Stevens, B.: Presszió alatt a szociális háló

92

S'íA'l'tSlTlKM IRODM MI l—lbYt—ltÖ

maganberuhdzasok környezetének állandójavitasa es az adósságszolgálat csaknem kifogástalan kezelé—

se. Kelet-A' 'ia teljesitmenye nagymértékben függ

az Egyesült Államok és az Európai Unió magatar—

tasa is. A kelet—azsiai orszagokban tovabbi kereske—

delem—liberalizalzisi feladatok végrehajtása szukse—

ges. hiszen mind a vám-_ mind a nem vámjellegű kereskedelmi restrikciok nagyobbak a partneror- szágokban tapasztaltaknzil, ami kereskedelmi súrló- dásokhoz vezethet. Del-Ázsia novekedesi kilátásai nagymertekben függenek attol, hogy mi történik

Indiaban. India. Banglades. Pakisztán es Sri Lanka

reform-eröl'esziteseinek sikerei kedvezo növekedést eredményezhetnek kozeptzivon. A reformok sikeres végrehajtása esetén az export növekedése fellendít—

heti a gazdaságot, igy annak növekedése a jelenlegi 3—4 százalékos ertekrol 5—6 százalékra emelkedhet

az l990-es évek második felében.

A fejlődő Ázsia országait azonban számos bi- zonytalansagjellemzi. Nehany jelentosebb orszag a vezetövdltas nehez geivel néz szembe, és az ezzel

kapcsolatos politikai folyamatok gazdasági hatásai nehezen becsülhetők. Tovabbi problémákat jelent—

het. hogy a térség legnagyobb országaiban Kina—

ban, Indiában és Pakisztanban igen jelentős a nagyon szegény rétegekhez tartozók letszama. A magas novekedesi ratak es a helyi szintű intézményi keretek közötti aszinkronitas pedig nehezítheti ezen gazdaságok hatékony n'iodernizaeiójat.

(Ism.: Srvitei': Ziuzsat

srrzvrns, B.:

PRESSZIÓ ALATT A szoCiAus HÁLÓ

(The social lubrie under pressure.) 'I'i'nf ()IJC'I) 01st 3

— P ver. l994, 189. sz, l9 ?,

l994-ben w ligyelmen kivül hagyva az alulfog- lalkoztatottakat, a gazdasági okokból idő előtt nyugdijba kényszerülöket. valamint azokat. akiket nem képes nyomon követni a statisztika ; mintegy 35 millio ember, a gazdaságilag aktív népesség kö—

zel 8.5 százaléka volt munka nelkul az OECD—

orszagokban. A különböző kormi'myintezmények.

illetve kutatóintézetek ennel alig kedvezőbb képet

rajzolnak az elkövetkező Salt) ev munkaerőpiaci helyzetéről. Az EGK—orszagok eseteben ! ] százalék körüli, az Egyesült Államok eseteben 6—7 szazale—

kos. Japanban pedig 3 százalékot meghaladó érté—

ket jósolnak a szakértők. Teszik ezt annak ellenére.

hogy a következő években zazdasagi fellendülósre

számítanak az OlíCl)——orszzigok. melynek merteke óvatos becslések szerint is legalabb Ztí százalékos lesz. Ahhoz azonban, hogy a munkanélküliség szintje mintegy 5 szazalekra merseklödjön legalabb 5 százalékos növekedés szükseges. mely szintet var—

hatoan csak nehany orszag tudja majd elérni. illetve felülmúlni. Az egyes kormanyok pénzügyi mozgas- tere a közkiadások nagy aranya miatt raadasul igen korlátozott.

