Szent-Györgyi Albert verseiről

Szent-Györgyi A lbert verseiről

A SzTE szabadegyetem ének program jában ta rto tt előadásra való felkészülés­

kor kezdtem el tanulm ányozni Szent-Györgyi A lbert gondolati és egyben mély érzelm i ihletésű költészetét. Az alapos filozófiai ism eretekkel is rendelkező, a h u m á n m űveltség több területén rendkívül felkészült és m űvelt term észet- tudós jól ism erte kora „uralkodó eszm éit”, olvasta a kortárs irodalom legfőbb alkotásait, sőt, az ezekre vonatkozó legfontosabb tan u lm á n y o k a t is. Ú jabb kutatás tárgya lehet, hogy k im u tassu k Babits M ihállyal, a Szegeden habilitált Szerb A ntallal és m ásokkal való szellem i viszonyának részleteit. A z erköl­

csi alapállása lényegi helyeken szoros kapcsolatot m u ta t a nyugatosokéval, időnként m ég a m ondatok is összecsengenek. Felvetődik a kérdés, h o n n é t is szerezte Szent-Györgyi huszadik századi m űveltségét és egyáltalán m ié rt volt szám ára a n n y ira fontos a humaniora studia, vagyis a a bölcseleti ta rta lm ú irodalom , amely, a la tin középfok szerint, az em b ert m ég in kább em berré, em beribbé teszi, m ég közelebb em eli saját m aga ideálképéhez?

G enerációjának egyik legsúlyosabb gondja a nyugati k u ltú ra válsága volt.

E nnek egyik aspektusa: az em ber m int erkölcsi létező elm aradottsága egy olyan korban, amelyben a tudom ányok ugrásszerű fejlődésnek indultak, s ugyanak­

kor nem alakultak ki megfelelő „ellenőrző” m echanizm usok. Az őskori szinten rekedt m orál és a racionális ism eretek „szétcsúszása” az egész em beriségre nézve kom oly fenyegetettséget jelenthet. A h u m án szellemiségbe vetett hite, a m űvészetek alapvető fontosságának hangsúlyozása nem csak a kifejezetten ilyen ta rta lm ú írásaiból tű n ik ki, h an e m levelezéséből, sőt tu d om ányelm é­

leti fejtegetéseiből is. Ez utóbbiakban sokszor rejt el olyan fontos utalásokat, amelyek nem m agáról az élő vagy az élettelen term észet ism eretéről szólnak, han em egyértelm űen filozófiai kérdéseket érintenek. Ezek az utalások, m eg­

jegyzések Szent-Györgyi élete során eléggé gyakoriak voltak, ám bár nyilvánva­

lóan a benne lévő intellektuális feszültségeknek m ásként adott hangot a 30-as években, a II. világháború környéki időben és a 60-as években.

A SzTE Klebelsberg K önyvtára fénym ásolatban összegyűjtötte Szent-Györ­

gyi szinte valam ennyi, önálló kötetben m eg nem jelent tanulm ányát, ezeket kronologikus rendben olvasva po n to san kirajzolódik a m oralista tu dós szel­

lem i fejlődése, érzékeny reagálása a történelm i helyzet változásaira. A z esetle­

ges megjegyzéseken, bevezetőkön, ünnepi kötetekbe írt tanulm ányokon kívül A békéről és A z őrült majomról írt kis m onográfiájában szisztem atikusan is foglalkozott filozófiai, erkölcstani kérdésekkel. A z előbbit franciául írta a II.

PÁL JÓZSEF

világháború előtt, a vele sok hasonlóságot m utató utóbbit pedig jóval később, konszolidált ko rb an és környezetben (1970-ben jelenfm eg).

Szent-Györgyi h u m án műveltségének jellege, a szellemi válságra adott vála­

sza teljes összhangban volt azzal a felfogással, am ely a N yugat szellemiségét jellemezte. Ez a kérdéskör nincs feldolgozva a m agyar irodalom tudom ányban.

