Irta dr. Cavallier József
A felszabadulás után reménytelennek látszó alélt- ságban volt a magyar tudományos étet. A háború alatt hallgatnak a múzsák, vesztett háborúk után pedig éhez- nek, rendszerint nagyon sokáig, mert nemcsak az embe- rek, hanem az országok szempontjából is látszólag nagyon távoli kérdés, hogy jeltámasszák a tudományokat és a művészeteket. A régi Magyarországon egyébként is mindenkor mostohagyermek volt a tudomány, főképen a természettudomány s tudósainknak sokszor nevet- ségesen apró anyagi gondok miatt kellett lemondaniok a kutatásról, a munkáról. Tudósaink — igazi tudó- saink — kénytelenek voltak az egyetemeken tanárképzés- sel, tömegek laboratóriumi gyakorlatainak vezetésével bajlódni és nem tarthattak lépést tudományos kutatá- saikban külföldi kollégáikkal. A magyar tudományos világ éppen ezért örömmel üdvözölte a kiváló tudósunk, Szent-Györgyi Albert elnöksége alatt megalakult Ter- mészettudományi Akadémiát, melynek céljairól, pro- grammjáröl a következő cikkben számol be az Akadémia titkára, Cavallier József dr.
B
I Z O N Y jócskán teltek és multak az évszázadok, amíg az ion természet- oölcsészek elmélyedései nyo- mán a modern tudomány meg- született. És mégis kegyelettel kell emlékezetünknek vissza- szállnia abba az édes-bús múltba, ha szó esik a tudományról, hisz a mítosz babonás kozmo- góniáját Miletos városában szőtte át először a kutatás szel- leme. Ez a vizsgálódás még ta- pogatódzik és sokszor gyerme- kien együgyű, de elsőízben űzi s h a j t j a a vágy a magára esz- mélt emberi gondolat történeté- ben, hogy fizikai okaival ma- gyarázza s értelmezze a termé-szet folyamatait. Thales úttörő munkásságát csak a hagyomány tükrözi. Ám a többinek formát kereső gondolatait is ismerjük a Diels kiadta fragmentumok- ból és doxografusokból. Az efe- zusi Herakleitos gondolatvilágá- ban pedig fel-felcsillan a ter- mészettörvény f o g a l m a . . .
És néhány emberöltő multán m á r az elvont gondolkodás szárnyalt elérhetetlen magas- Ságba az Akademos ligetében.
A Dipylon-ltapu mögött nyüzs- gött és kavargott Athén moz- galmas élete, de egy p á r kő- hajításnyira tőle sötétlő píniák árnyékában és csöndjében a költo-filozófus Sokrates mód-
1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia
szerével t á r t a fel tanítványainak a lét titkait és rejtelmeinek ér- telmét. É s hiába gyönyörkö- dünk a dialógusok szépségében és tanításainak emelkedettségé- ben, Platón maga mondja el ne-
künk hetedik levelében, hogy filozófiáját nem lehet csak a műveiből megérteni: csakis az élő szóval való tanítás* a vele együtt végzett munka, vagyis a kutatás egyengeti az utat gondolatai megértéséhez. És leg- nagyobb tanítványa, a meta- fizikának és a természettudomá- nyoknak atyja, egyaránt él megfigyeléssel és a tapasztalat- tal a szellem és a természet világának tanulmányozásakor.
Aristoteles m á r jól el is hatá- rolja egymástól a lassanként el- különült tudományszakokat és valóban nem r a j t a múlott, hogy a fizika még sokáig bölcseleti diszciplína maradt.
A tudomány története a bi- zonyság reá, hogy új, tudomá- nyos igazságok megismerése rendszerint nem a tudomány szokványos üzemeiben történt.
A rendi iskolák, a.tudományos egyesülések,- az egyetemek - álta- lában ismereteket közvetítettek.
