik, nem külomben csudálatos. Mert a’ vérnek pállyája, mellyet bé kell futnia, 14 0 -15 0 lábnyira számláltatik, ’s ezt béfnttya 3-5 minutumok alatt. Az eró, mellyel a ’ vér haj tátik, valóban nagy. Ez kitecczik onnét;

ha eggyik lábunkat a’ másiknak térde-kaláocsára ülve feltesszük., és annak fejére terhet kötünk , a’ vér által jókor a’ tenh felemelódik. ’ S mivel a’

vér terhének csak két lábnyira való tolására is ki számláltatott, hogy kilcncz mázsa nehezék szük­

séges; tehát huszonnégy óra alatt az egész test­

be való eltolására a’ vérterhónek tizenhat millióm, nyi

erő

kívántatik.

Az

állati meleg végre, mek,

(35)

ly«t a’ vérforgása k ö tő i, közönségesen 90-100 giádicsni a’ Farenhájt meleg mérteke szerént.

$• 35-

A’ tulajdonitás §. 30. ama’ felséges éltető mun­

k a, mellyel az idegen szerek emberi test’ alkotó részeivé változtatnak; a kűlömbözó testek az em­

beri test’ állattyához hasonlókká dolgoztatnak. Az­

ért ezen tulajdonúéi hasonlításnak, allatositásnak is mondatik; köz névvel pedig táplálásnak. IUy rendel megyen pedig ezen csudálatos éltető mun­

ka végbe. 1 -ben Az állatosítandó szer a’ testbe bé- vetetik a’ szájon, lélekzó gégén, ’s a’ szívó edé­

nyeken; 2-szúr az állatositásra alkalmatlan részek­

től különválasztatik a’ tüdőben és belekben; %-szvr az állatos vagy tulajdon emberi test részeivel ósz- veelegyketik és élóeszközös természetűvé változ- tatik a’ vérforgásnak műhelyében. Az állatosítás- nak vagy tulajdonlásnak ezek a' bárom nemei: a’

lélekzés ; az evés ’s ivás, és a’ bészívás. Ezek­

ről és az 0 eszköziról ezeket méltó tudni:

$• 3r>*

A’ Lélekzésnek éló eszközei a’ gége és a’ tü­

dők. A’ lélekzógége all 19 porczogókból; kezdő­

dik a’ lélekzó gége fejtól §. 20. a’ nyelő gégefó mellett, ’s a’ nyakon a’ melly’ iuegébe lemegy;

itt a’ raéllycsont alatt két ágokra oszlik, mellyet a’ lélek,7® ágoknak neveztetnek. A’ lélekzó ágok a’ tüdőbe bémehnek, és ott számlálhatatlan ágocs.

kákra oszlanak, mellyek a’ tiidó hólyagokba mén- n ek , és ott elvégződnek. A’ porczogó gyűrűk há­

tul nem egésszel;, ’s hártyákkal köttetnek öszve.

Ezen alkotására nézve a1 lélekzö gégét nagyobb­

r a , keskennyebbre, ’s rövidebbre is lehet huzni;

a’ nyak hajtogatásának se válik semmi akadálya- x a , noha hátulsó oldalával eggy résznyire szinte

a

(36)

a’ nyak-gerénczig terjed, elég üressége is marad, hogy a’ levegő szabadon ki ’s be járhasson ben­

ne. Belől érzoinas bőrrel, melly a’ test közönsé­

ges takarójának folytatása, van beborítva; es tel*

Ive ikras húsokkal, mellyek a’ gégét nedvesítik.

Ha ezen gége nedvesség (phlegma) meggyül, vagy niegkeményul benne, akkor a’ köhögés áltál szokott megtisztult i. A’ végre van a’ lelekzógégének olly nagy érzékenységé, hogy az ártalmas gőzöket c-s

(

torokat kohentés áltál , melly ezeknek ingerlések­

től szármozik, kitaszítsa és a’ tüdőkre szállni ne haggya. — Tüdőknek azok a1 belső tagok ne­

veztetnek, ntellyek a’ mellynek üregében vannak 5- 19. és a’ lélekzó gége áltál a’ nyakkal, a’ nyak­

erek által pedig a’ szívvel öszvefoglaltatnak. Osz­

tatnak jobb és bal tüdőre; a’ jobb tudó osztatik három szárnyra; a’ bal pedig kettőre. A’ tödéi­

nek allattya háromféle: i- hólyagos, melly a’ le- vegó eges hólyagoeskáktól formaltatik ; a-dtk eres , melly a’ hólyagocskákat reczemódra béborittya.

3-rf/Á gégés , melly apró gégéket bocsát a’ levá­

gó eges hólyagocskákba. Az erei kétfélék : né- mellyek közönségesek, mellyek az egésztestben kerengő ereknek folytatási ; mások pedig tulajdo- nők: ezek a’ tüdőnek állattyához tartoznak. A.’

tüdők’ tulajdon életereiknek végeik résznyire a’

levegő eges hólyagocskáknak hártyáiban szakad­

nak az ott kezdéidó tulajdon vérerecskékbe, rész­

nyire pedig magokba a’ hólyagocskákba nyillanak, és itt némelly vizes gőzzel elegyes levegőt lehel- liek ki.

$• 37-

A ’ föld glóbisa körül kiterjesztett levegőég, mellyet bélélekzünk, nem egyféle alkotét részecs­

ke (elementum) mint a1 régiek hitték, hanem az új

elválasztó

mesterek bizonyságok szelént all ;

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :
Outline : nak nevezhetni CZIK-