STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
89
MAI, H.:
AZ ÚJ EURÓPAI GAZDASÁGI ÁGAZATI RENDSZER
(NACE Rev. [. Die neue europáische Wirtschaftszweig—
systematik.) -— Wirtschaft und Smtirtik. 1991. I. sz. 7—16. 9.
Az Európai Közösség első általános érvényű _ vagyis a termelés, a forgalom és a szolgálta- tási szféra tevékenységeinek teljes körét át- ngó — ágazati osztályozási rendszere (Nomen- clature générale des Activités économigues dans les Communautés Européennes — NACE) 1970—ben jelent meg. A NACE létrejötte fontos állomása volt az európai statisztikai progra- mok összehangolásának, mivel ez tette lehe- tővé, hogy a nemzeti statisztikai adatokat egy- ségesített csoportosításban továbbítsák a kö- zösse'gi szintű feldolgozásokra. Az a kezdeti elképzelés azonban, hogy valamennyi ország csak az egységes európai ágazati rendszer sze—
rint gyűjtse és dolgozza fel statisztikai adatait, a nemzeti ágazati rendszerekhez fűződő túl erős hagyományok miatt ekkor még nem valósul—
hatott meg.
Az l980—as évek közepére a gazdasági mun- kamegosztás változásával, új szervezeti for- mák és korszerű termelési eljárások megjelené- sével időszerűvé vált a NACE felülvizsgálata.
Az 1986—ban megkezdett munka fő célja:
— a NACE korszerűsítése,
- a NACE következetes összehangolása az ENSZ új Gazdasági TevékenységekiSzabványos Nemzetközt Osztá- lyozásával (International Standard Industrial Classilica- tion of Alleconomic Activíties —— ISIC Rev. 3.),
— a NACE egyedül érvénya ágazati rendszerként történő bevezetése az országokban.
A felülvizsgálat eredményeként kialakított új, egységes európai ágazati rendszert NACE Rev. 1. elnevezéssel 1990—ben tették közzé.
A tanulmány első része, amely a NACE Rev. l-et osztályozásként vizsgálja, bemutatja kapcsolódását az ISIC Rev. 3-hoz, majd össze—
hasonlítja szerkezetét a NACE első változatá- val és a jelenlegi német ágazati osztályozási rendszerrel. A második rész az Európai Kö- zösség rendelkezései szempontjából foglalko—
zik az új, egységes ágazati osztályozási rend- szerrel, s rövid áttekintést ad tagországonkénti alkalmazásáról, illetve a még hátralévő kö- zösségi feladatokról.
A felülvizsgálat egyik alapkérdése volt, hogy
— tekintettel a világszintű osztályozásnál rész- letesebb európai igényekre — a NACE Rev. 1.
milyen mértékben hasonlítson az ISIC Rev.
3—ra. A számításba vehető variációk közül a munkacsoport végül a következő kompro- misszum mellett döntött.
A NACE Rev. 1. négyfokozatú egységes osz- tályozás. Alapszerkezctéhez az ISIC Rev. 3.
első szintjét képező (A—g betűjelzés) l7 gaz- dasági ágat változatlanul átvették. A ,,D Fel- dolgozóipar" gazdasági ágon belül azonban további 14 (kétbetűs kóddal jelölt) részletező pozíciót is megkülönböztettek, például ,,DA
Élelmiszergyártás és dohányfeldolgozás", ,,DB Textiliák és ruházati termékek gyártása".
Az osztályozás második szintjén az ISIC Rev. 3—ban található 60 ágazat a NACE Rev. l-ben is azonos módon szerepel. A har- madik és a negyedik osztályozási szinten vi—
szont az európai igényeknek megfelelően szá- mos új részletezést is alkalmaztak, s így a har- madik szinten 159 helyett 221 alágazatot, a ne—
gyedik szinten pedig 292 helyett 512 szakága—
zatot különböztették meg. Elsősorban a ke- reskedelem, a közútijármű— és a közszükségleti- cikk—javítás és -karbantartás, továbbá az építő- ipar és a feldolgozóipar területén volt szükség további részletezésre. Ezeket azonban mindig úgy alakították ki, hogy egyszerű összevoná—
sukkal közvetlenül képezni lehessen az ISIC Rev. 3. megfelelő szintjének csoportosításait is. A kódrendszerek megkülönböztethetősége érdekében a NACE Rev. ]. kódjaiban a má—
sodik és a harmadik számjegy közé elválasztó p0ntot tesznek.