A szellemtudományi és a ter- mészettudományi felfedezések szinte szabályszerűen az el- vonultság és gyötrődés*- nem ritkán a nélkülözés és szenve- dés gyümölcsei. Régebben egy- egy bőkezű pártfogó támogatta ezt vagy azt a tudóst. Ujabban
alapítványok segítik kisebb-na- gyobb mértékben a szellem- vagy a természettudományi ku- t a t á s t Ilyen például a Fondation Thiers vagy a Rockefeller- és Carnegie-alapítvány. A kísér- letező természettudomány ered- ményei a mult század dereka óta az egyetemeket is a r r a késztetik, hogy laboratóriumot rendezzenek be egy-egy tanszék mellé. Sőt, itt is, ott is az állam még a r r a is rászánta magát, hogy kutatóintézeteket alapít vagy támogat ilyenfajta magán- kezdeményezést. Az első világ- háború után a kontinensen a Kaiser Wilhelm-Institut intéze- tei vittek jelentős szerepet.
Hogy, hogy nem, de ezekkel az intézményekkel a régi vágású tudományos akadémiák úgy- szólván alig tudtak lépést tar- tani. A tudomány öncél! —- hangzatos jelszava mögé bás- tyázódva alig vették észre, hogy a tudomány, elsősorban éppen a természettudomány és a gya- korlati élet szerves kapcsolat- ban vannak egymással. É s így esett meg, hogy az akadémiák múltja és jelene közt általában véve mélységes szakadék tátong.
Pedig ez a mult szép és érde- mes, ösztönzött és világított.
Csakhogy, úgy látszik, minden- nek szerte e világon története van, azaz kezdete s vége. A vég pedig csak megújhodással toló- dik ki.
Történetesen éppen három-
száz esztendeje, hogy Róbert Boyle s néhány társa össze szoktak volt ülni részint Lon- donban, részint pedig Oxford- ben az „ ú j filozófia", vagy másként a „kísérleti filozófia"
kérdéseinek megvitatására. A tudósoknak, ez a testülete, a
„láthatatlan kollégium" (invi- sible college) Francis Bacon eszméit igyekezett megvalósí- tani, úgy, amint azok a Nóvum Orgánum lapjain olvashatók.
Vagyis természettudósok voltak, a kísérleti tudomány művelői s jónéhányuk nevét megőrzi a tudomány története. Boyle a lég- nyomás, a légszivattyú s a hang terjedési sebességének tanul- mányozásával végzett számot- tevő munkát és a Boyle-Mariotte- törvény felfedezésével minden- korra megörökítette emlékeze- t é t Ez a láthatatlan kollégium 1660-ban forma szerint is meg- alakult s Royal Society of Lon- don for Improving Natural Knowledge néven voltakép- pen ma is az angol tudomá- nyos akadémia. Az 1902-ben véglegesen megalapított Bri- tish Akademy ugyanis csak a történeti, bölcseleti s nyelvé- szeti tudományok ápolásával foglalkozik. A Royal Society híres-neves múltjában tán a legkiemelkedőbb mozzanat, hogy
1687-ben kiadott egy munkát és ez közel három évszázadon által utat és irányt mutatott.
Szerény címe: Philosophiae na-
turalis principia mathematica.
Auctore Is. Newton. É s belső lapján még egy érdekesség húzódik meg:- Imprimatur S- Pepys, Reg. Soc. Praeses. Julii 5, 1686. Vagyis abban az idő- ben a királyi társaság elnöke a naplóírók nagymestere volt. S hogyha feljegyzései nem is ve- tekednek Newton lángelméjének termésével, mégis becses és olykor' mulatságos forrásai a XVII. századbeli Anglia társa- dalmi és tudományos életének.
É s a Royal Society életének háromszázadik esztendejében alapította meg Szent-Györgyi Albert a Magyar Természet- tudományi Akadémiát. Csak- hogy a tudósoknak ez az össze- fogása merőben különbözik a többi akadémiának szervezeté- től. Röviden szólva, megszervezi a természettudományt és lehe- tővé kívánja tenni, hogy a tudós művelhesse is a tudo- mányt. Ebben a vonásában em- lékeztet Nagy Péter akadémiá- j á r a s a modern orosz tudómá- nyos akadémiára.
Platón akadémiája óta se szeri, se száma nincs a tudo- mányos, irodalmi s művészi egyesüléseknek. Es a legtöbb akadémiának nevezte magát, nem egyszer csúfot űzvén ezzel a fogalommal. A XVI. század- ban például olasz földön Tira- boschi szerint össze-vissza 171 irodalmi akadémia működött.