Közvetítő szerep ju to tt nyilvánvalóan Sík S ándornak, aki térben is nagyon közel volt hozzá, hiszen ugyanabban az épülettöm bben élt és dolgozott, m in t ő, feltehetően gyakran találkoztak. R ektorként a piarista professzor volt a reá legnagyobb h atást gyakorló kolléga, aki szerkesztői, d ram atu rg iai ism eretei­

vel önzetlenül segítette „főnökét”1. A humaniórák irá n ti elkötelezettségének jele az is, ho g y nem csak elvállalta a M ag y ar-S zovjet M űvelődési Társaság elnöki tisztét (1945), am elynek társelnöke az író k én t m á r jól ism e rt Zilahi Lajos lett (életrajzuk egyébként nagyon sok p onton párhuzam osságot mutat), h a n e m közösen szerkesztettek egy folyóiratot. Ez a különleges vállalkozás ritkaságszám ba m egy m in d a m agyar irodalom -, m in d a m agyar tudom ány- történetben. A cím önm agában jelezte az intiutív és a racionális m egism erés egy platform ra való hozásának a szándékát. Irodalom Tudomány: a két szót egym ástól elválasztva és összekapcsolva. A folyóirat első, k é th a rm a d része - közel száz oldalon - az irodalom ról szólt, m űvek, fordítások, tanulm ányok, a fen n m a ra d t egyharm ada pedig a tu dom ányról. A z iro d alo m részt Z ilahi Lajos szerkesztette. (A folyóirat m egjelent szám ainak, történetének az alapos feldolgozása csak m o st k e z d ő d ö tt el a K lebelsberg K ön y v tár m u n k atá rsa , Tasiné Csúcs Ildikó kutatásaival.)

Szent-Györgyi az erkölcsöt, a tu d o m á n y t és a k u ltú rá t m in d ig egym ással való összefüggésükben látta, valam ilyen mélyebb, közös egység vagy lényeg m ás-m ás szem pontból feltűnő jelenségének tekintette. A hogyan ő m aga fogal­

m azott: „Mindhárom az igazság keresésének egy-egy formája, mindhárom arra tanít, hogy az igazságot, ne csak az igazunkat keressük, és mindhárom az Isteni bölcsesség megnyilatkozása” - írta éppen a folyóirat általa főszerkesztett részé­

nek program tanulm ányában, am elyet 1945 augusztusában az első szám első írásaként közölt.

C sak széles műveltséggel rendelkező, többféle gondolkodásm ódot k ip ró ­ báló, a cselekedetek erkölcsi vonatkozásait több szem pontból elemző és gazdag lelkiséggel rendelkező em ber ta r th a t igényt valam iféle teljességre. A szak­

b a rb á r eléggé szo m o rú jelenség. A ki csak egy tu d o m á n y te rü le tb e n járatos

1 A segítség kifejezésre jutott az egyetemi színjátszó társulat működésének a szakszerű támogatásában is, ennek eredményeként születhetett meg a színháztörténeti jelentő­

ségűnek tartott „szegedi Ham let” előadás, ifj. Horváth Istvánnal.

az szellemi proletár, olyan - idézi Szent-Györgyi a latin m ondást: homo unius libri (timeo) - , ak in ek áz egyoldalúságától félni kell, hiszen a h á ro m em lí­

te tt terü let együttesen alkotja az isteni bölcsességet, az em ber csak így ju t­

h at biztonságos tudásra. „A term észettudom ány egyetlen célja a legmélyebb igazságok, a legmélyebb bölcsesség, az Isten m egism erése.” Isten pedig m aga a Lét. Erre vonatkozik a következő, szerénységre intő Szent-Györgyi idézet:

„A term észet tehát nem tu d felelni a rra a kérdésre, hogy m i az élet, m ég arra sem, hogy van-e élet, am it a term észettudom ány ten n i tu d az n em több, m it hogy az élet egyes jelenségeit vizsgálja.”2 - tehát azokat a törvényeket kutatja, amelyek a term észetben m űködnek, m in t például az e vonatkozásban olyan fontosnak ta rto tt oxidációt.