A NACE Rev. 1. tevékenységi körének tar- talmát — a nemzetközi osztályozások eddigi gyakorlatával összhangban — szakágazati szin- tig terjedő szöveges magyarázatokkal rögzí—
tették. A közelmúltban vált általánossá az a felfogás (amelyet egyébként a Német Szövet—
ségi Köztársaság statisztikai rendszerében már korábban is sikeresen érvényesítettek), hogy az összefüggések pontosabb bemutatása érdeké- ben adott tevc'kenyse'gek körét a végzésük so—
rán létrejövő termékek, illetve szolgáltatások felsorolásával célszerű meghatározni. Ez a meg—
oldás természetszerűleg feltételezi, hogy bár- mely termék vagy szolgáltatás fogalmilag csak kapcsolódhat. A NACE felülvizsgálatára léte—
sített munkabizottságjelenleg foglalkozik azzal, hogy a szakágazatok tevékenységi körét — a ter- mékek esetében a Harmonizált Rendszerre (Harmonized System — HS), a szolgáltatások vonatkozásában pedig az ENSZ Központi Tcrmékosztályozására (Central Product Clas- sification — CPC) támaszkodva — részleteiben is rögzítse. A szerző ezzel kapcsolatban több olyan területre hívja fel a figyelmet, amelyeknél a NACE Rev. 1. és a német ágazati osztályozás felfogása eltér egymástól. Ilyen például a köz- szükségleti cikkek javítása, amelyet a NACE Rev. 1. a kiskereskedelemmel együtt az 52. al—
ágazatba sorolt, míg a hagyományos német osztályozási rendszer az ipari tevékenység re'- szének tekintett. A gazdasági osztályozások világszintű összehangolása keretében jelenleg a német statisztika készítőinek és felhasználói- nak is elsődleges érdeke ezekhez az alapvető, új felfogásokhoz való alkalmazkodás.
A NACE—1970 és NACE Rev. ]. szerkezete között történt lényeges változások:
— a tercier szektor növekvő jelentőségének megfelelően számottevően bővült a szolgáltatások ágazati osztályozása;
90
— a közúti járművekkel kapcsolatos valamennyi tevé—
kenység (kereskedelem. javítás és karbantartás, üzemanyag- értékesités) összevontan az 50. ágazatba került;
—— a nyersanyagok másodlagos hasznosítása önálló fel- dolgozóipari ágazat lett;
— mig a beruházási javak karbantartása és javítása ál- talánosságban továbbra is a feldolgozóipar tevékenységi körébe tartozik, az irodagépek, számítógépek és számitás- technikai berendezések javítását és karbantartását a szo!- gáltatási szférába sorolták;
- a felülvizsgálat során megszűnt az egyéb szolgáltatások rendszerezésében (a NACE 9. fejezetén belül) korábban al- kalmazott gazdasági ág szerinti tagolás;
— az energia- és vízgazdálkodás tevékenységei — amelye- ket a NACE összevontan az 1. gazdasági ágba sorolt — a ,,C Bányászat", a ,,D Fcldolgozóipar", illetve az ,,E Ener—
gia- és vízellátás" gazdasági ágak különböző szintű kate- góriáiba kerültek át;
— az ipar (vagyis a korábbi 1-4. gazdasági ágak) belső felépítése alapvetően módosult;
— a bútorgyártást — a felhasznált alapanyagtól függetle—
nül — egyetlen alágazatba (NACE Rev. I.: BM.) sorolták;
— a korábbi, tisztán numerikus kódok helyett a NACE Rev. !. alfanumerikus kódrendszert vezetett be.
A tanulmány a fontosabb változások példa- szerű ismertetésén kivül táblázatosan is össze- hasonlítja az Európai Közösség eddigi és jövő—
beni egységes ágazati rendszerének alapszerke—
zetét.
A NACE Rev. 1. országos szintű egységes bevezetése a német statisztikától is nagy erőfe- szítéseket kíván. Jól szemlélteti ezt — a főbb területenkénti problémák kiemelésén kívül — a NACE Rev. 1. és a jelenlegi német ágazati rendszer szerkezetét szembeállító tábla, amely egyértelműen mutatja azokat az eseteket, me- lyeknél átcsoportosítások, további részletezé—
sek bevezetése szükséges a NACE Rev. ].
érvényesítéséhez.
