Ausztria

KONZULI JELENTÉSEK ,

A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:

Állam neve ;; § Állam neve 25 § Állam neve ;35 § Állam neve % §

! m _ _ H , ___m

, l , l _ ,

Amerikai Egy. All. 3 19261 703 Cseh—Szlovákia.. 1928 433 Kanada l 1926 110 Románia , . , 1928 626 Ausztria . § t927l 809 Esztorszag 1928 227 Mexiko .. ., lt 1928 787 Spanyolország .. .. ! 1928 793 Bajorország §l€l28t 582 Finnország.. l 1926 759 Nagy—Britannia .. .. l 1928 1027 Svájc .. . 1928 622 Brazilia . . .. §l1927l 708 Franciaorszag .. .. , 1926 709 Németbirodalom .. Él 1928 321 Sz. H. Sz. állam.. 11928 524 Bulgária .. .. .. ,. jl928 llOö Görögország . ,. .. * 1927 982 Olaszország !l 1928 923 Törökország .. .. ll1928 798

j i 1, Württemberg.. .. .. 511928 1113

§ % ,

Ausztria.

Autm'che.

A bécsi m. kir. követség gazdasági jelentése az 1927.

Ausztria az 1927. évben sem bírta gazdasági

válságát leküzdeni. A válságnak egyes tünetei eny- liiiltek ugyan, egyebek között az ipari termelés kétségtelenül javult, mindamellett azonban válto—

zatlannl áll fenn az a helyzet, hogy szanált állami

pénzügyekkel végsőkig elgyengült

áll Ha egyes

termékeinek elhelyezésénél a lefolyt évben

helyzet is mutatkozott, nem mértékben a németországi

tajdonítható,

és vérszegény

magángazdaság szemben. Ausztria

ipari

javuló az csekély

konjunktúrának kitűnik abból, Ausztriának németországi kivitele az elmult ben Böoo-kal emelkedett. A Németbirodalom la-ngyelország között, beállott kereskedelempoliti- kai zavarok is előnyösen hatottak az osztrák ki—

x ítelre,

tu- hogy év—

anii legjobban

és

Ausztria gazdaságának adóbeli és szociális

megterhelése még mindig jóval nagyobb, mint más országoké (s az eladósodás 1927—ben is to- vább emelkedett. A hosszú— és rövidlejáratú kül- földi kötelezettségek az 1926. évvel szemben ke-

'rek 580 millió sillinggel szaporodtak, belföldön a

régi adósságok törlesztése pedig csak elvétve volt

észlelhető. Az adósok száma az összes pénzintéze—

teknél emelkedett, szemben a hitelezőknek

szintén észlelhető szaporodása nem tekinthető

elegendő ellensúlynak, mivel a hitelezők nagy része csak rövidlejz'iratt'i külföldről eredő betétek—

kel szerepel, tehát nem képvisel az országok gaz- ezzel

das—ágát termékenyítő állandó jellegű kölcsönöket.

lágy irányban azonban haladás volt észlelhető: a kamatteher enyhült

A kereskedelmi mérleg 1927-ben ismét rosz—

szabbodott.

Az 1927. évi külkereskedelem passzívum-a l.102'(i

millió sitting,

túlhaladja az ötmilliárd sillinget.

az utolsó öt év passzívuma pedig

A terheket még nagyban növeli Bécs városá—

nak az adózás terén követett erőszakos politikája.

A kormány ugyan arra törekszik, hogy az ipar megadóztatásán könnyítsen, azonban Bécs városa

évről. ,

nem enged a neki az állami adókból járó részese—

(lesből, amelyet túlnyonn'n'észben a város községi, tőleg szorialista intézményeire és így közvetve

és eléggé számot-

amennyiben a kereseti adónál, továbbá a társulati- és jövedelmi adónál 5000'()l, a forgalmi adónál 40%-0l, a földadónál 80%—ot, a szeszadó- nál pedig 3000-0t tesz ki és annál súlyosabban esik latba, mivel Bécs Ausztria legnagyobb adó-alanya.

Amellett pedig Bées városának ilymérvű részese-

pz'ntrélokra fordít. Ez a rész

tevő,

dése maga után vonja a többi szövetségi országok ltasoti'ló részesedését is és így Bécsnek városi po-

litikája közvetve, befolyásolja az egész állam adó—

politikáját.

A takarékbetétek ugvan 1927-ben erősen gya-

rapodtak, ebből a körülményből azonban nem vonhatók le messzemenő következtetések, mivel ez az emelkedés nagyrészt arra vezethető vissza, hogy az eddig részvt'anyekben vagy az iparban, keres—

kedelemben, gyári telepekben és egyéb ingatla-

nokban elhelyezett tőke mindinkább a kevesebb

rizikóval járó takarékbetétekké

azonban

vedlik át. Ez a mondható örvendetes- nek; az eladásra kerülő részvények és egyéb érté-

kek ugyanis a kült'öldnek tulajdonába mennek át

és ilykép Ausztria értéktulajdona mindjobban ösz—

szezsugorodik.

körülmény nem

Az állami pénzügyek az 1927. évben — a gaz—

daság súlyos gondjaitól érintetlenül —— kielégítően

fejlődtek. Az adóbevételek túlhaladták elő—

irányzatot és 5%—kal kedvezőbbek a mult évi be—

vételeknél.

'dZ

Az osztrák valuta szilárdan állott, a Nemzeti Bank aranyfedezete 72%—ról 90"o-ra emelkedett.

Az év vége felé, a tt'ikeellátás a béesvárosi kölcsön megkötése és az új beruházási kölcsönre való kilátás következtében

javult.

kedvező ha ! ározotta n

Kedvező tiinetnek minősíthető, hogy az oszt-

rák közgazdaság minden nehézsége mellett meglepő ellentálló képességet mutatott, ami a gazdasag jö-

84

ll. szám. —— 1210 —— l928

vöjének felbecsülésénél kétségtelenül fontos te- nyezőként vehető számításba.

Az ipari tevékenység, amint az a termelés és

statisztika adataiból

a külkereskedelmi megálla.

eszrevehett'íen

év folyamán

megélénkült. A termelési átlag emelkedett és pílható,

mennyiség az

rsak az ev mutatkozott,

textilárukm'il, visszaesés. Mindamellett az ipari te—

vége felé különösen a

vékenység emelkedése nagyobbrészt nem járt a megfelelő üzemnyereséggel, ami főleg arra vezet—

ht-tő vissza, hogy számos vállalat az 1926. év ked—

vezőtlen gazdasági viszonyai mellett, tekintettel az

üzemeknek erősebb esökkentéséwel, vagy teljes be—

nagyobb költségre, kénysze—

veszteséggel tovább dolgozni.

sziintetésével járó

volt inkább

az 1927. évi termelés nagyobb hozama

riilve

ninélfogva

csak az iizemköltségek fedezésére volt fordítható.

Habár 1927-ben a belföldi t'ogyasztásnál ja-

vulás mutatkozott, különösen pedig a kedvező termés köveilwztében a mezőgazdák vász'irloképes- sége emelkedett, íigyelernreméltt') tünetet kepez, hogy az év folyamán a gazdasági javulás legfon- tosabb előmozdító tónyezt'íjeként nem annyira a

belső piac élénkülése, mint inkább a fokozott ki- vitel szerepelt. llykép Ausztria további gazdasági fejlődése nagy mértékben a külföld konjunktú'á—

ját/il lett függővé, Ez a helyzet kétségtelenül némi veszélyt rejt magában, egyelőre azonban a nyers—

anyagok behozatalának az év vége felé beállott

rendkívüli emelkedése ar"; enged következtetni,

*loogy az ipar foglalkozatása újabb erőforrást

nyert és ennélfogva továbl'ti javulásra mutatkozik kilátás.

Östermelés.

Az t927. évi termés általában úgy mennyisé-

gileg, mint minőségileg kielégítőnek, sőt részben nagyon jónak mondható; borban ellenben határo—

zottan rossz volt. A terméseredmények átlag ked—

vezőbbek az előző évieknél és elsősorban a ked—

vező időjárásra, részben pedig a mindinkább ész—

lelhető 1nelio'áeiős intt'lzkedésekre és intenzívebb megmunkálásra vezethetők vissza.

A bevetelt

előző évhez hasonlítva az alábbi képét mutatja:

terület és a Ierméseredmény (1:

Terméseredménv

? Bevetett terület

l

1000 hektárban

1000 m mázsában Termény neve ' __"

1926 ; 1927 ? 1926 ; 19—17 Búza .. .. ..,); 202-5 ) 204-4 ? 2.568! 3255 Rozs .. .. ..a; 3936 3835 ; 4.758í 5.112 Árpa. ., .. ..tt 146'6 l 1480 1975; 2.380 Zab .. .. ..il 314-5 311-2 4.348! 4.388 Tengeri .. ..l 61'5 59'6 tg 972 1.257

Burgonya... 1777 ! 183'8 12.978 26.648

Takarmányiépk 803 ! 53-4 15.707 16.606

Cukorrépa 19'8 ; 244 4.807 7227

' t

A termés eredménye átlag eléri, sőt egyes ter-

ményeknél túl is haladja, a jó középtertnesű 1925,

évét, azonban az árpa, tengeri és burgonya kivéte- lével még mindig nem érte el a szintén középter—

ttlttl. évi termest.

katasztrófálisnak

mési't utolső háború előtti

A b()1'l0l'll]í",Sl'ti az 1927. év

mondható, a hiány az előző évvel szemben vidé- kenkint 54 és 85% ki lőtt váltakozik.