Az ember a láthatatlan (isteni) „teremtő erőt” kutatja, s akkor is így tesz, am i­

ko r látszólag kizárólag az anyag vizsgálatába mélyül. Nagyon jellemző, hogy a kísérleti tudom ányok atyjaként gyakran hivatkozott, többek által m ég pre- m aterialistának is ta rto tt olasz író, irodalom történész és fizikus Galilei sű rű n h a n g o z ta tta (Szent-Györgyi által is idézett m űveiben), ho g y a világot csak m in t Isten m űvét lehet és kell m egism erni. (M ás kérdés, ho g y a m agában dantei am bíciókat tápláló olasz tudós szem bekerült az egyházzal, m in t a h o ­ gyan a hitről való tu d ást elm élyíteni és pontosítani kívánó h u m anista elődei.) A keresztény teológia egyik alapelve szerin t az em ber Isten analogonja, aki szüntelen kü z d fizikai és szellem i létéért, azért, hogy felfedje és m egértse a term észetben, a történelem ben, az em beri lélekben rejlő Istent. Egy rád ió in ­ terjúban m egkérték Szent-Györgyit, beszéljen saját istenhitéről: „Nem vallásos, hanem istenfélő em ber vagyok... Egy vallásos em ber m eg tudja m ondani, hogy ki az Istene, hogy hol van Isten, hogy az én Istenem m ás, m in t a te Istened.

Egy istenfélő em ber csodálattal tekint fel és azt kérdezi, m i az, hogy Isten? És azt is szeretném tu d n i, hogy valójában, m it jelent a ’terem tés’! Egy istenfélő em bert mélyen áthat a term észet és a teremtés nagyszerűsége.”3 Az önmagával, a m egism erés korlátáival állan d ó an küzdő tudós nem igen tu d nem kapcso­

latba kerülni valam ilyen m ódon azzal, aki vagy am i a m egism erhetőn tú l van.

Z soltárokat énekel neki, m in t tette ezt egykor D ávid király.

K ülönösen élete válságos pillanataiban. A versek 1964 n y arán születtek, m ásodik felesége, M árta halála után i hónapokban, am ikor a tudós súlyos lelki krízisen m ent keresztül. A Psalmus Humánus, istenfélő em ber által m o n d o tt zsoltár. A sorok szám ában szonettre emlékeztető vers magányos, válasz nélküli

2 Ld. Az élet egységétől a tudatformák egyenrangúságáig. Szent-Györgyi aggodalmai háborús időkben.

3 Ralph W. Moss, Szent-Györgyi Albert. Typotex, Budapest 20123 236-237.

PÁL JÓZSEF

párbeszéd a „rejtőzködő” Istennel. Az Ür(am) m egszólítása u tán az első rész a Te nevére kérdez rá. A who are You?*-ra m agyarázatot keresve, újabb kérdő­

jeles főnévek sorakoznak: jóságos anya?, szigorú atya?, univerzum ?, a világ­

m indenség törvényei? N em k a p h a tu n k választ a miértekre sem, pusztulásra születtünk? m i terem tettü k Istent vagy ő m inket? M ajd a tudós-költő Isten segítségét kérte, ho g y m entse m eg ő t gyötrő kételyeitől. Ezek közül többet konk rétan is említ: az egyik m agánéleti jellegű, a m agánytól való szabadulás vágyáról szól, a m ásik társadalm i, a tudós felelősségéről. A m agára m arad t em ber meg nem értettsége m iatti dilem m áját bizakodó hangvétellel említette:

ha egyszerű beszéde nem is, de legalább az éneke (song) eljuthat a m egszólí­

totthoz.

