12. szám. —— 1308 —— lllíZR
Németalföldet, mint amelyekben nagyobb—
részt a műveltség magas fokának kell tu—
lajdonítannnk az iskolák nagy számát. Ez—
zel szemben találunk országokat (Bulgária, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Portu—
gália. Spanyolország, de főként Izland), amelyekben legtöbb esetben a lakosságnak a mezőgazdasági foglalkozásból folyó szét—
szórtsága hozta létre a kisebb iskolaegy—
ségek nagy számát.
-A tanulóknak egy tanerőre jutó száma egyes országokban (Nagy—Britannia, Bel- gium, Dánia, Németalföld, Svájc, Svéd—
ország) az intenzív tanítás miatt, másokban ellenben csupán az iskolák kevésbbé népes volta miatt kedvező, amit egyrészt a tankö—
teles korban levők kisebb száma, másrészt :) beiskolázás hiányossága idézhet elő. Igy lát—
szólag igen kedvező arz'utvszz'miol tüntet fel
Albánia és főkép Izland, de valószínű, hogy csupán a beiskolázás hiánya ennek az oka.
lskolafejlesztési akciónknak a meg 7:—
lósulása esetén, a tankötelezettség időtar- tamának lt) évfolyamra való kiterjesztése vel és a beiskolázás teljes mértékű végre—
hajtásával kapcsolatban remélhető, hogy MagyarországIS az imént említett, () népok—
tatási illetőleg kedvező helyzetben levő művelt országok so "ába fog lépni és a mű—
veltségnek általában is magasabb szintjére fog emelkedni. Mai fegyvertelen helyzeté—
ben valósággal létkérdés ez az országra nézve. Sokat hangoztatott szólam ugyan ez, ne talán épp azért nagyon is helytálló. A nemzet t'ennmara—idz'mímak ez a célja min- denkinek szeme előtt kell lebegjen, aki ma a népoktatás ügyével foglalk()zik._
Asztalos József (Ir.
A hatósági muukaközvetítők mu "ködése.
A emilt" dos
Résume'. Au cours (le l'anne'e 1927, 130!"—
iice de placement dlEtat a Budapest et les 7 Offices munícipaux de placement de la province ont enregistré 71.565 offrcs de travail, 110109 demandes et 50.409 place- ments.
La situation industrielle stétant améliorée par rapport á llannée précédentc, le nombre
des offres fest éleve' de 21'8% et celui des placements, de 20%; celui des demandes n'a augmenlé 9110 de 10%; il n'y (( cu (]ue 153 demandes pour 100 offres, ('OIÚI'O 171 on 1926.
Állami Munka köz vetítő Hiva — A ni. kir.
tal 1927. évi jelentése alapján a hatósági munkaközvetítők tevékenységéről s az or—
szágos munkapiac 1927. évi alakulásáról ((
következőkben számolunk be'
Mint Szemlénk 1927. évi 8. számában az előző évről közölt ismertetésben is v:lzoltuk.
a hatósági munkőzvetítők 1926. évi adatai a munkapiac helyzetének némi javulását
mutatták. '
Az 1927. évben a nlunkapiac általános helvzete az előz" évhez képest ismét javult.
Bár :) munkakeresők száma emelkedett en—
nél az emelkedésnél nagyobb mértekben
Offices de plan ment.
tágult a munkalehetőség s nagyobb 11) irlék—
ben emelkedett a hatósági munkaközvetítők közvetítéseinek száma is.
A budapesti állami jellegű és a 7 vidéki városi hatósági munkaközvetítő az 1927. év folyamán összesen 71.565 munkahelyet és lltl.1()9 munkakeresőt tartott nyilván. mig a közvetítések száma 50.409 volt.