A hektáronkinti terméseredmény az 1926. év—

vel szemben a teri'nények átlagában

nem számítva) 17'L'2%—kal emelkedett, a burgonyá—

nál magánál azonban, amelynek termése az előző 14514 métermázsára nőtt, (burgonyát

évi 73 métermázsárol 9900—os az emelkedés.

Hogy az osztrák mezőgazdaság a főbb termé—

nyekben, mint rozs, búza és cukorrépa, minded-

dig nem tudta elérni a háború előtti szinvonalat,

annak oka a háború ntóhatásaiban keresendő. Ez és talán még inkább az inflációs és defláeiós idők, valamint a szükségleti tárgyakban fennállott nagy

hiány a földek elsila'myítását, valamint az állatál-

lom-ány, épületek és erdők leromlz'isát okozták. Az intláeió idejében a gazda ugyan adósságaitól meg-- szabadult, azonban iizemi tőkéjét elvesztette, mi- vel az akkori áruhiány mellett képtelen volt a he—

özönlő pénzt idejében és elég gyorsan gazdasá- gába befektetni. Ma a gazda már lényegesen ma—

gasabb költségekkel dolgozik, mint a háború előtt, állandóan hitelnehézségekkel küzd. Az

utolsó öt évben a szükségleti tárgyak árai, az adók

és a bérek jelentékenyen emelkedtek, a termények z'trai pedig részben eső tendenciát mutatnak. A

i'üldbirtoknak 3 százalékos átlagos hozama mellett a gazdának a 8—1? százalékos j—elzáloghitellel kell

azonban

szfmolnia, amely minden drágasága mellett is vsak nehezen szerezhető. A földbirtok eladósodása számottevő, amennyiben Alsó—Ausztriában hozzávetőleg bektáronkint jel-

zálogkölesönt'ikben 16'3 sillinget, a rövidlejáratú

kőlesőnökben pedig 32 sillinget lesz ki, a többi szövetségi országokban pedig ennél csekélyebb.

ezidt'iszerinl, még nem

Az 1927. évi rozs— és bi'lzatel'més összesen

83.670 vagont kitevő mennyiségből a vetés—

anyag és a gazdaságokban egyébként elhaszná- lásra kerülő mennyiségek levonása után a belföldi fogyasztás számára kerek 51.600 vagón maradt. E termésmennyiség mellett Ausztria gabonabevitele 39.300 vagónt tett ki. Ezek szerint Ausztria mező—

gazdasága a belföldi szükséglet 56'8"o-át bírja fe—

dezni, míg a 48'2%—a behozatalban

talál fedezést, 6,535.363 főnyi lakos-

ság: mellett az évi fogyasztás,,fejenkint e szerint,

139 kg gabonát. vagy 104 kg lisztet tesz ki, való-

szinű azonban, hogy ;) [Tejenkinti fogyasztás ennél nagyobb. Ez adatokból kiderül, hogy Ausztria, bármennyire is sikerüljön mezőgazdaságának ter—

melőképer (egét emelnie, még távol áll attól, hogy

kenyérsziikségletét teljes egészében maga fedez-

fennmaradó Ausztriában

%

ll. szám. 1211 1928

besse; a rozstermés azonban rövid időn belül nem-

rsak a belföldi szükségletet fogja fedezni, hanem

több is lesz, mint amennyi belföldi fogyasztásra tény, hogy Ausztriá-

mint más országokban,

tengerinek és

szükséges, mivel tapasztalati

ban hasonloan, a rozs—

nak. árpának kenyérgabonaként

való felhasznz'ltz't'sa a búzalisztfogyasztással szem- ben erősen csökkenőben van. Előrelátható te—

hát, hogy a rozs nemsokára el fogja érni az ér—

.tőkesítésí lehetőség határát és be fog állni a rozs- termelés csökkentésének és ezzel szemben a búza- termelés f(lleSZl-ÖSÓIICk szüksége. A búzatermetés fejlesztésénél azonban a kilátások, tekintettel az ausztriai talaj— és éghajlati viszonyokra, nem

mondhatók kedvezőeknek, minélfogva Ausztria a

finom tisztnél mindig hevítelre fog.; szorulni.

Az 1027. évi (írpdiermős kiváló minőségű volt.

A belföldi szükséglet fedezése mellett árpa Német—

országba és Németalföldre került kivitelre. tűz az eredmény kedvezőbbnek mondható,

Ausztria 1920-ban ái'pasziikségletének csak körül- belül 75 százalékát birta fedezni.

annál mivel

A zabtermós gyönge volt, aminek oka nem annyira az idr'íjárzfisban, mint inkább abban a kö- riilményben lelhető, hogy a gazdák a zabtermelés

helyett a jövedelmezőbb árpatermelésre tértek át.

1027 december a sörfőzésre 'aló árpá—

nak méterim'izsz'ijz'it 42—44 sillinggel, a zabét pedig

aram—32 sillinggel jegyeztek.

havában

A tengerüermés a talaj javítása és a kedvező időjárás következtében_kedvező volt; mindamellett Ausztria szükségletének csak 33 százalékát bírta l'edezni.

A I)urgonyatermés tetemesen túlhaladta az

l$)20. évit, amelynek több mint a kétszeresét érte

el. Az 1927. év a kapásnövények fejlődésére hatá- rozottan kedvező volt, mindamellett nem kétséges, hogy ez a rekordterinés nemcsak a kedvező időjá- a termelés rend-

llabár külföldi lmrgonya is került behozatalra, e, behozatal a bel-

töldi terméseredményhez képest elenyészően ese—

rásnak kö

szeres fejlesztésének eredménye.

.önhető, hanem főleg

kély, úgyhogy Ausztria nemesak saját burgonya—

szükségletét képes fedezni, hanem már ipari fel- dolgozásra, sőt —— kis mértékben —- kivitelre is termel.

Ausztriában ezidőszerint két keményítőgyár és 39 mezőgazdasági sz ,szégető — ezekből 17 szö—

vetkezet —— áll üzemben, míg 1920—ban csak 2 szeszégető volt. A burgonyakivitel 1027 utolsó hó—

nap [ig 1.300 vagónt ért el; főkép kelet és délkelet

felé irányult. Görögországba több mint 200 vagón, Sz. al-

lamba 80 vagón, Svájcba 30 vagón burgonya ke- Ivlagyarországba közel 150 vagon, a Sz. H,

rült kivitelre. Újabban a kivitel Olaszország felé

az ottani beviteli határozniányok enyhítése követ—

keztében is megkönnyebbült, minétfogva az év vé-

gén ()laszországban több száz vagón megrendelés

történt.

A cukorrépatermeles Ausztriában 1927-ben kii—

eredményt mutat fel. A kiváló a mindinkább racionálisabban űzött talajművelésnek tulajdonítható.

lönösen kedvező termr'eseredmény

A ['akarmányrépa termelésőm'd is különösen

szembeötlő módon jut kifejezésre a mindinkább terjedő belterjes gazdálkodás- és talajnn'ivelésnek előnyös kihatása, mert jóllehet az 1927. év, mint ahogy azt már említettük, a kapásnövényekre kii—

tönösen kedvező volt, a takarnu'u'lyrépz'inak az 1926. évi 1956 métermázsa hektárhozadékkal szemben az 1927—ben elé 't 3110 métermázsája ko- 'ántsem tulajdonítható a kedvező idöjárásnak. A bevetett terület ugyan, nagyrészben a cukorrépa- terinelés javára, 19283-tal szemben 80.317 hektárról 53.358 hektárra csökkent, mindamellett az évi ter—

lö,707.380 (l—l'Ól 16,006.468 g—ra emelkedett. A takarmányrépatermelés fokozásával

karöltve járt az egyéb takarmányniemek termelé- sének rendszeres fejlesztése, így 1927-ben 20.000

hektár új rét, azonkívül pedig az eddigi évi 1 mil- lió sillingnél többet kitevő l'űmagiinport csökken-

tésére 350 hektár fűmagültetvény létesíttetett.

nn'iseredmeny

Egyébként az eddigi terméketlen tatajrészek—

ből 1027-ben vízmentesítés és egyéb talajjavítás

útján 7.000 hold lett főleg búza- és répatermelésre

alkalmassá téve.

Az 1927. évben az oszt'ák mezőgazdaság min—

den ága között a bortermelés volt a legsilányabb helyzetben. Az 212000 hektoliterre (hektz'ironként (i'íi hektoliterre) beesülhetr'i, szem- ben az előző évi 461.578 hektoliterrel és az 1925.

860114 hektoliterrel. A utóbbi években mindinkább

össztermés

évi borterinetésnek az

rosszabbodó és "át- ságos helyzete e termelési ág fejlesztését teszi

szükségessé.