Az aprólékos Jarkius viszont
1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia
azt állítja, hogy számuk a hét- száz körül járt. A legnevesebb volt köztük az Accademia della
Crusca s a beléje olvadt Acca- demia Florentina. Nagy szó- tára még manapság is kincses- bányája a toszkánai nyelvjárás- nak. Franciaországban a tudo- mányt a nagymultú Académie frangaise képviseli. Alapítói sorában ott van Descartes,
Gassendi s a két Pascal is.
Napjainkban az öt akadémia, az Academie frangaise, az Aca- démie des Inscriptions et Bel- les-Lettres, az Académie des Sciences, az Académie des Beaux-Arts-és az Académie des Sciences Morales et Politiques, együttesen az Institut de Francé.
Az orvosoknak külön akadé- miájuk van. Németországban a Societas Regia Scientarum volt az Akademie der Wissenschaf-- ten zu Berlin ősé s mintája.
Leibnitz dolgozta ki tervét és ő is volt az első elnöke. S ugyan- csak Leibnitz és Wolff volt az, akit Nagy Péter cár megkért, adjon tanátesot, miként szer- vezze meg a szentpétervári tudományos _ _ _ akadémiát . (Im- peratorskaya Akademiya naüic).
Jóvá is hagyta m á r 1724-ben alapszabályait, de hirtelen ha- lála megakadályozta az aka- démia megszervezésében. 7. Ka- talin azonban a következő esz- tendőben Nagy Péter tervei szerint megszervezte az aka- démiát és t a g j a volt Wolff is
és a két Bemouilli. Ebben az akadémiában, a tagok a pro- fesszor címét és megfelelő javadalmat kaptak, hogy gond- talanul élhessenek a tudomány- nak. És ez éppen kétszázhúsz esztendővel ezelőtt t ö r t é n t . . .
Csábító, de lesújtó vállalko- zás megvizsgálni, hogy m i t fordítottak az egyes államok a tudomány exakt ágainak támo- gatására. A szellemtudományok még csak megvoltak valahogy.
Igaz, hogy nem volt szükség la- boratóriumra, műszerekre, meg- felelő segédszemélyzetre, vegy- szerekre, stb. A magyar költség- vetések és zárószámadások ta- nulmányozása pedig ebben a vonatkozásban egyenesen riasztó képet fest. És h a összehasonlít- juk a honvédelmi t á r c a beval- lott kiadásaival, nyugodt lélek- kel megállapíthatjuk, hogy Kle-
belsberg Kunó korát kivéve szinte semmit sem törődtek a természettudományokkal és v a j m keveset a szellemi tudo- mányokkal. Ilyen helyzet köze- pette szakadt reánk az elmúlt évek rémsége. H a igaz, hogy a tudomány hatalom, mint ahogy valóban igaz, akkor mű- veltségünk átlagos színvonalá- nak mérhetetlen lezüllése főoka az erkölcs ijesztő hanyatlásá- nak és természetes következ- ménye, a humanumnak lábbal való taposása nem is m a r a d t el.
A tudomány világában Szent- Györgyi Albertet régóta hírnév
és dicsőség övezte. Amidőn meg-.
kapta az 1937. évi fiziológiai s orvostudományi A/o&eí-díjat a biológiai égésfolyamatokra vo- natkozó felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitaminra s a fumarsav katalízisére, nevének fénye a nagyvilágba is át- szüremlett és a figyelem Ma- gyarország felé is fordult. Mert ne legyünk rpmantikusak, a gulyás és a cigányzene, no meg a barackpálinka mégsem kul- t ú r é r t é k . . . ! És most, a rette- netes erkölcsi s anyagi felfor- dulásunk után, amelynek so- rán szinte kizártuk önmagun- kat a kultúrnépek sorából, csakis kulturális, tehát szellemi s tudományos felemelkedésünk- kel tudjuk létünk jogosultságát a világ ítélőszéke előtt igazolni.
Ilyen körülmények között kel- lett Szent-Györgyi Albertnek határoznia, amidőn néhány tu- dós Bay Zoltán vezetésével a r r a kérte meg őt, állítsa talpra itt- hon a természettudományt és mentse meg a tudósokat. Mél- tóztassanak ugyanis tudomásul venni hogy valóban ez a pro- bléma ! É n láttam rombadőlt la- boratóriumokat, ahol azelőtt európai viszonylatban is fi- gyelemre méltatott munka folyt.