Az előző évvel szemben a munkahelyek száma az ipari helyzet javulásának folyo—
mányaképen 21'8%—os javulást mutat az 1926. évvel szemben. Ezzel szemben a mun—
kára jelentkezettek száma csak kereken l()%—kal emelkedett. Ez a kedvező alakulás eredményezte, hogy míg 1926—ban a lot) munkahelyre jutó munkakeresők száma 17!
volt, 1927-ben csak 153. S a kedvezőbb hely—
zet vonta maga után azt is, hogy a közve—
títések eredményessége nagyobb H)": csak nem 2t)% os emelkedés volt elérhető az 1926 évi közvetítésekhez viszonyítva.
Az 1927. évi főeredményektiől megálla- pítható, hogy a munkahelyek :")S') %% -a térfi- munkahely volt 361%a nőmunkahelv .(
többi tanoncmúnkahely. A munkakeresők között pedig a férfiak aranya 684% —ot, a
nőké 302% —ot tett '
Á munkapiac helyzete a fértimunkánál jóval nagyobb mértéklwn javult, mint a női
12. szám. —— 1309 —— 1928
A hatósági munkaközvetitők forgalmi adatai.
" Mouvement des Offices de placement.
1 31. 1 11 Tanonc Tanonc ! 1 1 Tanoncl
;] mi? 1 11 ' 7' ' . . I'MI í- .
.i §1í .,. § ' Agyi—filia Összes ,! Am MME" Osszes § ; , 1 íPL gi Összes
115; UW E 1 33 22 E 1 e; ' Ú § ;; % m %
" '*'1 S * É 1. : v 1 E *- : '7
bv Ég 'T': § 1 § l § Ég 1! Tola! '*E § ; : § § %% Total UE. § § § ? Tola!
Anne'c 23! az És ggg-cl. .,,.,_ "es és Egis , 23 És 3372 _,
%% munkahely . munkakeresö közvetítés
ÉJ afres d'cmploi 1 demandes d'emploi placcments
,_ M , , , ,W ,, , ,, "11-17, "Ámen,, ,, ! W _ _
1920 333," 616556125012 1.773 35 9238178 265298711484 15109.588137.749 15.952'520 3 34.224
W,, — 71 () 27'1 19 00 .100( 71'4 27'3 1'3 0' 1000 696 29 4' 10 00 1000 1921 x%" 8 59.085 25.521 2.362 73 87.0412181368 32.05311750 56 115 827 37.017 17.038 702 7 54 764 0/0 — 67'9 29'31 27 0 ] 1000 708 27 7 15 00 100 (í7'5 31'1 1'40 1000 1922 15513"? 8 67 868 31 766;;3.231 147 103 012 82.171 31.851 1.703 135 115860339343 20.390 637 32 60.402 ,
0/0 —-—' (55 9 30 8 32 0 1 100 0 70 9 2? 5 15 01 100 652 33'7 1'0 0 1 100 0 1923 151337" 8 48.701 28.728 2.792 1071 80.331 72.160 31.005 1.372 42 104579 31.457l19 485 635 11 51.588 .
".f — 006 358 35 0 1' 1000 690 29 7 1 3 00 1000 610 3771 1'300 1000 1921 333772 8 44.039 30.942 3.108 160 78.249 70.074 83.629 1.485 126 105314 28 187 20.5631711 33149'494 ()le —— 563 39 5 4 0 02 1000 66'6 319 1 4 011 100 570 41 51147) 11 1000 1925 333378 8. 28 691 23.087 2.608 81 54.467 64.950 31.767 1 514 1091 98 340 20.209 18.41511796 31133451 (1.0 —— 597 42'4 48 01 1000. 66'1 32'3 1'5 01 100 512 467; 20.011 1000 1926 753172)? 8 32 953 28.136 2.548 87 58.726 67.316 31.700 1.269 40 100325 22.796 18.5871751 16 42.150
u,!) — 56 1 39 4 4 3 0-2 1000? 671 31 6 1 3 0 1000 54 1 44-111-810 0 100 0:
1927 33133"? 842512 25.781 3.171 101 71 565 75.234 33.332 1.520 23 110.109 29.343 20.3061752' 8150/1011 We — 594 301 4 4, 01 1000 684 30 L 14 0'() 100 () 582 40 51'1'5 0011 100 0
1 11 . 1 1 11
munkánál. 100 í'ért'imunkahelyre ugyanis hatósági munkaközvetítők forgalmának 1926—ban 204 férfi munkakeresö esett, míg
1927-ben csak 176, a női munkakeresők aránya ellenben 137-ről csak 129—re esett alá. A tanoncok utáni kereslet, amely a ki—
nálatot meg szokta haladni, 1927—ben is nagy tanonchiánnyal talalkozott: 100 ta—
nonchelyre csak 47 tanonc jelentkezett (1926-ban 50).