Igen jelentősek a Icomlótcrmeles fejlesztésére irányuló kísérletek. Ausztriának eddig csak egy komlótermető vidéke volt, Felső—Ausztria ,,Mühl- viertel"-jében, amely az 1911. évi rekordtermés al- kalmával 20.000 lnétermázsát, körüll'ielül Ausztria jelenlegi évi szükségletét termelte. A ha- ború utáni komlótermelés erősen ha- nyatlott és csak az utolsó években növekedett is- mét a bevetett terület. Az 1926. évi rossz termés alig érte el az 1.000 métermázsál, az 1927. évi ter- més azonban már 3.000 inétermázsá'a rúgott. A komlótermelés fejlesztésére irányuló akció Alsó—

Ausztriát, Stájerországot, Vorarlberget és a nyu- gatmagyarországi részt ölelte fel. Az eddigi ta—

pasztalatok szerint az éghajlati- és talajviszonyok, valamint a termés minőségei különösen Alsó- Ausztriában bizonyultak nagyon kedvezőnek.

HZHZ

években a

Az 1927. évi osztrák termés a főbb termények—

nél 933 millió sillingre becsülheti").

.

84*

11. szám. —— 1212 —— 1928

Ezzel szemben az első stabil valutával rendel- kező 1923. évi összértéke becslés szerint

408 millió sitting volt.

A két

egyrészt a hozamok rendkívüli fejlődésének,

részt pedig az 1023 novemberben mélyponton ál-

lott a'ak azóta bekövetkezett

lajdonitható.

termés

termésérték közötti nagy különbség mas-

emelkmlésének tn—

érdemel Ausz—

triaban újabban mindinkább fejlődő m'iuény— és vi—

Különös megemlítést még az

rág/termelés. Az eddigi viragkiallitasoknál bebizo' nyult, hogy a belföldi virágtermelés a külföldi leg-

jobb minőségű áruval egyenértékű anyagot kév pes termelni. Mindamellett a külföldi élővirág— és növr'rnybehozatal eléggé számottevő, ezzel szemben pedig a kivitel elenyésző. 1927 első kilenc hónap- jában a növény-, virag-, virítghagymabehozalal 1,987.000 sillinget tett ki (1026—ban 1,887.000 sil—

line"), amely összeg nagyrészt az országban ma—

radhatna, ha az osztrak viragkertészet jobban spe- eializúlva volna. Újabban az olaszországi virag-

behozalallal szemben erősen észlelhető volt a né—

metországi verseny. Az osztrák termelők azonban ennek a versenynek hasznát. nem vehették. mivel a kevés tőkével rendelkező és ennélfogva tökélet- len berendezésű osztrak kiskertészeti üzemek a külföld mély áraival versenyezni nem bírtak és ilykép a piachoz való közelség dacara kellően nem érvényesülhettek. Ausztriának fil—, cserje- és egyéb élőnövénybehozatalaban Magyarorszag 126

ezer Silling értékben szerepelt.

Ausztria (illaltenyésztése 1927—ben kétségtelenül

kedvezően fejlődött, ami nem csekély mértékben a jo takarmánytermésnek, továbbá az állattenyész—

tés rendszeres fejlesztésére és a tenyésztési költ—

ségek csökkentésére irányuló céltudatos intézkedé—

seknek volt tulajdonítható. Az állattenyésztési szövetkezeteknek és a mezőgazdasági testületeknek

együttműködése kiváló eredménnyel járt. A

marhatengésztésnél volt aránylag a legnagyobb ha-

ladás észlelhető. Az utóbbi években különösen

ápolt fejőstehéntenyésztés a közönséges t'ű- és szénatakarmány mellett tehenenként, fajok sze-

rint évenkint 2.200—3000 liter tejhozamot ered—

ményezett. Az osztrák kormány minden tőle tel—

hető módon a tejgazdasáy emelésére törekedett és a tejgazdaságok fejlesztésére az előző évben a népszövetségi hitelből 6 millió silling kölcsönt eszközölt ki. A tejgazdaság erős fejlesztése odave- zetett, hogy egyidőben a belföldi piac a termelt

tejnek és tejtermékeknek felvételére gyengének bi—

zonyult. Ez azonban csak átmeneti jelenség volt.

mert míg a háború előtt a Bécsbe szállított napi

tejmennyiség 840000 litert tett, ki, ma már ismét

737000 litert ért el, ami, tekintettel arra, hogy

Bécs lakossága időközben 10 százalékkal csökkent, a békebeli mennyiségnek csaknem teljesen megfe—

lel.—A tejfogyasztás legnagyobb részét a belföldi

termelés fedezi, amennyiben az 1927 május 25-én lépett hektoliterenkinti 3 aranykoronás tejvam következtében a külföldi, azaz morvaor- szági tejbebozatal az 1926. évi napi 134000 liter—

lőt 1927-ben 31.000 literre csökkent. A belföldi tej—

sziikséglet most má' a belföldi termelés által úgy-

szólván teljesen fedezve van; erős behozatal inn—

tatkozik azonban tejtermékekben.

1924-ben még ;! lriss tej—., vaj-, sajt— és tejkonzerv-

behozatal 39 millió értéket képviselt és ez a beho-

zatal a friss tejbehozalatnak előbb említett erős csökkenése dacára, 1926—ban 28'5 millióra esett,,

1927—ben pedig még mindig 21.000 (; vaj és 33.000c1

sajt került behozatalra.

érvénybe

a különböző

Ausztria legelő— és takarnu'myterületeinek ki-

terjedése, valamint l'ejőstehénállományának nagy—

súgta a tejgazdasag 'aeionális szervezése mellett a tejgazdasagi termékeknek Dánia és Svájc mintá—

jára való kivitelére is nynjtana lehetőséget.

Az osztrák belföldi illetően

vágómarha értékesítését megállapítható, hogy 1927-ben 1926-tal szemben a piacnak belföldi anyaggal való ellátása 10 százalékkal emelkedett. Ezen emelkedésben fő-

leg Alsó-Ausztria és a nyugatmagyarországi sáv

vett részt. Az 1927. évben azonban az osztrák pia—

cot vúgómarhín'al még mindig túlnyomóan a kül- t'öld látta el, amennyiben a kerek 169000 darab behozatallal rsak 30.000 darab belföldi vágómarha —— ebből 25.000 darab hízlaltmarha ——

szerepelt. A behozatali országokat illetően Magyar—

ország —— sajnos —— 1926—tal szemben 4649 darab-

bal kevesebbet szállított. A Romániából való be- hozatal ellenben, a román kiviteli vámnak jelen—

tékeny leszállítása folytán, erősen emelkedett, úgy—

szintén emelkedett a Sz. H. Sz. államnak Auszt- riába irányuló marhakivitele 18.000 darabbal, az

Ó-Szerbiában beállott és a marhaállomány csök-

kentésére késztető rossz takarmánytermés követ—

vetkeztében. Ezekkel szemben Lengyelország, amely 1926—ban még 20.934 darabbal szerepelt a bérsi piaeon, 1927—ben a cseh—szlovák határzár

megszüntetése következtében mindössze csak 621 darabot szállított.

szemben

A lótenyésztés 1927-ben a marhatenyésztésnél kevésbbé kedvező fejlődést mutat. A pinzgaui fajú

nehéz lovak értékesítési lehetőségében ugyanis némi

javulás állott be és ennélfogva az árak is javul—

tak. Jelenleg a hidegvérű lovak tenyésztésére 428

állami mén átt használatban és a 169 magánmén

túlnyomó része szintén a hidegvérű fajhoz tar- tozik.

A melegvérű lótenyésztés nem mutat különö—

sen kedvező fejlödést. Jelenleg 106 melegvérű ál- lami mén all Alsó- és Felső-Ausztriában valamint Karintiában és a

hasznalatlmn.

nyugatmagyarországi részben

A sertéstenyésztésnek 1927. évi fejlődése hatá-

előtti

rozottan kedvezőnek mondható. A háború

11 . szám.

z'xllonianynak a jelenlegi i'illomany ugyan csak 80 százalékát teszi ki, azonban a tenyésztés minöség—

ben a háború előtti állapotnál már magasabb fo—

kot ért el. A tulajdonképeni alpesi országrészek—

l-en a német nemesített sertés, a sík területen pe- dig e mellett az angol fehér yorkshire-faj állanak

használatban. A sertéstenyésztés eme fellendülése dacára a belföldi piacnak élőserte'ssel való ellá—

tása még úgyszólván kizárólag a külföld által tör—

ténik, a belföldi felhajtás jelentéktelensége miatt.

3927-ben a külföldről eredő összbehozatal 4132 ezer darab hús— és 307 ezer darab zsirsertést tett ki.