Az Európai Közösség hivatalos lapjában 1990. október 24-én közzétett 3037/90. számú rendelkezés szerint a NACE Rev. l-et 1993.
január l-jétől egyöntetűen kell alkalmazni az Európai Közösség országaiban. E határnapot követően a gazdasági ágakra vonatkozó min- den statisztikai adatgyűjtés, illetve -k'ózlés csak a NACE Rev. l-en vagy az abból származtatott és az erre illetékes közösségi szintű bizottság által jóváhagyott nemzeti osztályozáson alapul—
hat. Jelentős technikai vagy szervezési problé-
mák esetén a nemzeti szintű alkalmazás határ- idejét az említett bizottság két évvel meghosz- szabbíthatja. A Közösség részére szolgáltatott adatokat azonban ilyen esetben is a NACE Rev. 1-nek megfelelően csoportosítva (vagy az átdolgozást elősegítő fordítókulccsal együtt) kell rendelkezésre bocsátani.
Azon országok, amelyeknek gazdasági tevé- kenysége viszonylag kis területre koncentráló- dik, s így részükre a NACE Rev. 1. bizonyos részei szükségtelenül mély bontásúak, enge- délyt kaphatnak az említett bizottságtól nem- zeti tevékenységi osztályozásukban összevon- tabb kategóriák alkalmazására. Ha azonban a későbbiekben maguk is mélyebb részletezést kívánnak bevezetni, ennek a NACE Rev. 1.
eredeti részletezésével összhangban kell tör- ténnie.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
Ha valamely ország saját céljaira a NACE Rev. l—nél jobban bontott ágazati tagolásokat kiván alkalmazni, ezt ötödik szintként csatla- koztathatja az egységes osztályozáshoz. Ezek a kiegészítő kategóriák azonban csak a szak- ágazatok belső részletezéseként szerepelhetnek.
Ha az országon belül a közösségitől eltérő kód- számokat használnak, akkor mindkét kód- rendszert (a nemzetit és a nemzetközit is) fel kell tüntetnie.
A német statisztikában az egységes európai kódrendszert kívánják érvényesiteni, s nemzeti célokra ötödik szinten jelentkező, kiegészitő kategóriákat is kialakitanak. Várható, hogy a gondosabb előkészítés — a számítástechnikai programok átgondolt, szervezett átalakítása, az összehasonlíthatósági problémák megfelelö át- hidalása -— érdekében a nemzeti bevezetéshez igénybe veszik az átállási idő kétéves meghosz—
szabbitásának lehetőségét is.
Közösségi szinten időközben folytatják a meghatározások kidolgozásakor felmerült rész- letkérdések tisztázását, néhány, még vitás ha- táreset rendezését. A NACE Rev. 1. végleges kiadása, amelynek megjelentetését 1992-re tervezik, az osztályozáson és az ehhez kap- csolódó tartalmi magyarázatokon kivül mód- szertani megjegyzéseket is tartalmazni fog, min—
denekelőtt az ágazati osztályozás alapelveiről ('s a statisztikai egység közösségen belüli értel- mezéséről.
(Ism.: Tűr? Lászlóné)
VEGYES VÁLLALATOK MÖKÖDÉSE A SZOVJETUNIÓBAN, 1990
(Dejatel'noszt' szovmesztnüh predprijatijv 1990 g.) — Veszlnik Sztaliszlikí. 1991. 6. sz. 10—16. 1).
Az első vegyes vállalatok 1987-ben alakultak a Szovjetunióban. Elterjedésüket jelzi, hogy 1987-ben 23, 1988-ban 168, 1989-ben 1083, 1991 elején pedig 2905 vegyes vállalatot tartot—
tak nyilván. A vegyes vállalatot alapító cégek száma országonként a következő: Németország
394, Egyesült Államok 375, Olaszország 182,
Ausztria 175, Nagy-Britannia 169, Svájc 123, Lengyelország 110, Franciaország 99, Svéd- ország 95, Kanada 70, Bulgária 64, Magyar- ország 58, Jugoszlávia 56, India 52, Japán 49, Kina 42, Szingapúr 29, Ciprus 28.
A bejegyzett vegyes vállalatokból 1991 elején 1027 működött, több minta fele az iparban, és 104000 főt foglalkoztattak. 1990-ben első—
sorban telefonkészülékeket, aluminiumtermé- keket, számítástechnikai eszközöket, ruházati cikkeket, bútor- és élelmiszeripari termékeket állítottak elő. A külföldi partnerek tőkerésze- sedése átlagosan 38 százalékot tett ki.
A vegyes vállalatok inkább kis, mint nagy méretűek: 64 százalékuknál az állóeszközök értéke nem érte el az egymillió rubelt, és 51 szá-