H a G oethe .Faustjában m egfogalm azott világ keletkezés-tipológiáját vesz- szük tekintetbe, Szent-Györgyi az evolucionista változatot részesítette előny­

ben4 5, nem a „vulkanistát”, amely pillanathoz, robbanáshoz kötötte a terem tés kezdetét. A term ész e t törvényei és azok m egism erése által való folyam a­

tos előre jutás szem ben áll azzal a felfogással is, am ely szerint a világ vagy az em ber készen került ki Isten kezei közül (ezen nem változtat az sem, hogy a terem tő tö b bször kényszerült jav ítan i rajta). A fejlődéseszm e a m ásiknál nagyobb teret biztosít az em beri aktivitásnak és kreativitásnak (ezen a vélemé­

nyen volt G oethe is), amely az alkotó em ber szám ára nyilvánvalóan kedvező lehetőségeket hordoz m agában. A z Isten m u n k atá rsa szerep valóban nagyon vonzó, különösen akkor, ha olyan felsőbb lényt tételezünk, aki m entes m in d ­

azoktól a hibáktól, amelyek m in k et jellemeznek, s amelyeket m i botor m ódon ráru h á z u n k . Az em beri tudás éppen Isten autonóm iájának elismerése m el­

lett lehet a leghasznosabb a közösség szám ára, vagyis h a tevékenységünket az abszolútum hoz igazítjuk.

4 Szent Tamás szerint Isten legmegfelelőbb neve: Qui est.

5 Többek között ezt mondta el az említett rádió interjújában: az életet Isten nem szavával a semmiből teremtette, m int ahogyan a Biblia írja, hanem a fizikai világból folyama­

tosan alakult ki.

Első imádság: ISTEN

Uram!

Hatalmasabb vagy, m int a világ, am it Te alkottál, A mindenség a te otthonod.

A magam képére formáltalak,

A z t hittem kegyetlen vagy, kapzsi és hiú.

Dicsőítésre és áldozatokra áhítozó, Bosszúra éhes, látván kisszerű vétkemet.

Én házakat építek Neked

Miközben hajlék és élelem nélkül hagyom embertársaimat.

Uram! A zzal dicsérlek, hogy szebbé teszem a Teremtés rám eső zugát, Hogy fénnyel, meleggel, jóakarattal és örömmel

Töltöm meg világomat.

(Csillag Veronika fordítása) A Psalmus H umánust követő h at im ádság sorában ez az első. Nagyon érdeke­

sen kom ponálta ezeket a m űveket. Az iro d alm i h agyom ány eredete a bibliai zsoltárok, am elyeknek a szellem éhez a biológus h ű is m aradt. Istennel k a p ­ csolatot kereső em ber kérdései Isten, em ber és világ kapcsolatáról, az isteni elvárásokról, az em ber feladatairól, kín zó kétségeiről.

A z im ádságok h á rm a s tagolódásúak: m in d e n vers egy kijelentéssel kez­

dődik, am ely általában pozitív tartalm ú . Az első kijelentések így m in d a hat im ádság (prayer) élén pozitív állítások. Az olvasó szám ára ezáltal úgy tű n ik , hogy a bevezető részek Isten igazi szándékát, a jó m egvalósulásának lehetősé­

gét jelentik abban a kontextusban, amelyben a különböző problém ák felvetőd­

nek. Ezek: Szív és Ész, V ezetőink (vagyis po litik u sain k és papjaink), Energia és Sebesség, G yerm ekeink stb. A nyitány m egszólítottjai sorrendben: a Szülő, a V ilágm indenség, a szívben lévő Szeretet és az elme Tudása (m ásodik ima), Szolgálat (Istené és em beré, h a rm a d ik ima), Tudom ány, Szépség, Gyermek.