Magyarországnak Ausztriába irányuló sertéskivitele 1927-ben 47 ezer darabbal csökkent, a romániai ellenben 31 ezer, a Sz. H. Sz. állambeli pedig 23

ezer darabbal emelkedett. Lengyelország kivitele

Ausztriába, az újabban Cseh—Szlovákiába és Nagy-

Britanniaba irányuló kivitel következtében 60 ezer

darabbal csökkent. A lira mélyebb árfolyama ide- jében az Olaszországból eredő sertésbehozatat 30 ezer darabra rúgott, a líra stabilizálása után azon- ban 656 darabra csökkent.

A juhtenyésztés 1927—ben hanyatló irányzatot

mutatott. Ez a hanyatlás az osztrak juhtenyész- tés eddigi fővidekén, Karintiaban is érvényesült és oka a gyapjúipar készaruinak elesés—ligában,

azonkívül a téli tartásnak dragasagz'lban, a gyapjú—

áraknak a tegerentúli verseny következtében való allandoan alaesony színvonalában, végül pedig abban a küríihnényben lelhető, hogy a juhhúst'o-

gyasztas a főbb fogyasztasi góepontokban nem

bírt kellően terjedni.

Ha az oszt *ak mezogazdasag helyzetének kellő jellemzése céljából a jelenlegi és békebeli bérekre, valamint néhány fontosabb mezőgazdasági ter- mény áraira vonatkozó adatokat ("összehasonlit- juk, kitűnik, hogy a bérek a fontosabb munkás- kategt'n'iakm'tl, ma mar az üzem j(")vedelmezőségi?- hez képest túl 'annak valorizalva.

Bányászat. Az1927. év folyamán. az oszt'ak gazdasági helyzetben beallott fellendülés követ- keztében a jelentkező fokozott nyersanyagsziikség—

let az osztrak ln'myz'tszatra, a réz- és ólomterme—

lést kivéve, szintén kedvező kihatással volt. A ter- melés, amely már az első félévben az 1926. évi színvonalat túlhaladta, az év másik részében is

Ji'lOlliÓkOllyPll emelkedett. *

A kőszénkányák termelésüket az év folyamán tetemesen emelhették. Az évi termelés 175620 ton- nal ért el, szemben az 1926. évi 151.254 tonna 'al.

A barnaszéiibányrlszut (sekélyebb értékesítési lehetőségek mellett, 2,957.728 tonnáról rsak :l,077.229 tonnára emelkedett,

Ausztriának ásványi ll'izelőmlyayokban való 1927. évi összfogyasztasa, szemben az 1926. évi 8,191.375 tonna összfogyaszta'issal, 8,762.695 tonnát tett ki, tehát 571320 tonnával, azaz 7 százalékkal emelkedett. libből 4,737.740 tonna (5—1%l köszénre,

— 1213 —— 1928

3,451.290 tonna (3970) barnaszénre és 573.665

tonna (700) kokszra esett. A belföldi termelés az

Összfogyasztásnak 36'100-at (1926—ban 37476) fe—

dezte. Az összfogyasztásban túlnyomóan a gyár- iparnak volt része, amely fogyasztását'az előző évi

3353393 tonnával szemben 3,649.621 tonnára, azaz 296228 tonnával emelte. A forgalmi intézmények

fogyasztasa 1,812.551 tonnát; a gaz-, víz— és villa-

mos üzemeké 1,493.019 tonnát (1926-ban 1,380.590 tonna), a házi tüzelési célokra pedig 1,722.7l3 ton—

nat tett ki (1926-ban 1,637.723 tonna).

A vasércbányászat igen kedvezően fejlődött és

termelése negyedévről negyedévre emelkedett,

úgyhogy az évi össztermelés elérte a 11'3 millió

métermazsat, szemben az 1926. évi 8'6 millió mé—

termazsa össztermeléssel. Az emelkedés ennélfogva

:;1'4"o—ot. tett ki és főleg a Németország l'elé irá-

nyuló kivitel erős fejlődésének volt tulajdonitlmtr'i.

Azaltal, hogy a vasérceket szallito vasúti kocsik a

l—tuhrvidékrt'il hutakokszszat megakodva irányit-

taltak Visszafelé és a kocsik üres visszaszz'tllitása

elkerülhető volt, a szállítási költségek tetemesen

csökkentek. A vasérc-kivitel 1927—ben, az előző év—

vel szemben 0'4 millió méternn'tzsarol 1'2 millió méternn'lzsa'lra emelkedett.

A salzburgi rézbányák termelése, —— jóllehet a ['i'-zárak alacsonyak voltak __ az év lolyann'in emelkedett és 1927 első ti ht'mapjaban 274391 mé- termazsít tett ki, szemben az előző évi 225.060 métermazsa'ival. A rézarak folytonos esése követ-

keztében az osztrak rézbíur'aszat, tekintettel ina-

gas önköltségeire, a versenyt rsak nehezen all—

balta.

Az ólomtermeles 1927—ben nem emelkedett lé—

nyegesen és az év első kilenc hónapjában 51.679 meternmzsat (1926-ban 48.045 métermázsa) ért el.

A világpiaci ólomarak szintén erősen estek, minél- lngva a piac is érezhetően gyengült es az értékesí- tési mennyiség az 1926. évi 23.710 (l-ról 1927—ben 21.629 (I-ra csökkent.

Ipar.

Az 1927. év mondható az összeomlás óta Ausztria ipara számára az elsö kedvező évnek,mely

különösen Németországnak kedvező gazdasági

fejlődésétől nyert lendületet. Égyrészt a német verseny az erős németorszz'igi belföldi szükséglet következtében Ausztriában, a szomszéd allamok- ban és a, Balkánon erősen alábbhagyott, amellett pedig a németországi piat-, növekvő vasarlóképes- ségével nagyobb mennyiségű osztrak készarut is vett fel.

" A volt monarchia gazdasagi egységének tel—_

l'aomlasa után Ausztria iparának intézői nem ta—

laltak bele azonnal az új helyzetbe magukat és

túlsoka vesztegettek abban a reményben, hogy az oszt'ak iparnak sikerülni fog régi piat-ait legalabb

11. SZáHL

—— 1214 ——

1928

is nagyrészben visszahódítani. Amikor azután

Ausztria ipara a 'áltozott helyzetbe beleilleszkedni kezdett, a szomszed allamok —— amelyek az össze- omlás után azonnal újonnan nyert gazdasági ön—

állóságnknak megfelelő céltudatos iparfejlesztő poli—

tikát kezdeményeztek %% az ausztriai iparral szem-

ben nagy előnyben voltak. 1927-ben azonban már észlelhetőw'e áll, hogy Ausztriának sikerült ipa—

rat kiilkereskedelme új irímyzatz'inak megtetek'ien, valamint különösen a belföldi foko—

zottabb l'edezi'lsóre átszervezni.

szükséglet

A tennelés 1927-ben az iparnak egyes fontos (.:soportjainál számottevően emelkedett, így a vas—

ipari termelés 1926-tal szemben 35 százalékkal, a

textilipari termelés 20 százalékkal volt kedvezőbb,

az elektromos ipar és a papiripartermeles szintén erős javulást mutat.

Mindamellett az osztrák ipari üzemek 1927—

ben sem tudtak teljes erővel dolgozni, a legtöbb iizem kapacitásának csak 50—40 százalékáig volt

foglalkoztatva, egyes üzemek azonban meg eny- nyire sem es annyi 'a még nem fejlődött az oszt—

1ák ipar, hogy az üzemek racionalizálása követ—

keztében llólklllölllelővé áll és így egy oldalon

felszabaduló munkaerőket fotytatólag más oldalon

palkalmazza.

A kikészítési forgalom, amely már az összeom—

lás óta Ausztria iparát, különösen a textilipart

jelentékeny foglalkoztatáshoz juttatta, 1927—ben a vasfeldolgozóipar kivételével a legtöbb iparágnál ismet erősen fejlődött. A fejlődés különösen a textil- és a bőrz'iruiparnál volt nagyobb me'-rvben észlelhető. .

Az egyes iparágak helyzetének alakulásánál 1027-ben következő főbb mozzanatok voltak ósz- lelhetők:

A vasipari termelés tetemesen emelkedett az ev

novemberéig s 1926-tal szemben közel 40%—nyi

emelkedést mutatott fel. A vasipar főleg a bel- töldi, kevésbbé pedig a kiviteli piac számára ler- melt. Belföldön a közintézmenyek, különösen a szövetségi vasutak megrendett'xseí szolgáltattak fog- lalkoztatást.

A nemesneéli'par termekeit elegge, jol bírta ór—

tekesíteni, főpiae: Németország volt, áruinak ke—

lendősóge l926—tal szemben közel 30 százalékkal javult. A belföldi piae felvevőkt'pessege nem bizo- nyult elegendőnek, minelfogva ez iparág terme-

lese tig-enek a külföldön kellett piacot keresnie.

Amennyiben azt a Nómetbirodatomban megtalálta,

az üzlet eléggé kedvező volt, mi"H ellenben az an- golországi piacon a verseny erősen volt érezhető.