f A közvetítések megoszlása 1027—ben ez volt: az elhelyezettek 58'2% —a férfi, 411395 —a
nő volt, a maradvány a tanoncokra esik. A 100 munkahelyreneső közvetítések száma ál- talában 70 volt. A női munkánál a közve- títés jóval eredményesebb volt: itt 100 mun- kahely közül 78—at tudtak betölteni az inté- zetek, míg a ferfimunkaheiyeknél csak 69—et. Ha pedig azt vizsgáljuk. hogy a mun- kakeresök közül hányan találtak elhelye—
zést, az országos arányt 100-ra 45-11ek ta- láljuk. A férfimunkakeresőknél ez az arány 39, a nőknél 60. Ez az utóbbi szám jelzi, hogy a női munkakeresők elhelyezkedése sokkal könnyebb volt, mint a férfiaké.
A hét vidéki város közvetítéseinek össz- forgalma az előző évhez képest alig emel- kedett, a forgalom országos adatainak nö- vekedését tehat tulajdonképen a budapesti
megnövekedése okozta. Lényegesen emel—
kedett azonban a forgalom Győrben, ahol a közvetítések száma az előző évhez képest csaknem 70%-kal emelkedett. Az eredmé—
nyes közvetítések száma a debreceni, pécsi és szegedi munkaközvetítőknél is növekedett., míg Miskolcon, Sopronban és Szombathe—
lyen a piac lanyhulása volt észlelhető.
A legtöbb munkahelyet az év folyamán szeptember hónapban jelentették be, a leg- kevesebbet febrnárban. A legtöbb münka—
kereső novemberben jelentkezett, a legkeve—
sebb áprilisban.
A munkakeresők főcsoportjai szerinti vizsgálódás azt mutatja, hogy a szakmun—
kánál intenzívebb volt a munkakeresés, mert itt 100 munkahelyre 171 munkakereső esett, míg a segédmunkánal csak 140. A_
szakmunka terén azonban ——-- különösen a férfi szakmunka terén ————— a piac javulása az előző évhez képest nagyobb is volt, mint a segédmunka terén. A közvetítés legsikere—
sebb volt a női segédmunkahelyeknél. 100
női segédmunkahelyre 81 közvetítés esett, 100 férfi segédmunkahelyre 70, alszakmun—
kanál 100 férfihely 68, 100 1161 munkahely 55 közvetítéssel talákoiott.
12 ' szam. _— 1310 —
1928
Foglalkozási főcsoportok szerint nézve a helyzetet, a munkanélküliség a legnagyobb volt a gépek és közlekedési eszközök gyár- tg'isánál. Míg ugyanis a térfimunkánál át—
lagban 176 volt a 100 munkahelyre eső munkakeresők arányszáma, az emlitett fő—
esoportban 100 férfi munkahelyre 362 mun—
kiikereső jutott. Az átlagot meghaladta még zi inunkahiány a következő csoportoknál:
(*lxlniezósi ipar 255, szállodai és éttermi ipar 2.3 l, vas— és fémipar 190, szolgák 183, fa— és esontipar 178 munkakeresővel 100 férfi—
munkahelyre.