A munkahelyek abszolút számában az elkovet—

kezo l()— l 5 evben osszessegeben igy is némi noveke—

dés fog bekövetkezni az OECD—orszagokban, A legnagyobb növekedés az ngesült Államokban várható (körülbelül 24 millio új munkahellyel), ezt követik az EGK—orszagok lU millió munkahellyek majd Japan 4 millióval. Konjunktura ele elsősorban a szamitasteehiiikai és informatikai foglalkozások néznek. de nőni fog a menedzserek és hasonló ira-

nyitó munkakörben dolgozok száma is. Mind több

munkavállalót foglalkoztatnak a személyi szolgal- tatások területen is. Az Egyesült Államokban. rész—

ben a lakossag demograliai összetételében bekövet- kező valtozas miatL a tiz legkeresettebb foglalkozas közül Öt egeszsegugyi (hazi gondozt'x gyógytomaSA egészségügyi asszisztens stb) lesz, s a létrejövő 24 millio új munkahelyből várhatóan 13 milliot jelen tenek az apolonoi iminkahelyek. (_,lgyanakkor csök—

ken a farmerek es az egyeb mezőgazdasági munka—

sok, a könnyűiparban dolgozók. a gépipari össze—

szerelök, valamint az irodai rutinmunkat vegzok szama,

Általzfinossaglrian nem igaz azonban azt hogy a kvalifikalatlan munkaero iránti kereslet mérséklő—

dik elsődlegesen! Egyedül az Egyesült Államokban várhatóan 21) millio új eladom, pénztárosra. elo—

esomagolora es piiieerre lesz szükség. mikozben az örök, a kertes ik számára további mintegy 700 ezer új munkahely letesiil.

Ahhoz, hogy a munkaero—kínálat meg tudjon felelni a változó igenyeknek. az oktatási és az titkep—

zési rendszer novekvo szerepere van szukseg. 'l'udo- masul kell azt is vennie hogy az ismeretek nem örökérvenyüek. s az eletpalya aktiv szakaszaban esetleg tobbszor is foglalkozast kell vallani. Az ok—

tatas, kepzes szerepe a társadalom egyes rétegeinel más és mást Mig lesznek olyanok akinél az olvasás, a számolás keszseg szinten történő elsajatittatasa a

cél, tovabbi elorelepes megy végbe a magas fokon

szakositott, specialis kepzes fele is. Meg kell találni az egyensúlyt a szakmai képzés és a felsőfokú okta—

tás között. Ez különösen azért fontos, mert számos országban a szakoktatasban részt vettek iránt fog elsősorban megnőni a munkaerőpiaci kereslet. Ne—

metországban peldaul a szakmunkásképzőt, szak-v

STATlSZTlKAl IRODA LM! HGY ELÖ

93

irányú középiskolát végzettek aránya a foglalkozta—

tottakon belül a jelenlegi 66 százalékról 70—re fog emelkedni az ezredfordulóra. Átalakulóban van a

vállalati és az iskolai továbbképzés viszonya is. de általánosságban igaz az, hogy az iskolarendszerű

oktatásban kvalifikáltabb ismeretekhez jutók jobb eséllyel vehetnek részt a munkahelyi képzési prog- ramokban is. Várható továbbá, hogy a munkálta—

tók által finanszírozott oktatás a humántökébe tör—

ténő beruházás legfontosabb formájává válik.

A munkanélküliség szintje nagyban hozzájárul a társadalmi összetartás csökkenéséhez, Ezen a téren a legnagyobb szerepe a tartós munkanélküliségnek van, melynek demoralizáló, megbélyegző jellege az

— észak—európai országok kivételével. melyekre ez

a megállapítás nem áll —— az OECD—országok egyik

legnagyobb problémájává vált. Különösen veszé—

lyes a fiatalok tartós munkanélkülisége, mert ez a

réteg igen könnyen válik alkoholistává vagy kábító-

szer—élvezőve', illetve kerül kapcsolatba a bűnözés—

sel, A szociális kohéziót befolyásolja továbbá a

társadalom egyes rétegeit sújtó szegénység, a külö- nösen a szakképzetlen rétegeket jellemző reálbér—

csökkenés, a jövedelmi különbségek növekedése.