A gépipar számá 'a az 1927, év kimondottan jobban zárult, mint 1926, a munkasletszám azon- ban nem változott lenyegesen. Az általánosan be- állott könnyű javulás következtében nemcsak a gyári, hanem :! kisipari üzemek is abba a hely—

zetbe jutottak, hogy az előző évek mulaszt'sai pótolva, gépbérendezésüket felújítsák. A belföldi gépipar e körülményekből azonban nagy előnyök!

ben nem részesült. Egyrészt, a korábban beszünte—

tett gyáriizemek használt, — és ennélfogva olcsóbban

kaphato,——gepeiben fennálló kínálat nyomtaa bel- foldi piaeot, másrészt pedig a külföldi, különösen

la'-metországi gepek meg mindig kedveltebbek, mi- hez hozzájárult, hogy mikor egy üzem racionali—

zálásáról volt szó, sok esetben az ilyen szállítmány behozatala vámmentessóget elvezeti. A termelés—

nek körülbelül 00 százaléka a külföldre ment.

A mezőgazdasági yép— es szerszámipur helyzete

1027-ben kielégítőnek volt, mondható. A mezőgaz- dasági szerszámok kelendősege a belföldön gyenge

volt, úgyhogy a belföldi piac a gyártmányoknak

alig 15 százalékát vette fel és így a termelésnek nagyobb része kivitelre dolgozott, amely túlnyo—

móan Oroszország felé irányult.

A gépkocsiípar 1027—ben jelentékenyen fejlő—

(lött. A belföldi piac 40"o—kal javult. Az év folya- mán elkelt 5.500 (1926—ban 4.000) kocsinak 70%-a belföldi gyártmány volt. A kivitel az 1927. év első ki—

lene hónapjában már 2.406 kocsira rúgott, mig az

egész előző évben csak 1.482 kocsit ért el. A kivi—

telnek több mint fele Németország felé, ezután

fennmaradó része pedig Magyarország, Cseh-Szlo- vákia, Lengyel— és Oroszország, csekély részben pe- dig tengerentúli országok felé irányult. Mindamel—

lett a gyárak teljesitőkópességüknek csak feléig voltak foglalkoztatva, a munkáslétszám pedig csak .": százalékkal emelkedett. A kerékpár-ipar, amelyre nézve már az 1926. év is kedvezően zárult, hatásos vámvédelem mellett 1027—ben is to 'ábbmenően fejlődött és a belföldi piacot teljesen ellátja. Az ezen iparággal foglalkozó negy gyár 1.500 munkást foglalkoztatott es 1027-ben körülbelül 90.000 ke-

rekpárt gyártott, amely mennyiségnek 25%—a kül—

tőtdre ment. A moiorlcerélcpáripar is kedvezően

fejlődött. A belföldön elkelt 7000 (1926-ban 5.000)

motorkerókpárnak 50%-a belföldi gyártmány volt,

míg 1.000Anel több kerékpár Nt'zmet'orszz'igba és

az utódz'illamokba került kivetelre.

A feInípar (rez, sárgaréz, bronz) helyzete nem

volt kedvező és az év folyamán több nagyobb fi-

zetés— es iizembesziintetes fordul elő; kísérletek történtek a számos kisebb üzem fuzionálására és kartellben 'aló egyesítésére, ez a folyamat azon- ban meg l,)efejezest nem nyert.

A villan'zosípm' az állami és Bécs városi nagyobb

mérvű beruházások következtében elég kedvezően

volt foglalkoztatva. Az üzemek teljesítőkepessege körülbelül (30 százalékig volt kihasználva, a mun-

kásletszám es az évi iissztermelés, 1926-tal össze—-

hasonlítva, körülbelül 20 százalékkal emelkedett.

A kivitel értékesítési lehetőségeknél

kedvezőbb volt, azonban, különösen Lengyelország fele, erős nehézségekkel küzdött.

a belföldi

l l . szám. —— 1215 — 1928

11

Az osztrák gazdaságban beállott javulás külö—

nösen a faipamál érvényesült, minélfogva ezen ipar

1927—ben sokkal jobban volt foglalkoztatva. mint

1926—ban.

Az osztrák fatermelés, különösen az erdőgaz- daság volt az osztrák gazdaságnak az az ága.

amely a német konjunktúrának legnagyobb hasz- nat vette. A Németország részéről jelentkező erős kereslet gömbölyűfák iránt a német-lengyel kon—

tliktus következtében még csak fokozódott és az év folyamán a gömbölyűfa árainak oly erős emel- kedését eredményezte, hogy több fűrésztelep ez árak mellett fenntartani nem birta és kényszerülve. volt azt beszüntetni.

üzemét

A faipar különböző ágaiban a javulás az év

folyamán í'okonkint fejlődött és az egész éven át, annak végéig kitartott. A bútoripar főleg bécsi és vidéki szállodák számára szükséges bútorok gyár- tásával volt foglalkoztatva. Az építőaszlalosság foglalkoztatása a gyengén folyó építkezés követ—

keztében csak szerény méretű volt.

A papíripar Ausztria ama kevés iparágaihoz tartozott, amelyek teljes képességgel dolgozhattak.

Az értékesítési lehetőség az év második felében.

amikor a németországi ipar belföldön erősen volt

foglalkoztat 'a —— így annak versenye kevésbbé termelésnek

több mint 75 százaléka kivitelre dolgozott, ami

tőleg a Balkán felé irányult. A papíripar, amelv jelenleg egyike Ausztria legvirágzóbb iparágának,

körülbelül itt 000 munkást foglalkoztat.

A textilipar átlag jól volt foglalkoztatva. A pa- c'a'vényesí'llt —— különösen javult. A

mutt'onógyá'ak helyzete eleinte kedvezőnek mu- tatkozott, később azonban a német-francia szerző- dés megkötése után, a

osztrák árut a németországi

f'aneia eérnabevitel az piacról kiszorította.

Azonkivül ez az iparág erös eseh-szloákiai ver- seny hatása alatt állott. A pamutfonodák körülbe-

lül 10.000 munkást foglalkoztatnak és ugyananv- nyit a pamutszövődék is.

A yyapjrifeldolgozór'par 1927—ben jobban volt toglalkoztatv: , mint az előző évben, azonban, kü- lönösen Cseh-Szloákia részéröl, erős versennyel kellett megküzdenie. Újabban a könnyű női ruha- szövetek gyártását fejlesztették erősebben.

A jutaipur az 1927. évben beállott jobb foglal- koztatottság dacára még mindig nem tudta elérni a korábbi kedvezőbb helyzetet-, termékei 70 száza—

lékának kivitelére 'an utalva, amely azonban az indiai verseny alatt erősen szenved.

A most már főleg a belföldi piac szükségletére

beállított lconíelceiósipar piaci helyzete különösen

belföldön eléggé kedvező volt. A külföldi üzlet is

jobb volt az 1926. évinél, különösen a női kont'ek- eiösipar talált a Balkánon jő piacra.

A Icötő- és szövőipar a belföldi szükséglet ellá-

tásán kívül Németországba val/) kivitelre dolgozott és jól volt foglalkoztatva.

A bőripar a nyersbörarak erős emelkedésének

hatása alatt állott. Ez az áremelkedés az év dere-

kán jelentkezett és az év végéig körülbelül 30%-ot ért el. E drágulás elsősorban a cipöarakra volt ki—

hatással és különösen a kisiparra nézve járt nagy kárral, mivel a közönség nagy része,, amely eddig a kézimunkában készült cipőkhöz ragaszkodott, a magas árakat nem bírván már fizetni, kénysze—

rülve volt áttérni a gyári cipők vásárlására. En- nek következtében a kisipar kedvezőtlen helyzetbe

került. A bőrárak emelkedését azonban nem lehe—

tett államilag szabályozni, mert az, Dél—Ameriká—

ból, a világnak fő bőrpiacáról indult ki, a világ- piaci helyzetnek hatása alatt.

A eipőipur, amelyre nézve, az összeomlás a több évi háborús nagy konjunktúra megszakadá-

sát jelentette. a mai napig fennálló nagy üzemei csak 25—30%—át tudta ki—

használni. A kivitel a különösen kedvezőtlenül za—

ródott 1026. évvel szemben ugyan ötven százalék—

kal emelkedett, a behozatal azonban, amelynél kii- lönösen C h—Szlovákia erős mértékben szerepel, a kiviteli mennyiséget csaknem túlhaladja.

A fényűzésiipar különösen az idegenforgalom teljesitőképességének

erős emelkedésének vette hasznát. Bőrdiszműáru—

kat, bronz— és ezüstárukat és egyéb műipari tár- gyakatf a külföldiek az egész éven át erősen vá-

sároltak. láthatatlan kivitel

emelkedett, hanem a Nagy—Britannia, F'aneia- és Azonban nemcsak a

Németország, valamint a Németalföld, Spanyolor- szág és Amerika felé irányuló kivitel is lényeges

emelkedést mutat. Ausztria ezen iparz'lgának ver—

senyképességéről különösen az a körülmény ta- nuskodik, hogy az osztrák fényűzési ipar gyárt—

mányai Észak—Amerikában az ottani magas vány

tételek dacára erős keresletnek örvendenek.