Láttam kormos falakat, tudom, mi mindent nem hurcoltak el külfödre s ami megmaradt, abból sok mindennek lába kelt. É s ismerem a tudomány hőseinek anyagi viszonyait... !
Ugyanakkor tudom azt is, hogy például a Szovjet-Unió 1934-ben a nemzeti jövedelemnek leg- alább is egy százalékát, ezer- millió rubelt fordított az exakt tudomány ágainak támogatá- sára. És ismerem az orosz tu- dományos akadémia tíz pontját a harmadik ötéves terv kereté- ben. Vagyis azokat az irány- elveket, amelyeket a tudomá- nyos kutatásnak a gazdasági és kulturális fellendülés elő- mozdítása érdekében követnie kell.
Szent-Györgyi Albert minden nehézség ellenére is vállalta, hogy megmenti a végső pusz- tulástól hazánkban a természet- tudományi kutató munkát. É s erre legalkalmasabbnak a termé-
szettudományi akadémia mu- tatkozott, ezt egyetem nem t u d j a megszervezni. Először ki kellett válogatnia azt a negy- ven tudóst, akinek munkájára feltétlenül szükség van. Azután meg kellett állapítania, hogy munkásságuknak milyen keret-
ben kell okvetlenül folyta- tódnia. Majd számba kellett vennie azokat a tudományos kérdéseket, amelyek az ország újjáépítését szolgálják, hisz a tudomány útmutatása hiányá- ban az e f f a j t a munka csak rendszertelen és költséges kap- kodás. É s hogy mindezt meg is lehessen valósítani, gondos- kodni kellett az anyagi feltéte- lekről. Itt jött Szent-Györgyi
1-22 Dr. Cavallier József: A Magyar Természettudományi Akadémia Albert segítségére Ráth István
dr., aki gyakorlati érzékével és tudásával a gazdasági ügyek vitelét vállalta magára a tudo- m á n y és az ország talpraállí- tása érdekében,
ségei megnyílnak előttünk.
A Magyar Természettudomá- nyi Akadémia tehát egyrészt biz- tosítja a tudós munkáját, más- részt tanácsadó s irányító fórum a természettudomány eredmé- nyeinek céltudatos és gazdaságos felhasználására Ezért elsőbben is segítségére van a tudósnak mű- szerrel, vegyszerrel, segítő sze- mélyzettel, könyvvel, folyóirat- tal, intézetének és műhelyének rendbehozásával és ezer ágas-
bogas ügyének lebonyolításával.
Azután rendelkezésére áll az ille- tékes köröknek, tehát az állam- nak, az iparnak, stb. a tudomá- nyos eredmények szakszerű köz- vetítésével. Va^vis szervez és segít, utat mutat és irányít Nehéz és súlyos felelősséggel járó feladat, ám nélküle nincs meg- újhodás, sem gazdasági talpra- áüás. Fájdalom, hazánkban még nem közkincs a megismert tudo- mányos igazságok rendezett hal- maza, a tudomány és a tudós
még nem foglalja el sokrétű éle- tünk irányításában a neki járó helyet. Es legyünk csak őszinték, ezt a tényt híven is tükrözi a kapkodó, a műkedvelésben ver- senyt futó életünk...
Az Akadémia e munkássága mellett természetesen kellő gon- dot vet arra, hogy a magyar ku- tatók munkáját a külföld is meg- ismerje. A tudomány közismer- ten a folyóiratokban éL Ezért öt
nemzetközi folyóiratot indít meg már a közel jövőben. E folyóira- tokban; a matematikai, fizikai, kémia, fiziológiai s biológai ak- tákban csak eredeti s önálló ku- tatás eredményei fognak angolul, franciául s esetleg németül meg- jelenni. A tudományos világ ezekből az aktákból fest majd ké- pet a magyar természettudósok tevékenységéről.
A Magyar Természettudományi Akadémia szeptember 6-án tar- totta ünnepi alakuló közgyűlését.
A negyven tag szaktudományok szerint a következő:
Matematikus: Borbély Samu, Egerváry Jenő, Fejér Lipót, Ke- rékjártó Béla, Riesz Frigyes.
