A halvaszületések, koraszületések és csecsemőhalandóság statisztikájának egységesítése

(1)

lllIlllIlllllllIll-"IIIIIIIIIIl-llllll nu ulni-u.n...null-..nlnu-IuuunIll!I.u.-'..lllllllI-lnl-III.-lilllnlll- ... %

9 TERÚLET ÉS NÉPESSÉG e _ ;

llllllllllllll. Ill.-.ll u.n.-l.-nllllll...-nll-Il-lllll-III.-IllIll-Illinlll-llnllI-nlnl...-Illullul-l-l-ll-IIIW-Iile-l-

% mr

A halvaszületések, koraszületések és csecsemőhalandóság statisztikájának egységesítése!)

Unification des statistigues de la mortalite' prénatale, ne'onatale et du premier age.

Re'sume'. ll y a longtemps déja gue dans la science statistigue on éprouve le besoin gue la notion et la statistigue de la mortalité soient établies suivant des principes aussi uniformes gue possible dans tous les pays. Si nous cherchons dans une comparaison internationale, des données relatives a la vitalité des nouveau—

ne's, autrement dit, si nous cherchons a établir le rapport des mort-nés au chiűfre total des nouveau-nes, nous verrons se glisser des fautes dans nos calculs pour avoir compte au nombre des mort-ne's d'assee nombreusc nourrissons appartenant en realité au groupe des ne's- vivants Les ealculs établis sur une base fausse ont pour résultat gue les Etats gui font űgu—

rer un certain nombre de nés——vivants parmi les mert—nes, escomptent une partie considé—

rable de leur mortalité néonatale dans la statistigue des mort—ne's. Il en résulte gue leur statistigue de mortalite prénatale parait moins avantageuse gulelle ne llest dans la réalité, et gue leur mortalite' néonatale a Fair dlétre beaucoup moins faible gu7elle ne llest efeeti—

vement. Etant donné gu'on fait usage, le plus souvent, de ce dernier nombre proportionnel dans les comparaisons internationales, les Etats gui font figurer tous les ne's—vivants confor- mément a la réalité parmi les nes-vivants, occuperont dans ces eomparaisons internationales une place moins favorable gue les Etats gui permettent de transposer une partie des ne'svivants au groupe des mort--nés. Afin gu en supprimant ces anomalies, on puisse 7uger avec une surete' absolue des conditions hygiénigues des diűérents pays de méme gue les données relatives au mouvement de leur population, il serait nécessaire: 10 De définir d7une fagon uniforme dans tous les pays les naissances gui devront etre considérées comme vivantes et celles gulon devra regarder comme mortes;

20 De ]ixer d,une lapon uniforme dans tous les pays lldge au—dessous duguel le foetus ne

devra point étre déclare'; 30 De faire figurer

a titre de ne's—vivants aux tableaua' statisti—

1 A Genfben 1925. évi augusztus hóban tartott l. gyermekvédelmi kongresszuson beadott javaslat. ——

, Proposition' présente'e au Ier Congres international de l'Enfant, tenu a Gentve en amit 1925.

gues tous les enf'ants gui, dans certains pays sont considére's comme mort-nés, parce gu"ils sont décédés avant d'avoir été déclarés a Kof—

fieier de' llétat-civil. Il nous paraitrait utile gue les nourrisons de'cédés a lláge de moins (Kun an fussent specifies dans les diff'e'rents pays selon les sous-groupes suivants : Enfants de moins dlun jour, de 1 a 6 jours, de 7 a 30 jours, de 1 a? mois, de 3665 mois, de 6a8 mois et de 9 au mois. De cette fagon on serait mis a méme de spécifier la mortalité des nourrisons du premier jour, de la pre- miere semaine, du premier mois et de tous les groupes de trois mois suivants.