A. vegyíipur üzletmenete 'alamivel javult. A műir'rigyaipur azonban kevésbbé mutathat fel ked-

vező eredmr'niyt, amennyiben a belföldi szuper—

l'oszl'át az alacsony á'ak mellett behozott külföldi

gyártmányok versenye miatt szenvedett, azonkívül pedig az osztrák esontliszt külföldön jobb kelen- döségnek örvend, mint a belföldi mezőgazdasz'ig- nál. Az ólomfexlélcipar

esése következtében kedvező volt. A vegyiipar egy

része egyébként csaknem kizárólag kivitelre dol-

gozik és így a vám- és kereskedelmi politika min—

den mozzanata által közvetlenebbül volt érintve.

Az 1926. évben felemelt vámtételek, egyes keres—

kedelmi szerződések módosítása folytán "1927 fo- íizletmenete az őlomárak

lyamán életbe léptethetők voltak, ami azzal, hogy az osztrák vegyiiparnak sikerült a németországi

xegyiiparral a kölcsönös versenyt kizáró egyezmé- nyeket kötni, helyzetét általában lényegesen meg- könnyítette. Jóllehet ezen iparágnak egyes tízemel—

ben racionalizáló új berendezések létesültek, a 'áltozatlan 20.000-re

ma 'adl.

menő munkáslétszám

1 l'. szám.

Az olaj- és zsírípar részben a háziszappan fo- gyasztásának erős emelkedése következtében elég jól volt foglalkoztatva. A gyertyaipar évi összterv melése azonban mindössze csak 30—40 vagónra rúgott. Az ételolajipar az amúgyis gyenge belföldi

piacon — amely a belföldi termelésnek csak egy-

harmadát veszi fel, _— a külföldi versennyel nem bírt megküzdeni. A pipereszappan kivi—

tele csaknem egyenlő volt a belföldi fogyasz—

tással. A margarínipar főleg a sertészsírárak

erős esése következtébenraz 1927. év első fe—

lében kedvezőtlenebb helyzetben volt, mint 1926-

ban, helyzete azonban az év második felében is—

mét javult és elérte az 1926. évit, A kivitel, amely

1926-ban még némikép lehetséges volt, 1927-ben

teljesen megszűnt.

A sön'parí termelés mennyiségében erős csök—

kenés mutatkozott. Az 1926—27. üzleti év ez ipar helyzetének megítélése szempontjából annál fon—

tosabb volt, mivel 1926 december 1—én léptek ér—

vénybe Ausztriában az egyes szövetségi országok söradóí. A literenkinli 8 garast kitevő söradó életbeléptetése után a fogyasztás oly érezhetően hanyatlott, hogy a legtöbb üzem kényszerítve volt a termelést tetemesen csökkenteni. 1926 szeptem—

ber 1-től 1927 augusztus 31-ig az össztermelés

mennyisége 4,118.818 hektoliter, azaz 6%-kal keve- sebb az előző év termelésénél. Ez az adó tehát hatá—

rozottan hátrányosnak bizonyult. A söripar helyzet-e,

egyébként nem volt kedvezőtlennek mondható, mi- vel az a belföldi piacot teljesen uralja, a behozatal pedig aránylag csekély. Az üzemek 15.000 mun—

kást foglalkoztatnak és modern berendezéssel bír- nak. Az évi termelés 4—5 millió hektoliterre rúg.

A cukoripar erősen fejlődött. A belföldi cukor—

iépatermelós emelkedésének megfelelően, a gyá- rak teljesítőképességiiket fejlesztették és termelé—

sük az 1926. év mennyiségével szemben 39'9 szá—

zalékkal emelkedett. Az 1927. évi cukortermelés a Cseh-Szlovákiából finomításra behozott 200000 (;

nyerscukrot beszámítva összesen 111.502 tonnát (1926—ban 79.686 tonna) ért el. Ausztria évi cukor- fogyasztása, fejenkint 21 kg-ot számítva, összesen körülbelül t,365.000 métermázsa cukrot tesz ki. A

belföldi eukorrépából készült cukor a belföldi fo—

gyasztásnak már 70 százalékát fedezi. Ha az oszt—

rák cukorrépatermelés továbbra is az eddigi mér- tékben fejlődik, Ausztria 3—-—4 éven belül egész belföldi gukorszükségletét fedezni lesz képes.

1927—ben az osztrák kivitelnek számottevő té—

nyezőjeként a villamosámmi'par kezdett ervenye—

sütni. Újabban a németországi nehézipar nagy ér—

deklődést mutatott az osztrák yizierőművek ki—

építése iránt és az illető vállalatoknak hosszabb

lejáratú áramszolgáltatási szerződésekre tettek

ajánlatokat. A németországi kereslet oly nagy- mérvű volt, hogy az osztrák erőnu'ivek azt, jelen—

legi teljesítőképességük mellett nem elégílhvlnék

— 1216 ——

ki, minélfogva a tekintetbe jövő: erő etetem,

gyobb szabású kiépítése vétetett tervbe. LA rajna—

wesztl'áliai nehézipar különösen a tiroli és pedig az Ötz és Inn folyók erőtelepei iránt érdeklődtek—

Azonkívül 1927-ben már különböző salzburgi, felső-ausztriai, tiroli és voralbergi erőművek Bam—

jorországba és Württembergbe összesen'88un't'illió.

kilowattóra áramot szállítottak, amely mennyiség——

nek 240 millióra való emelése tervbe van véve.- Ausztria összes vizierejének kihasmálásával

3,700.000 lóerőt volna képes előállítani. Ezidősze—k' '

rint azonban csak 1'8 millió lóerő előállítása Nan tervbe véve, amely mennyiségnek fele a belföldi

szükséglet kielégítésére szolgálna, míg 0-9 millió lóerő kivitelre állana rendelkezésre. Ez a'kiviiel tehát a jövőben az osztrák fizetési mérlegnek még?

jelentékeny tételét képezheti. '

Kereskedelem és közlekedés.

Ausztria kereskedelempolitikájába az 1927._

évben erősen belejátszottak a belpolitikai mozizá- natok, amennyiben a polgári és kisgazdapárt—i ki ]ieió megalakulásának feltételét a mezőgazdf ; messzemenő követeléseinek teljesítése képezte.

mezőgazdasági érdekeknek előtérbe helyezés Ausztriát agrár szomszédjaival szemben nehéz,, helyzetbe juttatta, amiért is az év végével Ausztriá- nak kereskedelempolitikai viszonya Magyarországg—

gal és a Sz. H. Sz. állammal szembenrrendezést, még nem talált. A Cseh—Szlovákiával folytatott négyhónapos Vámháború is csak látszólag járt—_

kedvező eredménnyel Ausztriára nézve ésaz elért vámemelések tényleg nem hozzák meg a remélt eredményeket. így például az ósdi berendezésű és egyébként is életképtelen osztrák üveggyárak,' amelyek kedvéért vámok létesíttettek, néhány hó—

nap óta ugyan ismét foglalkoztatva vannak, ez a foglalkoztatás azonban előreláthatólag csak addig fog tartani, amig a cseh-szlovák üvegkartell által Ausztriában létesített új üveggyár felépül és üze—

mét megkezdi, amikor az ausztriai gyárak minden

valószínűség szerint kényszerülve lesznek üzemei—

ket beszüntetni. A textilszövetek vámjának feleme—

lése sem járt a várt eredménnyel, e gyártmányok

behozatala ugyanis, dacára a vámemelésnek, nem csökkent, mivel az osztrák ipar teljesitőképessége nem elegendő ahhoz, hogy a belföldi szükségletet

minőségben és mennyiségben kielégítse. A vám-

háború tapasztalatai tehát nem mondhatók ked-

vezőeknek és ennélfogva Ausztriát nem biztathat—

ták ez úton való tm'ábhhaladásra. Ausztria, amely az összeomlás utáni években nem találta meg elég gyorsan a megfelelő külkereskedelmi elhelyezke-

dés módját, az 1924—1926. éveknek válságai óta

csak lépésenkint jutott annak tudatára, hogy első-

sorban szomszédainak piacára van utalva, a szom— *—

szédországokból származó behozatal pedig ezzel szemben inkább másodrendü jelentőségű. Ez a

11. szám. 1217 1998

tényállás azonban az eddigitől eltérő kereskedelmi

politikát igényelt volna, amelynek hiánya Ausztria

iparának kiviteli lehetőségeit tenylegesen megszo—

rította es fokozott élelmiszerbehozatallal sulva, a külkereskedelmi

erős emelkedését okozta.

páro—

mérleg passzívumának

Az adott helyzetben ez a passzívum azonban nem annyira a behozatal csök- kentése, mint inkább a kivitel fejlesztése által

volna kiegyenlíthető. Ausztria a második és har- madik vámnovellával egyidejüleg mezőgazdaságá-

nak és iparának vámvédelmét is akarta emelni.