A forgalmasabb szakmák közül 100 férfi szakmunkahelyre a legtöbb munkakereső jelentkezett a következőknél: kereskedelmi tisztviselők 1.075, hentesipar 620, mészáros- ipar (313, góplakatosipar 599 jelentkezővel. '
A női munka terén a munkanélküliség az átlagot csak a 'ereskulelem körében. a
:.
kisegítő háztartási alkalmazottaknál, a gyári segéd- és napszámosnőknél és a szál- lodai, éttermi iparban haladta meg.
A szellemi niunkanélküliségről, illetve munkahiányról az állami munkaközvetí—
tésnek nincsenek adatai, de kiemeli a jelen—
tés, hogy sűrűn fordulnak magasabb iskolai végzettségű, sőt diplomás emberek is az in—
tézethez, bármily alsórendő munkára való alkalmazás iránt. A munkapiac javuló irá—
nya mellett elszomorító jelenség az is, hogy szakmunkások alsóbbrendű munkákra ugyanolyan mértékben jelentkeznek, mint korábban. A budapesti, hatósági munka—
közvetitő idevonatkozó külön statisztikája szerint 1927-ben 111 szellemi és 386 szak—
munkás helyeztetett el napszámosmunkára.
A deklasszifikalódott munkások száma te—
hát 1927-ben a budapesti munkaközvetítő—
ne! 497 volt az 1926. évi ;")(l'i—lel szemben.
ZDASÁG
Az áralakulás hatása a mezőgazdaság jövedelmezőségére az 1913—1925. években.
lja/fel de la formation des prix sur le rendement de Fagriculime de la Hongrie
* en 1913—1925.
Résztme'.Nous examinons l'e/fet de la formu—
tion des prix sur le rendement de l'agriculture.
Pour éliminer les écarts apparents de prix amenés par la depréciation de la monnaie, nous earprimons rear-ci en eouronne-or, et nous en examinons la formation au Ier oclobre, on one clest en untomne r/ue les propriétaires ruraua: mettent en valeur lo plupart de leurs produits agricoles. Tandís gue pen—
dant la yuerre, le prim des produits agricoles a aug—
menté bien plus (Iue celui des matieres d'exploita- tion, celles-ci ont renchérí plus de 1919 d 1925 (1118 les produits ugricoles. Et landis _gue pendant la yuerre la formation des prix a été bien plus favo—
ruhle pour Pelevage gue pour la production des plantes, aucune branche de production ne slesi he'néiiciée depuis d'une difference aussi marguée, et (f*est encore pour la culture des plantes gue depuis la guerre les prix se formaient le moins favorable- meni. Au cours de la guerre, dest pour les petites exploitations ssoccupant principalement d'élevage ((ne la formation des prix (( été la plus propice.
Par suite de ces circonstances, jusguyen 1921 les superlicies des principales plantes ont díminué de 30 a 50% et les moyennes de produt'tion en ont également fléehi: la production ;] est devenue plus
intense depuis 1921, et en 1925 elle slest rapprochée du niveau d'avanl-guerre. Par contre, en raison suriouí' de la formation des prix particulíérement défavorable pour Itélevage, l'effectif du bétail réstait méme en 1925 au—dessous de celui diavant Id guerre mondiale.
Pour juyer des modifications apportées en Hongrie aux salaíres agrieoles, il faut prendre en considérution (Iue la plus grande
payée en nature.
partie en est
()ifil s'agisse de salaire en ar'yent ou en nature, re (pie l'employeur se demande, ciesl de savoir (luelle partie de su récolte, moissonnée sur combien de superficie, il doit y affecter.
!.Les graphigues I, II et III indiguent les chan—
gements de salaires agrícoles, calculés a ces points de vue. Les graphigues 1 et II montrent un salaire uz nature typigue, ezt en présentant les fluctuations a) culculées en couronne—or aux prix journaliers des epogues respectives, b) pour éliminer le facteur de prim, calcule'es aux prix de 1913, afin de faire res—
sortir lc changement guantítatif du salaire, e) indi—
(plant, compte tenu des moyennes de récolte, la su;
periieie de froment dont lla production devait _étre