E zután azonban rendre törés következik be, az eredeti jó szándék csorbát szenved, m in th a a terem tés végbem enetele so rán m egtörne a fény, vagy leg­

alábbis nem megfelelő m ódon pozícionálódna. S így k im arad az abszolútum - hoz igazodó, tökéletes világ létrehozásának a lehetősége. A m áso d ik részek rendre negatívum okat sorolnak fel, úgy tű n ik , ez a gonosz sikerének a helye és ideje. A katasztrófa m ögött általában az em beri kevélység (a középkorban a legsúlyosabb bűn) áll, az em ber Istennek hiszi m agát: „És én m agam hoz hasonlónak véltelek, / G onosznak, K apzsinak és h iú n a k ...”. A superbia u tán a G yűlölet, P usztítás (m ásodik ima), H atalom vágy (3), P usztulás, N yom or

PÁL JÓZSEF

(4-5), rossz Tanítás (erkölcsi, szellem i tespedés, 6) ördögi erejének m egnyil­

vánulásai következnek. A terem tő állítására a pusztító tagadás a válasz. Ez a m ásodik, „köztes rész” az em ber(iség) teljes m egsem m isülésének közeli lehetőségét veti fel. A versek azonban kom olyságot, felelősséget sugároznak, nem kétségbeesést vagy letargiát.

A jó és a rossz, a teremtő és pusztító erők nem egyformán hatalmasok. S a küz­

delem kimenetele az embertől függ, az én dolga, hogy érvényre juttassa (elsősor­

ban m agában, majd a környezetében) a jó sikerét, csakis így válhat teremtőjéhez hasonlóvá. H a a hegeli term inológiát használjuk, akkor a harm adik rész valam i­

féle szintézis. A teremtéssel adottak ugyan a jó lehetőségek, de nem az egyetértés és jóság, han em a diszharm ónia vált uralkodóvá. M it kell m ost tennünk, m i a kívánatos, s m i az elvetendő? Illetve m ihez kérjük Isten segítségét, úgy, hogy m i is aktívan alakíthassuk világunkat. A h a rm ad ik részek könyörgései, ismét sorrendben: m egértésért (Isten által), a világ szebbé, jobbá tételéért (1), a szív m egtisztításáért (2), békéért (3), élet felmagasztalásáért (4), Istennel való koope- rálásért (5) és a gyerekek megóvásáért (6). Az átalakításban m inden alkalomm al az abszolút szem pontnak megfelelő cselekvés játssza a m eghatározó szerepet.

A m ásodik im ádságnak vagy zsoltárnak6 a tém ája a szív és az ész konflik­

tusa. Ez nagyon ősi kérdés a gondolkodás történetében, és nagyon ősi a kettőnek az oppozícióba állítása is. A szív és az ész viszonyának m eghatározásában itt némileg különleges, hogy m íg gyakran a m últban, a szív volt az Istentől eredez­

tethető, a jó, az ész pedig az ellentéte, addig a term észettudós tudatában bonyo­

lultabb ez a helyzet. Magát Lucifert fényhozónak nevezték, akit az ésszel, a hideg racionalizmussal kapcsoltak össze, am i szemben állt a naiv hittel, a „szív religiójá- val” (Rousseau, Kazinczy). A három angyal antagonistája a „tagadás ősi szelleme”.

Szent-G yörgyinél az ész elveszíti ug y an negatív k o n n o tá tu m a it (term é­

szetesen), de ugyanakkor elism eri alkalm azásának és alkalm azhatóságának korlátozott m ivoltát (innét a tud o m án y o s felfedezések m in d e n k o rábbinál jóval pusztítóbb ereje m ia tti aggodalom ). N ála azonban ez nem m etafizikai vagy ismeretelméleti, sokkal inkább etikai problém a, vagyis az erkölcsnek kell féken ta rta n ia a tud o m án y felfedezéseiből könnyen szárm azó pusztító követ­

kezményeket. Nem a lázadó ész, hanem a gyűlölettel teli szív mérgezi az elmét.

6 A szerző a bevezető vers címében megtartotta a Biblia könyvére utaló zsoltár (psalmus) szót, m íg a hat további vers esetében a szerző más műfajmegjelölést (prayer) alkalmaz.