Ez azonban kereskedelmi

csak a nagy nehézségekkel létrejött

szerződések feláldozása, valamint a

szomszéd államokkal még alig helyreállított és még

stabilitással

gyenge bíró kereskedelmi viszony

megingalz'isz'lval volt elérhető. A régebbi ipari vá—

inok felemelése és újaknak rendszeresítése, ezen—

"abonavámokkal való pótlása, továbbá .t lisztpót—

illeték ugrásszerű felemelése, valamint a magasabb

állat- és húsvámok a fennálló szerződések alapját

megdöntötték és reviziókra késztettek, minek kii—

vetkeztében Ausztria az l927. év végén még ke-

reskedelmi viszonyának új alapon

sével volt elfoglalva.

való rendezé- 1927-ben a behozal: ll értéke 3.1412 millió sil—

linget (1926—ban 28446 millió§, a kivitel pedig 2.038'6 millió sillinget (1926-ban 13744'5) millió) ért

el. A behozatal 19'Zti-lal szemben 10'4 százalékkal, a kivitel pedig 16'8 százalékkal emelkedett.

A kereskedelmi, passzivuma 1.102'6 millió sillinget tesz ki, tehát az 1926. évi 1.099'7 millió sillingel, kitevő passzivummal szemben ke—

u's emelkedést mutat.

A be-

mérleg

és kivitel a főbb áruesoportokban az felül pedig a mezőgazdasági v:'ilin'e(leleiiinek ra- 1326. évi adatokkal ('isszehasonlllva következöke- dikális fejlesztése, a mozgó gabong'tskz'tlanak tix yen alakult:

? Behozatal Kivitel

§ ' §

§ ( ()

Főbb árucsoportok 7 1 9 2 6 _ § 1 9 2 7 1 9 . 6 M_l 1 9 _2 7 (

mennyiseg l é r t. é k § 1menyiség é r t é k mennyiség § é r ! é,k mennyisév § é r ték LOUO ton- § millió § 1.000 ton— millió ; 1.000 ton- * millió 1000 ton- § millió

7 _ § nában § sillíngben§ nában sillingben' nában sillinghen nában § sillingben

* § § §

li] lö állatok 189?) 272 6 § 1886 269 3 : 16' 5 224 § 21'9 * 2'312

Élelmiszerek és italok 1.468'tt 777 U 1.408'3 7878 45 1 l 525 493 § 35' 2

Ásványitüzelőanyagok 5.1260 205'2 5.602'9 224 9 —— § —— — § —

Egyéb nyersanyagok § *

és télgyártmányok . . 1.161' 1 5571") § 1.217'5 655'7 2.660'9 § 3814 § 8.273 9 4526 Készáruk . . . . 322" 1 9527 § 3219 11019 5054 § 1.266'8 566'7 1.457'9

Nyersfemek, verve is 02 786 § 0-3 102-1 0-3 § 41—8 §§ . 03 § 01-7

l § l

A behozatalban és a kivitelben a legfontosabb országok a következökép részesedtek:

§ B e h o z a t a 1 K i v i t e l

§ .

( ( ,-

Országok 1_9 2 6 1 J_2 7 Országok 1 S) a () 19 2 7

"" "6 §baeí§§§§1 millió liféltgíífál millió § aíiíisá' ? VW l elítél???"

7 síltingbcnn§ )m-áhan sillingben§ 0/ ában ",, _sillingbem (Vo-ában §snlmgben§ (,, ,_-ában

," _ § § W,",UVWi— De,—"W,. , §§ —, ,

Amerikai Egy. All. ( 1508 5'3 § 188'0 § 6'0 Cseh-Szlovákia,. 2088 119 §§ 238'3 11'7

Éseh'sílwmfia " 35í§§l íg?) § 132§§ 13; Lengyelország . 73 0 4-2 § 104-5 5-1

eneye orszafr -o; § ". 1 " ' , , . . n. .

MagÉramrszág _ : 0143 § 12 7 2934 9—3 MÉgyamm'g ' 172 1 9 7 l 15? i 97

Németbirodalom 4720: 1613 522-7 16'6 Nemetblmdalom 2021 11'5 ll 3100 15'l

Olaszország § * Olaszország. 1743 100 § 1579§ 7'7

Romanla_ . § 131'9 4'6 1728 5'5 Sz. H,,SZ. állam 153-3 § 8—8 § 155'8: 70

Sz. H. Sz állam .. §§ 1665 50 1719 5'4 Ö §§ § . '

.. § ( . 4 " l. l 2: ! .

Osszesen __ § 2089 1§ 735 2_175_3§ 69-1 sszesen .. § JB? 1 § 902 1 2 36§ )99

! ! ; l ? %

1927. évi lwhozalalz'iban 2. 175' 3 millió sillinggel, azaz 69 1%- kal szerepelnek

(1926-ban 2.089l millió silling 73'5'70); a kivi- telnek pedig 12236 millió sillinggel 59'9%— át ve-

l'el 1990 ban 9831 nillit') silling___—— 5('2%§.

liz orsz-"lyok Ausztria

szik

;tnszlriz'mak ez orsza'tgokból való behozatala 1926—

lól 1927-re az összbehozalal %-ál)an csökkenést, mígiugvanoda irányuló kivitele emelkedést mutat.

Ausztria küllorgalma leg'erősebben emelkedett a Némelbirodaloinmal való viszonylatban, ameny—

1 ! . szam.

nyiben az onnan eredo behozatal 1926—tal szemben 50 millió sittinggel, az odairz'myuló kivitel pedig

108 millió sittinggel emelkedett.

A többi, itt felsorolt államokat illetőleg a ki—

vitel Lengyelország, Cseh—Szlovákia és a Sz. H. Sz.

állam felé emelkedett. A behozatalban emelkedés mutatkozik Ronniniz'mál, az Amerikai Egyesült Ál—

lamoknál és a Nemetbirodalomnál.

.t Magyarorszáygul valo forgalomban 1927 eleje, óta eltolódás mutatkozott Ausztria javára, ameny-

nyiben a Magyarorsza'igból eredő behozatal 1926—hoz

hasonlítva 67'0 millió sillinggel 2934 millió sil—

tingre, azaz 18'8%—kat

azonban az Ausztriából

. .emben

ide irányuló kivitel 25 millió sillinggel 1971 millió sittingre, azaz 14'597'1-

kal emelkedett, tizen eltolódás elsősorban arra ves zetbető vissza, hogy az osztrák textilipar nagyobb mennyiségű árut szállított Magyarországba, ellen—

ben a magyar lisztbeliozatal az év eleje óta vala- mivel esökkent, míg 1920—ban különösen erős volt.

A magyar tojás— és tollimport, amely ugyan az utóbbi időben a cseh—szlovákiai verseny előre.

törése következtében

esökkenl, ezzel

némileg csökkent, éppúgy,

mint a gyiin'iöles— és zöldségkonzervek is megfe-

lelő akeió mellett Ausztriában jó piaera találhat—

nának.

A könnyűfajtájú magyar lo értékesítési lehe—

tősége a gópkocsinak mindjobban való terjedése,

valamint az azelőtt hátas— és koesilovat tartó tár-

sadalmi elszegényedése

mindinkább csökken.

rétegek következtében

Egyéb téren Magyarorszz'ig részére Ausztriába

számottevő? behozatali lehetőségről kevésbbé

lehet szó. Ausztria iparilag lényegesen fejlettebb, készítményei versenykt'lpesebbek, ezenkívül pedig min(*lennemű ipari cikkben túlprodnkeiója van.

Ausztriának kereskedelempolitikai helyzetére,

valamint az 1927. év végével érvényben állott lm—

reskedelmí szerződéseire vonatkozóan a következő- ket említhetjük meg:

való

Magyarorszúyyul szemben az 1927. év végével érvényben állottak: az 1022 február 8-i kereske—

delmi egyezmény, az 1026 április 9—i [nitegyezmi'lny és az 1926 május 10-i jegyzőkönyv az előbbiek módosításáról.

Magyarországnak (lseh—Szlovákiávat kötött ke-

reskedelmi szerződése, valamint, a F'am-iaország- gal létesült pi'uegyezmenye Ausztriára nézve több

t'ontos ipari eredmé-

nyezte, amelyben az osztrák textilipar és számos

más iparág előnyösen részesedtek.

vx'untételnek nn'rrséklését

Ami a tobbi államokat illeti, Ausztria :! kihel—

kezőkkel áll szerződéses viszonyban: Abesszinia, Albánia, Belgimn, illetve a belga-luxemburgi 'ám—

unió, Bulgaria, Cseh—Szlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Japán, Kína, Lengyel- ország, Lit 'ánia, Nagy-Britannia, Németalföld, Ne- metbirodatom, Norvégia. Olaszország, Oroszor—

,— 1218 —

_{* 1928}

.zagi Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc,, .Évédország, a Sz. H. Sz, állam és Törökország.

Ausztria nehány állammal való forgalmának megkönnyítésére szolgáltak az utóbbi időben az útlevélláttamozások megszüntetése tárgyában lét—

rejött egyezmények. A vizumkényszer 1927 végéig a következő államokkal szemben szünt meg: Dan—

zig, Nemetalföld, Portugália, Britannia.

Dánia és Nagy—

Az osztrák átviteli kereskedelem forgalma ltl27 szeptember végéig Összesen 278 millió méter-

mázsát tett. ki. l'] mennyiségnek túlnyomó része Olaszország felé irányult, különösen

Lengyelor—

szágból és Cseh—Szlovákiábót; azonkívül a Német—

birodalomba és (lseb—Szlovákiába, e, két állam kö—

zött kölesiinösen, továbbá ()taszorszá gból.