A statisztika már régen érzi szükségét annak, hogy a halvaszületés fogalmának meg—

állapitása és a halvaszületések statisztikai számbavétele minden országban lehetőleg egy—

séges elvek szerint történjék. Nemzetközi kiadvanyok most is közlik összehasonlító ki—

mutatásban az élve— és halvaszülötteknek a népességhez való arányát, vagy a halva—

születéseknek az összes születésekhez való arányát, továbbá az egy éven alul elhalt csecsemőknek az élveszülöttekhez való viszo—

nyítasát. De csak e kérdésekkel szakszerűen foglalkozók tudják azt, hogy ezek az adatok nem hasonlíthatók öSsze teljes biztonsággal, mert az egyes országokban nem egyforma a halvaszületések fogalmi meghatározása és

ennélfogva azok statisztikai számbavétele

sem. Még jobban rontja az összehasonlitható—

ságot az a körülmény, hogy egyes országok- ban az ottani fogalmi meghatározás szerint élveszületett gyermekeket is halvaszülöttek—

nek könyvelik el abban az esetben. ha azok a bejelentés megtételéig elhalnak. Ott,'ahol a bejelentés megtételére nagyobb határidő van engedve (pl. Angliában 42 nap)? ez a körülmény az élve- és halvaszülötteknek a számát igen lényegesen befolyásolhatja és emellett a véletlen esélyeitől teszi függővé a statisztikai szamok kialakulását. Ott, ahol a bejelentési határidő kisebb, mint pl. Svájc—

ban, Franciaországban, vagy Hollandiában, a hibaforrás kisebb ugyan, de az a lehetőség.

hogy az élveszülöttek egy része de facto mégis a halvaszülöttek közé kerül, föltétlenül rontja az adatok összehasonlíthatóságát.

18

ay'Éfwl—(w,§.

(2)

8. szám. —284 —-—

Az, hogy egyes csecsemők, akik néhány napos, vagy éppen csak néhány órás korban halnak el, a statisztikai rovatokban az élve-, vagy halvaszülöttek között mutattatnak-e ki, sokak előtt első pillanatra igen jelentéktelen dolognak látszhatik, mert hiszen kétségtelen, hogy az ilyen kis halottaknak ide vagy oda számítása a népmozgalom főeredményét, a természetes szaporodási számot egyáltalában nem befolyásolja. A természetes szaporodás megállapítása céljából ugyanis a halottak számát az élveszületések számából vonjuk le, amikor is a halvaszületéseket teljesen figyel—

men kivül hagyjuk. Ha már most egy ilyen rövid idő alatt elhalt csecsemő az élveszüle- tések között szerepel, akkor a halottak között is számba van véve s így a két (plus—minus) adat egymást kiegyenlíti. Ha pedig ugyanaz a csecsemő halvaszülöttnek tekintetik, akkor amúgy sem szerepel sem az élveszülöttek, sem a halottak soraiban, a szaporodás vég—

eredménye tehát ugyanaz marad.

Máskép áll azonban a dolog az élve- születéseknek és a halálozásoknak a népes—

séghez való viszonyításánál, azonkívül a oseosemőhalandóság megállapításánál, amelyek szintén nemzetközi összehasonlitások tárgyát képezik. Ezeknek az arányszámoknak alakulá—

sára, különösen a legutóbbira elég jelentékeny befolyást gyakorolhat az, hogy a valóságban élveszületett, de rövid időn belül elhalt gyer—

mekek élveszülötteknek vagy halvaszülöttek—

nek vétetnek-e? Egy példával óhajtom meg—

világítani ezt: Egy negyvenezer lakosú város- ban valamely évben születik 1000 gyermek élve, 40 gyermek halva, a halálozások száma

500, ezek közül 1 éven aluli korban halt

el 100. Természetes szaporodás ennek foly—

tán 500 lélek. Az egyes népmozgalmi jelen—

ségek szokásos módon kiszámított arány- számai eszerint a következők:

Élveszülöttek aránya ezer lélekre . 25'0

Halottak , ,, ,, . . . . . 12'5

Szaporodás ,, ,, ,, . . . . . 12'5

Halvaszülöttek ,, ,, ,, . . . . . 1'0

Halvaszülöttek aránya száz összes születésre . 3'9 Csecsemőhalottak aránya 100 élveszülöttre . 10'0

Most tegyük föl, hogy a 40 halvaszülött csecsemő közül 15 van olyan, aki élve szüle—

tett ugyan, de a bejelentés megtörténte előtt halt el s így a halvaszülöttek között van számbavéve. Ha ezeket élveszülötteknek minő—

sítjük, a föntebbi abszolút-számok a követ—

kezőkép módosulnak: Az élveszülöttek száma lesz 1015, a halottaké 515, a halvaszülötteké 25 és a csecsemőhalottaké 115. A fentebb kiszámított arányszámok pedig így alakulnak:

1925

Élveszülöttek aránya ezer lélekre . 25'4

Halottak ,, ,, !! 12'9

Szaporodás ,, ,, ,, . . . . . 12'5

Halvaszülöttek ,, ,, ,, . . . . . 0'6

Halvaszületések aránya száz összes születésre 2'4 Csecsemőhalottak aránya száz élveszülöttre 11'8

Láthatjuk tehát, hogy az összes arány- számok közül csak a természetes szaporodás arányszáma marad változatlan. Legnagyobb a változás a halvaszülöttek arányaínál és elég jelentékeny még a esecsemőhalandóságnál is.