További tényező a jövedelmek és juttatások társa—

dalmi átrétegeződése. A népességen belül emelkedik az idősebb korosztályba tartozók aránya a munka—

képes korúakhoz képest, ami a nyugdij— és egészség—

ügyi kiadások sziikségszerü növekedésével jár

együtt, s emiatt növekedhetnek az aktívak járadék—

terhei, A növekvő számú idös népesség helyenként

— lásd Florida w- olyan szavazóerőt képvisel, ami

már alkalmassá teszi ezt a réteget partikuláris érde—

keik nagyfokú érvényesítésére is,

Ezekre a kihívásokra a társadalom is szükségsze—

rűen reagál. Az olyan hagyományosan széles körű tömegbázison alapuló intézmények, mint az egyhá- zak, a szakszervezetek. a politikai pártok szerepe némileg csökken, ugyanakkor növekszik az indivi—

duális életstílus népszerűsége. A legnagyobb válto- záson azonban a család ment keresztül. A tradicio—

nális nagycsalád kihalt, s visszaszorulóban van az egykeresős családmodell is. A nők jelentős része ma már dolgozik, sok az egyedül álló szülő, és folyama—

tosan növekszik az egyszemélyes háztartások száma

is. Mindez oda vezet, hogya család ma a korábbinál

lényegesen kevésbé képes részt vállalni a szociális feladatok ellátásából. A jóléti állam azonban,

amelynek e funkciókat is részben át kellene vállal—

nia, szembetalálja magát:

a költségvetési korlátokkal;

az egyensúlyozással azok között, akik a társadalmi"

lag szervezett, illetve akik az individuális (privát) ellátási formákban érdekeltek inkább;

— — a társadalombiztot árulék terheivel;

, a támogatások köziíégi formáinak leépülésével.

A társadalmi folyamatokban azonban várható—

an az elkövetkező években pozitív irányú alkalmaz—

kodás is végbemegy. A gchl'áClÓVálláSS'dl automa—

tikusan emelkedik az átlagos iskolázottsági szint, de csökkenni fog a különbözö etnikai csoportok e té- ren tapasztalható lemaradása is. A társadalmi ter- heket mérsékelheti a magánbiztositások fokozatos térhódítása, valamint az, hogyaz utolsó életszakasz ünanszírozásában az elözö generációk felhalmozá—

sa is mind nagyobb szerephezjut. Az Egyesült Álla—

inokban például a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején született korosztályok becslések szerint már legalább lO billió dollárt örököltek felmenöik- től. A családok esetében a rokonsági kapcsolatok

egyfajta újrafelfedezése is megfigyelhető, s elsösor- ban az észak—európai országokban olyan új kapcso-

latformák terjednek, melyben a két fél egyenrangú—

an, de nem feltétlenül házassági kapcsolat formájá- ban vesz részt,

Az elkövetkező évti7edben tehát az OECD—

országok jelentős kihívásokkal szembesülnek. Vál—

tozik a társadalom reagálása, növekszik az auto—

nóm szervezetek szerepe. de ezzel párhuzamosan csökken a központi kormányzat hatékonysága.

(Ism.: Lakatos Judit)

DEMOGRÁFIA

KOSKINEN, S.— —MARTELLIN. T.:

A FINN NÖK És FÉRFIAK HALANDÓSÁGI KÚLÖNBSEGEI

(Pourouoi les femmes sont-ellés moins inégales (juc les hommes devant la mort? Une analyse des données fmlan- daises.) w— Pupu/mio". l994, 2. sz, 395 4l4. p.

A halandóság társadalmi—gazdasági tényezök szerinti különbségeit már többször elemezték, de a

kutatások szinte mindig a fértiakra vonatkoztak, a

nőkről csak mellékesen esett szó. A vizsgálatok

megállapításai szerint a foglalkozással Összefüggő

különbségek sokkal markánsabbak a férfiak. minta nők esetében Franciaországban, Magyarországon, Norvégiában, Dániában és Finnországban. Csupán

Angliában és Walesben tapasztaltak egyenlőséget,

de ez inkább a számítási eljárás különbözőségéből adódott. Tény. hogy az egyes országok ágazati és