Az előbbi Isten és a költői én közvetlen kapcsolátáról szól, az utóbbiak meghatározó eleme a rossz irányba fordult világ, amelynek helyrebillentéséért kéri a költő Szent-Györ- gyi az Ür segítségét. A zsoltáros dávidit a papi attitűd váltotta fel. Figyelemre méltó a Lord és a God szó alternanciája is.

Második imádság: A SZÍV ÉS A SZELLEM

Uram!

Szeretni tudó és szeretetre szomjúhozó szívet

Szabadon gondolkodó és alkotni tudó szellemet adtál, De szívem retteg és gyűlölködik,

Megrontja szellememet, s halált hozó iszonyú fegyverrel tör Országodra, reám és embertársaim ellen,

Hogy szétroncsolja az élet szent szövetét.

Uram! Tisztítsd meg szívemet, emeld magadhoz szellememet, Hogy testvéreimnek testvére lehessek.

(Csillag Veronika fordítása)

1964-ben Szent-Györgyit egész életén keresztül gyötrő problém a k apott végül költői form át. Az általa is harco san képviselt tu d o m án n y al n em ta r t lépést a közerkölcsök jo b b á válása. E nnek a helyzetnek veszélyes következm énye lehet a legelső érték, az élet elpusztítása is („szétroncsolja az élet szent szö­

vetét”). A különféle tu d atfo rm ák eltérő ritm u sú fejlődése az egész m egsem ­ m isülésével fenyeget. A m ennyire jó és hasznos az új ism eretekre való jutás, ugyanannyira veszélyes is: hiszen az ember társadalm asodása során elvesztette eredeti, „isteni” jóságát, s ugyanakkor az erkölcs sem m it sem fejlődött az évez­

redek alatt. M ég az civilizált társad alm ak is e tekintetben őskori állapotokat m utatnak, a b a rb á r gyilkolást, az erősebb jogát, vagyis a jogtalanságot.

Ezekre a veszélyekre a költő Szent-Györgyi alapvetően kétféle m ó d o n rea­

gált. Az egyik m ód a társadalom szerkezetének m egváltoztatása, a világpolgár eszm éjének m egvalósítása, a m ásik, az egyén oldaláról, a m agasabb erkölcsi szintre emelkedés. Egyelőre m in d k ettő c sa kpium desiderium.

Az előbbiekből eléggé lo g ik u san következik a h a rm a d ik könyörgés ta r­

talm a. Az első egység (tézis) az alaphelyzetet rögzíti: a világ rendje, hogy a köz ügyeit intéző politikusokat és Istent szolgáló lelki vezetőket választunk. De - a m áso d ik részben - kiderül, a béke m egterem tése helyett a hatalom vágy m ozgatja m ég azokat is, ak iknek Isten nevében kellene cselekedniük. A z egy­

ház képviselői eredeti feladatuk gyakorlása helyett gyilkosságra buzdítanak.

Istentől kér olyan vezetőket m in d testi, m in d szellem i vonatkozásban, ak ik a legfontosabb értékhez, a békéhez vezetik el az emberiséget.

A negyedik és ötödik im ádság témája a tudom ányos kutatást folytató ember tépelődését építi a korábbiakban is alk alm azott hárm as stru k tú rá b a . A tézis és az antitézis m in d k é t versben hasonló: gyönyörű, gazdag földet k aptunk,

PÁL JÓZSEF

ennek m egism erésére és befolyásolására képes értelm et, de (antitézis) em ber­

társain k ra fegyvereinkkel pusztulást és nyom ort h o z tu n k (create formidable instruments o f destruction). A mi képtelen Isten nélkül kibékíteni az ellentétet, m egoldani a feladatát. Istentől egyrészről azt kéri: ne engedje m eg az em be­

reknek a rom bolást (Do nőt let us destroy the temple oflife, 4. im ádság), m ás­

részről segítse azt, hogy az élet építésében Isten társai lehessünk (Let us to be your companion in création, 5. imádság). Az aktivitásban és nem az eleve adott helyzetben való m aradással válh at az em ber Isten analogonjává. A képmás nyújtotta lehetőséget csak akkor teljesíti be az ember, h a munkatárssá válik, ezen előkelő státus m in d en veszélyével együtt.