Az általános élveszületési és halálozási arány-*

számot a halvaszülötteknek ez az áttétele már kevésbbé befolyásolja, a nemzetközi össze—

hasonlitásnál azonban mégsem lehet közöm—

bös az, hogy valamely országnak élveszüle- tési és halálozási arányszáma a valóságban fél ezrelékkel kisebb vagy nagyobb-e a ki- % mutatottnál.

Ha nemzetközi összehasonlitásban azt vizs—

gáljuk, hogy mely államoknak szülöttei élet- képesebbek, vagyis, hogy a halvaszülöttek aránya milyen nagy az összes szülöttek kö—

zött, vizsgálódásunk eredményét nagyon meg- ronthatja az, ha a halvaszülöttek kÖZÖtt nagy számmal vannak olyanok kimutatva, akiket tulajdonképen élveszülötteknek kellett volna tekinteni. A halvaszülötteknek kedvezőtlenül nagy arányszáma tekintetében éppen azok az államok vezetnek (Franciaország. Belgium, Hollandia és Olaszország), amelyek megen—

gedik azt, hogy az élveszületett, de a beje—

lentés előtt meghalt gyermekek ne élveszü- lötteknek, hanem halvaszülötteknek jelentes—

senek be. Ezeknek az államoknak egy része (pl. Hollandia és Belgium) kimutatja ugyan, hogy a halvaszülöttek gyanánt számbavettek közül hányan voltak életben a születés pilla—

natában, ezeket azonban mégsem teszi át az élveszületésekhez, amiáltal úgy a halvaszü—

letések arányát, mint a csecsemóhalandósá—

got tévesen mutatja ki. Hollandiában pl.

1921—ben 189.546 élveszületés van kimutatva és ezenfelül 7352 halvaszületés. Ez utóbbiak közül azonban csak 5355 a tulajdonképeni halvaszülött, ezzel szemben 1997 élveszülött a bejelentés előtt elhalt, kiknek a túlnyomó része az első napon halt el. A halvaszülöttek aránya az összes születések közül Hollandia kimutatása szerint 3'780/0. holott az helyesen számítva csak 2'720/0. Viszont a csecsemő- halandóságnál a tévedés ellenkező irányú, mert Hollandia 1921. évben 7'62'70—os cse- csemóhalandóságot mutat ki, holott az a való—

ságban 8'570/0. A helytelen számítás tehát azt eredményezi, hogy azok az államok, amelyek az élveszülöttek egy részét halva—

szülötteknek mutatják ki, a csecsemó'halandó-

(3)

1925 ——285—— 8. szám.

ság egy tekintélyes részét a halvaszületések statisztikájána'l escomptálják és így halvaszüle- tési statisztikájukat kedvezőtlenebb, csecsemő-

halando'ságukat pedig kedvezőbb színben tün—

tetik fel a valóságnál. Minthogy pedig az utobbi arányszámot nemzetközi összehasonlí- tásokban sokkal sűrűbben használják, azok az államok, amelyek az élveszülötteket mind a valósághoz híven élveszülötteknek mutatják ki, ezekben a nemzetközi összehasonlítások—

ban hátrányos helyzetbe kerülnek azokkal az államokkal szemben. amelyeknél megengedett dolog az élveszülöttek egy részének a halva—

szülöttek rovatába való áttolása. Hogy egy példával éljek: Magyarországon 1921-ben a csecsemőhalandóság 19'70/0 volt, Hollandiá—

ban pedig 762, a különbség eszerint 12'08, ami Hollandia javára 158'50/0-ot jelent. Ha azoriban Hollandiára nézve a helyes és egye-

dül összehasonlítható számot, 8'570/0-013 állít-

juk be, a különbözet 11'13—ra, vagyis 129'9-re csökken. Kétségtelen, hogy így is óriási kü- lönbség van a két ország csecsemőhalandó—

sága között, de a valóságnak megfelelő szá—

mítási mód mégis bizonyos enyhébb megité—

lést jelent Magyarországra nézve.