Lengyelországln'n és Magyarország felé 761267 (1, onnan pedig 1,218.1—H ([ áru ment Ausztrián át.

Il'özlekedésíiyy. lx'aröltve azzal a javulassal, amely az osztrák ipar egyes ágaiban a termelés emelkedésével t£l27 folyamán beállott, az osztrák

szövetségi vasutak forgalma is fellendült.

1 v ?,,619,2___L__

Forgalmi bevételek

(

?-

t

lm? L ' n

személyforgalom .. .. t 183,141.000 184,723.000 teherforgalom .. .. .. $l3_996(')00 362.798.000

Összesen ; 527137000 541521000!

A személyt'orgalom az 1927. évi kedvező nyár

ki,—vetkeztében eténki'ilt meg. A bevételek fejlődése

azonban a forgalom lejltnk'mével nem tartott lé—

pést. A telierl'oigalini bevételek ugyan az 1926.

evvel szemben egy körülbelül 5'500-nyi emelkedést mutatnak, tekintetbe azonban, hogy az

áruszállítdtarit'a 1926 július 1—évet felemeltetett, te-

liát 1920-ban csak hat hónapon át voltak az 1927. évi tarifák érn'xnyben, Az 1927 júliusi politikai ese—

mények és az azok következtében beállott for—

galmi sztrájk a forgalmi bevételekre károsan ha- tottak vissza. Mindamellett azonban az osztrák szövetségi vasutak 1927. üzleti évi összeredménye kielégítőnek igérkezik.

veendő

Az osztrák szövetségi r'asutak üzemében álló vonalak hosszu 1927-ben kerek 10.200 km tett ki.

l'íbből 7.300 km átloinásokhoz

a t'lívaganyokra és 2.900 km az tartozó mellékvágányok'a esett. A t'l'ivz'igányoknak körülbelül egy harmada nehéz t'el—

épitnu'amyel, azaz méterenkint 40 kg;-nál

sabb sínekkel van ellátva.

súl go- .X szövetségi vasutak villamosítása 1927-ben is az építési tervezetnek megfelelően folyt. Az ere—

deti terv szerint hatralevő Innsbruck—Salz—

burg közötti vonal villamosítasi munkálatai már annyira haladtak, hogy azoknak befejezése 1928

ve'—Vere várhatr'L

még

11. szám. —— 1219 —— 1928

Az osztrák közúti hálózat 1927 végével 31.353

kilométert tett ki, amelyből minden 100000 la- kosra 478 km és az államteriilet minden 100 négy-

esik. Az 1928. évi költségvetésben a közntakra 31'5 millio silhng van

kivetve, ebből a fenntartási költségekre 183 millió silling és új építésekre csak 7'5 millió sitting esik,

utóbbi összegben 29 millió sitting hídépítések cel—

jára szerepel.

zetkilométerére 328 kin közút

A gépköcsiállomány 1927—ben ismét jelentéke-

nyen szaporodott és az előző évvel szemben: a

személy- és teherkocsik száma 20.087-1'6123617-1'0 (ebből 14.243 a személykocsi), a motorkerékpárok

pedig 20.471-röl 28.006—rz emelkedtek. Az autó- buszt'orgalom is mindjobban fejlődött és egyes vi-

(lékeken már a szövetségi 'asntakra nézve érez-

hető versenyt képez.

A. dunai hajózás az 1927. év kedvező időjá'ása

következtében a nagy fagy beálltáig, azaz det-ember

közepéig állott üzemben. A gazdasági helyzet ja—

vnlása, a pénzérték slal.)ilizz'tiása, valamint a vám- kezelés megkönnyítése az utóbbi évek folyamán nagyban hozzz'ljz'n'nltak a Dunán szállított áru-

mennyiség emelkedéséhez. A forgalom fellendülését

előmozdította a hajózási lín'sulaloknak a 'kikötő—

höz szállitó vasntakkal való tarifális megegyezése is. A l'org: lom most már úgyszólván teljesen el- érte a békebeli színvonalal. A négy nagy hajózási társaságnak 1927 március l—ével hatál

egyeznn'tnye a

)a lépett

forgalom kedvező fejlődéséhez

nagyban hozzájárult. Az 1927. évnek egy jelleg,;—

zetes liinelél Románia erős (lnnai árnforgalma ke'—

pezle. A Sz. ll. Sz. állam csekélyebb nn'a-lékben

vett részt a dunai forgalomban, mivel a termés a

legfontosabb termelési vidékeken kedvezőtlen volt.

X benzint, nyersolajat, kőszenet, fát és éreeket magába foglaló tömegárul'orgalom kedvezően fej- lödött. A főleg Németorszz'lglu'n, Cseh-Szlovákiz'lból és Magyarországból eredő ipari árukból álló ki- viteli darabárnforgalom állandóan élénk volt.

.Xuszlria főhajozási lársasa'gának, a lluna-(iőzha—

jozási 'Iia'lrsaságnak evi teljesítmél'iye. amely 1926- ban 1'4 millió forgalmi és 3'2 millió vontatási kilo-

métert tett ki, 1927 november végéig 1'3 millió for—

galmi és 32 millió vontatási kilométert ért el.

Az eddig fennállott légiforgalmi vonalak 1927 folyamán több új vonallal bővitletlek ki. A forga—

lom emelke(,l('*séliez mérten a forgalmi leljesílmény is megfelelően emelkedett, így, 1026-ban a menetrend szerinti forgalom összesen 915.191 ki- lométert kitevő 3.508 repülést végzett és ezeknél 8.560 személy és 308.291 kilogramm áru szállítta- toll, additor 1927 végéig 13.088 repülés összteljesítménye 1,359.870 kilométert, 15.433 sze—

mély—és 513681 kg. áru szállítását érte el. Az1926.

év ugyanazon időszakával szemben e teljesítmény a repiilésnek 93, a

míg

november

kilométerteljesílnn'mynek 513,

áruszz'lllltz'lsnak 80 a személyszállításnak 90, az

százaléknyi emelkedését teszi ki.

Pénzügy.

.anztria államháztartása 1927-ben, éppúgy, mint

a Nemzetek Szövetsége segitségével történt pénz—

ügyi helyreállítása óta letelt előző négy év—

ben, konszolidált képet nyujt. Az oszt'ák állam—

háztartás fenntartott egyensúlya

erős adóterhek, a folyó kiadásoknak a végsőkig

való megszoritz'isa, valamint a bernln'izások túl—

nyomó részének kölcsönök által való fedezése ál—

ján volt elérhető.

azonban esak

Az 1927. és 1928. évekre szóló állami költség—

vetések végösszegei:

1927 lms

millió silling

a kiadások összege.. .. *..' .. 1.049-32- 1.109-39

a bevételek összege _.._.. .. 91388 955385 előirányzati hiány .. .. .. .. 13544. 15564

A folyó kezelésben adodott több kiadás fől—ig a postatakarékpénztárnak átutalt és a költségve—

tésben elő nem irányzott összegből (kerek 53 mit—

lió silling), az állami alkalmazottak üzete'semelésé—

ből (".—) millió sitting), 'alamint a pénztári kezelés-

ben előfordult többkiadásokból keletkezett. A be-

vételi többletből 118 millió silling a vámoknak, az

egyenes adóknak és a dohányjövedéknek kedve-

zőbb bevételeire, a fennmaradó rész pedig a pénz—

iál'kK'ZClÖSl)0ll előfordult rendkívüli esik.

Azonkívül 1212 .

bevételekre Cseh—Szlovákia Ausztriának az év előtti kölcsönök konvertz'tlz'isára a genfi jegyzőkönyv ll. mellékletében a többi népszövet- ségi kölcsönökre nézve megállapított

mellett

módozatok az 544'3 millió esel) korona kölcsönön ki- vül egy további 91'8 millió eseh korom'n'ól tl'tl'ííi-i'a szóló külön kölcsönt nyujtott, amely 1927 decem-

ber 31-én 84'3 millió volt letör—

lesztve.

esch koronára

A két svájci kölcsönre vonatkozólag megjegy—

zendő, hogy a közönség által jegyzett kölesön an-

nak idején, azaz a jegyzés alkalmá'al folyósilta—

tott, mig a svájci kormány kölesönének 'alutáját az osztrák kormány tényleg csak 1927 folyamán vette igénybe, azonban a összegének könyvszerű leírás útján való törlesztése már 1923

óta folyamatban van.

kölcsön

A népszövetségi kölcsönmaradék összegei 1927

elején kereken 174'3 millió sillinget tettek ki.

1927—ben a népszövetségi kölcsönből mindössze 2011 millió silling állott rendelkezésre. Ebből az ösz—

szegből az év folyamán az úgynevezett tejgazda- sági hitelekre 2'6 millió, azonkívül pedig a pro—

(lnktiv beruházásokra szánt kiadások fedezésére

102] millió folyósittatott, úgyhogy 1927 végén még