Az utolsó fohász a gyerm ekekért szól. Néhány korábbiakban is idézett pozi­

tív tulajdonság kap itt új hangsúlyt (öröm, bőség, szépség), illetve ezek fölé helyezve két keresztény alapérték: a szeretet és a béke. A z új m egváltásnak is ezekre az értékekre kell épülnie. Ezek a gondolatok em lékeztetnek leginkább Babits első világháborús verseire, a Miatyánkra és a Húsvét előttre. Az evan­

gélium -parafrázist Babits h a d iá rv ák a t tám o g a tn i h ív ato tt mülaphoz készí­

tette. A vers azt akarja elhitetni, m égsem volt teljesen hiábavaló a szenvedés, a hozzátartozók halála, m ert „előbb vagy utóbb övé (Istené) lesz a hatalom és a dicsőség”. Ez a kívánság fogalm azódik m eg végül Szent-Györgyi versében is.

„.. .gyerm ekeinket

növeld békére: ha bűn, hogy láb u n k m a vérbe csúszik: é rtü k az!”

olvasható Babitsnál, Szent-Györgyinél pedig így:

„Óvd m eg életüket, hogy a fegyverek, melyeket kovácsolok őket el ne p u sztítsák ”

Szent-Gyorgyi Albert:

M y strict Father, O r m y loving M other?

W hose wom b bore the Universe?

Are you th e Universe itself?

Or, th e Law, w hich dom inates it?

Is th e only reason you created life to untie it again?

D id you create m e or did I create You?

To escape from m y loneliness a n d m y responsibility?

God! I d on’t know, w ho you are, But I cry to You in m y great troubles, Frightened by m yself a n d m y fellow men!

M aybe you don’t even u n d erstan d m y words, But perceive m y speechless song.

First Prayer: God

Lord, you are m ore pow erful th a n your creation.

A n d your hom e is the Universe.

I perceived you like myself, Evil, greedy and vain,

W h o yearns for glorification an d sacrifice from me, W h o avenges m y m in o r sins,

To w hom I should build a temple, W h ilst I leave m y brothers homeless?

God! Let m e praise You w ith T he enhancem ent o f th at tin y point, E n trusted to m e in your Creation.

Shower light on th is earthly existence, W arm th, goodw ill a n d happiness.

Fourth prayer: Power (energy) and speed Lord!

You revealed to us the secret forces o f m aterials, To ease o u r burdens and beautify o u r lives.

You th o u g h t us to fly faster th a n o u r own sound, T h at distance m u st no longer separate people.

We strive to concentrate its powers into projectiles,

PÁL JÓZSEF

A n d w ing th em to the farthest corners o f the E arth, To draw ou r h u m an fellows in m isery an d destruction.

Leaving a scorched, lifeless e a rth behind.

God! Do n o t let us destroy th e tem ple o f life, Allow m e to use m y skills for m y ow n benefit and Sanctify life w ith it,

G iving dignity to m y existence.

Fifth prayer: the Earth

Lord! You gave this beautiful E arth as o u r hom e, You have hidden im m easurable treasures in its depths, You enable us to u n d e rsta n d your work,

To ease ou r life, ban ish h unger an d disease.

W e dig o ut th e treasures to waste them ,

To create form idable in stru m e n ts o f destruction, To destroy w ith th em w hat other people are building, W hile th ey do n o t tu r n against m e a n d kill m e and m y children.

Lord! Let us to be yo u r com panion in creation, To u n d e rsta n d and beautify th e w ork o f Your hand, To m ake ou r planet th e secure hom e o f peace, A bundance, joy an d beauty.