Fizikus: Bay Zoltán, Békésy György, Gombás Pál.
Csillagász: Detre László.
Műszaki: Jendrassik György, Kotsis Iván, Tárczy Hornoch Antal, Papp Simon.
Vegyész: Bruckner Győző, Bu- zágh Aladár, Csűrös Zoltán, Er- dei-Gruz Tibor, Gróh Gyula, Isse- kutz Béla, Laki Kálmán, Náray Szabó István, Schulek Elemér, Straub Brúnó, Varga József, Zemplén Géza.
. Biológus: Beznák Aladár, Ernst Jenő, Ivanovics György, Jancsó Miklós, Jávorka Sán- dor, Manninger Rezső, Mans- feld Géza, Miskolczy Dezső, Rusz- nyák István, Sántha Kálmán, Szent-Györgyi Albert, Tóth László, Törő Imre, Wolsky Sán- dor.
Külföldi tagok: Hevesy György, Holényi Mihály, Kármán Tódor,
Koller Pius, Neumann János, Riesz Marcél, Tomcsik József, Verzár Frigyes, Wigner Jenő, Zechmeister László.
A tagok javarészt egyetemi ta- nárok.
Az akadémia tisztikara:
Elnök: Szent-Györgyi Albert, alelnök: Bay Zoltán, gazdasági igazgató: Ráth István, főtitkár:
Gombás Pál, titkár: Cavallier József, Az elnöki tanács tagjai:
a tisztikar, valamint Békésy György, Csűrös Zoltán, Egerváry Jenő, Mansfeld Géza és Wolsky Sándor.
Az első ülésen a tagok meg- vitatták munkatervüket és a folyóiratok megjelenésének mód- jait. Majd Ivanovics és Csűrös vezetésével megalakult a magyar penicillin bizottság. E jelentős eseményről egyébként a napi- sajtó részletesen beszámolt.
Amerikában is megindult a fából való alkoholgyártás
Á
FA jelentékeny részben, átlag mintegy 55 százalékban, cellu- lózéból van. Ennek az anyagnak kémiai összetétele igen ha- sonló a keményítőéhez, mind a kettő szőlőcukormolekulákból van fel- építve. Az a nagy különbség, ami az igen állandó, nehezen felbont- ható és előnyös mechanikai sajátságokkal rendelkező cellulózé, vala- mint a kémiailag könnyen szétbontható és mechanikai ellenállóképes - séget nem tanúsító keményítő között fennáll, szerkezetben különb- ségekre vezethető vissza. A keményítő savak hatására könnyen el- bomlik szőlőcukorra, amely vagy mint ilyen kerül fogyasztásra, (krumplicukor), vagy pedig erjesztés útján alkohollá dolgozzák fel.Bár a cellulózé sokkal ellenállóbb a keményítőnél, magas hőmérsék- leten és nagy nyomás alatt savakkal ez is elbontható szőlőcukorrá.
A nyersanyagokban szegény Németország már évekkel ezelőtt rájött, hogy ilymódon értéktelen fahulladékot (fűrészport, faforgácsot) értékes anyaggá lehet feldolgozni. A „facukor" kiváló takarmány, sőt kellő tisztítás után értékes emberi tápszer is, vagy az alkoholgyár- tásnak a keményítő-cukorral egyenrangú nyersanyaga.
A háború az olyan gazdag országokat, mint Amerika is megtaní- tott a nyersanyagokkal váló takarékos gazdálkodásra és a hulla- dékok minél tökéletesebb értékesítésére. Most nyáron készült él Springfield (Oreg) városában Amerika első olyan szeszgyára, mely- nek fűrészpor és faforgács a nyersanyaga. Ez egyúttal a világ egyik legnagyobb ilynemű szeszgyára, napi termelése 500—600 hektoliter.
Bár ez a gyár a háborús gazdálkodásnak köszöni létrejöttét, kétség- kívül békében is megállja majd a helyét, mert nyersanyaga csaknem értéktelen hulladék lévén, versenyre tud kelni az értékesebb mező- gazdasági termékekből kiinduló szeszgyárakkal, noha műszaki beren- dezése drágább ezeknél.