Hogy ezek az anomáliák kiküszöböltese- nek és hogy az egyes országok népmozgalmi és közegészségügyi viszonyainak teljesen he—

lyes megítélése lehetővé váljék, szükséges volna 1. minden országban egyöntetűen meg- állapítani azt, hogy milyen születés tekintes- sék élve- és milyen halvaszületésnek,2. minden országban egységesen állapíttassék meg az, hogy milyen koron alul maradó méhmag- zatot nem kell egyáltalán bejelenteni, végül 3. olyan országokban, ahol az anyakönyv- vezetés szempontjából a bejelentés előtt el—

halt gyermekeket halvaszülötteknek minősí- tik, a statisztikában ezeket minden vonatko- zásban mint élveszülötteket számba venni.

Ami a magzatok korát illeti a bejelentési kötelezettség tekintetében, erre nézve is igen különböző szabályok irányadók az egyes or- szágokban. A határ 180 nap és 7 hónap (210 nap) között ingadozik, amelyen alul a beje— - lentés nem kötelező. Ennek a megállapítás—

nak különbözősége is befolyásolja a statisz—

tika összehasonlíthatóságát, mert hiszen ott, ahol ez a korhatár alacsony, jóval több mag- zat kerül a halvaszülöttek közé, mint ott, ahol a korhatár magas. Szerintem a Magyar- országon érvényben levő határ: ? hónap lenne a leghelyesebben nemzetközileg is meg- állapitandó.

A művelt államok egy része statisztikájá—

ban nemcsak az egy éven alul elhalt gyer—

mekeket mutatja ki egy számban, hanem azokat további kisebb korcsoportok szerint is részletezi. De ezek a korcsoportok is nagyon különbözők az egyes országokban s így nemzetközileg nehéz az összehasonlítás. Pe—

dig ennek is nagy fontossága van, mert arra, hogy az egyes országokban hányadik hóna—

pos korban halnak el a csecsemők kisebb vagy nagyobb arányban, a csecsemők táplá—

lási viszonyainak nagy befolyása lehet, azon—

kívül ezek az adatok a gyermekek különböző életképességére is világot vethetnek, ameny—

nyiben pontosak és összehasonlíthatók. A mostani adatok pl. abban a tekintetben egy- általán nem hasonlíthatók össze, hogy az egyes országokban mennyi az egy napot sem élt csecsemőknek az aránya. Mert ott, ahol meg van engedve, hogy az anyakönyvi be- jelentés előtt meghalt csecsemők halvaszülöt—

teknek jegyeztessenek be, a csecsemőhalan- dóság korszerinti további részletezésénél az ilyen egy napon aluli korban meghalt cse—

csemők nagy része kimarad a statisztikából.

Mindezeknél fogva a fentebbieken kívül kívánatos lenne az is, hogy az egy éven alul elhalt csecsemők az egyes országok statisz- tikáiban legalább is a következő kisebb korcsoportok szerint részleteztessenek: egy napon aluli, 1—6 napos, 7—3() napos, 1—2

hónapos, 3—5 hónapos, 6—8 hónapos és 9—11 hónapos. Ilyen módon ki lehetne mu-

tatni az első nap, az első hét, az első hónap, továbbá minden negyedév csecsemőhalandő- ságát.

Az elmondottak szorosan vett statisztikai kérdések, amelyekben való döntésre a gyer—

mekkongresszus nem lehet hivatott, de mint—

hogy ennek a kérdésnek helyes megoldása a gyermekvédelmi intézkedések kérdésébe is mélyen belenyúlik, szükségesnek vélném, ha a gyermekkongresszus az elmondottakat figye—

lembe véve, határozatot hozna oly irányban, hogy kéressék fel a Nemzetközi Statisztikai Intézet, a nemzetközi statisztikának ez a hivatott szerve, arra, hogy az egyes nemzetek kormányainál lépéseket tegyen a halvaszüle—

tések és a csemőhalandóság statisztikájának egységesítése tárgyában. A mostani időpont éppen alkalmas lenne erre, minthogy a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet kétévenkint tar—

tani szokott ülését a folyó év szeptember vé- gén tartja meg Rómában.

Kovács Alajos.

18*